A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40088/2012/11. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §] Bírók: Kurucz Zsuzsánna, Pálinkásné dr. Mika Ágnes, Tibold Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.088/2012/11.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Novák Barbara Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek az Oppenheim Ügyvédi Iroda és dr. Csenterics Ferenc ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2011. november 29. napján kelt 22.G.40.139/2009/61. számú ítélete ellen mindkét fél részéről benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

r é s z í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes elsődleges és másodlagos, kártérítés megfizetésére irányuló kereseti kérelmeit elutasító rendelkezéseit helybenhagyja; a harmadlagos, a szerződés semmisségének megállapítására és jogkövetkezményeinek levonására irányuló kereseti kérelmet elutasító rendelkezését - a perköltségre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

Megállapítja, hogy a felperesnek 6.719.638,- (Hatmillió-hétszáztizenkilencezer-hatszázharmincnyolc) Ft + áfa ügyvédi munkadíjból és 2.500.000,- (Kettőmillió-ötszázezer) Ft fellebbezési eljárási illetékből, az alperesnek 6.719.638,- (Hatmillió-hétszáztizenkilencezer-hatszázharmincnyolc) Ft + áfa ügyvédi munkadíjból és 900.000,- (Kilencszázezer) Ft fellebbezési eljárási illetékből álló másodfokú költsége merült fel.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2002. augusztusában közbeszerzési eljárást kezdeményezett több autópálya-, és autóút szakasz építési munkáira vonatkozóan. A közbeszerzési eljárás nyertesével, az alperessel 2002. december 23. napján "Szerződéses Megállapodás" megnevezésű okiratot írtak alá, melynek tárgya az ...-es autópálya Becsehely-Letenye közötti szakasza, valamint az ...-es autóút Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasza építési munkáinak megvalósítása volt. A szerződésben rögzítették, hogy azt a közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. tv. (Kbt.) 62. § rendelkezései alapján nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárásra tekintettel írták alá. Az ajánlati ár 44.767.000.485,-Ft + áfa volt, amely egyben szerződéses árnak minősült, majd a szerződés többszöri módosítását követően a végleges vállalkozási díj 48.799.276.399,-Ft + áfa összegre módosult.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2003. február 18. napján hivatalból versenyfelügyeleti eljárást kezdeményezett, amelynek eredményeként a Versenytanács a VJ-27/2003/16. számú határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont gazdasági társaságok (köztük az alperes) versenykorlátozó módon felosztották egymás között a felperes által 2002-ben meghirdetett autópálya-építési munkák elvégzését és az egyes társaságokkal szemben különböző összegű bírságot szabott ki. A határozat indokolása a következőket tartalmazza: az eljárás alá vont társaságok felosztották egymás között a kiírt magyarországi autópálya-építési munkálatokat, megállapodtak abban, hogy melyikük nyeri az adott pályázatot, mely vállalkozás lesz a második, illetve harmadik helyezett. Ennek kapcsán egyeztették áraikat, illetve arról is tárgyaltak, hogy a nyertes vállalat melyik versenytársat vonja be alvállalkozóként. Minden olyan megállapodás vagy összehangolt magatartás, amelynek az a célja vagy hatása, hogy a piaci szereplők önálló döntéseiből eredő kockázatot csökkentse vagy kizárja, nyilvánvalóan korlátozza a versenyt. Az eljárás alá vont társaságok által megvalósított, a pályázatokhoz kötődő árkérdéseket is érintő piacfelosztás, amely a bizonytalansági tényező kiküszöbölése miatt árfelhajtó hatású is lehet, mind a magyar, mind a nemzetközi versenyjogi gyakorlat szerint a legsúlyosabb versenykorlátozások közé tartozik. A piacon maradást garantáló egyeztetések az abban résztvevő piaci szereplők érdekeit szolgálják, és nem a versenyjog által védeni rendelt fogyasztói érdeket. Az adott ügyben közvetlen fogyasztóként a felperes volt a kartell károsultja, de közvetve egyfelől az autópálya használókat, másfelől a költségvetési kiadásokat adóforintjaikból fedező személyt, illetve vállalkozást is érint a jogsértés. A Tpvt. 11. §-a különösen annak d) pontját sértő piacfelosztás a verseny egyik legfontosabb aspektusát, a bizonytalansági tényezőt iktatja ki. A garantált megrendeléssel számoló vállalkozó árait nem versenynyomás alatt állva kalkulálja, hanem szabadabb mozgástérrel rendelkezve extraprofitot is beépíthet ajánlatába, melyről tudja, hogy győztes lesz. Az eljárás alá vontak versenyellenes megállapodása az árak, legalábbis a beadási sávok egyeztetésére is kiterjedt, mert ily módon volt garantálható a piacfelosztás realizálása. E magatartás a Tpvt. 11. § (1) bekezdés (valójában (2) bekezdés) külön nevesített a) pontjával ellentétes, és mivel a megállapodás a felperes által közbeszerzési törvény szerinti eljárásban lefolytatott pályáztatáshoz kötődött, megállapítható a Tpvt. 11. § (2) bekezdés e) pontjának megsértése is. A megállapodás nem csak korlátozta, hanem ki is zárta a versenyt az autópálya-építés piacán, mert bár a pályáztatás 2002-ben történt, de a megállapodás a munkák elhúzódása miatt több évre meghatározta az építőipar ezen fontos szegmensének fejleményeit. Az egyeztetések sikerrel jártak, minden pályázó vállalkozás elnyerte a számára fenntartott projektet. A kartell árfelhajtó hatásának pontos, számszerűsített mértéke szakértő igénybevétele nélkül a Versenytanács ismeretei alapján nem volt kiszámítható, de ennek hiányában is megállapítható volt a Tpvt. 11. §-ának megsértése.

Az eljárás alá vont gazdasági társaságok által a GVH ellen indított perben a Fővárosi Bíróság a 2.K.33.024/2004/46. számú ítéletével a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett kerestet elutasította, ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla 2007. augusztus 29. napján 2.Kf.27.360/2006/29. számon helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmeket elbírálva a Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét a 2008. december 3. napján kelt Kszv.IV.39.399/2007/28. számú ítéletével hatályában fenntartotta.

A felperes a 2007. november 21. napján előterjesztett, majd 2009. május 7. napján módosított kereseti kérelmében elsődlegesen az alperessel 2002. december 23. napján megkötött vállalkozási szerződés részleges semmisségének megállapítását kérte jogszabályba ütközés címén a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján. Ennek jogkövetkezményeként kérte, hogy a bíróság a szerződést a határozathozatalig nyilvánítsa hatályossá a Ptk. 237. § (2) bekezdése alapján és az érvénytelenség okának megszüntetéseként kötelezze az alperest az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás visszafizetésére. Vagylagosan előterjesztett másodlagos keresetében a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján kártérítés megfizetésére kérte az alperest kötelezni.