30/2012. (VII. 16.) BM utasítás

a Nemzeti Helyzetértékelő Központ működésének szabályairól

A polgári veszélyhelyzet tervezés NATO Miniszteri Irányelvekből származó nemzeti feladatokról szóló 2010/2002. (I. 25.) Korm. határozat 6. pontjában foglaltaknak megfelelően, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 38. § szerint megállapított feladatkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

1. § A Nemzeti Helyzetértékelő Központ működésének szabályait a jelen utasítás mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 30/2012. (VII. 16.) BM utasításhoz

A NEMZETI HELYZETÉRTÉKELŐ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

1. A Nemzeti Helyzetértékelő Központ rendeltetése, üzemeltetésének általános szabályai

1. A Nemzeti Helyzetértékelő Központ (a továbbiakban: NHK) az ágazatok lehetőségeit meghaladó mértékű polgári veszélyhelyzet kezelésére a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) bázisán létrehozott létesítmény, amely a válságkezelésben érintett minisztériumok elemző-értékelő képességének továbbfejlesztésével, a szükséges hírközlési és informatikai elemek rendszerszerű kialakításával és továbbfejlesztésével biztosítja a kormányzati döntés-előkészítést.

2. Az NHK-ban a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központja elemző-értékelő és döntés-előkészítő tevékenységet végez a jogszabályokban meghatározott kormányzati szervek információkkal történő ellátása érdekében (a továbbiakban: rendkívüli használat).

3. A különleges jogrend időszakában az NHK használata a BM védelmi és biztonsági feladatainak összehangolását végző szervek számára is biztosítható.[1]

4. Az NHK-ban a rendészeti államtitkár engedélyezi az érintett ágazatokat, valamint a kormányzati szerveket integráltan támogató ideiglenes szervezetek felkészítését és a szervezetszerű képzésben tervezett vezetési gyakorlatok lefolytatását (a továbbiakban: tervezett használat). A belügyminiszter irányítása, felügyelete alá nem tartozó szervek esetében a használat külön megállapodás alapján történik.[2]

5. A 3. és 4. pontban meghatározott felhasználási mód csak a 2. pontban meghatározott alapfunkció biztosítása mellett engedélyezhető.

6. A 2. pontban meghatározott szerv és a 4. pontban meghatározott ideiglenes szervezet (a továbbiakban: igénybevevő szerv) a rá vonatkozó iratkezelési szabályzat szerint kezeli a tevékenysége során készített, illetve feldolgozott iratokat azzal, hogy az NHK a Belügyminisztérium Biztonsági Szabályzatának kiadásáról szóló 14/2010. (XI. 12) BM utasítás alapján a BM adminisztrációs zónájának része, ezért ott a "Korlátozott Terjesztésű!" minősítési szintig minősített adat a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelhető.

7. Az NHK helyiségei a BM központi épületében:

a) tárgyalóterem (Mérleg utca 1. szám 129. számú terem),

b) elemző-értékelő részleg (József Attila utca 6. szám 14. terem),

c) pihenőrészleg (József Attila utca 6. szám 11. és 12. terem).

8. A tárgyalóteremben 30 fő tárgyaló és 30 fő kísérő foglalhat helyet.

Az elemző-értékelő részleg rendeltetésszerű működtetése esetén összesen 30 fő (a továbbiakban: felhasználó) számára biztosított az egyidejű munkavégzési feltétel, a pihenőrészleg pedig 6 fő számára nyújt munkaközi szünetben pihenésre lehetőséget.

9. Az igénybe vevő szerv használatot irányító vezetője az elemző-értékelő részlegben a létesítmény fizikai-technikai sajátosságai (zárt hely, a légkondicionáló folyamatos használata) által okozott munka-egészségügyi kockázatra figyelemmel szervezi meg a feladatok esetenkénti végrehajtását.

2. Az NHK működtetése, készenlétének biztosítása

10. A Rendészeti Koordinációs Főosztály (a továbbiakban: RKFO) gondoskodik az NHK általános készenlétének biztosításáról. E feladatkörében koordinálja a fejlesztésekkel, a létesítmény tervszerű igénybevételével, a beléptetésekkel és a kommunikációval összefüggő tevékenységeket.[3]

11. Az NHK általános készenlétét folyamatosan napi 24 órában biztosítani kell. Az NHK készenléte biztosított, amennyiben a 8. pontban megállapított létszám legalább 80%-a számára képes folyamatosan biztosítani a munkavégzés feltételeit.

