1995. évi C. törvény

a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról

Az Országgyűlés az áruforgalom korszerű piacgazdaság eszközeivel harmonizáló feltételeinek megteremtése, továbbá - az aktív vámpolitika eljárási feltételeinek biztosítása mellett - a költségvetési bevételi forrást biztosító vámterheket meghatározó jogszabályok érvényesítése, valamint a vámigazgatási és vámeljárási munka piacgazdaság igényeihez igazodó szemléletének kialakítása céljából a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ

VÁMJOG ÉS VÁMELJÁRÁS

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1.[1] a) személy: a természetes személy és a szervezet;

b) szervezet: jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint a Polgári Törvénykönyvben elismert valamennyi szervezeti forma. Az egyéni vállalkozóra - e minőségében - e törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazásakor a szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;

c) letelepedett személy: az olyan természetes személy, akinek állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve az olyan szervezet, amelynek a Magyar Köztársaság területén bejegyzett vagy nyilvántartásba vett székhelye, központja vagy állandó üzleti vállalkozása van.

2. külföldi: akit (amit) a devizajogszabályok devizakülföldinek nyilvánítanak;

3.[2] a) vámszervezet: a Vám- és Pénzügyőrség az e törvény 174. §-ában meghatározott feladatokat ellátó hatósági jogkörrel rendelkező, és hatósági jogkörrel nem rendelkező szervei;

b)[3] vámhatóság: a vámszervezet hatósági jogkörrel rendelkező szervei. Hatósági jogkörrel rendelkező szervek: a vámszervezet vezetője, a vámszervezet központi, területi szerve, a számlavezető, a járőrszolgálati, valamint a vegyvizsgáló vámszerv, a Központi Ellenőrzési Parancsnokság, a Központi Bűnüldözési Parancsnokság, a vámhivatal, a nyomozó, a szabálysértési hivatal és a Vámáruraktár;

c) a vámhivatal az egyszerűsített vámeljárás során lehet:

1. fővámhivatal: olyan, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott, a közigazgatási székhelyen működő vámhivatal - Budapesten a 17. számú, Pest megyében a Budakörnyéki Vámhivatal - amely kiemelt feladatokat lát el. Vámraktározási vámeljárásban, illetve a vámszabad terület vonatkozásában a felügyeletet ellátó vámhivatal;

2. intézési vámhivatal: a fővámhivatal által az engedélyben meghatározott feladatokat ellátó vámhivatal;

4. vámhivatal hivatalos helye:

a) a vámhivatal, a vámhivatali kirendeltség (a továbbiakban: vámhivatal) és szolgálati hely hivatalos helyisége, valamint annak a szakfeladat ellátására kijelölt vagy arra alkalmas közvetlen környezete,

b) a közúti határátkelőhelyen és repülőtereken a határátkelőhelynek és a repülőtérnek a szakfeladat ellátásához szükséges területe,

c) a pályaudvarokon működő vámszervnél a pályaudvar zárt területe, ideértve a raktárhelyiségeket is,

d) vízi határátkelőhelyeken a kikötők, illetőleg a hajóállomások zárt területe,

e) a vámszabadterület, ha ott vámhivatal működik;

5.[4] vámút: olyan földrajzi pont vagy terület, amelyen árut/vámárut - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - külön engedély nélkül szabad a vámhatáron át szállítani;

6.[5] kereskedelmi szállítóeszköz: a vízi jármű (ideértve az uszályt, a szárnyashajót és a légpárnás vízi járművet is), a légi jármű, a közúti jármű (ideértve a vontatót, a pótkocsit, félpótkocsit és a járműegyüttest), csővezetékes, távvezetékes szállítóeszköz és a vasúti gördülőanyag (vontató és vontatott jármű - önjáró és nem önjáró -, valamint szállítótartály), ha mindezeket a nemzetközi forgalomban ellenszolgáltatás fejében utasok szállítására vagy áruk ipari vagy kereskedelmi szállítására ellenszolgáltatás fejében vagy e nélkül használják;

7.[6] nem kereskedelmi jellegű áru/vámáru: olyan áru/vámáru, amelynek valamely vámeljárás alá vonása eseti jelleggel történik, és amelynek a jellege, valamint mennyisége - figyelembe véve az 1. számú mellékletben és e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott előírásokat - azt jelzi, hogy ezt az árut/vámárut a címzett vagy az árut/vámárut szállító személy magán, személyes vagy családi használatra, illetve nyilvánvalóan ajándéknak szánja.

8. árunyilatkozat: a jogszabály által előírt formában tett nyilatkozat, mely a vámkezelés elvégzéséhez és a külkereskedelmi statisztikai adatszolgáltatáshoz szükséges adatokat tartalmazza, és a termékimportot terhelő vámteherfizetési kötelezettségre vonatkozó bejelentésnek is minősül;

9. vámigazgatási eljárás: a vámhatóság által a vám- és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése érdekében végzett cselekmények összessége;

10.[7] vámkezelés: az ügyfél kérelmére indult vámeljárás, melynek során az áru/vámáru vámjogi sorsának rendezéséről dönt a vámhivatal;

11.[8] vámeljárások: árutovábbítás, vámraktározás, ideiglenes behozatal, aktív feldolgozás, belföldi forgalom számára történő vámkezelés, kiviteli ellenőrzés, passzív feldolgozás, ideiglenes kivitel, vámfelügyelet melletti feldolgozás, vámszabad területi be-, illetve kitárolás;

12. vámellenőrzés: az áruk behozatalát vagy kivitelét ezen törvényben, valamint egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezések betartása céljából végzett tevékenység, amely kiterjed minden vámigazgatási eljárásra, a beléptetéstől a vámteher megfizetéséig vagy a kiléptetésig;

13.[9] vámellenőrzés módjai: az árunyilatkozat és mellékletei megvizsgálása, az árumegvizsgálása, dokumentumok meglétének és hitelességének megvizsgálása, illetőleg igazolása, közlekedési eszközök átvizsgálása, a természetes személy és az általa szállított poggyász és egyéb tárgy megvizsgálása, áru/vámáru vizsgálata, vállalkozások főkönyvi és egyéb nyilvántartásainak megvizsgálása, valamint más hasonló cselekmény végzése, amelyek az áruk behozatalát és kivitelét szabályozó jogszabályi rendelkezések érvényesítését célozzák;

14.[10] áru/vámáru: a vámhatáron át behozott, vagy kivitelre kerülő minden olyan dolog, ami a Kereskedelmi Vámtarifába besorolható, és amely vámjogi státusza szerint lehet belföldi áru, illetve vámáru. Kivételt képeznek az áruk nemzetközi forgalmának nem minősülő dolgok (így különösen: a diplomáciai és nemzetközi kötelezettségvállalás alapján átvett és átadásra kerülő, diplomáciai pecséttel ellátott információt hordozó futárpostai küldemények, a hitelintézetek részére érkező és/vagy azok által kivitt forgalomban lévő bankjegyek, fizetőeszközül szolgáló érmék, csekkek, váltók);

15.[11] belföldi áru (a továbbiakban: áru):

a) az az áru, amelyet az e törvény 16. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően teljes egészében Magyarországon nyertek ki vagy állítottak elő,

b) az a külföldi áru, melyet a belföldi forgalom számára vámkezeltek, vagy az e törvény rendelkezései szerint a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni,

c) az az áru, amelyet kizárólag az a) és/vagy a b) pontban meghatározott áruk felhasználásával állítottak elő;

16.[12] vámáru: a vámterületre behozott dolog - ideértve a talált vámárut is - mindaddig, amíg azt a belföldi forgalom számára nem vámkezelték, illetve az e törvény rendelkezései alapján nem tekinthető belföldi forgalom számára vámkezeltnek, vámáruként külföldre ki nem léptették, tekintet nélkül arra, hogy a behozatal milyen módon és milyen célból történt. Vámárunak kell tekinteni:

a) az olyan árut, amelyet külföldi rendeltetéssel közvámraktárba betároltak, ha a vonatkozó külkereskedelmi ügylet megvalósult, és a külföldi a beraktározott árut - külföldre szállítás nélkül, új külkereskedelmi szerződés alapján - belföldi szervezetnek aktív feldolgozásra átadja vagy értékesíti, továbbá

b) az aktív feldolgozási vámeljárásban a helyettesítő árut,

c) az árutovábbítási vámeljárásban az előfinanszírozott árut,

d) kiviteli eljárásban az adózatlan jövedéki terméket,

e) az olyan árut, amelyeket különleges célra történő felhasználásuk alapján csökkentett vámteher alkalmazásával, vagy feltételtől függően vámmentesen vámkezeltek a belföldi forgalom számára mindaddig, amíg a feltétel fennáll, illetve amíg a különleges célra történő felhasználását, kivitelét, vámfelügyelet melletti megsemmisítését, alaktalanítását nem igazolták;

17. pótolhatatlanul elveszett vámáru: az az elveszett vámáru, amely vámszempontból az elveszett vámárunak megfelelővel nem helyettesíthető. (Az elvesztett vámáru eredetivel nem, csak az azt helyettesítő áruval lenne pótolható.);

18.[13] behozatal, kivitel: árunak/vámárunak a vámhatáron át történő beszállítása, vagy kiszállítása, vagy egyéb módon való átjuttatása;

19. vagyoni értéket képviselő jog díja: iparjogvédelmi oltalom alatt álló alkotás (találmány, mikroelektronikai termék topográfiája, használati minta, ipari minta) hasznosításáért és megjelölés (védjegy) használatáért, továbbá a szerzői jogi védelem alatt álló mű, illetve az előadóművész előadásának, hangfelvételének, a rádió vagy televízió műsorának felhasználásáért, valamint a know-how átadásáért fizetendő díj;

20.[14] lízing: a vámáru átadása olyan szerződés alapján, amely az áru határozott időre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletéről rendelkezik, azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít;

21.[15] vámteher:

a) a vám, a termékimportot terhelő általános forgalmi adó, a fogyasztási adó és a jövedéki adó (a továbbiakban ez utóbbiak együtt: forgalmi adók), díjak és egyéb, jogszabályon alapuló - nem szolgáltatáshoz vagy mulasztáshoz kötött - kötelező befizetések, ha azokat a vámigazgatási eljárás során kell kivetni;

b) a vámbiztosíték megállapítása szempontjából - az a) pontban foglaltakon túlmenően -:

1. az előfinanszírozott áru után a visszatérített vámteher, továbbá az igénybe vett exporttámogatás,

2. kivitelre kerülő adózatlan jövedéki termék, a jövedéki törvény szerinti adómentes felhasználás, illetve adóraktárba való betárolás céljából importált és a belföldi forgalom számára adófelfüggesztéssel, továbbá aktív feldolgozás vámvisszatérítési eljárásban vámkezelt jövedéki termék esetében a forgalmi adók,

c) a nemzetközi szerződésben meghatározott kötelezettség alapján kedvezményes elbánásra jogosító származás igazolásának igénye esetén fizetendő vámteher alatt a vámot, valamint az e törvény 15. §-ában meghatározott fizetési kötelezettségeket kell érteni (a továbbiakban: kumulációs vámteher);

22.[16] vámtartozás: a közölt és a fizetési határidő lejártáig meg nem fizetett vámteher, kamat, késedelmi pótlék, bírság és költségtérítés;

23.[17] vámszempontból megbízható: az a természetes személy, aki, illetve az a szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

a) a természetes személy, aki büntetlen előéletű;

b) a szervezet,

1. amelynél a kérelem szerinti szakág vezetője büntetlen előéletű, valamint

2. amelynek a kérelem benyújtása időpontjában nincs az állami adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál - a 3. pontban foglalt kivétellel - nyilvántartott tartozása, és

3.[18] a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül - a 4. pont kivételével - a vámhatóságnál nyilvántartott vámtartozása nem haladta meg az ezen időszakban kiszabott vámteher összegének hat százalékát, amennyiben azt a kérelmező a kérelem benyújtása után a vámhatóság felszólítására a számlavezető vámszervvel történt egyeztetést követően az esedékes késedelmi pótlékaival együtt 8 napon belül megfizeti, továbbá a befizetés tényét az engedélyező hatóságnál igazolja,

4. a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapon belül nem volt a vámhatóságnál hatvan napon túl nyilvántartott vámtartozása, és

5. nem áll felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;

c) a vámszempontból való megbízhatóság vizsgálatánál nem kell kizáró okként figyelembe venni

1. azt a vámtartozást, amely azért állt fenn, mert a vámhatóság nem tett eleget az e törvény 135. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének,

2.[19] az olyan adótartozást, amelynek megfizetésére az illetékes hatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,

3. az olyan vámtartozást, amelyre vonatkozóan az azonnali végrehajtást a bíróság, az állami adóhatóság vagy a vámhatóság felfüggesztette;

d) az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény hatálya alá tartozó vámárukra közölt és esedékes vámteher vámtartozásként csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a vámfizetésre kötelezett a hivatkozott törvény szerint a részére járó támogatást a számlájára történő átutalást követő tizenöt munkanapon belül nem fizette meg.

A felsorolt feltételek meglétét - a vámhatósági adatok kivételével - az illetékes vámszervnél a kérelmezőnek évente igazolni, a vámhatóságnak folyamatosan ellenőrizni kell. Jogutódlással létrejött szervezet esetén a feltételeknek a jogelődnél is fenn kell állniuk. A százalékos keret megállapításánál ezer forintra kerekített összeget kell figyelembe venni.

24.[20] zöld folyosó: a határátkelőhelyen kijelölt azon terület, ahol a beutazó ráutaló magatartással tesz árunyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az általa behozni kívánt vámárukra az e törvény végrehajtási rendeletében a nem kereskedelmi forgalomra vonatkozó szabályokban meghatározott vámkedvezmény vonatkozik és/vagy azok nem esnek behozatali korlátozás alá;

25.[21] állandó vámfelügyelet: az ügyfél kérelmére végzett olyan helyszíni vámellenőrzés, vámkezelés, amely munkanaponként a nyolc órát folyamatos vámkezeléssel eléri, és erre havonta legalább tizenöt munkanapon van igény;

26. közeli hozzátartozó: házastárs, egyenes ágbeli rokon, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülő, testvér, élettárs;

27. hozzátartozó: a 26. pontban felsoroltakon kívül: testvér, egyenes ágbeli rokon házastársa, házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére;

28. hazatelepülő: egyéni munkavállalás vagy más - e törvény és e törvény végrehajtási rendeletében felsorolt - okból, két évet meghaladóan életvitelszerűen külföldön tartózkodott természetes személy;

29.[22] bevándorló: a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 18-23. §-a hatálya alá tartozó személy;

30.[23] visszaviteli határidő: az az időtartam, melynek lejártáig az ideiglenesen behozott vagy az aktív feldolgozásban vámkezelt vámárut elszámolásra alkalmas vámeljárás alá kell vonni;

31.[24] visszahozatali határidő: az az időtartam, melynek lejártáig az ideiglenesen kivitt vagy a passzív feldolgozásban kezelt árut külföldről vissza kell szállítani;

32.[25] elszámolási határidő: az az időpont, ameddig ideiglenes behozatalban, passzív feldolgozásban, ideiglenes kivitelben, aktív feldolgozásban, valamint vámfelügyelet melletti feldolgozásban a vámhatóságtól az áru/vámáru jóváírását kell kérni;

33.[26] vámfelügyelet: a vámhatósági intézkedés az árukkal/vámárukkal kapcsolatos vámjogi és egyéb előírások betartásának biztosítása érdekében. A vámfelügyelet lehet:

a) közvetlen vámfelügyelet: az áru/vámáru őrzése - ideértve a vámhivatal által üzemeltetett közvámraktárat, és a hivatalból történő raktározást - vagy hivatalos kísérése,

b) közvetett vámfelügyelet: a vámszervezet által gyakorolt minden egyéb felügyeleti forma;

34.[27] vámhiány: a jogszerűen kiszabható vámteher és az annál kisebb értékben tévesen közölt vagy nem közölt vámteher különbözete, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett, vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte.

35.[28] nemzetközi szerződésben meghatározott kötelezettséghez kapcsolódó kedvezményes (preferenciális) elbánás: a Magyar Köztársasággal kedvezményes piacrajutási feltételeket szabályozó szabadkereskedelmi szerződéses kapcsolatban álló országokba történő kivitel esetén az exportőr által kiadott, vagy részéről igényelt származásigazolási okmány kiadásának feltételeként a vonatkozó megállapodások származási előírásaiban rögzített kumulációs vámteherfizetési kötelezettség vállalása, aminek eredményeként az exportpiacon igénybe vehető a megállapodásban biztosított vám- és egyéb piacrajutási kedvezmény;

36.[29] tevékenységi engedély: minden olyan, a vámhatóság által kiadott engedély, amelynek egyik feltétele, hogy a kérelmező vámszempontból megbízható legyen. A tevékenységi engedély különösen a következőkre adható ki: kezességvállalás, egyszerűsített vámeljárások, összkezesség, egyedi garanciajegy forgalmazása, engedélyezett feladó, engedélyezett címzett, vámraktározás, aktív feldolgozás, passzív feldolgozás, vámfelügyelet melletti feldolgozás, vámszabadterület üzemeltetése, halasztott vámfizetés, vámügynök(ség), elfogadott exportőr, egyszerűsített vámérték megállapítása. Az engedélyezett feladó és az engedélyezett címzett esetében a megbízhatóság további feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

37.[30] gazdasági vámeljárások: vámraktározás, ideiglenes behozatal, aktív feldolgozás, passzív feldolgozás, vámfelügyelet melletti feldolgozás;

38.[31] vám elé állítás: az ügyfél vámhatósághoz - jogszabályban előírt formában - tett bejelentése arról, hogy az áru/vámáru:

a) a vámhivatalhoz, vagy

b) a vámhatóság által kijelölt vagy engedélyezett helyre, vagy

c) a vámokmányon rendeltetési vagy feladási címként feltüntetett helyre megérkezett, vagy

d) az a)-c) pontokban meghatározott helyről valamely kiviteli vámeljárás keretében indításra került,

melynek következtében megvalósult az áru/vámáru vámellenőrzés alá vonása;

39.[32] áruátengedés: azon intézkedés, amellyel a vámhatóság az árut/vámárut rendelkezésre bocsátja a kért vámeljárás céljaira. Az áruátengedés valamennyi vámeljárás egyik mozzanata;

40.[33]

a) postaforgalom: valamely belföldi postai szolgáltató és valamely külföldi postai szolgáltató közreműködésével nemzetközi viszonylatban végzett postai szolgáltatási tevékenység,

b) gyorsposta: az egyetemes szolgáltatási körbe nem tartozó olyan integrált postai szolgáltatás, melynek keretében a szolgáltató végzi a küldemények garantált idejű kézbesítését, a feladó rendelkezése alapján vállalja a küldemény csomagolását, nyomon követését, vámkezelését, a címzett megváltoztatása esetén a küldemény új címre történő kézbesítését oly módon, hogy tevékenysége alatt mindvégig a felügyelete alatt marad a küldemény, és a küldeményekkel kapcsolatos információk és a kézbesítés igazolása bármikor visszakereshetők,

c)[34] futárposta: amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az olyan helyi vagy országos, garantált kézbesítési idejű postai szolgáltatás, melynek teljesítése a küldemény személyes átvételétől annak kézbesítéséig egy résztevékenységekre nem bontható - technológiai folyamatban valósul meg;

41.[35] jövedéki termék: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) hatálya alá tartozó áru/vámáru, ha annak a jövedéki törvény szerinti kereskedelméhez engedély szükséges és/vagy azt jövedéki adófizetési kötelezettség terheli;

42.[36] előfinanszírozott áru: a kiviteli ellenőrzést követően a közvámraktárba külföldi rendeltetéssel beraktározott olyan áru, amely után a vámterhet visszatérítették vagy export támogatást vettek igénybe;

43.[37] az áru/vámáru felett rendelkezésre jogosult: az a szervezet vagy természetes személy, amelynek/akinek a vámjogszabály szerint joga van dönteni arról, hogy a vámhivatal az árut/vámárut milyen vámeljárásban vámkezelje. A rendelkezésre jogosult lehet az áru/vámáru

a) tulajdonosa,

b) címzettje/feladója,

c) szállítója,

d) a vámhatóság zálogjogát megelőző zálogjog jogosultja;

e)[38] a közvetett képviselő;

44.[39] ügyfél: a vámigazgatási eljárásban az áru/vámáru felett rendelkezésre jogosult, továbbá mindazon személy, akit a vámjogszabályok szerint jogok illetnek meg, és/vagy kötelezettségek terhelnek. Ügyfélnek kell tekinteni továbbá e feladata ellátása során a vagyonfelügyelőt, a felszámolót és a végelszámolót is;

45.[40] kötelező felvilágosítás: olyan tarifális vagy származási felvilágosítás, amelyet a vámhatóság az ügyfél írásbeli kérelmére ad ki, és amelyben foglaltakat - a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén - a vámeljárás során a vámhatóság alkalmazni köteles.

46.[41] humanitárius szállítmány: belföldi vagy külföldi állampolgárok szélesebb körét érintő, élet- és szociális körülményeik javítását szolgáló áruk/vámáruk a jövedéki termékek és a személygépkocsi kivételével, így különösen élelmiszerek, ruhaneműk, bútorok, háztartási cikkek, gyógyszerek, gyógyászati cikkek, amelyek ellenszolgáltatás nélkül kerülnek szétosztásra.

47.[42] külföld:

a) a Magyar Köztársaság vámhatárán kívüli terület,

b) a Magyar Köztársaság vámterületén lévő, a vámjogszabályok szerinti vámszabadterület és - a nemzetközi személy- és áruforgalom számára megnyitott - tranzitterület.

48.[43] vámszámla: kereskedelmi banknál nyitott olyan pénzforgalmi számla, amelyre a vámteher fedezete kerül befizetésre, és amelyről kizárólag a Vám- és Pénzügyőrség által kezelt államháztartási számlákra történhet kifizetés. A vámszámlán lévő összegre a Vám- és Pénzügyőrség felhatalmazott szervének lekérdezési és kizárólagos rendelkezési jogot kell biztosítani.

A törvény hatálya

2. § (1) A törvény területi hatálya - a (2) bekezdésben említett kivételekkel - a vámterületre terjed ki.

(2) Nemzetközi szerződés alapján

a) a külföldön létesített magyar vámhivatalt e törvény hatálya szempontjából a vámterületen működőnek,

b) a vámterületen létesített külföldi vámhivatalt pedig a vámterületen kívül működőnek

kell tekinteni.

(3) A vámszabadterületre és a tranzitterületre az e törvényben foglalt külön szabályok irányadók.

(4)[44] E törvény alkalmazási köre kiterjed a vámhatáron átszállított, áthozott, átvitt minden árura/vámárura, az ezekkel kapcsolatos vámigazgatási eljárásra, így különösen a vámeljárásokra, a vámteherre, valamint az azzal kapcsolatos valamennyi eljárásra, ha az a vámhatóság hatáskörébe tartozik.

(5)[45] A törvény személyi hatálya a vámszervezetre és az ügyfélre terjed ki.

(6)[46] Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vámigazgatási ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Vámterület

3. § (1) Vámterület - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Magyar Köztársaságnak a vámhatár által övezett államterülete, beleértve a vámszabadterületeket is.

(2) A vámhatár azonos a Magyar Köztársaság államhatárával. Vámellenőrzés szempontjából vámhatárnak minősül továbbá a tranzitterület és a vámszabadterület határa is.

(3) Külföldi területek - nemzetközi szerződés alapján - a magyar vámterület részét képezhetik.

(4) Tranzitterület a vámterület elkülönített része, amely a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított, a vámszervezet központi szerve által, a BM Határőrség Országos Parancsnokságával egyetértésben engedélyezett és vámfelügyelet alatt álló terület, amely az átutazó személyek várakozására és az átszállítás alatt lévő áruk, postaküldemények, poggyász tárolására kijelölt hely. A tranzitterület - ideértve a tranzitterületen működő létesítményeket is - a vám- és devizarendelkezések alkalmazása szempontjából külföldnek minősül. A tranzitterület létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó engedély feltételeit e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

(5)[47] A nemzetközi személyszállítást végző

a) magyar vízi jármű fedélzetére - az első hazai kikötőbe érkezés előtt, illetve a hazai kikötő elhagyása után -, valamint

b) a magyar repülőgépek fedélzetére - az első hazai repülőtérre érkezés előtt, illetve a hazai repülőtér elhagyása után -,

a tranzitterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A vámszabadterület a vámterület elkülönített része, amely a vám-, deviza- és a külkereskedelmi rendelkezések alkalmazása szempontjából - amennyiben jogszabály kivételt nem tesz - külföldnek minősül.

Vámút

4. § (1)[48] Árut/vámárut a vámhatáron átszállítani - a mellékút használatára vonatkozó eseti engedélyezés és a határmenti gazdálkodás keretében, valamint a kishatárforgalomban történő áruszállítás kivételével - csak vámúton szabad.

(2) Vámutak a vámhatárt átszelő közforgalmú vasút pályái, a nemzetközi víziutak, a határvízi kikötők, a vámúttá nyilvánított közutak, valamint a nemzetközi forgalom számára megnyitott közforgalmú repülőterek. Vámútnak minősül továbbá a nemzetközi áruszállításra megnyitott csővezeték és elektromos vezeték.

(3) Minden egyéb, a (2) bekezdésben nem említett, az államhatárt átszelő út, illetve az ideiglenes vagy eseti jelleggel a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér, mellékútnak minősül.

(4) A vámutak megnyitása vagy megszüntetése a Kormány hatáskörébe tartozik.

Az áruforgalom szabadsága és korlátozása

5. § (1)[49] Az áru/vámáru származási országára, az azt küldő országra, illetőleg a rendeltetés országára való tekintet nélkül bármilyen árut/vámárut szabad - a (2) bekezdésben foglalt korlátozások figyelembevételével - a vámterületre behozni, onnan kivinni, illetőleg azon átszállítani.

(2)[50] Nemzetközi szerződésben vállalt és egyéb nemzetközi jogi kötelezettség teljesítése, valamint nemzet- és közbiztonsági, ember-, állat- és növény-egészségügyi, gazdasági, környezet- és természetvédelmi (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi) és kulturális vagy hasonló jellegű érdek védelme céljából, illetve veszélyhelyzet esetén, egyes áruk/vámáruk forgalmát törvény, a Kormány vagy a pénzügyminiszterrel egyeztetve az érdekelt miniszterek engedélyhez köthetik vagy más módon korlátozhatják. Érvényesíteni kell továbbá a szellemi tulajdonjogok védelmét a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozások alól nemzetközi szerződés állandó vagy eseti felmentést adhat.

(4)[51] Azon államból származó árukkal/vámárukkal, ottani honosságú szállítóeszközökkel szemben, amely a magyar származású árukat, magyar honosságú szállítóeszközöket nagyobb vámmal sújtja vagy kedvezőtlenebb elbánásban részesíti, mint a más származású árukat vagy más honosságú szállítóeszközöket, a külügyminiszter a pénzügyminiszterrel együttes rendeletben felemelt vám, tilalom, korlátozás vagy más intézkedés alkalmazását rendelheti el.

Áru elhelyezése szállítóeszközön

6. § (1)[52] A vámhatáron átszállított árut/vámárut szállítóeszközön csak az arra a célra rendszeresített rakterületen szabad elhelyezni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik az utasok kézipoggyászára, amely az utasok számára fenntartott helyen is elhelyezhető.

(3) Vámhatóság által alkalmazott vagy elfogadott zárjel (vámzár) alatt történő árufuvarozásra nemzetközi áruforgalomban csak olyan szárazföldi, vízi és légijárművet vagy szállítótartályt szabad használni, amelynek vámbiztosító berendezése megfelel a vonatkozó nemzetközi szerződések előírásainak.

(4) A (3) bekezdésben említett szállítóeszköznek azokat a műszaki okból beépített részeit, amelyek személy vagy áru elrejtésére is alkalmasak, szembetűnően meg kell jelölni.

(5) A vámhivatal az ellenőrző vizsgálat vagy az áru berakása alkalmával köteles ellenőrizni, hogy az áruszállításhoz használt jármű vagy szállítótartály vámbiztosító berendezése a vonatkozó nemzetközi szerződések előírásainak megfelel-e, illetőleg az áru elhelyezése az (1) és (2) bekezdésben meghatározott helyre történt-e.

(6) Amennyiben az áru elhelyezése a szállítóeszközön nem az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően történt, ezt a körülményt az ellenőrző vizsgálat megkezdése előtt a vámhivatalnak be kell jelenteni.

A vámteher biztosítása[53]

7. §[54] (1) A vámteher megfizetésének biztosítása érdekében vámbiztosítékot kell nyújtani egyedi vagy tevékenységi vámbiztosíték formájában. Egyedi vámbiztosíték esetén a számla vagy értéknyilatkozat alapján megállapított vámbiztosíték mértéke nem haladhatja meg a vámáruval kapcsolatban kiszabható vámteher összegét. A vámbiztosíték mértékét a Kereskedelmi Vámtarifa II. hasábjában meghatározott vámtétel alkalmazásával kiszabható vám alapul vételével kell megállapítani. Amennyiben az ügyfél kedvezőbb vámtétel alkalmazására való jogosultságát a vámteher biztosításakor igazolja, akkor a kedvezőbb vámtétel alapján kell a vámbiztosíték összegét megállapítani.

(2)[55] A vámbiztosíték - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az annak nyújtására kötelezett választása szerint lehet:

a)[56] készpénz, átutalási postautalvány, banki átutalás, hitelintézeti bankkártya, vagy

b) belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt bankgarancia, vagy

c) banki fedezetigazolás, vagy

d)[57] a vámhatóság által feljogosított szervezet kezességvállalása, vagy

e)[58] belföldi székhelyű biztosító intézettel kötött, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő biztosítási szerződés, vagy

f)[59] vámszámlán rendelkezésre álló leköthető összeg, amely a tevékenységi engedélyhez nyújtott biztosítékként a bankgaranciával esik egy tekintet alá.

(3)[60] A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott készpénzben nyújtott vámbiztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem keletkezik.

(4)[61] A vámbiztosítékot annak formájára való tekintet nélkül belföldi fizetőeszközben kell meghatározni és nyújtani.

8. §[62] (1) Egyedi vámbiztosítékot kell nyújtani:

a) a közvetlen vámfelügyelet alatt nem tartott vámárukra - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámáru forgalomba kerülése esetén megállapítható vámteher mértékéig,

b)[63] az előfinanszírozott áru árutovábbítása esetén a visszatérített vámteher vagy az igénybe vett exporttámogatás összegének erejéig,

c) a belföldi forgalom számára ideiglenes vámértékkel, valamint az egyszerűsített vámeljárás során ideiglenes vámértékkel vámkezelt árura az e törvény 29. §-a alapján meghatározott vámteher különbözetének erejéig,

d) a jövedéki törvény alapján adófelfüggesztéssel belföldi forgalom számára vámkezelt jövedéki termék után a felfüggesztett adó összegének erejéig,

e)[64] az adózatlan jövedéki termék - kivéve a szőlőbort - kiviteli célú árutovábbítása esetén a meg nem fizetett forgalmi adók összegének erejéig,

f) a jövedéki termék aktív feldolgozás felfüggesztő eljárása esetén a vámáru belföldi forgalomba kerülésekor megállapítható vámteher, illetve a visszatérítési eljárásban a forgalmi adók összegének erejéig,

g)[65] az ideiglenes behozatal vámeljárásban a belföldi forgalomba kerülés esetén fizetendő vámteher összegének erejéig,

h)[66] a vámáru közvámraktárban történő vámraktározása esetén, ahol a 64. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségek kizárólag a beraktározót terhelik, a belföldi forgalomba kerülés esetén fizetendő vámteher erejéig,

i)[67] az előfinanszírozott áru közvámraktárban történő vámraktározása esetén, ha a 64. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségek kizárólag a beraktározót terhelik, az igénybe vett exporttámogatás vagy a visszatérített vámteher összegének erejéig,

j)[68] ha a nemzetközi szerződésben meghatározott kötelezettségekhez kapcsolódó kedvezményes elbánás biztosításakor a vámhatóságnak alapos oka van kételkedni az okmányok hitelességében, a kérdéses termékek származó helyzetében vagy a származási előírások betartását illetően, a kedvezményes vámtétel igénybevételének jogosultságát megállapító, a nemzetközi szerződés rendelkezései szerint lefolytatásra kerülő utólagos megerősítési eljárás időtartamára - legfeljebb 10 hónapra - a vámteher különbözete erejéig.

(2) Az (1) bekezdés b) és e) pontjai alkalmazása esetén a 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelettel kihirdetett Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Tranzitegyezmény) alapján továbbított árura a Tranzitegyezményben szabályozott biztosíték nyújt fedezetet. Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazása alapján nyújtandó vámbiztosíték összegébe, amennyiben az adómentes felhasználó vagy az adóraktár engedélyese a vámárut saját maga importálja és annak szállítását is végzi, a vámbiztosítékba be kell számítani a bankgaranciában adott jövedéki biztosítékot. Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazása esetén, amennyiben az adózatlan terméket az adóraktár engedélyese szállítja ki, a vámbiztosítékra az adóraktár engedélyesének jövedéki biztosítéka nyújt fedezetet.

(3)[69] Árutovábbítási eljárásban - a fogyasztási adóról szóló törvény hatálya alá tartozó és a jövedéki termékek kivételével - a vámbiztosíték összegét egységesen 8%-os vámtétel alapulvételével kell meghatározni az átviteli rendeltetésű vámáru, a belföldi rendeltetésű gyűjtőáru, továbbá a nem kereskedelmi jellegű vámáru után.

(4)[70] Tevékenységi vámbiztosítékot kell nyújtani:

a)[71] vámszabadterület engedélyezéséhez, valamint a gazdasági vámeljárások - az e törvény 8. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt, továbbá a 9. §-a (2) bekezdésének a) és e)-h) pontjában meghatározott kivétellel történő engedélyezéséhez az azonos vámeljárás alatt á116 vámáruk, illetve előfinanszírozott áruk vámteher összegének 8%-a erejéig az adott vámeljárás időtartamára.

b)[72] az egyszerűsített vámeljárások alatt álló áruk/vámáruk éves vámteher összegének 8%-a erejéig - az e törvény 9. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban foglaltak kivételével - az árutovábbítás, valamint a belföldi forgalom számára történő vámkezelés esetén,

c) a kezességvállalási engedélyhez a (6) bekezdésben meghatározott összegben,

d)[73] a halasztott vámfizetési engedélyhez - az e törvény 132. §-a (5) bekezdésének d) pontjában foglaltak kivételével - a kérelem benyújtását megelőző tizenkét havi vámteher fizetési kötelezettség egy hónapra - jövedéki termékek, illetve közvetett képviselet esetében három hónapra - eső átlagának erejéig. A biztosíték mértéke - a jövedéki termékek, továbbá a közvetett képviselet kivételével - legfeljebb kétszázmillió forint, jövedéki termékek esetében legfeljebb négyszázmillió forint lehet.

e)[74] normál eljárásban összevont árunyilatkozat adására vonatkozó engedélyhez a kérelem benyújtását megelőző tizenkét havi vámteher fizetési kötelezettség egy hónapra eső átlagának erejéig,

f)[75] a Tranzitegyezmény szerinti összkezesség, valamint egyedi garanciajegy forgalmazására vonatkozó engedély kiadásához a Tranzitegyezményben meghatározott összegben.

(5)[76] A vámhatóság kezességvállalási engedélyt annak a kérelem benyújtását megelőzően igazoltan legalább tizenkét hónapja szállítmányozási tevékenységgel foglalkozó vagy a kérelem benyújtását megelőzően legalább tizenkét hónapja vámügynöki engedéllyel rendelkező szervezetnek, illetve ezek szakmai szövetségének vagy gazdasági érdek képviseleti szervének ad, amely vámszempontból megbízható és amelynek a kezességvállalásból eredő vámteher fizetési kötelezettségéért belföldi székhelyű hitelintézet garanciát vállalt. Az e pontban meghatározott feltételekkel rendelkező szállítmányozási tevékenységgel foglalkozó vagy vámügynöki engedéllyel rendelkező szervezet esetén a kezességvállalásból eredő vámteher fizetési kötelezettségek fedezeteként az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott biztosítási szerződés is elfogadható.

(6) A kezességvállalási engedély a bankgarancia érvényességének időtartama alatt a bankgarancia összegétől függően az alábbiakra jogosítja fel az engedélyest:

a) ha a bankgarancia összege százezer forint, az engedélyes egy meghatározott vámhivatalnál azonos időben összesen ötszázezer forint összegű vámteherre vállalhat kezességet,

b) ha a bankgarancia összege ötszázezer forint, az engedélyes egy meghatározott vámhivatalnál azonos időben összesen kettőmillió-ötszázezer forint összegű vámteherre vállalhat kezességet,

c) ha a bankgarancia összege egymillió-ötszázezer forint, az engedélyes egy területi szerv felügyelete alá tartozó vámhivataloknál azonos időben összesen tízmillió forint összegű vámteherre vállalhat kezességet,

d) ha a bankgarancia összege legalább húszmillió forint, az engedélyes bármely vámhivatalnál vállalhat kezességet összeghatárra tekintet nélkül,

e) a jövedéki termékek vámterhének megfizetésénél, illetve vámszabad területi és vámraktári tevékenységi engedélynél, továbbá az e törvény 8. §-a (1) bekezdésének c) pontja esetén kizárólag az e bekezdés a)-d) pontjaiban rögzített bankgarancia fedezetén belül vállalható kezesség.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét szállítmányozási tevékenység esetén a kérelmezőnek a székhelye szerinti illetékes területi kereskedelmi és iparkamara (a továbbiakban: kamara) igazolásával, szakmai szövetség vagy érdek-képviseleti szerv esetén annak bejegyzését, illetve a nyilvántartásba vételét jogerős bírósági végzéssel kell igazolni. Vámügynökség esetén a feltételek meglétét a vámhatóság hivatalból vizsgálja.

(8) A vámhatóság a kezességvállalási engedélyt visszavonja, ha az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, illetve, ha a kezességvállaló az engedélyben meghatározott feltételeket megszegi. Ez utóbbi esetben kezességvállalásra jogosító engedély - az egyéb feltételek megléte esetén is - ismételten csak a visszavonást követő tizenkét hónap elteltével adható.

(9) A kezességi nyilatkozat elfogadásának feltételeit, a nyilatkozat tartalmát, érvényesíthetőségét, továbbá az árutovábbítás esetén a kezességvállalás egyszerűsített szabályait, valamint az egyedi és tevékenységi vámbiztosíték nyújtására vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

(10)[77] Ha az ipari vámszabadterület, továbbá a vámraktár üzemeltetője az engedély kiadása után - folyamatos tevékenység mellett - két éven keresztül mindvégig vámszempontból megbízható volt, a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott vámbiztosíték helyett a szükséges vámbiztosíték összege, legfeljebb hatvanmillió forint lehet.

(11) Ha a vámfizetésre kötelezettnek a halasztott vámfizetési engedély kiadása után - folyamatos tevékenység mellett - két éven keresztül nem keletkezik vámtartozása, a 8. § (4) bekezdés d) pontjában előírt bankgarancia mértékét az átlagos évi vámteher 4%-ában, jövedéki termék esetében 12%-ában kell megállapítani.

(12) Jövedéki termék esetén a halasztott vámfizetésben részesíthető vámteher nem haladhatja meg a tevékenységi garancia összegét.

9. §[78] (1)[79] Mentes a vámteher biztosítása alól, vagy biztosítottnak kell tekinteni:

a) a nemzetközi szerződés alapján a vámbiztosíték alól mentesített áru/vámáru,

b) a központi költségvetési szervek részére a kincstári finanszírozás keretében érkező vámáru,

c)[80] az e törvény 3. számú melléklete szerinti vámáruk ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonása, továbbá az alakiság nélkül vámigazgatási eljárás alá vont vámáru,

d) a jövedéki termék kivételével az aktív feldolgozásban vámkezelt vámáruk,

e) árutovábbítás esetén a d) pontban felsorolt aktív feldolgozás céljából érkező vámáru, ha az aktív feldolgozás, illetve az ahhoz való kapcsolat ténye a határvámhivatalnál igazolható,

f) jogszabály rendelkezése alapján a bíróság vagy más hatóság birtokába adott vámáru,

g) árutovábbítási eljárásban a vasúti, postai, hajózási és légi forgalomban szállított vámáru, ideértve a külföldi tulajdonában lévő és külföldön besorolt (lajstromozott) jármű (fuvareszköz, vasúti gördülőanyag) és szállítótartály, ameddig a fuvarozó birtokában van,

h) az árutovábbítási, a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárásban, az átmeneti megőrzésben a halasztott vámfizetési jogosultsággal rendelkező saját vámáruja,

i) a 8. § (1) bekezdésének h) és i) pontjában foglalt kivételekkel a vámraktárba beraktározott vámáru a vámraktározási eljárás időtartama alatt,

j) a 44. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti átmeneti megőrzési raktárban tárolt vámáru,

k) a vonatkozó nemzetközi egyezményben meghatározott körben a nemzetközi vámokmánnyal biztosított áru/vámáru,

l) a NATO okmányok fedezetével szállított áru/vámáru,

m) az Észak-atlanti Szerződés tagállamai fegyveres erői vagy polgári állományú tagjai, illetve az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más résztvevő államai fegyveres erői és tagjai által a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség részére védelmi cél érdekében behozott vagy beküldött vámáru,

n) árutovábbítási eljárásban azon humanitárius szállítmányok, melyek bejegyzett segélyszervezet, illetve egyház által kerülnek feladásra és/vagy szállításra az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott igazolás benyújtása esetén. Amennyiben a segélyszervezet, illetve az egyház részére harminc napon túli elintézetlen árutovábbítást tart nyilván a vámhatóság, ez a vámbiztosíték alóli mentesség nem alkalmazható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl mentes a tevékenységi biztosíték nyújtása alól, vagy biztosítottnak kell tekinteni:

a)[81] a gazdasági vámeljárások közül az aktív és passzív feldolgozás, valamint a vámfelügyelet melletti feldolgozás,

b)[82] minden egyszerűsített, illetve könnyített módon engedélyezett gazdasági vámeljárás,

c) az ideiglenes kivitel és az áru kiviteli ellenőrzése egyszerűsített eljárásban,

d)[83] a belföldi forgalom számára történő vámeljárás egyszerűsített engedéllyel, ha a vámeljárást kérő halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezik,

e)[84] a vámáru közvámraktárban történő vámraktározása, ahol a 64. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségek kizárólag a beraktározót terhelik,

f)[85] az előfinanszírozott áru közvámraktárban történő vámraktározása, a 8. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott vámbiztosíték nyújtása esetén,

g)[86] a normál vámeljárásban történő összevont árunyilatkozat adásra vonatkozó tevékenységi engedély, ha a kérelmező halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezik,

h)[87] a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésére vonatkozó kormányközi megállapodások alapján szerződő fél számára vámraktárban tárolt jövedéki termék vámáru.

i)[88] a közvetett képviselő halasztott vámfizetési engedélye, amennyiben a vámbiztosítékot az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének f) pontjában rögzített vámszámlán lekötött formában nyújtja.

(3) A vámbiztosíték alóli mentességre való jogosultságot a vámigazgatási eljárást lefolytató vámhivatalnál - az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon - az eljárást kérőnek igazolni kell.

(4) A határvámhivatal árutovábbításkor a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá az egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó termékek termékdíja utáni vámbiztosíték megállapításától - a Kt. hatálya alá tartozó önálló termékbehozatal kivételével - eltekinthet, ha a biztosíték alapjának megállapítása a forgalom zavartalan lebonyolítását veszélyezteti.

10. § (1) A vámbiztosítékot a vámhatóság köteles azonnal felszabadítani, ha annak indokoltsága megszűnik.

