BH 1995.3.141 I. Pálinka engedély nélküli vásárlásával elkövetett jövedékkel való visszaélés vétségének a megállapítása [Btk. 311. § (1) bek., 1993. évi LVIII. tv. 4. § (2) bek., 5. §, 13. §, 66. § (1)-(2) bek., 67. § b) pont].

II. Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint történt kihallgatásról felvett jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozat tartalma a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználható [Be. 61. § (2) bek., 87. § (2) bek.].

A városi bíróság a vádlottat jövedékkel visszaélés vétsége miatt 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 100 forintban állapította meg. A bíróság a vámhivatal által bevételezett összesen 350 liter pálinkát elkobozta.

A tényállás szerint a vádlott 1993. augusztus 2. napján egy általa ismeretlen személytől vásárolt 350 liter pálinkát, 100 forint literenkénti áron. A vásárolt pálinkáról származási igazolványt nem kért, és nem kapott, mert tudta, hogy az tiltott pálinkafőzésből származik. A vádlott a megvásárlást követően a pálinkát elszállította, útközben azonban a rendőrkapitányság járőrei őt megállították, igazoltatták és ekkor nála a pálinkát megtalálták, emiatt a vámhivatalhoz előállították. A vádlott nem rendelkezik és nem is rendelkezett a jövedéki tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel.

Az eljárás során a vádlottól összesen 350 liter pálinkát foglaltak le. A vádlott cselekményével veszélyeztetett szeszadó összege 149 380 forint.

A vádlott azzal a magatartásával, hogy a pálinkát származási igazolvány nélkül vette meg, megszegte a 35/1980. (XI. 5.) PM rendelet 26. §-ának (1) bekezdését, így a vásárolt pálinka ugyanezen rendelet 26. §-ának (7) bekezdése alapján jövedéki ellenőrzés alól elvont szesznek tekintendő, és ezáltal megvalósította a Btk. 311. §-ának (1) bekezdésébe ütköző jövedékkel visszaélés vétségét. A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, míg súlyosító körülményt nem észlelt. E bűnösségi körülményekre figyelemmel szabta ki a bíróság a Btk. 51. §-a (1) és (2) be kezdésének alkalmazásával a rendelkező részben írt pénzbüntetést, amely arányban áll a vádlott cselekménye tárgyi súlyával, személyi és vagyoni viszonyaival.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője által bejelentett fellebbezés alapján a megyei bíróság felülbírálta a városi bíróság ítéletét, és azt változtatás nélkül helybenhagyta. A megyei bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségét megfelelően teljesítette, a bizonyítást a szükséges körben lefolytatta, a feltárt bizonyítékok okszerű, logikai ellentmondástól mentes értékelésével állapította meg az ítéleti tényállást.