Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

BH 2008.7.179 Nem valósítja meg az alárendelt megsértésének vétségét az állományilletékes parancsnok, aki - az ünnepi alkalomból rendezett állófogadásról - az oda meg nem hívott és szolgálati feladatot el nem látó alárendeltjét - más résztvevők jelenlétében - nem sértő vagy megalázó hangnemben távozásra szólítja fel [Btk. 358. § (1) bek.].

A bíróság katonai tanácsa ítéletével G. L. ezredes rendfokozatú terheltet bűnösnek mondotta ki alárendelt megsértésének vétségében, és ezért megrovásban részesített, ugyanakkor az ellene 2 rb. - egyik esetben folytatólagosan elkövetett - elöljárói hatalommal visszaélés vétsége miatt emelt további vád alól felmentette.

Az elsőfokú bíróság a terhelt releváns személyi és szolgálati adatait is rögzítve, az alárendelt megsértésének vétségét illetően, tényállásként az alábbiakat állapította meg:

A terhelt az egyik megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoki beosztását látja el. R. I. műszaki százados sértett a terhelt alárendeltjeként mint irodavezető-helyettes teljesít szolgálatot. A sértett munkaköri leírása szerint az irodavezető távollétében ellátja az irodavezető feladatait, őt szervezetszerűen helyettesíti.

A terhelt egy ünnepi állománygyűlést követő állófogadásról a sértettet - aki a fogadáson távol lévő irodavezető helyett jelent meg - azzal küldte el, hogy nem vezető. A sértett a felszólítást tudomásul vette és az állófogadásról távozott. A hadkiegészítő parancsnokságon kialakult gyakorlat szerint az irodavezetők távolléte esetén helyetteseik jelentek meg a fogadáson. Az eseménynek tanúi voltak az állománynak a fogadáson részt vevő hivatásos és közalkalmazott tagjai, valamint a meghívott polgári személyek. A terhelt magatartásával a sértettet emberi méltóságában mások előtt megsértette.

Az elsőfokú ítélet ellen a katonai ügyész a felmentő rendelkezések miatt, a terhelt bűnösségének további 2 rb. elöljárói hatalommal visszaélés vétségében történő megállapítása, halmazati büntetésként pénzbüntetés és lefokozás alkalmazása érdekében jelentett be fellebbezést. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a fellebbezést a felmentést támadó részében visszavonta, egyebekben viszont fenntartotta, és a büntetés súlyosítása körében pénzbüntetés kiszabását indítványozta. A felmentő rendelkezések a fellebbezés visszavonásával jogerőre emelkedtek.

A terhelt és védője az alárendelt megsértésének vétsége miatti vád alól bűncselekmény hiányában történő felmentés végett fellebbezett.

Az ítélőtábla katonai tanácsa ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a terheltet az alárendelt megsértésének vétsége miatt emelt vád alól felmentette.

A másodfokú bíróság a tényállást a terhelt személyi körülményeire vonatkozóan kiegészítette, továbbá mellőzte a történeti tényállásból azon mondatot, mely szerint: "A vádlott magatartásával a sértettet emberi méltóságában mások előtt megsértette", mivel ez helytelen jogi következtetésen alapult, és egyébként is a jogi indokolás részét képezné.

A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint tévedett a katonai tanács, amikor a terhelt bűnösségét alárendelt megsértésének vétségében megállapította. A sértetthez intézett azon kijelentése ugyanis, amely szerint a sértett nem vezető, egyben az állófogadásról - mert nem kívánatos a jelenléte - elküldte, nem alkalmas bűncselekmény megállapítására. A cselekmény nem tényállásszerű, mivel az alárendeltet emberi méltóságában nem sértette, de nem is veszélyes a társadalomra [Btk. 10. § (2) bek.]. Azzal, hogy az állófogadást rendező parancsnok úgy ítélte meg, a sértett nem szerepel az általa meghívottak között, és ezt kifejezésre juttatta, az adott esetben sem alárendeltjének személyét, sem jogait nem sértette. A sértettnek az a szubjektív megítélése, amellyel az adott szituációt sérelmesnek ítélte, önmagában büntetőjogi relevanciával nem bír, nem alapozza meg a vád tárgyává tett katonai bűncselekményt. Az irányadó tényállásból nem állapítható meg, hogy a terhelt magatartása a jelenlévőkben megbotránkozást keltett volna, avagy, hogy a sértettet szándékosan nevetségessé tette, illetőleg az sem, hogy a katonai életviszonyok között magatartása kirívó és sértően gúnyos lett volna. A bűncselekmény jogi tárgya a katonai szolgálat rendje. Az adott eset­ben a terhelt magatartása a szolgálati rendet sem közvetlenül, sem közvetve nem sértette.

Az ítélőtábla nem értett egyet azzal az ügyészi érveléssel, miszerint a polgári életviszonyokhoz képest a katonát fokozottabb védelemben kell részesíteni elöljárójával szemben, mivel neki fokozottan kiszolgáltatott. A hivatásos katona önként vállalja a szolgálatát, a függelmi viszonyok szabályait köteles betartani, s ebből adódóan a polgári életviszonyokhoz képest többet is köteles eltűrni.

A másodfokú ítélet ellen a katonai fellebbviteli ügyész, anyagi jogszabályt sértő felmentés miatt, a terhelt bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása végett jelentett be másodfellebbezést. Álláspontja szerint a megalapozott tényállásból a másodfokú tanács anyagi jogszabályt sértő, helytelen következtetést vont le, ezért tévesen mentette fel bűncselekmény hiányában a terheltet az ellene emelt vád alól.

A Btk. 358. § (1) bekezdése szerinti alárendelt megsértése vétségének közvetlen jogi tárgya az alárendelt emberi méltósága. Ebbe beletartozik az alárendelt katonai hivatása, és a beosztásának gyakorlásához köthető önérzete is.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!