62012CJ0591[1]

A Bíróság (második tanács) 2014. május 8-i ítélete. Bimbo SA kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM). Fellebbezés - Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A BIMBO DOUGHNUTS szóvédjegy lajstromozása iránti kérelem - DOGHNUTS korábbi spanyol szóvédjegy - Viszonylagos kizáró okok - 40/94/EK rendelet - 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont - Az összetéveszthetőség átfogó mérlegelése - Összetett szóvédjegy egyik elemének önálló megkülönböztető pozíciója. C-591/12 P. sz. ügy

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2014. május 8. ( *1 )

"Fellebbezés - Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A BIMBO DOUGHNUTS szóvédjegy lajstromozása iránti kérelem - DOGHNUTS korábbi spanyol szóvédjegy - Viszonylagos kizáró okok - 40/94/EK rendelet - 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont - Az összetéveszthetőség átfogó mérlegelése - Összetett szóvédjegy egyik elemének önálló megkülönböztető pozíciója"

A C-591/12. P. sz. ügyben,

a Bimbo SA (székhelye: Barcelona [Spanyolország], képviselik: C. Prat abogado és R. Ciullo barrister)

fellebbezőnek

az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2012. december 10-én benyújtott fellebbezése tárgyában,

a többi fél az eljárásban:

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselik: A. Folliard-Monguiral és J. Crespo Carrillo, meghatalmazotti minőségben)

alperes az elsőfokú eljárásban,

a Panrico SA (székhelye: Esplugues de Llobregat [Spanyolország], képviseli: D. Pellisé Urquiza abogado)

beavatkozó az elsőfokú eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: R. Silva de Lapuerta tanácselnök, J. L. da Cruz Vilaça, G. Arestis, J.-C. Bonichot és A. Arabadjiev (előadó) bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2013. november 7-i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2014. január 23-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Fellebbezésével a Bimbo SA (a továbbiakban: Bimbo) az Európai Unió Törvényszéke Bimbo kontra OHIM - Panrico (BIMBO DOUGHNUTS) ítéletének (T-569/10, EU:T:2012:535, a továbbiakban: megtámadott ítélet) hatályon kívül helyezését kéri, amely ítélettel a Törvényszék elutasította a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) negyedik fellebbezési tanácsa által a Panrico SA (a továbbiakban: Panrico) és a Bimbo közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2010. október 7-én hozott határozatnak (R 838/2009-4. sz. ügy) (a továbbiakban: vitatott határozat) elsődlegesen a megváltoztatására, illetve másodlagosan a hatályon kívül helyezésére irányuló keresetét.

Jogi háttér

2. A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendeletet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) hatályon kívül helyezte a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.), és a helyébe lépett. A rendelet 2009. április 13-án lépett hatályba.

3. A 40/94 rendelet "Viszonylagos kizáró okok" címet viselő 8. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezett:

"A korábbi védjegy jogosultjának felszólalása alapján a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha

[...]

b) a megjelölést a korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt a fogyasztók a korábbi védjeggyel összetéveszthetik; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez."

A jogvita előzményei

4. A jogvita előzményeit a megtámadott ítélet 1-14. pontja a következőképpen foglalja össze:

"1 2006. május 25-én [a Bimbo] a [...] módosított [40/94] rendelet [helyébe lépett: a 207/2009 rendelet] alapján közösségi védjegy-bejelentési kérelmet nyújtott be az [OHIM-hoz].

2. A lajstromoztatni kívánt védjegy a »BIMBO DOUGHNUTS« szómegjelölés volt.

3. A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15-i Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó áruk vonatkozásában tették, az alábbi leírással: »sütemények és pékáruk, különösen fánkok«.

4. A közösségi védjegybejelentést a Közösségi Védjegyértesítő 2006. október 16-i, 42/2006. számában hirdették meg.

5. 2007. január 16-án a [Panrico] a 40/94/EK rendelet 42. cikke (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 41. cikke) alapján a fenti 3. pontban foglalt áruk vonatkozásában felszólalást tett a bejelentett védjegy lajstromozásával szemben.

