A Fővárosi Ítélőtábla választási ügyben hozott 1.Pk.50.001/2014/2. számú határozata

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Ítélőtábla Pk.50001/2014/2. (ÍH 2014.153, *A Fővárosi Ítélőtábla választási ügyben hozott 1.Pk.50.001/2014/2. számú határozata*), 3042/2015. (II. 20.) AB végzés

***********

Az egészségügyi szolgáltató nem minősül sem állami, sem önkormányzati hatóságnak. A hatósági jogkör a közhatalom államilag kikényszeríthető gyakorlásának joga, és a hatóságok e jog gyakorlására jogszabály által feljogosított állami, önkormányzati és egyéb szervek. [Ve. 145. § (2) bek.]

A Fővárosi ítélőtábla ügyvéd (Ügyvédi Iroda) által képviselt N. Sz. I. kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság által 2014. szeptember 1. napján meghozott 16/2014. (IX. 1.) FVB számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán indult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

végzést:

A Fővárosi ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 16/2014. (IX. 1.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (Tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A kérelmező kifogást nyújtott be a Helyi Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 145. § (2) bekezdése, és 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltak megsértésére hivatkozással. Előadta, hogy 2014. augusztus 24-én (helyesen: augusztus 26-án) a délutáni napszakban F. F. a DK-MSZP-EGYÜTT-PM közös főpolgármester-jelöltje és H. Gy. kerületi - ugyancsak a helyi DK-MSZP-EGYÜTT-PM közös polgármester-jelöltje a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Egészségügyi Szolgálat Szakorvosi Rendelőintézetében rendelési idő alatt a Ve. 145. § (2) bekezdés rendelkezéseit megsértve választási kampánytevékenységet folytatott. A jelöltek a különböző részlegekben várakozó, egészségügyi ellátásra szoruló, azt igénybe venni szándékozó személyeket szólítottak meg, velük beszélgetést kezdeményezve, miközben róluk és a várakozókról fényképfelvételek készültek. A főpolgármester-jelölt és a kerületi polgármester-jelölt megsértette tilalmazott kampánytevékenységével a választás tisztaságának megóvása és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is, mivel tudomásuk volt arról, hogy egyrészt önkormányzati épületben, egészségügyi intézményben tilos kampányolni, másrészt nyilvánvaló ismeretekkel rendelkeztek arról, hogy az orvosi ellátásra szoruló, azt igénybe venni szándékozó emberek lelkileg sérülékenyek, akiknek átmeneti esendőségéből származhat hátrányuk. Az, hogy a jelöltek megjelentek a várakozók között, akikkel párbeszédre törekedtek, alkalmas volt ezen egészségügyi ellátásra szoruló emberek választói akaratának befolyásolására olyan helyszínen, amely kifejezetten az intim szférájuk része. Kérte ezért, hogy a Helyi Választási Bizottság állapítsa meg a jogszabálysértést, és a megjelölt választási alapelvek sérelmét, a jogsértőket tiltsa el a további jogszabálysértéstől. Kifejezetten jelezte, hogy a Helyi Választási Bizottság hatásköre H. Gy. kerületi polgármester-jelölt vonatkozásában áll fenn.

A Budapest XXI. kerületi Helyi Választási Bizottság a 25/2014. (VIII. 29.) BP21HVB számú határozattal a kifogásnak helyt adott, és megállapította, hogy H. Gy. kampánytevékenysége során jogszabálysértést követett el, és eltiltotta a további jogsértéstől. A Helyi Választási Bizottság (továbbiakban HVB) álláspontja szerint H. Gy. a Szakorvosi Rendelőintézetben kampánytevékenységet folytatott, mely a Ve. 145. § (2) bekezdésébe ütközik. A HVB elfogadta a kérelmező álláspontját, mely szerint a kampánytevékenység alkalmas volt a választási alapelvek - különösen a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének - megsértésére, különös tekintettel arra, hogy önkormányzati épületben, egészségügyi intézményben az orvosi ellátásra szoruló, azt igénybe venni szándékozó emberek lelkileg sérülékenyek, akiknek átmeneti esendőségükből nem származhat hátrányuk. Az, hogy a jelöltek megjelentek a várakozók között, akikkel párbeszédre törekedtek, alkalmas volt ezen egészségügyi ellátásra szoruló emberek választói akaratának befolyásolására olyan helyszínen, amely kifejezetten az intim szférájuk. A HVB álláspontja szerint a fentieken túlmenően a kampánytevékenység a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütközött azért is, mert arra a fenntartó önkormányzat, mint tulajdonos nem adta meg hozzájárulását.

A határozat ellen a DK nyújtott be fellebbezést, amelyben a támadott határozat megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte.

A Fővárosi Választási Bizottság a 16/2014. (IX. 1.) FVB számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a kifogást elutasította. Az indokolása szerint a HVB határozatában tévesen állapította meg a Ve. 145. § (2) bekezdés sérelmét, tekintettel arra, hogy e rendelkezés első mondatában foglaltak megsértésének lehetősége nem a jelöltek részéről áll fenn. A második mondat tekintetében leszögezte, hogy az egészségügyi szolgáltató nem minősül sem állami, sem önkormányzati hatóságnak. A Fővárosi Választási Bizottság nem látta megalapozottnak a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve sérelmének megállapítását sem. Álláspontja szerint semmilyen jogilag értékelhető hátránya nem származhatott az orvosi ellátásra várakozóknak abból, hogy a jelöltek az egészségügyi intézményben megjelentek közöttük és velük párbeszédre törekedtek. A jelölteknek a kifogásban leírt cselekményükhöz nem volt kötelességük a fenntartó önkormányzattól tulajdonosi hozzájárulást kérni.

A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a Fővárosi Választási Bizottság határozatának megváltoztatását és a HVB határozatának helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint tévedett abban a Fővárosi Választási Bizottság, hogy nem valósult meg a Ve. 145. § (2) bekezdésének sérelme, mert az egészségügyi szolgáltató nem minősül sem állami, sem önkormányzati hatóságnak. Aggályosnak tartotta azt, hogy a választási bizottság határozatát jogszabállyal nem támasztotta alá, hanem elfogadta a fellebbező jogi érvelését, ezért megalapozatlan a döntése, különösen olyan összefüggésben, hogy sem a Ve., sem annak indokolása nem szabályozza a hatóság fogalmát. A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint a közfeladatot ellátó állami és önkormányzati intézményt is kampánymentes helyszínként lehetett volna meghatározni. Kifogásolta azt is, hogy a határozat nem tartalmaz jogi érvelést azzal a megállapításával kapcsolatban, hogy a kifogásban leírt kampánytevékenységhez a jelölteknek nem volt kötelességük a fenntartó önkormányzattól tulajdonosi hozzájárulást kérni. Utalt arra, hogy a Ve. szelleméből és a jogalkotó szándéka szerint a fentiek nem következnek, mivel például a kampányeszköznek minősített plakát esetében a Ve. 144. § (4) bekezdése is tulajdonosi engedélyt igényel.