Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet

a munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítésének szabályairól

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, az 5. § tekintetében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (6) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. § A munkaügyi perben félként résztvevő munkavállaló (a továbbiakban: munkavállaló) munkavállalói költségkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a per által érintett munkaviszonyból származó bruttó havi átlagkeresete

a) a keresetlevél benyújtásakor,

b) ha a munkaviszony korábban megszűnt, annak megszűnésekor, vagy

c) ha a munkaügyi per a munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult, a munkáltató munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozata közlésének időpontjában

nem haladja meg - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - az a)-c) pontok szerinti időpontot megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét.

2. § (1) A munkaviszonyból származó átlagkeresetre vonatkozó, a munkavállalói költségkedvezmény megállapításához szükséges adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, és ahhoz csatolni kell az adatok igazolására alkalmas iratokat.

(2) Ha a munkavállaló keresetleveléből, más nyilatkozatából vagy egyéb körülményekből megállapítható vagy valószínűsíthető, hogy a munkavállaló az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének a munkáltatónak felróható okból nem tud eleget tenni, a bíróság a munkáltatót kötelezi a szükséges adatok igazolására.

3. § (1)[1] Ha a munkavállaló átlagkeresete az 1. §-ban meghatározott mértéket meghaladja, vagy a keresetlevélben azt megfelelő módon nem igazolta, és a hiányokat az erre irányuló felhívás ellenére sem pótolta, a bíróság - a 2. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével - határozatában azt állapítja meg, hogy a munkavállalói költségkedvezményre a munkavállaló nem jogosult. A határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

(2) Ha a munkavállaló a perben vitatja átlagkeresetének a munkáltató által igazolt mértékét, a bíróság a munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságról az ügydöntő határozatában rendelkezik.

4. §[2] (1) A bíróság a 3. § (1) bekezdése szerint határoz abban az esetben is, ha az eljárás folyamán állapítja meg, hogy a munkavállalói költségkedvezmény feltételei nem álltak fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvény tárgyi költségkedvezmény fenn nem állására vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

5. §[3] E rendelet szabályait a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben az állam nevében foglalkoztatott személy vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell.

6. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 5. §-a a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

7. § (1) E rendelet 1-4. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a munkavállalónak a 2. § (1) bekezdésében foglalt adatokat és igazolásokat tartalmazó kérelme alapján állapítja meg a bíróság a munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságot.

(2) A folyamatban lévő eljárásokban előterjesztett kérelem alapján a munkavállalói költségkedvezmény a munkavállalónak

a) a kérelem előterjesztése,

b) ha a munkaviszony már korábban megszűnt, a megszűnése, vagy

c) ha a munkaügyi per a munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult, a munkáltató munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozata közlése

időpontjában számított átlagkeresete alapján állapítható meg.

Budapest, 2009. december 11.

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[2] Megállapította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 30. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[3] Beiktatta a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 30. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.