14/2023. (X. 5.) LÜ utasítás

a nyilvánosság számára adható tájékoztatás rendjéről

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:

1. A tájékoztatás adására jogosultak köre

1. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 107-109. §-a által meghatározott körben és módon, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) szerinti médiatartalom-szolgáltató útján és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) szerinti információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján a nyilvánosságot tájékoztatni kívánó természetes vagy nem természetes személy részére

a) az ügyészi szervezet tevékenységének egészéről, az ügyészség helyzetét érintő koncepcionális kérdésekről, továbbá az ügyészi szervezet hatáskörébe tartozó ügyben folytatott ügyészi tevékenységről, illetve az ügyészség által lefolytatott vizsgálatról a legfőbb ügyész és legfőbb ügyész helyettes,

b) az ügyészi szervezet hatáskörébe tartozó ügyben folytatott ügyészi tevékenységről, illetve az ügyészség által lefolytatott vizsgálatról a Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtófőosztálya (a továbbiakban: Kommunikációs és Sajtófőosztály) vagy annak sajtószóvivői tevékenységet ellátó munkatársa (a továbbiakban: legfőbb ügyészségi sajtószóvivő),

c) a fellebbviteli főügyészség hatáskörébe tartozó ügyben folytatott ügyészi tevékenységről, illetve a fellebbviteli főügyészség által lefolytatott vizsgálatról a fellebbviteli főügyész, illetve a fellebbviteli főügyészség sajtószóvivői tevékenységet ellátó munkatársa (a továbbiakban: fellebbviteli főügyészségi sajtószóvivő),

d) a főügyészségen, a járási és a járási szintű (a járási és járási szintű a továbbiakban együtt: járási) ügyészség hatáskörébe tartozó ügyben folytatott ügyészi tevékenységről, továbbá a főügyészség által lefolytatott vizsgálatról a főügyész, illetve a főügyészség sajtószóvivői tevékenységet ellátó munkatársa (a továbbiakban: főügyészségi sajtószóvivő),

e) a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, a főügyész által adott eseti felhatalmazás alapján az erre jogosult ügyész vagy alügyész

adhat tájékoztatást.

2. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 5. pontjában és 32. §-ában, valamint az Smtv. 9. §-ában foglaltak teljesítése érdekében - az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 31. § (1) bekezdésében és 34. §-ában foglaltak figyelembevételével -, az ügyészi szervezet hatáskörébe tartozó közjogi tevékenység kapcsán az 1. § a)-e) pontjában meghatározottak szerint nyújtható tájékoztatás.

3. § Az ügyészi szervezet és az ügyészségi alkalmazottak 1. és 2. §-ban nem szereplő, a nyilvánosság érdeklődésére számot tartó tevékenységéről ügyészségi tájékoztatást az 1. § a)-e) pontjában meghatározott személyek nyújthatnak.

4. § A legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a Kommunikációs és Sajtófőosztály, a fellebbviteli főügyész, a főügyész és a sajtószóvivő átfogó jogi témában, általános jelleggel, ismeretterjesztő tájékoztatást nyújthat a nyilvánosság részére.

5. § Az 1-4. §-ban foglalt tájékoztatást az ügyészség hivatalos honlapján és közösségi média felületein a Kommunikációs és Sajtófőosztály teljesíti.

2. Sajtószóvivő, helyettes sajtószóvivő, sajtótitkár

6. § (1) Sajtószóvivőnek a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész és a főügyész ügyészt jelöl ki.

(2) A legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, a főügyész a legfőbb ügyészségi, a fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő tevékenységének segítésére helyettes sajtószóvivőként ügyészt, alügyészt vagy ügyészségi megbízottat jelöl ki.

(3) Ahol ez az utasítás sajtószóvivőt említ, a helyettes sajtószóvivőt is érteni kell.

(4) A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő kijelöléséhez, valamint a kijelölés visszavonásához a Kommunikációs és Sajtófőosztály előzetes véleményét kell kérni. A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő kijelölését csak az új fellebbviteli főügyészségi és az új főügyészségi sajtószóvivő kijelölésével egyidejűleg lehet visszavonni.

(5) A legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, a főügyész a legfőbb ügyészségi, a fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő tevékenységének adminisztratív segítésére sajtótitkárt jelölhet ki, aki az (1) és (2) bekezdésben megjelölteken túl más ügyészségi alkalmazott is lehet.

3. A sajtószóvivő feladatai

7. § (1) A Kommunikációs és Sajtófőosztállyal való rendszeres kapcsolattartás a fellebbviteli főügyészségi, valamint a főügyészségi sajtószóvivő feladata, aki ennek során tájékoztatja - elsődlegesen elektronikus úton, a Kommunikációs és Sajtófőosztály részére küldött e-mailben - a legfőbb ügyészségi sajtószóvivőt

a) a fellebbviteli főügyészség, valamint a főügyészség, illetve járási ügyészség által vizsgált olyan ügyekről, amelyekről a nyilvánosság előtt korábban már megjelentek információk,

b) az országosan vagy helyileg közismert személyeket érintő ügyekről,

c) a kiemelkedő tárgyi súlyú vagy egyéb ok (pl. az elkövetés szokatlan módja, rendkívüli körülményei) miatt helyi vagy országos közérdeklődést kiváltó bűncselekményekről,

d) a fellebbviteli főügyészségen, valamint a főügyészségen, illetve járási ügyészségen folyamatban lévő olyan ügyről és a megtett intézkedésekről, amely a fellebbviteli főügyész, a főügyész vagy a sajtószóvivő megítélése szerint a jövőben országos érdeklődésre tarthat számot,

e) a közjogi szakágba tartozó, országos érdeklődésre számot tartó ügyekről,

f) a sajtófigyelői szolgálat által nem figyelt, az adott sajtóorgánumnak adott nyilatkozatról, interjúról, annak internetes elérhetőségének - ha kizárólag papíralapon jelent meg, digitalizált példánya - soron kívüli felterjesztésével.

(2) A jelentéstételi kötelezettségről szóló 1/2007. (ÜK. 3.) LÜ körlevél alapján jelentéstétel alá eső olyan ügyekben, amelyeknél a jelentéstételi kötelezettség alapja az, hogy az ügyet közfigyelem kíséri, az (1) bekezdés alá eső tájékoztatás oly módon is teljesíthető, hogy a legfőbb ügyész részére küldött jelentést elektronikus úton a Kommunikációs és Sajtófőosztály részére is megküldi a fellebbviteli főügyész és a főügyész.

(3) A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő a hét első munkanapján elektronikus úton összefoglalót küld a Kommunikációs és Sajtófőosztály részére az előző héten végzett sajtószóvivői tevékenységéről.

(4) A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő a hét utolsó munkanapját megelőző munkanapon elektronikus úton összefoglalót küld a Kommunikációs és Sajtófőosztály részére a következő hétre tervezett kommunikációs tevékenységéről.

(5) A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő - az ügyészség hivatalos honlapján történő közzététel céljából - a Kommunikációs és Sajtófőosztály részére soron kívül, elektronikus úton megküldi a fellebbviteli főügyészség és a főügyészség sajtóközleményét.

(6) A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő közreműködik az ügyészség hivatalos közösségi média felületein megjelenő anyagok biztosításában.

4. Az Országos Kriminológiai Intézet sajtószóvivője

8. § (1) Az Országos Kriminológiai Intézet (a továbbiakban: OKRI) a szervezetéről és működéséről szóló legfőbb ügyészi utasítás rendelkezései szerinti körben és módon látja el a nyilvánosság tájékoztatásával kapcsolatos feladatait.

(2) Az OKRI és a Kommunikációs és Sajtófőosztály közötti kapcsolattartást az OKRI igazgatója által kijelölt sajtószóvivő és helyettes sajtószóvivő végzi.

(3) Az OKRI sajtószóvivője elektronikus úton

a) tájékoztatja a Kommunikációs és Sajtófőosztályt az OKRI eredményeinek bemutatása érdekében tervezett sajtótájékoztatókról, sajtóanyagokról, konferenciákról, előadásokról, egyéb hasonló jellegű rendezvényről,

b) soron kívül megküldi a Kommunikációs és Sajtófőosztály részére - az ügyészség hivatalos honlapján, illetve az ügyészség hivatalos közösségi média felületein történő közzététel megfontolása céljából - az OKRI által kiadott sajtóközleményt és egyéb sajtóanyagokat,

c) a hét első munkanapján összefoglalót küld a Kommunikációs és Sajtófőosztály részére az OKRI működése során előző héten végzett sajtótevékenységről.

5. A nyilvánosság tájékoztatásának eszközei

9. § A nyilvánosság tájékoztatásának eszközei a sajtóközlemény, a nyilvánosság részére kiadott proaktív helyi hír, a sajtótájékoztató, a tájékoztatást kérő részére adott nyilatkozat, az ügyészség saját előállítású, tájékoztatást, ismeretterjesztést szolgáló anyagai. A sajtóközleményhez, a proaktív helyi hírhez kapcsolódóan az ügyészség előtt folyamatban volt vagy lévő eljárás iratanyagát képező videófelvétel, fénykép adható ki.

10. § Az ügyészség előtt folyamatban volt vagy lévő eljárásról történő tájékoztatás alapjául az ügyészség kezelésében lévő papíralapú vagy elektronikus adatbázisban szereplő iratanyagok, nyilvántartások, videó- és fényképfelvételek, egyéb tárgyi bizonyítási eszközök, elektronikus adatok és egyéb adatok szolgálnak.

11. § (1) Sajtóközleményt a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes, a Kommunikációs és Sajtófőosztály, a fellebbviteli főügyész, valamint a főügyész adhat ki. A fellebbviteli főügyész, a főügyész a sajtóközleményt az általa vezetett szervezeti egység nevében adja ki.

(2) A sajtóközleményt a sajtószóvivő készíti elő.

12. § A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő helyi közérdeklődésre számot tartó ügyben a nyilvánosság részére proaktív helyi hírt adhat ki.

13. § (1) Sajtótájékoztató - a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes sajtótájékoztatójának kivételével - a Kommunikációs és Sajtófőosztály előzetes engedélye alapján tartható.

(2) A Legfőbb Ügyészségen a Kommunikációs és Sajtófőosztály készíti elő és szervezi a sajtótájékoztatókat.

(3) A fellebbviteli főügyészségen és a főügyészségen a sajtótájékoztatót a fellebbviteli főügyész és a főügyész tartja. A sajtótájékoztató előkészítésével és megszervezésével a sajtószóvivő is megbízható.

(4) A fellebbviteli főügyészség és a főügyészség az országos érdeklődésre számot tartó ügyekben szervezett sajtótájékoztatójáról a Legfőbb Ügyészség illetékes szakmai főosztályát is értesíti.

14. § (1) Kérelemre történő nyilatkozatot a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a fellebbviteli főügyész, a főügyész és a sajtószóvivő adhat. A fellebbviteli főügyész, a főügyész, a sajtószóvivő a megkeresésre adott írásbeli nyilatkozatot az általa képviselt ügyészségi szervezeti egység nevében is megadhatja.

(2) A kérelemre történő nyilatkozat megadása előtt meg kell vizsgálni, hogy a kérelem a Be. 107. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e. Ezen feltételek teljesülésének hiányában - a Be. 109. § (4) bekezdésének megfelelően - a tájékoztatás mellőzhető, kivéve, ha a kérelem - tartalma szerint - közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatigénylésként értékelhető.

(3) A Be. 109. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a tájékoztatást meg kell tagadni.

15. § Az ügyészség előtt folyamatban volt vagy lévő eljárás iratanyagát képező fénykép- és videófelvétel az ügyben kiadott sajtóközleményhez vagy proaktív helyi hírhez kapcsolódóan - a személyes adatok anonimizálása mellett, az ügyészség hivatalos logójával - adható ki.

16. § (1) A Kommunikációs és Sajtófőosztály az 1-4. §-ban meghatározott körben tájékoztatási, ismeretterjesztési célból saját előállítású anyagot készíthet. Ezen anyagok megjelenési felülete elsődlegesen az ügyészség hivatalos honlapja és közösségi média felületei.