6. A felszólalást több korábbi nemzeti és nemzetközi szó- és ábrás védjegyre alapította. A felszólalás többek között az 1994. június 18-án 1288926. számon, a 30. osztályba tartozó és az alábbi leírásnak megfelelő áruk vonatkozásában lajstromozott DOGHNUTS spanyol szóvédjegyre alapította: »mindenféle cukrászati és sütőipari áruk és készítmények, édesipari és cukorkaáruk és -készítmények; cukor, csokoládé, tea, kakaó, kávé és ezek helyettesítői; vanília, eszenciák, karamellkrémhez és süteményekhez való áruk és készítmények, csokoládéból és cukorból készült élelmiszeráruk, fagylaltok, kandiscukor, csokoládék, kör alakú fánkok, rágógumik és kekszek«.

7. A felszólalás alátámasztásaként a felszólaló a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 8. cikkének (5) bekezdésében foglalt okokra hivatkozott.

8. 2009. május 25-én a felszólalási osztály helyt adott a felszólalásnak.

9. 2009. július 24-én a felperes a 207/2009 rendelet 58-64. cikke alapján megfellebbezte az OHIM előtt a felszólalási osztály határozatát.

10. A [vitatott határozattal] a negyedik fellebbezési tanács [(a továbbiakban: fellebbezési tanács)] elutasította a fellebbezést. A felszólalási osztályhoz hasonlóan a fellebbezési tanács is beérte azzal, hogy a bejelentett védjegyet a DOGHNUTS korábbi spanyol szóvédjeggyel (a továbbiakban: korábbi védjegy) hasonlította össze, és azt állapította meg, hogy ezen az alapon fennáll az összetévesztés veszélye a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmében.

11. A fellebbezési tanács rámutatott arra, hogy a »doughnut« angol szó, amely »vastag tésztakarika formájú, kisméretű, omlós süteményt« jelent. A fellebbezési tanács szerint ez a szó nem létezik a spanyolban, spanyol megfelelője a »dónut«, illetve a »rosquilla«. A fellebbezési tanács úgy ítélte meg, hogy (az angolul beszélők kivételével) a spanyol átlagfogyasztó számára a »doughnut« szó nem írja le a szóban forgó árukat, illetve azok jellemzőit, és sajátos mellékértelmet sem teremt ezen áruk vonatkozásában. A fellebbezési tanács szerint a korábbi megjelölést a fogyasztók többsége a bejelentett megjelöléshez hasonlóan idegen vagy kitalált szóként fogja fel.

12. A fellebbezési tanács ezenkívül azt állapította meg, hogy a szóban forgó megjelölések hasonlóak, mivel a korábbi védjegy szinte teljesen azonos formában szerepel a bejelentett védjegyben. A szóban forgó védjegyek közötti vizuális és hangzásbeli hasonlóság átlagos mértékű. Fogalmi szempontból nem lehet őket egymással összehasonlítani.

13. Az ütköző védjegyekkel érintett áruk azonosak. A korábbi védjegy megkülönböztető képessége átlagos.

14. A fellebbezési tanács megállapította, hogy a korábbi védjegy átlagos megkülönböztető képességére tekintettel, az összetéveszthetőséget átfogóan értékelve, a megjelölések közötti vizuális és hangzásbeli hasonlóság átlagos mértéke miatt az érintett fogyasztók szempontjából valamennyi azonosnak ítélt, vitatott áru tekintetében fennáll az összetévesztés veszélye."

A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet

5. A Bimbo által benyújtott kereset elsődlegesen a vitatott határozat megváltoztatására, másodlagosan annak hatályon kívül helyezésére irányul.

6. A vitatott határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmének alátámasztásául a Bimbo két jogalapot terjesztett elő: az első jogalapot a 207/2009 rendelet 75. és 76. cikkének megsértésére, a másodikat pedig e rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére alapította.

