BH 2022.10.256 Hivatalos személy esetében sem vezet önmagában a büntetőjogi felelősség alóli mentesüléséhez, ha a becsületcsorbító tényállítást az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésében megnyilvánuló közérdekből, az önkormányzat testületi ülésén tette meg. Ilyen esetben a valóság bizonyításának helye van, ám ha az nem vezet eredményre, a terhelt felelőssége megállapítható, és alapos ok hiányában a társadalomra veszélyességben való tévedésre sem hivatkozhat [Btk. 20. § (2) bek., 226. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 229. §].

[1] A járásbíróság - megismételt eljárásban - a 2019. szeptember 5-én kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki a terheltet rágalmazás vétségében [Btk. 226. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. Ezért 100 napi tétel, napi tételenként 1500 forint, összesen 150 000 forint pénzbüntetésre ítélte, amelynek megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett.

[2] A terhelt és védője fellebbezése folytán eljárt törvényszék mint másodfokú bíróság a 2021. február 1-jén kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a pénzbüntetés napi tételeinek számát 60-ra enyhítette, és így a kiszabott pénzbüntetés összegét - az egynapi tétel összegének változatlanul hagyása mellett - 90 000 forintban állapította meg. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a T.-M. Kft. "f.a." adózónál, a felszámolási tevékenységzáró ellenőrzés és a revízió alatt tudomására jutott, egy tartályok vásárlására kötött 2015. február 20-án kelt szerződés másolatának megküldésével nyilatkozattételre hívta fel a D.-i Önkormányzatot. A szerződés hét darab fémtartály eladásáról szól, és a szerződés alapján a T.-M. Kft. vállalja a tartályok kiszedését, elszállítását és a terep rendezését, az eredeti állapot visszaállítását, a D.-i Önkormányzat pedig a tartályokat földmunkavégzés fejében adja át a T.-M. Kft. részére.

[4] A terhelt - D. város polgármestere - 2017. június 21-én 13:00 órai kezdettel rendkívüli nyilvános ülésre hívta össze D. Város Önkormányzatának Képviselő-testületét, amelynek napirendi pontja volt az adóhatóság részéről érkezett megkeresés teljesítése, az adóhatóság részére történő nyilatkozat adása a feltett kérdésekre.

[5] A terhelt ezen a nyilvános testületi ülésen, melyet élő adásban közvetített a helyi televízió, valamint a YouTube.com internetes oldalra is felkerült, az alábbi becsület csorbítására alkalmas tényeket állította K. Gy. I. sértett magánvádlóról, akkori alpolgármesterről:

[6] "Na, most ennek a szerződésnek az az érdekessége, és akkor majd szépen végig megyünk a kérdéseken, nem a hivatalban készült, hanem ezt valaki otthon gyártotta. Az érdekessége, hogy ezt úgy írta alá valaki, hogy semmilyen engedélye nem volt. Még az is érdekessége, hogy erre úgy tett valaki önkormányzati pecsétet, hogy arra szintén nem volt felhatalmazása. Mi mindig hat tartályról beszéltünk. Ebben a szerződésben hét darab tartály van. Sőt ebben a szerződésben nem összeg van, hanem ebben a szerződésben tartályok vannak, amiket úgy ad oda K. Gy. alpolgármester úr egy vállalkozónak, polgármesteri, képviselő-testületi hozzájárulás nélkül, a szerződést akkor aláírva, amikor még a képviselő-testület elé ügyként sem került, ezért mondtam, hogy a dátumoknak is lesz jelentősége. Mindenféle engedély, felhatalmazás nélkül alpolgármester aláír egy saját maga által gyártott, az önkormányzatra hivatkozó szerződést, amit le is pecsételt és megköt egy vállalkozóval."

[7] "Ez is felvet némi jogi dilemmát, annak tükrében, hogy miközben február 24-én érkezik az árajánlat másodszor a T.-M. Kft.-től, február 20-án alpolgármester úr már készít egy szerződést, amit ellen is jegyez és a T.-M. Kft. részéről I. I. úr is aláírja. Hogy még kacifántosabb legyen a történet, mikor már minden le van papírozva, ugye az önkormányzat, mint tudjuk alpolgármester úr nagyvonalúságának köszönhetően megvált hét darab olajtartálytól, ráadásul úgy, hogy még fizetni sem volt erre szükség, hiszen az önkormányzat olyan jól áll anyagilag, hogy földmunkavégzésért cserébe ezeket a tartályokat simán odaajándékozzuk ugyebár alpolgármester úr szerint. Akkor az önkormányzat elé február 25-én a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság ülésén kerül először elő ez az ügy, amikor már aláírásra került az alpolgármester részéről ez a szerződés. Még egyszer elnézést kérek a tisztelt lakosságtól, hogy nekünk bűncselekményekkel kell foglalkozni a képviselő-testületi üléseken, de sajnos hivatalból nem tudunk mást tenni."

[8] "Nos, a tényállás, akkor összefoglalva a helyzetet. K. Gy. I., aki 2015. 02. 20-án még alpolgármester volt D.-ben, 2015. 02. 20-án egy szerződést készített, ezt alpolgármesterként úgy jegyezte alá, hogy ehhez sem a polgármester, sem a képviselő-testület részéről nem volt felhatalmazása. Ezt lepecsételte."

[9] A 2015. február 20-án D.-ben kelt I. I. és a "D.-i Önkormányzat" alpolgármestere nevével feltüntetett szerződés hamis, hogy azt ténylegesen a sértett magánvádló írta volna alá, kétséget kizáró módon nem nyert bizonyítást.

[10] A sértett magánvádló a terhelt fenti tényállításai miatt 2017. augusztus 1-jén joghatályos magánindítványt terjesztett elő.

[11] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 651. § (2) bekezdés c) pontja alapján a terhelt javára, a Be. 648. § a) pontjára hivatkozással.

[12] Indokai szerint mind az első-, mind a másodfokú bíróság a megállapított tényállás alapján a Btk. szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét a terhére rótt bűncselekmény tekintetében, és emiatt tévesen és jogellenesen alkalmaztak vele szemben pénzbüntetést.

[13] Az eljáró bíróságok jogszabályt sértő módon elmulasztották ugyanis megállapítani, hogy a terhelt vád tárgyává tett magatartása egyáltalán nem veszélyes a társadalomra, ezért a cselekménye nem bűncselekmény. Elmulasztották megállapítani, hogy törvényi kötelezettségét teljesítve, a köz érdekében tette meg a magánvádlóra vonatkozó ténybeli következtetéseit, illetve, hogy kijelentései társadalomra veszélyessége kapcsán az általa beszerzett és rendelkezésére álló információk alapján egyértelműen tévedésben volt, így személye, valamint cselekményének büntethetősége kizárt. Tévedtek továbbá az eljáró bíróságok akkor is, amikor azt állapították meg, hogy terheltnek a valóság bizonyítása körében nem sikerült igazolnia a kijelentései valóságát.

[14] Rámutatott, hogy a felülvizsgálat során is irányadónak tekintendő tényállás alapján a hivatalos személyként - polgármesterként - e körben eljáró terhelt az önkormányzati tevékenysége során az adóhatóságtól tudomására jutott, az általa vezetett önkormányzat működésével (azon belül is K. Gy. I. alpolgármester, magánvádló tevékenységével) kapcsolatos, az önkormányzati vagyont hátrányosan érintő információkat osztott meg az önkormányzat nyilvános testületi ülésén, annak érdekében, hogy az alpolgármesternek az e minőségében végzett tevékenységével kapcsolatos visszásságokat a közösség tudomására hozza. Az önkormányzati törvény szerint az önkormányzati képviselő a település egészéért vállal felelősséget, így az ebben a jogkörében tudomására jutott, a közösségi vagyonnal kapcsolatos tényeket e közösségért vállalt felelőssége okán köteles a közösség tudomására hozni, továbbá mindent megtenni azért, hogy önkormányzati vagyont károsító cselekmény ne maradjon felderítetlenül. Mindezek alapján a terhelt vád tárgyává tett magatartása társadalomra veszélyesség hiányában nem minősülhet bűncselekménynek, így a terhelt felmentésének van helye.