(2)[89][90] A vámbiztosíték indokoltsága akkor szűnik meg, ha a tevékenységi engedély megszűnt, vagy az áru/vámáru vámterhet megfizették, vagy a további vámigazgatási eljárás(ok) során a kötelezett azt újra vagy más módon biztosította, vagy az áru/vámáru, illetve a tevékenység mentes a biztosítékadás alól, vagy azt biztosítottnak kell tekinteni, továbbá, ha a vámterhet e törvény rendelkezései szerint biztosítani nem kell.

(3)[91] A vámbiztosíték indokoltsága megszűnésének, felszabadításának és elszámolásának részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(4) A készpénzben nyújtott vámbiztosíték elszámolására a törvény 135. §-ában foglaltak az irányadók.

Zálogjog

11. § (1) A vámárut a vámteher erejéig - ideértve a vámtartozást is - törvényes zálogjog terheli.

(2) A vámárut terhelő, a vámhatóság zálogjogát megelőző más zálogjogot a jogosult a vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezeltetését követően érvényesítheti.

(3) Amennyiben a belföldi forgalom számára való vámkezelésre a rendelkezési jog korlátozásával vagy feltételtől függően került sor, a zálogjog - a nem közölt vámteher elévülési idején belül - a korlátozások fennállásáig érvényesíthető.

(4) A vámtartozás tekintetében a zálogjog csak az elévülési időn belül, és akkor érvényesíthető, ha azt a vámteher tekintetében is érvényesítik.

(5) A zálogjog a vámáru jóhiszemű megszerzőjével szemben nem érvényesíthető.

(6) A törvényes zálogjog alapján történő kielégítés a vámáru értékesítése útján történik. Értékesítésre a vámtartozás jogerős megállapítása után kerülhet sor.

Vámtarifa

12. § (1)[92] A vámkezelés és a külkereskedelmi adatgyűjtés céljára a vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvényben (a továbbiakban: vámtarifatörvény) meghatározott vámtarifa (a továbbiakban: Kereskedelmi Vámtarifa) szolgál. A nem kereskedelmi jellegű áruk/vámáruk vámkezelésekor alkalmazandó vámtételeket a (3) bekezdés tartalmazza.

(2)[93] A 15. §-ban hivatkozott vámpótlék vagy ezzel azonos hatású fizetési kötelezettség megállapítása esetén ezeket a vámtarifa vámtételei, valamint a (3) bekezdésben meghatározott vámtétel mellett kell a vámkiszabásnál alkalmazni.

(3)[94] A szeszes ital, a dohánytermék, a kávé, továbbá a gépjármű kivételével egységes nyolc százalékos vámtétellel kell a vámot kiszabni a nem kereskedelmi jellegű vámáruk vámkezelése során. A nem kereskedelmi jellegű szeszes ital, a dohánytermék, a kávé, továbbá a gépjármű vámkezelése során a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni. Amennyiben valamely autonóm vagy szerződéses kedvezményes vámtétel alkalmazásának feltételei fennállnak és a vámfizetésre kötelezett annak alkalmazását kéri, a vámot az egyezményben meghatározott vámtétellel kell megállapítani.

(4)[95] A nem kereskedelmi jellegű áruk/vámáruk - útiholmin felüli - mennyiségi keretét, illetőleg az ezt meghaladó mennyiségű áru/vámáru vámkezelésének feltételét az 1. számú melléklet és e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(5)[96] Az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a belföldi forgalom számára történő vámkezelés e törvény 123/C. §-a alapján történik, és a termelőeszközök különböző vámtarifaszámok alá osztályozhatók, a vámhatóság az árunyilatkozatot adó kérésére a vámkezelésre kerülő valamennyi vámárut annak a vámárunak a vámtarifaszáma alá osztályozza, amelyre a legmagasabb vámtétel vonatkozik.

Árut/vámárut terhelő fizetési kötelezettségek[97]

13. § (1) A vámhatáron át lebonyolódó áruforgalommal kapcsolatos vámszedés az állam kizárólagos joga, amelyet a vámszervezete útján gyakorol.

(2)[98] Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a vámáru után vámterhet kell fizetni. A vámfizetési kötelezettség a vámteher megfizetésének kötelezettségét jelenti.

(3)[99] A vámmentesség csak a vám megfizetése alóli mentességet jelenti.

(4)[100] Amennyiben az exportőr nemzetközi szerződés alapján biztosított piacrajutási kedvezmények igénybevételéhez szükséges származási igazolás kiadását kérelmezi, az igazolás kiadásának feltétele a nemzetközi szerződés származási szabályaiban előírt vámfizetési kötelezettség teljesítése.

14. § (1)[101] Amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a vám összegét - az e törvényben meghatározott kivétellel - a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeinek alkalmazásával, az egyéb fizetési kötelezettségeket pedig a külön jogszabályok alapján kell kiszabni.

(2) A vámhatóság által kivetett forgalmi adókat a vonatkozó adótörvények által meghatározott mértékben kell megállapítani.

15. § Amennyiben nemzetgazdasági érdekből, átmeneti jelleggel a vámárura

a) törvény alapján általános vámpótlék,

b) kormányrendelet alapján

1. piacvédelmi vámpótlék,

2. dömpingellenes vám, vagy

3. értékkiegyenlítő vám

c)[102] a külügyminiszter és a pénzügyminiszter által, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben hozott együttes rendelet alapján mezőgazdasági piacvédelmi vámpótlék

vethető ki, ezekre a 125. §-ban foglaltak az irányadók.

AZ ÁRUK SZÁRMAZÁSA

Általános rendelkezések

16. § (1) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, az áru származási helyének azt az országot kell tekinteni, ahol az árut teljes egészében kitermelték, termesztették, tenyésztették vagy előállították, illetőleg azt az országot, ahol az árut vagy az ahhoz felhasznált anyagokat elegendő mértékben megmunkálták, feldolgozták, és ahonnan azt közvetlenül az importáló országba szállítják.

(2) Teljes egészében egy országban kitermelt, termesztett, tenyésztett vagy előállított árunak tekintendők azok

a) az ásványi anyagok, amelyeket az adott országban bányásztak ki;

b) a növényi termények, amelyeket az adott országban termesztettek;

c) az élő állatok, amelyek ebben az országban vadonélő vagy tenyésztett állatok szaporulatai;

d) a termékek, amelyeket ebben az országban nevelt állatoktól nyertek;

e) a vadász- és halászzsákmányok, amelyeket ebben az országban ejtettek el, fogtak ki;

f) a halászati vagy más tengeri termékek, amelyeket parti tengereken és tengeri gazdasági övezeteken kívül, nyílt tengeren vagy óceánon olyan hajók halásztak, amely hajókat ezen ország hajólajstromába bejegyeztek;

g) a feldolgozó hajókon az f) pontban megnevezett, az adott országból származó termékekből előállított áruk, amennyiben ezen feldolgozó hajókat az adott ország hajólajstromába bejegyezték;

h) az olyan termékek, amelyeket a tengerfenékről vagy tenger altalajából a parti tengeren kívül nyertek, amennyiben az adott ország erre a tengerfenékre vagy tenger altalajra kizárólagos használati joggal rendelkezik;

i) a maradékok és hulladékok, amelyek az előállítási folyamatnál keletkeznek, használt áruk, amelyeket ebben az országban gyűjtöttek és csak továbbfeldolgozásra hasznosíthatók;

j) az áruk, amelyeket az adott országban, kizárólag az a)-i) pontok szerinti árukból vagy származékaikból bármely gyártási fokon állítottak elő.

(3) Az (1) bekezdésben említett elegendő mértékű megmunkálás vagy feldolgozás alatt - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az olyan megmunkálást vagy feldolgozást kell érteni, amelynek eredményeként az áru értékében ötven százalékot meghaladó értéknövekedés következik be.

(4) Ha valamely áru előállításában két vagy több ország vett részt, az az ország tekintendő az áru származási országának, amelyben erre a célra létesített vállalkozás az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt megmunkálást, feldolgozást végezte, és a tevékenység elegendő mértékű megmunkálást eredményezett.

(5) Ha egy átalakítási tevékenységről megállapítást nyert, hogy annak kizárólagos célja a hatályos rendelkezések szerint egyébként alkalmazandó eljárási feltételeknél kedvezőbb feltételek elérése, az így előállított áruknak nem lehet a (4) bekezdés értelmében a megmunkálást végző országbeli származást tulajdonítani.

A származás igazolása

17. § (1) A származást igazolni

a) a vámtarifa, a mennyiségi korlátozások és minden egyéb - áruk behozatalára vonatkozó - jogszabályban meghatározott intézkedések alkalmazása céljából,

b) áruk kivitelére vonatkozó jogszabályban meghatározott intézkedések alkalmazása végett,

c) származási bizonyítványok és származás igazolására szolgáló okmányok kiállítása, illetve elfogadása egységes gyakorlatának érvényesítése céljából,

d) nemzetközi szerződésekben biztosított kedvezmények igénybevétele céljából

szükséges.

(2) Az áruk származását - ha jogszabály vagy jogszabály alapján államigazgatási eljárásban hozott határozat elrendeli - származási bizonyítvánnyal kell igazolni. A bizonyítványnak meg kell felelnie a következő feltételeknek:

a) hatóságnak vagy más - a kiállító ország által erre felhatalmazott - szervnek kell kiállítania;

b) valamennyi, az áruk azonosságának megállapításához szükséges adatot tartalmaznia kell, különösen:

1. a csomagok darabszámát, fajtáját, jelölését és számjelzéseit,

2. az áruk fajtáját,

3. az áruk bruttó és tiszta súlyát, ezek az adatok azonban más adatokkal helyettesíthetők, így különösen a mennyiség és térfogat megadásával, ha az áruk szállítása alatt jelentős súlyváltozásnak vannak kitéve, vagy ha a súly nem állapítható meg, vagy ha az áruk azonosságának megállapítását rendszerint ezek az egyéb adatok biztosítják,

4. az áruk származására vonatkozó nyilatkozatot,

5. a feladó nevét.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével, a vámáru származása fuvarlevélből és a rendelkezésre álló egyéb okmányokból állapítható meg. Amennyiben a rendelkezésre álló okmányokból a vámáru származása egyértelműen nem állapítható meg, származási bizonyítvány benyújtását kell megkövetelni.

(4) Ha a vámigazgatási eljárás során a származást illetően kétely merül fel, a (2) bekezdés feltételeinek megfelelő származási bizonyítvány bemutatása esetén is követelhető további bizonyíték annak biztosítása érdekében, hogy a származás megadása a jogszabályban foglalt feltételeknek megfeleljen.

Kedvezményes elbánás igénye esetén alkalmazandó származási előírások

18. §[103] Az Általános Preferenciális Rendszer (GSP) keretében autonóm módon, egyoldalúan biztosított vámkedvezmények igénybevétele céljából a kivitelre kerülő áruk, illetve behozatalra kerülő vámáruk származásának meghatározásakor a vámkedvezményt nyújtó ország vonatkozó jogszabályi rendelkezéseit kell figyelembe venni. A kedvezményes elbánás igénybevételéhez szükséges, a származást igazoló okmányokra vonatkozó előírásokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

19. § (1) Nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség alapján az áru származási országának megállapítására és igazolására a vonatkozó nemzetközi szerződés előírásai az irányadók. Amennyiben az adott árura vonatkozóan több nemzetközi szerződéshez kapcsolódó származási szabály alkalmazása is felmerülhet, a vámkezelést kérő határozza meg, hogy melyik származási szabály alkalmazását igényli.

(2) A vámhivatal a kérelem elutasítása esetén nem köteles azt vizsgálni, hogy az áru milyen más nemzetközi szerződés értelmében tekinthető valamely országból származónak.

19/A. §[104] (1) Az ügyfél a vámhatóságtól kötelező érvényű tarifális felvilágosítás vagy - a szabadkereskedelmi megállapodások hatálya alá tartozó árukra vonatkozóan - kötelező érvényű származási felvilágosítás (a továbbiakban: kötelező felvilágosítás) kiadását kérheti, amelyet csak a tényleges kiviteli, illetve behozatali forgalma esetén használhat fel. A kötelező felvilágosításban megadott tarifális besorolás vagy származás megjelölése - annak jogerőre emelkedése után - csak olyan áruk/vámáruk vonatkozásában kötelező a vámhatóságra nézve, amelyekre a felvilágosítást kérő ügyfél vámkezelési kérelmet nyújt be.

(2) A vámhatóság nem köteles kötelező felvilágosítást kiadni, ha a kérelem nem tényleges behozatali vagy kiviteli ügyletre vonatkozik, vagy amikor a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek a felvilágosítás kiadásához.

(3) Azt a tényt, hogy a vámeljárás alá vont áru/vámáru minden tekintetben megfelel a kötelező felvilágosításban leírtaknak - beleértve a származást meghatározó valamennyi körülményt is -, a vámkezelést kérő köteles bizonyítani.

(4) A kötelező felvilágosítás a tarifális besorolás tekintetében a jogerőre emelkedés napjától számított hat évig, a származás meghatározása tekintetében a jogerőre emelkedés napjától számított három évig érvényes.

(5) A kötelező felvilágosítást határozattal kell visszavonni, ha

a) jogszabályváltozás következtében az áru tarifális besorolása megváltozott vagy a vámtarifára vonatkozó jogszabályok arra az árura már nem alkalmazhatók,

b) a termék származási helyzete megváltozott,

c) valótlan vagy hiányos adatok alapján került kiadásra.

(6)[105] A kötelező felvilágosítás az (5) bekezdés a)-b) pontjai alapján történt visszavonását követő hat hónapig még használható abban az esetben, ha a kötelező felvilágosítást kérő a visszavonást megelőzően szerződést kötött a kötelező felvilágosításban meghatározott áruk/vámáruk beszerzésére vagy értékesítésére.

(7) A kötelező származási felvilágosítás nem mentesít a szabadkereskedelmi megállapodásokban előírt, a származás igazolására vonatkozó feltételek teljesítése alól.

(8) A kötelező felvilágosításra vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

A vám alapja

20. § (1)[106] A kiszabásra kerülő vám alapja a vámáru vámértéke. Amennyiben a vám kiszabására a kedvezményes elbánásra jogosító származás igazolásának céljából kerül sor, a vám alapjául az exportáruba beépített import vámáru vámterületre történő bekerülésekor megállapított (bevallott) vámértéket kell figyelembe venni.

(2) A beérkező vámáru vámértékét egységnyi pénznemre kerekítve kell meghatározni.

(3) Ha e törvény rendelkezése szerint a vámérték megállapítása a 21-27. §-ok alapján történik, ezek egymást követő sorrendje az irányadó oly módon, hogy ha valamely § nem alkalmazható, a következő § alapján kell megkísérelni a vámérték meghatározását.

(4)[107] Az ipari vámszabadterületről belföldre szállított vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor a vám alapját - függetlenül attól, hogy a vámáruban belföldi eredetű áru értéke is szerepel - az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani. Ilyen esetben a belföldi forgalom számára való vámkezelésnél a 153. § (1)-(2) bekezdéseinek rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(5)[108] E törvény végrehajtási rendeletében meghatározott vámáruk esetében a vámérték megállapítására egyszerűsített eljárási szabályok állapíthatók meg.

(6)[109] A kereskedelmi forgalomban beérkező vámáru esetén - a (7)-(8) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámkezelést kérőnek a vámkezelési kérelemhez csatolnia kell a vámértékbevallást, amelyet a 21-31. §-ok rendelkezéseinek figyelembevételével állított ki.

(7)[110] Nem kell vámértékbevallást csatolni, ha

a) a vámáru vámértéke küldeményenként nem éri el a háromszázezer forintot, és az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: GATT) VII. Cikkének végrehajtásáról szóló Egyezmény (a továbbiakban: GATT Vámértékegyezmény) 8. Cikkének 1. c) pontjában meghatározott anyagi értéket képviselő jogdíj vonatkozásában fizetési kötelezettség az importált vámáruhoz kapcsolódóan nem keletkezik, vagy

b) a vámáru vámmentes vámkezeléséhez tiltó vagy korlátozó rendelkezés nem kapcsolódik, és egyéb, a vámhatóság által érvényesítendő adófizetési kötelezettség sem keletkezik a vámkezeléskor,

c) a vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelése a (4) bekezdés szerint történik.

(8)[111] Nem szükséges vámértékbevallást csatolni

a) ha a vámáru vámértéke nem éri el küldeményenként az egymillió forintot és a vámérték meghatározása a 21. § rendelkezései szerint történt;

b) az árutovábbítási eljárásban;

c) vámraktárban való raktározáskor;

d) a kiviteli ellenőrzés, a passzív feldolgozás és az ideiglenes kivitel esetén;

e) minden olyan - az a)-d) pontban nem említett - esetben, amikor a vámkezeléshez számla benyújtása nem kötelező.

Ez esetekben úgy kell eljárni, mintha a vámkezelést kérő a vámértékbevallást csatolta volna.

(9)[112] A vámhatóság a (7) bekezdés a) pontjában és a (8) bekezdés a) pontjában meghatározott értékhatár alatti értékű vámáru esetében is kérheti a vámértékbevallást, ha az a vámérték megállapításához szükséges.

A vámérték meghatározás általános szabályai

21. § (1) A vámáru vámértékét elsősorban az ügyleti érték alapján kell meghatározni. Az ügyleti érték az az ár, amelyet a Magyarországra irányuló export eladás során az árukért - a 28. § rendelkezéseinek megfelelő kiigazítások után - ténylegesen fizettek, vagy fizetni fognak, feltéve, hogy

a) a vevő számára az áru feletti rendelkezésre vagy az általa történő felhasználásra vonatkozóan nincs egyéb korlátozás, mint

1. amelyet a hazai jogszabályok vagy hatóságok előírnak vagy megkövetelnek,

2. amelyek behatárolják azt a földrajzi területet, amelyen belül az áruk viszonteladásra kerülhetnek,

3. amelyek az áruk értékét lényegesen nem érintik;

b) az eladás vagy az ár nem függ olyan feltételektől vagy ellenszolgáltatásoktól, amelynek az értéke nem határozható meg az értékelendő árut illetően;

c) az áruknak a vevő általi későbbi viszonteladásából, egyéb átengedéséből vagy használatából származó haszon - sem közvetlenül, sem közvetve - nem kerül vissza az eladóhoz, kivéve, ha a 28. § rendelkezései szerint a kiigazítás elvégezhető; és

d) a vevő és az eladó nincs kapcsolatban egymással vagy ha a vevő és az eladó kapcsolatban áll egymással, az ügyleti érték a (2)-(4) bekezdés rendelkezései alapján vámcélokra elfogadható.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában a vevőt és az eladót csak akkor kell kapcsolatban állónak tekinteni,

a) ha az egyik fél részt vesz a másik vállalatának vezetésében;

b) ha közös gazdasági vállalkozásban vesznek részt;

c) ha munkaadói és munkavállalói viszonyban vannak egymással;

d) ha bárki - közvetve vagy közvetlenül - tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek legalább öt százalékát;

e) ha egyikük közvetve vagy közvetlenül irányítja vagy ellenőrzi a másikat;

f) ha egy harmadik személy (szervezet) közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi;

g) ha közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt (szervezetet); vagy

h) ha hozzátartozók.

(3) Az ügyleti értékkel kapcsolatban annak meghatározásakor, hogy az ügyleti érték elfogadható-e az (1) bekezdésben meghatározott célra, az a tény, hogy a vevő és az eladó a (2) bekezdés értelmében kapcsolatban áll egymással, önmagában nem elegendő ok arra, hogy az ügyleti értéket elfogadhatatlannak tekintsék. Ilyen esetben meg kell vizsgálni az eladás körülményeit, és az ügyleti értéket el kell fogadni, ha megállapítható, hogy a kapcsolat nem befolyásolta az árat. Ha az importőr által nyújtott vagy egyéb információk alapján az állapítható meg, hogy a kapcsolat befolyásolta az árat, ezt a tényt, annak indokait közölni kell az importőrrel, és megfelelő lehetőséget kell adni a válaszadásra.

(4) Az egymással kapcsolatban álló személyek közötti eladáskor az ügyleti érték elfogadható, és az áruk értékelése az (1) bekezdés rendelkezései alapján történik, ha az importőr bebizonyítja, hogy a szóban forgó érték szorosan megközelíti az egy időben vagy közel azonos időben előforduló alábbi értékek egyikét:

a) azt az ügyleti értéket, amelyet azonos vagy hasonló áruk egymással kapcsolatban nem álló vevőknek Magyarországra történő eladásakor alkalmaztak;

b)[113] a 25. §, valamint a 26. § rendelkezései szerint meghatározott azonos vagy hasonló áruk vámértékét;

c)[114]

(5) A (4) bekezdés szerinti feltételek vizsgálatánál megfelelően figyelembe kell venni a kereskedelmi és mennyiségi szintek között kimutatott különbségeket, a 28. §-ban felsorolt tényezőket és azokat a költségeket, amelyeket az eladó visel olyan eladások esetén, amikor közte és a vevő között nincs kapcsolat, és amelyeket a vele kapcsolatban levő vevőknek történő eladások esetén nem visel.

(6) A (4) bekezdés szerinti ismérvek vizsgálata az importőr kezdeményezésére és kizárólag összehasonlítási céllal történhet. Helyettesítő értékek nem állapíthatók meg a (4) bekezdés alapján.

(7) A vámérték nem tartalmazhatja a következő díjakat vagy költségeket, feltéve, ha azokat elkülönítették az importált áruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ártól:

a) a bevitel után az importált ipari létesítményen, gépen vagy berendezésen végzett összeszerelés, üzembe helyezés, karbantartás vagy műszaki segítségnyújtás költségeit;

b) a behozatal utáni szállítási díjakat (a magyar határtól az első belföldi rendeltetési helyig);

c) az importált áruval kapcsolatos forgalmi adókat, illetékeket, díjakat.

22. § (1) Ha az importált áruk vámértéke a 21. § rendelkezései alapján nem állapítható meg, a vámérték a Magyarországra irányuló exportra eladott és az értékelendő áruval egy időben vagy megközelítőleg azonos időpontban exportált azonos áruk ügyleti értéke lesz.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a vámérték meghatározása azoknak az azonos áruknak az ügyleti értékén alapul, amelyeket ugyanazon kereskedelmi feltétellel és lényegében ugyanolyan mennyiségben adtak el, mint az értékelendő árukat. Ha ilyen eladás nem állapítható meg, azoknak az azonos áruknak az értékét kell alapul venni, amelyeket más kereskedelmi szinten vagy más mennyiségekben adtak el, kiigazítva azt azoknak az eltéréseknek a figyelembevételével, amelyeket a kereskedelmi szint vagy a mennyiség okozhat, feltéve, ha a kiigazítás olyan kimutatás, bizonyíték alapulvételével történik, amelyből - függetlenül attól, hogy a kiigazítás értéknövekedést vagy csökkenést eredményez - világosan megállapítható a kiigazítás indokoltsága és pontossága.

(3) Ha a 28. § (4) bekezdésében megjelölt költségeket és díjakat az ügyleti érték tartalmazza, a kiigazítást azoknak a jelentős különbségeknek a figyelembevételével kell elvégezni, amelyek az importált árukra és a szóban forgó azonos árukra vonatkozó költségek és díjak között fennállnak, a szállítási távolságok és módozatok közötti különbségek folytán.

(4) Ha az (1)-(2) bekezdés alkalmazásakor több azonos áru meglétét állapítják meg eltérő ügyleti értékkel, közülük a legalacsonyabb ügyleti értéket kell alapul venni az importált áruk vámértékének meghatározásakor.

23. § (1) Ha az importált áruk vámértéke a 21. § és a 22. § rendelkezései alapján nem állapítható meg, a vámérték a Magyarországra exportra eladott és az értékelendő áruval egy időben vagy megközelítőleg azonos időben exportált hasonló áruk ügyleti értéke lesz.

(2) E § alkalmazása esetén a vámérték meghatározásakor azoknak a hasonló áruknak az ügyleti értékét kell felhasználni, amelyeket ugyanazon kereskedelmi szinten és lényegében ugyanolyan mennyiségben adtak el, mint az értékelendő árukat. Ha ilyen eladás nem állapítható meg, azoknak a hasonló áruknak az ügyleti értékét kell alkalmazni, amelyeket más kereskedelmi szinten vagy más mennyiségekben adtak el, kiigazítva azon eltérésekkel, amelyeket a kereskedelmi szint vagy a mennyiség okozhat, feltéve, hogy a kiigazítás olyan kimutatás, bizonyíték alapulvételével történik, amelyből - függetlenül attól, hogy a kiigazítás értéknövekedést vagy csökkenést eredményez - világosan megállapítható a kiigazítás indokoltsága és pontossága.

(3) Ha a 28. § (4) bekezdésében hivatkozott költségeket és díjakat az ügyleti érték tartalmazza, a kiigazítást azoknak a jelentős különbségeknek a figyelembevételével kell elvégezni, amelyek az importált árukra és a szóban forgó hasonló árukra vonatkozó költségek és díjak között fennállnak, a szállítási távolságok és módozatok közötti különbségek folytán.

(4) Ha több hasonló árunál eltérő ügyleti érték állapítható meg, a legalacsonyabb ügyleti értéket kell alapul venni az importált áruk vámértékének meghatározásakor.

24. § Ha az importált áruk vámértéke a 21-23. §-ok rendelkezései alapján nem állapítható meg, a vámértéket a 25. § rendelkezései szerint kell megállapítani, vagy ha így sem határozható meg, akkor a 26. § rendelkezései szerint. Az importőr kérelmére a 25. § és 26. § alkalmazási sorrendjét meg kell fordítani.

25. § (1) Ha az importált áruk vagy az azonos, vagy hasonló importált áruk változatlan állapotban kerülnek eladásra belföldön, az importált áruk vámértéke e § értelmében olyan egységáron alapul, amelyen az importált árukat vagy azonos vagy hasonló importált árukat az értékelendő áruk behozatalával egy időben vagy közel azonos időben a legnagyobb mennyiségben olyan vevőnek adtak el, aki nem áll kapcsolatban azzal, akitől ilyen árut vásárolt. Ez esetben le kell vonni:

a) a szokásos mértékű vagy a megállapodás szerinti jutalékot, vagy a szokásos nyereséget és az általános költségeket, amelyek Magyarországon az azonos osztályú vagy fajtájú áruk eladásakor merülnek fel;

b) a szokásos szállítási, biztosítási és járulékos költségeket, amelyek Magyarország területén felmerülnek;

c) ahol szükséges, a 28. § (4) bekezdésében meghatározott költségeket és díjakat; és

d) a vámterhet és egyéb köztartozást, amelyet a hazai jogszabályok alapján a behozatal vagy az áruk eladása miatt fizetni kell.

(2)[115] Ha sem az importált árukat, sem azonos vagy hasonló importált árukat nem adtak el az értékelendő áruk importjának időpontjában, illetőleg megközelítőleg azonos időpontban, akkor a vámérték az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően azon az egységáron alapul, amelyen az importált árukat vagy az azonos vagy hasonló importált árukat Magyarországon az értékelendő áru importját követő legkorábbi időpontban, de legkésőbb kilencven napon belül, változatlan állapotban eladták.

(3) Ha sem az importált áruk, sem azonos vagy hasonló importált áruk változatlan állapotban nem kerültek eladásra Magyarországon, akkor - az importőr kérelmére - a vámérték azon az egységáron alapul, amelyen az importált árukat további megmunkálás vagy feldolgozás után a legnagyobb mennyiségben értékesítették olyan magyarországi vevőknek, akik nem állnak a 21. § (2) bekezdése szerinti kapcsolatban azokkal a személyekkel (szervezetekkel), akiktől ilyen árut vásárolnak, figyelembe véve a további megmunkálás vagy feldolgozás következtében keletkezett értéknövekedést és az (1) bekezdésben felsorolt levonásokat.

26. § (1) Ezen § rendelkezései szerint az importált áruk vámértéke számított értéken alapul. A számított érték az alábbiakból tevődik össze:

a) az importált áruk előállításakor alkalmazott anyagok és gyártási műveletek vagy más megmunkálás költsége, vagy értéke;

b) a nyereség és az általános költségek összege, amely megegyezik az exportáló ország termelői által a Magyarországra irányuló exportra gyártott, az értékelendő árukkal azonos osztályú vagy fajtájú áruk eladásakor szokásosan felszámított összegekkel;

c) minden más költség, amely a hazai jogszabályok által meghatározott vámérték megállapításhoz szükséges.

(2) A vámhatóság nem kötelezhet Magyarországon nem bejegyzett szervezetet, illetve a vámterületen lakóhellyel nem rendelkező természetes személyt arra, hogy a számított érték meghatározása céljából vizsgálatra elszámolást mutasson be, vagy könyvelésébe, illetve más okmányokba való betekintést tegyen lehetővé. Az áruk előállítójának az e § rendelkezései szerinti vámérték megállapítás céljából adott információit azonban a vámhatóság a termelő hozzájárulásával más országban ellenőrizheti, feltéve, hogy a szóban forgó ország illetékes hatóságát arról előzetesen értesíti, és az a vizsgálatot nem ellenzi.

27. § (1) Ha az importált áruk vámértéke a 21-26. §-ok rendelkezései szerint nem állapítható meg, a vámérték meghatározása a Magyarországon rendelkezésre álló adatok alapján és olyan módszerekkel történik, amelyek összhangban vannak az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. Cikke elveivel és általános rendelkezéseivel, valamint a VII. Cikk végrehajtásáról szóló Egyezmény rendelkezéseivel.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása alapján sem állapítható meg a vámérték:

a) a Magyarországon gyártott termékek belföldi eladási ára alapján;

b) oly módon, amely két lehetséges érték közül vámcélokra a magasabb elfogadását irányozza elő;

c) az árunak az exportőr ország belföldi piacán megállapított ára alapján;

d) olyan termelési költség alapján, amely eltér az azonos vagy hasonló áruknak a 26. § rendelkezései szerint meghatározott számított értékétől;

e) harmadik országba irányuló exportra eladott áruk ára alapján;

f) minimum-vámérték figyelembevételével;

g) önkényes vagy fiktív értékek alkalmazásával.

(3) A vámfizetésre kötelezettet kérelmére írásban tájékoztatni kell az e § rendelkezései alapján meghatározott vámértékről és az értékmegállapítás módszeréről.

28. § (1) A 21. § alapján történő vámérték meghatározásnál az importált árukért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árhoz hozzá kell adni

a) a következő díjakat és költségeket, amennyiben azokat a vevő viseli, de az árukért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árban nincsenek benne:

1. jutalék és alkuszdíj, kivéve a vételi jutalékot,

2. a göngyölegek költsége, amelyek vámszempontból egy tekintet alá esnek a szóban forgó áruval,

3. csomagolási költség, amely mind a munkabért, mind az anyagköltséget magában foglalja;

b) az alábbi termékek és szolgáltatások arányosan megosztott értékét (ha azokat közvetve vagy közvetlenül, költségmentesen vagy csökkentett költséggel a vevő nyújtja, és azokat az importált áruk exportcélú előállításához vagy eladásához használják fel, illetve veszik igénybe, amennyiben azok értékét a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árba nem számították bele):

1. az importált áruba beépített anyagok, alkatrészek, részek és hasonló elemek,

2. szerszámok, présminták, öntőformák és az importált áruk előállítása során felhasznált hasonló elemek,

3. az importált áruk előállítása során elhasznált anyagok,

4. mérnöki tervezés, fejlesztés, formatervezés, valamint tervrajzok, vázlatok, amelyek nem Magyarországon készültek, és az importált áruk előállításához szükségesek;

c) az értékelt árukra vonatkozó, licencia- és szerzői díjakat, a vagyoni értéket képviselő jog díját a (2) bekezdésben foglalt esetben;

d) az importált áruk későbbi viszonteladásából, átengedéséből vagy használatából származó haszon bármely részének értékét, amely közvetve vagy közvetlenül visszakerül az eladóhoz.

(2) A vagyoni értéket képviselő jog díját akkor kell vámértéknövelő tényezőként figyelembe venni, amennyiben azt a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár nem tartalmazza, és ha az értékelendő vámárura vonatkozik, továbbá a vevőnek az értékelendő áru megvásárlásának feltételeként azt akár közvetlenül, akár közvetve meg kell fizetnie.

(3) Az értékelendő vámárura vonatkozó vagyoni értéket képviselő jog megvásárlása feltételeinek és értékének ellenőrzése céljából - a vámhivatal kérésére - a vámkezelést kérőnek csatolnia kell a külkereskedelmi szerződés magyar nyelvű fordítását és - amennyiben a vámkezelésre kerülő vámáru engedélyköteles - a behozatali engedély vámpéldányát.

(4) A vámértékbe továbbá be kell számítani (amennyiben azt a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár nem tartalmazza):

a) az importált áruk magyar vámhatárig történő szállítási költségét;

b) az importált áruknak a magyar vámhatárig való szállításával kapcsolatos ki- és berakási, valamint anyagmozgatási költségét;

c) a vámhatárig felmerülő biztosítási költséget.

29. §[116] (1)[117] A vámáru vámértékeként bevallott összeget a vámhatóság vizsgálni köteles. Amennyiben a bevallott vámérték a vámhatóság nyilvántartásában szereplő összehasonlító értéknél 20%-ot - a Kereskedelmi Vámtarifa 1-24. Árucsoportjába tartozó termékeknél 5%-ót-meghaladó mértékben alacsonyabb, vagy az egyszerűsített eljárás során a vámkezelést kérő jelzi, hogy a bevallott vámérték nem tekinthető véglegesnek, a vámhivatal a vámkezelést csak akkor végzi el, és a vámárut akkor adja ki, ha a vámfizetésre kötelezett vagy közvetlen képviselője a bevallott vámérték és a vámhatóság nyilvántartásában szereplő összehasonlító érték különbözetének figyelembevételével megállapított vámteher különbözetre vámbiztosítékot nyújt. Ilyen esetben a bevallott vámértéket a vizsgálat befejezéséig - a WTO Vámértékegyezmény 13. Cikke alapján - ideiglenesnek kell tekinteni.

(2) A vámérték vizsgálata során a vámhivatal nem köteles az importált vámáru bevallott vámértékét elfogadni, ha kétség merül fel, hogy a bevallott vámérték nem a ténylegesen fizetett vagy fizetendő áron alapul. A kétség különösen akkor megalapozott, ha a vámárura vonatkozó - a vámhatóság nyilvántartásában szereplő - összehasonlító értéktől való eltérés több mint 50%-os. Ebben az esetben a vámhivatal a vámértéket a 22-27. §-ok alapján állapítja meg. A kétség fennállása esetén a vámfizetésre kötelezettől a vámhatóság további adatokat kérhet.

A vámérték meghatározás különös szabályai

30. § (1)[118] Vámfelügyelet melletti feldolgozás esetén az engedélyes a végtermék vámértékének meghatározását az alábbiak szerint választhatja meg:

a) valamely harmadik országban gyártott azonos vagy hasonló termék ugyanazon időpontban vagy közel azonos időpontban meghatározott vámértéke, vagy

b) a végterméknek az e törvény 25. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt levonások figyelembevételével kiszámított belföldi eladási ára, feltéve, hogy azt nem befolyásolja a vevő és eladó közötti kapcsolat, vagy

c) azonos vagy hasonló termékek - az e törvény 25. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt levonások figyelembevételével kiszámított - belföldi eladási ára, feltéve, hogy azt nem befolyásolja a vevő és eladó közötti kapcsolat, vagy

d) a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárás alá vont vámáruk feldolgozási költségekkel megnövelt vámértéke.

(2)[119] A vámfelügyelet melletti feldolgozás és az aktív feldolgozás felfüggesztő vámeljárásban vámkezelt vámáru belföldön maradt hulladékának, melléktermékének a vámkiszabás alapjául szolgáló vámértékét - amennyiben a minőségi változásnak megfelelő számla nem áll rendelkezésre - a vámhivatal az e törvény 27. §-ában foglaltak alkalmazásával, becslés útján állapítja meg.

(3)[120]

(4) Az ipari vámszabadterületről belföldre szállított vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor a vám alapját - függetlenül attól, hogy a vámáruban belföldi eredetű áru értéke is szerepel - a 20. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. Ilyen esetben a belföldi forgalom számára való vámkezelésnél a 153. § (1)-(2) bekezdéseinek rendelkezéseit is kell alkalmazni.

31. § (1) Adatfeldolgozó berendezéshez való használatra behozott adatokat vagy utasításokat tartalmazó hordozóeszköz vámértékének meghatározásakor csak magának a hordozóeszköznek az értékét kell figyelembe venni. A hordozóeszköz vámértékébe nem számít bele az adatok vagy utasítások vámértéke, feltéve, hogy ezen érték különválasztható az adott hordozóeszköz vámértékétől. Amennyiben a hordozóeszköz a vagyoni értéket képviselő jog fogalomkörébe tartozó információt hordoz, a vámértéket a 28. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában:

a) a "hordozóeszköz" kifejezés nem foglalja magában az integrált áramköröket, félvezetőket és hasonló eszközöket, vagy olyan termékeket, amelyek ilyen áramköröket vagy eszközöket tartalmaznak;

b) az "adatok vagy utasítások" kifejezés nem foglalja magában a hang-, kép- vagy videofelvételeket, vagy ezek képzésére szolgáló digitális jeleket.

32. §[121] (1)[122] A nem kereskedelmi jellegű vámáru után fizetendő vám alapja a vámárunak külföldön kifizetett vagy fizetendő ára az értékesítési országban hatályban lévő rendelkezések szerint levonható vagy visszatéríthető adó levonása után, amennyiben az adó mértéke á benyújtott számlán szereplő adatokból megállapítható. Ha a vámfizetésre kötelezett, illetve a közvetlen képviselő a vámkezeléshez számlát nem tud benyújtani, értéknyilatkozatot tehet. Amennyiben a vámfizetésre kötelezett vagy a közvetlen képviselő értéknyilatkozatot sem tud tenni, a fizetendő vámteher alapját a vámáruhoz legjobban hasonló árunak a vámmal és belföldi adókkal csökkentett, a vámhatóság nyilvántartásában szereplő átlagos belföldi fogyasztói árának alapulvételével a vámhatóság állapítja meg, szükség esetén szakértői vélemény alapján. A használt vámáru belföldi árának megállapításánál a használtság mértékét is figyelembe kell venni.

(2) A vámhatóság a számlán feltüntetett vagy az értéknyilatkozatban szereplő értéket nem köteles elfogadni a vámkiszabás alapjának meghatározásakor, ha az indokolatlanul jelentős mértékben eltér az adatbázisában szereplő átlagos belföldi ártól vagy kétség merül fel a számla valódiságát illetően. Ebben az esetben a fizetendő vám alapjának meghatározásakor az adatbázisában szereplő átlagos belföldi fogyasztói árat, vagy ennek hiányában a vámhatóság rendelkezésére álló egyéb értéket kell figyelembe venni.

33. § (1) A jogellenes belföldi forgalomba hozatal esetében a vám alapja a vámárunak a csempészet vagy vámorgazdaság bűncselekmény, illetőleg a vámszabálysértés elkövetése napján, ha pedig ez az időpont nem állapítható meg, a felfedés napján fennálló jellegének megfelelő vámértéke.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben nem lehet megállapítani, hogy az elkövetési tárgyként szolgáló vámáru milyen állapotban volt, mennyi volt a vámértéke, ezeket a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíteni kell.

II. Fejezet

AZ ÁRU, VÁMÁRU VÁMJOGI HELYZETÉNEK RENDEZÉSÉIG ALKALMAZANDÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Áruforgalom vámellenőrzése

34. § (1) A külföldről behozott vámárut vagy a külföldre kivitelre kerülő árut - függetlenül attól, hogy kell-e utána vámot fizetni vagy sem - vámellenőrzés alá kell vonni.

(2) A vámellenőrzés az állam kizárólagos joga, amit a vámszervezet szervei útján gyakorol. A vámellenőrzés biztonsága érdekében csak úgy szabad árut a vámterületre behozni, vagy onnan kivinni, hogy arról a vámszervezet szervei tudomást szerezzenek, és a vámellenőrzést el tudják végezni.

(3) A vámellenőrzést az áru származási országára, továbbá a küldő vagy a rendeltetési országra való tekintet nélkül, illetőleg a szállítóeszköz bejegyzési országától, annak tulajdonosától, érkezési és rendeltetési helyétől függetlenül, megkülönböztetés nélkül kell elvégezni.

VÁMIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK A HATÁRON

Beléptetés

35. §[123] A beléptetés a jelentkezési, az árubemutatási, továbbá a nem természetes személy által lebonyolított kereskedelmi forgalomban az árubejelentési kötelezettségek teljesítésének a határvámhivatal általi elfogadásából, a behozatal feltételeinek megállapításából, kereskedelmi forgalomban az ellenőrző vizsgálatból, valamint a további vámkezelés iránti kérelem elfogadásából áll.

Kiléptetés

36. § (1) A kiviteli ellenőrzés, az ideiglenes kivitel, a passzív feldolgozás, valamint a tranzitcélú árutovábbítás alá vont áruk kiléptetését a határvámhivatal végzi.

(2) A kiléptetés a jelentkezési és árubemutatási, kereskedelmi forgalomban, továbbá az árubejelentési kötelezettségek teljesítésének a határvámhivatal által történő elfogadásából, kereskedelmi forgalomban az ellenőrző vizsgálatból, és az áru külföldre történő kilépésének megállapításából és igazolásából áll.

Jelentkezési kötelezettség

37. § (1) Aki az államhatáron belép, a határrendészeti ellenőrzést követően azonnal, aki kilépni szándékozik, szintén a határrendészeti ellenőrzés után, közvetlenül a kilépés előtt a határvámhivatalnál vámellenőrzés céljából jelentkezni köteles.

(2) Ha a vámellenőrzés külföldön létesített magyar határvámhivatalnál történik, az (1) bekezdésben szabályozott jelentkezési kötelezettség teljesítése a vonatkozó nemzetközi szerződésben foglaltak figyelembevételével történik.

(3) Aki a vámhatárt a fuvarozó járművén lépi át, a vámellenőrzés alkalmával tesz eleget jelentkezési kötelezettségének.

(4) Az államfők, kormányfők és a törvényhozó testületek elnökei mentesek a jelentkezési kötelezettség alól.

(5) A jelentkezési kötelezettség rendelkezései nem érintik az államhatár átlépésére vonatkozó külön jogszabályok előírásait.

Árubejelentési kötelezettség

38. § (1) A vámhatárt bármely irányba átlépő kereskedelmi szállítóeszközről és annak rakományáról - ha nemzetközi szerződés vagy e törvény másként nem rendelkezik - általános írásbeli árubejelentést kell a határvámhivatal részére adni.

(2) Kereskedelmi szállítóeszközön történő fuvarozás esetén az írásbeli árubejelentéssel egyidejűleg be kell mutatni az áru szállítására vonatkozó fuvarlevelet és vámokmányt is.

(3) Az árubejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a kereskedelmi forgalomban a vámhatáron átlépő árut nem kereskedelmi szállítóeszközön vagy kereskedelmi szállítóeszköz rendszeresített rakterén kívül szállítják.

(4) Az írásbeli általános árubejelentést az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon kell megtenni.

(5) Írásbeli árubejelentést kell adni:

a)[124] a csővezetéken külföldről beérkező és külföldre kiszállított árukról/vámárukról, behozatali irányú forgalom esetén az első belföldi, a kiviteli irányú forgalom esetén pedig az utolsó belföldi mérőállomás fekvése szerint illetékes vámhivatal részére, és

b)[125] az elektromos vezetéken beérkező vagy kiszállításra kerülő áruról/vámáruról a 17. számú Vámhivatal által kijelölt vámhivatal részére.

(6) A jelentkezési kötelezettség alóli mentesség egyúttal árubejelentési kötelezettség alóli mentességet is jelent.

