BH+ 2014.1.16 Az alapítói jogok gyakorlásában nem következik be jogutódlás, ha az alapító gazdálkodó szervezet jogutódlással szűnik meg.[1959. évi IV. tv. 74/B. § (5) bek., 1959. évi IV. tv. 74/C. § (7) bek., 1952. évi III. tv. 275. § (3) bek.]

A jogerős végzés által megállapított tényállás szerint a Bíróság 4. sorszámú végzésével 1495. sorszám alatt vette nyilvántartásba a felperest. Az alapítványt a Cs. M. Vasmű, a Cs. M. Vas és Acélöntöde, a Cs. M. Fémmű, a Cs. M. Fejlesztő, Tervező Vállalat, a Cs. M. Szerszámgyár, a Cs. Készülék és Szerszámgyártó Rt., a Cs. Egyedi Gépgyár, a Cs. M. Ruhaipari Gép- és Kerékgyártó Vállalat, a Cs. M. Transzformátor Gyára, illetve a Cs. M. Számítástechnikai Vállalat alapította. A felperesi alapítványt 1998. január 1. napjától közhasznú szervezetté sorolták át, majd ezt követően a kezelőszervezet összetételében bekövetkezett változások nyilvántartásba vétele is megtörtént.

A Cs. Fémmű Részvénytársaság "f.a." 2012. április 23-án terjesztett elő az alapító okirat módosításának időpontja és az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy nyilvántartásba vétele iránt kérelmet. Az elsőfokú bíróság ezt követően 40. sorszámmal elrendelte az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy, a kijelölés feltétele nyilvántartásba vételét, továbbá akként rendelkezett, hogy az alapító okirat 2012. április 10. napján kelt módosítását tudomásul veszi, és egyúttal nyilvántartásba vette az alapító okirat módosításának időpontjaként 2012. április 10. napját. Az alapítói jogok gyakorlására a kérelmező által bejelentett jogi személyt, a Kft.-t jelölte ki. A végzés indokolása értelmében a becsatolt okiratok alapján a módosítás mindenben megfelelt a törvényes előírásoknak, ezért a változás bejegyzését a Ptk. 74/B. § (5) bekezdése, valamint a 2011. évi CLXXXI. törvény 37. § (1) bekezdése alapján elrendelte az elsőfokú bíróság.

A végzés ellen "Az Ügyész" fellebbezett. A fellebbezésben jelezték, hogy a 10 alapító közül 9 megszűnt a jogutódokkal együtt, míg a Cs. M. Fémmű alapító jogutódja, a Cs. Rt. felszámolás alatt áll. A fellebbezésben az ügyész kifejtette: az alapítói jogok vonatkozásában jogutódlásnak nincs helye, az alapítvány alapító okiratának módosítása nem az alapító vagyonával kapcsolatos jognyilatkozat, ebből következően a felszámolási eljárás alatt álló alapító jogosult az alapító okirat módosítására, ugyanakkor a felszámoló biztos nem tekinthető alapítónak, ezért az alapító okirat módosítására nem jogosult. Az Ügyész fellebbezésében kifejtette: az alapítók megszűnésére figyelemmel a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése alapján az alapítói jogok a bíróságot illetik meg.

A kérelmező észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította. A jogerős végzés indokolásában kifejtette: a Ptk. 74/B. § (5) bekezdése, illetve a 74/C. § (7) bekezdése tartalmazza, hogy az alapító jogosult az alapító okiratban az alapítói jogok gyakorlására történő kijelölésre. Ebből következően az alapítói jog gyakorlására kijelölés jogának gyakorlása az alapító okirat módosítását feltételezi a már nyilvántartásba vett alapítvány esetében. Mind az alapítói jogok gyakorlására kijelölés, mind az alapító okirat módosítása alapítói jogosultság ezen törvényi rendelkezések értelmében.

