T/12884. számú törvényjavaslat indokolással - egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról
2020. évi CVI. törvény egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról
A Millenáris Park mint a nemzeti és a nemzetközi együttműködést jelképező kulturális és oktatási központ, valamint az egykori meghatározó ipari létesítmény, a Ganz Villamossági Művek Lövőház utcai telepe épületeinek megóvása, a területen megvalósítandó nemzeti identitástudatot és összetartozást erősítő, értékmegőrző, kulturális, tudományos és társadalmi feladatok, továbbá a Batthyány Lajos Alapítványnak a magyar nemzet iránt elkötelezett, az európai egység irányába mutató, a közös kulturális értékek és a demokratikus, képviseleti kormányzás alapján álló magyar közélet előmozdítására, valamint a Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak a kiemelten tehetséges fiatalok támogatása ügyének megvalósítására irányuló tevékenységének támogatása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány
1. §
(1) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány (a továbbiakban: Millenáris Alapítvány) közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására.
(2) A Millenáris Alapítvány alapítása során az állam képviseletében a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jár el.
(3) A Millenáris Alapítvány kuratóriumának elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki.
(4) A Millenáris Alapítvány feladata a Millenáris Parkban a nemzeti és a nemzetközi együttműködést jelképező, Európa társadalmi, kulturális és életmódbeli értékein, a tudományostechnikai fejlesztésen és az információs társadalom eredményein alapuló, jövőt bemutató tudományos, kulturális és oktatási központ és innovatív, családbarát, interaktív közösségi tér megteremtésének és működési feltételeinek a biztosítása.
(5) A Millenáris Alapítvány (4) bekezdés szerinti tevékenysége, valamint a Millenáris Alapítvány ezen céljainak a megvalósítása közérdekű célnak minősül. A Millenáris Alapítvány e céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végez, amely keretében az alapító által rendelt, valamint a Millenáris Alapítványhoz csatlakozók és adományozók által juttatott vagyont kezeli.
(6) A Millenáris Alapítvány alapító okiratában gondoskodni kell arról, hogy az alapítói jogok teljes körének gyakorlására a Millenáris Alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre.
2. A Millenáris Alapítvány részére történő vagyonjuttatás
2. §
(1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján - a preambulumban és az 1. § (4) bekezdésében meghatározott célok megvalósítása érdekében - az 1. melléklet szerinti állami vagyonelemeket ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - a Vtv. 36. § (2) bekezdésétől eltérően - az indulótőke növelése érdekében alapítói vagyoni juttatásként a Millenáris Alapítvány tulajdonába kell adni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti alapítói vagyoni juttatásként a Millenáris Alapítvány tulajdonába adott vagyon tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontját, valamint az Nvtv. 13. § (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.
(3) Az 1. melléklet szerinti vagyonelemek tekintetében a Millenáris Alapítvány nyilvántartásba vételének hatályával a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter az 1. mellékletben meghatározott vagyonelemek (1) bekezdés szerinti tulajdonba adásáról a Millenáris Alapítvány alapító okiratában rendelkezik.
(4) Ha a Millenáris Alapítvány a tulajdonába adott 1. melléklet szerinti vagyonelemet el kívánja idegeníteni, akkor az alapító okiratban előírt módon meghatározott piaci áron köteles annak megvásárlására az államnak - a miniszterhez eljuttatott nyilatkozattal - ajánlatot tenni, amelyre tekintettel az államot vételi jog illeti meg. A vételi jog biztosítására az államot elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg.
(5) Ha a miniszter a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat közlésétől számított 90 napon belül úgy nyilatkozik, hogy a vagyonelem tekintetében az állam a vételi jogával nem kíván élni, vagy ha a nyilatkozat közlésétől számított 90 napon belül nem tesz nyilatkozatot, úgy az állam vételi joga megszűnik.
(6) A (4) bekezdés szerinti elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a Millenáris Alapítvány az 1. § (4) bekezdésében meghatározott célok és feladatok megvalósítására köteles fordítani. A Millenáris Alapítvány az értékesítésből származó bevételt a Millenáris Alapítvány működési költségeinek finanszírozására nem használhatja fel.
(7) A Millenáris Alapítvány jogutód nélküli megszűnése vagy megszüntetése esetén az 1. melléklet szerinti vagyonelemek tulajdonjoga az államra száll vissza.
(8) A Millenáris Alapítvány további vagyonának és költségvetési támogatásának biztosításáról a Kormány gondoskodik.
