A Debreceni Törvényszék Mf.20652/2017/4. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása (AZONNALI HATÁLYÚ felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 81. §, 206. §, 253. §, 358/B. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet 1. §]

... TÖRVÉNYSZÉK

2.Mf.20.652/2017/4. szám

A ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Dr. Nádas György ügyvéd által képviselt felperesnek - a Dr. Helmeczi András ügyvéd által képviselt alperes ellen azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezménye iránt indított perében a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ... sorszámú ítélete ellen felperes ... sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és kötelezi az alperest a

jogellenes azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményeként - 1.500.591 (egymillió-ötszázezer-ötszázkilencvenegy) Ft elmaradt jövedelem címén járó kártérítés és annak 2016. november 1. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata, - 450.000 (négyszázötvenezer) Ft végkielégítés és annak 2016. augusztus 1. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Mellőzi a felperes perköltség megfizetésére kötelezését és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 48.000 (negyvennyolcezer) Ft együttes első- és másodfokú perköltséget.

Kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra térítsen meg az államnak 94.800 (kilencvennégyezernyolcszáz) Ft kereseti és 156.000 (százötvenhatezer) Ft fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes módosított keresetében az alperesi azonnali hatályú felmondás jogellenességének

jogkövetkezményeként elmaradt jövedelem címén járó kártérítés, végkielégítés és a fenti összegek után a középarányos időtől, azaz 2016. augusztus 1. napjától járó késedelmi kamat, valamint a versenytilalmi megállapodás ellenértékeként 1.200.000 Ft megfizetésére kérte kötelezni alperest.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 88.250 Ft perköltséget.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával alperes keresete szerinti marasztalását,

másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára való utasítását kérte.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

A törvényszék a felperes fellebbezését részben alaposnak találta.

A törvényszék nem találta alaposnak a felperesnek a versenytilalmi megállapodásra alapított

igényével kapcsolatban előterjesztett fellebbezését.

Az elsőfokú bíróság a tényállást e körben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv.

(továbbiakban: Pp.) 206.§ (1) bekezdése alapján a szükséges mértékben feltárta, abból helytálló jogi következtetésre jutott, álláspontjának indokolásával is egyetértett a törvényszék, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét ezen igény elutasítására vonatkozó részében, helyes indokai alapján helybenhagyta [Pp.253.§ (2) bekezdés, 254.§ (3) bekezdés].

A törvényszék ezen felperesi követelés vonatkozásában - a fellebbezésben foglaltakra is tekintettel - az alábbiakat hangsúlyozza:

A felek között létrejött versenytilalmi megállapodás nem rendelkezett a szerződés szerinti korlátozáshoz viszonyítva megfelelő ellenérték meghatározásáról, mely ezen típusú szerződések érvényességi feltétele.

A törvényszék nem osztja a fellebbező felperes azon álláspontját, hogy ez csak az ellenszolgáltatás meghatározása körében eredményezhet részleges érvénytelenséget.

A törvényszék a kialakult bírói gyakorlatra is tekintettel hangsúlyozza, hogy a felek között a versenytilalom fejében járó megfelelő ellenérték összegében való megállapodás hiányában a versenytilalmi megállapodás érvényesen nem jött létre, mivel az ahhoz szükséges egyik tartalmi elem felek általi meghatározása elmaradt (Mfv.I.10.596/2011/7. szám).

Tekintettel arra, hogy a felek között a megállapodás érvényesen nem jött létre, így szükségtelen vizsgálni azt, hogy a felperes megkezdte-e és milyen módon a megállapodásban foglaltak teljesítését.

Hangsúlyozza azt is a törvényszék, hogy a fentiek szerint érvényesen létre nem jött megállapodást nem teszi érvényessé a megállapodástól való elállásra vonatkozó alperesi nyilatkozat, melyet az iratokhoz csatolt közös megegyezés és felmondás tartalmaz. Megjegyzi a törvényszék, hogy az azonnali hatályú felmondásban versenytilalmi megállapodásra vonatkozó elállási nyilatkozat alperestől nem található, kizárólag a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (továbbiakban: Mt.) 8.§ (4) bekezdése körében tartalmaz rendelkezést. Az Mt.8.§ (4) bekezdése nem a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó szabályokat rögzíti, hanem arra vonatkozik, hogy a munkavállalót a munkaviszony fennállása alatt külön megállapodás nélkül is titoktartási kötelezettség terheli. A munkaviszony megszűnése után ilyen kötelezettség csak versenytilalmi megállapodás alapján állhat fenn.

A fentiek alapján a törvényszék a versenytilalmi megállapodásra alapított igény elutasítására

vonatkozó elsőfokú bíróság ítéleti rendelkezésének megváltoztatására indokot nem látott.

A törvényszék a felperesnek az azonnali hatályú felmondás jogellenessége körében előterjesztett fellebbezését alaposnak találta.

Az alperes a felperes munkaviszonyát arra hivatkozással szüntette meg a 2016. február 26. napján kelt, de 2016. február 29. napján postára adott és felperes által 2016. március 7. napján átvett azonnali hatályú felmondással, hogy a felperes 2016. február 24. napjától a munkahelyétől távol van, távolmaradásának okát, időtartamát nem jelentette be, továbbá a munkát nem végezte el, mellyel veszélyeztette a munkáltatót terhelő szerződéses kötelezettségek teljesítését.