(7)[126]

Árubemutatási kötelezettség

39. § (1)[127] A vámhatáron át behozott vagy kivitelre kerülő árut/vámárut - ideértve a járművet és a szállítótartályt is - az árubejelentést követően a határvámhivatalnál be kell mutatni, és annak megfelelő vámigazgatási eljárás alá vonását kell kérni. A határvámhivatal a vámigazgatási eljárás mellett biztosítani köteles a növény- és állategészségügyi ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzését is.

(2) A bemutatásra és a vámkezelés kérésére az a személy (szervezet) köteles, aki az árut a vámhatáron átviszi.

(3) Mentesek az árubemutatási kötelezettség alól

a) az államfőknek és a kormányfőknek, a törvényhozó testületek elnökeinek, a külföldi államok kormánya tagjainak, illetőleg a külföldi államok kormányküldöttsége tagjainak és mindezek kísérőinek használatára szolgáló áruk;

b) nemzetközi szerződés alapján a bemutatási kötelezettség alól mentesített áruk.

(4) Nem kell a határvámhivatalnak - viszonosság esetén - bemutatni

a) a külföldi államok magyarországi diplomáciai képviselői és konzuli tisztviselői, valamint a nemzetközi szervezetek tisztségviselői, továbbá az említett személyek családjának a velük közös háztartásban élő tagjai;

b) a Magyarországon megtartásra kerülő diplomáciai értekezletekre érkező, illetőleg onnan távozó küldöttségek vezetői és tagjai;

c) a külföldi államok Magyarország területén átutazó, nem magyarországi diplomáciai képviselői és konzuli tisztviselői, továbbá családtagjaik

személyi poggyászait és az általuk használt járműveket.

(5) A (4) bekezdésben említett viszonosságot az ellenkező rendelkezés kiadásáig vélelmezni kell. A viszonosság kérdésében a külügyminiszter álláspontja az irányadó.

(6) A személyi poggyász kifejezés alatt a mentességre jogosulttal együtt beérkező és kivitelre kerülő, valamint a hivatali szolgálatával összefüggésben általa vagy számára előre- vagy utánküldött azon poggyászokat kell érteni, amelyek kizárólag személyes használatra szolgáló tárgyakat tartalmaznak, ideértve a berendezkedéshez szükséges tárgyakat is, feltéve, hogy az előre- vagy utánküldött poggyász a hivatali szolgálat megkezdéséről, illetve befejezéséről adott értesítéstől számított hat hónapon belül kerül vámkezelésre.

(7) A (4) bekezdésben említett személyi poggyász kizárólag abban az esetben vonható árubemutatási kötelezettség alá, ha alapos okkal feltételezhető, hogy olyan tárgyakat tartalmaz, amelyek nem személyes használatra szolgálnak, vagy amelyek behozatala és kivitele a magyar jogszabályok szerint tilos vagy külön engedélyhez kötött, de ilyen engedélyt nem mutattak be, illetve amelyek vesztegzárra vonatkozó rendelkezések hatálya alá esnek. Az ilyen vizsgálatot csak a jogosult vagy igazolt képviselője jelenlétében lehet lefolytatni.

Ellenőrző vizsgálat a vámhatáron

40. § (1) Az árubemutatási kötelezettség alá tartozó kereskedelmi szállítóeszközöket és azok rakományát a határvámhivatal köteles beléptető, illetőleg kiléptető ellenőrző vizsgálat alá vonni.

(2) Az ellenőrző vizsgálat magában foglalja

a) a kereskedelmi szállítóeszköz megvizsgálását abból a szempontból, hogy azon árut csak az arra szolgáló rakterületen helyeztek-e el;

b) a kereskedelmi szállítóeszköz adatainak az általános árubejelentésen feltüntetett adatokkal való azonosítását, valamint annak megállapítását, hogy az üresnek jelzett szállítóeszköz valóban üres-e;

c) a rakottnak jelzett kereskedelmi szállítóeszköznél, továbbá a darabárunál az azonossági jelek ellenőrzését, illetőleg szükség esetén az azonosság biztosítását;

d) poggyász- és mozgópostakocsinál annak megállapítását, hogy azon nem szállítanak-e olyan árut, amely a vonatkozó szállítási és postai okmányokban nem szerepel;

e) a kiléptetésre kerülő kereskedelmi szállítóeszköz esetén annak megvizsgálását, hogy a rajta lévő áru kivitelben való vámkezelése megtörtént-e;

f) étkező- és hálókocsi, továbbá vízijármű esetén a leltárnak, valamint az utasok ellátását szolgáló készletnek az ellenőrzését;

g) nemzetközi szerződések által kikötött szállítási feltételek teljesülésének ellenőrzését.

(3) Az ellenőrző vizsgálat alkalmával vámvizsgálatot is kell tartani, ha

a) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére van gyanú, vagy

b) a vámbiztosíték összegének megállapítása miatt erre szükség van.

41. § (1) Az ellenőrző vizsgálat befejezéséig a kereskedelmi szállítóeszközt mozgásba hozni, arról leszállni vagy arra felszállni, illetőleg abból árut kirakni, vagy oda árut berakni, vonatszerelvényt megosztani csak a határvámhivatal engedélyével szabad.

(2) Az ellenőrző vizsgálatnál az írásbeli általános árubejelentést adó köteles közreműködni, és az ahhoz szükséges segédeszközt és munkaerőt saját költségére és veszélyére biztosítani. Ennek elmulasztása esetén a feltételeket a vámhivatal az árunyilatkozatot adó költségére és veszélyére biztosítja.

(3)[128] Az ellenőrző vizsgálatot a vámutak áteresztő képességének növeléséhez és a nemzetközi áruforgalom gyors lebonyolításához fűződő érdek szem előtt tartásával kell végrehajtani. Elsőbbséget kell biztosítani az olyan szállítóeszközök ellenőrző vizsgálatának, amelyeken utasokat, élő állatokat, romlandó árukat, veszélyes anyagokat, sürgős életmentő küldeményt vagy NATO okmány fedezete mellett árut/vámárut szállítanak.

A beléptetés megtagadása

42. § (1) A határvámhivatal jogosult a szállítóeszköz és rakományának beléptetését mindaddig megtagadni, amíg annak vámkezelésben való részesítését nem kérik, vagy a kérelem a hatályos jogszabályok, így különösen az állategészségügyi, a növényegészségügyi és a környezetvédelmi jogszabályok alapján nem teljesíthető.

(2) A bármely ok miatt vámigazgatási eljárás alá nem vonható vámárut - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a határvámhivatal engedélyével az áru szállítója jogosult külföldre visszaszállítani.

(3) Vámkezelési kérelem hiányában vagy a nem teljesíthető kérelem miatt visszatartott kereskedelmi szállítóeszközt és annak rakományát a határvámhivatal jogosult külföldre visszairányítani abban az esetben, ha a beléptetés megtagadása a határátkelőhelyen forgalmi zavart okoz, vagy a határátkelőhely áteresztő képességét hátrányosan befolyásolja.

A kiléptetés megtagadása

43. § A határvámhivatal jogosult a szállítóeszköz és rakományának kiléptetését mindaddig megtagadni, amíg a kiléptetés a hatályos jogszabályok alapján nem teljesíthető.

Átmeneti megőrzés

44. § (1)[129] Átmeneti megőrzés alatt áll a vám elé állított vámáru mindaddig, amíg további vámjogi sorsa nem rendeződik. Az átmeneti megőrzés alatt lévő vámárut átmeneti megőrzési raktárban kell tárolni.

(2)[130] Átmeneti megőrzési raktárként üzemeltethető:

a) a fuvarozó, a szállítmányozó cég, továbbá az engedélyezett címzett, valamint a vámkezelő helyet üzemeltető vámügynök - rendszeres tevékenysége keretében - telephelyére érkező, átmeneti megőrzés alá vont vámáru vámhatóság által engedélyezett tárolási helye (helyiség, terület),

b) az a) pontban foglaltakon kívül bármely - a vámérdek biztosításának szem előtt tartásával és a vámáru felett rendelkezésre jogosult kérésének figyelembevételével megállapított - a vámhatóság által kijelölt tárolási hely, ahol vámáruk átmeneti megőrzés alá vonhatók.

(3) Az átmeneti megőrzés alatt álló vámáru csak olyan kezelés alá vonható, amely az állagmegóvás érdekében szükséges, anélkül, hogy annak külleme vagy egyéb fizikai jellemzői megváltoznának.

(4)[131] Az átmeneti megőrzés időtartama legfeljebb harminc nap lehet. Ha azonban az átmeneti megőrzésre hatósági engedély hiánya miatt került sor és az engedély megszerzése iránti kérelmet a belépést - végre nem hajtható vámkezelés esetében az árunyilatkozat visszaadását vagy visszautasítását - követő két munkanapon belül benyújtották, és ezt a tényt a vámhivatalnál a harmincnapos határidőn belül igazolták, akkor a határidő legfeljebb a hatósági engedély kiadását követő tizedik munkanapon jár le. A határidő lejártát követően a belföldi forgalom számára történő vámkezelés feltételeinek biztosítása mellett a vámhatóság az e törvény 45. §-ának (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a vámáru értékesítése iránt intézkedik. A vámhatóság intézkedését követően a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni.

(5)[132] Átviteli rendeltetésű, illetve a reexpediálási tevékenység keretében árutovábbítás vámeljárásban vámkezelt vámárut, ha a rendelkezésre jogosult megbízásából:

a) az áru átrakása nélkül azonos fuvareszközön vagy közvetlenül fuvareszközről fuvareszközre történő átrakás esetén (közvetlen reexpediálás), amennyiben az a fuvarozó, szállítmányozó vállalat kezelésében, illetve felügyelete alatt marad, a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott átmeneti megőrzési raktárban vagy a vámhivatal által jóváhagyott egyéb helyen;

b) az árut a fuvarozó, szállítmányozó a fuvareszközből kirakja és azt a megbízó rendelkezése szerint később ismét fuvareszközre rakja (közvetett reexpediálás)

1. harminc napon belül történő továbbfeladás esetén a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott átmeneti megőrzési raktárban,

2. és a vámáru továbbfeladására harminc napon túl kerül sor, a vámárunak az eredeti címzetthez történő továbbfeladásáig a vámárut közvámraktárban vagy raktározási célú vámszabad területen

kell tárolni.

(6)[133] Az átmeneti megőrzési raktár engedélyezési feltételeinek részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

III. Fejezet

VÁMJOGI ÉS VÁMELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

Vámfelügyelet

45. §[134] (1) A vámhatóság köteles vámfelügyelet alatt tartani

a) a vámárut;

b) a jövedéki törvény alapján adófelfüggesztéssel a belföldi forgalom számára vámkezelt jövedéki terméket;

c) a külön jogszabályokban meghatározott korlátozások, tilalmak hatálya alá tartozó, kiviteli célból továbbított olyan árukat, amelyeknek kilépését igazolni kell;

d) az ideiglenes kivitel, illetve a passzív feldolgozás céljából kiszállított árut és a vámraktárban, továbbá a vámhivatal által üzemeltetett raktárban tárolt árut.

(2) A vámhatóság által üzemeltetett raktárban áru/vámáru tárolását akkor kell elrendelni, ha

a) az árut/vámárut a vámhatóság, a bíróság vagy más hatóság lefoglalta, vagy annak kiadását megtiltotta;

b) az árut/vámárut a vámhatóság visszatartja;

c) az árunak/vámárunak közvetlen vámfelügyelet alatt tartását e törvény, vagy végrehajtási rendelete kötelezően előírja.

(3) Az áru/vámáru hivatalból történő tárolását a vámhatóságnak határozattal kell elrendelnie. A (2) bekezdés a) pontja szerinti tárolás bíróság vagy más hatóság intézkedésén is alapulhat. A határozatban - az intézkedés indokainak felsorolása mellett - fel kell hívni az áru/vámáru birtokosát, hogy azt a vámhivatal által megadott időben és a megjelölt helyre szállítsa be. A határozatban utalni kell arra is, hogy a beszállítás elmulasztása esetében a vámhivatal a beszállítást az áru/vámáru birtokosának költségére és veszélyére maga végzi el.

(4) A vámhatóság által üzemeltetett raktár a vámhatóság tulajdonában vagy bérleményében lévő raktár, illetve az e törvény végrehajtási rendeletében megjelölt raktárnak minősülő egyéb hely. A vámhatóság által üzemeltetett raktárban történő tárolásért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - költségtérítést kell fizetni.

(5) A vámhatóság által üzemeltetett raktárba - az erre a célra fenntartott vagy bérelt különleges raktár kivételével - nem lehet felvenni:

a) a robbanó-, a tűzveszélyes és a sugárzó anyagokat;

b) a gyorsan romló, továbbá az átható szagú vagy olyan árut, amely más áruban kárt okozhat, vagy az egészségre közvetlenül ártalmas;

c) azt az árut, melynek kezelése körülményes vagy költséges, vagy amely olyan nagy terjedelmű, hogy emiatt a raktározás nehézségekbe ütközik.

(6) A hivatalból elrendelt tárolásra vonatkozó határidőket e törvény végrehajtási rendelete határozza meg. A vámhivatal által üzemeltetett raktárban a tárolási határidő lejártakor, illetve abban az esetben, ha az esedékes költségtérítés a vámáru vámértékét meghaladja, a vámhivatal köteles a beraktározót a jogkövetkezményekre való utalással és a felszólítás átvételétől számított nyolcnapos határidő kitűzésével felszólítani, hogy az áru/vámáru vámjogi sorsának rendezését kérje. A felszólítás eredménytelensége esetén a vámhivatal az árut/vámárut értékesíti.

(7) A vámhatóság által üzemeltetett raktárban a tárolás ideje alatt az áruban/vámáruban keletkezett kárt a vámhatóság abban az esetben köteles megtéríteni, ha nem tudja bizonyítani, hogy a kár megelőzéséhez, enyhítéséhez vagy elhárításához szükséges intézkedéseket megtette.

(8) Ha a közvetlen vámfelügyelet a vámáru kísérésével valósul meg, a kíséréssel kapcsolatban felmerülő költség a vámáru szállítóját terheli.

(9) A közvetett vámfelügyelet alatt tartott vámáru meglétének vagy feldolgozásának és az erre vonatkozóan előírt nyilvántartások vezetésének ellenőrzését a folyamatos üzemi munka zavarása nélkül kell végrehajtani.

(10) Az olyan áruk, amelyeket - különleges célra történő felhasználásuk alapján - csökkentett vámteher alkalmazásával vagy feltételtől függően vámmentesen vámkezeltek a belföldi forgalom számára, mindaddig vámfelügyelet alatt maradnak, amíg azokat vámárunak kell tekinteni. Az ilyen árukat a meghatározott céltól eltérően felhasználni csak a vámhivatal előzetes engedélyével, az e törvény 142. §-a (1) bekezdésében meghatározott mértékű kamattal növelt vámteher különbözetének megfizetése után lehet.

(11) A vámfelügyeletet meg kell szüntetni, ha az áru/vámáru baleset vagy más elháríthatatlan ok következtében megsemmisült vagy pótolhatatlanul elveszett, és ezeket a körülményeket a vámhivatalnál igazolták.

Vámvizsgálat

46. § (1) A vámkezelést vámvizsgálat alapján kell elvégezni.

(2) A vámvizsgálatot a vámkezelés céljából adott árunyilatkozat adatainak alapulvételével kell elvégezni.

(3)[135] A vámvizsgálat - az országhatáron lebonyolódó áruforgalom ellenőrzésének biztosítása céljából - lehet tételes vagy egyszerűsített, az egyszerűsített pedig szúrópróbaszerű vagy adminisztratív, az e törvény végrehajtási rendeletében szereplő feltételek szerint. A 39. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével nem szabad belső áruvizsgálat alá vonni a 39. § (3) és (4) bekezdése szerint az árubemutatási kötelezettség alól mentes vámárukat, a diplomáciai pecséttel ellátott küldeményeket és a hivatalos pecséttel ellátott, katonai futár útján továbbított hivatalos okiratokat, továbbá a NATO biztonsági/titokvédelmi szempontból minősített küldeményeket, kivéve, ha nemzetközi egyezmény vagy egyéb jogszabály másként nem rendelkezik.

(4) A tételes vámvizsgálat külső és belső áruvizsgálatból áll.

(5) Az egyszerűsített vámvizsgálat e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottakból áll.

(6)[136] A jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetén alkalmazható egyszerűsített vámvizsgálat feltételeit e törvény végrehajtási rendelete szabályozza.

(7) A külső áruvizsgálat a csomagok darabszámának, jelének és számjelének megállapításából, továbbá az alkalmazott azonossági jelek vizsgálatából áll. A külső áruvizsgálatot a vámkezelni kért áru szállítóeszközbe való berakása, illetőleg onnan történő kirakása esetén a szállítóeszköz vizsgálatára is ki kell terjeszteni.

(8) A belső áruvizsgálat kiterjed az áru jellegének, mennyiségének, megnevezésének, vámértékének, vámtarifaszámának, származási helyének ellenőrzésére, továbbá azoknak az adatoknak és okmányoknak, illetőleg iratoknak a megvizsgálására, amelyek a vámkezeléshez, illetőleg a statisztikai adatszolgáltatáshoz szükségesek.

(9) A vámhatóság jogosult az áruból a vámkezelést kérővel ellenszolgáltatás nélkül mintát vetetni, és azt a vámlaboratóriummal megvizsgáltatni, ha ez az áru jellegének, anyagi minőségének, vámértékének vagy vámtarifaszámának a megállapításához szükséges. A mintavétel tényét, valamint az áruból vett minta mennyiségét a vámkezeléshez benyújtott árunyilatkozaton a vámhatóság köteles igazolni.

(10) Egyszerűsített vámvizsgálat tartható elsősorban a vámügynökök, a halasztott fizetési engedéllyel rendelkezők által, saját nevükben kért, továbbá a vámhivatal engedélye alapján az e törvényben felsorolt vámkezeléseknél,

a) ha az okmányok alapján a vámteher kiszabásához szükséges minden adat, információ rendelkezésre áll, és

b) a körülmények alapján visszaélésre utaló gyanú nem áll fenn.

(11) A vámvizsgálatot hivatalból kell elvégezni, ha jogszabályt sértő cselekmény elkövetésére van gyanú.

(12) Ha az áru vámkezeléséhez más hatóság vizsgálata is szükséges, a vizsgálat eredményét a vámvizsgálattal egyidőben kell bemutatni.

A vámeljárásra vonatkozó általános rendelkezések[137]

47. §[138] (1)[139] Az áruk/vámáruk vámkezelésére, a vámteher kiszabására és beszedésére, ideértve a vámteher helyesbítését és visszatérítését is - a (2) és (4) bekezdés kivételével - elsőfokú hatósági jogkörben az a vámhivatal illetékes, ahol az áru/vámáru vámkezelését kérik.

(2)[140] E törvény végrehajtási rendelete az (1) bekezdésben megállapított szabályoktól eltérően is rendelkezhet.

(3) Az illetékes minisztérium javaslata alapján a fokozott ellenőrzést igénylő termékek vámkezelésére szakosított vámkezelőhelyeket kell kialakítani e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott feltételek szerint.

(4)[141] Az egyszerűsített vámeljárások esetében az áru/vámáru vámkezelésére az egyszerűsített vámeljárást engedélyező fővámhivatal és az engedélyben meghatározott intézési vámhivatal rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(5)[142] Tevékenységi engedélyezési eljárásra - ha e törvény vagy végrehajtási rendelete eltérően nem rendelkezik - az a vámhatóság illetékes, amelynek területén a kérelmezett tevékenységet gyakorolni kívánják.

48. § (1) A vámkezelésnél az árut bemutató, illetve a vámkezelést kérő saját költségére köteles közreműködni, és a vámkezelés feltételeit biztosítani.

(2)[143] A vámkezelés történhet a vámhivatal hivatalos vagy állandó vámfelügyeletre kijelölt helyén, valamint az áruval rendelkezni jogosult kérelmére annak lakhelyén, telephelyén (házi szemle).

49. § (1) A vámáru és a kivitelre kerülő áru azonosságát biztosítani kell.

(2) Az azonosság biztosítása vámzár vagy más azonossági jel alkalmazásával, mintavétellel, valamint áruleírással, fényképfelvétellel vagy más hasonló módszer igénybevételével történhet.

(3)[144] Az azonosság biztosítására elfogadható a külföldi vámhivatal, az engedélyezett feladó/címzett vagy a vasúti fuvarozó által alkalmazott zárjel.

50. § (1)[145] Az egyes áruknak az államhatáron át lebonyolódó forgalmát tiltó vagy korlátozó egyéb jogszabályok - ideértve a vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségeket is - rendelkezéseit a vámigazgatási eljárás során érvényesíteni kell. Az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről, illetve behozataláról szóló jogszabályok (a továbbiakban: engedélyezésről szóló jogszabály) rendelkezéseit azonban nem kell alkalmazni az olyan áruk/vámáruk vámkezelésénél, amelyek nem tartoznak a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény hatálya alá.

(2)[146] Az élő állatok és a gyorsan romló áruk, a NATO okmány fedezetével szállított áru/vámáru, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében sürgősnek minősített szállítmányok vámkezelését soron kívül kell elvégezni.

(3) A baleset vagy más elháríthatatlan ok következtében megrongálódott, beszennyeződött vagy megsérült vámáru vámkezelésénél az áru tényleges állapotát kell figyelembe venni.

Képviselet[147]

50/A. §[148] (1) Az e törvény és végrehajtási rendeleteiben foglaltak betartásával bárki képviselőt bízhat meg a vámeljárásokban, a vámjogszabályok által megállapított egyéb tevékenységekben, illetve a vámigazgatási eljárásban történő közreműködésre.

(2) A képviselet lehet:

a) közvetlen, amikor a képviselő a megbízója nevében és javára, vagy

b) közvetett, amikor a képviselő saját nevében, de megbízója megbízásából

jár el.

Közvetett képviselőként árunyilatkozatot csak az e törvény 203. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervezet nyújthat be.

(3) A képviselőnek - az árutovábbításra, az ideiglenes behozatalra irányuló, valamint a nem kereskedelmi jellegű forgalom szabályai szerint kért vámkezelési kérelem kivételével - a Magyar Köztársaság területén letelepedett személynek kell lennie.

(4) A képviselőnek nyilatkoznia kell az alábbiakról:

a) a képviselt személy megbízásából jár el,

b) megbízása közvetlen vagy közvetett képviseletre jogosítja fel,

c) a képviselet milyen eljárási cselekmények elvégzésére és milyenidőtartamra szól.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott tartalmú nyilatkozat vagy megbízás hiányában fellépő személyt úgy kell tekinteni, mint aki a saját nevében és javára cselekszik.

(6) A képviselő a képviseleti jogosultságát köteles a vámhatóság felhívására hitelt érdemlően igazolni.

Vámáru és az áru vámkezelése

51. §[149] (1)[150] Az áru/vámáru vámkezelése -ha e törvény másként nem rendelkezik - erre irányuló kérelem alapján történhet. A kérelmet az áruval/vámáruval rendelkezni jogosult személyesen vagy közvetlen képviselője útján (a továbbiakban együtt: vámkezelést kérő) köteles benyújtani.

(2) Vámeljárások végezhetők normál vagy egyszerűsített formában. Normál vámeljárást az e törvény 52. §-ában meghatározottak szerint kell kezdeményezni. Az egyszerűsített vámeljárás az e törvény 53. és 54. §-ában meghatározott módon kérhető.

52. § (1)[151] A vámkezelést írásbeli vagy szóbeli árunyilatkozattal kell kérni. A 17. számú Vámhivatal a szervezetek által bonyolított kereskedelmi forgalomban engedélyezheti normál eljárásban az árunyilatkozat elektronikus úton való benyújtását a külön törvényben meghatározott feltételek szerint. Egyszerűsített eljárásban az egyszerűsített vámárunyilatkozat elektronikus úton történő benyújtásának feltételeit e törvény végrehajtási rendelete határozza meg. Az elektronikus úton benyújtott árunyilatkozat adásra az írásbeli árunyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az árunyilatkozatot a vámhivatal hivatalos vagy állandó vámfelügyeleti helyén kell benyújtani.

(2)[152] Az írásbeli árunyilatkozatot - amennyiben e törvény vagy végrehajtási rendelete, illetve nemzetközi egyezmény eltérően nem rendelkezik - Egységes Vámárunyilatkozaton (a továbbiakban: EV), illetve a vámhatóság által kiadott engedélyben meghatározott formában kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell minden olyan adatot, amely a vámigazgatási eljárások előírásainak az adott árura vonatkozó alkalmazásához szükséges.

(3) Az árunyilatkozathoz - ha e törvény vagy végrehajtási rendelete eltérően nem rendelkezik - csatolni kell a számlát és vámértékbevallást, továbbá minden olyan okmányt, amelynek benyújtása a vámkezelésre vonatkozó előírások szerint az adott vámeljárásban szükséges.

(4)[153] Szóbeli árunyilatkozatot természetes személy a nem kereskedelmi jellegű áru/vámáru forgalmában vám- és engedélymentesen vagy vámjegy kiállításával vámfizetési kötelezettséggel behozható és kivihető nem kereskedelmi mennyiségű árukról, a szervezet az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott esetekben és feltételek mellett adhat. A szóbeli árunyilatkozatot a vámkezeléshez szükséges adatok bejelentésével lehet adni. A vámjegy alkalmazása esetén az árura vonatkozó adatok meghatározása általános is lehet.

(5) A "zöld folyosó" igénybevétele szóbeli árunyilatkozatnak minősül.

(6) Az együtt utazó, közös háztartásban élő közeli hozzátartozók által nem kereskedelmi forgalomban behozott vámárukra együttes árunyilatkozat is adható. Az együttes nyilatkozat adása nem jelenti a vámkedvezmény összevonhatóságát.

(7)[154] Az írásbeli árunyilatkozat fajtáit, alaki, tartalmi követelményeit - a NATO okmányok kivételével -, az EV gyártásának feltételeit, valamint az elektronikus árunyilatkozat engedélyezésének részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(8)[155] A vámkezelést kérő jogosult az árunyilatkozat benyújtása előtt a vámkezelésre kerülő vámárut a vámhivatal ellenőrzése mellett megtekinteni vagy abból szükség esetén mintát venni.

(9)[156] A vámkezelést kérő az árunyilatkozatokban a valóságnak megfelelő, pontos adatokat köteles feltüntetni. A vámhatóság - a tényállás tisztázása érdekében - írásban kérheti az adatok valódiságának igazolását.

Egyszerűsített vámeljárás[157]

53. §[158] (1) Az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó engedélyt - az összevont árunyilatkozat adás kivételével - az a fővámhivatal adja ki, amelynek az illetékességi területén

a) a szervezet székhelye, vagy a kérelemben megjelölt telephelye,

b) székhellyel nem rendelkező szervezet esetében a telephelye,

c) több azonos tevékenységet végző telephely esetén a kérelmező részére elsőként engedélyezett telephelye

található.

(2) Az egyszerűsített vámeljárás alkalmazásakor a fővámhivatal engedélyezi, hogy az engedélyes a kért vámeljáráshoz:

a) olyan EV-t nyújtson be, amelynek egyes adatai hiányoznak, és/vagy amelyhez nem csatolta az e törvény 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott valamennyi okmányt (a továbbiakban: hiányos árunyilatkozat);

b) az EV helyett kereskedelmi vagy egyéb okmányt (a továbbiakban: helyettesítő okmány) nyújtson be a vámeljárásra vonatkozó kérelemmel együtt,

c) az árnak/vámárunak az engedélyezett vámeljárás alá vonását a vámhatóság által hitelesített és meghatározott adattartamú nyilvántartásba való bejegyzésével kezdeményezze (a továbbiakban: helyi vámkezelés).

(3) A hiányos árunyilatkozatnak, a helyettesítő okmánynak vagy a helyi vámkezelésnek (a továbbiakban együtt: egyszerűsített árunyilatkozat) az áruk azonosításához szükséges adatokat - a helyi vámkezelés esetén a nyilvántartásnak a bejegyzés időpontját is - feltétlenül tartalmaznia kell.

(4) Az engedélyes - ha nemzetközi szerződés vagy e törvény, illetve végrehajtási rendelete másként nem rendelkezik - köteles kiegészítő árunyilatkozatot benyújtani. A kiegészítő árunyilatkozatnak az elszámolási időszak alatt keletkezett összesített adatokat kell tartalmaznia.

(5) A kiegészítő árunyilatkozatot az e törvény 52. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal és formában kell benyújtani. Az árunyilatkozathoz csatolni kell e törvény 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott és még be nem nyújtott okmányokat.

(6) A kiegészítő árunyilatkozat az egyszerűsített árunyilatkozattal együtt érvényes, azokat a fővámhivatal együtt kezeli. Az árunyilatkozat elfogadásának időpontja az egyszerűsített vámárunyilatkozat elfogadásának - helyi vámkezelés esetén a nyilvántartásba történő bejegyzésének - a napja.

(7) A (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott egyszerűsített árunyilatkozattal történő összevont árunyilatkozat adását a belföldi forgalom számára történő vámkezelés esetén az a vámhivatal engedélyezi, ahol a vámeljárást kérték. A (4) bekezdésben meghatározott kiegészítő árunyilatkozat benyújtására legfeljebb 10 napos határidőt engedélyezhet a vámhivatal.

(8) A kiegészítő árunyilatkozat benyújtására az engedélyező vámhatóság az ügyfél kérelmével egyezően, de

a) vámkiszabással járó vámeljárás esetén - kivéve a vámmentes vámkezelést - legfeljebb tíz naptári napban,

b) vámkiszabással nem járó vagy vámmentes vámeljárás esetén legfeljebb egy naptári hónapban

megállapított határidőt engedélyezhet.

54. §[159] (1) A vámhatóság egyszerűsített vámeljárást annak a vámkezelést kérőnek engedélyez:

a)[160] amely a Magyar Köztársaság területén letelepedett szervezet,

b) aki vámszempontból megbízható, és

c) az e törvény előírásai szerinti vámbiztosítékot nyújt, továbbá

d) vállalja a vámhatóság által meghatározott adattartamú nyilvántartás vezetését.

(2) Nem engedélyezhető egyszerűsített vámeljárás a jövedéki termékekre, illetve az olyan árukra/vámárukra, amelyek behozatalát vagy kivitelét jogszabály tiltja vagy szállítmányonként bemutatandó engedélyhez, igazoláshoz köti, továbbá az olyan árukra, amelyekre jogszabály alapján exporttámogatás vehető igénybe.

(3) Vissza kell vonni az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó engedélyt, ha

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, továbbá

b) az engedélyben előírt kötelezettségeit az engedélyes súlyosan megszegi.

(4) Az az engedélyes, akitől a vámhatóság súlyos kötelezettségszegés miatt vonta vissza az engedélyt, az engedély visszavonásától számított tizenkét hónapon belül újabb engedélyt e tevékenységre nem kaphat.

(5) Az egyszerűsített eljárások engedélyezésének és az egyes vámeljárásoknál történő alkalmazásának részletes szabályait, valamint az egyszerűsített vámeljárások esetén a súlyos kötelezettségszegés meghatározását e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

Az árunyilatkozat ellenőrzése

55. § (1)[161] A vámkezelés céljából benyújtott árunyilatkozatot - az e törvény 53. §-a (2) bekezdésének c) pontjában említett nyilvántartásba való bejegyzés kivételével - a vámhatóság az átvételkor köteles ellenőrizni és, ha az az előírásoknak megfelel, elfogadni.

(2)[162] Az árunyilatkozatot elfogadásáig a vámkezelést kérő módosíthatja, illetve visszavonhatja. Az árunyilatkozat elfogadását a nyilvántartásba vételi tételszám és dátum közlésével a vámkezelést kérővel - a szóbeli árunyilatkozat elfogadásának esetét kivéve - az árunyilatkozat elfogadásával egyidejűleg írásban kell közölni. A szóbeli árunyilatkozat elfogadása alakiság nélkül történik.

(3) Az írásbeli árunyilatkozat módosítását az elfogadás után is lehetővé kell tenni, ha valamelyik adat hibás bejegyzése nyilvánvaló tévedésnek minősül.

(4)[163] Az írásbeli árunyilatkozatot a vámhivatal nem fogadja el, és az árunyilatkozatot adó részére azt visszaadja, ha annak ellenőrzésekor azonnal megállapítható, hogy

a) a kért vámkezelés elvégzésére a vámhivatalnak nincs hatásköre vagy illetékessége, és/vagy

b) a vámjogszabályok rendelkezéseinek nem felel meg.

(5)[164] Az elfogadott árunyilatkozatot a vámhatóság nyilvántartásba veszi, és a vámkezelést kérővel egyidejűleg közli, hogy a vámkezelést mikor és milyen módon fogja megkezdeni. Amennyiben a vámkezelés feltételei fennállnak, a vámhatóság a vámkezelést az árunyilatkozat elfogadásának napján, de - a (9) bekezdésben foglaltak kivételével - legkésőbb az elfogadástól számított három munkanapon belül köteles elvégezni. Gyorsan romló áruk, életmentő küldemények és adminisztratív vámvizsgálat esetén, továbbá a 17. számú Vámhivatal által kiadott általános engedély alapján a vámkezelést az árunyilatkozat elfogadása napján kell elvégezni.

(6) Az elfogadott írásbeli árunyilatkozatot határozattal kell visszautasítani, ha

a) az áru azonossága nem állapítható meg;

b) a kért vámkezelés nem hajtható végre;

c) a vámkezelést kérő nem tesz eleget árubemutatási kötelezettségének;

d)[165] csempészet bűncselekmény, illetőleg vámszabálysértés elkövetésére van gyanú;

e) a vámkezeléshez a vámárura el nem fogadható vámértékbevallást vagy számlát csatoltak;

f) a vámkezeléshez benyújtott árunyilatkozaton helytelen ügyfélazonosító számot tüntettek fel.

(7) Visszautasított árunyilatkozat esetén a vámárut átmeneti megőrzés vagy vámfelügyelet alatt kell tartani, amit a vámhivatal a visszautasítással egyidejűleg továbbra is engedélyez, vagy elrendel.

(8)[166] A vámhivatal az elvégzett vámeljárás megtörténtét és az áru átengedését köteles a benyújtott okmányokon, illetve vámjegy kiállításával igazolni.

(9)[167] Amennyiben a vámkezelés során vámteher kiszabására kerül sor, a vámteher kiszabásáról szóló határozatot legkésőbb

a) normál eljárásban a belföldi forgalom számára történő vámkezelést, az ideiglenes behozatal és az aktív feldolgozás vámeljárásokban a vámvizsgálat elvégzését követő munkanapon,

b) a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárás esetén az elszámoláshoz benyújtott árunyilatkozat elfogadását követő munkanapon,

c) az a) pontban foglalt vámkezelések egyszerűsített eljárása esetén a kiegészítő árunyilatkozat átvételét követő két munkanapon belül

kell a vámhivatalnak meghoznia.

VÁMÁRU JELLEGET MEGTARTÓ VÁMKEZELÉSEK

Árutovábbítás

56. § (1) Vámárunak egyik vámhivatal vámfelügyelete alól bármely másik vámhivatal vámfelügyelete alá helyezése a vámáru továbbításával történik.

(2) Az árutovábbítás vámvizsgálatból, a vámáru azonosításából és a vámteher, áruk esetében pedig - ha e törvény így rendelkezik - a forgalmi adók biztosításából áll.

(3) Az árutovábbítás az erre irányuló kérelem elfogadásakor kezdődik, a vámárunak és a vámkezelés szabályai szerint csatolt iratoknak a rendeltetési vagy a kiléptetést végző vámhivatalnál történt bemutatásakor fejeződik be.

(4) A vámkezeléshez benyújtott írásbeli árunyilatkozathoz csatolni kell a vámárura vonatkozó okmányokat és bizonylatokat, illetőleg fuvarozott vámáru esetén a fuvarlevelet.

57. § (1)[168] Az árutovábbításkor a vámhivatal - a vámkezelést kérő kérelmét is figyelembe véve - meghatározza a rendeltetési vámhivatalt és a vámáru bemutatási határidejét, amelyen belül az áru/vámáru további vámkezelését, illetve kiléptetését kell kérni.

(2)[169]

(3)[170]

58. § (1) A továbbított vámáru fuvarozója, szállítója köteles a szállítás alatt bekövetkezett baleset, vagy más előre nem látott és a szállítást akadályozó, vagy az alkalmazott azonossági jelek megsérülését okozó eseményről a baleset vagy más esemény színhelyéhez legközelebb levő vámhivatalt haladéktalanul értesíteni, és ennek megtörténtét a vámhivatallal igazoltatni.

(2) Abban az esetben, ha a rendeltetési hely szerint illetékes vagy az (1) bekezdésben említett vámhivatal kétséget kizáróan megállapítja, hogy a továbbított vámáru baleset, vagy más előre nem látott esemény következtében részben megsemmisült, vagy más módon megrongálódott, az áru felett rendelkezni jogosult a vámáru maradványát a tényleges állapotnak megfelelően vámkezelteti, vagy külföldre újra kiviszi (kiviteti), illetőleg az állam javára ellenszolgáltatás nélkül felajánlja. Mindezek hiányában annak vámellenőrzés mellett történő megsemmisítését saját költségére és veszélyére kell kérnie.

59. § (1) A Magyar Köztársaság által elfogadott nemzetközi szerződésben meghatározott vámokmány fedezete mellett szállított vámáru továbbítására a vonatkozó nemzetközi szerződés előírásai irányadók.

(2)[171] A vasúti, a hajózási forgalomban fuvarozott vámáru, valamint a külföldi tulajdonában lévő és külföldön besorolt (lajstromozott) jármű (fuvareszköz) és szállítótartály továbbítására - a (3) bekezdésben meghatározott feltétel fenntartása mellett - e törvény végrehajtási rendelete egyszerűsített szabályokat határozhat meg.

(3)[172] A vasúti, a hajózási, a légiforgalomban fuvarozott vámárut az áru szállítója csak a rendeltetési hely szerint illetékes - az 58. § (1) bekezdésében írt esetben az ott megjelölt - vámhivatal engedélyével szolgáltathatja ki a címzett részére.

(4) A vámáru kiszolgáltatására vonatkozó engedélyt a vámhivatal írásban köteles közölni.

Vámraktározás[173]

60. §[174] (1) A vámraktározási eljárás keretében a vámraktárba be lehet tárolni:

a) a vámárut anélkül, hogy az ilyen vámárura behozatali vámteher és/vagy kereskedelempolitikai intézkedések vonatkoznának;

b) kivitelre kerülő árut, ha a külföldre szállítás feltételei fennállnak, de a kiszállításra csak későbbi időpontban kerül sor.

(2) Vámraktár a vámhatóság által üzemeltetett vagy engedélyezett és felügyelete alatt álló minden olyan hely, ahol a megállapított feltételek szerint áru/vámáru tárolható.

(3) E törvény végrehajtási rendelete határozza meg azon eseteket, melyekben vámraktáron kívüli raktározás végezhető.

61. §[175] (1) A vámraktár lehet köz-vagy magánvámraktár. Közvámraktárnak minősül a vámhivatal által üzemeltetett - ide nem értve az e törvény 45. §-a szerinti raktárt- vagy a raktárengedélyes által fenntartott és a vámhatóság által engedélyezett raktár. Közvámraktárban bárki rendelkezése alatt lévő áru/vámáru, magánvámraktárban csak a raktárengedélyes részére érkező áru/vámáru raktározható.

(2) A vámraktár típusokat, valamint a felelősségviselési szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

(3) A vámraktár üzemeltetője az a szervezet, amely a vámraktár üzemeltetésére engedélyt kapott (raktárengedélyes). A raktárengedélyes a vámhatóság egyetértésével a jogait, illetve kötelezettségeit más szervezetre átruházhatja.

(4) Beraktározó az a személy/szervezet, akit/amelyet a vámraktározásról szóló vámokmány megjelöl. A beraktározó a tárolt áruval/vámáruval kapcsolatos jogait, illetve kötelezettségeit más személyre/szervezetre átruházhatja. Kiskereskedelmi értékesítés - az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott esetek kivételével - a vámraktár helyiségeiben, raktereiben vagy egyéb meghatározott helyein nem engedélyezhető.

62. §[176] A vámraktározás vámvizsgálatból, az áru/vámáru azonosításából, a beraktározásból és a vámraktározási eljárást lezáró vámigazgatási eljárás alá vonásból áll (kiraktározás).

63. §[177] (1) A vámraktár üzemeltetéséhez a vámhatóság engedélye szükséges, amennyiben azt nem maga a vámhatóság üzemelteti.

(2)[178] Vámraktár működtetése írásbeli kérelemre engedélyezhető, amely tartalmazza az engedély megadásához szükséges információkat, különös tekintettel arra, hogy a vámraktározás gazdasági szempontból indokolt. Az engedély tartalmazza a vámraktár működtetésének feltételeit.

(3)[179] Vámraktár üzemeltetési engedély vámszempontból megbízható letelepedett szervezet részére adható.

(4)[180] A vámraktár üzemeltetéséhez az e törvényben meghatározott vámbiztosítékot kell nyújtani.

64. §[181] (1) A vámraktár üzemeltetője felelős:

a) annak biztosításáért, hogy az áru/vámáru a vámraktárban vámfelügyelet alatt maradjon,

b) a vámraktározási eljárásban vámkezelt áru/vámáru tárolására vonatkozó kötelezettségek, és

c) az engedélyben előírt különleges feltételek betartásáért.

(2) Közvámraktár működtetése esetén a vámhatóság engedélyezheti, hogy az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítéséért való felelősség kizárólag a beraktározót terhelje.

65. §[182] (1) A vámhatóság által kijelölt személy (természetes személy vagy szervezet) a vámellenőrzés végrehajtása érdekében - a tevékenységi engedélyezés során jóváhagyott - raktárnyilvántartást köteles vezetni a vámraktározási vámeljárás alatt álló árukról/vámárukról. A vámhatóság által üzemeltetett közvámraktárban nem kell raktárnyilvántartást vezetni.

(2) A vámhatóság a tevékenységi engedélyben eltekinthet a raktárnyilvántartás vezetésétől abban az esetben, ha a 64. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségek kizárólag a beraktározót terhelik, és az áruk/vámáruk vámraktározási vámeljárásban történő vámkezelését normál eljárásban, vagy az 53. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott okmánnyal kérik.

65/A. §[183] (1) Amennyiben gazdasági igény merül fel és a vámfelügyelet biztosított, a vámhatóság engedélyezheti:

a) a 60. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérő áruk vámraktárban történő tárolását,

b) aktív feldolgozás tevékenység végzését a vámraktár területén az aktív feldolgozásra vonatkozó szabályok szerint, illetve

c) vámfelügyelet melletti feldolgozás végzését a vámraktár területén a vámfelügyelet melletti feldolgozásra vonatkozó szabályok szerint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott áruk/vámáruk nem állnak vámraktározási vámeljárás alatt.

(3) A vámhatóság megkövetelheti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott áruk/vámáruk az e törvény 65. §-ában előírt raktári nyilvántartásba bejegyzésre kerüljenek.

Vámraktár

66. §[184] A vámraktározási eljárás alatt álló árut/vámárut a vámraktárba betároláskor kell raktárnyilvántartásba venni.

67. §[185] A köz-, illetve magánvámraktárban az áru/vámáru korlátlan ideig raktározható, kivéve, ha e törvény végrehajtási rendelete ettől eltérően rendelkezik.

68. §[186] (1)[187] Az árun/vámárun

a) az állagát meg nem változtató, a gondozásához szükséges műveletek (állapotmegóvás), valamint

b) külalakja, eladhatósága javítását célzó, illetve a forgalmazása vagy viszonteladása előkészítésére szolgáló szokásos kezelés végezhető.

(2) Az áruk/vámáruk állapotmegóvásáról a beraktározó köteles gondoskodni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kezelések végzését a felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyezi.

69. §[188] Ha a körülmények szükségessé teszik, a vámraktározási eljárás alá vont árukat/vámárukat a vámraktárból ideiglenesen ki lehet tárolni. Az ideiglenes kitároláshoz a vámhatóság előzetes engedélye szükséges, amelyben az meghatározza a kitárolás részletes feltételeit is. Miközben az áru/vámáru a vámraktáron kívül van, a 68. §-ban meghatározott kezelési műveletek végezhetők.

70. §[189] Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a vámhatóság engedélyezheti, hogy a vámraktározási eljárásban vámkezelt árut/vámárut átszállítsák egyik vámraktárból egy másikba.

71. §[190][191] (1) Ha a raktározott vámárura vámteher fizetési kötelezettség keletkezik, és a vámérték meghatározása a 21. § szerint történik, amely magában foglalja a beraktározás és az állapotmegőrzés költségeit, ezeket a vámérték megállapításánál nem kell figyelembe venni, ha azok az ügyleti értéken belül elkülöníthetők.

(2) Ha a vámárun a vámraktározás eljárás alatt a 68. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szokásos kezelést végeztek, úgy a vámfizetésre kötelezett kérelmére a vámkezelés a vámáru szokásos kezelése előtt fennálló jellege, vámértéke és mennyisége szerint történhet, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(3) Ha a raktározott vámárut az 53. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint vámkezelik a belföldi forgalom számára, úgy a vámárut - a vámteher megállapítása szempontjából - a vámraktározási eljárásban történő vámkezelésekor figyelembe vett jellegére, vámértékére és mennyiségére vonatkozó adatok alapján kell vámkezelni.

(4) Ha a vámáruk vámértékét, jellegét, mennyiségét a vámraktározási vámeljárás alá vonáskor a tényleges adatok hiányában ideiglenesen állapították meg, a vámárut a vámteher kiszabásakor a vámraktározási eljárásban történő vámkezelésekor figyelembe vett jellegére, vámértékére és mennyiségére vonatkozó tényleges adatok alapján kell vámkezelni.

(5) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása a vámkezelésre vonatkozó határozat módosítását vagy a vámteher helyesbítését nem zárja ki.

Aktív feldolgozás

72. §[192] (1) Aktív feldolgozásnak minősül:

a) 1. a külföldi féllel kötött szerződés keretében a külföldi fél által ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott vámáruval

2. a vámraktárban

végzett egy vagy több feldolgozási tevékenység, amelynek eredményeként a végterméket a feldolgozást követően külföldre visszaszállítják anélkül, hogy az esedékes vámteher beszedése megtörtént volna (felfüggesztő eljárás);

b) a vámteher megfizetése mellett vámkezelt vámáruval végzett egy vagy több feldolgozási tevékenység, melynek eredményeként létrejött végterméket külföldre kiszállítják és ennek alapján a behozott vámáru után kiszabott és megfizetett vámterhet a vámhatóság visszatéríti (vámvisszatérítési eljárás).

(2) Az aktív feldolgozási vámeljárás alkalmazásában

a) feldolgozási tevékenységnek minősül:

1. az áruk/vámáruk megmunkálása, ideértve az összeszerelést, összeállítást és más árukhoz/vámárukhoz való hozzáillesztést,

2. az alapanyagokból, fékész termékekből kész- vagy félkész áru/vámáru előállítása,

3. a vámáruk javítása, beleértve azok helyreállítását és beszabályozását, azonban használt gépkocsik esetében csak akkor, ha a személygépkocsi a beszállító ország szerinti érvényes forgalmi engedéllyel és kötelező gépjárműfelelősségi biztosítással rendelkezik,

4. az olyan áruk/vámáruk felhasználása, amelyek nem épülnek be a végtermékbe, de lehetővé teszik vagy megkönnyítik a végtermék előállítását, még akkor is, ha a folyamat során teljesen vagy részben megsemmisülnek;

b) végtermék: azon termék, amelynek előállítására az aktív feldolgozási vámeljárás alkalmazását engedélyezték;

c) helyettesítő áru: az olyan áru, amelyet vámáru helyett használnak fel a végtermék előállításához. A helyettesítő árunak a helyettesített vámáruval - a Kereskedelmi Vámtarifa első nyolc számjegyéig - azonos vámtarifaszám alá kell tartoznia, továbbá azonos kereskedelmi minőséggel és műszaki jellemzővel kell rendelkeznie;

d) elszámolási kulcs: egységnyi végtermék előállításához felhasznált vámáru mennyisége, illetve százaléka.

(3) A vámhatóság a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén engedélyezi, hogy

a) a végterméket helyettesítő termékből állítsák elő,

b) a helyettesítő termékből előállított végterméket az importáru behozatala előtt szállítsák ki.

(4) A helyettesítő áru az importált vámáru vámjogi helyzetében, az importáru pedig a helyettesítő áru vámjogi helyzetében van.

(5) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az aktív feldolgozást engedélyező vámhivatal engedélyezi, hogy a végtermék előállításához helyettesítő árut használjanak fel.

73. §[193] (1)[194] Az aktív feldolgozást az illetékes vámhivatal annak a szervezetnek engedélyezi, amely a feldolgozást maga végzi, illetve mással elvégezteti.

(2) Az engedélyt írásbeli kérelemre - normál eljárásban - akkor kell kiadni, ha

a)[195] a kérelmező letelepedett és vámszempontból megbízható szervezet,

b) a tevékenység helye szerint illetékes környezetvédelmi hatóság az aktív feldolgozáshoz jogerős engedéllyel hozzájárult,

c) az e törvény 72. §-ának (2) bekezdése a) pontjának 4. alpontjában meghatározottak vonatkozásában meg lehet állapítani a feldolgozás alá vont vámáru felhasználását,

d)[196] amennyiben az aktív feldolgozás helyettesítő áru felhasználásával történt, a helyettesítő árura vonatkozó feltételeket igazolják,

e) az aktív feldolgozási tevékenység gazdaságilag indokolt, továbbá

f) amennyiben

1. a felfüggesztő eljárásban történő feldolgozás céljából behozott vámáru feldolgozása külön jogszabály rendelkezése szerint a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) külön tevékenységi, vagy

2. a visszatérítési eljárásban feldolgozásra kerülő vámáru behozatala az engedélyezésről szóló jogszabály rendelkezése szerint a Hivatal behozatali engedélyéhez kötött és a kérelmező ezen engedéllyel rendelkezik.

(3)[197] Garanciális javítás feldolgozási művelet esetén könnyített eljárásban - a benyújtott vámárunyilatkozat elfogadásával - történik az engedélyezés.

(4) Az engedély érvényességi idejét a vámhivatal a szerződés és a kérelmező indokolt igényeinek figyelembevételével határozza meg. Ha az érvényesség időtartama meghaladja a huszonnégy hónapot, az engedélyezés feltételeit az engedélyben meghatározott időközönként - de legalább huszonnégy hónaponként - rendszeresen felül kell vizsgálni. Az engedély érvényességi ideje meghosszabbítható, ha a szerződés feltételeinek változása azt indokolja.

(5) Az aktív feldolgozás vámeljárásra vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, továbbá

b) az engedélyes az engedélyben előírt kötelezettségeit súlyosan megszegi.

(6) Az az engedélyes, akitől a vámhatóság súlyos kötelezettségszegés miatt vonta vissza az engedélyt, az engedély visszavonásától számított hat hónapon belül újabb engedélyt e tevékenységre nem kaphat.

(7) Az aktív feldolgozás normál eljárásban történő engedélyezésének és alkalmazásának részletes szabályait, valamint a súlyos kötelezettségszegés meghatározását e törvény végrehajtási rendelete állapítja meg.

74. §[198] (1) Az aktív feldolgozás

a) felfüggesztő eljárásban vámvizsgálatból, az azonosság biztosításából, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, jövedéki termék feldolgozása esetén a belföldi forgalomba kerülés esetére fizetendő vámterhek biztosításából, a vámáru feldolgozásra történő átadásából, valamint a visszaviteli határidő megállapításából és elszámolásából,

b) vámvisszatérítési eljárásban vámvizsgálatból, az azonosság biztosításából, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vámteher kiszabásából, közléséből, beszedéséből, jövedéki termék feldolgozása esetén a belföldi forgalomba kerülés esetére fizetendő forgalmi adók biztosításából, a vámáru feldolgozásra történő átadásából, valamint a visszaviteli határidő megállapításából, az elszámolásból és a vámteher visszatérítéséből áll.

(2) A visszaviteli határidőt a kiadott tevékenységi engedély érvényességi idejének, valamint a külkereskedelmi szerződésben foglaltak figyelembevételével kell megállapítani. Ez a határidő indokolt esetben meghosszabbítható.

(3)[199] Az aktív feldolgozásban vámkezelt vámárukat a visszaviteli határidőn belül elszámolásra alkalmas vámeljárás alá kell vonni, és az aktív feldolgozás elszámolását (jóváírását) a visszaviteli határidő lejártát követő negyedév első hónapjának tizenötödik napjáig kell kérni. Az elszámolás a vámáru elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vonásának igazolásával történik. Elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vonás alatt

a) külföldre végleges rendeltetéssel történő kiszállítást,

b) közvámraktárba kivitel céljából történő beraktározást, illetve a változatlan állapotú vámáru vámraktárba történő beraktározását,

c) a belföldi forgalom számára, illetve

d) újbóli aktív feldolgozásban vagy ideiglenes behozatalban történő vámkezelést, továbbá

e) vámszabadterületre történő betárolást kell érteni.

A vámáru külföldre történő kiszállítása melletti elszámolásnál, illetve a vámteher visszatérítésénél - amennyiben a kedvezményes elbánásra jogosító származás igazolását kérik - érvényt kell szerezni a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek is.

(4)[200] Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül az elszámolás nem történik meg, a vámkezelést végző vámhivatal intézkedik a vámigazgatási bírság kiszabásáról, egyidejűleg felszólítja az engedélyest, hogy az elszámolási kötelezettségének harminc napon belül tegyen eleget.

(5)[201] Amennyiben az elszámolás a (4) bekezdésben foglalt határidő eltelte után sem történik meg, a vámkezelést végző vámhivatal intézkedik a még ki nem szabott vámteher, a 142/A. § szerinti kompenzációs kamat, valamint a vámigazgatási bírság kiszabásáról és beszedéséről és/vagy jogellenes forgalomba hozatal esetén az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazásáról, és ezen intézkedéseiről három munkanapon belül tájékoztatja az engedélyező vámhivatalt. Ezt követően a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni.

(6)[202] Amennyiben nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, a vámvisszatérítési eljárásban befizetett vámterhet a vámhatóság köteles visszatéríteni, ha az aktív feldolgozási vámeljárás alá vont vámáruval a vámhatóság előtt a (3) bekezdés a)-b) és e) pontjai alkalmazásával elszámoltak, A feldolgozás során felhasznált, de a végtermékbe be nem épülő anyagok után is engedélyezhető a vámvisszatérítés. Ebben az esetben az elszámoláshoz be kell nyújtani a technológiai anyagfelhasználási normát. A visszatérítés során a 137. § (2) és (5) bekezdésében foglaltakat is érvényesíteni kell.

(7)[203] Felfüggesztő eljárásból belföldi forgalom számára történő vámkezelés esetén a vámterhet - az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó kivételével - az aktív feldolgozás vámeljárás alá vonáskor érvényes rendelkezések szerint kell megállapítani.

(8)[204] A vámhivatal a gazdálkodó kérelmének megfelelően az aktív feldolgozás vámeljárás alá vont vámáru, illetve az ebből részben vagy egészben előállított végtermék külföldre történő kiszállítását továbbfeldolgozás céljából, a passzív feldolgozási vámeljárás szabályainak megfelelően engedélyezi.

(9)[205] Az aktív feldolgozás vámeljárás alá vont, ideiglenesen külföldre kiszállított vámáru a külföldi feldolgozás ideje alatt is - a jóváírásig - aktív feldolgozás vámeljárás alatt áll.

(10)[206] A (8) bekezdésben foglaltak szerint kiszállított vámáru belföldre történő visszaszállítása változatlanul az aktív feldolgozás vámeljárásban történik. Amennyiben a visszaszállítás az aktív feldolgozás visszaviteli határidején belül nem történik meg, a kiszállítás a (3) bekezdés a) pontja szerinti elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vonásnak minősül, és az engedélyesnek a 74. § (4) bekezdésében foglalt elszámolási kötelezettségnek eleget kell tennie.

(11)[207] Az aktív feldolgozás vámvisszatérítési vámeljárás alá vont, ideiglenesen külföldre kiszállított vámáru visszaszállításakor a vámhatóság intézkedik a külföldön hozzáadott értékre kiszabható vámteher kiszabása, közlése és beszedése iránt. A visszaszállított vámáru külföldön hozzáadott értékének megállapítása úgy történik, hogy a visszahozott végtermék után fizetendő vámteher összegéből le kell vonni azt az összeget, amelyet az ideiglenesen kivitt árukra akkor kellene alkalmazni, ha azokat Magyarországra importálnák a végtermék visszahozatalának időpontjában abból az országból, ahol a továbbfeldolgozást végezték.

(12)[208] Amennyiben a (8) bekezdés szerinti eljárást alkalmazó engedélyes az aktív feldolgozás vámvisszatérítési vámeljárásra vonatkozó elszámolási kötelezettségének a (6) bekezdés alapján eleget tesz, a vámhatóság köteles az eljárás során összesen megfizetett vámterhet visszatéríteni.

Ideiglenes behozatal

75. §[209] (1)[210] Az ideiglenes behozatali vámeljárás lehetővé teszi a visszaviteli kötelezettséggel ideiglenesen behozott vámáru e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott jogosult általi használatát, részleges vagy teljes vámmentességgel anélkül, hogy az ilyen vámárura tarifális intézkedések vagy mennyiségi korlátozások vonatkoznának. Az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont vámárut - a használatával járó szokásos értékcsökkenést kivéve - változatlan állapotban kell külföldre visszaszállítani.

(2)[211] Az ideiglenes behozatali vámeljárás olyan vámárura is kérhető, amely azt megelőzően a vámáru jelleget meg nem szüntető más vámeljárás alatt állt.

(3)[212] Az ideiglenes behozatali vámeljárás - az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott alakiság nélküli vámeljárás alá vonás esetét kivéve - vámvizsgálatból, a vámáru azonosításából, a vámfizetési kötelezettség és a visszaviteli határidő megállapításából, a vámteher kiszabásából, a vámáru belföldi forgalomba kerülése esetén fizetendő vámteher biztosításából és a vámáru elszámolásából áll.

76. §[213] (1)[214] A vámhatóság annak a szervezetnek, természetes személynek ad ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonásra engedélyt, aki/amely a vámárut használja, vagy akinek/amelynek a felelősségére azt használják.

(2) A vámhatóság nem adja meg az ideiglenes behozatali engedélyt, ha nem lehetséges a vámáruk azonosítása. A vámhatóság azonban engedélyezheti az ideiglenes behozatali vámeljárás alkalmazását a vámáru azonosíthatóságának biztosítása nélkül, ha a vámáru vagy az engedélyezett felhasználás jellegére tekintettel az azonosítási intézkedések hiánya nem vezethet visszaéléshez.

(3) Az ideiglenes behozatali vámeljárás engedélyesének jogai és kötelezettségei az e törvényben és végrehajtási rendeletében foglalt feltételek teljesülése esetén, a vámhatóság engedélyével átruházhatók.

(4) Az engedélyezés részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

77. §[215] (1)[216] A vámhatóság meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámárut külföldre végleges rendeltetéssel ki kell szállítani, vagy új vámeljárás alá kell vonni. Ezt az időtartamot úgy kell meghatározni, hogy azon belül az engedélyezett felhasználás megvalósulhasson.

(2)[217] Ha e törvény vagy végrehajtási rendelete, illetőleg nemzetközi szerződés más határidőt nem állapít meg, a vámáruk általában huszonnégy hónapig maradhatnak ideiglenes behozatalban. A vámhatóság azonban az ideiglenes behozatal engedélyesének egyetértésével rövidebb időtartamot is megállapíthat.

(3) Ha a körülmények indokolják, a vámhatóság az ideiglenes behozatal engedélyese kérelmére az (1)-(2) bekezdés szerint meghatározott határidőt az engedélyezett felhasználás elvégzése érdekében indokolt mértékig meghosszabbíthatja.

78. §[218] E törvény végrehajtási rendeletében kerülnek meghatározásra azok az esetek és feltételek, melyek mellett az ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelt vámárura teljes vámmentesség alkalmazható.

78/A. §[219] (1) Az ideiglenes behozatali eljárásban részleges vámmentesség olyan vámárura alkalmazható, amely az e törvény végrehajtási rendeletének teljes vámmentességre vonatkozó rendelkezéseiben nem került feltüntetésre, vagy feltüntetésre került, de a teljes mentességhez szükséges feltételek nem teljesülnek.

(2) Azon vámárukat, melyekre az ideiglenes behozatali eljárásban a részleges vámmentesség nem alkalmazható, illetve a részleges vámmentesség alkalmazásának feltételeit e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

78/B. §[220] (1) Részleges vámmentességgel ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáru után az ideiglenes behozatal minden megkezdett hónapjára - a 138. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - azon vám összegének két százalékát kell megfizetni, melyet a vámáru ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonása időpontjában végzett belföldi forgalom számára történő vámkezelés esetén fizettek volna. A fizetendő vám összege - a felszámítható kamatokat figyelmen kívül hagyva - nem haladhatja meg a vámáru ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonása időpontjában végzett belföldi forgalom számára történő vámkezelés esetén fizetendő vám összegét.

(2) Az ideiglenes behozatali eljárásból eredő jogok és kötelezettségek a 76. § (3) bekezdése szerinti átruházásakor a részleges, illetve teljes vámmentesség alkalmazására való jogosultság nem száll át automatikusan.

(3) Ha a jogok és a kötelezettségek átruházása úgy történik, hogy ugyanabban a hónapban két szervezet/természetes személy számára biztosít részleges vámmentességet, az eredeti engedélyes felelős a teljes hónapra fizetendő vám összegének megfizetéséért.

78/C. §[221] (1) Az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámárukkal a 77. §-ban meghatározott határidő lejártát követő ötödik munkanapig kell elszámolni. Elszámolás alatt a vámáru külföldre történő kiszállításának, közvámraktárba kivitel céljából történő beraktározásának vagy belföldi forgalom számára, illetve újbóli ideiglenes behozatalban vagy aktív feldolgozásban történő vámkezelésének igazolását kell érteni. Amennyiben a vámáru újbóli ideiglenes behozatalban vagy aktív feldolgozásban történő vámkezelésével kérik az elszámolást, akkor az új eljárásra engedélyt kell kérni a vonatkozó szerződés csatolásával.

(2) Ha az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámárut a belföldi forgalom számára vámkezelik, a vámteher megállapításakor a vámárunak az ideiglenes behozatal céljából benyújtott árunyilatkozat elfogadásának napján fennálló jellemzőit (jellegét, vámértékét és mennyiségét) kell alapul venni. Amennyiben az ideiglenes behozatal vámeljárás alá vonás teljes vámmentesség alkalmazásával történik, a vámteher megállapításakor a vámárunak a belföldi forgalom számára történő vámkezelés céljából benyújtott árunyilatkozat elfogadásának napján fennálló jellemzőit (jellegét, vámértékét és mennyiségét) kell alapul venni.

(3) A részleges vámmentességgel ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelése esetén a fizetendő vám összegét úgy kell megállapítani, hogy a (2) bekezdés alkalmazásával kiszámított összegből le kell vonni a 78/B. § alapján megfizetett vám összegét.

(4)[222] Amennyiben az (1) bekezdés szerinti elszámolás nem történik meg, az illetékes vámhivatal hivatalból haladéktalanul intézkedik a még ki nem szabott vámteher és a 142/A. § szerinti kiegyenlítő kamat, valamint a vámigazgatási bírság kiszabása, közlése és beszedése iránt. A vámhivatal intézkedése után a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni.

(5) Az ideiglenes behozatal vámeljárás engedélyezésének, alkalmazásának, valamint az engedély visszavonásának részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

VÁMÁRU JELLEGET MEGSZÜNTETŐ VÁMELJÁRÁS

Belföldi forgalom számára történő vámkezelés

79. § (1) A belföldi forgalom számára történő vámkezelés vámvizsgálatból, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vámteher kiszabásából, közléséből, beszedéséből és a vámáru kiadásából áll.

(2) A belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor a vámáru behozatalával kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott feltételek teljesítését is ellenőrizni kell.

(3) A belföldi forgalom számára történő vámkezelésnél a 100-123. §-okban felsorolt, továbbá az 52/1992. (III. 21.) Korm. rendelet és a 85/1995. (VII. 12.) Korm. rendelet alapján - ezek hatályban maradásáig - megállapított vámmentességek, valamint a vámtarifatörvény alapján kiadott külön jogszabályban és az e törvény 1. és 2. számú mellékletében meghatározott vámkedvezmények adhatók.

Vámáru kiadása

80. §[223] (1)[224] A belföldi forgalom számára vámkezelt vámárut ki kell adni, ha

a)[225] a kiszabott vámterhet megfizették, vagy arra a vámbiztosítékot az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének a) vagy f) pontja szerint nyújtották, továbbá, ha a vámterhet e törvény vagy más jogszabály alapján megfizetni nem kell, illetve annak megfizetésére halasztott vámfizetést, fizetéshalasztást vagy részletfizetést engedélyeztek, vagy megfizetésére e törvény vagy végrehajtási rendelete, eltérő szabályokat állapít meg.

b) egyszerűsített eljárásban az egyszerűsített árunyilatkozatot a vámhatóság elfogadta.

(2) A vámáru kiadása vámjogi szempontból - az e törvény 45. §-ának (10) bekezdésében említettek kivételével - az áru feletti szabad rendelkezést jelenti.

A vámáru alaktalanítása, megsemmisítése, denaturálása

81. § (1) Az árunyilatkozatot adó a belföldi forgalom számára történő vámkezeléshez benyújtott árunyilatkozatában kérheti a vámáru alaktalanítását vagy denaturálását, illetőleg megsemmisítését.

(2) Az alaktalanított vagy a denaturált vámárut megváltozott jellegének és értékének alapulvételével kell a belföldi forgalom számára vámkezelni.

(3) A vámáru alaktalanításával vagy denaturálásával annak állagában olyan változásnak kell végbemenni, amelynek következtében a vámáru az eredeti célra nem használható fel.

(4) A vámáru alaktalanítását vagy denaturálását, illetőleg megsemmisítését a vámkezelést kérő a vámhivatal ellenőrzése mellett, saját költségére és veszélyére köteles elvégezni.

(5)[226] A vámáruk alaktalanításának, megsemmisítésének és denaturálásának feltételeit és az ezzel kapcsolatos eljárást e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

Vámfelügyelet melletti feldolgozás[227]

82. §[228] (1) Vámfelügyelet melletti feldolgozás a vámáru közvetett vámfelügyelettel történő feldolgozása, melynek során a vámáru jellege vagy állapota megváltozik. A vámteher - a végtermékre vonatkozó vámtétellel történő - kiszabására, beszedésére a feldolgozás alá vont áruk elszámolásakor kerül sor. E vámeljárás alkalmazásában végterméknek az olyan termék minősül, amelynek előállítására az engedélyt megadták.

(2)[229] A vámfelügyelet melletti feldolgozás vámvizsgálatból, az azonosság biztosításából, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vámteher biztosításából, a vámáru feldolgozásra történő átadásából, a feldolgozási határidő megállapításából, valamint az elszámolásból áll. Az elszámolás során a feldolgozott termék utáni vámteher kiszabására, közlésére, beszedésére kerül sor, kivéve, ha a változatlan állapotú vámárut vagy a végterméket vámraktárba betárolták. Ha az elszámolás a vámteher megfizetésével történt, az így feldolgozott terméket a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni.

(3)[230] Az (1) bekezdésben meghatározott feldolgozáshoz az illetékes vámhivatal az engedélyt írásbeli kérelemre akkor adja ki, ha

a) a feldolgozásra kerülő vámáru szerepel e törvény végrehajtási rendeletében és azt az ott meghatározott feldolgozási mód alá kívánják vonni,

b) a feldolgozásra kerülő vámáru behozatala az engedélyezésről szóló jogszabály rendelkezése szerint a Hivatal behozatali, illetve külön tevékenységi engedélyéhez kötött és a kérelmező rendelkezik ezen engedéllyel,

c)[231] a kérelmező a Magyar Köztársaság területén letelepedett szervezet,

d) a kérelmező vámszempontból megbízható,

e) a behozott vámáru végtermékbe történő beépítésének azonosítását a kérelmező - a vámhatóság által ezt követően elfogadott és hitelesített - azonosítási módok révén biztosítja,

f) a kérelmező nyilatkozik arról, hogy a behozott vámáru a feldolgozást követően nem alakítható vissza az eljárást megelőző állapotába,

g)[232] a kérelmező eleget tesz az illetékes minisztérium által elvégzett gazdasági teszt követelményeinek,

h) a kérelmező rendelkezik a végezni kívánt feldolgozáshoz szükséges egyéb hatósági engedélyekkel.

(4) A vámhivatal az engedély érvényességi idejét a tevékenység jellegének megfelelően állapítja meg. Az érvényesség időtartama azonban a huszonnégy hónapot nem haladhatja meg. Ez a határidő kérelemre további egy évvel meghosszabbítható, amennyiben a feldolgozás körülményei ezt indokolttá teszik.

(5) A feldolgozási határidőt a feldolgozási művelet jellegére tekintettel - figyelemmel a tevékenységi engedély érvényességi idejére is - kell megállapítani.

(6)[233] A vámfelügyelet melletti feldolgozás alá vont vámárukkal a feldolgozási határidő lejártát követő harminc napon belül kell elszámolni. Az engedélyesnek az elszámolással egyidejűleg kérnie kell - a (9) bekezdés, illetve az e törvény 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint előírt módon - a vámteher kiszabását. Amennyiben az eljárás alá vont vámáru elszámolását - változatlan állapotban, a feldolgozási határidő lejárta előtt - a belföldi forgalom számára történő vámkezeléssel kezdeményezik, úgy a vámkezelés során a vámteherrel együtt az e törvény 142/A. §-ának (3) bekezdése szerinti kamatot is érvényesíteni kell.

(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti elszámolás nem történik meg, az engedélyező vámhivatal intézkedik a közvetlen vámfelügyelet alá vételről, és/vagy a jogellenes forgalomba hozatal esetén az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazásáról.

(8) A vámteher kiszabására az elszámolás céljából benyújtott árunyilatkozat elfogadása napján érvényes előírásoknak megfelelően a végtermék vámtételével és az e törvény 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vámértékkel kerül sor.

(9) Amennyiben a feldolgozás céljából behozott vámárukkal az engedélyes a feldolgozási folyamat befejezése előtt kíván - a vámteher kiszabása mellett - elszámolni, a vámteher összege megegyezik a vámeljárás alá vonáskor a behozott vámárura megállapított vámbiztosíték összegével.

(10) Vissza kell vonni a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárásra vonatkozó engedélyt, ha

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, továbbá

b) az engedélyes az engedélyben előírt kötelezettségeit súlyosan megszegi.

(11) Az az engedélyes, akitől a vámhatóság súlyos kötelezettségszegés miatt vonta vissza az engedélyt, az engedély visszavonásától számított hat hónapon belül újabb engedélyt nem kaphat.

(12) A vámfelügyelet melletti feldolgozás részletes szabályait, valamint a súlyos kötelezettségszegés meghatározását e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

Vámáru ellenszolgáltatás nélküli felajánlása

83. § (1) A vámkezelést kérő a belföldi forgalom számára történő vámkezelésre benyújtott árunyilatkozatában a vámárut az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlhatja.

(2) Az ellenszolgáltatás nélküli felajánlás - az állam részéről történő elfogadása esetén - mentesíti a felajánlót a vámteherfizetési kötelezettség alól.

(3) A felajánlást a vámhivatal akkor fogadja el, ha a vámáru a szakhatósági előírások alapján forgalomképes, annak értékesítési költségét az eladási ár fedezi, és azt okmányok igazolják.

KIVITELI VÁMKEZELÉSEK

Kiviteli ellenőrzés

84. § (1) A kiviteli ellenőrzés vámvizsgálatból, az áru azonosításából, valamint az adózatlan jövedéki termékek esetén a vámteher biztosításából áll.

(2) Kiviteli ellenőrzés alá kell vonni azt a belföldi árut, amelyet végleges rendeltetéssel külföldre kívánnak szállítani, továbbá a külföldre visszaszállításra kerülő vámárut (újrakivitel).

Ideiglenes kivitel

85. § Azokat az árukat, amelyeket - nem számítva a szokásos elhasználódás mértékét - állagváltozást nem eredményező művelet céljából, visszahozatali kötelezettséggel szállítanak külföldre, ideiglenes kivitelben kell vámkezelni.

86. § (1)[234] Az ideiglenes kiviteli vámkezelés vámvizsgálatból, továbbá a kivitelre kerülő áru azonosságának megállapításából, annak biztosításából, a visszahozatali határidő megállapításából és az ideiglenesen kivitt áruk elszámolásából áll.

(2) A visszahozatali határidő - ha jogszabály másként nem rendelkezik - huszonnégy hónap, ami indokolt esetben meghosszabbítható.

(3)[235] A magyar honosságú szállítóeszköz fuvarozási tevékenység végzése céljából történő ideiglenes kiviteli vámkezelése külön árunyilatkozat benyújtása nélkül kérhető.

Passzív feldolgozás

87. §[236] (1) Passzív feldolgozási vámeljárás alá kell vonni azt a belföldi árut, továbbá az aktív feldolgozási eljárásban lévő árut/vámárut, amelyet visszahozatal szándékával végzett feldolgozási tevékenység (így különösen: összeszerelés, megmunkálás, javítás, karbantartás, bérhizlalás, bértermelés) céljából kívánnak ideiglenesen külföldre kiszállítani.

(2) A passzív feldolgozási eljárás vámvizsgálatból, az áru azonosításából, az azonosság biztosításából, a visszahozatali határidő megállapításából és az elszámolásból áll.

88. §[237] (1) A passzív feldolgozásra vonatkozó engedélyt - normál eljárásban - a vámhivatal akkor adja ki, ha[238]

a) a feldolgozásra kerülő áru kivitelét a Hivatal engedélyezte vagy az engedélyt - külön jogszabály rendelkezése szerint - megadottnak kell tekinteni,

b)[239] az árut passzív feldolgozási céllal kivinni szándékozó a Magyar Köztársaság területén letelepedett és vámszempontból megbízható személy,

c) a passzív feldolgozásra kivitt áruk azonosságának biztosítása megoldott,

d) a vonatkozó külkereskedelmi szerződés magyar nyelvű fordítását bemutatják.

(2) Javítás feldolgozási művelet esetén könnyített engedélyezési eljárásban - a benyújtott vámárunyilatkozat elfogadásával - történik az engedélyezés.

(3) Az engedély érvényességi idejét a vámhivatal a szerződés és a kérelmező indokolt igényeinek figyelembevételével határozza meg. Ha az érvényesség időtartama meghaladja a két évet, azokat a feltételeket, amelyek alapján az engedélyt kiadták, az engedélyben meghatározott időközönként rendszeresen felül kell vizsgálni. Az említett időközök nem haladhatják meg a huszonnégy hónapot. Az engedély érvényességi ideje meghosszabbítható, ha a szerződés feltételeinek változása azt indokolja.

(4)[240] Javítási célú feldolgozási művelet esetén a vámhivatal kérelemre engedélyezheti, hogy a kivitelre kerülő áru helyett azonos kereskedelmi minőségű és műszaki jellemzővel bíró, azonos vámtarifaszám (a Kereskedelmi Vámtarifa első nyolc számjegye) alá tartozó helyettesítő terméket hozzanak be. Amennyiben a javítás céljából kivitelre kerülő áruk kivitelük előtt már használtak voltak, úgy a helyettesítő termékeknek is használtaknak kell lenniük. A javítás után visszahozott árura vonatkozó előírások a helyettesítő termékre is vonatkoznak.

(5) Vissza kell vonni a passzív feldolgozás vámeljárásra vonatkozó engedélyt, ha

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, továbbá

b) az engedélyes az engedélyben előírt kötelezettségeit súlyosan megszegi.

(6) Az az engedélyes, akitől a vámhatóság súlyos kötelezettségszegés miatt vonta vissza az engedélyt, az engedély visszavonásától számított hat hónapon belül újabb engedélyt nem kaphat.

(7) A passzív feldolgozás normál eljárás során történő engedélyezésének és alkalmazásának részletes szabályait, valamint a súlyos kötelezettségszegés meghatározását e törvény végrehajtási rendelete állapítja meg.

89. §[241] (1) A passzív feldolgozási eljárásban alkalmazandó visszahozatali határidőt a kiadott tevékenységi engedély érvényességi idejének, valamint a külkereskedelmi szerződésben foglaltak figyelembevételével a vámhatóság állapítja meg. Ez a határidő az engedély jogosultjának kérelmére - indokolt esetben - meghosszabbítható.

(2) A passzív feldolgozási eljárás alá vont vámáruval a megállapított visszahozatali határidő lejártát követő harminc napon belül kell elszámolni.

90. § (1)[242] A vámszabad terület - figyelemmel az e törvény 3. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra - a vámterületen belül, raktározás vagy ipari feldolgozás céljából elkülönített olyan terület, ahol a beszállított vámárura - az e törvény 53. §-ában meghatározott egyszerűsítések vámügyi rendtartásban szabályozott alkalmazhatósága mellett - e törvény 90-94. §-át kell alkalmazni.

(2) A vámszabadterületen létesített üzem működéséhez szükséges, külföldről behozott termelőeszközökre, felszerelési és berendezési tárgyakra - ide nem értve az építési anyagokat, épületgépészeti és épületfenntartási tárgyakat -, illetve az üzemi tevékenység során felhasznált segéd- és üzemanyagokra ugyancsak a 90-94. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni. A más célból felhasznált vagy elfogyasztott vámárut - amennyiben törvény ettől eltérően nem rendelkezik - vámteher fizetési kötelezettség terheli.

(3)[243] A vámszabadterület létesítésére a 17. számú Vámhivatal a Külügyminisztériummal, a Gazdasági Minisztériummal, a Belügyminisztériummal, a Környezetvédelmi Minisztériummal, a Közlekedési és Vízügyi Minisztériummal, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal, illetve az általuk kijelölt szervekkel egyetértésben ad engedélyt.

(4)[244] Vámszabad terület engedélyezésére irányuló eljárás a Magyar Köztársaság területén letelepedett szervezet kérelmére folytatható le (a továbbiakban: üzemeltető), amely a vámszabad terület kialakítására, továbbá a vámellenőrzés és a statisztikai megfigyelés feltételeinek biztosítására vonatkozó előírásokat teljesíti, és

(5)[245] Ipari vámszabad terület létesítése akkor engedélyezhető, ha ott import anyagok és alkatrészek felhasználásával történő exportcélú termelési tevékenységet végeznek. E rendelkezés alkalmazása szempontjából termelési tevékenységnek tekinthető az áruval kapcsolatos minden olyan művelet, amelynek eredményeként a termék statisztikai termékosztályozási száma megváltozik, vagy az alaptevékenységhez kapcsolódó raktározás.

(6)[246] Nemzetgazdasági érdekre tekintettel, különös méltánylást érdemlő esetekben, a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - az e törvény végrehajtási rendeletében foglalt feltételeknek megfelelően - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás alól felmentést adhat. Nem szükséges felmentés az ipari vámszabad területre betárolt vámáru megmunkálása egyes fázisainak belföldi alvállalkozó általi elvégzéséhez, a termelőeszközök belföldön történő javításához, továbbá a termelés során keletkező hulladékok belföldi kezeléséhez.

(7) Raktározási célú vámszabadterületen külföldről származó vámáru tárolható, ideiglenes jelleggel, harmadik országba vagy a származási országba történő továbbszállításig.

(8) A vámszabadterület létesítésére kiadott engedély az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek megváltozása esetén visszavonható, az engedélyben foglalt előírások vagy a vámügyi rendtartás megsértése esetén az engedélyt vissza kell vonni. Ilyen esetben az üzemeltető részére megfelelő időt kell biztosítani a vámterületen levő árukkal való rendelkezéshez annak érdekében, hogy a gazdasági tevékenység folytatását az engedély visszavonása ne veszélyeztesse.

91. § (1)[247] A vámszabadterület vámellenőrzés alatt áll. A vámszabadterületre árut/vámárut bevinni vagy onnan kihozni csak a felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyével és az üzemeltető hozzájárulásával szabad.

(2) Az áruk vámszabadterületen való tartásának időtartama jogilag nincs korlátozva.

(3) A vámszabadterületre bevitt áru vámfelügyelet mellett történő megsemmisítését a vámhivatal engedélyezi.

(4) A vámszabadterületről a vámterület más részére a vámhivatal engedélye és ellenőrzése nélkül kiszállított áruval, illetőleg a vámhivatal által a raktározott és tárolt árukban megállapított hiány esetén az ezzel kapcsolatos vámteher fizetési kötelezettséget a vámhivatal határozattal állapítja meg. A vámteher megfizetése után a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni.

92. § (1)[248] A vámszabadterületről a vámterület más részére behozott vámáru olyannak minősül, mintha azt közvetlenül külföldről hozták volna be. A vámterület más részéről a vámszabadterületre bevitt árut olyannak kell tekinteni, mintha azt külföldre vitték volna. Nem tekinthető külföldnek a vámszabadterület a származási szabályok alkalmazása szempontjából. A kedvezményes elbánásra jogosító származási bizonyítvány kiállításának igénye esetén azonban érvényesíteni kell a nemzetközi kötelezettségekben vállalt feltételeket is.

(2) A vámszabadterületre külföldről beszállításra kerülő vagy onnan külföldre kiszállított vámárut az árutovábbítási eljárásra vonatkozó rendelkezések szerint kell vámkezelni.

(3)[249] A vámszabadterületre a feldolgozás (továbbfeldolgozás) céljából kiszállított árut a kiviteli eljárásra előírt rendelkezések szerint kell vámkezelni.

(4)[250] Az e törvény 70. §-ában foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell két vámszabad terület közötti árumozgásra is.

93. § A vámszabadterületre be- és kilépő személyek tekintetében a vámhatárt átlépő utasokra vonatkozó előírások nem alkalmazhatók.

94. §[251] A vámszabad terület működésének és vámügyi rendtartásának szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

Vámszabad területek és vámszabad raktárak[252]

94/A. §[253][254]

94/B. §[255][256]

94/C. §[257]

94/D. §[258][259]

Határmenti gazdálkodás

95. § (1) Határmenti gazdálkodás a határterületen folytatott mező- és erdőgazdasági tevékenység, amit a szomszédos állam határterületén lakók végeznek.

(2) Határmenti gazdálkodást csak az erre vonatkozó nemzetközi egyezmény alapján, viszonosság esetén lehet végezni a vámhatártól számított, az egyezményben meghatározott mélységig.

(3) A határmenti gazdálkodás vámellenőrzésének szabályait az erre vonatkozó nemzetközi egyezmény és e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

Kishatár áruforgalma

96. § A határterületen lakók által a kishatárforgalomban behozható, illetőleg kivihető árukra vonatkozó szabályokat a vonatkozó nemzetközi szerződés, külön jogszabályok és e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

TARIFÁLIS ÉS VÁMJOGI VÁMKEDVEZMÉNYEK, VÁMMENTESSÉGEK

Tarifális vámkedvezmények

97. §[260] A tarifális vámkedvezmény (a továbbiakban: vámkedvezmény) a vámtarifa törvényben szabályozott feltételek szerint a Kereskedelmi Vámtarifa II. jelzésű hasábjában feltüntetett vámtételeknél kedvezőbb vámtétel - az e törvény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban történő - alkalmazását jelenti.

98. § A vámkedvezmény formáit és feltételeit, a hatálya alá tartozó áruk vámtételeit a vámtarifatörvény, illetőleg annak végrehajtási rendelete határozza meg.

99. § (1) A vámkedvezmény külön formája a vámtarifa-törvény alapján kiadott, külön jogszabályban meghatározott felhasználási feltételhez kötött engedélyjegyes eljárás. Az engedélyjegyes eljárás nyilvántartását a vámszervezet illetékes területi szerve végzi. Az e törvény, valamint végrehajtási rendelete előírásai szerint a korábban belföldi forgalom számára vámkedvezmény nélkül vámkezelt áruk engedélyjegyes eljárás alá történő utólagos bevonása is kérelmezhető.

(2) A belföldi forgalom számára vámkezelt árunak az engedélyjegyes eljárásba történő utólagos bevonását a vámszervezet illetékes területi szerve az eredeti vámkezelés naptári évében, ezt követően pedig akkor engedélyezheti, ha a belföldi forgalom számára való vámkezeléshez benyújtott árunyilatkozat elfogadásának napja óta három hónapnál hosszabb idő nem telt el.

(3) A vámkedvezményeket - kérelemre - a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor kell alkalmazni.

Vámmentességek

100. § (1) Vámmentes a feladó részére változatlan állapotban visszaküldött vámáru (tértiáru), ha azt a kiléptetéstől számított három éven belül visszahozzák, és az áru belföldi eredetét igazolják.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti exportáru kiszállításakor vámteher-visszatérítést vettek igénybe, a visszatérített vámterhet ismételten meg kell fizetni.

(3) Külföldi érdekeltségekbe nem pénzbeli hozzájárulásként kiszállított és visszaküldött termelőeszköz - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a kiléptetéstől számított három év elteltével is vámmentesen vámkezelhető, ha nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivitele megállapítható a kiviteli bizonylatok alapján.

101. § (1) Vámmentes a vámszabadterületre belföldről végleges rendeltetéssel kiszállított, és onnan változatlan vagy feldolgozott (megmunkált) állapotban belföldre visszaszállított, igazoltan belföldi eredetű áru.

(2) Arra az import eredetű árura, amelyre a vámszabadterületre történő kiszállításkor vámteher-visszatérítést vettek igénybe, belföldre visszahozatalkor a visszatérített vámteher összegét ismételten meg kell fizetni.

102. § (1) Vámmentes a külföldről visszaérkezett belföldi áruminta, amennyiben az árunyilatkozatot adó hitelt érdemlően bizonyítja, hogy azt ellenszolgáltatás nélkül árumintaként szállította külföldre.

(2) Vámmentes a belföldről belföldi rendeltetéssel külföldi közbeeső területen átszállított belföldi áru.

103. § (1)[261] Vámmentes - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a külföldi szerződő fél vagy megbízottja által ellenszolgáltatás nélkül a részére gyártott, az exportáruba beépítésre kerülő anyag, alkatrész, továbbá az exportáru csomagolására, adjusztálására beküldött anyag, amennyiben a belföldi forgalom számára vámkezelendő vámáru arányban áll a kivitelre kerülő árumennyiséggel. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell a külföldivel kötött szerződést.

(2)[262] A vámmentesen vámkezelt vámáruval a vámmentes vámkezeléstől számított tizenkét hónapon belül el kell számolni. Az elszámoláshoz a kiviteli és a behozatali vámokmányt, és az anyagfelhasználási kimutatást kell benyújtani.

(3)[263] Az (1) bekezdésben meghatározott feltételtől eltérő felhasználás esetén a vámterhet az e törvény 142. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kamattal együtt be kell szedni. A fel nem használt áru a vámhivatal jelenlétében a vámteher megfizetése nélkül megsemmisíthető. Ha a fel nem használt áru megsemmisítését nem kérik, az külföldre kivihető, vagy az e törvény 142. §-ának (3) bekezdése szerinti kamattal növelt vámterhek megfizetése után szabadon felhasználható, illetve a külkereskedelmi szerződés érvényességi idején belül az elszámolási határidő - legfeljebb a szerződés időtartamáig - meghosszabbítható. Az elszámolási határidő elmulasztása esetén a vámhivatal a határidő leteltét követő munkanapon intézkedik a vámteher és az e törvény 142. §-ának (3) bekezdése szerinti kamat kiszabásáról és beszedéséről.