12. Az NHK készenlétének szintjét az RKFO az igénybevevő szervek szükség szerinti bevonásával, rendszeresen ellenőrzi. Az NHK működése nem tekinthető biztosítottnak a közüzemi szolgáltatások (víz-, csatorna-, villanyáram-, fűtés-, szellőztetés) hiánya esetén.[4]

13. A 12. pontban meghatározott szolgáltatási feltételek hiányában az NHK nem működtethető, igénybevétele esetén az igénybe vevő szerv használatot irányító vezetője haladéktalanul intézkedik a használat felfüggesztése és a létesítmény azonnali elhagyása iránt, egyidejűleg tájékoztatja az RKFO-t. Az RKFO az igénybe vevő szerv tájékoztatását követően haladéktalanul intézkedik az NHK működési feltételeinek helyreállítása érdekében.[5]

14. A BM Rendvédelmi Informatikai és Elektronikus Rendszerek Működtetéséért és Fejlesztéséért Felelős Főosztály (a továbbiakban: RERIFO) a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. közreműködésével biztosítja a létesítmény üzemeltetésének informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai feltételeit, ennek részeként az elemző-értékelő részlegben az irodai és hálózati programokat alkalmazó számítógépes munkaállomások üzemeltetését, a belső és közüzemi telefon-összeköttetést, a fax- és internetszolgáltatást, a hálózati adattárolást, valamint rögzíti és nyilvántartja az elektronikus belépőkártyákkal rendelkezők adatait.[6]

15. Az RKFO kezdeményezésére a BM központi épületének üzemeltetését biztosító szervek szakfeladataik ellátása során biztosítják az NHK közműveinek, épületgépészeti berendezéseinek és eszközeinek, kommunális és higiéniás szolgáltatásainak működtetését, intézkednek a működést súlyosan veszélyeztető meghibásodások sürgős elhárítása, a működésképtelen, vagy amortizálódott eszközök tervszerű cseréje iránt, valamint ellenőrzik a baleset-, tűz- és munkavédelmi előírások betartását.[7]

16. Az RKFO gondoskodik róla, hogy a 15. pontban meghatározott szervek az általuk felügyelt szakterületen munkaszüneti napokon vagy munkaidőn kívül bekövetkezett, az NHK rendeltetésszerű használatát akadályozó váratlan meghibásodások esetére a hiba elhárítására képes szervezetek, szolgáltatók, vagy szakemberek (a továbbiakban: karbantartók) listáját készítsék el és bocsássák az RKFO rendelkezésére.[8]

17. Az RKFO vezetője a 15. pontban meghatározott szervek által átadott lista alapján a karbantartók elérhetőségét és riasztásuk módját a létesítmény hirdetőtábláján teszi közzé és gondoskodik azok aktualizálásáról.[9]

18. Ha az NHK igénybevétele során a rendeltetésszerű működést súlyosan veszélyeztető meghibásodás következik be, a hiba elhárítása érdekében az igénybe vevő szerv használatot irányító vezetője értesíti a hirdetőtáblán feltüntetett ügyeletes karbantartót és erről a következő munkanapon tájékoztatja az RKFO vezetőjét.[10]

19. Az NHK működtetésének és készenlétének biztosítása nem terjed ki az igénybe vevő szervek által felhasznált szakanyagok, speciális technikai eszközök, szakmai programok és adatbázisok, élelmezési-, ruházati-, kenő- és hajtóanyagok, irodaszerek, valamint speciális szakmai szolgáltatások biztosítására.

3. Az NHK tervezett és rendkívüli használattal összefüggő igénybevétele

20. A tervezett használattal összefüggő igényeket - az igénybevétel célja, ideje, résztvevők száma és a speciális igények feltüntetésével - a tervezett időpont előtt legalább 15 nappal az RKFO útján kell írásban előterjeszteni a rendészeti államtitkár számára.[11]

21. A tervezett használat megszervezése során úgy kell eljárni, hogy a rendkívüli használatra vonatkozó igény felmerülése esetén az NHK legfeljebb 1 órán belül teljes készenlétben a rendkívüli használatra igénybe vevő szerv rendelkezésére álljon.

22. A rendkívüli használattal kapcsolatos igényről az igénybe vevő szerv vezetője az RKFO útján értesíti a rendészeti államtitkárt. Az értesítést követően a rendészeti államtitkár elrendeli a tervezett igénybevétel azonnali felfüggesztését és annak - rendelkezésre állás esetén - tartalék létesítménybe helyezését.[12]

23. A rendkívüli használatot folytató igénybe vevő szerv a rá vonatkozó szabályozás szerint önállóan szervezi meg az NHK igénybevételét, amelyre vonatkozó ügyrend egy példányát - a technikai biztosítás koordinálása céljából - az RKFO útján megküldi a rendészeti államtitkárnak.[13]

24. A rendkívüli használatot folytató igénybe vevő szerv az NHK-ban elkülönítetten tárolja a folyamatos működéshez szükséges saját technikai eszközöket, anyagokat, a BM RERIFO-val együttműködve telepítik a speciális számítógépes programjaikat, adatbázisaikat. A rendkívüli alkalmazást követően az igénybe vevő szerv gondoskodik a keletkezett adatállományok archiválásáról.[14]

4. Az NHK-ba történő belépés biztosítása

25. Az NHK-ba történő belépéshez a rendkívüli használatot folytató igénybe vevő szervbe előzetesen delegált felhasználókat ideiglenes belépésre jogosító belépőkártyával kell ellátni. A belépőkártyák kiállítását a delegált személyek adatainak megküldését követően az RKFO-nál az igénybe vevő szerv vezetője kezdeményezi. A delegált személyek önállóan jogosultak belépni.[15]

26. Az NHK-ban tervezett használatot rendszeresen vagy huzamosabb ideig folytató igénybe vevő szerv felhasználóinak a BM központi épületébe történő bejutása ideiglenes belépésre jogosító belépőkártyával történik. Az NHK igénybevételét tervező szerv vezetője az igénybevételt megelőzően gondoskodik a szükséges belépőkártyák RKFO útján történő igényléséről, valamint a tagok megbízatásának lejártát követően a beléptető kártyák bevonásáról és az RKFO számára történő visszajuttatásáról.[16]

27. Az NHK-ban a tervezett használatot eseti jelleggel folytató igénybe vevő szerv felhasználói esetében a BM központi épületébe történő be- és kilépés, a benntartózkodás, a csomag- és áruszállítás, a küldemények átvételének és a gépjárművek parkolásának rendjéről szóló szabályzat csoportos vendégbeléptetésre vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A beléptetéshez - a fogadó szervezeti egység részéről - a fogadókészség fennállását a rendészeti államtitkár igazolja.[17]

28. A rendkívüli, valamint a tervezett beléptetések előkészítéséért, a belépő állomány felkészítéséért a fogadó szervezeti egység kijelölt képviselője, illetve az igénybe vevő szerv vezetője felelős. A beléptetéseket úgy kell előkészíteni és végrehajtani, hogy azok biztosítsák a meghatározott feladatok időben és meghatározott készenlétben történő megkezdését.

29. Az NHK igénybevétele esetén a folyamatos munkavégzésre beosztott felhasználókat, valamint a létesítmény fenntartásában érintetteket a létesítmény külön lezárt részébe történő belépés érdekében a szolgálati feladataiknak megfelelően érvényesített belépőkártyával kell ellátni.

30. A BM központi épületének védelmét ellátó rendőri szerv tagjai, illetve a BM központi épületében műszaki ügyeletet teljesítő szervezeti egység tagjai számára biztosítani kell az NHK valamennyi helyiségébe történő bejutást. Biztonsági, illetve műszaki okból történő belépés esetén a belépés indokáról, a belépő személyről és a tett intézkedésekről az RKFO vezetőjét a következő munkanapon tájékoztatni kell.[18]

31. A BM Központi épületébe és az NHK helyiségeibe elektronikus belépőkártyával rendelkezők csak a rendkívüli feladat elrendelését követően, vagy a tervezett feladat végrehajtásának ideje alatt léphetnek be. A szolgáltatás biztosítását végrehajtó szakemberek - ide nem értve a BM RERIFO munkatársait - belépési szándékukat és végrehajtandó feladataikat az RKFO vezetőjének kötelesek előzetesen bejelenteni.[19]

32. A NHK-ból a létesítményhez tartozó berendezési tárgyak, anyagok, technikai eszközök eltávolításához, azok átalakításához, illetve ott tárgyak elhelyezéséhez az RKFO hozzájárulása szükséges, ide nem értve a személyi állomány étkezéséhez, higiéniás ellátásához szükséges eszközöket, anyagokat és személyi felszereléseket, amennyiben azok a BM központi épületébe történő beszállítás követelményeinek megfelelnek.[20]