A Nyíregyházi Törvényszék K.21065/2012/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ILLETÉKÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 67. §, 78. §, 339. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 99. §, 112. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. §, 1994. évi LV. törvény (Földtörvény) 3. §, 1996. évi LIV. törvény (Erdőtörvény) 7. §, 13. §, 2009. évi XXXVII. törvény (Erdőtörvény) 5. §, 17. §, 68. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Dancs Andrea

Nyíregyházi Törvényszék

N y í r e g y h á z a

6.K.21.065/2012/3. szám

A Nyíregyházi Törvényszék felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - dr. Borza Gergely jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes ellen illetékügyi határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében az alulírott napon meghozta az alábbi

Í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyi hatóság külön felhívására az ott megjelölt időben és módon 15.000.- (azaz Tizenötezer) Ft le nem rótt eljárási illetéket.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000.- (azaz Húszezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A bíróság peres felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai és a beszerzett közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2006. március 3. napján kelt adásvételi szerződéssel tulajdonjogot szerzett a m-i x. hrsz.-ú erdő művelési ágú ingatlan 985/6770-ed tulajdoni hányadára. A 2006. április 4. napján kelt nyilatkozatában vállalta, hogy a vásárolt termőföldet a vásárlástól számított legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. Igazolta, hogy regisztrált őstermelőként van nyilvántartva.

A felperest az első fokú illetékügyi hatóság a 2006. április 27. napján kelt 307790-01-2006. számú fizetési meghagyásában az illetékekről szóló 1993. évi XCIII. törvény 26.§ (1) bekezdés p) pontja alapján feltételes illetékmentességben részesítette.

A Mátészalkai Körzeti Földhivatal által vezetett közhiteles földhasználati nyilvántartás szerint az ingatlan földhasználója 2006. április 3. napjától a P.E.T.M. nevű társaság volt. A földhasználatot az ingatlanügyi hatóság 2011. július 14. napján hivatalból törölte arra tekintettel, hogy a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/B.§ (2) bekezdése értelmében 2007. december 30. napjától az erdőművelési ágú földrészlet nem tárgya a földhasználati nyilvántartásnak.

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának igazolása szerint a m-i y. hrsz-ú erdőművelési ágú ingatlannak a bejegyzett erdőgazdálkodója megbízási szerződés alapján 2006. április 3.-a és 2011. április 3.-a között F.J. volt.

Az első fokú illetékügyi hatóság a 2011. augusztus 23. napján kelt 80534046. számú határozatában a felperest 250.000.- Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte, mert az erdő bejegyzett erdőgazdálkodója 2006. április 3. és 2011. április 3. napja között F.J. volt, és a termőföldet (erdőt) nem a felperes hasznosította, ez által nem teljesültek a törvényi mentesség feltételei. Ezért az Itv. 26.§ p) pontjának II. fordulata alapján az egyébként fizetendő illeték kétszeresének megfizetésére kötelezte a felperest.

Az elsőfokú határozatot a felperes 2011. augusztus 30. napján vette át és 2011. szeptember 6. napján fellebbezést nyújtott be.

A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség feltételeit teljesítette, az ingatlant őstermelőként mezőgazdasági célra maga hasznosítja, azt öt éven belül nem idegenítette el és vagyoni értékű jogot sem alapított rajta. F.J. a Ptk. 474-478. §-ai alapján megbízási szerződés alapján látja el az erdőgazdálkodási tevékenységet, amely a tulajdonos használati jogosultságait nem korlátozza. Fellebbezésének kiegészítésében kifogásolta, hogy nem került sor az erdészeti hatóság állásfoglalásának beszerzésére az erdőgazdálkodói tevékenység tartalma tekintetében. Hivatkozott az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 13.§ (4) bekezdés a) pontjára, amely szerint a tulajdonostársak és az erdőgazdálkodó között megbízási jogviszony van, nem földhasználati jogviszony. A megbízási szerződésből kötelezettség keletkezik arra, hogy a megbízott ellássa a rábízott ügyet, és jogosultság arra, hogy a megbízó annak teljesítését az utasításainak és érdekeinek megfelelően követelje. A tulajdonosi jogokat egy adott szükséges mértékben, a szolgáltatói tevékenysége ellátása céljából kapja csak meg, de ebből semmiféle használati, hasznosítási jog nem jön létre részére. Ezekből következően pedig az illetékmentesség feltételei fennállnak.

Az alperes a 2012. március 12. napján kelt 2112303488 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában arra hivatkozott, hogy az illetéktörvény 26. § (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség feltétele az, hogy a felperes, mint egyéni vállalkozó, vagy őstermelő az ingatlant maga hasznosítsa, illetve művelje, tekintettel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság EBH 2007/1658 számú eseti döntésében, valamint a Kfv. V.35.452/2010/6. számú ítéletében kifejtette, hogy az illetékmentességgel a jogalkotó kizárólag a termőföldet saját maga által művelő személyeket kívánta előnyben részesíteni.

Miután az erdészeti igazgatóság erdőgazdálkodói nyilvántartása szerint erdőgazdálkodóként F.J. van bejegyezve, ezért az ingatlanok használatával kapcsolatos feladatok elvégzése is kizárólag F.J. kötelezettsége. Álláspontja szerint az 1996. évi LIV. törvény 13. § (1) bekezdése alapján erdőgazdálkodó az erdő tulajdonosa vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató jogszerű használó. Erdőgazdálkodóként csak az a személy vehető nyilvántartásba, aki dologi vagy kötelmi jogcímen az erdő használatára jogosult. Az erdőgazdálkodói tevékenységet a törvény alapján kizárólag egy ember gyakorolhatja. Miután az erdészeti hatóság igazolása szerint nem a felperes van bejegyezve erdőgazdálkodóként, ezért helyesen állapította meg az elsőfokú hatóság, hogy a felperes tekintetében az illetékmentesség feltételei nem valósulnak meg, figyelemmel arra, hogy a megvásárolt termőföldet (erdőt) nem a felperes hasznosítja mezőgazdasági célra.

Az alperes határozatát a felperes 2012. április 6. napján vette át és keresetét 2012. május 3. napján nyújtotta be.

A felperes keresetében fenntartotta az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésben, valamint a fellebbezés kiegészítésében foglaltakat, az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy F.J. a tulajdonos erdőgazdálkodók képviselőjeként megbízotti jogokkal látta el tevékenységét, a megbízott jogai és kötelezettségei nem érintik a tulajdonosok jogait és kötelezettségeit. Megbízással egy ügyviteli szolgáltató tevékenységet lehet csak végezni a megbízottnak, ez semmiféle hasznosítási, használati, haszonélvezeti, vagy döntési joggal nem ruházza fel a megbízottat. Ebből következően a földhivatali nyilvántartásokban sem szerepeltethetőek az efféle megbízások. Erdőgazdálkodó az erdő tulajdonosa vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató jogszerű használó. Társult erdőgazdálkodásnak kell tekinteni, ha a tulajdonosok az erdőterületüket erdőgazdálkodó szervezet vagy személy használatába, haszonbérletébe adják, vagy az erdőgazdálkodói tevékenység ellátásával ilyen szervezetet vagy személyt bíznak meg. Utalt arra, hogy a hatóság összekeverik ezeket a fogalmakat és figyelmen kívül hagyják az Szja törvény, és az illeték törvény fogalommagyarázatait, valamint a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit. Hivatkozott arra is, hogy az erdő használati joga a M.P.E.T. nevére van bejegyezve, ami azt jelenti, hogy nem lehet egyidejűleg F.J.nak is használati joga, mivel a használati jog nem engedhető át, így a használónak nincs joga például bérbe adni a dolgot. A használat gyakorlatilag korlátozott haszonélvezetet jelent. Ugyanakkor a tulajdonosok sem adhatják oda egyidejűleg a használati jogot a M.P.E.T.nak is, és F.J.nak is. A M.P.E.T-ot 2002-ben megszüntették, nem is létezett, csak elfelejtették törölni, ettől függetlenül ez a helyzet azt fejezi ki, hogy F.J.nak nincs használati joga, mert használati jogot jegyeztek volna be, akkor ezt a földhivatal egyből jelezte volna. Az alperes által hivatkozott eseti döntések haszonbérlettel terhelt ingatlanokról szólnak, ezért jelen esetben nem vehetőek figyelembe. Az illetékmentesség feltételeként meghatározott saját maga által történő hasznosítás azt jelenti, hogy a termőföldet saját maga által kell megművelni. A saját maga általi hasznosítás, művelés azonban nem mondja ki a személyes részvétel követelményét. A saját maga általi művelés a mai közgazdasági, termelési, technológiai viszonyok között különböző szolgáltatók, bérmunkások igénybevételével is jár.