(2) A sajtószóvivő az 1. § c)-e) pontjában és a 2-4. §-ban meghatározott körben tájékoztatási, ismeretterjesztési célból saját előállítású anyagot készíthet, amelyet kiadás előtt a Kommunikációs és Sajtófőosztály részére meg kell küldeni. A megjelentetést a Kommunikációs és Sajtófőosztály engedélyezi, szükség esetén a megjelentetést elősegíti.

(3) A (2) bekezdés szerinti saját előállítású anyagokat a Kommunikációs és Sajtófőosztály a hatáskörébe tartozó tájékoztatás során felhasználhatja.

6. A tájékoztatás tárgya

17. § A nyilvánosság részére az adott ügyben elsődlegesen az ügyészségi tevékenységgel kapcsolatban adható felvilágosítás. Felvilágosítás adható különösen

a) a nyomozó hatóság által folytatott nyomozás esetén a felderítési szakban a büntetőeljárás megindításával kapcsolatban hozott ügyészi döntésekről, a nyomozó hatóság eljárása feletti felügyeleti jogkörben hozott ügyészi határozatokról, a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, határozatokról,

b) a nyomozó hatóság által folytatott nyomozás esetén a vizsgálati szakban a nyomozó hatóság eljárási cselekményéről, intézkedéséről, a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, a vizsgálati szakban hozott ügyészi és nyomozó hatósági határozatokról, a vádemelésről,

c) az ügyészségi nyomozás esetében a büntetőeljárás megindításával kapcsolatban hozott ügyészi döntésekről, a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, a nyomozás során foganatosított eljárási cselekményekről, a vádemelésről,

d) a bírósági eljárás során a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott, vádat érintő határozataival kapcsolatos ügyészi intézkedésekről, a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, az előkészítő ülésen és a tárgyaláson folytatott vádképviseleti tevékenységről, a büntetőeljárásban részt vevő személyek által előterjesztett indítványokról, észrevételekről, a bíróság határozatairól, az ügyészség rendes és rendkívüli jogorvoslati nyilatkozatairól,

e) az ügyészség közjogi tevékenysége során tett intézkedéseiről, azok eredményeiről, az ügyészi közjogi intézkedések eredményeként eljáró hatóság vagy szerv határozatairól, intézkedéseiről, az ügyészi részvétellel folyó polgári peres és a nemperes eljárásokban a bíróság határozatairól, valamint a felhívásokról, a perelhárító ügyészi felhívásokról és azok eredményéről. Az ügyészi részvétellel folyó polgári peres eljárásokban, amennyiben a bíróság arra kötelezi az alperest, hogy érdemi döntésének nyilvánosságáról közlemény közzétételével gondoskodjon, a közlemény elérhetőségéről tájékoztatás adható. Amennyiben jogszabály a tájékoztatást kötelezővé teszi, úgy a jogszabály által előírt módon és formában kötelező a tájékoztatás megadása.

7. Statisztikai adatokról tájékoztatás

18. § (1) Amennyiben olyan statisztikai adatkérés érkezik, amely az ügyészség egészének tevékenységére irányul, a kérelmet a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályához kell továbbítani.

(2) Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programban meghatározott, az ügyészség által gyűjtött vagy előállított statisztikai adatot a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a legfőbb ügyészségi sajtószóvivő és a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának vezetője - az ügyészség statisztikai tevékenységéről szóló 10/2021. (IX. 17.) LÜ utasításra is figyelemmel - adhatja át a nyilvánosságnak.

(3) A fellebbviteli főügyész és a főügyész, valamint a fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő is nyújthat tájékoztatást a fellebbviteli főügyészségre és a főügyészségre vonatkozó, rendelkezésükre álló helyi adatokból és az országos tájékoztatók adataiból.

8. A tájékoztatás tartalma, alapelvei

19. § (1) A nyilvánosságnak az ügyészség részéről történő tájékoztatása során tiszteletben kell tartani az ártatlanság vélelmét, a személyes adatok, valamint a személyiségi jogok védelméről szóló jogszabályi rendelkezéseket, és ennek a megfogalmazásban is kifejezésre kell jutnia.

(2) Nem adható olyan tájékoztatás, amelyben a tájékoztatás tárgyát képező ügyben szereplő, bűncselekményt megvalósító közlés az eredeti formájában szerepel. A tájékoztatás során eredeti formájában olyan elektronikus hálózaton közzétett adat vagy tárgyi bizonyítási eszköz nem tehető közzé, amelynek nagy nyilvánosság előtti vagy más általi megismerése bűncselekményt valósít meg.

(3) A tájékoztatás során tekintettel kell lenni a büntetőeljárás és az egyes eljárási cselekmények eredményességéhez, zavartalanságához fűződő érdekre, valamint arra, hogy a büntetőeljárás résztvevői befolyás és megfélemlítés nélkül gyakorolhassák a büntetőeljárási jogaikat, teljesíthessék kötelezettségeiket. A tájékoztatás nem eredményezheti azt, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy élete, testi épsége, egészsége, magánélethez fűződő joga közvetlen veszélybe kerüljön. A tájékoztatás nem eredményezheti védett adat, minősített adat, zárt tárgyaláson felvett bizonyítás felfedését.

(4) A folyamatban lévő ügy bizonyítékai, a tényállás várható alakulása, illetve a várható jogkövetkezmények a tájékoztatás során nem értékelhetők.

(5) Az olyan ügyészségi intézkedésről vagy határozatról, amely ellen jogorvoslatnak van helye, a nyilvánosságot csak azt követően lehet tájékoztatni, hogy a jogorvoslatra jogosult számára az intézkedést közölték, vagy a határozatot a részére kiadták.

(6) Az olyan ügyészségi intézkedésről, amelyet a bíróság részére kell megküldeni, a nyilvánosságot csak azt követően lehet tájékoztatni, hogy az intézkedést a bíróság részére kiadták.

(7) A tájékoztatásnak - amennyiben a tájékoztatás 18. életévét be nem töltött személyt is érint - a 18. életévét be nem töltött személy mindenek felett álló érdekének figyelembevételével kell történnie.

9. Egyes tájékoztatási módok részletes szabályai

20. § (1) A médiatartalom-szolgáltatónak adott nyilatkozat esetén - lehetőség szerint - kérni kell az újságcikk tervezetének megküldését, illetve a hangfelvétel meghallgatásának vagy a képfelvétel megtekintésének lehetővé tételét [Smtv. 15. § (2) bekezdése].

(2) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján a nyilvánosságot tájékoztatni kívánó természetes vagy nem természetes személy részére kizárólag írásban adható tájékoztatás.

(3) Ha az ügyész a letartóztatott terheltnek engedélyezi az Smtv. 1. § 6. pontjában meghatározott sajtótermékben, illetve az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő nyilatkozattételt, az erről szóló határozatának egy példányát megküldi a szolgálati helye szerinti ügyészi szerv sajtószóvivőjének is, aki ezt országos sajtóérdeklődésre számot tartó ügyben jelenti a Kommunikációs és Sajtófőosztálynak.

21. § (1) Az ügyészségen készült vagy ott felhasznált, a nyilvánosság tájékoztatása érdekében kért hivatalos iratba való betekintést - figyelembe véve az Ütv. 32. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat is - a legfőbb ügyész vagy a legfőbb ügyész akadályoztatása esetén a szakág szerint illetékes legfőbb ügyész helyettes engedélyezhet.

(2) A fellebbviteli főügyészségre, a főügyészségre és a járási ügyészségre érkezett betekintés iránti kérelmet - amennyiben az ügy jellege, tárgya, súlya vagy egyéb körülmény miatt a fellebbviteli főügyészség vagy a főügyészség a hivatalos iratba való betekintést a nyilvánosság részéről kivételesen indokoltnak és engedélyezhetőnek tartja - rövid állásponttal együtt fel kell terjeszteni a Legfőbb Ügyészség Kabinetjének Adatvédelmi és Biztonsági Osztályára.

(3) Az Adatvédelmi és Biztonsági Osztály a megkereső ügyészséget és a legfőbb ügyészségi sajtószóvivőt egyidejűleg írásban értesíti döntéséről.

