A Zalaegerszegi Törvényszék P.20969/2015/33. számú határozata kártérítés tárgyában. Bíró: Adorján Csaba

helység neve2i Törvényszék

4.P.20.969/2015/33. szám

A helység neve2i Törvényszék a Kaposvári 7. sz. Ügyvédi iroda (ügyvédi iroda címe1., ügyintéző: ügyvéd neve1 ügyvéd) által képviselt nevefelperes címe. szám alatti felperesnek, a ügyvéd neve2 ügyvéd (ügyvéd címe2 szám) által képviselt nevealperes címe szám alatti alperes elleni kártérítési perében – melybe a ügyvéd neve3 ügyvéd (ügyvéd címe3. szám) által képviselt beavatkozó neve. beavatkozó címe. szám alatti beavatkozó az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott –,az ügyben tartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta az alábbi

Közbenső ítéletet

A bíróság megállapítja, hogy az alperest kártérítési felelősség terheli a felperes részére 2014. január 23. napján nyújtott visszérműtéttel összefüggésben a felperesnél bekövetkezett peroneus idegsérülésből eredő károk megtérítéséért.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye, amit jogi képviselő útján kell írásban, 4 példányban, a helység neve1i Ítélőtáblához címzetten, a helység neve2i Törvényszéken benyújtani.

A felek a fellebbezési határidőn belül közösen kérhetik, hogy fellebbezésüket a helység neve1i Ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálja el, illetve a Pp. 256/A. § (1) b-d) pontjai esetén tárgyalás tartását kérhetik.

Indokolás

I. Tényállás

Az alperes sebész szakorvosa 2013. április 26. napján javasolta a felperesnek visszérműtét elvégzését az alsó végtagok visszértágulatai miatt, majd a műtétet 2014. január 23. napján hajtotta végre. Azt megelőzően a felperes beleegyező nyilatkozatot írt alá, a nyilatkozat a veszélyekről és szövődményekről az alábbiakat tartalmazta:

"A legkörültekintőbb orvosi ténykedés mellett is előfordulhatnak szövődmények. Vannak ún. általános szövődmények, amelyek minden sebészi beavatkozás után előfordulhatnak.

Ezek bekövetkeztének esélye jó általános állapotban lévő betegnél minimális, idős, leromlott és/vagy egyéb súlyos betegségben is szenvedő embereken nagyobb. Ezek lehetnek:

– keringési, légzési elégtelenség

– tüdőgyulladás

– thrombozis (a visszerek elrögösödése) és az ennek következtében kialakuló tüdőembólia (a tüdőt ellátó erek elzáródása)

– utóvérzés

– sebgyógyulási zavar a műtéti sebben, savógyülem, vérömleny, vagy gennyes fertőzés kialakulása

– melléksérülés (erek, idegek károsodása)

– a vizeletürítési zavar, mely esetleg katéterezést tesz szükségessé.

Előfordulhatnak ezen kívül ún. speciális szövődmények, amelyek kifejezetten az érműtéteket terhelik. Ezek többnyire nem időben kezelt, hosszú ideje fennálló betegség miatt végzett beavatkozások során fordulnak elő:

– utóvérzés,

– az ütőér újabb elzáródása, thrombózisa,

– nyirokfolyás, sebváladékozás (különösen a lágyékhajlatban),

– a végtag megdagadása,

– bőrelhalás (elhanyagolt visszérbetegség műtéte után),

– véraláfutások, vérömleny képződése,

– bőrideg sérülése nyomán átmeneti fonákérzés, érzéskiesés,

– hasi érműtét után a bélmozgások késedelmes megindulása,

– hasi műtét után sérv kialakulása.

Mindezen szövődmények között vannak olyanok, amelyek az életet is veszélyeztetik. Más szövődmények esetleg újabb műtét elvégzését teszik szükségessé. A szövődmények előfordulása a korszerű sebészi technika alkalmazásával egyre csökken."

A felperes a műtétet megelőzően az alperestől nem kapott tájékoztatást arról, hogy a műtét során olyan idegsérülést szenvedhet, amely számára maradandó testi fogyatékossággal járó mozgásképtelenséget, bénulást okoz.