4/1987. (VI. 14.) IM rendelet

a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt (Csjt.) módosító 1986. évi IV. törvény 39. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint az 1974. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 1020/1974. (V. 14.) Mt. határozat 2. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I. fejezet A Csjt. végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések

A házasságkötés

(A Csjt. 10. §-ához)

1. § A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot [Ptk. 12. § (2) bekezdése] a házasság megszűnése nem érinti.

A házasság felbontása

(A Csjt. 18. §-ához)

2. § (1) Ha a házastársak a házasság felbontását egyező akaratnyilvánítás alapján kérik, a keresetlevélhez csatolniuk kell a közös vagyon megosztására vonatkozó megállapodásukat, kivéve, ha közöttük legalább három éve megszakadt az életközösség és külön lakásban élnek [Csjt. 18. § (2) bek. b) pont].

(2) Ha a közös vagyon kizárólag ingóságokból állt, melyet a házastársak már megosztottak és a birtokbaadás is megtörtént, az egyezségnek csak azt kell tartalmaznia, hogy a házastársaknak egymással szemben a házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatban további követelésük nincs.

Házassági vagyonjog

(A Csjt. 27. §-ához)

3. § (1)[1]

(2) A Csjt. 27. § (2) bekezdésében meghatározott szerződésnek kell tekinteni a házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződését is.

A házastársak lakáshasználatának rendezése

(A Csjt. 31/B. §-ához)

4. § (1) A bíróság a bérlőtársi jogviszonyt a házastársak cserelakásokba való költözésének elrendelésével akkor szünteti meg, ha a cserelakást felajánló személy a per tárgyalásán szóban vagy pedig teljes bizonyító erejű okiratban a csereszerződés lényeges feltételeire kiterjedő nyilatkozatot tesz, és a jogerős határozat meghozatalát követő harminc napon belül a szerződés megkötését vállalja.

(2) A bíróság a volt házastársat akkor is kötelezheti arra, hogy a volt közös lakást másik megfelelő lakásra - értékkülönbözet fizetése ellenében - cserélje el, ha a második házastársat korábban a lakás kiürítésére kötelezte, de a lakásban maradó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékét nem fizette meg, az erre irányuló végrehajtás nem járt eredménnyel, és kiegyenlítésére a közös vagyonból sincs lehetőség. Az értékkülönbözetet a használati jog ellenértékének kifizetésére kell fordítani. A kereset előterjesztésének, illetve a cserére való kötelezésnek feltétele, hogy a másik házastárs a lakás kiürítésére vonatkozó kötelezettségét teljesítse. Az (1) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.

Az örökbefogadás felbontása

(A Csjt. 57. §-ához)

5. § Az örökbefogadás felbontása nem érinti az eljárás megindítása előtt [Csjt. 56. § (4) és 57. § (4) bekezdései] meghalt örökbefogadó után már megszerzett jogokat. A már átszállott örökséget visszakövetelni ilyen esetben nem lehet.

(A Csjt. 58. §-ához)

6. § (1) Az örökbefogadottnak nyilatkoznia kell arról, hogy az örökbefogadás megszüntetését csak az egyik, vagy mindkét örökbefogadó vonatkozásában kéri.

(2) Az, hogy a kérelem (kereset) benyújtásakor csak az egyik örökbefogadó él, nem akadálya annak, hogy az örökbefogadás felbontását a még élő örökbefogadó a már meghalt örökbefogadó vonatkozásában is kérje. Erre akár a már meghalt, akár a túlélő örökbefogadóval szemben tanúsított elviselhetetlen magatartás is okot adhat.

A rokontartás közös szabályai

(A Csjt. 62. §-ához)

7. § A mostohaszülő tartási kötelezettsége nem érinti a vér szerinti szülő tartásdíjfizetési kötelezettségét.

