3222/2020. (VI. 19.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában - dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolásával - meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.V.20.347/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Jávor Béla ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé a Tatabányai Törvényszék 4.P.20.011/2018/23. számú végzése, a Győri Ítélőtábla Pkf.V.25.758/2018/2. számú végzése, valamint a Kúria Pfv.V.20.347/2019/2. számú végzése ellen, azok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában érdemben az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése és a XXVIII. cikk (1) bekezdése megsértését kifogásolta.
[2] 2. Az indítványozó által támadott perújítási eljárásban hozott bírósági végzések alapjául szolgáló alapügyben az eljáró bíróságok jogerősen megállapították, hogy az indítványozó felnőtt háziorvosi praxis működtetési joga ellenére az önkormányzat feladatellátási szerződés hiányában jogosult tartósan betöltetlenné nyilvánítani a háziorvosi körzetet helyettes beállításával.
[3] Az indítványozó az alapügyben hozott jogerős ítélettel szemben perújítást kezdeményezett arra hivatkozással, hogy a Nyíregyházi Járásbíróság egy nem jogerős elsőfokú ítéletben az indítványozó ügyében hozott jogerős ítéletben foglaltakkal ellentétes álláspontra helyezkedett.
[4] Az első fokon eljáró Tatabányai Törvényszék 4.P.20.011/2018/23. számú végzésével, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant elutasította az indítványozó perújítási kérelmét. Az elsőfokú bíróság indokolásában arra hivatkozott, hogy a perújítás során a fél csak az ítéletnek a tényállást megállapító részét kifogásolhatja, ezért nem lehet perújítással orvosolni a megelőző eljárás alaki szabálytalanságait, illetve a jogszabály alkalmazásával elkövetett esetleges hibákat, valamint azon okból sem támadható perújítással az ítélet, ha utóbb jogszabályváltozás következik be, vagy más ügyben a perbelitől eltérő jogerős ítélet született. Az elsőfokú bíróság szerint az indítványozó nem adott elő semmilyen olyan tényt, amelyet a bíróság nem bírált el, de rendelkezésre állt.
[5] A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla Pkf.V.25.758/2018/2. számú végzésével helyben hagyta az elsőfokú bíróság végzését, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a perújítás törvényi feltételei nem állnak fenn. A másodfokú bíróság indokolásában kiemelte, hogy az indítványozó olyan tényt, bizonyítékot, jogerős bírói vagy hatósági határozatot nem jelölt meg, amely a per jogerős elbírálásakor már fennállt, de arra az alapperben a döntés nem terjedt ki. A másodfokú bíróság megjegyezte, hogy az indítványozó által hivatkozott nem jogerős ítélete sem tartalmaz olyan döntést, amely rá nézve kedvezőbb határozat lehetőségét megalapozná. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy az iratbetekintési jog mellőzése perújítás alapját nem képezheti, valamint az sem, hogy az illetékes adóhatóság megtagadta az indítványozó részére jövedelemigazolás kiállítását.
[6] A Kúria Pfv.V.20.347/2019/2. számú végzésében az indítványozó felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította, mert a perújítás megengedhetősége tárgyában meghozott végzés nem érdemi végzés, mivel a jogvitát érdemben nem zárja le, így nem minősül olyan végzésnek, amellyel szemben a főszabály alóli kivételként felülvizsgálatnak lenne helye.
[7] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Abtv. 27. §-a alapján alapvetően azt sérelmezte, hogy álláspontja szerint a bíróságok nem fogadták el azon érvelését, miszerint az adott háziorvosi körzetre vonatkozó megvásárolt működtetési jogából kifolyólag minden körülmények között, személyéhez elválaszthatatlanul kötődően jogosult kizárólagosan gyakorolni a területi ellátási kötelezettségen alapuló háziorvosi tevékenységét. Ezzel összefüggésben a 28/2006. (VI. 21.) AB határozatra hivatkozott, alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény I. és II. cikke, a XIII. cikk (1) bekezdése, a XII. cikk (1) és (2) bekezdése, a XV. cikke, a XXIV. cikk (1) bekezdése, a XXVIII. cikk (1) bekezdése, a B) cikk (1) bekezdése, az M) cikk (1) bekezdése, az R) cikk (1) bekezdése és a 18. cikke megsértését jelölte meg, valamint az 1950. november 4-én, Rómában kelt Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 6. cikkének megsértésére hivatkozott.
[8] Az indítványozó álláspontja szerint a háziorvosi praxisra vonatkozó működtetési jog vonatkozásában az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése értelmében érvényesülniük kell a tulajdonhoz való jog körében megállapított garanciáknak, így feladatellátási szerződés hiányára hivatkozással az önkormányzat nem veheti át tőle a praxis működtetését.
[9] Az indítványozó a perújítási eljárással összefüggésben az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése alapján azt sérelmezte, hogy az eljáró bíróságok nem vizsgálták az alperesek perképességét és nem fogadták el az önkormányzati jogkör parttalanságával kapcsolatban előadott érvelését.
[10] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.
[11] Az Abtv. 27. § a) és b) pontjai értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvényellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[12] A testület megállapította, hogy az indítványozó érintettnek tekinthető és a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.
[13] Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó törvényi rendelkezést. Az indítványozó megjelölte továbbá az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseként az Alaptörvény I. és II. cikkét, a XIII. cikk (1) bekezdését, a XII. cikk (1) és (2) bekezdését, a XV. cikket, a XXIV. cikk (1) bekezdését, a XXVIII. cikk (1) bekezdését, a B) cikk (1) bekezdését, az M) cikk (1) bekezdését, az R) cikk (1) bekezdését és a 18. cikket, valamint az EJEE 6. cikkét.
[14] Ugyanakkor az Abtv. 27. §-a és az Ügyrend 32. §-a alapján nem minden, a Kúria felülvizsgálati eljárásában hozott döntése ellen nyújtható be alkotmányjogi panasz, hiszen ezen lehetőséget csak az ügy érdemében hozott, illetve a bírósági eljárást befejező döntésekkel szemben biztosítja az Abtv. [3218/2018. (VI. 21.) AB végzés].
[15] Az indítványozó a Győri Ítélőtábla Pkf.V.25.758/2018/2. számú jogerős végzését 2018. december 4-én vette kézhez, azonban alkotmányjogi panaszát a Kúria Pfv.V.20.347/2019/2. sorszámú végzésének kézhezvételétől - melynek időpontja 2019. május 6-a - számított 60 napon belül nyújtotta be, igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
[16] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint - melyet a 3098/2019. (V. 17.) AB határozat összefoglalt - a perújítási kérelmet elutasító bírósági döntés is támadható alkotmányjogi panasszal az Abtv. 27. §-a alapján, "ebben az esetben azonban kizárólag a perújítási indítvány elbírálását elvégző bíróságok eljárásának, jogértelmezésének az alkotmányossága, így tehát a perújítási indítvány tárgyában hozott bírósági döntések Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálható" (3014/2020. (II. 4.) AB végzés, Indokolás [12]).
[17] A perújítás megengedhetősége tárgyában hozott végzés a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 270. § (2) bekezdése értelmében nem minősül az ügy érdemében hozott végzésnek, ezért azzal szemben nincs helye felülvizsgálat kezdeményezésének. Az indítványozó ügyében erre figyelemmel a Kúria Pfv.V.20.347/2019/2. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította. A felülvizsgálat törvényi kizártságára figyelemmel az indítványozó a jogerős végzéssel szemben, annak kézhezvételétől számított 60 napon belül fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz.
[18] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet az Alkotmánybíróságnál benyújtani; és ugyan a határidő elmulasztása igazolási kérelemmel kimenthető, a döntés közlésétől számított száznyolcvan nap elteltével nincs helye alkotmánybírósági eljárás megindításának [Abtv. 30. § (3) és (4) bekezdései].
[19] Az indítványozó 2019. november 4-én postára adott alkotmányjogi panasza és a Győri Ítélőtábla Pkf.V.25.758/2018/2. számú jogerős végzésének 2018. december 4-ei kézhezvétele alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a jogerős döntés kézbesítésétől számított száznyolcvan napon túl került benyújtásra.
[20] Az Ügyrend 32. § (4) bekezdése alapján "[h]a a jogerős döntést megtámadó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság a Kúria folyamatban lévő eljárására tekintettel visszautasította, majd a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt elutasító döntést hozott a hiánypótlás vagy kiegészítés elmaradása, vagy a felülvizsgálatra nyitva álló határidő indítványozó általi elmulasztása miatt, vagy azért, mert a felülvizsgálat kizárt, akkor a Kúria ezen döntését az Abtv. 26. § (1) bekezdése vagy 27. §-a alapján megtámadó - és az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül benyújtott - alkotmányjogi panaszt, amennyiben az a jogerős döntésre is kiterjed, nem lehet elkésettnek tekinteni e határozat vonatkozásában."
[21] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint "[a] jogerős döntés tehát akkor támadható a Kúria nem érdemi döntésén keresztül, ha az indítványozó korábban, a megfelelő határidőben már nyújtott be alkotmányjogi panaszt a jogerős döntéssel szemben, ám a párhuzamosan benyújtott felülvizsgálati kérelem okán az visszautasítására került. A jelen ügyben az indítványozó korábban, a felülvizsgálati kérelemmel párhuzamosan nem nyújtott be alkotmányjogi panaszt, így az Ügyrend 32. § (4) bekezdése jelen ügyben nem alkalmazható." (3218/2018. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [18])
[22] Mindezekre tekintettel az indítványozó alkotmányjogi panasza a Győri Ítélőtábla Pkf.V.25.758/2018/2. számú jogerős végzése vonatkozásában elkésettnek minősül.