22. § Az Ütv. 32. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási tilalom az ügyészség valamennyi tevékenységi körében akkor tekinthető a nyilvánosság tájékoztatása szempontjából feloldottnak, ha a legfőbb ügyész a nyilvánosságra hozatali engedélyében erről külön rendelkezik.

10. Helyreigazítás, polgári per

23. § (1) A médiatartalom-szolgáltatónál megjelenő, az ügyészség tevékenységével kapcsolatban valótlan vagy valós, de hamis színben feltüntetett tényállításokat tartalmazó közlés esetén a Legfőbb Ügyészség mint jogi személy képviseletében a Kommunikációs és Sajtófőosztály jogosult - a legfőbb ügyész jóváhagyásával - az Smtv. 12. § (1) bekezdése szerinti helyreigazító közlemény közzétételére vonatkozó kérelemnek a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti sajtószervhez történő benyújtására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közlés esetén az érintett szóvivő haladéktalanul, rövid úton, írásbeli megkeresésben megkísérli elérni, hogy a közlés kiadója a közlést megfelelő módon javítsa ki.

(3) A felhívás eredménytelensége esetén, a fellebbviteli főügyész és a főügyész a hatáskörébe tartozó ügyekkel összefüggésben - soron kívül eljárva - a Kommunikációs és Sajtófőosztálynál az (1) bekezdés szerinti sajtó-helyreigazítási kérelem benyújtását kezdeményezheti.

(4) A Kommunikációs és Sajtófőosztály a sajtó-helyreigazítási kérelem benyújtásáról - a kérelem egyidejű megküldésével - tájékoztatja a Legfőbb Ügyészség Jogi Képviseleti Önálló Osztályát és - a (3) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén - a fellebbviteli főügyészt vagy a főügyészt.

(5) Amennyiben a médiatartalom-szolgáltató a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét határidőben nem teljesíti, és a sajtó-helyreigazítási igényt a Legfőbb Ügyészség polgári perben kívánja érvényesíteni, akkor a Kommunikációs és Sajtófőosztály a kereset benyújtásához szükséges iratokat - különösen a legfőbb ügyész perindítási jóváhagyását tartalmazó iratot és a helyreigazítási kérelem kézhezvételéről szóló iratot - haladéktalanul, de mindenképpen a kereset előterjesztéséhez szükséges észszerű időben továbbítja a Jogi Képviseleti Önálló Osztálynak.

24. § (1) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatónál megjelenő, az ügyészség tevékenységével kapcsolatban valótlan vagy valós, de hamis színben feltüntetett, a jóhírnevet, a becsületet a közéleti szereplőkre vonatkozó körben sértő tényállításokat tartalmazó közlés esetén - lehetőség szerint - a sajtószóvivő rövid úton, írásbeli megkeresésben, az Ekertv. 7. §-ára történő hivatkozással, megkísérli elérni azt, hogy a tartalomszolgáltató a közlést a megfelelő módon javítsa ki.

(2) A tartalomszolgáltatóhoz intézett felhívás eredménytelensége esetén, a kifogásolt információ eltávolítása érdekében a felhívás - az Ekertv. 8-10. §-ára történő hivatkozással - a közvetítő szolgáltató felé is megkísérelhető.

(3) Amennyiben a tartalomszolgáltató vagy a közvetítő szolgáltató haladéktalanul nem intézkedik a közlemény módosítása, illetve a kifogásolt információ eltávolítása iránt, személyiségi jog sérelme miatt polgári per indításáról a legfőbb ügyész dönt.

(4) A fellebbviteli főügyész és a főügyész a hatáskörébe tartozó ügyekkel összefüggésben polgári per indítását kezdeményezheti a Kommunikációs és Sajtófőosztálynál. Amennyiben a Kommunikációs és Sajtófőosztály a polgári per kezdeményezésével egyetért, a kereset benyújtásához szükséges iratokat - a legfőbb ügyész perindítási jóváhagyásával - továbbítja a Jogi Képviseleti Önálló Osztálynak.

11. Záró rendelkezések

25. § Ez az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.

26. §[1]

27. §[2]

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész