62013CJ0569[1]

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2015. szeptember 10. Bricmate AB kontra Tullverket. A Förvaltningsrätten i Malmö (Svédország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Kereskedelempolitika - A Kínából származó kerámialapok behozatalára kivetett dömpingellenes vám - 917/2011/EU végrehajtási rendelet - Érvényesség - 1225/2009/EK rendelet - A 3. cikk (2), (3), (5) és (6) bekezdése, 17. cikk, és a 20. cikk (1) bekezdése - A kár és az okozati összefüggés megállapítása - Ténybeli és nyilvánvaló mérlegelési hibák - Gondossági kötelezettség - A mintába felvett importőr által szolgáltatott információk vizsgálata - Indokolási kötelezettség - Védelemhez való jog. C-569/13. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2015. szeptember 10. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - Kereskedelempolitika - A Kínából származó kerámialapok behozatalára kivetett dömpingellenes vám - 917/2011/EU végrehajtási rendelet - Érvényesség - 1225/2009/EK rendelet - A 3. cikk (2), (3), (5) és (6) bekezdése, 17. cikk, és a 20. cikk (1) bekezdése - A kár és az okozati összefüggés megállapítása - Ténybeli és nyilvánvaló mérlegelési hibák - Gondossági kötelezettség - A mintába felvett importőr által szolgáltatott információk vizsgálata - Indokolási kötelezettség - Védelemhez való jog"

A C-569/13. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a förvaltningsrätten i Malmö (Svédország) a Bírósághoz 2013. november 6-án érkezett, 2013. november 4-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Bricmate AB

és

a Tullverket

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: M. Ilešič tanácselnök, A. Ó Caoimh (előadó), C. Toader, E. Jarašiūnas és C. G. Fernlund bírák,

főtanácsnok: E. Sharpston,

hivatalvezető: C. Strömholm tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2014. december 3-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Bricmate AB képviseletében C. Dackö, U. Käll és M. Johansson advokater,

- az Európai Unió Tanácsa képviseletében S. Boelaert és A. Norberg, meghatalmazotti minőségben, segítőik: B. O'Connor solicitor és S. Gubel ügyvéd,

- az Európai Bizottság képviseletében M. França és J. Enegren, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2015. május 21-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Kínai Népköztársaságból származó kerámialapok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2011. szeptember 12-i 917/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2011. L 238., 1. o.) érvényességére vonatkozik.

2. E kérelmet a Bricmate AB (a továbbiakban: Bricmate) és a Tullverket (vámhivatal) között folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, melynek tárgya Kínából származó kerámialapok e társaság által történő behozatalára vonatkozóan a Tullverket által kivetett dömpingellenes vám.

Uniós jogi háttér

Az alaprendelet

3. Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 51. o.; helyesbítés: HL 2010. L 7., 22. o.; a továbbiakban: alaprendelet) 1. cikkének (1) bekezdésében előírja, hogy "[d]ömpingellenes vám vethető ki minden olyan dömpingelt termékre, amelynek az [Európai] Unióban történő szabad forgalomba bocsátása kárt okoz".

4. E rendeletnek "A kár meghatározása" [helyesen: a kár fennállásának meghatározása] címet viselő 3. cikke (1), (2) és (3), valamint (5) és (6) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

"(1) E rendelet alkalmazásában a »kár«, amennyiben másként nincs meghatározva, a közösségi gazdasági ágazatnak okozott jelentős hátrányt, a közösségi gazdasági ágazatnak jelentős hátrány okozásával való fenyegetését, illetve a közösségi gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatását jelenti, és e cikk rendelkezéseinek megfelelően kell értelmezni.

(2) A kármegállapításnak [helyesen: a kár fennállása megállapításának] egyértelmű bizonyítékokon és tárgyilagos vizsgálaton kell alapulnia:

a) mind a dömpingelt behozatalimport [helyesen:import] mennyiségét és a dömpingelt importbehozatalnak [helyesen: importnak] [az Unió] piacán lévő hasonló termékek árára gyakorolt hatását;

b) mind az ilyen importbehozatalnak [helyesen: importnak] [az uniós] gazdasági ágazatraiparra [helyesen: ágazatra] gyakorolt hatását illetően.

(3) A dömpingelt behozatal mennyiségét illetően vizsgálni kell, hogy a dömpingelt behozatal abszolút mértékben vagy [az uniós] gyártáshoz, illetve fogyasztáshoz viszonyítva jelentős mértékben nőtt-e. A dömpingelt importnak az árra gyakorolt hatásával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a dömpingelt behozatallal történt-e jelentős áralákínálás [az uniós] gazdasági ágazat valamely hasonló termékének árával való összehasonlításban, vagy hogy az ilyen behozatal hatása az árakat jelentős mértékben leszorítja-e, vagy jelentős mértékben megakadályozza-e azt az áremelkedést, amely egyébként bekövetkezett volna. Ezen tényezők közül egynek vagy többnek a fennállása sem ad szükségszerűen döntő útmutatást.

[...]

(5) A dömpingelt behozatalnak az érintett [uniós] gazdasági ágazatra gyakorolt hatásvizsgálatának [helyesen: gyakorolt hatásaira vonatkozó vizsgálatnak] mindazoknak a gazdasági tényezőknek és mutatóknak az értékelésére ki kell terjednie, amelyek a gazdasági ágazat helyzetét befolyásolják, beleértve azt a tényt, hogy valamely gazdasági ágazat még a korábbi dömpingelt behozatal vagy támogatás hatásaiból való felépülés folyamatában van; figyelembe kell venni a dömpingkülönbözet tényleges nagyságát; az eladások, a nyereség, a termelés, a piaci részesedés, a termelékenység, a beruházások megtérülésének vagy a kapacitások kihasználtságának tényleges vagy potenciális visszaesését; a[z uniós] árakat befolyásoló tényezőket; a pénzforgalomra (cash-flow), az árukészletekre, a foglalkoztatottságra, a bérekre, a növekedésre, a tőkebevonási vagy beruházási képességre gyakorolt tényleges és potenciális kedvezőtlen hatásokat. Ez a felsorolás nem kimerítő, és ezen tényezők közül egynek vagy többnek a fennállása sem ad szükségszerűen döntő útmutatást.

(6) A (2) bekezdéssel kapcsolatosan bemutatott összes vonatkozó bizonyítékkal alátámasztva bizonyítani kell, hogy a dömpingelt behozatal e rendelet értelmében kárt okoz. Ez különösen annak bizonyítását igényli, hogy az (5) bekezdésben leírt, [az uniós] gazdasági ágazatot érő hatást a (3) bekezdés alapján megállapított mennyiség- és/vagy árszint okozta, és hogy ez a hatás olyan mértékű, amely jelentősnek minősíthető."

5. Az alaprendelet 17. cikke, melynek címe "Mintavétel", (1) bekezdésében előírja, hogy "[a]zokban az esetekben, amikor a panaszosok, az exportőrök vagy importőrök, a termékfajták vagy az ügyletek száma nagy, a vizsgálat a kiválasztás időpontjában rendelkezésre álló információk alapján statisztikailag érvényes minták használatával a felek, termékek vagy ügyletek észszerű számára korlátozható, vagy arra a legnagyobb reprezentatív termelési, eladási vagy exportmennyiségre korlátozható, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható".

6. E cikk (2)-(4) bekezdése előírja a minták kiválasztásának és a dömpingkülönbözet kiszámításának a módszereit, amelyeket ebben az esetben kell alkalmazni.

