ÍH 2010.98 TERRORCSELEKMÉNNYEL FENYEGETÉS ÉS KÖZVESZÉLLYEL FENYEGETÉS BŰNTETTÉNEK ELHATÁROLÁSA

Nem terrorcselekménnyel fenyegetés bűntette, hanem közveszéllyel fenyegetés bűntette valósul meg, ha a fenyegetés nem komoly, konkrét és közvetlen, hanem tudatosan valótlan tény állításával történik [Btk. 261. § (1) bekezdés a) pont, 261. § (7) bekezdés, Btk. 270/A. § (1) bekezdés a) és b) pontja].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék B.812/2009/2., Fővárosi Ítélőtábla Bf.232/2009/9. (EBD 2012.07.B14, *ÍH 2010.98*)

***********

Az F. Bíróság W.K.B. vádlottat terrorcselekménnyel fenyegetés bűntette [Btk. 261. § (1) bekezdés a) pont, (7) bekezdés] miatt 1 évi börtönbüntetésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítéli.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint W. K. B. vádlott 2009. június 18. napján 14 óra 9 perc és 15 óra 8 perc közötti időben az általa használt mobiltelefonról, ittas állapotban 9 alkalommal felhívta a BRFK Központi Ügyeletének 107-es és 112-es segélyhívó számát és a következő valótlan tartalmú bejelentéseket tette:

A 14 óra 18 perckor indított hívás során a diszpécserrel közölte, hogy "Amennyiben nem engedik szabadon az embereinket, akkor a M. I. vagy II. bevásárlóközpont egyikének csomagmegőrzőjében általa korábban elhelyezett bombát felrobbantja. Követelte továbbá azt is, hogy az "emberei" ellen minden vádemelést szüntessenek meg és engedjék őket szabadon.

A vádlott a fenti napon 14 óra 33 perckor ismét felhívta a 107-es segélyhívó vonalat és közölte, hogy már "csak 5 perc az előző bejelentéshez".

A 15 óra 8 perckor indított utolsó hívás során újból közölte, hogy egy táskát helyezett el, pár ember meghalhat, ha nem engedik szabadon az "embereit".

A M. bevásárlóközpont I-II. épületének kiürítése a fenti bejelentések alapján 15 óra 5 perckor megkezdődött, a tűzszerészek 15 óra 55 perckor azzal fejezték be az épületek átvizsgálását, hogy nem találtak robbanóanyagot.

W. B. K. vádlottat 15 óra 5 perckor a M. bevásárlóközpont I. épülete előtt elfogták.

A F. Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a F. Bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a vádlott cselekményét a Btk. 270/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontjába ütköző közveszéllyel fenyegetés vétségének minősítette. Ezért 2 évre próbára bocsátotta.

A bűnjeljegyzék 1-es és 2-es tétele alatt szereplő mobiltelefon és a SIM kártya elkobzását mellőzte ezen tárgyak lefoglalását megszüntette és azokat a vádlottnak rendelte kiadni. A magnókazettát a BRFK Központi Ügyeletének, míg a CD lemezt az Expol Különleges Szolgálatának rendelte kiadni.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, ellene a terhelt és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

A F. F. Főügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, a bűnjelként lefoglalt magnókazetta és CD lemez tekintetében azoknak a BRFK Központi Ügyeletének, illetőleg az Expol Különleges Szolgálatának történő kiadását indítványozta.

A F. Ítélőtábla a Be. 348. § (1) bekezdése alapján a fellebbezéssel támadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság a perrendi szabályok betartásával folytatta le az eljárását.

A tényállás megállapítása során az ügy helyes jogi és ténybeli megítéléséhez szükséges körülményeket az elsőfokú bíróság felderítette, a lehetséges bizonyítékokat összegyűjtötte, azokat megvizsgálta és értékelési körébe vonta.