BH+ 2009.6.269 I. Az alperes mint jogi érdekeltséggel bíró fél kérheti az ellenérdekű fél holtnak nyilvánítását, ha annak jogszabályi feltételei fennállanak [Pp. 61. § (1) bek., 1/1960. (IV. 13.) IM r. 2. §].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.630749/2005/29., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20469/2008/4., Kúria Gfv.30441/2008/8. (*BH+ 2009.6.269*)

***********

II. Az elévülési határidőn belül megindított per félbeszakadása esetén az elévülési határidő nem kezdődik újra tekintve, hogy erre csak a per jogerős befejezése után kerülhet sor, a félbeszakadás pedig nem minősül a per jogerős befejezésének [Pp. 62. § (3) bek., 111. § (1) bek., 326. §].

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes jogelődje B. T. 1991. augusztus 27-e és 1992. március 17-e között 4 alkalommal összesen 31 100 000 Ft kamatmentes kölcsönt nyújtott az I. r. alperesnek az egyes összegekről készült, az I. r. alperes által írt és aláírt okiratok szerint az ott meghatározott lejáratokra. Az I. r. alperes a kölcsönt lejáratkor nem fizette vissza.

A felperes jogelődje a kölcsönszerződésekből eredő igényét 1993. február 19-én fizetési meghagyással érvényesítette. Az alperesek ellentmondása folytán perré alakult eljárásban az első fokon eljárt bíróság a ítéletében az I. r. alperest a kereset szerint marasztalta. A Legfelsőbb Bíróság az alperes fellebbezése folytán hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ezt követően a Legfelsőbb Bíróság végzésével megállapította, hogy a per a felperes jogelőd halála miatt 1993. október 15-én félbeszakadt, ezt követően minden perbeli cselekmény - közöttük az első- másodfokú bírói ítéletek is - hatálytalan. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes jogelőde, B. T. holtnak nyilvánítása iránt eljárás indult, a bíróság nevezettet 2004. szeptember 20-án kelt végzésével holtnak nyilvánította. A halál bekövetkezésének időpontjául 1993. október 15-ét határozta meg.

A közjegyző a felperes jogelődének hagyatékát a 2005. július 22-én kelt és július 26-án jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzésével adta át a felperesnek. A felperes 2005. szeptember 28-án felperesi jogutódként perbelépett és az I. r. alperest a jogelődje által keresetbe vett összegben és járulékaiban kérte kölcsön jogcímén marasztalni.

Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen elévülési kifogást terjesztett elő, érdemben pedig azzal védekezett, hogy a kölcsönszerződés nem közötte és a felperes jogelőde, hanem a felperes jogelőde és az időközben elhalálozott - perben nem állt - Z. Gy. között jött létre, maga csak mint a Z. megbízottja járt el.

F. I. a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében a perbe beavatkozott.

Az első fokon eljárt bíróság ítéletében az I. r. alperest kölcsöntatozás címén 31 100 000 Ft tőkében, annak késedelmi kamataiban és a perköltségekben marasztalta.

Az ítélőtábla az I. r. alperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Elfogadta az alperes érvelését, miszerint az eljárás félbeszakadásának időtartama alatt a Pp. 112. §-ának (2) bekezdése szerint a beavatkozás engedélyezése iránti kérelem előterjesztése valamint a beavatkozásnak a bírósági megengedése is hatálytalan volt. A félbeszakadás megszűnése után a beavatkozó újabb kérelmet nem terjesztett elő és ezt az elsőfokú bíróság nem észlelte. Miután a beavatkozó képviselője a tárgyalásokon megjelent, ott nyilatkozatokat tett, - amit az alperes nem kifogásolt - az eljárási szabálysértés nem tekinthető olyan súlyúnak, ami az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolttá tenné.

Az I. r. alperes elévülési kifogása tekintetében megállapította, hogy a felperes követelésének elévülése nem következett be. Kifejtette, hogy a Pp. 111. §-ának (1) bekezdésében írt, az eljárás félbeszakadásával az eljárási határidők szakadnak meg és a Pp. 112. §-ának (1) bekezdése szerint ezek kezdődhetnek újra. A Ptk. 326. §-ának (2) bekezdése szerinti határidő azonban anyagi jogi határidő, amely mindaddig nyugszik, amíg a jogosult az igényét nem tudja újból érvényesíteni. A perbeli esetben az elévülés nyugvása a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének időpontjában 2005. július 26-án megszűnt. Ettől az időponttól kezdődően a felperes jogutóda perbelépéséig - 2005. szeptember 28-áig - a Ptk. 326. §-ának (2) bekezdésében írt egy éves jogérvényesítési határidő nem telt el, ezért az elévülés nem következett be. Ugyanígy nem telt el az egy év a jogelőd holttá nyilvánításának napjától - 2004. október 27-étől - sem a felperes jogutóda perbelépésének időpontjáig, ezért az elévülés akkor sem következett volna be, ha annak kezdő időpontját a jogelőd holttá nyilvánításának napjában kellene megállapítani.