7. Az említett rendeletnek "Nyilvánosságra hozatal" című 20. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:

"A panaszosok, az importőrök, az exportőrök és az azokat képviselő szervezetek, valamint az exportáló ország képviselői kérhetik azon részletek nyilvánosságra hozatalát, amelyekre átmeneti intézkedések alkalmazásának alapjául szolgáló lényeges tények és szempontok alapultak. Az ilyen adatok nyilvánosságra hozatalát írásban, az átmeneti intézkedések megállapítását követően azonnal kell kérni, ami után a nyilvánosságra hozatalnak a lehető legrövidebb időn belül írásban meg kell történnie."

Az ideiglenes rendelet

8. Az Európai Bizottság 2011. március 16-án elfogadta a Kínai Népköztársaságból származó kerámialapok behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2011. március 16-i 258/2011/EU bizottsági rendeletet (HL 2011. L 70., 5. o.; helyesbítés: HL 2011. L 143., 48. o.; a továbbiakban: ideiglenes rendelet).

9. Az ideiglenes rendeletnek az érintett termékre és a hasonló termékre vonatkozó B részében, amely kifejtette az e dömpingellenes vám bevezetéséhez vezető eljárást, a (27)-(32) preambulumbekezdés, mely a "Hasonló termék" címet viselte, a következőképpen rendelkezett:

"(27) Az egyik fél azt állította, hogy a Kínából behozott termék és az uniós gazdasági ágazat által gyártott termék nem összehasonlítható.

(28) Emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság az árak összehasonlítását a nyolc mutatóra épülő termékkód alapján megkülönböztetett terméktípusokra alapozta.

(29) A szóban forgó fél az érveit a meghallgató tisztviselővel folytatott meghallgatás során ismertette. Érvelésében arra hivatkozott, hogy az uniós és a kínai burkolólapok a technológiák, az anyagok, a fényezés és a kivitel különbözősége miatt nem összehasonlíthatók. A fejlett gyártósorok szitanyomású és többféle színű, jó minőségű burkolólapokat állítanak elő. A vállalat képviselője kifejtette, hogy különböző nyomási technológiákat alkalmaznak szitanyomás, hengernyomás és tintasugaras nyomás esetén.

(30) Annak ellenére, hogy a Bizottság kérte a termékek összehasonlíthatósági szempontjait részletesen kifejtő beadvány elkészítését, a szóban forgó fél nem igazolta állításait. Az összehasonlíthatóság javítására vonatkozó érvelést sem támasztotta alá semmilyen bizonyíték. Továbbá a szóban forgó fél maga is elismerte, hogy a további négy javasolt szempont figyelembevételével vizsgálandó terméktípusok a burkolólapok piacának mindössze 0,5%-át képviselnék. Amint az a meghallgató tisztviselő által készített, az érintett vállalat álláspontját összefoglaló jelentésben is szerepel, az ugyanazon termékkód alá tartozó termékek fennmaradó 99,5%-a hasonló.

(31) A fent említettek szerint a szóban forgó fél sem a további szempontok figyelembevételének szükségességét, sem azok árakra gyakorolt lehetséges hatásait nem támasztotta alá. Az érintett terméktípusok elhanyagolható piaci részesedésére tekintettel, illetve figyelembe véve, hogy a szóban forgó fél egyértelműen elismerte, hogy az érintett termékkód alá tartozó burkolólapok 99,5%-a hasonló, ideiglenesen elvetették az arra vonatkozó kérelmet, hogy a termékkódok szerkezetében további szempontokat vegyenek figyelembe.

(32) Megállapították, hogy a kínai piacon, az ideiglenesen analóg országnak tekintett Egyesült Államok piacán, továbbá az Unióban az uniós gyártók által előállított és értékesített termékek és az érintett termék alapvető fizikai és műszaki jellemzői és felhasználási formái megegyeznek. Ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ideiglenesen hasonló terméknek tekintik."

10. Az ideiglenes rendeletnek a kár meghatározására vonatkozó D része foglalta magában a (68)-(111) preambulumbekezdést. Konkrétan az e rész 2. pontjában szereplő (71) és (72) preambulumbekezdés, mely az "Uniós fogyasztás" címet viselte, a következőket írta elő:

"(71) Az uniós fogyasztást úgy állapították meg, hogy az Eurostat adatain alapuló behozatalhoz hozzáadták az uniós gyártók uniós piacon lebonyolított értékesítését. Az érintett termék összes uniós értékesítésére vonatkozó adatok a gyártók nemzeti és európai szövetségeinek ellenőrzött adatain alapulnak. A teljes uniós értékesítés megállapításához az extrapolálást a szövetségek, illetve a Prodcom [közösségi termelés] adatai alapján végezték

(72) A figyelembe vett időszakban, azaz 2007 és a vizsgálati időszak között az uniós fogyasztás 29%-kal csökkent, és a 13%-os legnagyobb visszaesés 2007 és 2008 között következett be. A vizsgálati időszakban a fogyasztás 2009-hez viszonyítva 8%-kal esett vissza."

11. E rész 2. pontja foglalta magában az 1. táblázatot, melynek címe "Fogyasztás" volt, és amely a következőként került ismertetésre:

12. Az említett D részben található 3. pont, melynek címe "A Kínából származó behozatal", magában foglalta a 3.1 pontot, melynek címe "Az érintett termék mennyisége, piaci részesedése és importára" volt. Az e pontban szereplő (73)-(75) preambulumbekezdés a következőket írta elő:

"(73) A Kínából származó behozatal mennyisége, piaci részesedése és átlagos importára a következők szerint alakult. A mennyiségre és az árakra vonatkozó tendenciák az Eurostat adatain alapulnak.

2. táblázat

A Kínából származó behozatal

(74) A Kínából származó behozatal a figyelembe vett időszak során 3%-kal esett vissza, a vizsgálati időszakban pedig mintegy 66 millió m2 volt. A csökkenő tendencia összhangban van a fogyasztás visszaesésével, azonban a behozatal csökkenése sokkal kisebb mértékű, továbbá 2007 és 2009 között következett be. 2009 és a vizsgálati időszak között a Kínából származó behozatal mennyisége 6%-kal növekedett. A figyelembe vett teljes időszakot tekintve a kínai behozatal piaci részesedése 35%-kal emelkedett: a 2007. évi 4,8%-ról a vizsgálati időszakban elért 6,5%-ra.

(75) A figyelembe vett időszak során a Kínából származó termékek ára 4%-kal csökkent: 4,7 EUR/m2-ről 4,5 EUR/m2-re."

13. Az "Áralákínálás" címet viselő 3.2 pontban foglalt (76) és (77) preambulumbekezdés a következőképpen rendelkezett:

"(76) Az áralákínálás elemzése céljából az uniós gyártók uniós piacon független fogyasztók részére kínált, gyártelepi szintre kiigazított súlyozott átlagos értékesítési árait terméktípusonként összehasonlították a Kínából származó megfelelő behozatal első független uniós vásárló részére történő értékesítésének CIF-alapon megállapított és a meglévő vámokkal, az importálás utáni költségekkel és a kereskedelmi szinthez megfelelően kiigazított súlyozott átlagáraival.

(77) Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a Kínából származó érintett terméket a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest áralákínálással értékesítették az uniós piacon. Az uniós gazdasági ágazat árainak százalékában kifejezve az alákínálás mértéke 44 és 57% között mozgott. A számításokat a mintába felvett uniós gyártók és kínai exportőr gyártók által szolgáltatott adatok alapján végezték."

14. Az ideiglenes rendelet E része, amely a dömping tárgyát képező importok és az uniós gazdasági ágazat tekintetében bekövetkezett kár közötti okozati összefüggésre vonatkozott (a továbbiakban: az importok és a kár közötti okozati összefüggés), magában foglalta a 2. pontot, mely a Kínából származó behozatal hatását érintette, és amelynek keretében a (114) és a (116) preambulumbekezdés a következőket írta elő:

"(114) Továbbá egybeesett [helyesen: mindez egybeesett] az uniós fogyasztás visszaesésével is. A Kínából származó behozatal mennyisége 2007 és 2009 között 9 százalékponttal csökkent, összhangban a csökkenő fogyasztással (bár a visszaesés nem volt azonos mértékű [helyesen: azonos ütemű], hiszen a fogyasztás ugyanebben az időszakban 23 százalékponttal csökkent), Kína piaci részesedése 2007 óta azonban folyamatosan nőtt. Ráadásul 2009 és a vizsgálati időszak között - a fogyasztás további 6 százalékpontos visszaesése ellenére - a Kínából származó behozatal 6 százalékponttal emelkedett.

[...]

(116) A kínai behozatal piaci részesedésének emelkedése, illetve árainak csökkenése, továbbá az uniós és a kínai árak közötti különbség növekedése időben egybeesett az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlásával."

15. Az ideiglenes rendeletnek az "Az uniós érdek" című F részében foglalt (144)-(146) preambulumbekezdése, mely az importőrök érdekeire vonatkoztak, a következőket írta elő:

"(144) A vizsgálat során ugyanakkor megállapították, hogy az importőrök és a felhasználók harmadik országokban, illetve az Unión belül is találhatnának másik beszerzési forrást. Ez könnyen megoldható lenne, mivel a vizsgált terméket számos országban gyártják mind az Unióban, mind azon kívül (Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekben, Egyiptomban, Délkelet-Ázsiában, Brazíliában és más országokban).

(145) Az egyik importőr azt állította, hogy a vizsgálat megindításának eredményeként próbált másik szállítót keresni, de erőfeszítései hiábavalónak bizonyultak. Egy másik importőr viszont arról számolt be, hogy már a vizsgálat alatt elkezdte az új beszerzési forrás felkutatását és sikerrel is járt. Egy harmadik importőr elmondta, hogy portfólióját nem kínai gyártóktól származó termékekkel bővítené ki, és ezt egyszerűen meg tudná oldani.

(146) Ezért ideiglenesen megállapították, hogy az intézkedések elrendelése nem akadályozná az uniós importőröket abban, hogy hasonló termékeket más forrásokból szerezzenek be. Ezenkívül a dömpingellenes vámok kivetésének nem az lenne a célja [helyesen: nem az a célja], hogy lezárjanak egyes kereskedelmi csatornákat, hanem az, hogy újra egyenlő esélyeket teremtsenek és ellensúlyozzák a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat."

A 917/2011 rendelet

16. A 917/2011 rendelet azt követően, hogy az A részében kifejtette az ideiglenes intézkedések elfogadásához vezető közigazgatási eljárást, a B részében az "Érintett termék[re] és a hasonló termék[re]" vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. E rész tartalmazza e rendelet (42)-(46) preambulumbekezdését, amely a következőket írja elő:

"(42) Az ideiglenes intézkedések elrendelését követően az egyik érdekelt fél jelezte, hogy az ideiglenes intézkedéseket meghatározó rendeletben más KN-kódok szerepelnek az érintett termékre vonatkozóan, mint az eljárás megindításáról szóló értesítésben, és érdeklődött az eltérés okáról, valamint arról, hogy ez a termékkörrel kapcsolatban is változást jelent-e.

(43) Ebben az összefüggésben a Bizottság hangsúlyozza, hogy az ideiglenes intézkedéseket meghatározó rendeletben és az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő KN-kódok közötti eltérések nem jelentenek változást a termékmeghatározásra vagy a vizsgálat körére vonatkozóan. A módosítások nem befolyásolják az érintett kerámialapok típusát, hanem pusztán a Bizottság 861/2010/EK [helyesen: 861/2010/EU] rendeletében meghatározott és 2011. január 1-jén érvénybe lépett Kombinált Nómenklatúra általános változásai figyelembevételének szükségességére vonatkoznak [...].

(44) Az egyik érdekelt fél azt kérte, hogy egyes kerámiamozaikokat zárjanak ki a termékkörből. Ez a fél azt állította, hogy intézkedések elrendelése esetén az érintett termék e kategóriája elvesztené versenyképességét azokkal az egyéb termékekkel szemben, melyekkel helyettesíthető, és hogy ebben az adott szegmensben amúgy sem kerül sor dömpingre.

(45) Ezt az állítást illetően a vizsgálat feltárta, hogy mivel a kerámiamozaikok és egyéb kerámialap-típusok azonos alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, nincs szükség a termékkör felülvizsgálatára. Nem támasztották alá bizonyítékokkal, hogy ebben a szegmensben nem kerül sor dömpingre; a dömping és a kár elemzésének az érintett termék egészére vonatkozó helyzetet kell tükröznie. Ezekre való tekintettel az állítást elutasították.

(46) A fentiekre való tekintettel és az érintett termékre vagy hasonló termékre vonatkozó további megjegyzések hiányában az [ideiglenes] rendelet (25)-(32) preambulumbekezdése megerősítést nyer."

17. A 917/2011 rendelet D része, amely az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár meghatározására vonatkozik, magában foglalja e rendelet (99)-(137) preambulumbekezdését.

18. E D részben, az uniós gyártásra és az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó 1. pontban található "Az uniós felhasználás" című 1.1. pont, melynek (100) preambulumbekezdése a következőket írja elő:

"Az uniós felhasználással kapcsolatos észrevételek vagy új megállapítások hiányában az ideiglenes rendelet (71)-(72) preambulumbekezdésében leírt következtetések megerősítést nyernek."

19. Az említett rész 2. pontja a Kínából származó behozatalra vonatkozik, és magában foglalja többek között a (107) és (108) preambulumbekezdést. Ennek a szövege a következő:

"(107) Az árváltozásra és a Kínából származó behozatali mennyiségre vonatkozó állítást illetően, abszolút értékben véve igaz, hogy a változások korlátozottak. A kínai import 3%-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Azonban a kínai import volumenével kapcsolatos következtetést az uniós piacon mért felhasználás általános csökkenésével összefüggésben kell vizsgálni. Az a tény, hogy a kínai import csak 3%-kal csökkent ebben az időszakban, míg az általános felhasználás 29%-kal esett vissza, egyértelműen mutatja jelenlétük arányát az uniós piacon. A behozatal ilyen módon való stabilizálása lehetővé tette a kínai importőrök számára, hogy jelentős piaci részesedésre tegyenek szert egy olyan időszakban, amikor a többi résztvevő forgalma lényegesen csökkent.

(108) A kínai árak változását illetően az ideiglenes rendelet (73) preambulumbekezdésében feltüntetett átlagos importárak az Eurostat statisztikáin alapulnak. Kérdések érkeztek bizonyos tagállamok átlagos importárainak pontosságával kapcsolatban, de a hivatalos statisztikáktól eltérő árakat nem erősítettek meg. Mindenesetre a Bizottság emlékeztet arra, hogy az Eurostat adatai kizárólag az általános trend megállapítására szolgálnak, és még ha a kínai importárak felfelé mozdultak volna is el, egészében akkor sem változna a károkozásról alkotott kép, amely magas alákínálási és áron aluli értékesítési különbözeteket mutat. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a károkozás és a dömpingkülönbözetek kiszámításához nem az Eurostat adatait használták. Kizárólag a felkeresett vállalatoktól származó, ellenőrzött adatokat használták fel a különbözetszintek meghatározására. Ezért még ha a statisztikákhoz képest eltéréseket lehetne is megállapítani, az nem befolyásolná a meghatározott különbözetszinteket."