(9) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 17. § (1) bekezdésben és 18. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
3. A Batthyány Lajos Alapítvány
3. §
(1) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Batthyány Lajos Alapítványhoz való, e törvényben meghatározott vagyoni juttatás teljesítésével történő csatlakozásra, a Batthyány Lajos Alapítvány alapító okiratának a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vatv.) rendelkezéseinek megfelelő módosítására és a Batthyány Lajos Alapítványnak közérdekű vagyonkezelő alapítványként való nyilvántartásba vételére.
(2) Az állam képviseletében ezen alcím alkalmazása során a miniszter jár el.
(3) A Batthyány Lajos Alapítvány alapító okiratában gondoskodni kell arról, hogy az alapítói jogok teljes körének gyakorlására a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre.
(4) A Kormánynak az állam nevében a Batthyány Lajos Alapítványhoz való, e törvényben meghatározott vagyoni juttatás teljesítésével történő csatlakozására csak akkor kerülhet sor, ha a Batthyány Lajos Alapítvány alapító okiratának a Batthyány Lajos Alapítvány vagyonkezelő alapítványként való nyilvántartásba vétele érdekében a Vatv. rendelkezéseinek megfelelő, a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumának új tagjait kijelölő, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumának az alapítói jogok teljes körének gyakorlására történő kijelöléséhez szükséges módosítása legkésőbb a Kormánynak az állam nevében a Batthyány Lajos Alapítványhoz való csatlakozása során megtörténik.
(5) Az (1) bekezdésben előírtaknak, valamint a 4. §-ban meghatározott céloknak, a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményének az érvényre juttatásával történő megvalósítása érdekében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a Kormány, az állam nevében, e törvény rendelkezései alapján - e törvényben meghatározott vagyonjuttatás teljesítésével - csatlakozhat a Batthyány Lajos Alapítványhoz azzal, hogy az alapítók, a csatlakozó, valamint az alapítói jogok gyakorlására a 3. § (3) bekezdése értelmében kijelölt kuratórium, illetve az alapítói jogokat esetlegesen gyakorló egyéb személy vagy szerv nem szüntetheti meg a Batthyány Lajos Alapítványt.
4. §
A Batthyány Lajos Alapítványnak a magyar nemzet iránt elkötelezett, az európai egység irányába mutató, a közös kulturális értékek és a demokratikus, képviseleti kormányzás alapján álló magyar közélet előmozdítására irányuló tevékenysége közfeladatnak minősül. A Batthyány Lajos Alapítvány e tevékenysége, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány e céljainak a megvalósítása közérdekű célnak minősül. A Batthyány Lajos Alapítvány céljainak megvalósítását szolgáló gazdasági tevékenységet végez, így különösen az alapítók által rendelt, és a Batthyány Lajos Alapítványhoz csatlakozók által juttatott vagyont kezeli.
4. A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány és a részére történő vagyonjuttatás
5. §
(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: MCC tv.) preambulumában és 2. §-ában meghatározott célok megvalósítása érdekében - a 2. mellékletben felsorolt állami tulajdonban lévő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve - az indulótőke növelése érdekében a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (a továbbiakban: MCC Alapítvány) tulajdonába kell adni.
(2) Az (1) bekezdés szerint ingyenesen tulajdonba adott ingatlanok tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat. Az e törvény szerinti vagyonjuttatás során a 2. mellékletben szereplő védett ingatlanok esetében nem kell alkalmazni az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 25. § (5) bekezdését.
(3) A 2. melléklet szerinti ingatlanok tekintetében a törvény erejénél fogva, az e törvény hatályba lépésének napjától a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter tulajdonosi joggyakorlói minőségét - kérelmére - az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. Az (1) bekezdés szerinti tulajdon-átruházásoknak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződéseket az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg.
(4) A 2. melléklet szerinti ingatlanok tulajdonjogát az MCC Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.
(5) Az MCC Alapítvány jogosult a tulajdonába adott, 2. melléklet szerinti ingatlanokat hasznosítani. Ha az MCC Alapítvány a tulajdonába adott, 2. melléklet szerinti ingatlanokat értékesíti, az ingatlanok tulajdonjogának átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az MCC tv. 2. §-ban meghatározott célok és feladatok megvalósítására köteles fordítani.