(A Csjt. 64. §-ához)

8. § Tartásra a vér szerinti gyermek és a mostohagyermek, illetőleg a vér szerinti szülő és - ha a törvényi feltételek egyébként fennállnak - a mostohaszülő egysorban jogosult.

(A Csjt. 69. §-ához)

9. § A tartásdíj mértéke megváltoztatásának - ha a tartás megállapításának alapjául szolgáló körülmények egyébként nem változtak - nincs helye azon az alapon, hogy a jogszabály a tartásdíj kiszámításának alapját vagy mértékét a korábbiaktól eltérően határozza meg.

A gyermek tartása

(A Csjt. 69/C. §-ához)

10. § (1) A tartásdíj megállapításához be kell szerezni mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.

(2)[2] A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére

a) a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint

b) a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).

(3)[3] Ha a (2) bekezdés szerint nem állapítható meg tartásdíj, illetve a (2) bekezdés alapján megállapítható összeg - a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve - a gyermek szükségletét nem fedezi, a tartásdíj megállapításánál a más, munkaviszonyból, további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is alapul kell venni.

(4)[4] A tartásdíj alapjának megállapításánál a bíróságnak általában a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes, a (2)-(3) bekezdés szerinti jövedelemre figyelemmel kell lennie.

(5) Tartós külföldi szolgálatot teljesítő, külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállaló, valamint ösztöndíjasként külföldön tartózkodó kötelezett esetében a tartásdíj alapja a kötelezett belföldi munkaviszonyára megállapított munkabér és juttatás, ennek hiányában a nem munkaviszonyból származó jövedelem. A (3) bekezdést ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell.

(6)[5] Nem képezi a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló jellegű egyéb járandóság.

11. §[6] A tartásdíj megállapításánál, valamint kifizetésénél a jövedelmet terhelő adó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, és munkavállalói járulék levonása után fennmaradó összeget kell alapul venni.

12. §[7] (1) A gyermektartásdíjnak a 10. § (2) bekezdése alapján, százalékos arányban történő megállapítása esetén a bíróságnak külön-külön meg kell határoznia, hogy a 10. § (2) bekezdésének a), illetve b) pontja alapján kifizetett járandóságnak hány százaléka illeti meg a jogosultat tartásdíjként.

(2) A tartásdíj alapösszege a 10. § (2) bekezdésnek a) pontja alapján kifizetett minden rendszeres díjazásnak a bíróság által meghatározott százaléka, melyet a bíróság forintösszegben is megjelöl.

13. §[8] A százalékos arányban, valamint a határozott összegben és bizonyos juttatások százalékában megállapított tartásdíj esetében az alapösszegen, illetőleg a határozott összegen felül a 10. § (2) bekezdésének b) pontja, illetve a 10. § (3) bekezdése alapján kifizetett díjazásnak olyan százalékát kell tartásdíjként meghatározni, hogy azok együttesen feleljenek meg a Csjt. 69/C. § (1) bekezdésében foglalt mértéknek.

14. § (1) A sorkatonai szolgálat időtartama alatt a sorkatona tartásdíjfizetési kötelezettségének teljesítése családi segély útján történik.

(2) A családi segélyt a külön jogszabályban megjelölt szerv állapítja meg, illetőleg folyósítja.

(3)[9] Ha a kötelezett a tartásdíj megállapításakor sorkatonai szolgálatot teljesít, a bíróság a tartásdíjat megállapító határozatát a kötelezett sorkatona állandó lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek is megküldi.

(4) A sorkatonai szolgálat alatt esedékes tartásdíjat, illetőleg annak a családi segélyt meghaladó hányadát hátralékként nyilvántartani nem lehet.

15. §[10] A bíróság a gyermektartásdíj végrehajtását megszünteti és erről - közvetlen bírósági letiltás vagy felhívás alapján történő végrehajtás esetén - a munkáltatót is értesíti, ha a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal (a továbbiakban: járási gyámhivatal) arról tájékoztatja, hogy a tartásdíj fizetésére kötelezettet gondozási díj fizetésére kötelezte.

