ÍH 2015.48 A RENDŐRI JELENTÉSBEN ÍRT TERHELTI NYILATKOZAT ÉRTÉKELÉSE

A vádlottnak a tettenéréskor rendőri jelentésbe foglalt nyilatkozata bizonyítékként nem vehető figyelembe, ugyanígy a rendőr azt megerősítő tanúvallomása sem. A vádlottnak csak az a nyilatkozata értékelhető, amely előtt figyelmeztették a hallgatás jogára, majd a vallomását jegyzőkönyvbe foglalták [Be. 85. § (4) bekezdés, 117. § (2) bekezdés, 168. § (1) bekezdés].

A járásbíróság a 2014. március 18. napján kihirdetett ítéletével - az I. r. vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítása mellett - a II. r., valamint a III. r. vádlottakat mint társtetteseket kábítószer birtoklásának bűntette miatt 1-1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását a II. r. vádlott esetében 3 évi, míg a III. r. vádlott vonatkozásában 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. r. vádlott 2013. július 26. napját megelőzően 16,24 gramm amfetamint tartalmazó port, valamint legalább 3,07 gramm súlyú kannabiszt - Delta-9-tetrakannabinolt tartalmazó - növényi maradványt szerzett meg azért, hogy azt részben értékesítse, részben elfogyassza. A vádlott több alkalommal értékesített Delta-9-THC-t tartalmazó marihuánát 2500 Ft/gramm áron.

A II. és a III. r. vádlottak, akik élettársak, 2013. július 26-án megállapodtak abban, hogy kábítószert fognak vásárolni az I. r. vádlottól. 19 óra körüli időben a gépkocsijukkal indultak az I. r. vádlott lakásához. A II. r. vádlott magához vette a III. r. vádlott kézitáskáját, amelyben készpénz volt, felment az I. r. vádlott lakására, és ott 7,17 gramm amfetamint tartalmazó fehér port vásárolt legalább 22 000 Ft értékben.

Az átvételt követően a II. r. vádlott kijött az I. r. vádlott lakásából, az amfetamint tartalmazó fehér port beletette a III. r. vádlott kézitáskájába, beült a kocsiba és a kézitáskát átadta a III. r. vádlottnak. A III. r. vádlott tisztában volt azzal, hogy a II. r. vádlott kábítószert vásárolt, valamint azzal is, hogy a táskájában kábítószer van.

Távozóban a II. és III. r. vádlottak gépkocsiját a rendőrség megállította, a kábítószert megtalálta és lefoglalta.

Az I. r. vádlott által megszerzett amfetamint tartalmazó porok és a Delta-9-tetrahidrokannabinolt tartalmazó növényi maradvány együttes kábítószer hatóanyag tartalma 1,385 gramm, amely a csekély mennyiség felső határát meghaladja, annak 1,32-szerese, de a jelentős mennyiség alsó határát nem éri el, annak 7%-a.

A II. r. vádlott által megszerzett amfetamint tartalmazó por kábítószer tartalma 0,722 gramm, amely a csekély mennyiséget meghaladja, a felső határának 1,44-szerese, de a jelentős mennyiség alsó határát nem éri el, annak 7,22%-a.

Az ellentétes irányú fellebbezések folytán a törvényszék a 2014. június 20. napján kelt ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését és egyebek mellett a II. r. vádlott börtönbüntetését 1 év 6 hónapra emelte fel, esetében mellőzte a társtettesség megállapítását, míg a III. r. vádlottat a társtettesként elkövetett kábítószer birtoklása bűntettének vádja alól - bizonyítottság hiányában - felmentette.

A másodfokú bíróság a felülbírálat eredményeként megállapította, hogy a tényállás részben megalapozatlan a Be. 351. § (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel, mert az az iratokkal ellentétes a III. r. vádlott cselekvőségét érintően.

Mellőzte a tényállásból, hogy a II. és III. r. vádlottak "...megállapodtak abban, hogy kábítószert fognak vásárolni az I. r. vádlottól".

Mellőzte továbbá, hogy "A III. r. vádlott tisztában volt azzal, hogy a II. r. vádlott kábítószert vásárolt az I. r. vádlottól, valamint azzal is, hogy a táskájában kábítószer van."

A másodfokú bíróság az így megalapozottá tett tényállást tekintette irányadónak.

Az elsőfokú bíróság a III. r. vádlott cselekvőségéhez kapcsolódóan bizonyítékként hivatkozott a rendőri jelentés tartalmára, mely szerint a III. r. vádlott az intézkedés során akként nyilatkozott, hogy a táskájában kábítószer van, amelyet nem sokkal korábban vásároltak. További bizonyíték a rendőri jelentést készítő rendőr tanú vallomása, amely a rendőri jelentéssel összhangban azt tartalmazza, hogy a III. r. vádlott a rendőri intézkedés során elismerte, hogy a táskájában kábítószer van, amelyet nem sokkal korábban vásároltak.

A másodfokú bíróság a III. r. vádlott rendőri intézkedéskor tett nyilatkozatát, és az erre vonatkozó tanúvallomást a bizonyítékok köréből kirekeszti, mert a gépkocsi feltartóztatásakor, a csomagok átvizsgálásakor a III. r. vádlottat nem figyelmeztették a vallomás megtagadásának jogára, így a rendőr tanúként történő kihallgatása a hallgatás jogának a megkerülését eredményezi.

Nem cáfolható tehát a III. r. vádlott tagadó vallomása, amellyel összhangban állt a II. r. vádlott vallomása is.

Arra nézve sem áll bizonyíték rendelkezésre, hogy a II. r. és III. r. vádlottak megállapodtak volna abban, hogy kábítószert fognak vásárolni az I. r. vádlottól.