Ptk. Fordítókulcs - Oda-Vissza (HVG-ORAC, 644 A/4 oldal, 2013)

Kiadással kapcsolatos információk

© Gadó Gábor, 2013

© Németh Anita, 2013

© Sáriné Simkó Ágnes, 2013

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013

A kézirat lezárva: 2014. január 31.

A Ptk. Fordítókulcs a Budapesti Ügyvédi Kamara JogTudor programjának része.

A HVG-ORAC a LexisNexis csoport partnere.

A kiadó számára minden jog fenntartva.

Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 196 5

Budapest, 2013

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása.

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

Internet: www.hvgorac.hu

E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

A Fordítókulcs a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: [Ptk.]) összehasonlítását tűzte ki célul, annak érdekében, hogy az Olvasó számára könnyebbé tegye a [Ptk.] rendelkezéseinek megismerését és az alkalmazásukra való felkészülést. Ebből a megközelítésből fakad, hogy nem a [Ptk.] indokolása, még kevésbé kommentárja ez az összeállítás.

Az összehasonlítás megkönnyítése érdekében az első feldolgozásban az első, félkövérrel szedett blokk a [Ptk.] szövegét tartalmazza a törvénykönyv eredeti sorrendjében, a második blokkban pedig a Ptk. rendelkezései találhatóak, de nem eredeti, hanem a [Ptk.] szabályainak megfelelő rendben. Így az Olvasónak nem kell keresnie, hogy a [Ptk.] egyik szabályának a Ptk. melyik szabálya felel meg.

Mivel a [Ptk.] rendelkezései közé bekerültek a Gt. (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény) és a Csjt. (a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény) szabályai, ezért a Gt. és a Csjt. rendelkezései is megtalálhatóak a második blokkban. Hasonló a helyzet a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szöv. tv.) egyes, érintett szabályaival is.

A két blokk alatti, léniák között lévő rövid megjegyzés bemutatja a változás lényegét. Ha nincs változás, ezt az "azonos" kifejezés használatával jelzi. Ha a változás csak a normaszöveg más megfogalmazása, de ez a tartalmat nem érinti, akkor a "tartalmilag azonos" fordulatot alkalmazza. Ha pedig érdemi módosulás történt, akkor erre hívja fel a megjegyzés a figyelmet, és bemutatja az egy vagy több változást.

A második feldolgozás a Ptk. eredeti törvényi sorrendjében halad, és ahhoz rendeli a [Ptk.] szabályait (ez a rész nem tartalmazza a Gt., a Csjt., a Szöv. tv. rendelkezéseit). A megjegyzés gyakran azonos a másik feldolgozásban találhatóval, de az esetek egy részében - ahol a két törvénykönyv rendelkezéseinek szabályozási köre nincs teljes fedésben egymással - más megjegyzések (is) indokoltak az eltérő összefüggések bemutatása érdekében. Érdemes ezért egy-egy szabályt mindkét feldolgozásban megnézni, vagyis oda-vissza igénybe venni a Fordítókulcsot.

A Fordítókulcs - 9000 eladott kötetet követő - második kiadása a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény és az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény [PTK.] módosításait is tartalmazza. A második blokkban a Ptk., Gt., Csjt., Szövtv. hatályosított szövege, alatta a változásoknak megfelelően átalakított megjegyzés olvasható.

Bízunk abban, hogy a Fordítókulcs hasznos segítséget nyújt az új Polgári Törvénykönyv megismeréséhez és az alkalmazására való áttéréshez minden jogalkalmazó és érdeklődő számára.

A Ptk. Fordítókulcs a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályszövegek alapján, azok logikai összeszerkesztésével készült és célja az eligazodásban való segítségnyújtás a jogász szakma számára. A Ptk. Fordítókulcsban szereplő összekapcsolás nem tekinthető jogalkotói iránymutatásnak. A szerzők és a kiadó a tévedés jogát fenntartja és kizárja minden, ebből származó felelősségét.

Rövidítések

Pp. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

Csjt. 1952. évi IV. törvény a házasságról a családról és a gyámságról

Ptk. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

At. 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (továbbiakban: At.) az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

Csjtr. 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet (továbbiakban: Csjtr.) a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezések megállapításáról

Gyvt. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Gyer. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

Gt. 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

Ctv. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

Szöv. tv. 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szöv. tv.) a szövetkezetekről

[Ptk.] 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

új Ptk. 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) a Polgári Törvénykönyvről

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Első Könyv - Bevezető rendelkezések

új Ptk. 1:1. § [A törvény hatálya]

E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.

=» Ptk. 1. §

(1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.

____________________

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy

• az egyes személyek felsorolása nélkül szól a személyek viszonyainak szabályozásáról;

• meghatározza a szabályozás legfőbb módszertani jellegzetességét: a mellérendeltséget és az egyenjogúságot a jogalanyok között;

• a Ptk. a személyek vagyoni és egyes személyi viszonyai szabályozásában jelöli meg hatályát, a [Ptk.] a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyaiban, a személyiségi jogok növekvő fontossága és amiatt, hogy a családjog is bekerült a kódexbe.

‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾

új Ptk. 1:2. § [Értelmezési alapelv]

(1) E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni.

(2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni.

=» Ptk. 1. §

(2) E törvény rendelkezéseit Magyarország gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni.

____________________

A [Ptk.] 1:2. § (1) bekezdése tartalmilag megegyezik a Ptk. 1. § (2) bekezdésével, a [Ptk.] 1:2. § (2) bekezdése pedig a Ptk. 1. § (1) bekezdés második mondatával.

‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾

új Ptk. 1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve]

(1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.

(2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

=» Ptk. 4. §

(1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

____________________

A [Ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy

• a kölcsönös együttműködés követelménye nem került be a törvénykönyv egészére vonatkozó alapelvek közé, mert azt a [Ptk.] elsősorban a szerződéses viszonyok körében alkalmazandó elvnek tekinti;

• a (2) bekezdés új szabálya a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköző esetként kiemeli a venire contra factum proprium tételét.

‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾

új Ptk. 1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság]

(1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.