20. A 917/2011 rendeletnek az importok és a kár közötti okozati összefüggésre vonatkozó E része foglalja magában a (138)-(169) preambulumbekezdést.

21. A 917/2011 rendeletnek "Az uniós érdek" című F része 5 pontból áll. E rész 2. pontja, melynek címe "Az importőrök érdeke", a (174) és (175) preambulumbekezdésében a következőket fejti ki:

"(174) A megállapítással kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy behozatal nagy részét nem érintik vámok, mivel az nem kínai eredetű. Az egész világon összehasonlítható minőségben gyártott termék jellemzői azt mutatják, hogy e termékek felcserélhetők, ezért az állításokkal ellentétben számos alternatív beszerzési forrás áll rendelkezésre. Még az olyan kínai behozatalra támaszkodó importőrök esetében is, amelyről a vizsgálat megállapítja, hogy dömpingáron behozott és az Unióból származó termékeknél jóval alacsonyabb áron értékesített termékekről van szó, a vizsgálat megállapította, hogy az importőrök értékesítési áraikban 30%-on felüli árrést tudnak alkalmazni. Ez, valamint az a tény, hogy a vizsgálat eredménye szerint az importőrök 5% körüli nyereséget tudnak realizálni, és az esetleges költségnövekedés legalább egy részét át tudják hárítani a fogyasztókra, arra enged következtetni, hogy az importőrök képesek megbirkózni az intézkedések hatásával.

(175) Továbbá az ideiglenes rendelet (144) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseknek megfelelően, az intézkedések bevezetése nem akadályozza az uniós importőröket abban, hogy növeljék részesedésüket az Unió területén és egyéb harmadik országokban elérhető egyéb, nem dömpingelt forrásokból származó termékek behozatalában."

22. A 917/2011 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínai Népköztársaságból származó mázas és mázatlan kerámia út- és padlóburkoló lap, kályha- vagy falburkoló csempe, illetve mázas vagy mázatlan kerámiamozaik, kockakő és hasonló termékekre, alátéten is, amelyek jelenleg a 6907 10 00, 6907 90 20, 6907 90 80, 6908 10 00, 6908 90 11, 6908 90 20, 6908 90 31, 6908 90 51, 6908 90 91, 6908 90 93 és 6908 90 99 KN-kód alá tartoznak."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

23. A Bizottsághoz 2010. május 7-én panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínából származó kerámialapok behozatala dömpinggyakorlat tárgyát képezi, és így jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

24. Következésképpen a Bizottság 2010. június 19-én közzétette a Kínai Népköztársaságból származó kerámialapok behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról szóló értesítést (HL C 160., 20. o.). A dömpingre és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kárra vonatkozó vizsgálat a 2009. április 1-jétől 2010. március 31-ig tartó időszakot érintette. Az e gazdasági ágazatnak okozott kár felmérésének, és az importok és a kár közötti okozati összefüggésnek az értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2007. január 1-jétől 2010. március 31-ig tartó időszakra terjedt ki. A vizsgálat a módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban:KN) 6907 és 6908 vámtarifaszáma alá besorolt valamennyi importált kerámialapra kiterjedt.

25. A Bricmate svéd társaság, amely Kínából származó kerámialapokat importál. A Bricmate-et a dömpingellenes eljárás keretében hat másik társasággal együtt kiválasztották a független importőrökből álló mintába. E tekintetben a Bricmate 2010. szeptember 10-én részletes információkat szolgáltatott a Bizottságnak az utóbbi által küldött kérdőívre. A Bricmate ezt követően ezeket az információkat 2010. december 10-én kiegészítette.

26. A Bizottság 2011. március 16-án elfogadta az ideiglenes rendeletet. A Bricmate 2011. április 15-én előterjesztette az e rendeletre vonatkozó észrevételeit. A Bizottság a 2011. július 1-jei levélben válaszolt ezekre az észrevételekre, és továbbított e társaságnak egy általánosan közzétett dokumentumot, amelynek alapján azt tervezte javasolni, hogy az Európai Unió Tanácsa hozzon végleges dömpingellenes intézkedéseket.

27. 2011. július 11-én a Bricmate benyújtotta az általánosan közzétett dokumentumra tett észrevételeit, melyeket a későbbiekben, a meghallgató tisztviselő közreműködését követően, 2011. július 15-én kiegészített. A Bizottság a 2011. július 27-i levelében válaszolt e társaság észrevételeire, az említett társaság pedig e válaszra vonatkozóan 2011. augusztus 23-án közölte megjegyzéseit.

28. A Tanács 2011. szeptember 12-én elfogadta a 917/2011 rendeletet.

29. A Bricmate 2011. november 28-án az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján keresetet indított az Európai Unió Törvényszéke előtt az említett rendelet megsemmisítése iránt. A Törvényszék a Bricmate kontra Tanács végzésében (T-596/11, EU:T:2014:53) e keresetet elfogadhatatlanság miatt elutasította, mivel a felperesnek nem állt fenn a személyében való érintettsége azon rendelet tekintetében, amelynek a megsemmisítését kérelmezte, és e rendelet végrehajtási intézkedéseket tartalmazott.

30. A Tullverket a 917/2011 rendelet alapján 2011. október 31. és 2012. május 28. között 32 vámhatározatot bocsátott ki, melyekkel dömpingellenes vámot alkalmazott a Kínából származó kerámialapoknak a Bricmate általi importjaira.

31. A Bricmate a kérdést előterjesztő bíróság előtt megindított keresetében az említett határozatok megsemmisítését kérte, a 917/2011 rendelet érvénytelenségére hivatkozva. Az említett társaság e rendelet érvénytelenségének alátámasztása érdekében két jogalapra hivatkozott. Az első jogalap két részből áll, melyek közül az első az Eurostatnak a Bizottság által alapul vett statisztikáit érintő állítólagos szabálytalanságokra vonatkozik. E jogalap második része az állítólagos szabálytalanságoknak az uniós intézmények általi kivizsgálásának az állítólagos elmulasztását érinti. A második jogalap a Bizottság által a Bricmate tekintetében a vizsgálat során tanúsított nem megfelelő magatartáson alapul.

32. A kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza azt, hogy nem zárható ki az, hogy a Bricmate által előterjesztett érveknek megállapítható a megalapozottsága.

33. A kérdést előterjesztő bíróság tehát az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésének a) és b) pontjában azt kérdezi, hogy a 917/2011 rendelet érvénytelen-e amiatt, hogy a Bizottság által a vizsgálata keretében alkalmazott statisztikák hibásak, és a Tanács és a Bizottság ezáltal az uniós ágazatnak okozott kár és az okozati kapcsolat megállapításához téves előfeltevést vett alapul.

34. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés c) pontjában, a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy az uniós intézmények azáltal, hogy a 917/2011 rendelet (108) preambulumbekezdésében azt állították, hogy a hivatalos statisztikáktól való eltéréseket nem erősítették meg, megsértették-e a gondossági kötelezettségüket, valamint az alaprendelet 3. cikkének (2) és (6) bekezdését. E tekintetben e bíróság a Bricmate azon állításaira hivatkozik, amelyek szerint ezen utóbbi a Bizottságnál panaszt tett az Eurostat statisztikáinak hibás jellegét illetően.

35. A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés d)-f) pontjában arra vár választ, hogy a Bizottság azáltal, hogy nem vette figyelembe a Kínából és az Európából származó kerámialapok gyártási eljárásai, és e termékeknek az uniós piacon fennálló kínálata tekintetében meglévő különbségekre vonatkozóan a Bricmate által hivatkozott érveket, megsértette-e az EUMSZ 296. cikk értelmében vett indokolási kötelezettségét, a Bricmate védelemhez való jogát, valamint az alaprendelet 27. cikkét és 20. cikkének (1) bekezdését.

36. E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a Bricmate, melyet a Bizottság független importőrként a dömpingellenes eljárás keretében felvett a mintába, hangsúlyozta a Kínából származó kerámialapok vágási eljárásának a jelentőségét, és hét olyan kerámialap típust adott meg, amelyet az Unióban nem tudott beszerezni. Márpedig a dömpingellenes eljárás során használt KN-vámtarifaszámok és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár kiszámítása tekintetében nem vették figyelembe ezeket a sajátosságokat. E bíróság álláspontja szerint az uniós intézmények nem fejtették ki egyértelműen, hogy a Bricmate által közölt információkat hogyan vették figyelembe az ideiglenes rendelet, valamint a 917/2011 rendelet elfogadásakor, és a Bricmate érveinek egyébiránt bizonyos mértékben ellentmondtak. Az említett bíróság konkrétan megállapítja, hogy nem vették figyelembe egyrészt a kerámialapok korlátozott kínálatára vonatkozó információkat és a vágási eljárás állítólagos különbségeit, másrészt pedig a Bricmate álláspontját. Ezzel kapcsolatban a Törvényszék Gul Ahmed Textile Mills kontra Tanács ítéletéből (T-199/04, EU:T:2011:535, 77. pont) az következik, hogy a mintavétel során az uniós intézményeknek alapvetően figyelembe kell venniük a mintába bevont valamennyi vállalkozás exportjára vonatkozó adatokat. Márpedig a Bizottság azáltal, hogy a Bricmate által szolgáltatott információkat figyelmen kívül hagyta, megsértette az alaprendelet 17. cikkében a mintavételre vonatkozóan előírt szabályokat.

37. E körülmények között a förvaltningsrätten i Malmö (malmöi közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

"A [917/2011 rendeletet] érvénytelennek tekinthető-e amiatt, hogy:

1) az uniós intézmények vizsgálata nyilvánvaló ténybeli hibákat tartalmaz;

2) az uniós intézmények vizsgálata nyilvánvaló mérlegelési hibákat tartalmaz;

3) a Bizottság nem tett eleget a gondossági kötelezettségének és megsértette az [alaprendelet] 3. cikkének (2) és (6) bekezdését;

4) a Bizottság megszegte az [alaprendelet] 20. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeit, és megsértette a [Bricmate], védelemhez való jogát;

5) a Bizottság az [alaprendelet] 17. cikkét sértve nem vette figyelembe a [Bricmate] által szolgáltatott információkat; és/vagy

6) a Bizottság megszegte (az EUMSZ 296. cikkből eredő) indokolási kötelezettségét?"

A szóbeli szakasz újbóli megnyitása iránti kérelem

38. A főtanácsnok indítványának ismertetését követően a Bricmate a Bíróság Hivatalához 2015. június 17-én benyújtott beadványában azt kérte, hogy rendeljék el az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását. E kérelem alátámasztása céljából a Bricmate lényegében azzal érvel, hogy a Bizottság a tárgyalás során elismerte azt, hogy a dömpingellenes vizsgálat utolsó szakaszában tudomása volt a szóban forgó statisztikák hibás jellegéről. Ez a tudomás új elemet képez, amelyet a felek nem vitattak meg, és az az indítványban sem került vizsgálatra.

39. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az Európai Unió Bíróságának alapokmánya és eljárási szabályzata nem teszi lehetővé, hogy a felek a főtanácsnoki indítványra válaszként észrevételeket tegyenek (lásd: Vnuk-ítélet, C-162/13, EU:C:2014:2146, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

40. Az EUMSZ 252. cikk második bekezdése értelmében a főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolással ellátott indítványt terjesszen elő azokban az ügyekben, amelyek esetében a Bíróság alapokmánya szerint a főtanácsnok részvételére van szükség. A Bíróságot nem köti sem a főtanácsnok indítványa, sem pedig az annak alapjául szolgáló indokolás (lásd: Bizottság kontra Parker Hannifin Manufacturing és Parker-Hannifin ítélet, C-434/13 P, EU:C:2014:2456, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

41. Ettől függetlenül a Bíróság az eljárási szabályzata 83. cikkének megfelelően a főtanácsnok meghallgatását követően bármikor elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását, különösen, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva, vagy ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet a felek vagy az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke szerinti érdekeltek nem vitattak meg (Nordzucker-ítélet, C-148/14, EU:C:2015:287, 24. pont).

42. A jelen ügyben nem ez a helyzet. A Bricmate ugyanis mind az eljárás írásbeli szakaszában, mind pedig annak szóbeli szakaszában kifejtette az állításai alapjául szolgáló valamennyi ténybeli és jogi érvet. A tárgyalás során hivatkozott, állítólagosan új elemet érintően konkrétan meg kell állapítani, hogy azt az eljárás említett szakaszaiban megvitatták. A bíróság így azon az állásponton van a főtanácsnok indítványának meghallgatását követően, hogy rendelkezik valamennyi olyan információval, amely a határozathozatalhoz szükséges, és ezeket az információkat előtte megvitatták.

43. A fenti megfontolásokra tekintettel a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az eljárás szóbeli szakaszát nem szükséges újból megnyitni.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

Az alaprendelet 3. cikkének (2) és (6) bekezdéséről, a ténybeli és a nyilvánvaló mérlegelési hibákról, valamint a gondossági kötelezettség megsértéséről

44. A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésének a)-c) pontjában lényegében arra vár választ, hogy a 917/2011 rendelet érvénytelen-e amiatt, hogy az uniós intézmények egyrészt a dömpingellenes vizsgálat során ténybeli és nyilvánvaló mérlegelési hibákat követtek el azáltal, hogy az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár, valamint az importok és a kár közötti okozati összefüggés megállapítása tekintetében az Eurostat hibás statisztikáit vették alapul, és másrészt megszegték a gondossági kötelezettségüket, valamint az alaprendelet 3. cikkének (2) és (6) bekezdését azáltal, hogy a 917/2011 rendelet (108) preambulumbekezdésében azt állították, hogy a hivatalos statisztikák eltéréseit nem erősítették meg.

45. Konkrétan a ténybeli hibákat érintően a kérdést előterjesztő bíróságban az a kérdés merült fel, hogy az uniós intézmények egyrészt hibát követtek-e el KN 6908 90 99 vámtarifaszám alá tartozó áruk behozatalának a mennyiségét illetően, mivel a 917/2011 rendeletben a kínai behozatal mennyiségét a 2009-es évre, és a vizsgálati időszakra vonatkozóan túlságosan magas összegre, 1,3 millió m2-re becsülték. A kérdést előterjesztő bíróság továbbá választ vár arra, hogy az említett intézmények másrészt hibát követtek-e el a KN 6907 90 99 vámtarifaszám (jelenleg: KN 6907 90 80 vámtarifaszám) alá tartozó áruk importja tekintetében oly módon, hogy a 2009-es évre és a vizsgálati időszakra vonatkozóan ezen importokat 10%-kal túlbecsülték.

46. Először is emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós gazdasági ágazatot érő kár fennállásának megállapítása összetett gazdasági helyzetek értékelését feltételezi, és így az ilyen értékelés bírósági felülvizsgálatának az eljárási szabályok betartásának, a vitatott módszer végrehajtásához kiválasztott tények tényszerű pontosságának, e tények értékelése során a nyilvánvaló mérlegelési hiba kizárásának, illetve a hatáskörrel való visszaélés kizárásának vizsgálatára kell korlátozódnia. Ez a helyzet különösen a dömpingellenes vizsgálatban azon tényezők meghatározását illetően, amelyek az uniós gazdasági ágazatnak kárt okoznak (lásd: Ikea Wholesale ítélet, C-351/04, EU:C:2007:547, 41. pont; Simon, Evers & Co. ítélet, C-21/13, EU:C:2014:2154, 29. pont; Valimar-ítélet, C-374/12, EU:C:2014:2231, 51. pont, valamint TMK Europe ítélet, C-143/14, EU:C:2015:236, 34. pont).

47. A jelen ügyben egyrészt a KN 6908 90 99 vámtarifaszám alá tartozó áruk behozatalának mennyiségét érintően a Bizottság az írásbeli észrevételeiben elismerte azt, hogy a 66023000 m2 számadat, mely az ideiglenes rendelet (73) preambulumbekezdésében szerepel, hibás a vizsgálati időszak alatti kínai import mennyiségét illetően. A Bizottság a későbbiekben azt állítja, hogy e behozatal mennyisége 64821000 m2. Márpedig a 917/2011 rendelet a (108) preambulumbekezdésében az ideiglenes rendelet (73) preambulumbekezdésében közölt számadatokra hivatkozik. Ebből következően a 917/2011 rendelet a vizsgálati időszak tekintetében a kínai behozatal mennyiségét 1202000 m2-rel túlbecsüli.

48. Másrészt a KN 6907 90 99 vámtarifaszám alá tartozó áruk behozatalát érintően az Eurostat statisztikáiból, melyeket a Bizottság közölt a Bírósággal, az következik, hogy a 2009-es év vonatkozásában az ezen, Kínából származó, és Spanyolországba importált áruk kiegészítő mennyisége881734 m2-t tett ki, és nem 7373291 m2-t, amint azt az Eurostatnak a Bizottság által alkalmazott statisztikái jelezték, és 2009 novembere vonatkozásában a kiegészítő behozott mennyiség 64940 m2, volt, és nem 6565771 m2, amint azt az Eurostatnak a Bizottság által alkalmazott statisztikái jelezték.

49. Következésképpen meg kell állapítani, hogy a behozatal mennyiségének meghatározása tekintetében a Bizottság elismeri a tárgyi pontatlanságok létezését.

50. Meg kell tehát állapítani, hogy e pontatlanságok érvényteleníthetik-e a 917/2011 rendeletet.

51. E tekintetben a Bricmate azt állítja, hogy az említett pontatlanságok az uniós intézmények által a szóban forgó dömpingellenes eljárásban alkalmazott számos makrogazdasági mutató megbízhatóságát érintették, így ezek az intézmények nyilvánvaló mérlegelési hibát követtek el. Hibásak tehát a Kínából származó behozatal mennyiségére, az uniós fogyasztásra, a Kínából származó behozatal piaci részesedésére, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére, e behozatalok átlagos áraira, az említett behozatalok árai közötti különbségekre, valamint az Unióban alkalmazott árakra vonatkozó mutatók.

52. Meg kell azonban állapítani, hogy az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár fennállásának a meghatározására irányuló objektív vizsgálatnak, melyet az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése ír elő, egyrészt a dömpingelt import mennyiségére és a dömpingelt importnak az Unió piacán lévő hasonló termékek árára gyakorolt hatására, és másrészt az ilyen importnak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatására kell irányulnia.

53. Az említett mennyiség és az említett árak meghatározása tekintetében így az alaprendelet 3. cikkének (3) bekezdése előírja azokat a tényezőket, amelyeket e vizsgálat során figyelembe kell venni, és megállapítja, hogy e tényezők közül egy vagy több önmagában nem adhat döntő útmutatást (lásd: Neotype Techmashexport kontra Bizottság és Tanács ítélet, C-305/86 és C-160/87, EU:C:1990:295, 50. pont).

54. Ugyanez igaz a dömpingelt behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatására. Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdéséből ugyanis az következik, hogy az uniós intézményeknek valamennyi olyan releváns gazdasági tényezőt és mutatót értékelniük kell, amelyek a gazdasági ágazat helyzetét befolyásolják, és e tényezők közül egynek vagy többnek a fennállása sem ad szükségszerűen döntő útmutatást. E rendelkezés tehát mérlegelési jogkört biztosít ezen intézményeknek a különböző mutatók vizsgálata és értékelése tekintetében (lásd ebben az értelemben: Ikea Wholesale ítélet, C-351/04, EU:C:2007:547, 61. pont).

55. Végezetül az okozati összefüggés tekintetében az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése szerint az uniós intézményeknek bizonyítaniuk kell, hogy az e cikk (5) bekezdésében leírt, az uniós gazdasági ágazatot érő hatást az e cikk (3) bekezdése alapján megállapított mennyiség- és/vagy árszint okozta, és hogy ez a hatás olyan mértékű, amely jelentősnek minősíthető.

56. Következésképpen e rendelkezések együttes értelmezése alapján meg kell határozni, hogy a releváns tényezők összességéből az következik-e, hogy az uniós intézmények bizonyították az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős kár fennállását.

57. A jelen ügyben a 917/2011 rendelet (108) preambulumbekezdéséből az következik, hogy - még ha az általánosan közzétett dokumentum megküldését követően az érintett felek vitatták is az érintett termékek bizonyos tagállamokba irányuló importját érintő átlagárak pontosságát - az uniós intézmények megállapították, hogy "egészében akkor sem változ[ik] a károkozásról alkotott kép, amely magas alákínálási és áron aluli értékesítési különbözeteket mutat".

58. Meg kell állapítani, hogy bár a megállapított tárgyi pontatlanságok bizonyos mutatókra hatással voltak, magas alákínálási különbözetek álltak fenn. Márpedig meg kell állapítani, hogy a szóban forgó tárgyi pontatlanságok e különbözeteket nem érintették. Ezenfelül hangsúlyozni kell, hogy egyéb olyan mikroökonómiai mutatókat, mint az árukészletek, az eladási ár, a megtérülés, a pénzforgalom, a beruházások megtérülése, a bérek és a termelési költségek, a minta részét képező uniós termelőktől származó adatok is alátámasztották, és azokat nem érintették a tények megállapított tárgyi pontatlanságai, amit nem vitattak.

59. Ezenfelül meg kell állapítani, hogy az uniós intézmények által az írásbeli észrevételeikben alkalmazott, helyesbített számadatok (a továbbiakban: helyesbített számadatok) nem gyakorolnak jelentős hatást az uniós gazdaságnak ténylegesen okozott kár, valamint az importok és a kár közötti okozati összefüggés meghatározására.

60. A helyesbített számadatokból ugyanis az következik, hogy a Kínából származó import mennyisége a 2007-es év és a vizsgálati időszak között (a továbbiakban: a mérlegelés tárgyát képező időszak) 15%-kal csökkent, és nem 3%-kal, amint az az ideiglenes rendelet (73) és (74) preambulumbekezdéséből következett. Márpedig a 917/2011 rendelet (107) preambulumbekezdésében az uniós intézmények jogosan állapították meg, hogy tekintettel arra a tényre, hogy az uniós felhasználás 29%-kal esett vissza, ami a helyesbített számadatok alapján 30%-ot képvisel, a kínai import mennyiségének és az uniós felhasználásnak az együttes csökkenéséből az következik, hogy a kínai importőrök mégis növelni tudták az uniós piacon a piaci részesedésüket.

61. A kínai importnak az Unión belüli piaci részesedését illetően az uniós intézmények elismerik, hogy a helyesbített számadatok értelmében az 21%-kal nőtt, és nem 35%-kal, amint az az ideiglenes rendelet (73) preambulumbekezdéséből következett, melynek tartalmát e tekintetben a 917/2011 rendelet (107) preambulumbekezdése is átvette. Ez azonban nem változtat azon, hogy a kínai import piaci részesedését továbbra is jelentősnek kell tekinteni, és az uniós intézmények jogosan állapították meg e (107) preambulumbekezdésben, hogy e piaci részesedés növekszik.

62. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése tekintetében az uniós intézmények az írásbeli észrevételeikben elismerik, hogy az nem csökkent egy százalékponttal, amint azt az ideiglenes rendelet (87) preambulumbekezdése megállapította, hanem a mérlegelés tárgyát képező időszak során stabil maradt. Meg kell ugyanakkor állapítani, hogy az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó egyéb mikroökonómiai mutatók, mint például e gazdasági ágazat termelése, a termelési kapacitások, az e gazdasági ágazatbeli eladások, a foglalkoztatás és a munkaerő termelékenysége, csökkentek, és ezt nem vitatták.

63. Az átlagos kínai importár tekintetében meg kell állapítani, hogy a helyesbített számadatokat alkalmazva az a mérlegelés tárgyát képező időszakban 10%-kal növekedett, és nem csökkent 3%-kal, amint azt az ideiglenes rendelet (73) preambulumbekezdése állította. Meg kell azonban állapítani, hogy egyrészt - amint az az ideiglenes rendelet (115) preambulumbekezdéséből kitűnt - a kínai importár és az uniós gazdasági ágazat ára közötti különbség a mérlegelés tárgyát képező időszak során elérte az 50%-ot. E tekintetben, bár e különbség stabil maradt, amint azt a vizsgálat megállapította, az továbbra is jelentős. Ezenfelül a 917/2011 rendelet (113) preambulumbekezdése szerint a vizsgálat 43,2% és 55,7% közötti alákínálási szintet állapított meg. Márpedig ezek a számadatok a minta részét képező társaságok által szolgáltatott adatokból származnak, és azokat nem érintik az Eurostat adatainak pontatlanságai.

64. E körülmények között meg kell állapítani, hogy a helyesbített számadatok nem vonják kétségbe azt az általános következtetést, amelyre az uniós intézmények jutottak az összes gazdasági mutató vizsgálatát követően, így ezen intézmények jogosan állapították meg az uniós gazdaságnak okozott kár fennállását és az importok és a kár közötti okozati összefüggést.

65. Végezetül a Bricmate azzal érvel, hogy az érdekelt felek által hivatkozott, a tényeket érintő tárgyi pontatlanságokat nem vizsgálták, és nem is helyesbítették, jóllehet azokra az e felek által előterjesztett észrevételek hivatkoztak, és azokat az uniós intézményekkel a 917/2011 rendelet elfogadását megelőzően közölték. Következésképpen ezen intézmények megsértették a gondossági kötelezettségüket, valamint az alaprendelet 3. cikkének (2) és (6) bekezdését.

66. E tekintetben a KN 6908 90 99 vámtarifaszám alá tartozó áruk behozatalának a mennyiségét illetően a Bíróság elé terjesztett információkból kitűnik, hogy miután az e mennyiséget érintő tárgyi pontatlanságot a Bizottsággal a dömpingellenes vizsgálat során közölték, ezen intézmény megvizsgálta annak az uniós gazdaságnak okozott kár meghatározására gyakorolt hatását. A 2011. július 1-jei, általánosan közzétett dokumentum 77. pontjából így az következik, hogy a Bizottság megállapította, hogy a statisztikák tekintetében megállapított eltérések kis mértékben gyakorolnak hatást a kár általános megállapítására. Következésképpen úgy határozott, hogy nem szükséges, és nem is célszerű a dömpingellenes vizsgálat során felhasznált adatok módosítása. Ebből következően az uniós intézmények a megkövetelt gondossággal vizsgálták meg az Eurostat adatainak e pontatlanságát érintő állításokból származó információkat.

67. Ami a KN 6907 90 99 vámtarifaszám alá tartozó áruk importját érintő pontatlanságot illeti, meg kell állapítani, hogy egy másik érdekelt fél a vizsgálat során tájékoztatta a Bizottságot az Eurostatnak az átlagos kínai importárakat érintő statisztikáit érintő hibákról. Ezen intézmény ezért 2011. június 9-én felvette a kapcsolatot az Eurostat szolgálataival annak ellenőrzése érdekében, hogy az adatok, beleértve a Spanyol Királyságot érintőket is, pontosak-e. E szolgálatok azt a választ adták, hogy a statisztikák megerősítéséhez vagy helyesbítéséhez néhány hetes határidő szükséges, mivel e műveletek némelyike a spanyol hatóságok hatáskörébe tartozik. E fél a 2011. július 15-én kézhez vett levélben a Bizottságot arról is tájékoztatta, hogy a 2009-es év vonatkozásában a Spanyol Királyságot érintő adatok tekintetében következetlenségek fedezhetők fel. A Bíróság előtti iratokból azonban nem tűnik ki, hogy a Bizottság a 917/2011 rendelet elfogadását megelőzően ellenőrizte volna az állítólagos pontatlanság valósságát.

68. Márpedig, tekintettel arra, hogy az Eurostat adatainak pontosságát vitatták, a Bizottság köteles volt hivatalból értékelni az említett pontatlanságnak a kár meghatározására gyakorolt hatását. E tekintetben ezen intézmény nem szorítkozhatott arra, hogy egyetlen információkérést intéz az Eurostat szolgálataihoz, és megvárja a spanyol hatóságok válaszát. Ellenkezőleg, a Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján köteles volt arra, hogy egyértelmű bizonyítékokat szolgáltasson és tárgyilagos vizsgálatot végezzen a Kínából származó importot érintő árakat illető adatok tekintetében. E szolgálatok válaszának a hiánya, vagy az egyértelműséget nélkülöző válaszelemek megküldése tehát semmilyen módon nem mentesítette a Bizottságoz ezen értékelés elvégzése alól. Következésképpen meg kell állapítani, hogy az uniós intézmények nem vizsgálták meg a megkövetelt gondossággal az Eurostat statisztikáiban foglalt adatokat.

69. A Kínából származó importra vonatkozó átlagárakat és mennyiségeket érintő adatok megvizsgálásának ezen elmulasztása azonban nem teszi érvénytelenné azokat a következtetéseket, amelyekre az uniós intézmények jutottak, mivel - amint az a jelen ítélet 55. és azt követő pontjaiban már megállapításra került - a helyesbített számadatok alapján az uniós gazdaságnak okozott kárnak és az importok és a kár közötti okozati összefüggésnek a megállapítása céljából helyesbített mutatók tendenciái összességében azonosak maradnak. Így az uniós intézmények megállapíthatták az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár fennállását, valamint az importok és a kár közötti okozati összefüggést.

70. E körülmények között meg kell állapítani, hogy egyrészt az uniós intézmények nem követtek el nyilvánvaló mérlegelési hibát, és másrészt a Kínából származó importra vonatkozó árakat és mennyiségeket érintő adatok gondos megvizsgálásának az elmulasztása nem vonhatja kétségbe az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár fennállásának, valamint az importok és a kár közötti okozati összefüggésnek a megállapítását.

Az indokolási kötelezettségnek, a védelemhez való jognak, az alaprendelet 17. cikkének és 20. cikke (1) bekezdésének, valamint az EUMSZ 296. cikkből eredő követelményeknek a megsértéséről.

71. A kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 917/2011 rendelet érvénytelen-e amiatt, hogy a Bizottság azáltal, hogy nem vette figyelembe a Bricmate, mint a mintába felvett importőr által felvetett azon érveket, amelyek egyrészt a Kínából és az Unióból származó kerámialapok gyártására vonatkozó eljárás különbségeit, másrészt pedig bizonyos kerámialapoknak az Uniós piacon fennálló korlátozott kínálatát érintették, megsértette az indokolási kötelezettségét, a Bricmate védelemhez való jogát, az alaprendelet 17. cikkét és 20. cikkének (1) bekezdését, valamint az EUMSZ 296. cikkből eredő követelményeket.

72. A Bricmate azzal érvel, hogy az uniós intézmények megszegték az indokolási kötelezettségüket, mivel nem fejtették ki egyértelműen, hogy az általa a kerámialapok vágására vonatkozóan közölt információkat hogyan mérlegelték. A Bricmate konkrétan a 2010. szeptember 10-i kérdőívre adott válaszában hangsúlyozta a kerámialapok vágására vonatkozó eljárás jelentőségét, és hét olyan kerámialap típust adott meg, amelyet az Unió piacán nem tudott beszerezni. Márpedig az érintett termékeknek a dömpingellenes eljárás keretében használt KN vámtarifaszámai, valamint az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár kiszámítása tekintetében e különbségeket nem vették figyelembe. A Bricmate álláspontja szerint kiigazítás szükséges az említett különbségek tekintetbevételéhez, aminek a kárkülönbözet csökkenéséhez kellett volna vezetnie. Ezenfelül az uniós gazdasági ágazat a Bricmate álláspontja szerint nem képes kis méretű kerámialapok szállítására.

73. A Bricmate a Törvényszék Gul Ahmed Textile Mills kontra Tanács ítéletére (T-199/04, EU:T:2011:535, 77. pont) hivatkozva hangsúlyozza, hogy az uniós intézmények az alaprendelet 17. cikke szerinti mintavétel alkalmazásakor kötelesek figyelembe venni a mintába bevont valamennyi vállalkozás exportjára vonatkozó adatot. Ugyanezt az elvet kell alkalmazni a minta részét képező különböző vállalkozásoktól begyűjtött adatokra és információkra vonatkozóan is, ideértve a független importőrök mintáját is.

74. A Bricmate továbbá azt állítja, hogy a Bizottság megsértette az alaprendelet 20. cikkének (1) bekezdését azáltal, hogy elmulasztotta azon alapvető tények és megfontolások közzétételét, amelyek alapján az ideiglenes rendelet elfogadásra került. A Bizottság továbbá azáltal, hogy más információk alapján elutasította a Bricmate-nek a kis méretű kerámialapok szűkösségére vonatkozó érveit, megsértette az indokolási kötelezettségét, és így megsértette e társaság védelemhez való jogát is. A bizottság elmulasztotta annak a közzétételét, hogy ezen más információk miben állnak, és a Bizottságnak a válasza, amelyet a Bricmate 2011. július 27-én vett kézhez, a késedelmessége miatt nem tette lehetővé e társaság számára azt, hogy több információban részesüljön.

75. Végezetül a Bricmate álláspontja szerint a Bizottság azáltal, hogy tagadta a kis méretű kerámialapoknak az uniós piacon fennálló, jelentős mértékű szűkösségét, figyelmen kívül hagyta azokat a bizonyítékokat, amelyeket a Bricmate a 2011. április 15-i levelében közölt vele. A Bricmate-től mint a mintába felvett importőrtől szerzett információk figyelmen kívül hagyásával a Bizottság megsértette az alaprendelet mintavételre vonatkozó 17. cikkének szabályait, és nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el.

76. Először is a Bricmate-nek az azon információk figyelembevételére vonatkozó állításait illetően, amelyeket e társaság a kerámialapok vágási eljárása tekintetében fennálló különbségeket érintően közölt, meg kell állapítani, hogy ezeket az állításokat a Bizottság a közigazgatási eljárás során megvizsgálta. Ezen intézmény ugyanis az ideiglenes rendelet (27) preambulumbekezdésében megállapította, hogy az egyik fél azt állította, hogy a Kínából behozott termék és az uniós gazdasági ágazat által gyártott termék nem összehasonlítható. A Bizottság az ideiglenes rendelet (28)-(32) preambulumbekezdésében kifejtette az érintett termékek összehasonlíthatóságára vonatkozóan általa elvégzett vizsgálatot, amely arra a megállapításra vezette, hogy azokat ideiglenesen hasonlónak kell tekinteni.

77. Amint a 917/2011 rendelet (43) preambulumbekezdéséből következik, "az ideiglenes [...] rendeletben és az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő KN-kódok közötti eltérések nem jelentenek változást a termékmeghatározásra vagy a vizsgálat körére vonatkozóan. A módosítások nem befolyásolják az érintett kerámialapok típusát, hanem pusztán a [KN] általános változásai figyelembevételének szükségességére vonatkoznak". Ezenfelül a 917/2011 rendelet (45) preambulumbekezdéséből következik, hogy a kerámiamozaikok és egyéb kerámialap-típusok közötti különbségekre vonatkozó állításokat a vizsgálat alatt mérlegelték, ami arra a megállapításra vezetett, hogy azok azonos alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek. Szintén ebből a preambulumbekezdésből következik, hogy "[n]em támasztották alá bizonyítékokkal, hogy ebben a szegmensben [állítólagosan] nem kerül sor dömpingre; a dömping és a kár elemzésének az érintett termék egészére vonatkozó helyzetet kell tükröznie".

78. Másodszor, a kis méretű kerámialapoknak az uniós piacon fennálló állítólagos szűkösségét illetően, amelyből az következne, hogy az érintett termékek nem állnak versenyben, hiszen a kerámialapok piacának nem ugyanazon szegmensén helyezkednek el, a Bíróság előtti iratokból az következik, hogy a Bizottság, mivel nem rendelkezett az e szűkösség fennállását alátámasztó bizonyítékokkal, jogosan válaszolt ily módon a Bricmate-nek a 2011. július 1-jei és 27-i, a társaságnak küldött levelekben. Mind az ideiglenes rendelet (144)-(146) preambulumbekezdéséből, mind pedig a 917/2011 rendelet (174) és (175) preambulumbekezdéből is az következik, hogy e kérdést az uniós intézmények megvizsgálták. Konkrétan ezen utóbbi preambulumbekezdésekből az következik, hogy a kérdéses termékek felcserélhetők, és az uniós importőrök esetében számos alternatív beszerzési forrás áll rendelkezésre, mivel az olyan kerámialapokat, mint amelyeket a dömping érintett, más országokban is gyártják. Következésképpen meg kell állapítani, hogy a Bricmate által szolgáltatott információkat megfelelő módon megvizsgálták.

79. E körülmények között az uniós intézmények nem szegték meg az indokolási kötelezettségüket, és nem sértették meg az alaprendelet 17. cikkét és 20. cikkének (1) bekezdését, valamint nem hagyták figyelmen kívül a Bricmate védelemhez való jogát sem.

80. A fenti megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy annak vizsgálata nem állapított meg egyetlen olyan tényezőt sem, amely érintené a 917/2011 rendelet érvényességét.

A költségekről

81. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés vizsgálata nem állapított meg egyetlen olyan tényezőt sem, amely érintené a Kínai Népköztársaságból származó kerámialapok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2011. szeptember 12-i 917/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet érvényességét.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: svéd.