7. A Törvényszék a megtámadott ítélettel a vitatott határozat megváltoztatására irányuló kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánította, a határozat hatályon kívül helyezésére irányuló jogalapokat pedig elutasította.

A felek kérelmei

8. A Bimbo azt kéri a Bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül mind a megtámadott ítéletet, mind a vitatott határozatot, és kötelezze az OHIM-ot a költségek viselésére.

9. Az OHIM azt kéri a Bíróságtól, hogy utasítsa el a fellebbezést, és a Bimbót kötelezze a költségek viselésére.

10. A Panrico azt kéri, hogy a Bíróság nyilvánítsa a válaszbeadványát elfogadhatónak és megalapozottnak, hagyja helyben a megtámadott ítéletet, és a Bimbót kötelezze a költségek viselésére.

A fellebbezésről

11. Fellebbezése alátámasztásául a Bimbo egyetlen jogalapot terjeszt elő, amely két részből áll, és a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésén alapul.

12. Tekintettel arra, hogy a jelen ügyben a vitatott közösségi védjegy lajstromozása iránti kérelmet 2006. május 25-én nyújtották be, és az alkalmazandó anyagi jog meghatározása szempontjából ez az időpont irányadó (lásd ebben az értelemben: Shah kontra Three-N-Products Private végzés, C-14/12. P, EU:C:2013:349, 2. pont, és DMK kontra OHIM végzés, C-346/12. P, EU:C:2013:397, 2. pont), a jelen jogvitára egyrészt a 207/2009 rendelet eljárási rendelkezései, másrészt a 40/94 rendelet anyagi jogi rendelkezései vonatkoznak.

Az egységes jogalap első részéről

A felek érvei

13. A Bimbo először is előadja, hogy a megtámadott ítélet 97. pontjában szereplő érvelésben a Törvényszék összekeverte egymással a "megkülönböztető képesség", valamint a "jelentéssel nem bíró elem" illetve az "önálló megkülönböztető pozíció" fogalmát. Ezzel szemben valamely összetett védjegy egyik elemének benne rejlő megkülönböztető képességét, illetve jelentésének fokát nem lehet összekeverni a védjegyben betöltött megkülönböztető pozíciójával. A "pozíció" kifejezés használata azt sugallja, hogy olyan fogalomról van szó, amelyet az érintett megjelölést alkotó többi elem jellemzőire tekintettel kell értékelni.

14. Továbbá a Bimbo szerint a Törvényszék által követett érvelés magában foglalja azt, hogy minden, két elemből álló összetett védjegyet - amelynek egyik elemét egy jóhírnévű védjegy, másik elemét pedig egy átlagos megkülönböztető képességgel bíró és az érintett közönség számára értelmetlen védjegy képezi - két, önálló megkülönböztető pozícióval bíró elemből álló védjegynek kell tekinteni. A Bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy az átlagos fogyasztó a védjegyet rendszerint egészében érzékeli, és csak egyes esetekben ismerte el azt, hogy nem zárható ki, hogy egy összetett védjegy egyik eleme megtarthatja önálló megkülönböztető pozícióját az érintett összetett megjelölésben.

15. Ugyanebben az értelemben a Bíróság a Becker kontra Harman International Industries ítélet (C-51/09. P, EU:C:2010:368) 38. pontjában kimondta, hogy valamely összetett védjegyen belül a családnév nem őrzi meg minden esetben az önálló megkülönböztető pozícióját kizárólag amiatt, hogy azt családnévként észlelik. E pozíció megállapítása ugyanis kizárólag az eset valamennyi releváns tényezőjének vizsgálatára alapozható.

16. Végül a Bimbo rámutat arra, hogy szerinte a Törvényszék által használt "egységes egész" és "logikai egység" fogalmak nem jelennek meg a Bíróság ítélkezési gyakorlatában. Bár ezeken a fogalmakon a Törvényszék azt értette, hogy az összetett védjegy különböző "önálló" elemeket tartalmaz, ez nem jelenti azt, hogy ezek az elemek önálló megkülönböztető pozícióval rendelkeznek.

17. Az OHIM és a Panrico vitatja a Bimbo érvelésének megalapozottságát. Az OHIM közelebbről azt állítja, hogy az egyedüli jogalap első része elfogadhatatlan, mivel a megtámadott ítélet 97. pontjából az következik, hogy a Törvényszék csak a lajstromoztatni kívánt megjelölés konkrét jelentését vizsgálta, és így csak tényértékelést végzett.

A Bíróság álláspontja

18. Az egyedüli jogalap első részének elfogadhatatlanságát illetően rá kell mutatni arra, hogy a Bimbo szerint a Törvényszék bizonyos jogi fogalmakat összekevert, figyelmen kívül hagyta azt a szabályt, amely szerint az összetett védjegyek egyik elemének önálló megkülönböztető pozíciója csak kivételesen állapítható meg, és a vonatkozó ítélkezési gyakorlatban nem ismert kifejezéseket használt. Következésképpen az OHIM állításával ellentétben a Bimbo nem csak azt kéri a Bíróságtól, hogy újból értékelje a tényeket, hanem a Törvényszék általi téves jogalkalmazásra is hivatkozik. Ebből következően ez a rész elfogadható.

19. Érdemben pedig azt kell válaszolni, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében összetéveszthetőséget okozhat az, ha a vásárlóközönség azt hiheti, hogy a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások ugyanattól a vállalkozástól, vagy egyébként gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozástól származnak (lásd: OHIM kontra Shaker ítélet, C-334/05. P, EU:C:2007:333, 33. pont, és Nestlé kontra OHIM ítélet, C-193/06. P, EU:C:2007:539, 32. pont).

20. Azt, hogy a vásárlóközönség szemszögéből fennáll-e az összetévesztés veszélye, az adott ügy minden releváns elemét figyelembe véve, átfogóan kell értékelni (lásd ebben az értelemben: SABEL-ítélet, C-251/95, EU:C:1997:528, 22. pont; OHIM kontra Shaker ítélet, EU:C:2007:333, 34. pont, és Nestlé kontra OHIM ítélet, EU:C:2007:539, 33. pont).

21. Az összetéveszthetőség átfogó értékelésénél az ütköző megjelölések vizuális, hangzásbeli vagy fogalmi hasonlóságát illetően a megjelölések által keltett összbenyomást kell alapul venni, különösen a megkülönböztető és domináns elemeik figyelembevételével. Az összetéveszthetőség átfogó értékelésénél az játszik meghatározó szerepet, hogy a védjegyet hogyan érzékeli a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások átlagos fogyasztója. Az átlagos fogyasztó e tekintetben rendszerint egészében érzékeli a védjegyet, és nem vizsgálja annak egyes részleteit (lásd ebben az értelemben: SABEL-ítélet, EU:C:1997:528, 23. pont; OHIM kontra Shaker ítélet, EU:C:2007:333, 35. pont, és Nestlé kontra OHIM ítélet, EU:C:2007:539, 34. pont).

22. A két védjegy közötti hasonlóság értékelése nem jelenti azt, hogy az összetett védjegynek csupán az egyik alkotóelemét kell figyelembe venni és a másik védjeggyel összehasonlítani. Ellenkezőleg, a szóban forgó védjegyeket egészükben tekintve kell egymással összehasonlítani (OHIM kontra Shaker ítélet, EU:C:2007:333, 41. pont).

23. Az összetett védjegy által az érintett vásárlóközönségben keltett összbenyomást bizonyos körülmények között a védjegy egy vagy több alkotóeleme határozza meg. A hasonlóság értékelése azonban csak akkor végezhető el kizárólag a domináns elemet alapul véve, ha a védjegy összes többi eleme elhanyagolható (OHIM kontra Shaker ítélet, EU:C:2007:333, 41. pont, Nestlé kontra OHIM ítélet, EU:C:2007:539, 42. és 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

24. E tekintetben a Bíróság tisztázta, hogy nem kizárt, hogy valamely korábbi védjegy, amelyet harmadik személy valamely, saját vállalkozása megnevezését magában foglaló összetett megjelölésben használ, megőrizze önálló megkülönböztető pozícióját az összetett megjelölésben. Ezért az összetéveszthetőség megállapításához elegendő, ha a korábbi védjegy által megtartott megkülönböztető pozíciónál fogva a vásárlóközönség az összetett megjelöléssel érintett áruk vagy szolgáltatások eredetét szintén e védjegy jogosultjának tulajdonítja (Medion-ítélet, C-120/04, EU:C:2005:594, 30. és 36. pont, valamint Perfetti Van Melle kontra OHIM végzés, C-353/09. P, EU:C:2011:73, 36. pont).

25. Valamely összetett megjelölés egyik eleme azonban csak akkor őrzi meg önálló megkülönböztető pozícióját, ha a megjelölés másik vagy többi elemével összességében véve olyan egységet alkot, amelynek jelentése eltér az említett elemekétől külön-külön véve (lásd ebben az értelemben: ecoblue kontra OHIM és Bilbao Vizcaya Argentaria ítélet, C-23/09. P, EU:C:2010:35, 47. pont; Becker kontra Harman International Industries ítélet, EU:C:2010:368, 37. és 38. pont, valamint Perfetti Van Melle kontra OHIM végzés, EU:C:2011:73, 36. és 37. pont).

26. A jelen ügyben a Törvényszék a megtámadott ítélet 79. és 81. pontjában azt állapította meg, hogy még ha el is fogadjuk, hogy a "bimbo" elem domináns pozíciót tölt be a lajstromoztatni kívánt védjegyben, a "doughnuts" elem akkor sem elhanyagolható a védjegy által keltett összbenyomásban, és ezért azt az ütköző védjegyek összehasonlítása során figyelembe kell venni.

27. A Törvényszék ezen ítélet 97. pontjában tisztázta, hogy mivel a "doughnuts" elemnek az érintett vásárlóközönség számára nincsen értelme, ez az elem a megjelölés másik elemével együtt nem alkot olyan egységet, amelynek jelentése eltérne az említett elemekétől külön-külön véve. Ezért azt állapította meg, hogy a "doughnuts" elem megtartja önálló megkülönböztető pozícióját a lajstromoztatni kívánt védjegyen belül, és így az összetéveszthetőség átfogó értékelése során figyelembe kell venni.

28. A megtámadott ítélet 100. pontjában a Törvényszék kimondta, hogy az adott ügy valamennyi releváns tényezőjére tekintettel az átfogó értékelés megerősítette a fellebbezési tanács azon következtetését, hogy fennáll az összetévesztés veszélye.

29. Ezért a Törvényszék az összetéveszthetőség fennállását nemcsak abból a megállapításból vezette le, hogy a "doughnuts" elem a bejelentett védjegyben önálló megkülönböztető pozíciót tölt be, hanem olyan átfogó értékelésből is, amely tartalmazta a jelen ítélet 19-25. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból eredő egyes vizsgálati lépéseket, és amelynek keretében figyelembe vette az adott ügyben releváns tényezőket. Ily módon helyesen alkalmazta a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontját.

30. Ezt a megállapítást nem cáfolják a Bimbo által előterjesztett érvek.

31. Azzal kapcsolatban, hogy a Bimbo először is azt rója fel a Törvényszéknek, hogy a megtámadott ítélet 97. pontjában a "megkülönböztető képesség", és a "jelentéssel nem bíró elem" kifejezéseket használta, elegendő rámutatni arra, hogy a Törvényszék ebben a vonatkozásban elutasította a Bimbo arra irányuló állításait, hogy a "doughnuts" elemet megkülönböztető képességének hiánya miatt nem kell figyelembe venni az összetéveszthetőség értékelésekor.

32. A Törvényszék kiegészítette ezzel a megtámadott ítélet 81. pontjában szereplő értékelését, amely szerint az említett elem nem elhanyagolható a lajstromoztatni kívánt védjegy által keltett összbenyomásban, és ezért figyelembe kell venni az ütköző védjegyek összehasonlítása során. Ezzel egyáltalán nem keverte össze a szóban forgó fogalmakat.

33. Azzal kapcsolatban továbbá, hogy a Bimbo szerint a Törvényszék figyelmen kívül hagyta azt a szabályt, miszerint egy összetett megjelölés egyik elemének önálló megkülönböztető pozíciója megfelelően igazolandó kivételt képez ahhoz az általános szabályhoz képest, amely szerint az átlagos fogyasztó rendszerint egészében érzékeli a védjegyet, rá kell mutatni arra, hogy annak vizsgálata, hogy fennáll-e egy összetett megjelölés egyik elemének önálló megkülönböztető pozíciója, annak megállapítására irányul, hogy az említett elemek közül melyeket érzékeli az érintett vásárlóközönség.

34. Ahogyan ugyanis arra a főtanácsnok indítványának 25. és 26. pontjában rámutatott, minden egyes esetben - különösen a megjelölést alkotó elemek és azok érintett vásárlóközönség által érzékelt relatív súlya segítségével - meg kell határozni, milyen összbenyomás maradt meg az érintett vásárlóközönség emlékezetében a lajstromoztatni kívánt megjelölésről, majd erre az összbenyomásra és az adott ügy valamennyi releváns tényezőjére tekintettel kell lefolytatni az összetéveszthetőség értékelését.

35. Márpedig egyrészt azt, hogy egy összetett megjelölésnek melyek azok az alkotóelemei, amelyek a megjelölés által az érintett vásárlóközönség emlékezetében keltett összbenyomáshoz hozzájárulnak, a szóban forgó megjelölések összetéveszthetőségének átfogó értékelése előtt kell meghatározni. Ennek az értékelésnek az ütköző védjegyek által keltett összbenyomáson kell alapulnia, tekintettel arra, hogy az átlagos fogyasztó rendszerint egészében érzékeli a védjegyet, és nem vizsgálja annak egyes részleteit, ahogyan ez a jelen ítélet 21. pontjában is szerepel. Következésképpen nem lehet azt megállapítani, hogy olyan kivételről van szó, amelyet megfelelően igazolni kell ehhez az általános szabályhoz képest.

36. Másrészt hangsúlyozni kell, hogy az egyes megjelöléseknek a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint megkövetelt egyedi értékelését az adott ügy sajátos körülményeitől függően kell elvégezni, és ezért nem lehet általános vélelmeket vonatkoztatni rá. Ahogyan a főtanácsnok indítványának 24. pontjában rámutatott, különösen a Medion-ítélet (EU:C:2005:594) utáni ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy a Bíróság ebben az ítéletben nem teremtett kivételt az összetéveszthetőség értékelésére vonatkozó elvek alól.

37. Végül a jelen ítélet 16. pontjában összefoglalt érveléssel kapcsolatban azt kell megállapítani, hogy a Törvényszék által a megtámadott ítélet 97. pontjában használt "egységes egész" vagy "logikai egység" fogalmak megfelelnek a jelen ítélet 25. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatban a Bíróság által használt "eltérő jelentésű egység" fogalmának.

38. A fenti megfontolásokból az következik, hogy a Törvényszék által lefolytatott értékelés nem szenvedett a Bimbo által állított jogi hibákban, és ebből következően az egyedüliként hivatkozott jogalap első részét mint megalapozatlant el kell utasítani.

Az egyedüli jogalap második részéről

A felek érvei

39. A Bimbo először is úgy véli, hogy a Törvényszék az összetéveszthetőség fennállására vonatkozó megállapítását az adott ügy többi jellemzőjét figyelmen kívül hagyva arra a vélelemre alapította, hogy a "doughnuts" elem önálló megkülönböztető pozíciót tölt be.

40. Így a Törvényszék nem vette figyelembe azt, hogy a lajstromoztatni kívánt védjegynek az első eleme, a "bimbo" a meghatározó, amely egy Spanyolországban jóhírnévnek örvendő, a lajstromoztatni kívánt védjegy árujegyzékében szereplő árukra vonatkozó védjegy. Azt sem vette figyelembe, hogy a korábbi védjegy nem rendelkezik fokozott vagy sajátos megkülönböztető képességgel, és hogy a "doughnuts" elem nem azonos módon szerepel a bejelentett védjegyben.

41. A Bimbo ezután arra hivatkozik, hogy az összetett védjegy első elemét alkotó, jóhírnevű védjegy ereje rendszerint megakadályozza azt, hogy az összetett védjegy által keltett összbenyomást az érintett vásárlóközönség úgy érzékelje, hogy az alapján a kérdéses áruk származását a korábbi védjegy jogosultjának vagy gazdaságilag azzal kapcsolatban álló vállalkozásoknak tulajdonítsa.

42. A Bimbo szerint ezért a Törvényszéknek az ütköző védjegyek közötti összetéveszthetőség megállapításához igazolnia kell azokat az okokat, amelyek miatt kivételesen a jelen ügyben a lajstromoztatni kívánt védjegy az érintett vásárlóközönségben keltett összbenyomásra tekintettel összetéveszthetőségnek ad alapot.

43. Végül a Bimbo úgy véli, hogy a Törvényszék az összetéveszthetőség értékelése során nem vette megfelelően figyelembe azt a körülményt, hogy a Medion-ítélet (EU:C:2005:594) alapjául szolgáló ügyben érintett kereskedelmi ágazat szokásaitól eltérően a sütőipari ágazatban nem jellemző az áruk értékesítése céljából kereskedelmi megállapodásokat kötni, illetve társulni.

44. Az OHIM és a Panrico vitatja a Bimbo érvelését.

A Bíróság álláspontja

45. Először is, ahogyan a főtanácsnok indítványa 37-42. pontjában rámutatott, a megtámadott ítéletnek különösen a 91-100. pontjában található okfejtésre tekintettel nem róható fel a Törvényszéknek, hogy a "doughnuts" elemnek a bejelentett védjegyen belüli önálló megkülönböztető pozíciójának megállapításából automatikusan levezette az ütköző megjelölések közötti összetéveszthetőség fennállását.

46. A 91-100. pontból ugyanis kitűnik, hogy a Törvényszék lefolytatta az összetéveszthetőség átfogó értékelését és e célból figyelembe vette az adott ügy sajátos jellemzőit. Ezenkívül ez az értékelés a Bimbo által előadott tényeknek, és különösen e védjegy jóhírnevének a megtámadott ítélet 52-89. pontjában foglalt részletes vizsgálatán alapult. Az erre vonatkozóan e társaság által a Bíróság előtt előadott érvelés ezért tévesen értelmezi ezt az ítéletet, és emiatt azt el kell utasítani.

47. Továbbá a jelen ítélet 33. és 34. pontjában tett megállapításokra tekintettel a 41. és 42. pontban összefoglalt érvelés tévesen értelmezi a vonatkozó ítélkezési gyakorlatot, és ezért azt el kell utasítani.

48. Végül a Bimbónak a jelen ítélet 43. pontjában összefoglalt érvelésével kapcsolatban elegendő azt megállapítani, hogy - miként erre az OHIM jogosan hivatkozik - azt a Bimbo első ízben a Bíróság előtt adta elő, és ezért azt az állandó ítélkezési gyakorlattal összhangban mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

49. Ebből következően a Bimbo által hivatkozott egyedüli jogalap második részét mint részben elfogadhatatlant, részben pedig megalapozatlant el kell utasítani.

50. Következésképpen a fellebbezés alátámasztására hivatkozott egyetlen jogalapot és így magát a fellebbezést is el kell utasítani.

A költségekről

51. A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről. Ugyanezen szabályzat 138 cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

52. A Bimbót, mivel pervesztes lett, az OHIM, valamint a Panrico kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

1) A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2) A Bíróság a Bimbo SA-t kötelezi a költségek viselésére.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.