3279/2014. (XI. 11.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Pk.lI.20.723/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó 2014. október 27. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Debreceni Ítélőtáblánál (a továbbiakban: Ítélőtábla) az Alkotmánybírósághoz címezve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján.
[2] 2. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a Szegi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 21/2014. (X. 12.) számú határozatával megállapította a polgármester-választás eredményét. Az indítványozó választási plakát elhelyezésével, illetve a szavazásban akadályozott választópolgárok szavazásával kapcsolatos szabályok megsértése miatti, valamint a választás tisztaságának megóvására, a jelöltek, valamint a fogyatékossággal élő választópolgárok esélyegyenlőségének biztosítására, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvek sérelmét állító kifogása alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 130/2014. (X. 17.) számú határozatával a HVB határozatát megváltoztatta, Szegi településen a polgármester-választás eredményét megsemmisítette és a választási eljárás szavazás részét megismételtette. A TVB határozatával szemben a polgármester-választáson legtöbb szavazatott szerzett jelölt bírósági felülvizsgálati eljárást kezdeményezett az ítélőtáblán, amelyben a HVB határozatának jogszerűtlenségére levont következtetését támadta és a határozat HVB határozatának megfelelő tartalmú megváltoztatását kérte.
[3] Az ítélőtábla a TVB határozatát részben megváltoztatta és a HVB határozatát helybenhagyta. Indokolásában rögzítette, hogy a választási plakát elhelyezésével kapcsolatos kifogást - annak elkésettsége okán - a TVB érdemben nem vizsgálhatta. Az ítélőtábla végzésében számba vette, hogy az indítványozó kifogásához csatolt bizonyítékok közül melyeket, milyen mértékben, illetve körben vett figyelembe, majd megállapította, hogy a kifogásban megjelölt jogszabálysértés bizonyítékául felhozottak nem teremtettek kellő jogalapot a polgármester-választás törvényességének kétségbe vonására, arra, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján a TVB a választási eljárás szavazási részét megismételtesse.
[4] 3. Az indítványozó ezt követően fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó szerint az ítélőtábla döntése sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését, a VII. cikk (1) bekezdését, a IX. cikk (1) bekezdését, illetve XXVIII. cikk (1) bekezdését. Állítása szerint, az ítélőtábla a döntésében nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a Ve. általa hivatkozott alapelveinek sérelme bekövetkezett-e, illetve annak hiányát mely okból nem találta megalapozottnak, így indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy ezáltal sérült a tisztességes eljáráshoz való alapjoga. Az indítványozó egyebekben az ítélőtábla bizonyíték-értékelési tevékenységét kifogásolta.
[5] 4. Az alkotmányjogi panaszra a jelen ügyben - bizonyos kivételekkel - az Abtv. rendelkezései irányadók, vagyis az Alkotmánybíróság csak annyiban része a választási eljárásnak, amennyiben Alaptörvényben biztosított jogok sérelméről van szó, rendes bíróság döntését követően.
[6] 5.1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek kizárólag az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog tekintetében felel meg, mivel nem tartalmaz megfelelő indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett döntés miért ellentétes többi felhívott alapjoggal [Abtv. 52. § (1b) e) pont].
[7] 5.2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz törvényben előírt, tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. §-ok szerinti feltételeket.
[8] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadhatja be, azonban az indítványozó alkotmányjogi panasza egyik feltételnek sem felel meg, a következők miatt.
[9] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy panasz az ítélőtábla végzésének indokolása körében nem vet fel semmilyen olyan körülményt, amely a kifogásolt bírói döntéssel szemben a tisztességes eljáráshoz való jog tekintetében alaptörvény-ellenességi kételyt ébresztene (3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]).
[10] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza továbbá, hogy az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági eljárást befejező döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatásköre. A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető tehát a további jogorvoslattal nem támadható bírósági döntések általános felülvizsgálata eszközének, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt és az abban biztosított jogokat védi (3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]). Ebből következően az Alkotmánybíróság a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének felülbírálatára sem rendelkezik hatáskörrel (3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]).
[11] Az Alkotmánybíróság a panasz befogad hatósági vizsgálata alapján azt is megállapította, hogy az indítványozó a panaszban nem vet fel semmilyen alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.
[12] Az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése
alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Budapest, 2014. november 3.
Dr. Stumpf István s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1788/2014.