16. § A kiskorút illető tartásdíjat a szülői felügyeletet gyakorló szülő (gyám) - indokolt esetben a gyermeket gondozó más személy - részére kell kifizetni, aki azt köteles a gyermek szükségleteire fordítani.

17. § (1) A munkáltató, a szövetkezet, illetőleg a járandóságot folyósító más szerv (a továbbiakban együtt: munkáltató) a letiltásra vonatkozó határozat kézhezvételétől kezdődően a jogosult részére rendszeresen folyósítja a megítélt tartásdíjat. Ha a tartásdíjat a bíróság százalékosan állapította meg, a munkáltató a kiutalásra kerülő összeget esetenként e százalék alapján számítja ki, akkor is, ha a munkabér, illetőleg a juttatás összege emelkedik. A munkabér csökkenése esetében sem lehet azonban újabb bírósági határozat nélkül kevesebb tartásdíjat folyósítani, mint amennyit a bíróság a százalékos megállapítás mellett alapösszegként megállapított.

(2) Ha a kifizetett díjazás olyan összegű, hogy - a tartásdíj levonására vonatkozó szabályok alapján - még az alapösszeg levonása sem lehetséges, azt, illetőleg annak le nem vont részét a munkáltató hátralékként nyilvántartja és - amint erre lehetőség nyílik - a hátralékot folyamatosan levonja.

(3)[11]

(4) A munkáltató a jogosultat - kérelmére - köteles tájékoztatni a kötelezett munkabérének, valamint egyéb juttatásának összegéről.

(A Csjt. 69/D. §-ához)

18. § A szüléssel kapcsolatos indokolt költségeket az anya a szüléstől számított egy év alatt a felmerült kiadások igazolása nélkül is követelheti.

A gyermektartásdíj előlegezése[12]

Az állam felelőssége a tartásdíjért[13]

A szülői felügyelet

(A Csjt. 72-73. §-ához)

32. § Ha a különélő szülőt a bíróság feljogosítja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet jogával [Csjt. 72/B. § (3) bek.], e jogokat a szülők közösen gyakorolják.[14]

33. § (1) A közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog [Csjt. 72/B. § (1) és (3) bek.] körében a különélő szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérelmére a gyermek lakhelye szerint illetékes bíróság nemperes eljárásban soron kívül határoz.[15]

(2) A kérelem alapján a bíróság a szülőket személyes meghallgatásra idézi és indokolt esetben meghallgatja a kiskorút is.

34. § A gyermek tartózkodási helyének kijelölése kérdésében - a különélő szülők közötti vita esetén - a bíróság akkor dönt, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő a kiskorút tartósan állandó lakásán kívül más személynél (intézményben) vagy tartósan (egy évet meghaladóan) külföldön kívánja elhelyezni.

35. § (1) Ha a különélő szülők a gyermek iskolájának vagy életpályájának megválasztásában nem tudnak megegyezni, a gyermek továbbtanulásra való jelentkezését megelőző év október 31. napjáig a bírósági eljárást meg kell indítaniuk.[16]

(2) Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a szülő tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.

Gyámrendelés

(A Csjt. 94. §-ához)

36. §[17] Ha a bíróság a gyermeket nem a szülőnél helyezi el (Csjt. 76. §), a jogerős ítélet egy kiadmányát a gyám kirendelése céljából soron kívül megküldi e személy lakóhelye szerint illetékes járási gyámhivatalnak.

II. fejezet Átmeneti rendelkezések

A törvény alkalmazása

37. § A családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. számú törvény (a továbbiakban: Tv.) rendelkezéseit a hatálybalépésekor (1987. július 1.) folyamatban levő ügyekben az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A házasság megkötése

(A Tv. 2. §-ához)

38. § A Csjt. 3. §-ának (2) bekezdését azokban az ügyekben kell alkalmazni, melyekben a házasságkötési szándékot a Tv. hatálybalépése után jelentették be.

(A Tv. 3. §-ához)

39. § (1) A Tv. hatálybalépése előtt adott engedély alapján akkor is meg lehet kötni a házasságot, ha a házasuló a házasságkötés időpontjában a tizenhatodik életévét még nem töltötte be.

(2)[18] Nem szükséges a járási gyámhivatal engedélye a házasságkötéshez, ha a tizenhatodik életévét betöltött nő a házasságkötési szándékát a Tv. hatálybalépése előtt bejelentette, és az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját kitűzte, de a házasság megkötésére a Tv. hatálybalépéséig nem került sor.

A házasság felbontása

(A Tv. 5. §-ához)

40. § (1) A Csjt. 18. §-ának (1)-(2) bekezdését a Tv. hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A Csjt. 18. §-ának (3) bekezdését a Tv. hatálybalépése után jóváhagyott egyezség esetében kell alkalmazni.

A házastársak lakáshasználatának rendezése

(A Tv. 12. §-ához)

41. § A Csjt. 31/A-31/E. §-ait a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, ha az első-fokú bíróság a Tv. hatálybalépéséig még nem hozott ítéletet, vagy egyéb érdemi határozatot (a továbbiakban együtt: ítélet).

A családi jogállás

(A Tv. 14. §-ához)

42. § A Csjt. 39. § (2) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a házasságkötés a Tv. hatálybalépése után történt. Ha a férj az elismerő nyilatkozatát a Tv. hatálybalépése előtt tette, a házasságkötésre pedig a Tv. hatálybalépése után kerül sor, az utólagos házasság folytán csak akkor válik a gyermek apjává, ha az elismerés hatályosságához szükséges hozzájárulásukat az erre jogosultak a házasságkötést megelőzően megadják.

Az örökbefogadás

(A Tv. 17. §-ához)

43. § (1) A Csjt. 48. § (3) bekezdését a folyamatban levő, valamint az olyan ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a szülő a hozzájáruló nyilatkozatát már megadta, de a gyermek örökbefogadása még nem történt meg.

(2) A Csjt. 48. § (4)-(5) bekezdését a Tv. hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

A rokontartás közös szabályai

(A Tv. 19. §-ához)

44. § A Csjt. 64. §-ának (1) és (3) bekezdését azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a bíróság első fokon még nem hozott ítéletet.

A gyermek tartása

(A Tv. 24. §-ához)

45. § (1) A Csjt. 69/C. §-át azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a bíróság első fokon még nem hozott ítéletet.

(2) A Csjt. 69/E. §-át a Tv. hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

A szülői felügyelet

(A Tv. 26. §-ához)

46. § (1) A Csjt. 72. §-a (5) bekezdését a folyamatban levő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a bíróság a gyermek elhelyezéséről első fokon még nem hozott ítéletet.

(2) Ha a bíróság a gyermek elhelyezéséről a Tv. hatálybalépése előtt döntött, vagy a perben ilyen kereseti kérelmet nem terjesztettek elő, a szülői jogok kiterjesztése, illetőleg korlátozása iránt [Csjt. 72/B. § (3) bek.] külön pert kell indítani. E perekre, valamint ha a kapcsolattartásra való feljogosításról [Csjt. 92. § (3) bek.], vagy egyébként a kapcsolattartásról [Csjt. 92. § (4)-(5) bek.] a bíróság dönt, ezekre a perekre is a szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg visszaállítása iránti perek szabályait kell megfelelően alkalmazni.[19]

47. § A szülő felügyeleti jogáról való lemondásához a gyámhatóság által 1987. július 1. napját megelőzően adott hozzájárulások érvényességét a Tv. hatálybalépése nem érinti. A szülő a Tv. hatálybalépését követő hat hónapon belül a gyermek nevelését magához vonhatja. Ha a szülő ezzel a jogával nem él, 1988. január 1. napjától a gyermeket harmadik személynél elhelyezettnek kell tekinteni.

(A Tv. 33. §-ához)

48. § (1)[20] Ha a bíróság a gyermek elhelyezéséről a Tv. hatálybalépése előtt jogerős ítéletet hozott, a kapcsolattartásról (láthatásról) azonban nem határozott, a kapcsolattartás kérdésében a járási gyámhivatal dönt.

(2) A Csjt. 92. §-ának (5) bekezdését a Tv. hatálybalépése előtt hozott határozatokra is alkalmazni kell, ha a gyámhatóság a kapcsolattartást - a bíróság döntését követően - még nem szabályozta újra.

(3)[21] A járási gyámhivatal a Tv. hatálybalépése előtt hozzá benyújtott kérelmek felől érdemben köteles dönteni.

A kiskorúakról való állami gondoskodás

(A Tv. 34. §-ához)

49. § Az 1987. július 1. napját megelőzően állami gondozásba vett olyan gyermekek tekintetében, akik szülőinek a felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg, a szülő felügyeleti joga 1989. január 1-jén feléled, kivéve, ha eddig az időpontig a gyámhatóság a szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indít, vagy a szülői felügyelet körébe tartozó egyes jogosítványok szünetelését rendeli el.

(A Tv. 35. §-ához)

50. § Ha a gyermek a bíróság határozata alapján nem a szülőknél nevelkedik, a gyermeket gondozó személyt - kérelmére -, akkor is a kiskorú gyámjául kell rendelni, ha a bíróság a gyermekelhelyezés kérdésében a Csjt. hatálybalépése előtt döntött.

A Polgári perrendtartás módosításával kapcsolatos rendelkezések

(A Tv. 40. §-ához)

51. § A Pp. 280. §-át a Tv. hatálybalépése után benyújtott keresetlevél (kérelem) alapján indult ügyekben kell alkalmazni.

(A Tv. 42. §-ához)

52. § A Pp. 285. §-át a Tv. hatálybalépése után benyújtott keresetlevél (kérelem) alapján indult ügyekben kell alkalmazni.

(A Tv. 45. §-ához)

53. § A Pp. 290. §-ának (2) bekezdését a Tv. hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

Egyéb átmeneti rendelkezések

(A Tv. 39. §-ához)

54. § (1) Ha a Tv. hatálybalépésekor az apaság megállapítása nélkül tartási kötelezettség megítélése iránt eljárás van folyamatban, a pert meg kell szüntetni. A felmerült költséget az állam viseli.

(2) A keresetlevél beadásához fűződő jogi hatások fennmaradnak, ha a kötelezett ellen a per megszüntetésétől számított három hónapon belül apaság megállapítása iránti per indul.

(A Tv. 49-51. §-aihoz)

55. § Az illetékről szóló 1986. évi I. törvény 29. §-ának (1) és (5) bekezdését, 30/A. §-át, valamint 47. §-a (4) bekezdésének a) pontját a Tv. hatálybalépése után kezdeményezett eljárások esetében kell alkalmazni.

(A Tv. 56. §-ához)

56. § A bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatokról szóló 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet 1. § (1) bekezdésének 3. és 4. pontját a Tv. hatálybalépése után hozott államigazgatási határozatokra kell alkalmazni.

III. fejezet

Záró rendelkezések

57. § (1) Ez a rendelet 1987. évi július hó 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a polgári perrendtartás módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a polgári és a büntetőeljárás terén szükséges egyéb rendelkezésekről szóló 1/1958. (II. 16.) IM rendelet 6. §-a;

a családjogi törvény végrehajtásáról és az átmeneti rendelkezések megállapításáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM rendelet 24-35. §-ai;

a gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 8/1974. (VI. 27.) IM rendelet és az ezt módosító 4/1980. (VI. 6.) IM rendelet, valamint 5/1983. (V. 18.) IM rendelet.

58. §