A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21154/2019/10. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 137. §, (3) bek.] Bírók: Kollár Zoltán, Lukács Zsuzsanna, Örkényi László

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22063/2016/109., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21154/2019/10.*, Kúria Pfv.21237/2020/14.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.21.154/2019/10.

A Fővárosi Ítélőtábla a Nyári és Korsós Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Korsós Boglárka ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Jávor és Társai Ügyvédi Iroda (I. rendű alperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Jávor Béla ügyvéd) által képviselt I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, a személyesen eljárt V. rendű alperes neve született V. rendű alperes leánykori neve (V. rendű alperes címe) V. rendű alperesek ellen házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2019. május 31. napján meghozott 20.P.22.063/2016/109. számú, 112. sorszám alatt kiegészített ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 110. és 114. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részeit nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és az I. rendű alperest annak tűrésére kötelezi, hogy a felperes tulajdonjogát 45/100 arányban jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba az I. rendű alperes 1/1 arányú tulajdonjogának 55/100-ra csökkentése mellett.

Az I. rendű alperes fentiek szerinti 55/100 tulajdoni hányadát 36.960.000 (Harminchatmillió-kilencszázhatvanezer) forint megváltási ár ellenében adja a felperes tulajdonába.

A 1. sz. cég 50%-os üzletrészének I. rendű alperes tulajdonába adására vonatkozó rendelkezést mellőzi.

A felperes által az I. rendű alperesnek fizetendő összeget 30.484.732 (Harmincmillió-négyszáznyolcvannégyezer-hétszázharminckettő) forintra felemeli.

A felperes és az I. rendű alperes által külön felhívásra fizetendő illeték összegét személyenként 450.000 (Négyszázötvenezer) forintra leszállítja.

A Kormányhivatal felé intézett megkeresést akként módosítja, hogy a 30.484.732 (Harmincmillió-négyszáznyolcvannégyezer-hétszázharminckettő) forint megváltási árkülönbözet megfizetésének igazolását követően az I. rendű alperes 55/100 tulajdoni hányadát törölje.

Az elsőfokú bíróság ítéletét ezt meghaladóan helybenhagyja.

A kiegészítő ítéletet részben megváltoztatja, és az I. rendű alperes 2019. május 31-ig lejárt 14.134.685 (Tizennégymillió-százharmincnégyezer-hatszáznyolcvanöt) forint többlethasználati díj megfizetésére kötelezését mellőzi, a 2019. júniustól fizetendő többlethasználati díj összegét havi 128.070 (Százhuszonnyolcezer-hetven) forintra leszállítja. Egyebekben a kiegészítő ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest és az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessenek meg külön felhívásra az államnak 750.000-750.000 (Hétszázötvenezer-Hétszázötvenezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Egyebekben a felek másodfokú perköltségüket maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes és az I. rendű alperes 1983. augusztus 27. napján kötöttek házasságot. A házasságkötéskor a felperes különvagyonát képezte a 1. sz. ingatlan hrsz. alatt felvett, természetben 1. sz. ingatlan címe szám alatti, kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan (a továbbiakban: 1. sz. ingatlan). Az I. rendű alperes által a felperes és a néhai IV. rendű, valamint az V. rendű alperesek ellen indított perben (a továbbiakban: tulajdoni per) hozott 53.J/P.23.214/2008/113. számú ítéletével a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy az ingatlanon végzett építkezések folytán az I. rendű alperes házassági vagyonközösség címén megszerezte az 1. sz. ingatlan 3/100 tulajdoni illetőségét. A Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.571/2015/8-I. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatva az I. rendű alperes által megszerzett tulajdoni illetőség arányát 6/100-ra felemelte. A felek 1998-1999-ben megvásárolták az 1. sz. ingatlannal szomszédos, 2. sz. ingatlan hrsz. alatt felvett, természetben 2. sz. ingatlan címe alatti, kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlant (a továbbiakban: 2. sz. ingatlan), amely az előbbivel összeépített ikerépületet képezett. A vételár 7.500.000 forint volt, az ingatlan tulajdonjogát 1/1 arányban az I. rendű alperes nevére jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlant 2001-ig bérbeadás útján hasznosították, majd ezt követően a 2. sz. és az 1. sz. ingatlant (a továbbiakban: ingatlanok) egybenyitották és életközösségük fennállása alatt azt egy lakásként használták.

[2] A házas felek közös vagyonát képezte továbbá a 2. sz. cég (a továbbiakban: Bt.), illetőleg a 1. sz. cég (Cg...., a továbbiakban: Kft.). A felek életközösségének fennállása alatt az I. rendű alperesnek a Bt.-ben, illetőleg a Kft.-ben végzett tevékenysége képezte megélhetésük alapját, a felperes pedig a gyerekeket nevelte és ellátta a háztartást. A Kft. 2003 végéig bérbeadás útján, azt követően pedig közvetlenül üzemeltette a ... szám alatt található közértet.

[3] Kapcsolatuk később megromlott és házassági életközösségük 2003. június 2. napján minden vonatkozásban megszűnt. A felek az életközösség megszakadásakor a következő vagyontárgyakkal rendelkeztek: Egymás között ½-½ arányban tulajdonukat képezte a 2. sz. ingatlan, melynek forgalmi értéke 2019 év elején beköltözhető állapotban 67.200.000 forint volt. A felperes és az I. rendű alperes közös tulajdonában állt egymás között 94/100-6/100 arányban az 1. sz. ingatlan, melynek beköltözhető forgalmi értéke 2019 elején 68.800.000 forint volt haszonélvezettől mentesen. A házasfelek közös vagyonába tartozott továbbá a Bt. és Kft. Utóbbi forgalmi értéke 2003. június 2. és 2003. december 23-án 13.500.000 forint és 16.500.000 forint között volt, jelenleg már nem képvisel értéket. A felek közös tulajdona volt még az ... forgalmi rendszámú R. M. típusú személygépkocsi (a továbbiakban: gépjármű), melynek forgalmi értéke az életközösség megszakadásakor 2.820.792 forint volt. Az I. rendű alperes az életközösség megszakadását követően 2.000.387 forintot fizetett vissza a gépjárművet terhelő tartozás (a továbbiakban: gépjárműkölcsön) törlesztésére, majd értékesítette azt. Közös tartozásuk volt továbbá az ingatlanok felújítására az 1. sz. banktól felvett kölcsön (a továbbiakban: lakáskölcsön), amelynek visszafizetése érdekében az életközösség megszakadását követően az I. rendű alperes összesen 6.790.397 forintot törlesztett.

[4] Mindezek alapján a teljes közös vagyoni aktívumuk értéke, a Kft.-t 13,5 millió forinttal figyelembe véve 67.200.000 forint + 13,5 millió forint + 2.820.790 forint, összesen 83.520.790 forint. A közös passzívumok összege 6.790.397 forint + 2.387.000 forint, mindösszesen 8.790.784 forint. Az egyik fél jutója 41.760.395 forint azzal, hogy az I. rendű alperes által visszafizetett tartozásokat, valamint az 1. sz. ingatlan 6/100 tulajdoni illetőségét az ő javára kell elszámolni.