3042/2015. (II. 20.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pk.50.001/2015/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó egyesület 2015. február 9. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblánál (a továbbiakban: ítélőtábla) az Alkotmánybírósághoz címezve a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján, amelyben az ítélőtábla 8.Pk.50.001/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
[2] 2. Az ügy előzményeként az indítványozó egyesület Pilis Város 8. számú egyéni választókerületében a 2015. január 25-én megtartott időközi önkormányzati választással összefüggésben választási kifogást terjesztett elő. A kifogás szerint a választás napján több választópolgár kereste meg az indítványozó egyesület több tagját azzal, hogy az egyik jelölő szervezet jelöltje és tagjai a választók szavazatát megveszik és folyamatosan szállítják az embereket a szavazóhelyiségekhez. Ennek bizonyítására írásos nyilatkozatokat és video-felvételeket csatolt.
[3] Pilis Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) 10/2015. (I. 29.) számú határozatával a kifogásnak helyt adott, és megállapította, hogy a kifogásban megjelölt jelölő szervezet jelöltje megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket. A HVB határozatával az időközi önkormányzati választás 8. számú egyéni választókerületi eredményét megsemmisítette és elrendelte a szavazás megismétlését 2015. február 22-én.
[4] A HVB határozatát az érintett jelölő szervezet jelöltjének fellebbezése folytán a Pest Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 2/2015. (II. 3.) számú határozatával megváltoztatta és a kifogást elutasította. A TVB a kifogásban állítottak egy részéről kimondta, hogy az nem jogellenes, a papír alapon benyújtott nyilatkozatokat pedig formai hibásnak és tartalmilag ellentmondásosnak találta, ezek alapján pedig arra a következtetésre jutott, hogy nem állapítható meg teljes bizonyossággal olyan súlyú cselekmény, amely a szavazás megismétlését indokolná.
[5] Az indítványozó egyesület ezt követően bírósághoz fordult, kérelmében a TVB határozatának megváltoztatását és a HVB határozatának helybenhagyását kérte. Az ítélőtábla az indítványozó bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálatra alkalmatlannak minősítve elutasította. Döntése indokolásában az ítélőtábla kiemelte, hogy a Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálati kérelmet csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. A következetes bírói gyakorlat szerint az érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az ítélőtábla rámutatott, hogy az indítványozó egyesület kérelmében nem hivatkozott az üggyel kapcsolatos érintettségére, és nem jelölt meg olyan körülményt, amelynek alapján közvetlen érintettségére következtetni lehetett volna. Ezért az ítélőtábla megállapította, hogy az indítványozó egyesület nem rendelkezik a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásához szükséges érintettséggel.
[6] 3. Az indítványozó egyesület ezt követően fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Álláspontja szerint az ítélőtábla döntése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogát, mert az érintettség megállapítása körében önkényes következtetéseket kimondva megfosztotta a jogorvoslathoz való jog gyakorlásától.
[7] Az indítványozó egyesület szerint a bíróság döntése sérti az Alaptörvény XV. cikkében, a XXIV. cikk (1) bekezdésében, a XXVIII. cikk (7) bekezdésében, valamint a 28. cikkében foglaltakat, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdését is. Ezen állítását azonban a beadványban indokolással nem támasztotta alá.
[8] 4. Az alkotmányjogi panaszra a jelen ügyben - bizonyos kivételekkel - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) rendelkezései irányadók, vagyis az Alkotmánybíróság csak annyiban része a választási eljárásnak, amennyiben Alaptörvényben biztosított jogok sérelméről van szó, rendes bíróság döntését követően.
[9] A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.
[10] 5. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[11] 6. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a határidőben érkezett alkotmányjogi panasz nem fogadható be az alábbiak miatt.
[12] Az indítványozó egyesület arra hivatkozik, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogát sérti az ítélőtábla jogértelmezése, amely szerint ő érintettnek nem tekinthető. Álláspontja szerint érintettsége nem arra alapítható, hogy kifogását a TVB elutasította, és arra sem, hogy nem az általa állított jelölt nyerte az időközi választást, hanem arra, hogy a kifogás szerinti, vonatkozó választói megkeresések és az indítványozó egyesület képviselőjének birtokában lévő írásos nyilatkozatokból következő tények a helyi közélet tisztaságát veszélyeztetik.
[13] A felhívott alapjoggal és az annak sérelmére előadottakkal összefüggésben az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az indítványozó egyesület alkotmányjogilag értékelhető indokolással állításait nem támasztotta alá, hanem kizárólag az ítélőtábla eljárását és jogértelmezését kifogásolta.
[14] Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban utal állandó gyakorlatára, amely szerint az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság tartózkodik attól, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon (elsőként lásd: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]).
[15] Az Alkotmánybíróság korábban azt is leszögezte, hogy a Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, azonban azt mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben az ítélőtábla dönti el (lásd 3081/2014. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [15] és 3082/2014. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [16]). Az Alkotmánybíróságnak tehát az ítélőtábla olyan törvényértelmezésének felülvizsgálatára nincs lehetősége, amely alkotmányjogi kérdést egyúttal nem vet fel (lásd 3097/2014. (IV. 11.) AB végzés, Indokolás [15]).
[16] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy tárgya választási eredmény megállapítása. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság előtti eljárásban is érintett csak az lehet, akinek az Alaptörvényben biztosított jogát a választási eredmény megállapítása közvetlenül és személyében érinti. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság a 3287/2014. (XI. 11.) AB végzésében már kimondta, hogy "[e]gy polgármesteri választás esetében nem minősül ilyen személynek bármelyik párt vagy egyéb jelölő szerv képviselője, így választókerületi elnöke sem." Ehhez hasonlóan jelen ügyben is megállapítható, hogy egy egyéni választókerületet érintő időközi önkormányzati választás esetén szintén nem minősül érintett személynek egy jelölő szervezet vagy annak képviselője.
[17] Az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Budapest, 2015. február 13.
Dr. Czine Ágnes s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/525/2015.