BH 2001.5.206 I. A vámhatóság megtévesztésével az ország területére behozott gépkocsi a csempészet elkövetési tárgya, ezért az elkobzás alá esik [Btk. 77. § (3) bek., 312. § (1) bek. a) pont, 314. § (3) bek., 1995. évi C. tv 127. § (1) és (2) bek., 45/1996. (III. 25.) Korm. r., Be. 375. § (1) bek.].

II. A különleges eljárás során hozott elkobzást kimondó végzés nem érdemi ügydöntő határozat, minthogy a bíróság nem a vádról határoz, ezért a végzést nem a Magyar Köztársaság nevében kell meghozni [Be. 163. § (1) és (2) bek., 375. §].

A városi bíróság az 1999. április 22. napján kelt végzésével a csempészet vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt bűnügyben az eljárás során lefoglalt és a vámhivatal által tárolt tehergépkocsit elkobozta.

A tényállás szerint a terhelt ellen a Vám- és Pénzügyőrség megyei nyomozó hivatala csempészet vétsége miatt nyomozást folytatott.

A terhelt az általa vezetett gépjárműszerelvénnyel 1998. október 15-én Ausztriából Magyarországra a közúti határátkelőhelyen belépett, majd a vámhivatal kirendeltségén vámáru-nyilatkozatot nyújtott be. Másik gépjármű mellett kérte az általa szállított tehergépkocsi vámkezelését a szükséges iratok csatolásával.

A vámhivatal csempészet vétségének alapos gyanúja miatt a tehergépkocsit lefoglalta.

A terhelttel szemben a nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség nyomozó hivatala 1999. február 12-én kelt határozatával megszüntette, mivel nem bizonyítható, hogy a csempészet bűncselekményét ő követte el. Ugyanakkor alapos gyanú merült fel arra, hogy a tehergépkocsit magyarországi értékesítés céljából ismeretlen személyek a terhelt felhasználásával a magyar vámhatóság megtévesztésével csempészet útján juttatták Magyarország területére.

A városi ügyészség átiratában a lefoglalt tehergépkocsi elkobzását indítványozta, a bíróság pedig az indítvánnyal megegyező határozatot hozott.

A városi bíróság végzésével kapcsolatban a terhelt - most már mint érdekelt - tárgyalás tartását és az elkobzás mellőzését kérte.

A bíróság a tárgyalás eredményeként a tárgyalás mellőzésével hozott végzéssel azonos tényállást állapított meg, illetve azt az alábbiakkal egészítette ki:

A terheltet a H. cég képviselője a teherautóért tovább küldte Brüsszelbe, itt a teherautót átadó ismeretlen személy zárt borítékban iratokat adott át azzal, hogy az osztrák határátkelőhelyen egy személy ezeket kérni fogja, majd segít a gépkocsi vámügyintézésénél és kiléptetésénél.

A magyar-osztrák határon az ausztriai K. melletti határátkelőhelyen ismeretlen személy a fenti módon önállóan elintézte a tehergépkocsi kiléptetését Ausztriából, és a járműszerelvényben várakozó terheltnek átadta a tehergépkocsi forgalmi engedélyét, a számlát és a T1-es jelzésű okmányt.

A terhelt ezt követően 1998. október 15-én a kapott iratokkal vámügyintézésre jelentkezett az s.-i közúti határátkelőhelyen. Az ismeretlen személy a K.-i osztrák határátkelőhelyen a tehergépkocsit úgy jelentette be, hogy azt a brüsszeli L. cégtől a romániai székhelyű S. Kft.-nek szállítják, 65 000 BFR (belga frank) értékben. Ezt követően a terhelt a vámhivatalban ezt a tehergépkocsit úgy jelentette be vámkezelésre, hogy a H. cégtől szállítja az S. Kft.-nek, 1200 DEM értékben. A terhelt vallomásából megállapítható, hogy Bernben a cég képviselője fogadta azzal, hogy az autóért Brüsszelbe kell mennie. Ott a gépkocsit átvette, és kapott egy borítékot, valamint forgalmi engedélyt azzal, hogy az osztrák határnál segítenek a tehergépkocsit kiléptetni, ami meg is történt.

G. L. tanúvallomása szerint a H. cégtől a tehergépkocsit megvásárolták, a vételárat azonban nem fizették ki. A gépkocsi a H. cég tulajdona, az L. céggel pedig nincs kapcsolatuk. A H. céggel történt megállapodás szerint a tehergépkocsi az S. Kft. tulajdona. A H. cég becsatolt nyilatkozata szerint a cég a tehergépkocsit az S. Kft.-nek értékesítette, a tehergépkocsi tulajdonosa az S. Kft., amely a vételárat a magyarországi értékesítés után köteles kifizetni. Az S. Kft. ezzel egyező nyilatkozatot tett, miszerint a lefoglalt tehergépkocsi a tulajdonuk.

A határátkelőhelyen 1998. október 15-én benyújtott egységes vámáru-nyilatkozat szerint a feladó berni H. cég, a címzett az S. Kft., a számla szerint a gépkocsi értéke 1200 DEM. Ezzel szemben a K.-i osztrák határátkelőhelyen 1998. október 14-én benyújtott nyilatkozat szerint a brüsszeli L. cég a romániai Aradra szállítja az S. cégnek ugyanezt a tehergépkocsit 65 000 BFR értékben.

A Btk. 312. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a csempészet vétségét követi el, aki a vámteher megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz.