1103/B/2001. AB határozat

a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 119/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. § b) pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 119/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. § b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Indokolás

I.

Az Alkotmánybíróságnál a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 119/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § b) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozták. Az indítványozó álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés hátrányos megkülönböztetést eredményez, mert annak alapján hallgatói hitelre a 35. életévét betöltött személy nem jogosult.

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."

2. Az R. vizsgált rendelkezései:

"1. § A hallgatói hitelrendszer célja, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől, valamint hogy a Kormány hosszú távon biztosítsa az általánosan hozzáférhető, tömeges és minőségi felsőoktatás fenntarthatóságának feltételeit a magyar gazdaság fejlesztése

érdekében. E célok hosszú távon is biztonságos és költséghatékony megvalósítása céljából, valamint a diákhitel rendszer méretei, társadalmi, gazdasági és költségvetési kihatásai miatt a Kormány a hallgatói hitelrendszert a megfelel ő állami intézmények és állami tulajdonú szervezetek bevonásával, valamint a Diákhitel Központ Részvénytársaság és ezen szervezetek közötti szoros együttműködés elősegítésével kívánja létrehozni és működtetni, beleértve annak forrásteremtési, hiteligénylési, folyósítási és törlesztéssel kapcsolatos folyamatait."

"3. § Hallgatói hitelre - egyéni hitelbírálat és kockázatértékelés nélkül - az a magyar állampolgár jogosult, aki (...)

b) a hallgatói hitel igénylésének időpontjában a 35. életévét még nem töltötte be, (...)."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

Az Alkotmánybíróság több ízben értelmezte az Alkotmány 70/A. §-a szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Ennek során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt tilalom nemcsak az emberi, illetve állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom -amennyiben a különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot - kiterjed az egész jogrendszerre (másodlagos alapjogi teszt). Ez azt jelenti, hogy a nem alapjogokat érintő, bármely más szempont szerinti megkülönböztetés is alkotmányellenes, ha az az emberi méltósághoz való jog sérelmével jár. A megkülönböztetés - az Alkotmánybíróság által alkalmazott ismérvek szerint - akkor sérti az emberi méltósághoz való jogot, ha "önkényes", azaz "indokolatlan", vagyis nincs ésszerű oka. Az ilyen esetben ugyanis bizonyosan nem kezelték az érintetteket egyenlő méltóságú személyként, s nem értékelték mindegyikük szempontjait hasonló figyelemmel és méltányossággal. Következésképpen valamely alapjognak nem minősülő jog, vagy helyzet tekintetében alkotmányellenes a megkülönböztetés, ha az önkényes. (857/B/1994. AB határozat, ABH 1995. 716, 717.)

Az Alkotmánybíróság foglalkozott továbbá az életkor, mint "egyéb helyzet" szerinti különbségtétel alkotmányos összefüggéseivel is. "Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az életkori feltételek, ha azok az adott kategóriába tartozó minden személyre egyformán vonatkoznak és nem önkényesek, nem sértik az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést." (857/B/1994. AB határozat, ABH 1995. 716, 717 . ]

A felsőoktatási képzésben való részvétel hallgatói hitellel történő támogatása nem tekinthető alapjognak. A hallgatói hitellel támogatott, illetve arra nem jogosult hallgatók közötti különbségtétel tehát csak akkor tekinthető alkotmányellenesnek, ha a megkülönböztetés önkényes, azaz indokoltatlan.

A felsőoktatási képzés hallgatói hitellel történő finanszírozása tekintetében alkalmazott életkori megkülönböztetés nem indokolatlan. Az R. 1. §-a szerint a hallgatói hitelrendszer célja, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől. Az állam nem köteles a felsőfokú képzésben való részvételt, a felsőfokú tanulmányok folytatását elősegítő, a felsőfokú képzettség megszerzésére esélyt teremtő támogatását mindenkinek korlátlan ideig biztosítani. Bárkinek lehetősége van arra, hogy - hosszabb munkavállalását követően is -felsőfokú tanulmányokat folytasson. Ennek finanszírozására azonban az állam nem kötelezhető.

Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy az oktatáspolitika meghatározása az Országgyűlés és a Kormány feladata. Nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az állam a felsőoktatásban résztvevők támogatási rendszerét átalakítsa, kedvezményeket adjon vagy vonjon el. Erre az alkotmányjog eszközeivel azonban nem kényszeríthető. Minderre tekintettel az

Alkotmánybíróság az R. kifogásolt rendelkezése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésre irányuló indítványt elutasította.

Budapest, 2002. június 5.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró