73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet

a munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítésének szabályairól

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, az 5. § tekintetében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (6) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. § A munkaügyi perben félként résztvevő munkavállaló (a továbbiakban: munkavállaló) munkavállalói költségkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a per által érintett munkaviszonyból származó bruttó havi átlagkeresete

a) a keresetlevél benyújtásakor,

b) ha a munkaviszony korábban megszűnt, annak megszűnésekor, vagy

c) ha a munkaügyi per a munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult, a munkáltató munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozata közlésének időpontjában

nem haladja meg - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - az a)-c) pontok szerinti időpontot megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét.

2. § (1) A munkaviszonyból származó átlagkeresetre vonatkozó, a munkavállalói költségkedvezmény megállapításához szükséges adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, és ahhoz csatolni kell az adatok igazolására alkalmas iratokat.

(2) Ha a munkavállaló keresetleveléből, más nyilatkozatából vagy egyéb körülményekből megállapítható vagy valószínűsíthető, hogy a munkavállaló az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének a munkáltatónak felróható okból nem tud eleget tenni, a bíróság a munkáltatót kötelezi a szükséges adatok igazolására.

3. § (1)[1] Ha a munkavállaló átlagkeresete az 1. §-ban meghatározott mértéket meghaladja, vagy a keresetlevélben azt megfelelő módon nem igazolta, és a hiányokat az erre irányuló felhívás ellenére sem pótolta, a bíróság - a 2. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével - határozatában azt állapítja meg, hogy a munkavállalói költségkedvezményre a munkavállaló nem jogosult. A határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

(2) Ha a munkavállaló a perben vitatja átlagkeresetének a munkáltató által igazolt mértékét, a bíróság a munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságról az ügydöntő határozatában rendelkezik.

4. §[2] (1) A bíróság a 3. § (1) bekezdése szerint határoz abban az esetben is, ha az eljárás folyamán állapítja meg, hogy a munkavállalói költségkedvezmény feltételei nem álltak fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvény tárgyi költségkedvezmény fenn nem állására vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

5. §[3] E rendelet szabályait a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben az állam nevében foglalkoztatott személy vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell.

6. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 5. §-a a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

7. § (1) E rendelet 1-4. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a munkavállalónak a 2. § (1) bekezdésében foglalt adatokat és igazolásokat tartalmazó kérelme alapján állapítja meg a bíróság a munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságot.

(2) A folyamatban lévő eljárásokban előterjesztett kérelem alapján a munkavállalói költségkedvezmény a munkavállalónak

a) a kérelem előterjesztése,

b) ha a munkaviszony már korábban megszűnt, a megszűnése, vagy

c) ha a munkaügyi per a munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult, a munkáltató munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozata közlése

időpontjában számított átlagkeresete alapján állapítható meg.

Budapest, 2009. december 11.

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter