A Fővárosi Törvényszék G.40139/2009/61. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 213. §, 225. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 6. §, 172. §, 200. §, 201. §, 202. §, 210. §, 234. §, 237. §, 277. §, 301. §, 318. §, 339. §, 1988. évi I. törvény (Kkt.) 32. §, 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 62. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §, 45. §, 70. §, 93. §, 2001. évi XX. törvény (MFB tv.) 5. §, 2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) 1. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Győriné dr. Filep Éva

Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma

1027 Budapest, Varsányi Irén u. 40-44.

1535 Budapest, Pf.: 887.

ügyszám: 22.G.40.139/2009/61.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság dr. Novák Barbara Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Novák Barbara ügyvéd) által képviselt Felperes (cím) felperes által a dr. Csenterics Ferenc Ügyvéd (cím) és az Oppenheim Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Fejes Gábor ügyvéd) által képviselt Alperes (cím) alperes ellen szerződés érvénytelensége és egyéb iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 1.250.000 Ft (azaz Egymillió-kettőszázötvenezer Forint) perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bírósághoz 3 példányban benyújtandó, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére és összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, avagy a fellebbezés csupán az ítélet indokolása ellen irányul, a felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

A fellebbező fél számára a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

Indokolás:

A felperes - korábbi nevén: N.A. Rt. - a 2002. tavaszán egyes autópálya-szakaszok építésére vonatkozó pályáztatási nélküli ajánlatkérés, illetve a 2002. júliusi meghívásos tender eredménytelennek nyilvánítását követően 2002. augusztusában közbeszerzési eljárást kezdeményezett több autópálya, autóút és ezekhez kapcsolódó építési munkákra vonatkozóan. A közbeszerzési eljárás eredményeként a peres felek 2002. december 23-án írták alá azt a "Szerződéses Megállapodás" megnevezésű okiratot, illetve annak II.2. pontjában felsorolt, a Megállapodás elválaszthatatlan részét képező dokumentumokat, amelynek tárgya az M...-es autópálya B.-L. közötti szakasza, és az M...-es autóút L.-T. közötti szakasza építési munkáinak megvalósítása tárgyában került aláírásra. A felek rögzítették, hogy a szerződést a közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. tv. 62. §-a rendelkezései alapján a 2002. augusztus 28-án indult nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárásra tekintettel írták alá.

A szerződéses megállapodás III.2. pontjában az ajánlati árként 44.767.485 Ft + áfa összeget tüntettek fel, mely bruttó összeget egyben szerződéses árnak neveztek. A szerződést a felek az ár tekintetében többször módosították, a végleges vállalkozói díj 48.799.276.399 Ft + áfa volt.

A Gazdasági Versenyhivatal 2003. február 18-án versenyfelügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy a felperes 2002. augusztusában kiírt nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárása során az alperes és további 4 gazdasági társaság - a B. Rt., a H. Rt., a D. Rt. és az E. Rt. - tanúsított-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. - a továbbiakban: Tpvt. - 11. § (1) bekezdésének általános tilalmába, illetve különösen a 11. § (2) bekezdésének e) pontjába ütköző magatartást. A GVH vizsgálata kiterjedt az M...-M... B.-L.-T.; az M... B.Sz.-O.; és az M... P.-G. közötti autópálya és autóút építési szakaszok és a hozzátartozó, azok elválaszthatatlan részét képező híd- és közműmunkák elvégzésére vonatkozó eljárásra.

A GVH versenytanácsa ... számú határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont gazdasági társaságok versenykorlátozó módon felosztották egymás között a felperes által 2002-ben meghirdetett autópálya építési munkák elvégzését, és - az egyes társaságokkal szemben különböző - a felperessel szemben 2.468.000.000 Ft összegű bírságot szabott ki.

A határozat indokolása a következőket tartalmazta:

A fenti megállapítás ténybeli alapjaként rögzítette, hogy az eljárás alá vont gazdasági társaságok felosztották egymás között a kiírt magyarországi autópálya-építési munkálatokat, megállapodtak abban, hogy melyikük nyeri az adott pályázatot, mely vállalkozás lesz a 2., illetve 3. helyezett, ennek kapcsán egyeztették áraikat, illetve arról is tárgyaltak, hogy a nyertes vállalat melyik versenytársat vonja be alvállalkozóként. Minden olyan megállapodás, vagy összehangolt magatartás, amelynek az a célja, vagy hatása, hogy a piaci szereplők önálló döntéseiből eredő kockázatot csökkentse, vagy kizárja, nyilvánvalóan korlátozza a versenyt. Az eljárás alá vont társaságok által megvalósított a pályázatokhoz kötődő árkérdéseket is érintő piacfelosztás, amely a bizonytalansági tényező kiküszöbölése miatt árfelhajtó hatású is lehet, mind a magyar, mind a nemzetközi versenyjogi gyakorlat szerint a legsúlyosabb versenykorlátozások közé tartozik. A piacon maradást garantáló egyeztetések az abban résztvevő piaci szereplők érdekeit szolgálják, és nem a versenyjog által védeni rendelt fogyasztói érdeket. Rögzítette a Versenytanács, hogy az adott ügyben közvetlen fogyasztóként a felperes "volt a kartell károsultja, de közvetve egyfelől az autópálya használókat, másfelől a költségvetési kiadásokat adóforintjaikból fedező személyt, illetve vállalkozást is érint a jogsértés".

A Tpvt. 11. §-a különösen annak d) pontját sértő piacfelosztás a verseny egyik legfontosabb aspektusát, a bizonytalansági tényezőt iktatja ki. A garantált megrendeléssel számoló vállalkozás árait nem versenynyomás alatt állva kalkulálja, hanem szabadabb mozgástérrel rendelkezve extraprofitot is beépíthet ajánlatába, melyről tudja, hogy győztes lesz. Az eljárás alá vontak versenyellenes megállapodása az árak, legalábbis a beadási sávok egyeztetésére is kiterjedt, mert ily módon volt garantálható a piacfelosztás realizálása. E magatartás a Tpvt. 11. § (1) bekezdés külön nevesített a) pontjával ellentétes és mivel a megállapodás a felperes által közbeszerzési törvény szerinti eljárásban lefolytatott pályáztatáshoz kötődött, megállapítható volt a Tpvt. 11. § (1) bekezdés e) pontjának megsértése is.

A megállapodás nemcsak korlátozta, hanem ki is zárta a versenyt az autópálya-építés piacán, bár a pályáztatás 2002-ben történt, de a megállapodás a munkák elhúzódása miatt több évre meghatározta az építőipar ezen fontos szegmensének fejleményeit.