2020. évi XXVI. törvény

a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról[1]

A Mathias Corvinus Collegiumnak a kimagaslóan tehetséges fiatalok támogatására, valamint a bennük rejlő tehetség kibontakoztatására épülő, a társadalmi mobilitást és a társadalomért való felelősségérzet és cselekvésre való készség kialakulását támogató, az összmagyarság minél több korosztálya számára elérhető, a tehetséggondozást a fókuszba emelő, a hagyományos oktatást kiegészítő oktatási-nevelési rendszer kiépítésére mint közérdek megvalósítására irányuló, valamint a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak a gazdaság- és társadalomtudományi képzési terület és így az innovatív vállalkozásokat támogatni kész magyar felsőoktatási intézményrendszer megerősítésére és a képzést folytató oktatók, kutatók, tanárok, a képzésben részt vevők támogatására irányuló tevékenységének az előmozdítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1.[2]

1. §[3]

2. §[4]

2. Az Alapítvány részére történő vagyonjuttatás

3. § (1)[5] A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdésében és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a csatlakozásra irányuló nyilatkozat és az annak elfogadására irányuló nyilatkozat alapján módosított alapító okirat szerint, az 1. melléklet szerinti állami vagyonelemeket ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve -, az indulótőke növelése érdekében az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2)[6]

(3)[7]

(4)[8]

(5)[9]

(6)[10]

(7) Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az 1. melléklet szerinti vagyonelem tulajdonjoga az államra száll vissza.

(8) Az (1) bekezdés szerint az Alapítvány részére ingyenesen tulajdonba adott vagyon tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.

(9)[11] Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a Kormány az állam nevében, e törvény rendelkezései alapján - e törvényben meghatározott vagyonjuttatás teljesítésével - csatlakozhat az Alapítványhoz, azzal, hogy az alapító, a csatlakozó, valamint az alapítói jogok gyakorlására kijelölt kuratórium, illetve az alapítói jogokat esetlegesen gyakorló egyéb személy vagy szerv nem szüntetheti meg az Alapítványt.

4. § (1)[12] Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a Budapest belterület 5177/1 helyrajzi számú, természetben a Budapest I. kerület, Szent Sebestyén köz 1., Budapest I. kerület, Somlói út 49-53., Budapest I. kerület, Alsóhegy utca 10-16. szám alatti állami tulajdonban álló ingatlant ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve - csatlakozói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az (1) bekezdés szerint ingyenesen tulajdonba adott ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.

(3)[13]

(4)[14]

(5)[15]

(6)[16] Az Alapítvány jogosult a tulajdonába adott, (1) bekezdés szerinti ingatlant hasznosítani.

(7) A 4. § alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésben és 18. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

3. A Budapest belterület 5177/1 helyrajzi számú, természetben a Budapest I. kerület, Szent Sebestyén köz 1., Budapest I. kerület, Somlói út 49-53., Budapest I. kerület, Alsóhegy utca 10-16. szám alatt található ingatlanon megvalósuló tehetséggondozási központ kivitelezési munkálataival kapcsolatos beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánítása

5. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősülnek az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest belterület 5177/1 helyrajzi számú, természetben a Budapest I. kerület, Szent Sebestyén köz 1., Budapest I. kerület, Somlói út 49-53., Budapest I. kerület, Alsóhegy utca 10-16. szám alatti ingatlan területén megvalósuló tehetséggondozási központ kivitelezési munkálataival kapcsolatos beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott közigazgatási hatósági ügyek.

6. § (1) A Beruházás az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősül. A Beruházás helyszíne az 5. §-ban meghatározott ingatlan területe.

(2) Az 5. §-ban meghatározott ingatlan tekintetében változtatási tilalom nem alkalmazható.

(3) Amennyiben önkormányzati rendelet a (2) bekezdésben foglaltakkal ellentétes vagy azzal össze nem egyeztethető rendelkezést tartalmaz, akkor az érintett rendelkezés helyett a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Az 5. §-ban meghatározott ingatlan tekintetében a Kormány rendeletben állapíthatja meg az egyedi településképi követelményeket, amelynek során az önkormányzat településképi rendeletében foglaltaktól eltérő szabályokat és követelményeket határozhat meg azzal, hogy az e törvény hatálybalépése napján fennálló védelmi szint nem csökkenthető.

4. A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány részére történő vagyonjuttatás

7. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2019. évi XXX. törvény (a továbbiakban: MUC tv.) preambulumában meghatározott célok megvalósítása érdekében - a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvánnyal (a továbbiakban: MUC Alapítvány) való, (2) bekezdés szerinti megállapodásnak megfelelően módosított alapító okirat szerint, a MUC tv. 1. melléklete szerinti vagyonelemeket ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve -, az indulótőke növelése érdekében a MUC Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonjuttatásra a MUC tv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnésével úgy kerül sor, hogy a MUC Alapítvánnyal való megállapodás értelmében az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek tulajdonjoga a MUC Alapítványt a továbbiakban a bizalmi vagyonkezelésen alapuló jogcím helyett az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás jogcímén illeti meg azzal, hogy a MUC Alapítványnak ezt megelőzően mint kedvezményezettnek járó, az (1) bekezdés szerinti vagyonelemekhez kapcsolódó osztalék tulajdonjoga is a MUC Alapítványt illeti meg.

(3)[17] Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtása során az állam képviseletében a MUC tv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott miniszter jár el.

(4)[18]

(5)[19]

(6)[20] A (4) bekezdés szerinti elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a MUC Alapítvány a a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátására és közérdekű céljai megvalósítására köteles fordítani.

(7) A MUC Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek tulajdonjoga az államra száll vissza.

(8) Az (1) bekezdés szerint a MUC Alapítvány részére ingyenesen tulajdonba adott vagyon tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.

5. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

8. §[21]

6. Záró rendelkezések

9. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a Beruházásnak mindazon részleteit és a Beruházásra vonatkozó mindazon szabályokat, amelyek kapcsán erre a Kormányt az Ngtv. felhatalmazza, valamint

b) a 6. § (4) bekezdése szerinti egyedi településképi követelményeket.

10. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

11. § Az 5. § és a 6. § rendelkezéseit e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

12. § A 3. §, a 4. §, valamint a 7. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

13. §[22] A 3. § (9) bekezdése, a 4. § (6) bekezdése, a 7. § (6) és (7) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2020. évi XXVI. törvényhez

Az Alapítvány részére történő vagyonjuttatás