(6) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésben és 18. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
5. Záró rendelkezések
6. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
7. §
A 2. § (1)-(7) bekezdése, a 3. §, az 5. § és a 9. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
8. §
A Vatv. 7. alcíme a következő 10/B. §-sal egészül ki:
"10/B. §
(1) Azon közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére, amelynek az állam az alapítója vagy amelyhez az állam csatlakozott, az alapító okiratában meghatározott célok megvalósításának elősegítése érdekében természetbeni - különösen ingatlan - vagyoni juttatás is teljesíthető.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint juttatott vagyont a közérdekű vagyonkezelő alapítvány elidegeníti, úgy a juttatott vagyon tekintetében az államot - más jogosultakat megelőzően -elővásárlási jog illeti meg."
9. §
Hatályát veszti az Nvtv. 2. melléklet III. pont 1. alpontjában foglalt táblázat 1.8. sora.
1. melléklet a 2020. évi.....törvényhez
A Millenáris Alapítvány részére történő vagyonjuttatás
2. melléklet a 2020. évi.....törvényhez
Az MCC Alapítvány részére történő vagyonjuttatás
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jelen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány és a részére történő vagyonjuttatás
Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat célja egyrészt a Millenáris Park mint a nemzeti és a nemzetközi együttműködést jelképező kulturális és oktatási központ, másrészt az egykoron meghatározó ipari létesítmény, a Ganz Villamossági Művek Lövőház utcai telepén található épületeinek megóvása. Utóbbi területen a jogalkotó célja a nemzeti identitástudatot és összetartozást erősítő, értékmegőrző, kulturális, tudományos és társadalmi feladatok támogatásának megvalósítása.
E célok elérése érdekében az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány (a továbbiakban: Millenáris Alapítvány) közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására. A Millenáris Alapítvány célja és feladata a Millenáris Parkban a nemzeti és a nemzetközi együttműködést jelképező, Európa társadalmi, kulturális és életmódbeli értékein, a tudományos-technikai fejlesztésen és az információs társadalom eredményein alapuló, jövőt bemutató tudományos, kulturális és oktatási központ és innovatív, családbarát, interaktív közösségi tér megteremtésének és működési feltételeinek a biztosítása. A Millenáris Alapítvány megfogalmazott céljait a törvényjavaslat közérdekűnek minősíti.
A Millenáris Alapítvány e céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végez, amely keretében az alapító által rendelt, valamint a Millenáris Alapítványhoz csatlakozók és adományozók által juttatott vagyont kezeli.
A törvényjavaslat rendelkezik egyrészt a Millenáris Alapítvány alapításáról, a közérdekű célokról, az alapítással kapcsolatos feladatokról, másrészt a feladatok ellátásához szükséges állami vagyon biztosításáról.
A Batthyány Lajos Alapítvány és a részére történő vagyonjuttatás
A Batthyány Lajos Alapítvány célja a magyar nemzet iránt elkötelezett, az európai egység irányába mutató, a közös kulturális értékek és a demokratikus, képviseleti kormányzás alapján álló magyar közélet támogatása, amely kiemelkedően közérdekű cél.
A Batthyány Lajos Alapítvány törekvése különös hangsúlyt fektet a civil társadalom szervezésére, amelynek keretében az alapítvány gondozásában rendszeresen sor kerül hazai és nemzetközi közéleti és tudományos konferenciák, kerekasztal-beszélgetések és egyéb események megrendezésére. A Batthyány Lajos Alapítvány által az elmúlt években nyújtott támogatások között említhetők egyebek mellett oktatási tevékenységekre és tehetséggondozásra fordított, illetve karitatív támogatások, szakkollégiumok, kisebbségi közösségek, történelmi kutatások és a könyvkiadás, az olvasás népszerűsítésének támogatása, valamint családtámogatási programok bátorítása.
A Batthyány Lajos Alapítvány közérdekű céljait elsősorban az azokkal összhangban lévő kezdeményezések, szervezetek támogatása, illetve infrastrukturális hátterének rendelkezésre bocsátása útján valósítja meg.
A Batthyány Lajos Alapítvány által képviselt kiemelkedően közérdekű cél támogatása és az alapítvány tevékenysége előmozdításának legalkalmasabb eszköze, a Batthyány Lajos Alapítvány további működésének a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvényben meghatározott közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában való, a Kormánynak az állam nevében történő csatlakozásával megvalósuló folytatása, amelynek keretében sor kerül a Batthyány Lajos Alapítvány tevékenységének hatékony ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítására.
A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány részére történő vagyonjuttatás
A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. XXVI. törvény (a továbbiakban: MCC tv.) a köz- és felsőoktatási rendszer versenyképességének általános, folyamatban lévő fejlesztése mellett, a tehetségek azonosítása és a tehetséggondozás ügyének is önálló struktúrában, kifejezetten e célra fókuszáltan kíván prioritást adni. A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (a továbbiakban: MCC Alapítvány) fenntartásában működő Mathias Corvinus Collegium immáron 1996 óta valósítja meg e célkitűzéssel összhangban álló tevékenységét, a tehetséggondozást a fókuszba emelő, kiemelkedően magas színvonalú képzései útján.
E kiemelten közérdekű, több évtizedes tevékenységet ismerte el az Országgyűlés az MCC tv. elfogadása által, s teremtette meg a kiemelten tehetséges fiatalok támogatása ügyének hatékony és eredményes megvalósításához szükséges feltételeket. Az MCC tv. által rögzített célkitűzések és az MCC Alapítvány számára meghatározott feladatok ellátása érdekében mind volumenében, mind földrajzi szempontból kiterjesztett alapítványi munka szempontjából azonban nélkülözhetetlen az annak szolgálatában állított megfelelő infrastruktúra biztosítása.
A Millenáris Alapítvány és az MCC Alapítvány számára nyújtott vagyoni juttatás tekintetében irányadó jogszabályok, azaz a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerint állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott feltételekkel és esetekben, főszabály szerint csak törvény rendelkezése alapján lehet.
Az Nvtv. és Vtv. rendelkezéseire figyelemmel e vagyonjuttatásokra e törvényjavaslat rendelkezéseivel kerül sor.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1a) bekezdése szerint a Kormány külön törvény rendelkezése szerint jogosult alapítvány létrehozására. Jelen rendelkezés alapján az Országgyűlés felhatalmazást ad a Kormány számára - a törvényjavaslat preambulumában meghatározott célokra tekintettel - közérdekű vagyonkezelő alapítványként a Millenáris Alapítvány létrehozására.
A § részletesen felsorolja a Millenáris Alapítvány feladatait és azokat közérdekű célnak minősíti.
A § további garanciális rendelkezéseket tartalmaz, melyek szerint a Millenáris Alapítványban az alapítói jogok teljes körét - beleértve az alapító okirat e törvény rendelkezéseire is figyelemmel történő módosításának jogát - a kuratórium gyakorolja. A kuratórium elnökét és tagjait a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki.
2. §
A törvényjavaslat az Nvtv. és a Vtv. ingyenes vagyonátruházásra vonatkozó szabályai alapján rendelkezik arról, hogy a Millenáris Alapítvány céljai és feladata megvalósításához szükséges vagyonelemeket ingyenesen a Millenáris Alapítvány tulajdonába kell adni.
Az 1. melléklet szerinti vagyonelemek (a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban fennálló állami részesedés, összesen 9 180 000 000 forint törzsbetét) Millenáris Alapítvány részére történő tulajdonba adásával megvalósuló vagyonjuttatásról a miniszter gondoskodik. A 2. § (2) bekezdése kizárja a törvényjavaslat szerinti ingyenes vagyonátruházás esetére az Nvtv. ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó egyes szabályainak alkalmazását.
A § ugyanakkor jelentős garanciákat intézményesít e vagyonelemek vonatkozásában. A Millenáris Alapítvány tulajdonába adandó törzsbetét kapcsán rögzíti, hogy annak elidegenítésére vonatkozó szándék esetében az államot elővásárlási jog illeti meg és harmadik személy részére kizárólag akkor kerülhet sor az elidegenítésre, ha az állam nem kívánja megkötni a vonatkozó jogügyletet. A Millenáris Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az 1. melléklet szerinti vagyonelemek tulajdonjoga az államra száll vissza.
Az elővásárlási jog gyakorlása érdekében a Millenáris Alapítvány köteles a vagyonelem megvásárlására az államnak - a miniszterhez eljuttatott nyilatkozattal - ajánlatot tenni. Amennyiben az állam az elővásárlási jogával nem kíván élni, vagy ha a nyilatkozat közlésétől számított 90 napon belül nem tesz nyilatkozatot, úgy az állam elővásárlási joga megszűnik.
A Millenáris Alapítvány a részére juttatott állami vagyon elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítést követően fennmaradó részét a preambulumban és az 1. §-ban meghatározott célok és feladatok megvalósítására köteles fordítani, ezzel is elősegítve a meghatározott közérdekű célok hatékony megvalósíthatóságát.
A Millenáris Alapítvány közérdekű céljaira és feladatellátására tekintettel a § rendelkezik arról, hogy a Millenáris Alapítvány további vagyonának és költségvetési támogatásának biztosításáról a Kormány gondoskodik.
A § rendezi a juttatások adójogi helyzetét, ennek megfelelően az általa meghatározott vélelem (praesumptio iuris et de iure) alapján a vagyoni juttatás nem alapoz meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Áfa tv.) meghatározott adófizetési kötelezettséget, tekintettel arra, hogy nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó, törvényben meghatározott joghatás.
3-4. §
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1a) bekezdése szerint a Kormány külön törvény rendelkezése alapján alapítványt hozhat létre, ugyanakkor azt nem teszi lehetővé, hogy a Kormány már működő alapítványhoz csatlakozzon. A törvényjavaslat 3. § (5) bekezdése ebből kifolyólag kimondja, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a Kormány, az állam nevében, a törvény rendelkezése alapján csatlakozhat a Batthyány Lajos Alapítványhoz.
A 3. § alapján az Országgyűlés felhatalmazást ad a Kormány számára a törvényjavaslat 4. §-ában meghatározott tevékenység, közfeladat ellátása céljából a Batthyány Lajos Alapítványhoz való csatlakozásra.
Garanciális rendelkezésként rögzíti a törvényjavaslat, hogy a Kormánynak az állam nevében a Batthyány Lajos Alapítványhoz való, vagyoni juttatás teljesítésével történő csatlakozására akkor kerülhet sor, ha a csatlakozás folyamata során megvalósul az alapítvány alapító okiratának az alapítvány vagyonkezelő alapítványként való nyilvántartásba vételéhez, az alapítvány kuratóriuma új tagjainak a kijelöléséhez, valamint az alapítvány kuratóriumának az alapítói jogok teljes körének gyakorlására történő kijelöléséhez szükséges módosítása.
A törvényjavaslat a Batthyány Lajos Alapítvány által, feladatként végzett tevékenységet közfeladatnak, illetve közérdekű célnak minősíti.
5. §
Az Országgyűlés az Nvtv., valamint a Vtv. ingyenes vagyonátruházásra vonatkozó szabályai alapján rendelkezik arról, hogy a Pécs belterület 17535 helyrajzi számú és a Pécs belterület 17550 helyrajzi számú ingatlanokat az MCC tv. preambulumában és 2. §-ában meghatározott célok megvalósítása érdekében, ingyenesen az MCC Alapítvány tulajdonába kell adni.
Ezen ingatlanoknak az MCC Alapítvány részére ingyenesen, az indulótőke növelése érdekében történő tulajdonba adása tekintetében a törvényjavaslat kizárja az Nvtv. ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó szabályainak az alkalmazását.
A törvényjavaslat az MCC Alapítvány tulajdonába adandó ingatlanok esetében is jelentős garanciákat létesít, hiszen ezen ingatlanok esetleges értékesítése esetén is irányadó előírás, hogy a befolyó, az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó bevétel kizárólag az MCC tv.-ben meghatározott célok megvalósítására fordítható.
Az ingatlan vagyonelemeket az MCC Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.
A törvényjavaslat e tekintetben is rendezi a juttatás adójogi helyzetét, melynek megfelelően a felállított vélelem (praesumptio iuris et de iure) alapján a vagyoni juttatás nem alapoz meg az Áfa tv.-ben meghatározott adófizetési kötelezettséget, tekintettel arra, hogy nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó, törvényben meghatározott joghatás.
6. §
Hatályba léptető rendelkezés.
7. §
Sarkalatossági záradék.
8. §
Amennyiben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére e törvény szerint az állam által juttatott vagyontárgyakat, vagy annak egy részét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány értékesíteni kívánja, úgy indokolt az állam elővásárlási jogának biztosítása abból a célból, hogy amennyiben a juttatott vagyontárgyak más közfeladat ellátásához szükségesek, úgy az államnak lehetősége legyen azok tulajdonjogának e törvény alapján történő megszerzésére minden más személyt megelőzően.
9. §
Az Nvtv. 2. melléklet III. pont 1. alpontjában foglalt táblázat 1.8. sorában található ingatlan állami feladatellátáshoz nem szükséges, ezért kizárólagos állami tulajdonban tartása a továbbiakban nem indokolt.