A másodfokú végzés megállapította: az alapítvány 10 alapítója közül nem vitásan 9 alapító már megszűnt. A 10. alapító a Cs. M. Fémmű volt, amely 1993. július 1. napjától átalakult az akkori törvényi szabályozásnak megfelelően részvénytársasággá. Az átalakulás folytán a jogutód a Cs. Rt. lett, amely időközben felszámolás alá került. Az 1993. július 1. napján hatályos, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról szóló 1992. LIV. törvény 38. § (1) bekezdése értelmében az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság az átalakult vállalat általános jogutódja. Ugyancsak az átalakuláskor hatályos, az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 42. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a vállalat megszűnik, ha gazdasági társasággá alakul. A 43. § (1) bekezdése szerint a vállalat a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Mindebből következően 1993. július 1. napján a Cs. M. Fémmű Állami Vállalat az átalakulással, annak időpontjában megszűnt. Ebből következően az alapítvány 10. alapítója, a Cs. M. Fémmű 1993. július 1. napjával megszűnt. Az alapítói jogok átruházására sem ekkor, sem a később hatályos, az alapítványokra vonatkozó Ptk. rendelkezések értelmében törvényi lehetőség nem volt. Miután az alapítvány alapítója, a Cs. M. Fémmű megszűnt és az alapítvány létrehozatalakor az alapító megszűnéséig az alapítói jog gyakorlására kijelölés még törvényi felhatalmazás hiányában nem történhetett meg, így alapítói jog gyakorlására kijelölt személy hiányában a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése értelmében - amely a jelen eljárás tárgyát képező kérelem benyújtásának időpontjában hatályos törvényi rendelkezés, és így alkalmazandó -, az alapító jogutódja alapítói jogokat nem gyakorolhat. A jogerős végzés utalt a Legfelsőbb Bíróság 1/2006 KK kollégiumi vélemény VII. 6. pontjában foglalt rendelkezésre, mely szerint az alapító jogutódja az alapítói jogokat az alapító okirat kifejezett rendelkezése hiányában nem gyakorolhatja. Alapító jogi személy átalakulása esetén az új jogi személy az átalakult szervezet jogutódja, és mivel az átalakult szervezet az átalakulással megszűnik, az alapítvány alapító nélkül marad. A Ptk. a jogerős végzés szerint ez esetben sem teszi lehetővé, hogy az újonnan létrejövő szervezet a megszűnt alapító helyett, mint jogutód az alapítói jogokat gyakorolja. Ehhez képest pedig a megszűnt alapító helyett, mint jogutód alapítói jogokat a kérelmező gazdasági társaság nem gyakorolhat, a kérelmező nem jogosult az alapítvány alapító okiratának módosítására, és ezáltal a nyilvántartásba vétel iránti kérelem előterjesztésére sem.

A kérelmező fellebbezési észrevételében foglaltakra figyelemmel a jogerős végzés kifejtette, hogy a megváltozott adatok nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet a bíróságnak a kérelem benyújtása időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell elbírálni. Ennek során kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában nem volt ügydöntő jelentősége annak, hogy a korábbi években előterjesztett, adatváltozás nyilvántartásba vételére irányuló kérelmeket ki nyújtott be, és azt a bíróság érdemben elbírálta, amelynek alapján a korábbi eljárásban az alapító jogutódja által benyújtott kérelem alapján a nyilvántartási adatokban bekövetkezett változás nyilvántartásba vétele megtörtént. Ezek a korábbi eljárások jogot nem alapítanának a kérelmező számára, azaz a korábbi érdemben elbírált kérelmek alapítói jogosultságot nem keletkeztettek, nem alapítottak meg a kérelmező gazdasági társaság oldalán. Ezen túlmenően a jogerős végzés utalt arra is, hogy még abban az esetben is, ha a kérelmező az alapítói jogok gyakorlására jogosult lett volna, a kérelme akkor sem lett volna elbírálható, mert az alapítói jog gyakorlására kijelölt személyre vonatkozóan elmaradt a kurátorok összeférhetetlenségi nyilatkozatának beszerzése és csatolása.