[23] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény sérülni vélt cikkeit megjelölte ugyan, azonban a XIII. cikk (1) bekezdése és a XXVIII. cikk (1) bekezdése kivételével, azokhoz érdemi indokolást nem fűzött. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint "az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek puszta felsorolása ugyanis nem ad kellő alapot az alkotmányossági vizsgálat lefolytatására" (34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]).
[24] Az indítványozónak az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével kapcsolatos kifogása kapcsán az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy "nem vonható az alkotmányos tulajdonvédelem alá minden olyan ügy, melyben az indítványozó állítása szerint jogsértő bírósági határozatok eredményeként pervesztes lett, és ezért vagyonvesztést szenvedett el (vagyoni követeléséhez nem jutott hozzá). Az alkotmányjogi panasz a tulajdonjog sérelmén keresztül nem lehet eszköze vagyonjogi perekben a bíróságok által elkövetett, egyéb alkotmányossági kérdést fel nem vető, egyszerű törvénysértések orvoslásának." (3120/2017. (V. 30.) AB határozat, Indokolás [40]; 3007/2015. (I. 12.) AB végzés, Indokolás [19])
[25] Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság a perújítási kérelmet elutasító bírósági végzések vonatkozásában már rögzítette, hogy e "végzésekkel összefüggésben megfogalmazott általános kritika nem teszi érdemben felülvizsgálhatóvá a panaszt pusztán azáltal, hogy az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére hivatkozik" (3203/2019. (VII. 16.) AB végzés, Indokolás [35]; 3172/2019. (VII. 10.) AB végzés, Indokolás [9]).
[26] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt - az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (1) és (2) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdése alapján eljárva - az Abtv. 27. § (1) bekezdésére, 30. § (1) és (3) és (4) bekezdéseire, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontjára és 32. §-ára tekintettel visszautasította.
Budapest, 2020. május 26.
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Czine Ágnes
alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Horváth Attila
előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Juhász Miklós
alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Sulyok Tamás
alkotmánybíró helyett
Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolása
[27] Egyetértek a rendelkező részben foglaltakkal, ugyanakkor az indokolást érintően fontosnak tartom kiemelni a következőket.
[28] 1. A végzés a 3218/2018. (VI. 21.) AB végzésben foglaltakra utalással megállapítja, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza a Győri Ítélőtábla Pkf.V.25.758/2018/2. számú jogerős végzése vonatkozásában elkésettnek minősül.
[29] Álláspontom szerint ugyanakkor az adott ügyben nem az elkésettség a visszautasítás indoka, mert az alkotmányjogi panaszt a határidőszámítás szempontjából egységesen szükséges kezelni. Úgy gondolom, hogy nem minősülhet részben elkésettnek, részben határidőben benyújtottnak egy indítvány, figyelemmel arra is, hogy a rendelkező részben kizárólag a Kúria Pfv.V.20.347/2019/2. számú végzésére utal a végzés.
[30] Álláspontom szerint az adott esetben nem az alkotmányjogi panasz elkésettségét kellene megállapítani, hanem azt, hogy a konkrét esetben a Kúriának- a régi Pp. szabályai alapján mérlegelést nem engedő rendelkezések alapján meghozott - nem érdemi végzésén keresztül a másodfokú döntés - figyelemmel az Abtv. 43. § (4) bekezdésére, és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdésének és 27. §-ának, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendje 32. §-ának egységes értelmezéséről szóló 1/2019. (XI. 25.) AB Tü. állásfoglalás I.5. pontjában foglalt értelmezésére - nem vizsgálható.
[31] 2. Véleményem szerint a végzés indokolása alapján nem teljesen egyértelmű, hogy a Kúria végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság miért nem vizsgálja érdemben.
[32] A végzés indokolása utal ugyan arra, hogy a perújítási kérelmet elutasító "végzésekkel összefüggésben megfogalmazott általános kritika nem teszi érdemben felülvizsgálhatóvá a panaszt pusztán azáltal, hogy az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére hivatkozik." (3203/2019. (VII. 16.) AB végzés, Indokolás [35]; 3172/2019. (VII. 10.) AB végzés, Indokolás [9])
[33] Álláspontom szerint ugyanakkor a visszautasítás indoka, hogy a Kúria végzése vonatkozásában az Abtv. 52. § (1b) bekezdésben foglalt határozott kérelem törvényi feltételei nem teljesülnek, mert az alkotmányjogi panasz alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem tartalmaz.
Budapest, 2020. május 26.
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Czine Ágnes
alkotmánybíró helyett
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1162/2019.