(4)[264] Vámmentes a külföldön bejegyzett és a belföldi tartózkodása alatt megsérült szállítóeszköz kijavítására behozott alkatrész és felszerelési tárgy abban az esetben, ha a sérült alkatrészt vagy felszerelési tárgyat külföldre igazoltan kiszállítják, az állam javára ellenszolgáltatás nélkül felajánlják, vagy vámhivatali ellenőrzés mellett megsemmisítik.

(5)[265] Vámmentesek a vámáru szállítás alatti védelmére szolgáló burkoló- és segédanyagok.

(6)[266] Vámmentes az élő állatok részére a szállítás alatti időre szolgáló takarmány és más állateledel.

104. §[267] (1) Vámmentes a belföldi forgalom számára vámkezelt áruhoz szerződésen alapuló szavatossági vagy jótállási igény alapján ellenszolgáltatás nélkül beküldött vámáru, ha a szavatossági vagy jótállási igény érvényesítésével kapcsolatban vámvisszatérítés nem történt.

(2)[268] A vámmentes vámkezeléshez a vámkezelést kérőnek be kell nyújtani - a (3)-(4) bekezdésekben foglaltakon túlmenően - a külföldi fél igazolását vagy a szerződést arra vonatkozóan, hogy az árura jótállás vagy szavatosság áll fenn, továbbá nyilatkoznia kell, hogy az e törvény 137. §-ának (1) bekezdése alapján vámvisszatérítést nem vett igénybe.

(3)[269] A külföldi fél által szavatossági, jótállási igény alapján ellenszolgáltatás nélkül küldött csereáru, alkatrész, tartozék vámmentességének feltétele, hogy a belföldi fél a hibás áru külföldre kiszállítását vagy vámhivatali felügyelet mellett történő megsemmisítését a vámmentes vámkezeléstől számított harminc napon belül igazolja. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell a meghibásodott vámárura vonatkozó eredeti vámkezelési okmányt is. Amennyiben a külföldi fél a szavatossági vagy jótállási kötelezettsége teljesítése során az eredetileg vámkezelt árunál értékesebb csereárut szolgáltat, az értékkülönbözet után a vámterhet meg kell fizetni. Az igazolás elmulasztása esetén a vámteher kiszabása és bevételezése mellett érvényesíteni kell az e törvény 142. §-ának (4) bekezdése szerinti kamatot is.

(4)[270] A külföldi fél által szavatossági igény alapján, a hibás vagy nem szerződés szerinti teljesítés következtében ellenszolgáltatás nélkül, hiánypótlásként utánküldött vámáruk vámmentességének feltétele, hogy a belföldi a hibás vagy nem szerződés szerinti teljesítést az eredetileg beérkezett vámáru vámkezelése napjától, vagy komplett berendezés esetében az összeszerelés, összeállítás, próbaüzem napjától számított harminc napon, illetve a termékre vonatkozó szavatossági időn belül a külföldi felé írásban jelezze, s azt a vámhivatalnál hitelt érdemlően igazolja. A vámmentes vámkezeléshez csatolni kell a külföldi nyilatkozatát is arról, hogy a vámárut ellenszolgáltatás nélkül, hiánypótlásként küldte be.

105. §[271] Vámmentes a gépjárművek e célra gyárilag rendszeresített tartályában behozott, továbbá a nemzetközi forgalomban részt vevő és/vagy javításra érkező légi járműből lefejtésre kerülő üzemanyag. Az e jogcímen vámmentesen vámkezelt üzemanyag a Magyar Köztársaság területén belül nem idegeníthető el.

106. § (1)[272] Vámmentes az újrabehozatal szándékával az e törvény 85. §-a alapján ideiglenesen kiszállított és a visszahozatali határidő lejártáig változatlan állapotban visszahozott vámáru.

(2)[273] A javítás kivételével passzív feldolgozás címén ideiglenesen kiszállított és a visszahozatali határidő lejártáig visszahozott végtermék részleges vagy teljes vámmentessége úgy állapítható meg, hogy a visszahozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt végtermék után - belföldi forgalom számára történő vámkezelésre vonatkozó vámárunyilatkozat elfogadása napján érvényes rendelkezések szerint - a fizetendő vámteher összegéből le kell vonni azt az összeget, amelyet az ideiglenesen kivitt árukra akkor kellene fizetni, ha azokat Magyarországra importálták a végtermék beérkezésének időpontjában abból az országból, ahol a passzív feldolgozást vagy a feldolgozás legutolsó műveletét elvégezték.

(3)[274] A (2) bekezdés értelmében az ideiglenes exportárukra fizetendő vámteher összegének megállapításakor a passzív feldolgozás címén végzett vámkezelés vámárunyilatkozatának elfogadása napján fennálló árumennyiséget és árujelleget, továbbá a belföldi forgalom számára történő vámkezelés időpontjában fennálló fizetési kötelezettségeket kell figyelembe venni.

(4)[275] A (2)-(3) bekezdés alkalmazása során az ideiglenes exportáru értéke az az érték, amelyet az érintett áru esetében a visszahozott áru vámértékének az e törvény 28. §-ának (1) bekezdése b) pontjának 1. alpontja szerinti megállapításánál figyelembe kell venni, vagy ha a vámérték ily módon nem állapítható meg, akkor a visszahozott áru vámértéke és az ésszerű módszerekkel megállapított feldolgozási költségek, a külföldön hozzáadott anyag és alkatrész értéke közötti különbség.

(5)[276] A javítás címén passzív feldolgozásból visszahozott áru részleges vámmentessége esetén a fizetendő vámteher kiszabása a 129. § (2) bekezdése szerint történik.

(6)[277] Ha a passzív feldolgozási művelet célja az ideiglenes exportáru javítása, akkor annak a határidő lejártáig történő visszahozatala esetén az áru vámmentesen vámkezelhető a belföldi forgalom számára, amennyiben a vámhatóság részére megfelelően igazolták, hogy az áru javítása akár garanciából származó szerződés és jogszabályi kötelezettség alapján, akár gyártási hiba miatt, de díjmentesen történt.

(7)[278] Ha a (6) bekezdésben meghatározott javítási művelet ellenérték (javítási költség, javításhoz felhasznált külföldi anyag vagy alkatrész együttes értéke) fejében történik, a részleges vámmentesség a visszahozott áru belföldi forgalom számára történő vámkezelésének napján fennálló vámteher megállapításával adható oly módon, hogy vámértékként a javítási művelet ellenértékének megfelelő összeget kell figyelembe venni.

(8)[279] Vámmentes a külföldre ideiglenes jelleggel kivitt és ott megsérült gépjármű és gépjárműalkatrész kárának megtérítéseként a külföldi biztosító által szolgáltatott gépjármű és gépjárműalkatrész, amennyiben azok értéke a kivitt gépjármű vagy gépjárműalkatrész értékét nem haladja meg. Amennyiben a helyettesítő termék értéke magasabb, a különbözet után a vámterhet meg kell fizetni.

107. § Vámmentes a határmenti gazdálkodás keretében külföldön termesztett, tenyésztett áru.

108. § Vámmentesek a nemzetközi forgalomban közlekedő hajók és légijárművek, a menetrendszerűen közlekedő nemzetközi autóbuszjáratok, illetőleg a vasúti étkező- és hálókocsik utasainak, továbbá e járművek személyzetének ellátására szolgáló, valamint a járművek működtetéséhez és fenntartásához szükséges azon készletek, amelyek kizárólag a járművek fedélzetén kerülnek felhasználásra.

109. § (1) Vámmentesek a Magyar Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződések rendelkezéseiben vámmentesnek meghatározott áruk.

(2) Vámmentes a 39. § (3) bekezdésének a)-b) pontja alapján árubemutatási kötelezettség alól mentesített áru.

(3) Vámmentesek a külföldi államok magyarországi diplomáciai képviselői, konzuli tisztviselői és a nemzetközi szervezetek velük azonos jogállású tisztviselői, valamint a háztartásukban élő családtagjai és a háztartásukhoz tartozók személyes használatára szolgáló áruk, feltéve, hogy az utóbb említett személyek nem magyar állampolgárok és állandó lakóhelyük nem Magyarországon van.

(4) Vámmentesek a külföldi államok diplomáciai és konzuli képviseletei, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek részére behozott, hivatalos használatra szolgáló áruk.

(5) Vámmentesek viszonosság esetén a külföldi államok magyarországi diplomáciai és konzuli képviseletei igazgatási és műszaki személyzetének tagjai és a háztartásukban élő családtagok által az első berendezkedésük céljára behozott tárgyak, feltéve, hogy az említett személyek nem magyar állampolgárok és állandó lakóhelyük nem Magyarországon van. Viszonosság esetén az általuk később behozott személyes használati tárgyak is vámmentesek.

(6)[280] A (3)-(5) bekezdés szerint vámmentesen vámkezelt áruk három éven belül a fentiek szerint nem kedvezményezett jogállásúak részére csak a 45. § (10) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása esetén idegeníthetők el.

(7)[281] Vámmentesen vámkezelhetők azok a vámáruk is, amelyeket zártkörű diplomataboltban, a (3)-(5) bekezdésben meghatározott személyek részére hoznak forgalomba. A diplomatabolt köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a vásárlás mennyisége a kedvezményre jogosult vevők szerinti bontásban ellenőrizhető. A diplomataboltban történő vásárlás indokoltságának ellenőrzéséhez a Külügyminisztérium ad igazolást. Az igazolás a vásárolt áruk mennyiségének ellenőrzésére is szolgál. A diplomataboltba betárolt vámáruk más célra csak a vámteher megfizetése után használhatók fel.

(8)[282] Vámmentesek a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseletei által a Külügyminisztériumnak küldött hivatalos jellegű küldeményei a Külügyminisztérium által kiállított olyan igazolás alapján, amely szerint a küldemény kizárólag a diplomáciai szolgálat ellátásához szükséges hivatalos használatra szolgáló tárgyakat és berendezéseket tartalmaz.

110. § (1) Vámmentesek viszonosság esetén a külföldi hajózási és légitársaságok, továbbá a Magyar Köztársaság területén üzemelő közös határállomások részére érkező szolgálati és forgalombiztosító anyagok, tárgyak a szükségesség igazolása mellett.

(2)[283] Vámmentes az útiholmi, amelyet a külföldön állandó lakhellyel rendelkező utas az utazás időtartamára személyes használatra, vagy hivatása gyakorlására magával hoz, esetleg ilyen célból előre küld, vagy maga után küldet. Vámmentes útiholminak minősülnek a belföldön állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek által a külföldi utazások időtartamára személyes használatra, vagy hivatásuk gyakorlására magukkal vitt és visszahozott, vagy a huszonnégy órát meghaladó külföldi tartózkodásuk során - a tartós fogyasztási cikk kivételével - ilyen célra vásárolt használati tárgyak. Az útiholmira biztosított vámmentesség csak napi egy alkalommal vehető igénybe. A 16. életévüket be nem töltött utasok esetében nem minősíthető vámmentes útiholminak a dohánygyártmány, a szeszes ital és a kávé. A vámmentes útiholmik felsorolását - a vonatkozó nemzetközi egyezmény alapján - e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

111. § (1) Vámmentesek az államfőnek, a kormányfőnek és a törvényhozó testület elnökének e minőségében adott ajándékok.

(2) Vámmentesek a Magyarországon bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek, valamint a menekülteket ellátó költségvetési szervek részére ellenszolgáltatás nélkül érkező, feladatuk ellátásához szükséges és az általuk ingyenesen szétosztásra kerülő szokásos küldemények, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.

(3) Nem kezelhetők vámmentesen a (2) bekezdésben foglaltak szerint

a) a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek,

b) a mentőautó, tűzoltóautó, valamint a mentéshez és tűzoltáshoz behozott vízi és légijárművek kivételével a gépjármű.

(4) Vámmentesek a nyilvántartásba vett egyházak és vallásfelekezetek részére ellenszolgáltatás nélkül beküldött, ingyenesen szétosztásra kerülő gyógyszer-, élelmiszer- és ruhanemű-küldemények.

(5) Vámmentesek a tűzvész, árvíz vagy más elemi csapás károsultjai részére ellenszolgáltatás nélkül érkező élelmiszerek, gyógyszerek és ruházati tárgyak, valamint a létfenntartáshoz szükséges egyéb használati tárgyak (így különösen: edények, sátrak, ágyak, takarók).

(6) Vámmentesek a nyilvántartásba vett egyházak és vallásfelekezetek részére ellenszolgáltatás nélkül beküldött szertartási és kegytárgyak, templomi orgona, továbbá azok templomai és imaházai építéséhez és felújításához ellenszolgáltatás nélkül küldött anyagok, amennyiben azokat a vámkezeléstől számított három éven belül nem idegenítik el.

(7)[284] Vámmentesek a katonai temetők létrehozásához, fenntartásához, felújításához, áthelyezéséhez, valamint megszüntetéséhez szükséges, ellenszolgáltatás nélkül küldött anyagok.

(8) Vámmentesek az állami, önkormányzati és egyházi kórházak, rendelőintézetek részére ellenszolgáltatás nélkül érkező embergyógyászati anyagok, egészségügyi felszerelések, műszerek, amennyiben azokat a vámkezeléstől számított három éven belül nem idegenítik el, nem adják ellenszolgáltatás ellenében bérbe vagy használatba.

(9) Vámmentesek a határfolyók szabályozásához a szomszédos államból behozott építési anyagok.

(10) Vámmentesek az elemi csapás elhárításához tűzoltók, mentők vagy más segélyalakulatok által behozott és feladatuk teljesítése során felhasznált áruk.

112. § (1) Vámmentesek a szokásos nászajándékok és kelengyék legfeljebb a házasságkötést követő egy évig, ha azok összértéke házaspáronként az ötvenezer forintot nem haladja meg. A vámkedvezmény ötvenezer forint feletti egyedi értékű ajándéknál is alkalmazható az előbbi értékig. Ez a kedvezmény gépjárműre azonban nem vehető figyelembe.

(2) Vámmentesek a hagyatéki tárgyak, kivéve a hagyatékhoz tartozó kereskedelmi árukészletet és a nem az örökös hivatásának, foglalkozásának gyakorlásához szükséges munkaeszközt.

113. § (1) Vámmentesek a hazatelepülők, a bevándoroltak, a menekültként elismertek, a Magyarországon kereső tevékenység vagy tanulmányok folytatása céljából legalább 12 hónapra második lakást berendezők vagy külföldön keresőtevékenység vagy tanulmányok folytatása céljából fenntartott második lakást megszüntetők, valamint a Magyarországon ideiglenes menedéket élvezők, a humanitárius okokból befogadottak (és az említettekhez családegyesítés címén érkező) által behozott vagy beküldött ingóságok, amennyiben a beköltözés előtt az életvitelük helye megszakítás nélkül, két évet meghaladóan Magyarországon kívül volt, és azok

a)[285] beköltözésük előtt legalább hat hónapon keresztül tulajdonukban voltak, és

b)[286] mennyiségük a szokásos családi szükségletet nem haladja meg.

A Magyar Köztársaságban ideiglenesen tartózkodó - tanulmányokat folytató, dolgozó - külföldi állampolgár esetében a két évet meghaladó külföldi tartózkodást az ideiglenes tartózkodásának megkezdése előtti időpontban kell vizsgálni. Kérelmükre személygépkocsi vámmentesen mindaddig nem vámkezelhető, amíg részükre a vámhivatal ideiglenes behozatalban vámkezelt személygépkocsit tart nyilván.[287]

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása szempontjából szokásos családi szükségletnek minősülnek azok az ingóságok, amelyek az érdekeltek személyes használatában vagy háztartásában vannak, jellegük és mennyiségük szerint nem szolgálhatnak semmilyen kereskedelmi célt, és nem irányulnak gazdasági tevékenységre, továbbá a kézműves vagy szabadfoglalkozású tevékenységek azon eszközei, amelyek az érdekelt hivatásának gyakorlásához szükségesek.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető az életvitel helyének az a külföldi hely, amelyet a belföldön lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár rokonlátogatás, látogatás, turizmus céljából keres fel, akkor sem, ha annak időtartama egy-egy helyen vagy összességében meghaladja a két évet.

(4)[288] Az (1)-(3) bekezdés alapján gépjármű csak vezetői engedéllyel rendelkező személy (családtag) esetében vámkezelhető. Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímen vámmentesen behozott személygépkocsi három éven belül csak a behozatalkori vámteher kamattal növelt összegének megfizetése után idegeníthető el. Az (1)-(3) bekezdés alapján vámmentes vámkezelés az első vámkezeléstől számított egy éven belül kérhető, azonban az első vámkezelést a vámmentességre jogosult ezen jogállás megszerzésétől számított hat hónapon belül köteles kérni. A feladott csomagok az első vámkezeléstől számított egy éven túl akkor vámkezelhetők vámmentesen, ha azok feladását az első vámkezeléskor bejelentették.

(5) 1997. december 31-ig vámmentesek az egy évet meghaladó folyamatos külföldi szolgálat, ösztöndíjon alapuló tanulmányút, valamint az illetékes belföldi szerv kiküldetése, kiközvetítése alapján történt külföldi munkavállalás, munkavégzés (a továbbiakban: külszolgálat) után végleg hazatérők által

a) a külszolgálat időtartama alatt behozott,

b) utánküldött, de a külszolgálatból való végleges hazatérés előtt igazoltan külföldön vásárolt, vagy megrendelt, a személyi és családi szükségletet meg nem haladó vámáruk.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában vámmentesen vagy kedvezményes vámmal vámkezelhető áruk összértéke a kiküldő vagy kiközvetítő belföldi szerv által igazolt külföldi jövedelem 40%-át nem haladhatja meg.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott személyi és családi szükségletet meg nem haladó mennyiségű vámárunak minősül:

a) a külszolgálatos háztartásához tartozó valamennyi használt tárgy, felszerelés, ruházati cikk azzal a megkötéssel, hogy azok között 5000 Ft egyedi értéket meghaladó tartós használati tárgy nem lehet;

b) az új állapotú, 5000 Ft alatti egyedi értékű tartós használati tárgyakból és tartósnak nem minősülő cikkekből e törvény 1. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott mennyiség háromszorosa;

c) az 5000 Ft egyedi értéket meghaladó, de 20 000 Ft egyedi értéket el nem érő tartós használati tárgyakból fajtánként 3-3 db készlet vagy garnitúra;

d) a 20 000 Ft egyedi értéket meghaladó, de a 60 000 Ft egyedi értéket el nem érő tartós használati tárgyakból fajtánként 2-2 db, készlet vagy garnitúra;

e) a 60 000 Ft egyedi értéket meghaladó tartós használati tárgyakból fajtánként 1-1 db;

f) a saját hivatás, foglalkozás gyakorlásához szükséges termelő-, kutatási és munkaeszközökből fajtánként 1-1 db;

g) a saját célra szükséges építőanyag, épületberendezési tárgyak és felszerelések;

h) az arany- és platinatárgyakból családonként összesen 500 g, beleértve a drágakövet (briliánst), amelyből összesen 5 karát, továbbá fajtánként 1-1 db 1945 előtt vert arany pénzérme.

(8) A (7) bekezdés e), f) és g) pontjai szerint minősülő áruknak a vámkezeléstől számított 5 éven belül történő elidegenítése esetén a vámterhet meg kell fizetni.

(9) Az (5) bekezdésben meghatározott személyek által a (6), (11) és (12) bekezdésben foglalt előírások figyelembevételével behozott személygépkocsi[289]

a) egy évet meghaladó külszolgálat esetében a vámtétel 50%-os mérséklésével,

b) két évet meghaladó külszolgálat esetében pedig vámmentesen

vámkezelhető. Ezen a jogcímen vámmentesen behozott személygépkocsi 3 éven belül csak a behozatalkori vámteher kamattal növelt összegének megfizetése után idegeníthető el.

(10) A (6) bekezdésben meghatározott értéket és a (7) bekezdésben meghatározott kereteket meghaladó mennyiségű vámáruk vámkezelésénél az 1. számú melléklet 2. pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(11) Az (5) bekezdés alkalmazásában külszolgálat akkor tekinthető egy évet meghaladónak, ha a külföldön megszakítás nélkül eltöltött időtartam legalább 366 nap. A folyamatos külszolgálatot nem szakítja meg

a) a fizetett szabadságidő akkor sem, ha annak eltöltése céljából a külszolgálatos Magyarországra hazatér;

b) a betegség időtartama, ha a külszolgálatos gyógykezeltetés céljából ideiglenesen hazatér, majd felgyógyulása után a külszolgálatot folytatja;

c) a beszámoltatás, vízumfelvétel vagy egyéb hivatalos célból történő, rövid időtartamú hazatérés;

d) a munkaszüneti napon, heti pihenőnapon és a fogadó állam ünnepei alkalmából való hazatérés;

e) a túlmunka címén kapott, és Magyarországon eltöltött szabadságidő, legfeljebb azonban ilyen címen évente 30 nap;

f) több kiküldetésen alapuló külszolgálat esetében az a kiküldő szerv által igazolt időtartam, amely a megelőző külszolgálat elszámolása, az új külszolgálatra való felkészülés érdekében szükséges.

(12) Az (5) bekezdés alkalmazásában, a (6)-(7) bekezdésben meghatározott érték- és mennyiségi keret terhére, továbbá a (9) bekezdés szerinti feltételekkel a külszolgálatos kérelmére a vámáru akkor is vámmentesen vámkezelhető, ha a külszolgálatos még nem tért véglegesen haza, de a vámmentesség egyéb feltételei fennállnak.

(13) 1997. december 31-ig az egy évet meg nem haladó időtartamú külszolgálatból véglegesen hazatérőt - az utasokat megillető vámkedvezményen kívül - minden külszolgálatban töltött teljes hónapra tízezer forint értékű, a személyi és családi szükségletet meg nem haladó vámárura vámmentesség illeti meg.

E bekezdés alkalmazása szempontjából a személyi és családi szükségletet meg nem haladó mennyiségű vámárunak minősül - a gépjármű kivételével - az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott mennyiségi keret kétszerese.

(14) A (13) bekezdésben meghatározott érték- és mennyiségi keretet meghaladó vámáru az e törvény 1. számú melléklet 2. pontjában előírt feltételekkel vámkezelhető.

(15) A (13) bekezdésben meghatározott vámmentességet

a) a külföldi szolgálat vagy a külföldi munkavégzés időtartama alatt behozott,

b) utánküldött, de a végleges hazatérés előtt igazoltan külföldön vásárolt, vagy megrendelt

vámárura lehet igénybe venni.

(16) A (13)-(15) bekezdések rendelkezései a nem saját hivatás, foglalkozás gyakorlásához szükséges termelő-, kutatási és munkaeszközre nem alkalmazhatók.

(17) A tengerjáró és folyami vízi járműveken szolgálatot teljesítők, valamint a fuvarozó vállalatok és a Magyar Posta államhatárt szolgálatteljesítés céljából átlépő alkalmazottai, továbbá a határforgalom lebonyolítását és ellenőrzését külföldi szolgálati helyen végzők vámjogi kedvezményét a 2. számú melléklet tartalmazza.

114. § (1) Vámmentes az alapítvány és közalapítvány javára, az alapító okiratban meghatározott közérdekű cél teljesítésével kapcsolatban, ellenérték nélkül beérkező vámáru - a maximum ötszemélyes személygépkocsi és motorkerékpár kivételével -, amennyiben a kezelő szerv a nyilvántartásba vételt igazolta.

(2) Az e jogcímen vámmentesen behozott vámáru a vámkezeléstől számított három éven belül csak a vámkezeléskor érvényes szabályok szerinti vámteher kamattal növelt értékének megfizetése után idegeníthető el, illetve használható vállalkozási tevékenység végzésére.

(3) Nem minősül vállalkozási tevékenységnek az ellenszolgáltatás nélküli használatba adás, ha az az alapító okiratban meghatározott közérdekű cél érdekében történik.

115. § Vámmentes a külföldi céggel kötött megállapodás alapján a sportszervezet (ideértve a sportegyesületet és annak szövetségét is) részére ellenszolgáltatás nélkül érkező, kereskedelmi forgalomba nem kerülő sporteszköz, sportfelszerelés és sportruházati cikk, ha a sportszervezet vezetője a nyilvántartásba vételt igazolja, és három éven belül nem idegenítik el.

116. § (1)[290] Vámmentesek a vonatkozó nemzetközi megállapodás rendelkezéseinek megfelelően behozott

a) oktatási és tudományos műszerek és készülékek, valamint az

b) oktatási, kulturális jellegű vizuális és auditív anyagok, könyvek, dokumentumok, újságok, folyóiratok, műalkotások, műtárgyak, valamint a vakok számára készült dombornyomású kiadványok, és azok a vakok részére készült tárgyak, amelyek a vakok intézményei vagy az őket segélyező szervezetek részére érkeznek.

(2)[291] Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a vámmentességi jogcím alapja a műszerek és készülékek felhasználási célja.

(3)[292] Amennyiben a nemzetközi megállapodás a vámmentes vámkezelést csak az illetékes hatóság által kijelölt szervezetek részére biztosítja, a kijelölést a szakminisztériumok véleményének kikérése után a 17. számú Vámhivatal végzi. A kijelölés feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(4) A vámmentesen vámkezelt tudományos műszerekkel és készülékekkel vállalkozási tevékenység nem végezhető, azokat a vámkezeléstől számított öt éven belül elidegeníteni, bérbe, lízingbe vagy használatba adni csak a behozatalkor érvényes szabályok szerint kiszabott vámteher és annak kamatai megfizetése után lehet. E rendelkezés alkalmazása szempontjából nem minősül elidegenítésnek (bérbe- vagy használatba adásnak) a tudományos műszer és készülék e § szerint vámmentességre jogosult szervezetnek való átadása, bérbe- vagy használatba adása. Az ilyen átadást azonban a vámkezelést végző vámhivatalnál be kell jelenteni.

117. § (1) Vámmentesek a külföldi állami szervek és nemzetközi szervezetek közcélú, így különösen a szociális, egészségügyi, nevelési, oktatási, környezetvédelmi, foglalkoztatáspolitikai, műemlékvédelmi, közrend- és közbiztonsági, védelmi, nemzetbiztonsági és tűzvédelmi feladatok ellátását segítő ajándékai.

(2) Vámmentesek a tudományos, művészeti és más közérdekű intézmény nyilvános gyűjteményébe felvételre kerülő tárgyak - ideértve az Egyetemes Postaegyezmény alapján csereként érkező bélyegeket is -, ha az intézmény vezetője a nyilvántartásba vételt igazolja, és azokat öt évig nem idegeníti el.

(3) Vámmentesek a nevelési-oktatási és felsőoktatási, a tudományos és egészségügyi intézmények, valamint más, oktatási, tudományos vagy egészségügyi tevékenységet folytató alapítványok, közalapítványok és köztestületek részére ajándékként vagy csereképpen érkező oktatási, tudományos vagy kutatási célokra szolgáló tárgyak, ha az intézmény vezetője a nyilvántartásba vételt igazolja. Ezeket a vámárukat öt éven belül csak az elidegenítéskor hatályos jogszabályi előírások szerinti vámteher megfizetése esetén lehet elidegeníteni.

(4)[293] Vámmentesek azok a kulturális javak, amelyeket a behozataltól számított 3 hónapon belül a Kulturális Örökség Igazgatósága védetté nyilvánít, kivéve a vámtarifa 97. árucsoportjába tartozó művészeti alkotásokat, amelyek vámmentességének nem feltétele a védetté nyilvánítás.

(5)[294] Vámmentesek a törzskönyvezési értékelés vagy az engedélyezett tudományos vizsgálat céljából ellenszolgáltatás nélkül beérkező humán- és állatgyógyászati, továbbá növényvédelmi célú készítmények küldeményei.

(6)[295] Vámmentesek az emberi eredetű gyógyászati anyagok, valamint a vér- és szövetcsoportok meghatározásához szolgáló reagensek.

(7)[296] Vámmentes a természetes személy részére érkező vagy általa behozott, gyógyszergyár vagy gyógyszertár által kiszerelt, bontatlan csomagolású gyógyszer, valamint gyógyászati segédeszköz, a kezelőorvos által előírt mennyiségben.

(8)[297] Vámmentes a speciális diétát igénylő krónikus betegségben szenvedő személyek, illetőleg ezek szervezete részére gyógyászati célra behozott speciális gyógyhatású élelmiszer-készítmény, amelyet ilyen élelmiszergyártó üzem bontatlan csomagolásban küld be. Az ilyen speciális gyógyhatású élelmiszer-készítmény vámmentes vámkezeléséhez az illetékes kezelőorvos igazolása szükséges. Az említett szervezet részére történő behozatal esetén a vámkezeléshez csatolni kell a szervezet arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a vámmentesen kezelt élelmiszer-készítmény az arra rászoruló tagok részére kerül szétosztásra. Az említett céltól eltérő felhasználás esetén a vámterhet a 45. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell megfizetni.

(9)[298] Vámmentes a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége tagjai részére beérkezett és igazoltan vakok részére értékesített, kifejezetten a vakoknak készült tárgy, továbbá rehabilitációs eszköz, ha annak szükségességét és mennyiségét a kezelőorvos igazolja.

(10)[299] Vámmentesek a hírközlő szervek részére ellenszolgáltatás nélkül vagy csereképpen érkező híradók, híranyagok, televíziós filmek, hanglemezek és magnetofonszalagok, valamint más módon rögzített kép- és hanganyagok.

118. § (1)[300] Vámmentes az ellenszolgáltatás nélkül érkező könyv, folyóirat, zenemű, levél, okmány és ügyirat, ideértve a posta, szállítmányozó, fuvarozó és utazási iroda részére ellenszolgáltatás nélkül érkező nemzetközi díjszabás és menetrendkönyv, továbbá az ellenszolgáltatás nélkül érkező külföldi autópályán felhasználásra kerülő matrica, valamint minden olyan eszköz, berendezés és készülék, amely a külföldi autópályadíjak, úthasználati díjak megfizetése érdekében kerül a gépjárműbe beszerelésre, illetve elhelyezésre.

(2) Vámmentesek az ellenszolgáltatás nélkül beérkező és ugyancsak ellenszolgáltatás nélkül szétosztásra kerülő, kereskedelmi forgalomba nem kerülő, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kis értékű reklám- és propagandaanyagok.

(3) Vámmentesek az ellenszolgáltatás nélkül beérkező, kereskedelmi forgalomba nem kerülő áruminták, ha összértékük, illetve egyedi értékük az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott összeget nem haladja meg. Ha az áruminta egyedi értéke az engedélyezett összeget meghaladja, csak akkor kezelhető vámmentesen, ha az árubemutatásra kötelezett azt saját költségére és veszélyére további rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi.

(4)[301]

(5)[302] Vámmentesek a Magyar Nemzeti Bank részére a jegybanki feladatok ellátásával kapcsolatban érkező küldemények.

(6) Vámmentesek a külföldi sportrendezvényeken, művészeti és tudományos pályázatokon, kiállításokon nyert serlegek, érmék, plakettek, oklevelek és hasonló, lényegében szimbolikus értékkel bíró tárgyak. A vámmentes kezelés feltétele, hogy az említett tárgyak ilyen jellege hitelt érdemlően bizonyított legyen.

119. § Vámmentes a műemléknek minősülő építmény vagy műtárgy helyreállítása, felújítása céljából ellenszolgáltatás nélkül beérkező és e célra felhasznált építőanyag, épületberendezési, épületgépészeti, burkoló-, díszítő anyag. Amennyiben az említett árukért ellenszolgáltatást nyújtanak, a vámmentes kezelés feltétele, hogy az adott terméknek a behozatal időpontjában hazai gyártása ne legyen, és a műemlék-, műtárgyjelleget hitelt érdemlően igazolják.

120. § (1) Vámmentes a bűnügyi jogsegély keretében és a büntetőeljárás felajánlása mellett küldött bűnjel.

(2)[303] Vámmentes a vámhivatali felügyelet mellett megsemmisített vámáru, vagy ha megsemmisítés helyett azt a vámáru felett rendelkezésre jogosult szociális vagy karitatív célra ellenszolgáltatás nélkül - a 17. számú Vámhivatal engedélyével a vámhivatal jelenlétében - a szociális vagy karitatív szervezetnek átadja.

(3) Vámmentes az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlott és az állam által elfogadott vámáru.

(4) Vámmentes az elkobzott vámáru.

121. § Vámmentes az elhalálozott földi maradványait tartalmazó koporsó és hamvait tartalmazó hamvveder, továbbá temetésre behozott, nem kereskedelmi mennyiségű koszorú és más kegyeleti tárgy.

122. § Vámmentes a kereskedelmi forgalomban az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott legkevésbé fejlett fejlődő országokból származó és onnan közvetlenül vásárolt áru.

123. § (1) Vámmentesek a tengeri hajók beszerzése és az ilyen hajók építésekor felhasználásra kerülő, külföldről származó anyagok és alkatrészek.

(2) Vámmentesek a tengeri halászat termékei és más olyan termékek, amelyeket Magyarországon bejegyzett hajók más ország parti tengeréből vagy a nyílt tenger vizéből nyertek.

(3) Vámmentesek az olyan áruk, amelyeket a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő gyártóhajókon állítottak elő az ott megnevezett termékekből.

123/A. §[304] Vámmentesek a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében beérkező, a Programban megvalósításra kerülő védelmi rendszer kiépítésére és fenntartására szolgáló termékek. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell a Honvédelmi Minisztérium igazolását arról, hogy a beszerzés Beruházási Program keretében bonyolódott.

123/B. §[305] Vámmentes - a jövedéki és a fogyasztási adó törvény hatálya alá tartozó áruk kivételével - a fuvarozó közreműködésével beküldött jelentéktelen értékű vámáru. Jelentéktelen értékűnek minősül az a küldemény, amelynek összértéke a 22 eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg.

123/C. §[306] Vámmentesen vámkezelhetők belföldi forgalom számára a 90. § (5) bekezdése szerinti feldolgozási tevékenységet végző gazdálkodók számára a feldolgozási tevékenységhez szükséges, leltárba vett és igazoltan a termelési tevékenységbe bevont, külföldről behozott termelőeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak, az ezekhez tartozó pótalkatrészek, ide nem értve az építési anyagokat, épületgépészeti és épületfenntartási tárgyakat. Az e jogcímen történő vámmentes vámkezelés további feltétele, hogy - a külföldre történő szállítás esetét kivéve - a termelőeszköz, felszerelési és berendezési tárgy a csatlakozásig nem idegeníthető el. Vámmentesen vámkezelhető továbbá a belföldi forgalom számára az adókról, a járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2003. évi XCI. törvény 213. §-ában meghatározott vámáru.

124. § A 100-123. §-okban meghatározott vámmentességek a csempészet, vámorgazdaság, vámszabálysértés tárgyát képező, el nem kobzott vámárukra nem alkalmazhatók.

IV. Fejezet

VÁMTEHER

A vámfizetési kötelezettség

125. §[307] (1)[308] E § alkalmazásában a vámáru felett rendelkezésre jogosult a vámáru tulajdonosa, a tulajdonosi jogállásban nem lévő címzettje, a vámhatóság zálogjogát megelőző zálogjog jogosultja, a fuvarozó, a szállítmányozó, továbbá a közvetett képviselő, valamint az e törvény 50/A. §-a (5) bekezdésében meghatározott személy.

(2) Vámfizetésre kötelezett:

a) a vámáru felett rendelkezésre jogosult,

b) aki a vámteher megfizetésére kezességet vállal,

c)[309] aki a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozza, vagy az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti,

d)[310] aki a vámárut azzal a kötelezettséggel veszi át, hogy azt változatlan állapotban megőrzi vagy a vámhivatalnak bemutatja, de ennek a kötelezettségének - elháríthatatlan külső ok (baleset, vis maior vagy - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - személy elleni erőszakos bűncselekmény) következtében megsemmisült, pótolhatatlanul elveszett vagy jogtalanul eltulajdonított, illetőleg természetéből eredő okból mennyiségéből vesztett vámáruk esetét kivéve - nem tesz eleget. Az a körülmény, hogy a vámárut ellopták, vagy az ismeretlen körülmények között elveszett, a vámfizetési kötelezettség alól nem mentesít;

e)[311] aki olyan vámárut szerez meg, amelyről tudja, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy azt vámteher terheli.

f) közvetett képviselet esetén az is, akinek a megbízásából a képviselő a vámárunyilatkozatot adta.

(3) A vámhatóságnak a vámteher megállapítására, beszedésére kiható körülményben vagy a vámfizetésre kötelezett személyében való tévedése a vámfizetésre kötelezettet - az elévülés esetét kivéve - nem mentesíti a jogszerűen kiszabható vámteher megfizetése alól. Az ilyen esetben kiszabott vámteher nem minősül vámhiánynak, és az után kamatot kiszabni nem kell.

(4)[312] A (2) bekezdés szerint vámfizetésre kötelezettek az ugyanazon vámárut terhelő vámteher megfizetéséért egyetemlegesen felelősek. Nem vonatkozik az egyetemleges fizetési kötelezettség a szervezet alkalmazottjára.

(5) A (4) bekezdés szerinti egyetemlegességet a vámfizetésre kötelezettekkel szemben egyidejűleg kell érvényesíteni.

(6) A kumulációs vámteher kiszabása esetén a vámkiszabást kérő nem a (2) bekezdés alapján minősül vámfizetésre kötelezettnek.

126. § A vámfizetési kötelezettség szempontjából, a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozónak kell tekinteni azt, aki

a) a vámárut a belföldi forgalom számára való vámkezelés nélkül vagy a vámhatóság megtévesztésével történt vámkezelés után belföldi forgalomba hozza, megszerzi, az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti, illetőleg az ilyen vámárut felhasználja;

b)[313] a rendelkezési jog korlátozásával vagy feltételtől függően, vámmentesen, kedvezményesen vagy az előírásoknak megfelelően más módon vámkezelt, továbbá a vámjogszabályoknak megfelelően behozott vámárut a korlátozástól, illetőleg a feltételtől vagy a jogszabály rendelkezésétől eltérően elidegenít, megtart, használ, felhasznál, megsemmisít, bérbe, használatba, lízingbe ad, vagy ezek megvalósításában közreműködik.

127. § (1) A vámhatóság megtévesztésével történik a vámkezelés, ha az árunyilatkozatot adó a vámteher vagy a vámbiztosíték megállapítása és beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot ad.

(2)[314] A vámteher vagy a vámbiztosíték megállapítása és beszedése szempontjából az (1) bekezdés szerinti lényeges körülmények a vámáru jellege, értéke, mennyisége, származása, vámtarifaszáma és vámtétele, a vámfizetésre kötelezett hivatalos azonosító száma, valamint minden olyan körülmény, amely a vámterhek fizetését, a vámmentességet vagy a vámkezeléshez szükséges engedély megadását befolyásolja.

A vámteher kiszabása

128. § (1)[315] A vámterhet - kivéve az e törvény 125. §-a (2) bekezdésének c)-e) pontjaiban foglalt eseteket - a vámárunak a belföldi forgalom számára, illetve - a forgalmi adók kivételével - az aktív feldolgozásban és ideiglenes behozatalban történő vámkezelésekor a vámkezeléshez benyújtott, a vámfelügyelet melletti feldolgozás esetében az elszámolás céljából benyújtott árunyilatkozat elfogadásának napján érvényes előírások szerint forintban kell kiszabni. Vámterhet kell kiszabni, továbbá a kedvezményes elbánásra jogosító származás igazolásának igénye esetén, a nemzetközi kötelezettségvállalásban foglalt előírások szerint.

(2)[316] Az e törvény 125. §-a (2) bekezdésének c)-e) pontjaiban foglalt esetekben a vámterhet az elkövetés napján, ennek ismerete hiányában pedig a felfedés napján érvényes jogszabály előírásai szerint, forintban kell kiszabni.

(3) A vámhatóságnak a vámterhet jogcímenként az alábbiak szerint külön-külön kell kiszabni, illetve kivetni:

a) a vámot a vámérték alapján és a vámtarifában, illetve a 12. § (4) bekezdésében meghatározott vámtétellel;

b)[317]

c) a vámmal együtt kivetett adókat, illetéket és más, a vámhatóság által kivetett kötelező befizetést a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján;

d) a vámpótlékot, továbbá a dömpingellenes vámot és az értékkiegyenlítő vámot a vámérték alapján, a vámtétel mellett, jogszabály, illetve az annak alapján kiadott államigazgatási határozatban meghatározott mértékben.

(4)[318] A kiszabott vámteherből az importált dohánygyártmányra az országos parancsnokságtól átvett, ideiglenes kiviteli eljárásban kiszállított és külföldön felragasztott, illetve az országos parancsnokságtól a belföldi forgalom számára történő vámkezelést megelőzően átvett és belföldön felragasztott adójeggyel megfizetett vagy megfizetésre kerülő jövedéki adót és általános forgalmi adót nem kell megfizetni, feltéve, hogy az importáló a vámkezeléskor az adójegy ideiglenes kivitelét, illetve az országos parancsnokságtól történt átvételét igazolja, és a jövedéki törvény szerint az adójegy megfizetésére adott fizetési halasztás a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor még nem járt le.

129. § (1) Az aktív feldolgozásban vámkezelt áru után keletkezett és külföldre vissza nem szállított hulladékot és mellékterméket terhelő vámterhet a vámáru tényleges állapotának megfelelően kell kiszabni. Ez - a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek kivételével - nem lehet több, mint az eredeti állapotnak megfelelően kiszabott vámteher.

(2)[319] A javítás címén passzív feldolgozásból visszahozott áruhoz külföldön hozzáadott külföldi anyag, alkatrész és javítási költség után fizetendő vámterhet a készáru vámtételével kell kiszabni.

130. § A külföldi fizetőeszközben kifejezett vámértéket - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Magyar Nemzeti Bank által megállapított hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani a vámkezelést megelőző hét hétfőjén (ha a hétfő munkaszüneti nap, akkor a következő munkanapon) érvényes devizaárfolyamnak megfelelően.

A vámteher közlése, esedékessége

131. § (1)[320] A vámterhet - ideértve a helyesbítéskor megállapított fizetési kötelezettséget - a vámfizetésre kötelezettel a kiszabás napjától számított három munkanapon belül egyszerűsített vagy alakszerű határozattal kell közölni. Az így megállapított fizetési kötelezettség - a (3)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - a közlés napján esedékes.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a közlés napja az a nap, amikor a vámfizetésre kötelezett részére a vámteher összegéről és a fizetési kötelezettségről szóló határozatot kézbesítették.

(3)[321][322] A részleges vámmentesség alkalmazásával ideiglenes behozatal vámeljárás alá vont vámáru után, a 78/B. § alapján fizetendő vám a vámáru kiszállítását követő napon, illetve akkor esedékes, amikor annak összege eléri a vámáru ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonása időpontjában végzett belföldi forgalom számára történő vámkezelés esetén fizetendő vám összegét (az ideiglenes behozatal ötvenedik hónapjának első napján), és az esedékesség napjától számított öt munkanapon belül késedelmi pótlékmentesen fizethető meg.

(4)[323] A 74. § (5) bekezdésének alkalmazásakor a forgalmi adókat a 74. § (5) bekezdése szerint hozott határozatban kell kivetni. Az így kiszabott vámteher - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - a kiszabás napján esedékes.

(5)[324] A 78/C. § alkalmazásakor a forgalmi adókat a 78/C. § (4) bekezdése szerint hozott határozatban kell kivetni. Az így kiszabott vámteher - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - a kiszabás napján esedékes.

(6)[325] Az e törvény 125. §-a (2) bekezdésének c)-e) pontjaiban foglalt esetekben a vámárut terhelő vámteher a forgalomba hozatal napján, ha pedig ez az időpont nem állapítható meg, a felfedés napján válik esedékessé.

