ÍH 2014.153 A SZAKORVOSI RENDELŐ ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ ÉPÜLET MINŐSÍTÉSE A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY ALAPJÁN - RENDELTETÉSELLENES JOGGYAKORLÁS A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN

I. A hatósági jogkör a közhatalom államilag kikényszeríthető gyakorlásának joga; a hatóságok az e jog gyakorlására jogszabály által feljogosított szervek.

A helyi önkormányzat által az egészségügyi alapellátás mint közfeladat teljesítésére létrehozott és fenntartott szakorvosi rendelő nem önkormányzati hatóság, ezért az elhelyezésére szolgáló épületre a választási kampánytevékenység tilalma nem vonatkozik.

II. A választási kampányban rendeltetésellenes joggyakorlásról akkor beszélhetünk, ha felismerhetően megnyilvánul az a szándék, amely a formális jogkövetelés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, és ennek valamilyen hátrányos jogkövetkezménye van (mások jogainak korlátozása, csorbítása) [2013. évi XXXVI. tv. (Ve.) 2. § (1) bek. e) pont, 145. § (2) bek. és 18/2008. (III. 12.) AB határozat].

A kérelmező kifogást nyújtott be a Helyi Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 145. § (2) bekezdése, és 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltak megsértésére hivatkozással. Előadta, hogy 2014. augusztus 26-án a délutáni napszakban F. F., a DK-MSZP-EGYÜTT-PM közös főpolgármester-jelöltje és H. Gy. kerületi, ugyancsak a helyi DK-MSZP-EGYÜTT-PM közös polgármester-jelöltje a helyi önkormányzat szakorvosi rendelőintézetében rendelési idő alatt a Ve. 145. § (2) bekezdés rendelkezéseit megsértve választási kampánytevékenységet folytatott. A jelöltek a különböző részlegekben várakozó, egészségügyi ellátásra szoruló, azt igénybe venni szándékozó személyeket szólítottak meg velük beszélgetést kezdeményezve, miközben róluk és a várakozókról fényképfelvételek készültek. A főpolgármester-jelölt és a kerületi polgármester-jelölt megsértette tilalmazott kampánytevékenységével a választás tisztaságának megóvása és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is, mivel tudomásuk volt arról, hogy egyrészt önkormányzati épületben, egészségügyi intézményben tilos kampányolni, másrészt nyilvánvaló ismeretekkel rendelkeztek arról, hogy az orvosi ellátásra szoruló, azt igénybe venni szándékozó emberek lelkileg sérülékenyek, akiknek átmeneti esendőségéből származhat hátrányuk. Az, hogy a jelöltek megjelentek a várakozók között, akikkel párbeszédre törekedtek, alkalmas volt ezen egészségügyi ellátásra szoruló emberek választói akaratának befolyásolására olyan helyszínen, amely kifejezetten az intim szférájuk része. Kérte ezért, hogy a Helyi Választási Bizottság állapítsa meg a jogszabálysértést és a megjelölt választási alapelvek sérelmét, a jogsértőket tiltsa el a további jogszabálysértéstől. Kifejezetten jelezte, hogy a Helyi Választási Bizottság hatásköre H. Gy. kerületi polgármester-jelölt vonatkozásában áll fenn.

A Helyi Választási Bizottság határozatával a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy H. Gy. kampánytevékenysége során jogszabálysértést követett el, és eltiltotta a további jogsértéstől. A Helyi Választási Bizottság (továbbiakban: HVB) álláspont­ja szerint H. Gy. a szakorvosi rendelőintézetben kampánytevékenységet folytatott, mely a Ve. 145. § (2) bekezdésébe ütközik. A HVB elfogadta a kérelmező álláspontját, mely szerint a kampánytevékenység alkalmas volt a választási alapelvek - különösen a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének - megsértésére különös tekintettel arra, hogy önkormányzati épületben, egészségügyi intézményben az orvosi ellátásra szoruló, azt igénybe venni szándékozó emberek lelkileg sérülékenyek, akiknek átmeneti esendőségükből nem származhat hátrányuk. Az, hogy a jelöltek megjelentek a várakozók között, akikkel párbeszédre törekedtek, alkalmas volt ezen egészségügyi ellátásra szoruló emberek választói akaratának befolyásolására olyan helyszínen, amely kifejezetten az intim szférájuk. A HVB álláspontja szerint a fentieken túlmenően a kampánytevékenység a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütközött azért is, mert arra a fenntartó önkormányzat mint tulajdonos nem adta meg hozzájárulását.

A határozat ellen a Demokratikus Koalíció nyújtott be fellebbezést, amelyben a támadott határozat megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte.

A Fővárosi Választási Bizottság határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a kifogást elutasította. Az indokolása szerint a HVB határozatában tévesen állapította meg a Ve. 145. § (2) bekezdés sérelmét tekintettel arra, hogy e rendelkezés első mondatában foglaltak megsértésének lehetősége nem a jelöltek részéről áll fenn. A második mondat tekintetében leszögezte, hogy az egészségügyi szolgáltató nem minősül sem állami, sem önkormányzati hatóságnak. A Fővárosi Választási Bizottság nem látta megalapozottnak a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve sérelmének megállapítását sem. Álláspontja szerint semmilyen jogilag értékelhető hátránya nem származhatott az orvosi ellátásra várakozóknak abból, hogy a jelöltek az egészségügyi intézményben megjelentek közöttük és velük párbeszédre törekedtek. A jelölteknek a kifogásban leírt cselekményükhöz nem volt kötelességük a fenntartó önkormányzattól tulajdonosi hozzájárulást kérni.

A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a Fővárosi Választási Bizottság határozatának megváltoztatását és a HVB határozatának helybenhagyását kérte.

Álláspontja szerint tévedett abban a Fővárosi Választási Bizottság, hogy nem valósult meg a Ve. 145. § (2) bekezdésének sérelme, mert az egészségügyi szolgáltató nem minősül sem állami, sem önkormányzati hatóságnak. Aggályosnak tartotta azt, hogy a választási bizottság határozatát jogszabállyal nem támasztotta alá, hanem elfogadta a fellebbező jogi érvelését, ezért megalapozatlan a döntése különösen olyan összefüggésben, hogy sem a Ve., sem annak indokolása nem szabályozza a hatóság fogalmát. A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint a közfeladatot ellátó állami és önkormányzati intézményt is kampánymentes helyszínként lehetett volna meghatározni. Kifogásolta azt is, hogy a határozat nem tartalmaz jogi érvelést azzal a megállapításával kapcsolatban, hogy a kifogásban leírt kampánytevékenységhez a jelölteknek nem volt kötelességük a fenntartó önkormányzattól tulajdonosi hozzájárulást kérni. Utalt arra, hogy a Ve. szelleméből és a jogalkotó szándéka szerint a fentiek nem következnek, mivel például a kampányeszköznek minősített plakát esetében a Ve. 144. § (4) bekezdése is tulajdonosi engedélyt igényel. A jelöltek megsértették tilalmazott kampánytevékenységükkel a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, mivel tudomásuk volt arról, hogy önkormányzati épületben, egészségügyi intézményben tilos kampányolni. Azzal, hogy a jelöltek megjelentek a várakozók között, akikkel párbeszédre törekedtek, alkalmas volt ezen egészségügyi ellátásra szoruló emberek választói akaratának befolyásolására olyan helyszínen, amely kifejezetten a magánéletük része. Az esemény alkalmas volt arra, hogy megzavarja a rendelés és a várakozás kialakult rendjét, és az egészségügyi dolgozók munkáját. Tévedett a Fővárosi Választási Bizottság, amikor a jóhiszeműség és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét a tényleges, jogilag értékelhető hátrány bekövetkeztéhez kötötte. Hivatkozott ezzel összefüggésben a Kúria több eseti döntésére.