(7)[326] Az adóraktárba való beraktározás, illetőleg az adómentes felhasználás céljából importált jövedéki termék belföldi forgalom számára való vámkezelésekor kiszabott jövedéki adó felfüggesztésére és esedékességére a jövedéki törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A vámteher megfizetése

132. § (1)[327] Az esedékes vámterhet - a (2) és (5) bekezdésekben, az e törvény 133. §-ában foglaltak, valamint a központi költségvetési szervek részére a kincstári finanszírozás terhére érkező, továbbá az e törvény 1. §-a 23. pontjának d) alpontjában meghatározott vámáruk kivételével - a vámfizetésre kötelezettnek

a) a belföldi forgalom számára történő vámkezelés esetén a vámáru kiadása előtt,

b) az aktív feldolgozás vámvisszatérítési vámeljárás esetén a vámáru feldolgozásra történő átadása előtt,

c) a vámfelügyelet melletti feldolgozás esetén az elszámolás elfogadását követően a közlést követő öt munkanapon belül kell a fizetés jogcímeinek megfelelően elkülönített bevételi számlára megfizetnie (azonnali vámfizetés). A kincstári finanszírozás terhére a központi költségvetési szervek részére vámkezelt vámáruk vámterhének megfizetésénél a kincstári elszámolásra vonatkozó szabályozást kell figyelembe venni. A vámfizetésre kötelezett a határozat kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül köteles igazolni a vámhatóságnál a vámteher megfizetésére vonatkozóan a Magyar Államkincstárnál tett intézkedését.

(2)[328] A vámteher fizetési kötelezettséget megállapító határozat közlését követő öt munkanapon belül kell megfizetni a vámterhet

a) az olyan vámhatósági intézkedés esetén, amelynek következtében a terméket a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni,

b) abban az esetben, ha e törvény a feltételtől függő vámmentességet vagy kedvezményt elszámolási kötelezettséghez köti, és a kötelezett azt elmulasztja,

c) ha azt az utólagos ellenőrzés keretében állapítják meg,

d) ha vámhatósági intézkedés keretében került rá sor,

e) a kezességvállalásból eredő fizetési kötelezettség megállapítása esetén.

(3)[329] A vámterhet á vámfizetésre kötelezett kettőmillió forint összeg erejéig készpénzben vagy átutalási postautalvány felhasználásával, banki átutalással, hitelintézetnél bankkártyával vagy vámszámláról történő teljesítéssel fizetheti meg. A készpénzzel történő befizetés igazolására a vámhatóság csak az általa kiállított pénzforgalmi bizonylatot, vagy annak tartalmával mindenben megegyező befizetési igazolást fogad el.

(4)[330] A vámteher megfizetését a vámfizetésre kötelezett - az (5) és (7) bekezdésben foglaltak kivételével - legkésőbb a fizetési határidőt követő első munkanapon - a pénzforgalmi bizonylat eredeti példányával - köteles a vámhivatalnál igazolni.

(5)[331] A 17. számú Vámhivatal - kérelemre - engedélyt adhat arra, hogy a vámfizetésre kötelezett a vámterhet a belföldi forgalom számára, továbbá az aktív feldolgozás vámvisszatérítési eljárásban történő vámkezelés esetén az esedékességtől számított tizenöt munkanapon belül fizesse meg (halasztott fizetés). A halasztott vámfizetésre engedélyt a vámhatóság akkor ad ki, ha a kérelmező

a) vámszempontból megbízható; és

b) a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban

1. normál eljárásban legalább heti egy, vagy

2. egyszerűsített eljárásban legalább húsz alkalommal, vagy

3. normál és egyszerűsített eljárásban együttesen legalább ötvenkét alkalommal, vagy

4. jogszabály alapján havi elszámolással végzett vámeljárás esetén legalább 10 alkalommal

kért vámteher fizetéssel járó vámkezelést; és

c) a kérelmező az e törvény 8. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerinti tevékenységi biztosítékot nyújt bankgarancia formájában, vagy e törvény 7. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján vámszámlán lekötött fedezet formájában nyújtja a vámbiztosítékot;

d) vámszempontból megbízható és nem rendelkezik ugyan a b) pont szerinti feltétellel, de

1. a kérelem benyújtását megelőző tizenkét havi vagy ennek hiányában a tervezett forgalmának havi átlag vámterhe meghaladja a tízmillió forintot, és

2. az 1. alpontban megállapított vámterhe után a c) pontban meghatározott bankgarancia kétszeresét nyújtja. Az így kiadott engedély egy évre érvényes, ezt követően az a)-c) pont szerinti feltételek esetén és mellett lehet a kérelmező részére új engedélyt kiadni. Az ilyen egy évre szóló engedély azonos kérelmező részére csak egyszer adható;

e) valamint rendelkezik a társaság cégjegyzékbe való bejegyzését igazoló, három hónapnál nem régebbi igazolással, amennyiben a kérelmezőt külön jogszabály szerint be kell jegyezni a cégnyilvántartásba.

(6)[332] Jövedéki termékek esetében csak meghatározott termékekre vagy termékkörre adható ki halasztott vámfizetési engedély úgy, hogy az (5) bekezdés a)-e) pontjaiban rögzített feltételeknek az engedélyben foglalt termékkörre is teljesülnie kell.

(7)[333][334] Amennyiben a vámteher megfizetése vámszámláról* történik, a számlavezető vámszerv havonta kétszer, a tárgyhó 15. és utolsó napján a vámbevételi számlán addig esedékessé vált vámterhet egy összegben emeli le a vámfizetésre kötelezett vámszámlájáról.[335]

(8)[336]

(9)[337]

(10)[338][339] Vissza kell vonni a halasztott vámfizetési engedélyt, ha

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, továbbá

b) az engedélyben előírt kötelezettségeit az engedélyes megszegi.

(11)[340] Az az engedélyes, akitől a vámhatóság a (10) bekezdés b) pontja alapján vonta vissza az engedélyt, az engedély visszavonásától számított tizenkét hónapon belül újabb engedélyt e tevékenységre nem kaphat.

(12) A vámhivatal a vámfizetés megtörténtét a vámokmányon igazolni köteles. Halasztott fizetésre jogosult esetén a vámkezelés igazolása a befizetésről szóló pénzintézeti bizonylattal együtt szolgál a vámfizetés megtörténtének igazolására. Nem kereskedelmi forgalomban a szóbeli árunyilatkozat alapján kiszabott és befizetett vámteher esetén a vámjegy szolgál a vámfizetés megtörténtének igazolására.

(13)[341] A központi költségvetési szervek részére a kincstári finanszírozás terhére történt vámkezelés esetén a vámteher megfizetésének igazolására a vámkezelés és a kincstári teljesítésről szóló igazolás együttesen szolgál.

Fizetési halasztás, részletfizetés

133. § (1) A határozatot hozó vámhivatal természetes személy részére a nem kereskedelmi forgalomban kiszabott vámteher megfizetésére huszonnégy havi fizetéshalasztást vagy részletfizetési kedvezményt engedélyezhet, feltéve, hogy a vámfizetésre kötelezett igazolja vagy valószínűsíti, hogy a vámteher egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene részére. Forgalmi adókra - az előzőekben említett feltételek fennállása esetén is - fizetési halasztás, illetve részletfizetés csak annak a természetes személynek adható, aki a forgalmi adóknak nem alanya.

(2) A vámhatóság a lízingszerződés alapján behozott és belföldi forgalom számára vámkezelt termelőeszköz után kiszabott vámteherre - a forgalmi adók kivételével - a lízing futamidejére, de legfeljebb hatvan hónapra részletfizetést engedélyezhet. Amennyiben a lízinget exportfejlesztő pályázati rendszerben bonyolítják le (a továbbiakban: pályázati lízing), a részletfizetés kamatmentes. A törlesztő részletek megfizetését hathónaponkénti egyenlő összegben kell teljesíteni. A részletfizetési kedvezmény a használt, illetőleg a belföldön további bérbe- vagy használatba adás céljából behozott termékre nem engedélyezhető.

(3)[342] Az ellenőrzött szervezet kérelmére az utólagos ellenőrzések után kiszabott vámteherre - a forgalmi adók kivételével - és/vagy a vámigazgatási bírságra az azt kiszabó vámhatóság legfeljebb 12 hónapra részletfizetést, fizetéshalasztást engedélyezhet, amennyiben a szervezet fizetési nehézsége átmeneti jellegű, ezért a vámteher későbbi megfizetése valószínűsíthető és az egy összegben vagy az azonnal történő megfizetés tevékenységének folyamatosságát súlyosan veszélyeztetné. A szervezet gazdasági tevékenységének súlyos veszélyeztetése megítélésének feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

134. § (1) A 133. § szerint engedélyezett részletfizetési kedvezményt azonnali hatállyal vissza kell vonni, ha

a) a vámfizetésre kötelezett a részletfizetési feltételeket nem teljesíti;

b) a részletfizetési kedvezmény tárgyát képező termelőeszközt a kedvezmény ideje alatt elidegeníti, használatba vagy bérbe adja, vagy

c) a lízingszerződés megszűnik és a vámáru belföldön marad.

(2) A pályázati lízing alapján vállalt kötelezettségek nem vagy részbeni nem teljesítése esetén a 133. §-ban biztosított kedvezmények a következőképpen módosulnak:

a) ha a pályázati lízing alapján vállalt kötelezettség teljesítése nem haladja meg az ötvenegy százalékot a részletfizetés kamatmentessége visszamenőleges hatállyal megszűnik;

b) a kötelezettségek ötvenegy százalék feletti teljesítése esetén a teljesítési aránynak megfelelően módosul a kamatmentes részletfizetési kedvezmény, amit a vámhivatal a kamatkülönbözet utólagos kivetésével érvényesít.

(3)[343] A pályázati lízing alapján vállalt kötelezettségek teljesítését a vámfizetésre kötelezettnek a részletfizetés lejártáig igazolnia kell. Az igazolás hiányában a vámhivatal haladéktalanul intézkedik az e törvény 142. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kamat kiszabása és beszedése iránt.

A vámbevételek elszámolása és kezelése

135. § (1) A befizetett vámterhet a vámhatóságnak jogcímenként kell elszámolni és kezelni.

(2)[344] Amennyiben a vámteher megfizetésének biztosítása a vámhivatalnál előre letétbe helyezett készpénzes vámbiztosíték formájában történt, a vámterhek kiegyenlítésére jogcímenként e letét terhére kerül sor, a visszajáró vámbiztosítékot az annak felszabadítását követő tizenöt napon belül vissza kell fizetni. Ezen határidőn túli visszafizetés esetén a vámhatóság az e törvény 143. §-ának (2) bekezdésében megállapított késedelmi pótlékot köteles fizetni. Nem kell a vámbiztosíték visszafizetése iránt intézkedni, ha a vámbiztosíték és a kiszabott vámteher közötti különbözet összege az ezer forintot nem haladja meg.

(3)[345] A vámárut terhelő zálogjogból eredő igények érvényesítésekor - külön törvényen alapulóan - a vámhatóságot megelőző zálogjogi igények kielégítése, a vámteher elszámolása, valamint a más, jogszabályon alapuló, a vámhatósági zálogjogot követő zálogjogi igények kielégítése után fennmaradó összeg - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - az elévülési időn belül a vámteher fizetésre kötelezett vámtartozására számolható el. Az értékesítésből befolyt összeg elszámolását - ideértve a jogosult részére történő kifizetést is - e törvény végrehajtási rendelete szabályozza.

(4) A vámhatóság a bevételi számla pénzintézeti jóváírását követő öt munkanapon belül köteles a könyvelést elvégezni.

(5) A vámhatóságnál nyilvántartott, de téves bevételi számlára történt befizetést befizetettnek kell tekinteni. Ez esetben a vámhatóság az ügyfél utólagos rendelkezése alapján kamatmentesen intézkedik a befizetés számlák közötti átvezetéséről, ha a befizetés egyébként határidőn belül történt.

(6)[346] Túlfizetés esetén, vagy ha a befizetési bizonylatból nem állapítható meg a befizetés rendeltetése, a vámhatóság a fennmaradó összeget köteles elszámolni a vámfizetésre kötelezett korábbi tartozásaira. Először a vámot, fogyasztási adót és egyéb kötelező befizetést, illetve a kamatot és költségtérítést számolja el. A fennmaradó összeget a vámhivatal által kivetett általános forgalmi adóra írja jóvá.

(7)[347] Amennyiben a vámfizetésre kötelezett javára a (3), (5) és (6) bekezdések alapján, továbbá egyéb jogcímen visszafizetési kötelezettség keletkezik, a vámhatóság az összeget a (3) bekezdés szerinti elszámolást, az (5) bekezdés szerinti utólagos átvezetést vagy a (6) bekezdés szerinti elszámolást követően a befizetéstől, egyéb jogcím esetén - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a visszafizetési kötelezettség keletkezésének napjától számított harminc napon belül késedelmi pótlék nélkül fizetheti vissza. Ezen határidőn túli visszafizetés esetén a vámhatóság az e törvény 143. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi pótlékot köteles fizetni.[348]

(8)[349] A jogcímenként nyilvántartott, egyenként kis összegű, ezer forint alatti tételeket nem kell megfizetni, illetve visszafizetni.

(9) A számlavezető vámszerv a vámfizetési folyószámlák helyzetéről jogcímenként köteles negyedévenként zárlatot készíteni, és az egyenlegről az ügyfelet évente rendszeresen, külön kérésre harminc napon belül értesíteni.

(10)[350] Amennyiben a vitás vámtartozás kiegyenlítését az ügyfél hitelt érdemlően igazolja, a számlavezető vámszerv a folyószámla helyzetéről az igazolást két munkanapon belül köteles kiadni.

A vámteher helyesbítése

136. § (1)[351] Ha a kereskedelmi forgalomban behozott vámáruknak a vámteher kiszabásakor elfogadott vámértéke és/vagy az általános forgalmi adó alapja nem felel meg a vámteher kiszabása céljából megtartott vámvizsgálatkor fennállott valóságos vámértéknek és/vagy az általános forgalmi adó tényleges alapjának, a vámterhet az elévülés határidején belül kérelemre vagy hivatalból helyesbíteni kell. Nem kell a vámteher helyesbítését kérni vagy azt hivatalból végrehajtani, ha a visszafizetendő vagy bevételezendő összeg az ezer forintot nem haladja meg.

(2) A helyesbítés címén megállapított fizetési kötelezettséget - függetlenül attól, hogy az a vámfizetésre kötelezettet vagy a vámhatóságot terheli - határozattal kell megállapítani.

(3)[352] Amennyiben a vámfizetésre kötelezett javára visszafizetési kötelezettség keletkezik, azt a fizetési kötelezettséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc munkanapon belül kell teljesíteni. Ezen határidőn túli visszafizetés esetén a vámhatóság az e törvény 143. §-ának (2) bekezdésében meghatározott késedelmi pótlékot köteles fizetni.

(4)[353] A vámhatóság területi szerve összevont helyesbítést engedélyezhet a vámszempontból megbízható vámfizetésre kötelezettnek, amennyiben a helyesbítés alapjául szolgáló számlát vagy egyéb okmányt évente legfeljebb két alkalommal kapja kézhez és a helyesbítés legalább száz vámkezelést érint. Összevont helyesbítés esetén a megfizetésre kerülő vagy visszafizetendő vámterhet a helyesbítésre vonatkozó időszak utolsó vámkezelésének napján érvényes szabályok szerint egy összegben kell meghatározni.

(5)[354] Az ügyfél a helyesbítés alapjául szolgáló számla vagy egyéb okmány kézhezvételétől számított negyven napon belül köteles kérni a helyesbítést az azt alátámasztó okmányok csatolásával együtt.

(6)[355] A helyesbítésre és az összevont helyesbítésre vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

A vámteher visszatérítése

137. § (1) Amennyiben nemzetközi szerződés vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a befizetett vámterhet - a vámmal együtt fizetett forgalmi adó kivételével - a vámhatóság a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével köteles visszatéríteni, ha[356]

a) a vám esedékessége napjától számított három éven belül a vámfizetésre kötelezett igazolja, hogy a belföldi forgalom számára vámkezelt árut az eredeti küldő címére vagy rendelkezése alapján - a szerződés meghiúsulása, illetőleg a szerződésen alapuló szavatossági és jótállási igények alapján - külföldre kiszállította (külföldi tértiáru);

b)[357][358] a befizetésre a vámhatóság hivatalból történő intézkedése miatt került sor, és a vám esedékessége napjától számított három hónapon belül a vámfizetésre kötelezett igazolja, hogy

1. az ideiglenes behozatali vámeljárásban vámkezelt vámárura vonatkozóan a 78/C. §-ban foglalt elszámolási feltételeknek a visszaviteli határidő lejártáig eleget tett, illetve

2. a 103. § (2) bekezdésében foglalt elszámolási határidőig az exportárut igazoltan kiszállította;

c)[359] a vámfizetésre kötelezett a vám esedékességétől számított egy éven belül igazolja, hogy vámmentességre, vámfelfüggesztésre, engedélyjegy, vámkontingens igénybevételére vagy kedvezőbb vámtétel alkalmazására jogosult;

d) a vámfizetésre kötelezett vagy az exportőr a vám esedékességétől számított két éven belül igazolja, hogy

1.[360] a lecserélés címén behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt áru ellentételeként - a behozatalt követően - az azzal azonos vámtarifaszám (kötelező alszám, KN alszám és a magyar alszám) alá tartozó magyar származású vagy a belföldi forgalom számára vámkezelt árut külföldre kiszállította, valamint az exportőr és az importőr azonos. Ez esetben a visszatérítésnél csak a kiszállított áruval azonos értékkel megegyező vámértékre kalkulált vám vehető figyelembe;

2.[361] vámfizetési kötelezettséggel - az aktív feldolgozás vámvisszatérítési eljárás kivételével - behozott csomagoló- és burkolóanyagot az exportáru csomagolásához felhasználta és azt külföldre kiszállította;

3.[362]

4. az általa külföldről behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt árut változatlan állapotban, másik külkereskedelmi szerződés alapján külföldre kiszállította, és a kiléptetés megtörtént.

(2)[363] A vámhatóság a vámfizetésre kötelezett vagy exportőr számára e § alapján visszatéríthető vámterhet a kérelmező vámteher tartozása vagy az állami adóhatóság és társadalombiztosítási szerv vámhatósági megkeresésében közölt tartozásai összegéig visszatarthatja. A visszatartásról a vámhatóság a kérelmezőt határozattal értesíti. A vámhatóság a visszatartott összegből nyolc napon belül utalja át a megfelelő összeget a megkereső szervnek a kérelmezővel szemben fennálló követelésének fedezetére.

(3)[364] Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vámvisszatérítés nem alkalmazható, ha a szavatossági és jótállási igények érvényesítésével kapcsolatban a 104. §-ban meghatározott vámmentességet igénybe vették.

(4)[365] E § rendelkezésének alkalmazása szempontjából a külföldre történő kiszállítás fogalmával egy tekintet alá esik, ha az árut a jogszabály előírásainak megfelelően, igazoltan tranzitterületre vagy közvámraktárba, illetve feldolgozási céllal vámszabadterületre beszállították.

(5)[366] A számlavezető vámszerv a visszatérítendő vámot a visszatérítésről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül köteles visszautalni. Amennyiben a visszautalást késedelmesen teljesíti, az e törvény 143. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi pótlékot köteles fizetni.

(6)[367] Az egyszerűsített vámvisszatérítési eljárást és feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

A vámteher mérséklése, elengedése

138. § (1)[368] Nem kereskedelmi forgalomban természetes személyek terhére kiszabott vámterhet, kamatot, késedelmi pótlékot az elsőfokú határozatot hozó vámhivatal elengedheti vagy mérsékelheti, ha azok megfizetése a vámfizetésre kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A méltányossági kérelem elbírálásakor a vámhivatal a kérelemben felhozott indokok igazolására szólítja fel a vámfizetésre kötelezettet, és a szociális körülmények feltárása érdekében megkeresheti az illetékes helyi önkormányzatot.

(2) Ellenérték nélkül beérkezett vámárukra a vámfizetésre kötelezett indokolt kérelmére az elsőfokú határozatot hozó vámhivatal vámmentességet vagy vámmérséklést engedélyezhet, ha a belföldi forgalom számára vámkezelt vámáru az állampolgárok széles körét érintő közösségi - így különösen szociális, egészségügyi, nevelési, kulturális, hitéleti, környezetvédelmi, településfejlesztési, nemzeti és etnikai kisebbségi - feladatok ellátását szolgálja.

(3)[369] A 78/B. § (1) bekezdése szerint kiszabott vámterhet nem kell megfizetni, ha a 116. §-ban és a 117. § (3) bekezdésében meghatározott személyek/szervezetek az ott felsorolt vámáruk részleges vámmentesség alkalmazásával történő ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonását kérik, illetve ha nemzetgazdasági okból a Kormány a vámteher megfizetése alól felmentést ad.

(4)[370] A vámteher és a kamat, valamint a késedelmi pótlék mérséklését, illetve elengedését az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott esetekben a kérelmet elbíráló vámhivatal a vámáru legfeljebb hároméves elidegenítési korlátozásához kötheti az e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint.

(5)[371] Az elsőfokú határozatot hozó vámhivatal a késedelmi pótlékot elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése a kérelmező szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az elengedés feltétele a vámtartozás legalább ötven százalékának kiegyenlítése, a mérséklés feltétele a vámtartozás legalább harminc százalékának kiegyenlítése a kérelem érdemi elbírálása előtt.

A vámteher elévülése

139. §[372] (1) A vámhatóság által

a) jogerősen kiszabott vámteher beszedési joga az esedékességtől,

b) a tévesen nagyobb összegben kiszabott vámteher visszakövetelésére vonatkozó jog az esedékességtől,

c) a tévesen kisebb értékben közölt vagy nem közölt vámteher és a jogszerűen kiszabható vámteher különbözetének követelési joga a vámkezelés eredményének közlésétől,

d)[373] az e törvény 125. §-a (2) bekezdésének c)-e) pontjaiban foglalt esetekben a vámáru utáni vámteher követelési joga az esedékességtől számított

öt év elteltével évül el.

140. §[374] (1) Nyugszik az elévülés:

a) a végrehajtási eljárás felfüggesztésének időtartama alatt, a vámteher megfizetésére adott fizetési halasztás, részletfizetési kedvezmény, törvényben biztosított fizetési kedvezmények és a feltételhez kötött vámmentesség ideje alatt,

b)[375] a vámraktározás időtartama alatt az e törvény 788. §-ának (1) bekezdésében maghatározott vámteher tekintetében,

c) a jogellenes forgalomba hozatal miatt indult büntetőeljárás esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

(2) Amennyiben a hatóság a vámtartozás beszedése érdekében végrehajtási cselekményt foganatosít, az elévülési idő hat hónappal meghosszabbodik.

V. Fejezet

JOGKÖVETKEZMÉNYEK, KÖLTSÉGEK

Vámigazgatási bírság

141. § (1)[376] Az e törvényben és a törvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló rendeletekben meghatározott,

a) a jelentkezési, árubejelentési, árubemutatási, árunyilatkozat benyújtási,

b) az átmeneti megőrzésre, a vámfelügyeletre, a vám elé állításra és a vámkezelésre vonatkozó,

c) más, a vámhatóság által jogszabályi felhatalmazás alapján végzett ellenőrzés feltételeinek biztosítására vonatkozó, továbbá

d) a vámszabad területtel, vámraktárral és tranzitterülettel összefüggő

kötelezettségek megszegése és/vagy az ellenőrzés akadályozása esetén az eljáró vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki.

(2)[377] Ha a mulasztás vagy tevékenység következtében vámhiány keletkezik, vámigazgatási bírságként - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámhiány ötven százalékát kell kiszabni. Nem kell a vámigazgatási bírságot kiszabni és beszedni, ha annak összege az ezer forintot nem haladja meg.

(3) Amennyiben a kötelezettségszegés következményeként vámhiány nem keletkezik, a vámigazgatási bírság szervezet esetében százötvenezer forintig, természetes személy esetében tizenötezer forintig terjedhet.

(4)[378] Ha az EUR.1 szállítási bizonyítványt vagy származási nyilatkozatot tartalmazó számlát a külföldi vámhatóság a rajta lévő adatok ellenőrzése céljából visszaküldi Magyarországra, illetve külföldi megkeresés nélkül a magyar vámhatóság az előzőekben nevesített okmányokat, valamint a "Beszállítói Nyilatkozat"-okat vizsgálat tárgyává teszi és az utólagos vizsgálat során az adatok valótlannak bizonyulnak, az exportőr vagy a beszállító az eladási ár, annak hiányában az áru értékének egy százalékát, de legalább százezer, legfeljebb ötszázezer forint vámigazgatási bírságot köteles fizetni.

(5) A vámigazgatási bírságot a vámhatóság határozattal szabja ki.

(6)[379] Vámigazgatási bírságot nem lehet kiszabni, ha természetes személy esetében a kötelezettségszegés következtében szabálysértési eljárás indult.

(7)[380] A vámfizetésre kötelezett által elmulasztott kötelezettség pótlólagos teljesítése esetén - ideértve az e törvény 136. §-ának (5) bekezdésében meghatározott esetet is -, amennyiben az ügyfél a vámhatóság intézkedése előtt tárja fel a mulasztást és intézkedik a teljesítés iránt, a (2) bekezdésben foglaltak huszonöt százalékát kell vámigazgatási bírságként megfizetni.

(8)[381] A vámigazgatási bírságot -- a fizetésre kötelezett kérelmére - a kiszabó vámszervezet felettes szerve elengedheti vagy mérsékelheti, ha

a) a fizetésre kötelezettel szemben három éven belül vámigazgatási bírság kiszabására nem került sor, és

b) a vámigazgatási bírság megfizetése a fizetésre kötelezett és közeli hozzátartozói megélhetését, kereskedelmi forgalommal kapcsolatban a szervezet tevékenységének folyamatosságát súlyosan veszélyeztetné;

c) az utólagos ellenőrzés alkalmazásában - az a)-b) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával - a fizetésre kötelezettnek a vizsgálati időszakban nyilvántartott vámigazgatási bírságainak összege nem haladja meg az ezen időszakban kiszabott vámteher összegének hat százalékát.

(9)[382] Nincs helye a bírság elengedésének, mérséklésének, ha a vámhiány a vámteher megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze.

(10)[383] Külön jogszabályban meghatározott, a Vám és Pénzügyőrség hatáskörébe utalt ellenőrzési tevékenység során - amennyiben ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt nem fűz - megállapított szabályszegés miatt az azt feltáró vámhatóság az e törvényben meghatározott vámigazgatási bírságot szabhat ki.

Kamat

142. §[384] (1) Ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, az engedélyezett fizetési halasztás, illetve részletfizetés idejére a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részét kell naponta megfizetni. A kamatot a vámteher közlésének napjától az engedélyezett határidő lejártának napjáig terjedő időszakra kell felszámítani.

(2)[385]

(3) A felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részét kell naponta megfizetnie a vámfizetésre kötelezettnek a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napjától az exportáruba történő beépítés címén

a) vámmentesen vámkezelt áru elszámolási kötelezettségének elmulasztása miatti vámhatósági intézkedés esetén az elszámolási határidő lejártának napjáig,

b) az áru eltérő felhasználása esetén az eltérő felhasználás, illetve ennek ismerete hiányában a felfedés napjáig,

c) a fel nem használt áru vámterhének a vámfizetésre kötelezett által kérelemre történő megfizetése esetén a megfizetés napjáig.

(4) Ha a feltételtől függő vámmentesség vagy vámkedvezmény alkalmazásával vámkezelt vámáru után a vámterhet a feltétel feloldása érdekében utólag megfizetik, a vámkezeléskor érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részét kell naponta megfizetni. A kamatszámítás kezdő időpontja a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napja, a kamat alapja a vámteher vagy a vámteher különbözete.

(5) Amennyiben a vámhatóság határozata jogszabályt sértett és ennek következtében a vámfizetésre kötelezettnek visszafizetési igénye keletkezik, a vámhatóságnak a visszafizetendő összeg után a befizetés napjától a visszafizetés napjáig az első fokú határozat meghozatala napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részét kell naponta megfizetni.

(6) A kamat után kamatot felszámítani nem lehet.

(7) A kamatot a kiszabható vámteherrel együtt vagy külön határozatban kell kiszabni.

Kiegyenlítő és kompenzációs kamat[386]

142/A. § (1) Az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont vámáru után a vámkezelés napjától a belföldi forgalom számára történd vámkezelés napjáig a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részét kell naponta megfizetni az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonáskor - a forgalmi adók kivételével - kiszabott és közölt vámteher után (a továbbiakban: kiegyenlítő kamat). Alakiság nélkül történő vámkezelés esetén a kamatot a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor kiszabott és közölt vámteher alapján kell megállapítani. Ebben az esetben a kamatfizetési kötelezettség kezdő napja a beléptetés napja.

(2) Ha az aktív feldolgozás felfüggesztő vámeljárás alá vont vámáru felhasználásával előállított végtermékkel vagy a változatlan állapotban lévő vámárukkal összefüggésben vámteher fizetési kötelezettség merül fel, a vámáru után az aktív feldolgozásban történő vámkezelés napjától a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napjáig a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részét kell naponta megfizetni a vámeljárás alá vont vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor - a forgalmi adók kivételével - kiszabott vámteher után (a továbbiakban: kompenzációs kamat).

(3) Ha a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárásban vámkezelt vámárut a feldolgozási határidő előtt kérik változatlan állapotban a belföldi forgalom számára vámkezelni, a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárásba vonás napjától a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napjáig az elszámolás során kiszabott vámteher után a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részét kell naponta megfizetni.

(4) Nem kell kiegyenlítő kamatot fizetni, ha

a) a vámteher összegének megfelelő készpénzbiztosítékot nyújtottak,

b) a vámárut részleges vámmentességgel ideiglenes behozatalban vámkezelik,

c) a kiegyenlítő kamat mértéke esetenként a 20 eurónak az e törvény végrehajtási rendeletének 1. §-a (2) bekezdésében meghatározott módon számított forint ellenértékét nem haladja meg,

d) teljes vámmentességgel történő ideiglenes behozatal esetén a végrehajtási rendeletben megjelölt esetekben.

(5) Nem kell kompenzációs kamatot fizetni, ha

a) vámfizetési kötelezettség megállapodás alapján a Magyarországra irányuló importárukra biztosított kedvezményes elbánás alkalmazásakor keletkezik,

b) az aktív feldolgozás során keletkezett hulladékot és selejtet - a vámjogszabály rendelkezései szerint - megsemmisítik,

c) a végrehajtási rendeletben meghatározott feldolgozási melléktermékeket a belföldi forgalom számára vámkezelik, feltéve, hogy azok arányban állnak a végtermékek exportált mennyiségével,

d) a kompenzációs kamat mértéke esetenként a 20 eurónak az e törvény végrehajtási rendeletének 1. §-a (2) bekezdésében meghatározott módon számított forint ellenértékét nem haladja meg,

e) az aktív feldolgozás engedélyese a belföldi forgalom számára történő vámkezelést kér, és igazolja, hogy az aktív feldolgozás maradéktalan teljesítésének elmaradása neki nem felróható,

f) vámvisszatérítési jogosultság keletkezett, arra az időszakra, amíg a vámterhet a vámhatóság a jogosult számára nem térítette vissza,

g) a vámteher összegének megfelelő készpénzbiztosítékot nyújtottak.

(6) Vámfelügyelet melletti feldolgozás, valamint az aktív feldolgozás felfüggesztő vámeljárás esetén a vámáru hulladéka, mellékterméke vámkezelésekor kamatot felszámítani nem kell.

Késedelmi pótlék[387]

143. §[388] (1) A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a fizetési határidő lejártát követő naptól a megfizetés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

(3) A vámteher határidőn túli visszafizetése, visszatérítése esetén a vámhatóság hivatalból a késedelem minden napjára a (2) bekezdésben meghatározott késedelmi pótlékot köteles fizetni.

(4) A késedelmi pótlékot a vámhatóság - a (3) bekezdés kivételével - határozattal szabja ki.

Szemledíj, költségtérítés

144. §[389] (1)[390] A vámkezeléskor vagy utóellenőrzéskor felmerült szakértői és más vizsgálati díjat, továbbá a fuvarozási, kiszállási és más költségeket - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a vámteherrel együtt vagy a vámhivatal eljárása során kell kiszabni és beszedni.

(2)[391] A felmerült szakértői és más vizsgálati díjat a vámkezelést kérőnek akkor kell megfizetnie, ha

a) a vámkezelés során a vizsgálat kifejezett kérelemre kerül elvégzésre;

b) a jogorvoslati eljárás során kért szakértői vizsgálat a vámhatóság megállapításával szemben az ügyfél állítását nem támasztja alá;

c) az utóellenőrzés megszakítása miatt költség merül fel;

d) a laboratóriumi vizsgálatra a vámterhek megállapításához szükséges minőségmeghatározás céljából, vagy azért került sor, mert a vámkezelést kérő által benyújtott analízis bizonyítvány alapján az áru vámkezelése nem volt elvégezhető.

(3)[392] A vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett eljárás, továbbá a jövedéki törvény előírásai szerint zárjeggyel ellátandó jövedéki termékek utáni adóvisszatérítéshez szükséges vámhivatali eljárás (zárjegy levétele) esetén szemledíjat kell fizetni. A szemledíjat az köteles megfizetni, aki az eljárást kérte. A kérelmezőnek, illetőleg közvetlen képviselőjének fel nem róható akadály következtében előállott várakozás vagy meghiúsult eljárás esetén szemledíjat nem kell fizetni. A szemledíj kiszabása ellen fellebbezésnek van helye. A szemlekérelem formáját és tartalmát e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(4)[393] A vámkezeléskor vagy utóellenőrzéskor felmerült szakértői és más vizsgálati díjak, továbbá szemledíjak, fuvarozási, kiszállási és más költségek mértékét, kiszabásának és beszedésének módját e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

(5)[394] A vámszervezet vámlaboratóriuma által kérelemre végzett laboratóriumi vizsgálati díja az elvégzett vizsgálat költsége, amelyet a vizsgálatot kérő a többi költségtől elkülönítve köteles átutalni.

(6)[395] A vámhatóság által üzemeltetett vámraktárban raktározott áruk raktározásáért költségtérítést kell fizetni, mértékét e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

(7)[396] A költségtérítés alkalmazása szempontjából a vámhatóság által beraktározott és soron kívül értékesített, gyorsan romló árukat legalább egy napon keresztül raktározottnak kell tekinteni. Ha az ilyen áru értéke nem éri el az esedékes költségtérítés összegét, a költségtérítés és az áruérték közötti különbözetet nem kell megfizetni.

(8)[397] Mentesek a költségtérítés fizetési kötelezettsége alól a kizárólag a vámhatóság által üzemeltetett raktárban raktározott alábbi áruk/vámáruk:

a) az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlott és elfogadott áruk/vámáruk a felajánlás napjától;

b) a lefoglalt áruk/vámáruk;

c) a lefoglalt, de az elkobzás mellőzésével kiadni rendelt áruk/vámáruk a kiadást elrendelő jogerős határozat kézbesítését követő 15 napig, illetve a jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő elteltét követő napig;

d) a talált és elhagyott vámáruk addig a napig, ameddig azok tulajdonjogát nem igazolják;

e) a nem kereskedelmi forgalomban behozott vámáruk a beraktározás napjától számított tizenötödik napig, illetve, ha a kért vámeljáráshoz engedély szükséges - és az engedély iránti kérelmet legkésőbb a belépést követő két munkanapon belül benyújtották -, az engedély vagy annak elutasítása keltétől számított nyolcadik napig.

f)[398] a bíróság, illetve más hatóság által elkobzott, karitatív célra felajánlott áruk a vonatkozó törvényben meghatározott ideig.

(9)[399] Az egyszerűsített eljárások során felmerült költségek megtérítésére az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott mértékű költségtérítést kell fizetni.

(10)[400] Az ideiglenesen megnyitott határátkelőhelyen, valamint az állandó jelleggel megnyitott határátkelőhelyeken a nyitvatartási idő meghosszabbításával végzett vámszolgálatért fizetendő díj mértékét - a tényleges költségek figyelembevételével - a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

(11)[401] A kötelező felvilágosítás kiadása ingyenes, a kérelmezőnek azonban meg kell téríteni a vámhatóság részére a kiadással kapcsolatos költségeket, így különösen a laboratóriumi vizsgálattal, az árura vonatkozó szakértői véleménnyel és az áruminta visszaküldésével kapcsolatos igazoltan felmerült költségeket, a (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

VI. Fejezet

A VÁMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

Alapvető szabályok

145. § (1)[402] A vámigazgatási jogviszonyban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. E törvény alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja a vámjogszabályokban foglalt rendelkezések megkerülése.

(2) A szóban előterjeszthető vámkezelési kérelmet nem kell jegyzőkönyvbe foglalni.

(3)[403] Az ügyfél kérésére a vámhatóság köteles őt a jogairól és a kötelezettségeiről tájékoztatni, ennek érdekében különösen az áruosztályozásra és a vámkezelésre vonatkozó jogszabályokat és azok mellékleteit az ügyfélnek betekintésre átadni.

(4)[404]

(5) Vámigazgatási ügyekben külföldre irányuló megkereséseket és a külföldről érkező megkeresésekre adandó válaszokat a vámszervezet központi szerve vagy az általa kijelölt vámhivatal közvetlenül küldheti ki külföldre.

(6)[405] Az elintézési határidő 15 nap

a) a 72. § (1) bekezdése a) pontjának 1. alpontjában meghatározott aktív feldolgozás engedélyezésére, vagy

b) a vámhatóság által kiadott tevékenységi engedélyekre vonatkozó módosítási kérelmek elbírálására. Az elintézési határidőbe az iratkiegészítés ideje nem számít bele.

(7)[406][407] A vámigazgatási ügyekben az elintézési határidő

a)[408] hatvan nap a tranzitterület, vámszabadterület, vámraktár engedélyezése, elfogadott exportőri minősítés iránti, könyvelés szerinti elkülönítésre és az egyszerűsített vámeljárások engedélyezésére irányuló kérelmek elbírálása,

b)[409] kilencven nap a kötelező tarifális felvilágosítás iránti kérelem, és

c)[410] százötven nap a kötelező származási felvilágosítás iránti kérelem teljesítése

(8)[411] Ha az ügy érdemi eldöntéséhez külföldi vámhatóság megkeresése szükséges, az eljárást legfeljebb 12 hónapra fel kell függeszteni. A felfüggesztés tartama az elintézési határidőbe nem számít be.

(9)[412] A (6) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidő meghosszabbítására csak rendkívül indokolt esetben kerülhet sor. A határidő egy alkalommal és legfeljebb harminc nappal hosszabbítható meg az ügyfél egyidejű értesítése mellett.

Határozat

146. §[413] (1) A vámigazgatási eljárás során határozattal kell dönteni:

a) az írásbeli árunyilatkozattal kért vámkezelésekről;

b)[414] az ügyfél által benyújtott, különösen a vámkezeléssel, az engedélyezéssel kapcsolatos és egyéb kérelmekről;

c)[415]

d) a hivatalból indított eljárásokban.

(2)[416] Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az árutovábbítás, a vámraktározás, a kiviteli ellenőrzés, az ideiglenes kivitel és passzív feldolgozás, vámszabad területi ki- és betárolás, valamint a NATO okmánnyal történő vámkezelés esetén a vámhatóság igazolása az adott eljárásban előírt okmányon határozatnak minősül.

(3) A vámigazgatási eljárás során az ügyfél részére előírt fizetési kötelezettséget egyszerűsített vagy alakszerű határozatba kell foglalni.

(4) Az (1) bekezdésben nem említett esetekben határozatot hozni nem kell, a vámhivatal a döntését az okmányon vagy az iraton történő feljegyzéssel, záradékolással rögzíti.

Jogorvoslat

147. §[417] (1) Az első fokú határozat azonnal - fellebbezésre tekintet nélkül - végrehajtható:

a) - ha nemzetközi egyezmény eltérően nem rendelkezik - a vámfizetési kötelezettség megállapításánál;

b) az árunyilatkozat visszautasításánál;

c)[418] az áru/vámáru közvetlen vámfelügyelet alá vételénél;

d) jogszabályban meghatározott kötelező határidők meghosszabbítására irányuló kérelmek elutasításakor.

e)[419] 1. ha e törvény végrehajtási rendelete másként nem rendelkezik a vámhatóság által kiadott engedély visszavonásakor;

2. az e törvény 19/A. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján történő kötelező felvilágosítás visszavonásakor,

f)[420] a 137. § (2) bekezdésében meghatározott visszatartási jog gyakorlásakor.

(2)[421] A vámteherről szóló kötelezettséget tartalmazó, valamint vámmentességet, vámkedvezményt, vámvisszatérítést megállapító jogsértő határozat - a (4) bekezdés kivételével - csak egy ízben, az e törvény 139. §-ában meghatározott elévülési határidőn belül módosítható, illetve vonható vissza a (6) bekezdésben foglalt korlátozásra is tekintettel.

(3) A határozatban rögzített határidőn belül az ügyfél kérelmére visszavonható a vámfizetésről szóló határozat abban az esetben is, ha annak kiadására a kedvezményes származás igazolás kiadása miatt kerül sor.

(4)[422] A vámhivatal vámteherről szóló kötelezettséget tartalmazó, valamint vámmentességet, vámkedvezményt, vámvisszatérítést megállapító jogerős, az országos parancsnok és/vagy az országos parancsnokság, illetve a pénzügyminiszter által felügyeleti intézkedés keretében, továbbá a bíróság által még el nem bírált határozatot - ideértve a (2) bekezdés alapján hozott határozatokat is - az e törvény 125. §-a (3) bekezdésében és a 139. §-ban foglaltakra is figyelemmel az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv módosítja, visszavonja, illetve új határozatot hoz, ha az utólagos ellenőrzés megállapításai szerint a felülvizsgált határozat jogszabályt sért.

(5)[423] Az utólagos ellenőrzést végző szerv a (4) bekezdés alapján hozott, az országos parancsnok és/vagy az országos parancsnokság, illetve a pénzügyminiszter által felügyeleti intézkedés keretében, továbbá bíróság által felül nem vizsgált jogsértő határozatát - kivéve a vámhivatalnak a (2) bekezdésen alapuló határozatának módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát - az e törvény 139. §-ában meghatározott elévülési időn belül, egy ízben módosíthatja vagy visszavonhatja.

(6)[424] Ha a korábbi utólagos ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven túl nem hozható olyan új határozat, amely vámfizetési kötelezettséget az ügyfél terhére változtat meg. A súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezésben foglaltakat nem kell alkalmazni

a) a bíróság jogerős ítéletében megállapított csempészet, illetve az ezzel összefüggő egyéb bűncselekmény vagy szabálysértés,

b) a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatával megállapított vámszabálysértés,

c) a bíróság által elrendelt új eljárás esetében; továbbá

d) ha az utólagos ellenőrzésre az Állami Számvevőszék felhívására vagy a pénzügyminiszter utasítására kerül sor.

(7)[425] A kiszabott vámterhet a vámfizetésre kötelezett az előírt határidőn belül akkor is köteles megfizetni, ha a határozat ellen jogorvoslattal él. A fizetési kötelezettség elmulasztása esetén a vámhatóság megteheti a határozatban foglaltak végrehajtására a szükséges intézkedéseket. El kell tekinteni a határozat végrehajtásától, ha a benyújtott fellebbezés adatai alapján a határozatot várhatóan módosítani szükséges.

(8) A jogorvoslati eljárás során a vámteher kiszabását, bevételezését és visszafizetését mellőzni kell, ha az árunyilatkozatonként az ezer forintot nem haladja meg.

Végrehajtási eljárás

148. §[426] (1)[427] A vámhatóság a vámtartozás végrehajtása előtt jogosult a vámárun a 11. § alapján fennálló törvényes zálogjogból eredő igényei érvényesítésére az e törvényben szabályozott feltételek szerint. Amennyiben a zálogjogból történő kielégítésre nincs lehetőség, a vámtartozás megfizetésére a vámfizetésre kötelezettet felhívja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtási eljárást megindítja.

(2)[428] A vámhatóság a vámtartozást a pénzforgalmi bankszámlával rendelkező vámfizetésre kötelezett személy esetében azonnali beszedési megbízással, bankszámlával nem rendelkező vámfizetésre kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással hajtja végre az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szabályainak alkalmazásával. Amennyiben a vámteher biztosítékát bankgaranciában nyújtották, az iratoknak az ingó és ingatlan végrehajtásra az állami adóhatósághoz történő átadása előtt a bankgarancia érvényesítése iránt intézkedni kell.

(3)[429] Ha a (2) bekezdésben foglalt végrehajtás nem vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a vámhatóság a vámfizetésre kötelezett személy követelésének, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyainak végrehajtása érdekében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: állami adóhatóság) illetékes szervét keresi meg.

(4) A vámtartozást a vámhatóság megkeresésére az állami adóhatóság nyilvántartásba veszi, és az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó szabályok szerint hajtja be.

(5)[430] A vámfizetésre kötelezett - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a vámhatóságnak köteles bejelenteni valamennyi pénzforgalmi számlaszámát és a számlát vezető pénzügyi intézmény nevét.

149. §[431]

150. §[432]

A végrehajtási eljárás felfüggesztése, szüneteltetése

151. §[433]

A befolyt összeg elszámolása, a végrehajtás költsége

152. § (1) A végrehajtással kapcsolatban felmerült költség - így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, tárolási, értékesítési költség - a vámfizetésre kötelezettet terheli, melyről a vámhatóság határozatban dönt.

(2) A követelés behajtásával felmerült és a vámhatóság által megállapított költséget a vámtartozást megelőző sorrendben kell kielégíteni. A végrehajtás során befolyt összeget ezt követően a 135. § (6) bekezdésében foglalt sorrendben kell elszámolni.

Vámtartozás törlése

153. § (1) Az ipari vámszabadterületről belföldre szállított és a belföldi forgalom számára vámkezelt vámáru után kiszabott vámot és a 15. §-ban meghatározott fizetési kötelezettséget a vámkezelés időpontjában - az adók kiszabása után - törölni kell olyan arányban, amilyen arányban a vámáru közvetlen önköltségében a magyar hozzáadott érték (így különösen: belföldről beszállított és a vámáruba beépített belföldi áru értéke, munkabér és közterhei) szerepel. A vámkezelést kérő a törlendő értékrészt elkülönítetten, egy összegben is tartalmazó közvetlen önköltség kalkulációt a vámkezeléshez köteles benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti törlés nem alkalmazható az olyan belföldi áru esetében, amelynek vámszabadterületre való kiszállításakor vámvisszatérítést vettek igénybe.

(3) A végrehajtási eljárást lefolytató vámhatóság határozattal törli a vámtartozást és erről a tartozást megállapító, illetőleg nyilvántartó vámhivatalt tájékoztatja, ha a vámtartozásra egyetemlegesen kötelezettek mindegyikével szemben lefolytatták a végrehajtási eljárást, de ez nem vezetett eredményre.

(4) A vámhatóságnak a behajthatatlanság címén törölt vámtartozást újból elő kell írni, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a vámtartozás behajthatóvá válik.

(5) Az elévült vámtartozást véglegesen törölni kell.

(6)[434] A kiszabott vámterhet törölni kell, ha azt a páneurópai kumulációs rendszer által biztosított kedvezményes elbánásra jogosító származás igazolás kiadásával kapcsolatban szabták ki, de a határozatot a fizetést kérő kérelmére visszavonták, vagy a fizetést kérő a befizetést a határozat meghozatalától számított kilencven napon belül nem igazolta. Ebben az esetben a vámhatóságnak a származási igazolást vissza kell vonnia.

(7)[435] E törvény végrehajtási rendelete az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a vám törlésére további jogcímeket is megállapíthat.

VII. Fejezet

NYILVÁNTARTÁS, ADATSZOLGÁLTATÁS, ADATVÉDELEM

Nyilvántartás, adatszolgáltatás

154. § (1) Az árunyilatkozaton a vámterhek kiszabásával és a vámeljárással kapcsolatos adatokat - ideértve a külkereskedelmi statisztika alapjául szolgáló adatokat is - a valóságnak megfelelően és a vonatkozó jogszabályok által előírt módon kell feltüntetni.

(2) A vámfizetésre kötelezett a vámeljárás során keletkezett okmányokat a vámterhekre érvényes elévülési idő elteltéig köteles megőrizni, és a vámhatóság felszólítására azokat bemutatni.

Vámtitok, adatvédelem

155. § (1) Vámtitok minden olyan, a vámeljárásokkal kapcsolatos tény, adat, körülmény, igazolás vagy információ, amelynek illetéktelen személy tudomására jutása sérti az ügyfél személyi, pénzügyi, gazdasági, valamint az állam pénzügyi, gazdasági érdekeit.

(2) A vámhatóság a vámeljárás során a jogszabályi előírásoknak megfelelően birtokába kerülő adatokat - a személyes adatok, a szolgálati titok és adótitok védelmére vonatkozó szabályokat betartva - a vámkezelési és a külkereskedelmi statisztikai szempontok szerint ellenőrzi, nyilvántartja, feldolgozza és a (3) bekezdés szerint átadja, valamint a vámterhekre érvényes elévülési idő elteltéig megőrzi.

(3) A vámhatóság a vámeljárás során birtokába kerülő

a)[436] személyes és egyéb személyre, továbbá szervezetekre vonatkozó egyedileg azonosítható adatokat megkeresés alapján adó-, vám- és devizahatósági eljáráshoz a Pénzügyminisztériumnak, folyamatban lévő eljárásban, illetve bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából bíróság, ügyészség és bűnüldöző szervek számára, nemzetbiztonsági védelmi célra a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési célra az Állami Számvevőszéknek és a Kormányzati Ellenőrzési Irodának, adóellenőrzési célra az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (a továbbiakban: MVH), továbbá hagyatéki eljáráshoz a közjegyzőnek;

b)[437] szervezetre vonatkozó egyedileg azonosítható-valamint a természetes személyre vonatkozó egyedileg nem azonosítható, kereskedelmi forgalomnak minősülő -adatokat rendszeresen a Központi Statisztikai Hivatalnak és egyéb, a külkereskedelmi statisztikáért felelős szervnek, közigazgatási és hatósági eljárás céljából, engedélyezési, kvótafigyelési, piacvédelmi és ellenőrzési céllal a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közigazgatási és Engedélyezési Hivatalának, a Külügyminisztériumnak és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak, a kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezésével összefüggő feladatok ellátásához a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetségnek, a fizetési mérleg összeállításához a Magyar Nemzeti Banknak, agrárrendtartással összefüggő feladatok ellátásához a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak és az MVH-nak, környezetvédelmi ellenőrzési célra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak, a szerzői jogi törvényben a művek, előadások és hangfelvételek magáncélú másolására tekintettel megállapított díjigény érvényesítésével összefüggő feladatok ellátásához az erre nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végző szervezetnek, a vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása céljából a körzetközponti jegyzőnek, piacfelügyeleti/fogyasztóvédelmi feladatok ellátása érdekében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek;

c)[438] a szervezettel/személlyel nem azonosítható áruforgalmi adatokat rendszeresen nemzetgazdasági, adó-, vám- és devizahatósági, vámpolitikai és piacvédelmi elemzési célra a Pénzügyminisztériumnak, külgazdasági, vámpolitikai és piacvédelmi elemzésre a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalának, a Külügyminisztériumnak, a Gazdasági Minisztériumnak, folyó fizetési mérleg összeállításához a Magyar Nemzeti Banknak, piacvédelmi elemzési célra a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, környezetvédelmi elemzési célra a Környezetvédelmi Minisztérium számára, nemzetközi közúti áru- és személyforgalom elemzési célra a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumnak ad át.

(4) Az adatok átadásáról az érintettet az adatvédelmi törvény szabályai szerint kérelmére tájékoztatni kell. A (3) bekezdés szerinti - kivéve a statisztikai célú - adatátadást a törvény a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy bűnüldözés érdekében korlátozhatja.

(5) A vámhatóságok együttműködésére vonatkozó nemzetközi szerződések alapján a vámhatóság - az államtitkot képező adatok kivételével - külföldre is továbbíthat személyes és egyedi adatot, amennyiben az adatkérő vámszerv az adatvédelem feltételeinek eleget tesz.

(6) Piackutatásra vagy egyéb célra díjfizetés ellenében adható át olyan forgalmi adat, amely szervezettel, természetes személlyel nem azonosítható.

(7) Az ügyfél jogosult a saját forgalmára vonatkozó információ lekérésére.

(8) A (3) bekezdésben írt adatátadás során a nemzetbiztonsági és honvédelmi célú áruforgalom adatai tekintetében az államtitokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(9) A (6) bekezdésben írt esetben nem adható át vámtitoknak minősülő adat a stratégiai termékekről, így különösen az állami tartalék célú áruforgalomról, a nemzetbiztonsági és honvédelmi célú áruforgalomról, továbbá, ha a forgalmazásban az exportőr, importőr vagy gyártó száma háromnál kevesebb.

156. § A vámeljárás során rögzítésre kerülő adatok adatvédelemre, adatbiztonságra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő kezelését és e törvény által meghatározott céloknak megfelelő feldolgozásukhoz szükséges adatkezelési rendszer működtetését a vámhatóság végzi, illetve felelőssége mellett végezteti.

157. § (1) A vámeljárás során a vámhatóság az árunyilatkozat adatainak felhasználásával a személyazonosító jel, illetőleg adószám alapján veszi nyilvántartásba a vámfizetésre kötelezettet.

(2)[439] A vámhatóság a szervezet adatai közül annak adóigazgatási számát, nevét, rövidített nevét, székhelyének, központjának vagy állandó üzleti vállalkozásának címét, levelezési címét, pénzforgalmi jelzőszámait és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 3. §-ának e) pontjában meghatározott regisztrációs számát tartja nyilván.

(3)[440] Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott adatok a vámeljárás megkezdésekor a vámhatóság nyilvántartásában nem szerepelnek, akkor azokról az ügyfélnek a vámeljárást lefolytató vámhivatalnál írásban nyilatkoznia kell az adatok hitelességét bizonyító okiratok bemutatása mellett.

(4)[441] Amennyiben a vámfizetésre kötelezett más szervezettel jogelődi vagy jogutódi viszonyban van, akkor a (2) bekezdésben felsorolt adatokról valamennyi jogelőd, illetve jogutód tekintetében is nyilatkoznia kell.

(5)[442] Az ügyfél a (2) és (4) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változásokat a változást követő 15 napon belül a számlavezető vámszervnél írásban bejelenteni köteles.

(6)[443] A vámhatóság a természetes személyek adatai közül a személyazonosításra alkalmas adatokat [név, lakóhely, születési év, hó, nap, anyja neve, valamint az (1) bekezdésben meghatározott azonosító jel] tartja nyilván, a vámkezelés adataival együtt.

(7)[444] A vámhatóság a külföldi természetes személyeket, valamint a magyar természetes személyeket, ha nem áll rendelkezésre az (1) bekezdés szerinti személyazonosító jel, illetőleg adószám - az útlevélszám, valamint a "vám" szó - alapján kialakított azonosítóval veszi nyilvántartásba.

(8)[445] A vámhatóság feladatának ellátásához, valamint a birtokába került adatok ellenőrzéséhez, a szervezet/személy és az áru azonosítása érdekében a következő nyilvántartások adatait használhatja fel:

a) a szervezet, természetes személy azonosítása érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása, útlevélszám alapján az útlevél-nyilvántartás, valamint a cégbírósági nyilvántartás;

b) az áru és szállítóeszköz azonosításához a gépjárműnyilvántartás, kötelező gépjármű-biztosítási nyilvántartás;

c) a büntetett előélet vizsgálata céljából a bűnügyi nyilvántartás;

d) törvényi felhatalmazás alapján egyéb nyilvántartások.

e)[446] az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból, illetve a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközökből történő kifizetések esetén az MVH által vezetett ügyfélregiszter.

(9)[447] A vámhatóság megkeresésére a hitelintézet a vámérték-meghatározás jogszerűségének és a vámteher befizetésének ellenőrzéséhez pénzforgalmi adatokat ellenérték nélkül szolgáltat.

(10)[448] A vámhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől természetes személyazonosító adatokkal vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve által képzett kapcsolati kóddal vehet át adatokat.

158. § A vámhatóságnak a jogszabályban előírt nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az a vámterhek alapjának, a kivetett vámterhek jogcímenkénti összegének, a vámmentességek és kedvezmények feltételeinek, valamint más, a vámeljárást és a külkereskedelmi statisztika készítését, továbbá gazdaságpolitikai célokat befolyásoló tényezőknek az ellenőrzésére alkalmas legyen.

159. § (1)[449] A vámhatóság hivatásos állományú tagja, illetve köztisztviselője vagy közalkalmazottja - szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyának megszűnését követően is -, továbbá a vámeljárásba és ellenőrzésbe bevont szakértő és minden más személy (ideértve a képviselőt is), akinek az adatszolgáltatás, a nyilvántartás, a feldolgozás, az ellenőrzés, a vámterhek beszedése, a vámtartozás végrehajtása, illetve az adatok statisztikai és e törvényben megengedett egyéb célú felhasználása során, feladataival összefüggésben vámtitok jut tudomására, köteles azt a titokvédelem szabályai szerint megőrizni.

(2) Az (1) bekezdésben említett titoktartási kötelezettség megszegésének minősül, ha a vámeljárás során megismert vámtitoknak minősülő adatot vagy információt illetéktelen szervezet/személy részére hozzáférhetővé teszik, jogosulatlanul felhasználják vagy nyilvánosságra hozzák.

160. §[450] Ha a vámfizetésre kötelezett vagy közvetlen képviselője vámadatokkal kapcsolatosan olyan valótlan tényt, adatot vagy valós tényt, adatot megtévesztő módon tesz közzé, amely alkalmas arra, hogy a vámigazgatás munkájába vetett bizalmat megingassa, a felügyeleti szerv jogosult - az államtitoknak nem minősülő - valós adatok nyilvánosságra hozatalára, az érintettek előzetes meghallgatását követően.

160/A. §[451] (1) A vámhatóság jogszabályban meghatározott bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatai ellátása érdekében személyes adatot, illetőleg bűnüldözési célból különleges adatot kezel.

(2) A vámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében más adatkezelési rendszerekből a felhasználás céljának megjelölésével adatokat kérhet.

(3) A vámhatóság személyes adatokat az országból külföldi bűnüldözési, igazságszolgáltatási szervek, illetőleg nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére nemzetközi szerződés vagy megállapodás, ennek hiányában bűnüldözési érdekből viszonosság alapján, ha a továbbítás súlyos és közvetlen veszély elhárításához, vagy súlyos bűncselekmény megelőzéséhez szükséges - amennyiben a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek - nemzetközi és külföldi bűnüldöző, igazságszolgáltatási szervek részére átadhat.

(4) A vámhatóság a bűnüldözési, rendészeti feladatainak ellátása érdekében az általános munkarend korlátaitól függetlenül adatokat kérhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szervektől, az országos gépjármű, gépjárművezetői alapnyilvántartásokból, a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt állókra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartásokból, a bűntettesek (bíróság által jogerősen elítéltek) nyilvántartásaiból, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak nyilvántartásából. Az adatkérést hiányos és töredék adatok alapján is teljesíteni kell.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak szerint átvett adat felhasználásának jogszerűségéért az átvevő szerv vezetője tartozik felelősséggel.

(6) A vámhatóság az eljárásban részt vevők személyazonosító és lakcím adatait, továbbá az ügy azonosító adatait ügyviteli célból, az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

(7) A vámhatóság által kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai célra fel lehet használni.

(8) A pénzügyminiszter, az országos parancsnok, a főigazgató, a területi vámszerv vezetője, illetőleg bűncselekménnyel kapcsolatban a nyomozó szerv vezetője a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát bűnüldözési érdekből megtagadhatja.

160/B. §[452] (1) A vámhatóság a jogszabályban meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti:

a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig;

b) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket, szagmintákat a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig;

c) a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 20 évig;

d) szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt kihallgatott, illetőleg ilyen bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig;

e) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő 20 évig;

f) olyan személyek adatait, akikkel szemben nemzetközi kötelezettségvállalás alapján nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, valamint e személyek kapcsolatainak adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

g) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítéssel és bizonyítással kapcsolatban keletkezett iratokban szereplő személyek és kapcsolataik adatait, illetve az eljárási helyzetükre vonatkozó adatokat, valamint a hozzájuk fűződő nyomozási adatokat az ügyben hozott jogerős ítéletig vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig;

h) a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat, ha büntetőeljárás nem indul, a gyűjtés lezárását követő 2 évig;

i) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait - beleértve a vámhatósággal együttműködőket és a fedett nyomozókat is - és az alkalmazás eredményét, ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő legfeljebb 2 évig, büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetőleg legfeljebb 20 évig, együttműködők, valamint fedett nyomozók esetén az együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított 20 évig.

(2) A vámhatóság adatkezelést végző szerve az (1) bekezdés a)-f), valamint h)-i) pontjában meghatározott adatokról az érintett személynek nem adhat felvilágosítást. Ez a rendelkezés nem korlátozza a büntetőeljárásban résztvevők jogait.

160/C. §[453] (1) A bűnüldözési célból kezelt személyes és különleges adatok - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak bűnüldözési célra használhatók fel.

(2) A vámhatóság a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében - ha az adatvédelem feltételei biztosítottak - az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során bűnüldözési és államigazgatási rendszereit egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az ennek során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.

(3) A vámhatóság a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében - ha az adatvédelem feltételei biztosítottak - az adott bűncselekmény felderítése, nyomozása során a bűnüldözési adatkezelési rendszereit más rendvédelmi szerv, illetve más nyomozó hatóság adatkezelési rendszerével összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az ennek során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.

(4) A vámhatóság a bűnüldözési feladatainak ellátásához más adatkezelési rendszerekből - törvényben meghatározott esetekben és módon - adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

160/D. §[454] (1) A vámhatóság a bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében a polgárok személyi adatának és lakcímének nyilvántartásaiban, valamint egyéb igazgatási nyilvántartási rendszerekben a cél megjelölésével jelzések elhelyezését rendelheti el, melyben az érintett feltartóztatását, vagy adatváltozás esetén értesítés adását kérheti.

(2) Az adatkezelő szerv a vámhatóságnak az (1) bekezdés szerinti megkeresését köteles teljesíteni.

(3) A jelzés elhelyezéséről, annak okáról és a jelzés alapján tett intézkedésről - bűnüldözési érdekből - a vámhatóság, valamint a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv az érintettet nem tájékoztathatja.

(4) A jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a kért intézkedésért a jelzést kérő szerv vezetője tartozik felelősséggel.

160/E. §[455] (1) A vámhatóság bűnüldözési célú adatkezelési rendszereibe csak a vámhatóság, illetve a vámhatóság működését ellenőrző Megelőzési Szolgálat (Rtv. 75. §) tagja, a pénzügyminiszter által kijelölt személy, az adatvédelmi biztos, valamint a törvény által feljogosított más szerv képviselője tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhetnek:

a) a nyomozó hatóság,

b) a bíróság,

c) az ügyészség,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,

e) a határőrség illetékes szerve,

f) a Külügyminisztérium illetékes szerve,

g) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,

h) a törvényben meghatározott más szervezet.

A szabálysértési és rendészeti célú adatkezelés[456]

160/F. § (1) A vámhatóság a szabálysértési felelősségre vont személy személyazonosító adatait, lakcímét, az elkövetett cselekmény megjelölését, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést, illetőleg az ügy számát a szabálysértési felelősségre vont személyek nyilvántartási rendszerében 2 évig kezeli.

(2) A vámhatóság az általa igazoltatott személy személyazonosító adatait, lakcímét, illetőleg az igazoltatásra okot adó körülmények megjelölését az igazoltatás alá vont személyek nyilvántartási rendszerében 2 évig kezeli.

(3) A vámhatóság a vámáruk szállításával, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek ellenőrzésével, valamint az utasok csomagjainak e törvényben meghatározott ellenőrzésével érintett személyek személyazonosító adatait, lakcímét, illetőleg az ellenőrzés eredményét az ellenőrzés alá vont személyek nyilvántartási rendszerében 2 évig kezeli.

VIII. Fejezet

UTÓLAGOS ELLENŐRZÉS

161. §[457] A vámhatóság által végzett utólagos ellenőrzés a vámfizetésre kötelezett szervezet vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységére irányuló teljes körű felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a vámfizetésre kötelezett, illetve az, akit a vámtörvény vagy egyéb jogszabály alapján a vámigazgatási eljárásban kötelezettségek terhelnek, azoknak eleget tett-e. Az utólagos ellenőrzés kiterjed különösen annak megállapítására, hogy a vámáru vámellenőrzés alá helyezése megtörtént-e, a vámérték kimunkálása, az áru tarifális besorolása, valamint a vámkedvezmények vagy vámmentességek igénybevétele jogszerű volt-e, és az ezek alkalmazásához előírt feltételeket betartotta-e a kedvezményezett, a vámterhek rendezése megtörtént-e, valamint a kötelező felvilágosítás felhasználása a vámkezelések során jogszerűen történt-e. Az utólagos ellenőrzést a vámhatóság lefolytatja nemzetközi megállapodás alapján a külföldi vámhatóság megkeresésére is.

162. § Utólagos ellenőrzést kell folytatni a vámfizetésre kötelezettnél, ha annak felszámolására vagy végelszámolására kerül sor, továbbá az Állami Számvevőszék felhívására vagy a pénzügyminiszter utasítására.

163. §[458] Az utólagos ellenőrzés keretében a vámhatóság megvizsgálhatja azokat az iratokat, adathordozókat, amelyekről feltételezhető, hogy az ellenőrzéshez szükséges információkat tartalmaznak, továbbá az árut/vámárut, valamint az eljárásban résztvevők tevékenységének jogszerűségét.

164. §[459] Az e törvény 162. §-ában foglaltak kivételével az utólagos ellenőrzés lefolytatásának szükségességét, gyakoriságát a célszerűség, a költségkímélés és az ellenőrzött működőképességére tekintettel, valamint a külföldi vámhatóság megkeresése figyelembevételével a vámszervezet központi szerve határozza meg. Az utólagos ellenőrzéssel már vizsgált ügyekben a vámhatóság alsóbb fokú szervei a központi szerv, a központi szerv pedig az országos parancsnok engedélyével, illetve az e törvény 162. §-ában foglalt esetekben folytathat ismételten utólagos ellenőrzést.

165. § (1)[460] A vámhatóság köteles az utólagos ellenőrzést annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal az érintettnek írásban bejelenteni.

(2)[461] Nem kell az érintettet az utólagos ellenőrzésről előzetesen értesíteni, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá vonandó bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat, feljegyzéseket megsemmisítik, meghamisítják, illetve ha azt egyéb körülmények indokolják.

(3)[462] A bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat, adathordozókat átvételi elismervény ellenében a vámhatóság bevonhatja. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat, adathordozókat részletezni kell. Az iratok, adathordozók a hivatali helyiségben történő tanulmányozás végett is bevonhatók, ilyen esetben hatvan napon túl csak az illetékes vámhatóság vezetőjének engedélyével és az ellenőrzött szervezet/személy egyidejű értesítésével tarthatók a vámhatóságnál. Az ellenőrzött szervezet/személy a bevont iratokról másolatot készíthet. Amennyiben az ellenőrzöttnek a hatóság által bevonható iratok, adathordozók eredeti példányára szüksége van, úgy azokról a vámhatóság által meghatározott időpontra a saját költségén, saját maga által hitelesített másolatot készíteni köteles.

(4) Az utólagos ellenőrzés tárgyát képező ügyben az ellenőrzött a vizsgálat időszaka alatt nem tehet olyan intézkedést, amely a vizsgálat megállapításait és eredményét befolyásolhatja.

166. § (1) A helyszíni utólagos ellenőrzést lehetőleg az ellenőrzött tevékenysége folytatása idején (munkaidőben), más személyeknél napközben 8-20 óra között lehet lefolytatni.

(2) A vámhatóság hivatali helyiségében az utólagos ellenőrzést a hivatali időben kell megtartani. A hivatali időt úgy kell megállapítani, hogy az érdekelt meghallgatására annak munkaidején kívül is alkalmat adjon.

(3)[463] Utólagos ellenőrzést a vámhatóság megbízólevéllel ellátott hivatásos állományú tagja végezhet, aki ellenőrzési jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel igazolni köteles.

(4)[464] A vámhatóság utólagos ellenőrzést végző tagja az ellenőrzés lefolytatásához üzleti, üzemi vagy egyéb, a vámhatóság ellenőrzése alá tartozó tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez a szükséges helyiségekbe beléphet, iratokat, adathordozókat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatokat kérhet, leltárfelvételt végezhet vagy egyéb bizonyítást folytathat le.

(5) Ha az ellenőrzött vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, erre is a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a honvédelmi szervek területére történő belépés szabályait külön jogszabályok tartalmazzák.

167. § (1)[465] Az utólagos ellenőrzés során a tényállást a vámhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, függetlenül attól, hogy azt a vámfizetésre kötelezett, illetve az ellenőrzött javára vagy terhére teszi. Bizonyítási eszközök, illetve bizonyítékok különösen: az iratok, pénzügyi, banki bizonylatok, számlakivonatok, szakértői vélemények, a nyilatkozat, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai, továbbá a vámhatóságok közötti adminisztratív együttműködés keretében beszerzett bizonyítékok.

(2)[466] Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött szervezet köteles:

a) a bizonyítékokat - ideértve szükség esetén azok hitelesített magyar nyelvű fordítását is - a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani, illetve az utólagos ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni;

b) a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.

(3) A vámhatóság az utólagos ellenőrzés során szakértőt vehet igénybe.

168. § (1) A vámhatóság az utólagos ellenőrzést felfüggeszti, ha az ellenőrzött a 167. § (2) bekezdésében előírt feltételeket nem vagy csak hiányosan, illetve a vámhatóságot megtévesztő módon teljesíti.

(2)[467] A felfüggesztéssel egyidejűleg - amennyiben szükséges - a vámhatóság az ellenőrzés alatt állót - határidő megjelölésével - az e törvény 167. §-ának (2) bekezdésében foglaltak biztosítására, bizonylatok, könyvviteli és egyéb nyilvántartások pótlására kötelezheti. Az utólagos ellenőrzés felfüggesztése esetén a vámhatóság - az ellenőrzött költségére - a nyilvántartásokat, elszámolásokat szakértővel elkészíttetheti, vagy azokat és más bizonylatokat beszerezhet.

(3)[468] A vámhatóság az utólagos ellenőrzést a bizonyítékok beszerzéséig határozattal - legfeljebb hatvan napra - felfüggesztheti, ha az ellenőrzött szervezet, illetve személy javára vagy terhére történő megállapítások alapjául szolgáló bizonyíték beszerzése előreláthatólag a vizsgálatra rendelkezésre álló időn belül nem lehetséges. A felfüggesztés időtartama az ellenőrzési határidőbe nem számít be.

169. § (1) A vámhatóság az utólagos ellenőrzés megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja.

(2) A jegyzőkönyv az ellenőrzött azonosításához szükséges adatokat, az utólagos ellenőrzés által megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítást tartalmazza.

(3)[469] Az utólagos ellenőrzés akkor fejeződik be, amikor az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött részére átadják, kézbesítik, illetve amikor az a vonatkozó jogszabályok szerint kézbesítettnek minősül. Az utólagos ellenőrzés következtében tett intézkedések időpontjaként a jegyzőkönyv lezárásának napját kell figyelembe venni.

170. § (1) Az ellenőrzött szervezet/személy jogosult az utólagos ellenőrzést végző személy azonosságáról és az ellenőrzésre felhatalmazást adó megbízásról meggyőződni, az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átvételét követő nyolc napon belül írásban észrevételt tenni.

(2)[470] Az ellenőrzés befejezéséről a vámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott határidőt követő nyolc napon belül dönt. Az ellenőrzést folytatni kell, ha az ellenőrzött észrevételei indokolják, vagy a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása szükségessé válik. Ilyen esetben kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) Az ellenőrzött kérelmére a jegyzőkönyv átadásakor zárótárgyalást kell tartani. A zárótárgyaláson - ha az ellenőrzött kéri - az érdekvédelmét ellátó szervezet képviselője is részt vehet. Ha zárótárgyalást tartanak, az (1) bekezdésben foglalt észrevétel határidejét a zárótárgyalás napjától kell számítani.

171. § Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján a vámhatóság szükség szerint

a) a hatáskörébe tartozó szükséges eljárást megindítja, vagy

b) a hatáskörébe nem tartozó ügyekben megkeresi az intézkedésre illetékes szervet.

172. § A vámhatóság jogosult az utólagos ellenőrzési tevékenységéhez más hatóság közreműködését kérni, illetve igénybe venni.

II. RÉSZ

VÁMIGAZGATÁS

I. Alapvető rendelkezések

173. § (1)[471] A vámigazgatás a pénzügyigazgatás része. A vámigazgatást a pénzügyminiszter irányítja és felügyeli. Ennek keretében irányítja a Vám- és Pénzügyőrség költségvetési gazdálkodását, a gazdálkodás tekintetében célszerűségi és eredményességi ellenőrzést végez. A pénzügyminiszter az irányítási és felügyeleti jogkörének végrehajtása érdekében:

a) felügyeli a vámteher kiszabásának, beszedésének törvényességét, ellenőrzi a vámszervek irányítását, a törvények és más jogszabályok végrehajtását,

b) az országos parancsnok előterjesztése alapján meghatározza a vámszervezet fejlesztésének irányait,

c) előterjeszti a Kormánynál a vámigazgatás szervezeti rendszerére vonatkozó jogszabályok tervezetét, indítványozza a szervezeti változásokat, koordinálja a vámszervezet és az adóhatóságok együttműködését, kezdeményezi az ezekre vonatkozó jogszabályok megalkotását,

d) a törvényesség és szakszerűség ellenőrzése érdekében a vámszervezet vezetőjétől jelentéseket kérhet, bármely vámügy iratait magához vonhatja,

e) a vámjogszabályok értelmezése kérdésében a vámszervezet részére kötelező iránymutatást adhat,

f) meghatározza a vámszervezet feladatai teljesítésének éves követelményeit,

g) vámigazgatási ügyben megváltoztatja, megsemmisíti a vámszervezet vezetőjének jogszabálysértő határozatát, illetőleg a határozathozatal törvénysértő mulasztása esetén az eljárás lefolytatására utasítja,

h) a vámszervezet vezetőjének a vámigazgatás működési feltételeinek kialakítása, szakszerű működtetése tekintetében iránymutatást, szükség esetén utasítást ad.

A pénzügyminiszter a c), e) és f) pontban meghatározott feladatkörét nem ruházhatja át.

(2) A vámigazgatásra háruló végrehajtási feladatokat a Vám- és Pénzügyőrség végzi.

(3) Új határátkelőhely megnyitása és a megnyitott határátkelőhelyek megszüntetése, illetve a határátkelőhelyeken lebonyolódó forgalom jellegének meghatározása a Kormány hatáskörébe tartozik. A határátkelőhelyekkel kapcsolatos vámigazgatási feladatokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

(4) A vámszervezetet e törvény hatálybalépése után csak törvény, kormányrendelet vagy ezek felhatalmazása alapján pénzügyminiszteri, vagy a pénzügyminiszter egyetértésével kiadott miniszteri rendelet kötelezheti az e törvényben nem szabályozott feladatok végrehajtására.

(5)[472] A kereskedelemmel kapcsolatos nemzetközi vámügyekben a külügyminiszter a pénzügyminiszterrel, egyéb nemzetközi vámügyekben pedig a pénzügyminiszter a külügyminiszterrel egyetértésben jár el.

(6) A vámigazgatási feladatok végrehajtását és a vámszervezet szervezeti felépítésére vontakozó részletes szabályokat e törvény végrehajtási rendelete szabályozza.

II. A vámszervezet feladata

174. §[473] (1) A vámszervezet végzi

a) az államhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámterhek és egyéb közterhek kiszabását és beszedését;

b) külön törvényben meghatározott idegenrendészeti feladatok ellátását;

c) közvetlenül vagy közvetve - meghatározott körben - termékek, termények, áruk azonosságának (adózási szempontból történő besorolásának, minőségének és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenőrzését;

d) a vámokmányok adatainak vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását;

e) külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzését;

f) az e törvényben meghatározott ellenőrzési és utólagos ellenőrzési feladatok, valamint a különböző, feltételtől függő vámkedvezmények elbírálásához szükséges ellenőrzési feladatok ellátását;

g)[474] a jövedéki törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott ellenőrzési, adóhatósági feladatok ellátását;

h) a büntetőeljárásról szóló törvény által hatáskörébe utalt pénzügyi bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását az erre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint, valamint a törvényben meghatározott és nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódó felderítési feladatai végzése során észlelt egyéb bűncselekmények esetében halaszthatatlan nyomozati cselekmény végzését, a helyszín és a bizonyítékok biztosításával, valamint a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság értesítésével;

i)[475] a jogszabályban meghatározott pénzügyi (vám-, adó- és jövedéki) szabálysértések megelőzését, felderítését és elbírálását;

j)[476] a vám- és pénzügyőrség nyomozó hatóságai által elrendelt személyi védelmet a vonatkozó jogszabályok keretei között, valamint meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését;

k) a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátását;

l) a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtását;

m) a nemzetközi egyezményekben vagy a pénzügyminisztertől kapott felhatalmazás alapján külföldi vámigazgatásokkal és nemzetközi vámszervekkel munkakapcsolat alapján felmerülő vámszakmai feladatok ellátását;

n)[477] a kötelező felvilágosítással kapcsolatos feladatok ellátását, így különösen azok kiadását, visszavonását, a kérelemhez benyújtott okmányok ellenőrzését, helyszíni vizsgálat tartását, ideértve a gyártási folyamat, termelési tevékenység ellenőrzését.

o)[478] az MVH hatáskörébe tartozó jogszabályban meghatározott delegált feladatot.

(2)[479] A Vám- és Pénzügyőrség a vámhatósági eljáráshoz kapcsolódva az érintett személyről, a környezetről, illetve a vámhatósági intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. A Vám- és Pénzügyőrség által készített kép- és hangfelvétel, illetve az abban szereplő személyes adat az esemény helyszínén vagy már korábban elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt kezdeményezett eljárás során használható fel.

(3)[480] Ha a kép- vagy hangfelvétellel kapcsolatban büntető- vagy szabálysértési eljárás nem indul, a kép- és hangfelvételt legkésőbb az esemény időpontjától számított hat hónap elteltével meg kell semmisíteni.

(4)[481] A Vám és Pénzügyőrségnek az országos parancsnok által kijelölt nyomozó hatóságai a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a vámszervezet nyomozó hatósági hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető elfogása, a körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: rendőrségi törvény) VII. fejezetében meghatározottak szerint titkos információgyűjtést végeznek. A rendőrségi törvény 68/D. § (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából a 173. § (1) bekezdésében foglaltakat kell kivételként tekinteni.

(5)[482] A vámhatóság az informátor, a bizalmi személy, a vámhatósággal titkosan együttműködő más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban, az anyakönyvi nyilvántartásban, az úti okmány nyilvántartásban, a gépjármű-vezetői engedély és gépjármű nyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedőadatokat helyezhet el. A fedőadatokat törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló bűnüldözési érdek megszűnt.

(6)[483] Az informátor, a bizalmi személy, a vámhatósággal titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére a rendőrségi törvény 67. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(7)[484] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa a Vám- és Pénzügyőrség fedőintézmény létrehozásával, fenntartásával kapcsolatos eljárásának részletes szabályait.

(8)[485] Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben a különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és igénybevételével kapcsolatos szabályokat.

(9)[486] Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg a Vám- és Pénzügyőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint államigazgatási tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésének és felhasználásának részletes szabályait.

(10)[487] A titkos információgyűjtés eszközei, módszerei (rendőrségi törvény VII. fejezet) alkalmazásának részletes szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg.

174/A. §[488] A Vám- és Pénzügyőrség nemzetközi szerződés alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel, fellép a nemzetközi bűnözés ellen. Nemzetközi megállapodás alapján a magyar pénzügyőr külföldön, külföldi vámszerv tagja a Magyar Köztársaság területén az azokban meghatározott jogosítványokat gyakorolhatja.

III. A vámszervezet hivatásos állományú tagjainak intézkedési és szolgálati fellépési jogai és kötelezettségei

175. § (1) A vámszervezet határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, nyomozati, szabálysértési, vám- és jövedékellenőrzési, őrzésvédelmi, hatósági, végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző személyek, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó személyek (a továbbiakban együtt: pénzügyőrök) rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és fegyver viselésére jogosultak.

(2) A vámszervezet hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyban állnak, a szolgálati jogviszony tartalmát külön törvény szabályozza.

(3) A vámszervezetre háruló feladatok teljesítése során a szervezet szolgálati jogviszonyban álló tagja jogosult

a) a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében személyeket az államhatáron, vámhatáron belül igazoltatni;

b) ellenőrizni a szállítás alatt levő vámáruk, jövedéki termékek biztosítására alkalmazott zárakat és jeleket, valamint a külföldi eredetű áruk vámkezelésének megtörténtét, megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévő jövedéki termékek, adótárgyak, vámáruk származását, e célból közutakon személyeket, járműveket - a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával - megállíthat, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetőleg vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon megvizsgálhatja;

c)[489] a vámjogszabály és a vámszervezet feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Ez a jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik, ha az esetnél a szolgálatban levő pénzügyőr nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell;

d)[490] a vámszervezet hatáskörébe tartozó bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével vagy abban való részességgel alaposan gyanúsítható személy kilétét megállapítani. E célból jogosult az ilyen személyeket feltartóztatni, a vámszervezet szerveihez előállítani. A feltartóztatás és az előállítás időtartama csak a céljának eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az időtartamot a feltartóztatást, előállítást foganatosító vámszerv vezetője egy alkalommal négy órával meghosszabbíthatja;

e)[491] a vámszervezet hivatásos állományú tagja, amennyiben alapos a gyanú, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére. A beleegyezés megtagadása esetén a vámszerv vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető el. A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát nem haladhatja meg;

f)[492] a vámellenőrzés végrehajtása során - a vámjogszabály és a vámszervezet feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén - elrendelni az ellenőrzés tárgyát képező áru/vámáru vámhivatal hivatalos helyére történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, illetve az ellenőrzés végrehajtása mások személyi és/vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti. Az áru/vámáru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértés elkövetésének gyanúja nem merül fel, kérheti igazolt költségeinek megtérítését.

(4) A jogszerűen fellépő pénzügyőr intézkedéseinek az ellenőrzött személy köteles alávetni magát.

176. § (1) A vámszervezet tagja köteles az e törvényben, valamint a végrehajtási rendeletében, továbbá külön jogszabályokban rögzített feladatokat ellátni.

(2) A vámszervezet polgári alkalmazottainak jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.

III. RÉSZ

A VÁMSZERVEZET SZOLGÁLATI JOGVISZONYBAN ÁLLÓ TAGJAI ÁLTAL ALKALMAZHATÓ KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

KÖZÖS SZABÁLYOK

177. § (1) A pénzügyőr törvényben meghatározott jogszerű intézkedése elleni tettleges ellenszegülés megtörésére törvényben meghatározott intézkedést tehet, és kényszerítő eszközt alkalmazhat.

(2) A pénzügyőrt intézkedés során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja. Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és - ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti - magát a szolgálati igazolvánnyal igazolja.

(3) A kényszerítő eszközök közül azt kell alkalmazni, amely az eredmény biztosítása mellett az érintett személyre a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

(4) A kényszerítő eszköz alkalmazásánál úgy kell eljárni, hogy a testi sérülés, az emberi élet kioltása elkerülhető legyen. Az intézkedés következtében megsérült személy részére - amint az lehetséges - segítséget kell nyújtani. A pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, és kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó erről értesüljön.

(5) A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülőt - ha a körülmények ezt lehetővé teszik - fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.

178. § (1) Testi kényszer kivételével kényszerítő eszköz nem alkalmazható - a jogos védelem esetét kivéve - a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.

(2) A kényszerítő eszköz alkalmazását a pénzügyőr szolgálati elöljárójának jelenti.

(3) A pénzügyőr kényszerítő eszközt saját elhatározásából vagy utasításra használhat.

II. Fejezet

AZ EGYES KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

Testi kényszer

179. § (1) A pénzügyőr jogszerű intézkedése elleni tettleges ellenszegülés megtörésére testi kényszert alkalmazhat.

(2) A testi kényszert akkor lehet alkalmazni, ha a pénzügyőri erőfölény vagy az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán súlyosabb kényszerítő eszköz alkalmazása nem indokolt.

(3) A testi kényszer alkalmazása során a pénzügyőr felhasználhatja az önvédelmi fogásokat is.

Vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz, illetőleg más eszköz alkalmazása

180. § (1) A pénzügyőr a szolgálatban kényszerítő eszközként a rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, ezek hiányában más e célra alkalmas eszközt alkalmazhat

a) a saját testi épségét, illetőleg az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására;

b) a jogszerű intézkedésével szembeni ellenszegülés megtörésére.

(2) A pénzügyőr által alkalmazható vegyi, elektromos sokkoló eszköz rendszeresítéséről a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértésben rendelkezik.

Szolgálati kutya alkalmazása

181. § (1) A pénzügyőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát - pórázon vagy anélkül - kényszerítő eszközként alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak.

(2) A pénzügyőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat az intézkedése elleni tettleges ellenállás leküzdéséhez.

(3) A pénzügyőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására.

Útzár telepítése

182. § A pénzügyőr a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a vámszervezet hatáskörébe tartozó bűncselekmény felderítése, megakadályozása céljából indokolt esetben az illetékes rendőrhatóságtól, határőrségi szervtől útzár telepítését kérheti.

Bilincs alkalmazása

183. § (1) A pénzügyőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy

a) támadásának megakadályozására,

b) tettleges ellenszegülés megtörésére,

c) szökésének megakadályozására.

(2) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni.

LŐFEGYVERHASZNÁLAT

Általános rendelkezések

184. § (1) A pénzügyőrt a lőfegyverhasználati jog e törvényben meghatározottak szerint illeti meg.

(2) Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a pénzügyőr lőfegyverként elsősorban a rendszeresített szolgálati fegyvert, ennek hiányában más tárgyat is fegyverként használhat.

(3) A pénzügyőr szolgálati fegyverének rendszeresítésére a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértésben rendelkezik.

(4) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül. Nem lőfegyverhasználat a véletlenül bekövetkezett, állatra, tárgyra leadott vagy a figyelmeztető lövés.

(5) A pénzügyőr a lőfegyverét saját elhatározásából vagy kivételesen utasításra használja.

(6) Tilos a szolgálati fegyvert elővenni, bárkire ráfogni, tüzelési készenlétbe helyezni, vagy valakivel szemben a fegyverhasználatot kilátásba helyezni, ha a lőfegyverhasználatnak az e törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg.

(7) A jogosulatlan lőfegyverhasználat büntetőjogi és fegyelmi eljárást von maga után.

A lőfegyverhasználat esetei

185. § A pénzügyőr - szolgálatának jogszerű teljesítése közben - lőfegyverhasználatra jogosult

a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására,

b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására, valamint

c) a büntetőeljárásról szóló törvény által a vámszervezet nyomozási hatáskörébe utalt bűncselekmények megakadályozása érdekében a lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetés esetén.

186. § Nincs helye lőfegyverhasználatnak, ha

a) az olyan személy életét, testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn,

b) a lőfegyverhasználat célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető.

A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések

187. § (1) A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie:

a) felhívásnak, hogy a személy a támadással hagyjon fel,

b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának,

c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik,

d) figyelmeztető lövésnek.

(2) A lőfegyverhasználatot megelőző figyelmeztetést érthetően, határozottan, "a törvény nevében fegyvert használok" szavakkal kell megtenni.

(3) A figyelmeztető lövést olyan irányban kell leadni, hogy az senkit se veszélyeztessen és lehetőleg kárt se okozzon.

188. § (1) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményeire tekintettel a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem a pénzügyőr vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.

(2) Ha a lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések valamelyikével a támadást elhárították, lőfegyverhasználatra nem kerülhet sor.

Eljárás lőfegyverhasználat után

189. § (1) Lőfegyverhasználat után a sérültet elsősegélyben kell részesíteni, és lehetővé kell tenni orvosi ellátását.

(2) A lőfegyverhasználatról a pénzügyőr haladéktalanul jelentést tesz közvetlen elöljárójának és annak megérkezéséig a helyszínt biztosítja. A közvetlen elöljáró haladéktalanul tájékoztatja az illetékes rendőri szervet.

(3) A lőfegyverhasználat jogszerűségét a rendőrség vizsgálja.

IV. RÉSZ

RENDELKEZÉSEK A VÁMHATÓSÁG TEVÉKENYSÉGÉT SEGÍTŐK JOGAIRÓL ÉS KÖTELEZETTSÉGEIRŐL

I. Fejezet

HATÓSÁGOK, FEGYVERES TESTÜLETEK ÉS RENDVÉDELMI SZERVEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉGE

190. § (1) Vámtörvénybe ütköző cselekmény észlelése, gyanúja esetén minden hatóság köteles azt a legközelebbi vámhivatalnak bejelenteni.

(2) Ha közigazgatási szerv alkalmazásában álló személy hivatalos eljárása során vámjogszabályt sértő cselekményről szerez tudomást, köteles azt a legközelebbi vámhivatalnál vagy rendőri szervnél bejelenteni. A rendőri szervek a bejelentésről kötelesek a legközelebbi vámhivatalt tájékoztatni.

191. § (1) A vámszervezet szervei és más, a nemzetközi áruforgalom szabályozásának ellenőrzésében illetékes hatóságok, intézmények, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek kötelesek hivatalos eljárásuk során együttműködni.

(2) Az együttműködési kötelezettség más hatóságokat és szerveket a vámellenőrzés végzésére nem jogosítja fel, vámellenőrzést kizárólag a vámszervezet szervei végezhetnek.

192. § A vámszervezet nyomozó szervei és a rendőrség bűnügyi szervei a büntetőeljárásról szóló törvényben, valamint a rendőrségi törvényben meghatározott hatáskörükben eljárva kötelesek együttműködni, és kötelesek egymást a bűnmegelőző és felderítő tevékenység gyakorlása során támogatni.

193. § (1) A vámszervezet vámellenőrzéssel nyújt segítséget a határőrségi feladatok ellátásához.

(2)[493] A Határőrség a tiltott határátlépés miatt elfogott személyeknél talált vámárut köteles átadni a vámszervezet illetékes szerveinek további vizsgálat végett, kivéve azokat, amelyek nem tartoznak a vámhatóság nyomozati jogkörébe. Az ilyen személyek elfogásáról a legközelebbi illetékes vámszervet kell tájékoztatni.

(3) A vámszervezet nyomozati hatáskörébe nem tartozó vámáruk vámjogi sorsát a büntetőeljárás jogerős befejezése után e törvény előírásai szerint kell rendezni.

(4) A nemzetközi áru- és személyforgalom számára megnyitott vámutakon és a mellékutakon a Határőrség biztosítja a határátkelőhely rendjének fenntartását.

II. Fejezet

FUVAROZÓK, SZÁLLÍTMÁNYOZÓK ÉS A POSTA EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉGE

A fuvarozók, szállítmányozók külön kötelezettségei

194. § (1) A fuvarozó köteles:

a) az állomásán, kikötőjében vagy repülőterén létesített vámhivatal részére - térítés ellenében - megfelelő iroda- és raktárhelyiséget biztosítani, továbbá azok fűtéséről és világításáról, valamint karbantartásáról gondoskodni;

b) a nemzetközi forgalomban közlekedő járművek vámhatáron való tartózkodási idejének menetrendjét a vámellenőrzéshez szükséges idő figyelembevételével megállapítani.

(2) A fuvarozó és a posta, valamint a szállítmányozó köteles a vámhivatal részére a vámszolgálat ellátásához szükséges minden felvilágosítást megadni, valamint gondoskodni arról, hogy alkalmazottai végrehajtsák a vámjogszabályok rájuk vonatkozó rendelkezéseit. Az alkalmazottak kötelesek a szolgálatuk közben tudomásukra jutott vámjogsértő cselekményeket a vámhivatalnak bejelenteni. A fuvarozó, a szállítmányozó és a posta kötelesek azt az alkalmazottjukat, aki a fenti kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegi, a nemzetközi forgalmat ellátó szolgálatból a vámhivatal javaslatára kizárni.

(3) A fuvarozott vámáru azonosítására alkalmazott vámzár vagy más azonossági jel megsérüléséről, továbbá a fuvarozott vámáru bármilyen ok miatt szükséges kirakásáról, illetőleg más járműbe történő átrakásáról a területileg illetékes vámhivatalt haladéktalanul értesíteni kell.

Vasúti forgalom

195. § (1) A vámterületre be- vagy onnan kilépő valamennyi vasúti jármű érkezéséről és indulásáról a vasúti társaság köteles a vámhatóságot értesíteni.

(2) A vasúton közlekedő utasok menet közben történő vámellenőrzése esetén a vasút köteles a vizsgálatot végzők részére szolgálati fülkét, továbbá díjtalan utazást biztosítani.

Hajózási forgalom

196. § (1) A határvízen közlekedő vízijármű - a kényszerkikötés esetét kivéve - csak olyan helyen köthet ki, ahol vámhivatal működik, illetőleg csak ilyen helyen rakhat ki vagy be árut, valamint ilyen helyen hajózhat ki vagy be személyeket.

(2) A határvízen közlekedő vízijármű és annak személyzete sem menet közben, sem éjjeli állomásozása alkalmával a belföldi parttal nem érintkezhet.

(3) Kényszerkikötés esetén a vízijármű parancsnoka köteles a legközelebbi vámhivatalt értesíteni.

(4) Ha a vízijármű olyan helyen kíván kikötni, ahol vámhivatal nem működik, a jármű parancsnoka köteles ezt a körülményt az ellenőrző vizsgálat alkalmával bejelenteni.

(5) Ha a vízijármű üzemanyag felvétele, élelmiszerkészletének kiegészítése céljából köt ki a határvízi kikötőben, a vámhatóság eltekinthet a vámvizsgálattól, a kikötőben tartózkodó vízijármű azonban vámhivatali ellenőrzés alatt áll.

197. § (1) A vízijármű készletkönyvében feltüntetett fogyasztási készletet - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - csak a vízijármű fedélzetén szabad vámmentesen felhasználni.

(2) A vízijárműnek a vámterületen való indokolt tartózkodása esetén - a vízijármű parancsnoka kérésére - a vámhivatal a fedélzeti felhasználással azonos módon engedélyezheti a fogyasztási készlet időarányos részének a vámterületen történő felhasználását.

Légiforgalom

198. § (1) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a vámterületre érkező vagy onnan távozó légijárműnek - a kényszerleszállás esetét kivéve - csak olyan repülőtéren szabad le-, illetőleg felszállnia, ahol vámhivatal működik.

(2) A vámterületre érkező vagy onnan távozó valamennyi légijármű érkezéséről és indulásáról a nemzetközi közforgalmú repülőtér üzemeltetője köteles a vámhivatalt értesíteni.

(3) A nemzetközi légiforgalomban közlekedő légijármű kényszerleszállása esetén a légijármű parancsnoka köteles erről értesíteni a legközelebbi vám-, rendőri vagy határőrizeti szervet. A bejelentésről az említett szervek egymást kötelesek értesíteni. A légijármű parancsnokának gondoskodnia kell arról, hogy a vámellenőrzés elvégzéséig a légijárműből ne rakjanak ki vámárut, és az utasok ne távozzanak el, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. A légijármű csak a vámellenőrzés megtörténte után folytathatja útját.

(4) A nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtéren külön engedéllyel létesített tranzitváróterem és tranzitterület vámellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat - a 3. § (4) bekezdésének figyelembevételével - a kiadott engedélyben kell meghatározni.

Postaforgalom

199. §[494]

200. §[495]

201. §[496]

202. §[497]

III. Fejezet

VÁMÜGYNÖK, VÁMÜGYNÖKSÉG

203. §[498] (1)[499] A vámközvetítést megbízás alapján, hivatásszerűen végző egyéni vállalkozó a vámügynök, a vámközvetítést hivatásszerűen végző egyéb szervezet a vámügynökség (a továbbiakban együtt: vámügynök).

(2)[500] A vámügynök a tevékenységet a székhelye; központja vagy állandó üzleti vállalkozása szerint illetékes területi vámszerv engedélye alapján kezdheti meg és folytathatja, feltéve, hogy rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítéssel, egyéni vállalkozói igazolvánnyal, vagy - gazdasági társaság esetén - cégjegyzékbe bejegyezték és azt 3 hónapnál nem régebbi keltezésű cégkivonattal igazolja.

204. § (1) A vámhatóság az engedélyt akkor adja ki, ha a kérelmező megfelel az alábbi feltételeknek:

a)[501] letelepedett személy

b) vámszempontból megbízható;

c)[502]

d)[503] a létesítendő vámügynökség vezetője (ügyvezető igazgatója) vagy - több tevékenység folytatása esetén - a vámkérdésekkel foglalkozó szakág vezetője vámszakértői engedéllyel vagy vámügyintézői képesítéssel, a szakalkalmazottak pedig vámkezelői képesítéssel rendelkeznek;

e)[504] határátkelőhelyre kért tevékenységi engedély esetében a vámügynök elhelyezése és tevékenysége a határforgalom lebonyolítását nem zavarja;

f) a létesítendő vámügynökség vezetője (ügyvezető igazgatója) vagy - több tevékenység folytatása esetén - a vámkérdésekkel foglalkozó szakág felelős vezetője legalább három évi vámszakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés b) pont alkalmazásánál a folyamatos kereskedelmi tevékenység meglétét nem kell vizsgálni, feltéve, hogy a kérelmezőnek nincs vámtartozása.

205. §[505] A vámhatóság a tevékenységi engedélyt öt naptári évre adja meg és az e törvény 204. §-ában előírt feltételek fennállása esetén kérelemre meghosszabbítja.

206. §[506] (1) A tevékenységi engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, továbbá

b) az engedélyes a vámjogszabályban előírt kötelezettségeit súlyosan megszegi.

(2) Az az engedélyes, akitől a vámhatóság súlyos kötelezettségszegés miatt vonta vissza az engedélyt, az engedély visszavonásától számított hat hónapon belül újabb engedélyt nem kaphat.

(3) A vámügynöki tevékenység esetében a súlyos kötelezettségszegés meghatározását e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

207. §[507] Nem jogosult a vámügynökség nevében a vámügynökség azon alkalmazottja eljárni, akit e tevékenységével kapcsolatban ismételt vámszabálysértés, továbbá csempészet, vámorgazdaság vagy adócsalás bűncselekmény elkövetése miatt a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerősen elmarasztalt, amíg a büntetés vagy a szabálysértési szankció hatálya alatt áll.

208. § (1)[508] A vámügynök megbízás alapján kérheti a vámkezelést, közreműködhet annak végrehajtásában és egyéb vámigazgatási eljárásnál. Az e törvényben meghatározott vámbiztosíték(ok) letétele esetében - külön engedéllyel -

a) kezességvállalási nyilatkozatot adhat,

b) székhelyén (telephelyén) vámraktárat tarthat fenn, ahol a vámhivatal szolgálati helyet, állandó felügyeletet üzemeltethet, valamint

c)[509][510] halasztott vámfizetési jogosultsággal rendelkezhet, amennyiben közvetett képviselőként jár el, továbbá

d)[511] egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó engedéllyel rendelkezhet.

(2) A vámügynök köteles az árunyilatkozat benyújtása előtt meggyőződni a vámkezeléshez szükséges feltételek meglétéről, valamint a rendelkezésre álló okmányok adattartalmának és az árunyilatkozat adatainak összhangjáról.

(3) A vámügynök öt évig köteles megőrizni az általa lebonyolított vámkezelések, vámeljárások okmányait, adatait. Az adatok - a hivatalos bélyegzővel és eredeti aláírással ellátott okmányok kivételével - mágneses adathordozón, mikrofilmen is megőrizhetők. Az adatok nyilvántartásakor a titokvédelmi és adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelően jár el.

V. RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

209. § (1) Ez a törvény - a (3) bekezdés, a 210. § és a 211. § (1) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően végzett vámkezeléseknél és vámhatósági eljárásoknál, intézkedéseknél kell alkalmazni. A (3) bekezdés, a 210. § és a 211. § (1) bekezdése 1996. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt végzett, vámáru jelleget meg nem szüntető vámkezelés esetén a kérdéses vámáru a visszaviteli, raktározási határidő lejártáig változatlan feltételek mellett maradhat vámfelügyelet alatt.

(3) A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 18. §-ában és a 31. § (3) bekezdésében foglalt feltételekkel vámkezelhetők azok a termelőeszközök, amelyek behozatalára a Cégbírósághoz 1996. január 31-ig bejegyzésre benyújtott társasági szerződésnek (alapító okiratnak, alapszabálynak), vagy az alapítói vagyon felemeléséről szóló taggyűlési (közgyűlési) határozatnak megfelelően, illetve ilyen határozat alapján az 1988. évi XXIV. törvény 31. § (3) bekezdése vagy az 1995. évi XCV. törvény 50. §-a szerint devizaszámlára történt befizetésből (átutalásból) került sor.

(4) Az e törvény hatálybalépése előtt engedélyezett fizetési kedvezmények (így különösen: fizetés-halasztás - ide nem értve a vámteher megfizetésére biztosított halasztott vámfizetési engedélyt -, részletfizetés, kamatmentesség), illetve kivetett terhek (így különösen: kamat, késedelmi pótlék, bírság) az eredetileg megállapított feltételek szerint vehetők igénybe, illetve teljesítendők.

(5) Az e törvény hatálybalépése előtt a vámhatóság által kiadott engedélyek a törvény hatálybalépését követően csak akkor tekinthetők érvényesnek, ha e törvény a vonatkozó engedély megadását ugyanazon vagy a korábbinál kedvezőbb feltételhez köti. Amennyiben az előző jogszabályok alapján kiadott engedély az e törvény által meghatározott feltételeknek nem felel meg, és az engedély birtokosa az e törvény hatálybalépését követő száznyolcvan napon belül nem kéri az új engedély kiadását, akkor az engedély a száznyolcvanegyedik napon érvényét veszti.

(6) Az e törvény 15. §-ának a) pontja szerinti, az általános vámpótlékra előírt törvényi szintű szabályozási kötelezettséget a vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvény 25. §-ának (3) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezések figyelembevételével kell érvényesíteni.

210. § (1) Az e törvény kihirdetésekor legalább egy éve vámügynöki tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy társaság e törvény hatálybalépéséig köteles a működési engedély iránti kérelmet a 204. § (1) bekezdésének a), b), d) és f) pontjában meghatározott feltételek igazolásával benyújtani. Ennek elmulasztása esetén tevékenységét nem folytathatja.

(2) A 204. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti hiányzó feltételt az engedély kiadásától számított egy éven belül kell teljesíteni.

211. § (1) A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 18. §-a és a 31. § (3) bekezdése 1996. január 1-jén hatályát veszti, rendelkezéseit azonban alkalmazni kell a 209. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2)[512]

(3)[513]

(4) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény

a) a 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A termékexporttal egy tekintet alá eső termékértékesítésnek minősül)

"a) az a termékértékesítés, melynek közvetlen következményeként a terméket a vámhatóság vámszabadterületre, tranzitterületre, közvámraktárba (a továbbiakban együtt: vámszabadterület) kilépteti;"

b) a 31. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól továbbá:)

"b) a jogszabály szerinti feltételek mellett az az importált termék, melyet árutovábbítás, raktározás, ideiglenes behozatal és aktív feldolgozás jogcímén vámkezelnek."

c) a 42. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. § Az adózással kapcsolatos eljárás során - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény, illetve termékimport esetén a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

(5) A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § Az e törvényben nem szabályozott, az adózással kapcsolatos eljárásban az adózás rendjéről szóló törvény, illetve termékimport esetén a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

(6) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"88. § Az e törvényben külön nem szabályozott eljárási kérdésekre - így különösen az illeték megfizetéséért egyetemleges felelősség megállapítására, a tartozás megfizetésére, behajtására, részletfizetés vagy halasztás engedélyezésére, az illetéktartozás méltányosság címén történő részbeni vagy teljes elengedésére, illetve behajthatatlanság címén való törlésére - az adózás rendjéről szóló törvény, statisztikai illeték tekintetében pedig a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény rendelkezései irányadóak."

(7)[514] Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és az árak megállapításáról szóló törvényekben szabályozott ügyekben, továbbá az adó-, jövedéki és a vámigazgatási ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik."

(8) A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény 46/A. §-ának (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

"k) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel"

(szemben, e szervek pénzintézethez intézett írásbeli megkeresése esetén...)

(9) Ahol egyéb jogszabály vám- és pénzügyőrség (VP), Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) vagy országos parancsnokság (OP), megyei vagy területi parancsnokság elnevezést használ, ott VP esetében vámszervezetet, VPOP, OP esetén vámszervezet központi szervét, megyei és területi parancsnokság esetén vámszervezet területi szervét kell érteni.

212. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy e törvény végrehajtási rendeleteit kiadja.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza, illetve közzétegye

a) a vámszervezet hatósági jogkörrel rendelkező szerveinek létesítését, elnevezését, székhelyét, illetékességét és megszüntetését;

b) a GATT keretében a Vámérték Technikai Bizottsága által e törvény kihirdetése után alkotott Szakértői Véleményeket, Magyarázatokat és Magyarázó Jegyzeteket;

c) az Egységes Vámokmány alkalmazását és kitöltési szabályait, valamint a használatához szükséges kódok jegyzékét;

d) a vámúttá nyilvánított határátkelőhelyek jegyzékét;

e) a vámértékbevallás részletes szabályait;

f) a vámszabadterület vámügyi rendtartását;

g) a kishatárforgalomra vonatkozó részletes szabályokat;

h) az árubejelentésre szolgáló okmányokat és a kezelésükre vonatkozó szabályokat;

i) a Vámjegy mintáját, felhasználásának, kezelésének szabályait;

j) a vámszervezet által kezelt államháztartási bevételi számlák vezetési rendjét.

k)[515] az állandó, illetve ideiglenes jelleggel megnyitásra kerülő közúti határátkelőhelyek létesítésével kapcsolatos eljárási rendet.

l)[516] a vám elé állítás szabályait.

(3) Felhatalmazást kapnak az illetékes miniszterek, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozzák az áruk nemzetközi forgalmát is érintő, a vámkezeléshez kapcsolódó korlátozó rendelkezéseiket.

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza[517]

a) a vámszervek, valamint a növény- és állategészségügyi hatóságok együttműködését,

b) a határmenti gazdálkodás keretében a vámhatáron átszállított áruk körét és az átszállítás feltételeit.

(5)[518] Felhatalmazást kap a külügyminiszter, valamint a pénzügyminiszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben együttes rendeletben szabályozza az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény Mezőgazdasági Megállapodásának 5. Cikke szerinti speciális piacvédelmi vámpótlék kivetését.

(6)[519] Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a nemzetközi postaforgalomra vonatkozó részletes vámszabályokat.

(7)[520] Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a honvédelmi miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a katonai csapat- és árumozgásokra vonatkozó vámeljárás különös szabályait.

(8)[521] Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az informatikai és hírközlési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a nemzetközi gyorspostaforgalomra vonatkozó részletes szabályokat.

(9)[522] Felhatalmazást kapnak az illetékes miniszterek, hogy a vámfelügyelet melletti feldolgozás engedélyezési feltételeként meghatározott gazdasági teszt követelményeit szabályozzák és közzétegyék.

1. számú melléklet az 1995. évi C. törvényhez[523]

A nem kereskedelmi jellegű áru/vámáru forgalmának egyes szabályai

1. Nem kereskedelmi jellegű behozatalnak, illetve kivitelnek minősül a személyes, magán vagy családi használatra külföldről eseti jelleggel - legfeljebb napi egy alkalommal - behozott, továbbá fuvarozó vagy posta közreműködésével beküldött, illetve kivitelre kerülő áru/vámáru az alábbi mennyiségben:

- szeszes italokból: l liter alkohol termék, és

l liter bor, és

l liter pezsgő, és

l liter köztes alkohol termék, és

5 liter sör

- dohánygyártmányból:

200 db cigaretta, vagy

100 db szivarka, vagy

50 db szivar, vagy

250 g dohány

- gépjármű: személyenként l db/év

- egyéb árukból/

vámárukból l 000 Ft-ig fajtánként 50 db

5 000 Ft-ig fajtánként 20 db

20 000 Ft-ig fajtánként 10 db

40 000 Ft-ig fajtánként 5 db

100 000 Ft-ig fajtánként 2 db

100 000 Ft felett fajtánkéntl db

2. Az 1. pontban felsorolt jövedéki termékek és az "egyéb áruk/vámáruk" kivitelére az 1. pontban meghatározott mennyiségi korlátok csak akkor érvényesülnek, ha

- azok kereskedelmi jellegű kivitelére mennyiségi korlátot tartalmazó előírás van hatályban, vagy

- az áruknak, szolgáltatásoknak és anyagi értéket képviselő jogoknak a kiviteléről és behozataláról, illetve az ezekkel kapcsolatos tevékenységi engedélyezésről szóló jogszabályok a kivitelt korlátozó rendelkezéseket tartalmaznak, vagy

- azok kivitelét jogszabály engedélyhez köti.

A jövedéki termékek esetében a mennyiségi korlátozásmentes kivitel további feltétele a termékek adózott vagy adómentes voltának igazolása.

3. A nem kereskedelmi jelleggel behozott, beküldött vámáruk, kivitelre kerülő áruk vámkezelésekor alkalmazandó okmányokat, kedvezményeket és a részletes eljárási szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

2. számú melléklet az 1995. évi C. törvényhez

A fuvarozóvállalati és a postai alkalmazottak, valamint a határforgalom lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevők vámjogi kedvezménye

I. Külföldön közlekedő magyar vízijármű személyzetének vámjogi kedvezményei

1. A külföldön közlekedő magyar vízijármű személyzete (beleértve a hajóéttermi személyzetet is), továbbá a külföldi vízijármű magyar személyzete az 5. pontban meghatározott mennyiségű vámárukat vám- és engedélymentesen hozhatja be, ha egy naptári év alatt a behozott vámáru mennyisége az ott felsorolt mennyiséget, értéke pedig az e törvény 12. §-ának (4) bekezdése alapján meghatározott értékkeretet nem haladja meg.

2. A 30 napot meg nem haladó külföldi szolgálat esetében - az évi keret terhére - a külföldön eltöltött napokra kifizetett járandóság (napidíj, zsebpénz) ötven százaléka erejéig vásárolt, legfeljebb azonban az I/1. pontban meghatározott évi értékkeret tíz százalékát meg nem haladó értékű vámáru - beleértve az ezer forintot meghaladó egyedi értékű tartós használati tárgyakat is - hozható be vámmentesen. A hajózási alkalmazott részére kifizetett járandóság összegét a vízijármű parancsnokának kell igazolnia.

3. A 31-120 nap között eltöltött külföldi szolgálat esetében legfeljebb az évi keret ötven százalékának megfelelő értékű vámáru, 120 külföldön eltöltött nap után pedig az I/1. pontban meghatározott teljes évi keretnek megfelelő értékű vámáru hozható be vámmentesen.

4. Az I/2. és az I/3. pontban meghatározott vámkedvezmény alkalmazása szempontjából lehetőség van legfeljebb kétévi vámmentes keret összegének az összevonására.

5. Az I/1. pontban meghatározott évi értékkeret terhére egyes áruféleségekből vámmentesen, havonta - a gépkocsi kivételével - az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott mennyiségű vámáruk vámkezelhetők.

6. A vámmentes értékhatárt meghaladó értékű vámáruk vámfizetés mellett az 1. számú mellékletben írtak alkalmazásával vámkezelhetők.

II. Egyéb fuvarozóvállalati és postai alkalmazottak vámjogi kedvezményei

1. Vámmentesek a közforgalmú fuvarozóvállalatnak és a postának az államhatárt szállítóeszközön való szolgálatteljesítés miatt átlépő - ideértve, az igénybe vett szállítóeszköztől függetlenül, a szolgálatteljesítésből történő hazatérés esetét is - alkalmazottai által behozott, nem kereskedelmi jellegű vámáruk, ha azok értéke havonta az I/1. pontban rögzített évi keret öt százalékát nem haladja meg. E rendelkezés alkalmazása szempontjából fuvarozóvállalati és postai alkalmazottnak tekintendők a következők:

- az autóközlekedési vállalatok és egyéb fuvarozó vállalatok gépkocsivezetői, a menetrend szerinti járatokon közlekedő jegyvizsgálók, a MALÉV hajózó személyzete, a GYSEV osztrák vonalszakaszain dolgozó pályamunkások;

- a hálókocsi jegyvizsgálók, a vasúti étkezőkocsi személyzete; a MÁV és a GYSEV alkalmazottai (így különösen: vonatszemélyzet, vonat átvevők, vonat- és mozdonyvezetők, kocsilakatosok);

- a mozgópostai alkalmazottak.

2. A megállapított havi vámmentes keretet, legfeljebb hat hónapra - a IV/1. pont kivételével - összevontan is igénybe lehet venni. Összevonni csak azoknak a hónapoknak igénybe nem vett vámkedvezményét lehet, amelyekben tényleges külföldi munkavégzés történt.

3. A vámmentes kereten felüli áruérték után vámot kell kiszabni és beszedni. A kiszabott vám megfizetésére a 128. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

III. A határforgalom lebonyolítását és ellenőrzését külföldi szolgálati helyen végzők vámjogi kedvezményei

A határforgalom lebonyolítását és ellenőrzését külföldi szolgálati helyen végzők a havonta rendszeresen kapott külföldi fizetőeszköz fele összegét meg nem haladó értékű, nem kereskedelmi mennyiségű árukat hozhatnak be vámmentesen.

IV. Közös szabályok

1. Az I-II. pontban meghatározott személyek jogosultak gépkocsi vásárlására akkor, ha külföldi napidíjuk meghatározott részét előtakarékosság címén befizetik és a részükre járó mindenkori vámkedvezmény ötven százalékát veszik csak igénybe. E feltételek fennállása esetén a gépkocsi az előtakarékosság bejelentésétől számított

a) legalább háromszázhatvanhat külföldi szolgálati nap esetén a Vámtarifa vámtételeinek ötven százalékos mérséklésével,

b) legalább hétszázharmincegy külföldi szolgálati nap esetén vámmentesen

vámkezelhető.

2. Az I-III. pontban foglaltak szerinti vámkezelést írásbeli árunyilatkozattal kell kérni. Az I-III. pont alkalmazásában kereskedelmi mennyiség fogalma szempontjából az egyes áruféleségekből az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott mennyiséget kell évenként, illetőleg tárgyhavonként figyelembe venni. A kereskedelmi mennyiség miatt nem vámkezelhető árukat értékesítésre kell felajánlani.

3. számú melléklet az 1995. évi C. törvényhez[524]

Az ideiglenes behozatali vámeljárás során az egyedi vámbiztosítéknyújtás alól mentes vámáruk listája

Ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonáshoz nem kell vámbiztosítékot nyújtani a következő vámáruk esetében:

1. állatok transzhumálás, legeltetés, munkavégzés vagy szállítás céljából, illetve e tevékenységekhez szorosan kapcsolódó felszerelések, amennyiben a felszerelések Magyarország vámterülete mellett fekvő határövezetben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személy tulajdonában vannak,

2. a légi-, hajózási vagy vasúttársaságok, illetve a postahivatalok rendelkezése alatt álló járművek, anyagok, valamint a tv. 1. §-ának 6. pontjában meghatározott vasúti gördülőanyagok ideiglenes behozatala, amelyeket az említettek a nemzetközi forgalomban használnak, feltéve, hogy az anyagok megkülönböztető jelzésekkel vannak ellátva,

3. a nemzetközi szállítást végző, külföldi tulajdonában lévő és külföldön vagy belföldön besorolt (lajstromozott) jármű (fuvareszköz) és szállítótartály, felszerelési, berendezési tárgyaival együtt, továbbá azok alkatrészei és tartozékai - függetlenül attól, hogy azok a járművel együtt vagy külön kerülnek behozatalra -, valamint a külföldi tulajdonában lévő és Magyarországon besorolt (lajstromozott) nemzetközi menetrendszerű személy- és áruszállítást végző polgári légijármű,

4. aktív feldolgozáshoz szükséges és ideiglenes behozatalban vámkezelt munkaeszközök, minták és mintadarabok,

5. hat hónapot meg nem haladó magyarországi tartózkodás idejére ideiglenes használat céljából behozott, ideiglenes behozatali vámeljárásban vámkezelt külföldi rendszámú gépjármű,

6. üresen behozott, letörölhetetlen megkülönböztető jelzésekkel ellátott göngyölegek ideiglenes behozatala, amelyek újrakivitele, figyelembe véve a kereskedelmi gyakorlatot, nem kétséges,

7. katasztrófa következményeinek enyhítésére szolgáló anyagoknak az illetékes hatóság által jóváhagyott testületek által történő ideiglenes behozatala,

8. rádió- és televíziós műsorok és műsorszóró berendezéseknek és a fenti célra alkalmassá tett járműveknek Magyarország vámterületén székhellyel nem rendelkező magán-, illetve köztestületek által történő ideiglenes behozatala, mely testületek számára az illetékes hatóság engedélyezte ezen berendezések és járművek ideiglenes behozatali vámeljárás keretében történő beléptetését,

9. olyan műszerek és felszerelések ideiglenes behozatala, amelyek az orvosok számára a szervátültetésre váró betegek ellátása érdekében szükségesek,

10. ATA igazolvány fedezete mellett szállított vámáruk.

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 116. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[2] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[3] Megállapította az 1997. évi L. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[4] Módosította a 2000. évi XXXII. 98. § (9) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[5] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[6] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 19. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[7] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[8] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[9] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 116. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[10] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 116. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[11] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[12] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[13] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (9) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[14] Megállapította az 1997. évi L. törvény 1. § (5) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[15] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[16] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[17] Megállapította az 1999. évi XCIX. törvény 190. § -a. Hatályos 1999.11.28.

[18] Megállapította az 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[19] Megállapította az 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[20] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[21] Megállapította az 1997. évi L. törvény 1. § (6) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[22] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 116. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[23] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[24] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[25] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[26] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[27] Megállapította az 1999. évi XCIX. törvény 190. § -a. Hatályos 1999.11.28.

[28] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[29] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 19. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[30] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[31] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[32] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[33] Megállapította a 2001. évi XL. törvény 108. § (8) bekezdése. Hatályos 2001.12.23.

[34] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 116. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[35] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[36] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[37] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[38] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 116. § (3) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[39] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 116. § (4) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[40] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 2001.01.01.

[41] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 19. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[42] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 19. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[43] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 116. § (5) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[44] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[45] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[46] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[47] Megállapította az 1997. évi L. törvény 3. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[48] Módosította a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (9) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[49] Módosította a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (9) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[50] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 3. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[51] Módosította a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (9) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[52] Módosította a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (9) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[53] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 4. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[54] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 4. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[55] Megállapította az 1997. évi L. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[56] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 117. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[57] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 117. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[58] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 117. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[59] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 117. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[60] Megállapította az 1999. évi XCIX. törvény 191. § -a. Hatályos 1999.11.28.

[61] Megállapította az 1999. évi XCIX. törvény 191. § -a. Hatályos 1999.11.28.

[62] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 5. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[63] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 21. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[64] Megállapította a 2000. évi CXIII. törvény 272. § -a. Hatályos 2000.11.14.

[65] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 21. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[66] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 21. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[67] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 21. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[68] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 21. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[69] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 21. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[70] Megállapította az 1997. évi L. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[71] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 118. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[72] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 21. § (3) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[73] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 118. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[74] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 21. § (3) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[75] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 118. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[76] Módosította a 2001. évi LXXIV. törvény 21. § (4) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[77] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 21. § (5) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[78] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 6. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[79] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 22. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[80] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 119. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[81] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[82] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 119. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[83] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 119. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[84] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[85] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[86] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[87] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[88] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 119. § (3) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[89] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 7. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[90] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 23. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[91] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 7. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[92] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 24. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[93] Megállapította az 1997. évi L. törvény 9. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[94] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 24. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[95] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 24. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[96] Beiktatta a 2003. évi CXXVI. törvény 79. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.01.05.

[97] Módosította a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (9) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[98] Megállapította az 1997. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[99] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 9. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[100] Beiktatta az 1997. évi L. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[101] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 10. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[102] Módosította a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (10) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[103] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 25. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[104] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 11. § -a. Hatályos 2001.01.01.

[105] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 26. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[106] Megállapította az 1997. évi L. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[107] Beiktatta az 1997. évi L. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[108] Számozását módosította az 1997. évi L. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[109] Megállapította az 1997. évi CXLVI. törvény 80. § (1) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[110] Számozását módosította az 1997. évi L. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[111] Megállapította az 1997. évi L. törvény 12. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[112] Beiktatta az 1997. évi L. törvény 12. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[113] Megállapította az 1997. évi L. törvény 13. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[114] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi L. törvény 69. § (12) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.08.01.

[115] Megállapította az 1997. évi L. törvény 14. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[116] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 27. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[117] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 120. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[118] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 13. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[119] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 13. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[120] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2000.07.01.

[121] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 28. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[122] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 121. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[123] Megállapította az 1997. évi L. törvény 16. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[124] Módosította a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (9) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[125] Módosította a 2003. évi CXXVI. törvény 79. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.

[126] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2000.07.01.

[127] Módosította a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (9) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[128] Megállapította az 1999. évi CXVII. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.02.20.

[129] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[130] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[131] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[132] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[133] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[134] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 15. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[135] Módosította a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (7) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[136] Megállapította az 1997. évi CIII. törvény 60. § (9) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[137] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[138] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 122. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[139] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[140] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[141] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[142] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 122. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[143] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 17. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[144] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 18. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[145] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 19. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[146] Megállapította az 1999. évi CXVII. törvény 8. § (4) bekezdése. Hatályos 2000.02.20.

[147] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 123. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[148] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 123. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[149] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 20. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[150] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 124. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[151] Módosította a 2003. évi CXXVI. törvény 79. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.

[152] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 21. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[153] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 125. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[154] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 21. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[155] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 21. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[156] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 21. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[157] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 22. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[158] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 22. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[159] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 23. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[160] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 126. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[161] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 24. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[162] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 24. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[163] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 24. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[164] Módosította a 2003. évi CXXVI. törvény 79. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.

[165] Módosította a 2001. évi LXXIV. törvény 158. § (4) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[166] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 24. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[167] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 24. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[168] Módosította a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (9) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[169] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2000.07.01.

[170] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2000.07.01.

[171] Módosította a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (8) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[172] Módosította a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (8) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[173] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 25. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[174] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 29. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[175] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 30. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[176] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 31. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[177] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 28. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[178] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 32. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[179] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 127. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[180] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 32. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[181] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 33. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[182] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 34. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[183] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 35. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[184] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 36. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[185] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 37. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[186] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 38. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[187] Megállapította az 1997. évi L. törvény 26. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[188] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 39. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[189] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 40. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[190] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 36. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[191] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 41. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[192] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 37. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[193] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 38. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[194] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 128. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[195] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 128. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[196] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 128. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[197] Megállapította az 1997. évi L. törvény 28. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.06.20.

[198] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 39. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[199] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 42. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[200] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 42. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[201] Módosította a 2002. évi XLII. törvény 129. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[202] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 42. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[203] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 42. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[204] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 42. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[205] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 42. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[206] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 42. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[207] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 42. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[208] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 42. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[209] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 43. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[210] Megállapította az 1997. évi L. törvény 30. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[211] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 40. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[212] Számozását módosította a 2000. évi XXXII. törvény 40. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[213] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 44. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[214] Megállapította az 1997. évi L. törvény 31. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[215] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 45. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[216] Megállapította az 1997. évi L. törvény 32. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[217] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 42. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[218] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 46. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[219] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 47. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[220] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 48. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[221] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 49. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[222] Módosította a 2002. évi XLII. törvény 130. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[223] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 44. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[224] Megállapította az 1997. évi L. törvény 33. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[225] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 131. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[226] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 45. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[227] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 46. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[228] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 46. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[229] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 50. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[230] Módosította a 2002. évi XLII. törvény 132. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[231] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 132. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[232] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 132. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[233] Módosította a 2002. évi XLII. törvény 308. § (6) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[234] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 47. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[235] Megállapította az 1997. évi L. törvény 34. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[236] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 48. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[237] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 49. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[238] Módosította a 2002. évi XLII. törvény 133. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[239] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 133. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[240] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 51. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[241] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 50. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[242] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 51. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[243] Módosította a 2003. évi CXXVI. törvény 79. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.

[244] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 134. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[245] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 51. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[246] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 51. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[247] Módosította a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (9) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[248] Megállapította az 1997. évi L. törvény 36. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[249] Megállapította az 1997. évi L. törvény 36. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[250] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 52. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[251] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 53. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[252] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 135. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[253] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 135. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[254] Később lép hatályba. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető tömény hatálybalépésének a napjától.

[255] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 135. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[256] Később lép hatályba. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető tömény hatálybalépésének a napjától.

[257] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 135. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[258] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 135. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[259] Később lép hatályba. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető tömény hatálybalépésének a napjától.

[260] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 52. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[261] Megállapította az 1997. évi L. törvény 37. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[262] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 54. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[263] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 54. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[264] Számozását módosította a 2000. évi XXXII. törvény 54. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[265] Számozását módosította a 2000. évi XXXII. törvény 54. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[266] Számozását módosította a 2000. évi XXXII. törvény 54. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[267] Számozását módosította a 2000. évi XXXII. törvény 55. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[268] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 55. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[269] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 55. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[270] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 55. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[271] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 56. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[272] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 57. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[273] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 53. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[274] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 53. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[275] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 57. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[276] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 53. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[277] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 57. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[278] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 53. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[279] Számozását módosította a 2000. évi XXXII. törvény 57. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[280] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 54. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[281] Beiktatta az 1997. évi L. törvény 38. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[282] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 136. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[283] Megállapította a 2000. évi CIII. törvény 1. § -a. Hatályos 2000.09.30.

[284] Megállapította az 1997. évi L. törvény 40. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[285] Megállapította az 1997. évi L. törvény 41. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[286] Megállapította az 1997. évi L. törvény 41. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[287] Megállapította az 1997. évi L. törvény 41. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[288] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 59. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[289] Módosította az 1997. évi L. törvény 41. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[290] Megállapította az 1997. évi L. törvény 42. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[291] Megállapította az 1997. évi L. törvény 42. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[292] Módosította a 2003. évi CXXVI. törvény 79. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.

[293] Megállapította a 2000. évi CXXXIII. törvény 95. § -a. Hatályos 2001.01.01.

[294] Számozását módosította az 1997. évi CXL. törvény 105. § -a. Hatályos 1998.01.01.

[295] Számozását módosította az 1997. évi CXL. törvény 105. § -a. Hatályos 1998.01.01.

[296] Számozását módosította az 1997. évi CXL. törvény 105. § -a. Hatályos 1998.01.01.

[297] Számozását módosította az 1997. évi CXL. törvény 105. § -a. Hatályos 1998.01.01.

[298] Számozását módosította az 1997. évi CXL. törvény 105. § -a. Hatályos 1998.01.01.

[299] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 55. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[300] Megállapította a 2003. évi XCVI. törvény 1. § -a. Hatályos 2003.11.24.

[301] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi LXXIV. törvény 158. § (4) bekezdése. Hatálytalan 2002.01.01.

[302] Módosította a 2001. évi LXXIV. törvény 158. § (4) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[303] Módosította a 2003. évi CXXVI. törvény 79. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.

[304] Beiktatta az 1998. évi XC. törvény 99. § (2) bekezdése. Hatályos 1999.01.01.

[305] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 60. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[306] Megállapította a 2003. évi CXXVI. törvény 79. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.05.

[307] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 61. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[308] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 137. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[309] Beiktatta az 1997. évi L. törvény 45. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[310] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 57. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[311] Számozását módosította az 1997. évi L. törvény 45. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[312] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi L. törvény 69. § (12) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.08.01.

[313] Megállapította az 1997. évi L. törvény 46. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[314] Megállapította az 1997. évi L. törvény 47. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[315] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 62. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[316] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 62. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[317] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2000.07.01.

[318] Megállapította az 1998. évi LXII. törvény 31. § (1) bekezdése. Hatályos 1999.01.01.

[319] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 58. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[320] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 63. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[321] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 63. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[322] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 59. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[323] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 59. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[324] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 59. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[325] Számozását módosította a 2001. évi LXXIV. törvény 59. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[326] Számozását módosította a 2001. évi LXXIV. törvény 59. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[327] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 64. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[328] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 64. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[329] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 138. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[330] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 138. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[331] Módosította a 2003. évi CXXVI. törvény 79. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.

[332] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 64. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[333] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi L. törvény 69. § (12) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1997.08.01.

[334] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 138. § (4) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[335] A bekezdésnek a vámszámlával kapcsolatos rendelkezései 2003. július 1-jétől lépnek hatályba.

[336] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2000.07.01.

[337] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 64. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[338] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 64. § (3) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[339] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 60. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[340] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 60. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[341] Beiktatta az 1997. évi L. törvény 50. § (4) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[342] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 139. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[343] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 65. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[344] Módosította a 2000. évi CXIII. törvény 274. § -a. Hatályos 2000.11.14.

[345] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 66. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[346] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 66. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[347] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 66. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[348] Módosította a 2002. évi XLII. törvény 140. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[349] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 66. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[350] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 66. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[351] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 67. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[352] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 67. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[353] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 67. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[354] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 67. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[355] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 67. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[356] Módosította a 2002. évi XLII. törvény 141. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[357] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 68. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[358] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 61. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[359] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 68. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[360] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 141. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[361] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 68. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[362] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2000.07.01.

[363] Beiktatta az 1997. évi L. törvény 51. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[364] Számozását módosította az 1997. évi L. törvény 51. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[365] Megállapította az 1997. évi L. törvény 51. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[366] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 68. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[367] Számozását módosította az 1997. évi L. törvény 51. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[368] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 69. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[369] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 62. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[370] Számozását módosította a 2001. évi LXXIV. törvény 62. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[371] Számozását módosította a 2001. évi LXXIV. törvény 62. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[372] Számozását módosította a 2000. évi XXXII. törvény 70. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[373] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 70. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[374] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 71. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[375] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 142. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[376] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 143. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[377] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 72. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[378] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 72. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[379] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 72. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[380] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 72. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[381] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 143. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[382] Beiktatta az 1997. évi L. törvény 52. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[383] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 143. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[384] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 73. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[385] Hatályon kívül helyezte a 2002. évi XLII. törvény 308. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2003.01.01.

[386] Beiktatta a 2002. évi XLII. törvény 144. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[387] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 74. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[388] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 74. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[389] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 75. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[390] Megállapította az 1998. évi XC. törvény 99. § (5) bekezdése. Hatályos 1999.01.01.

[391] Megállapította az 1999. évi CXXV. törvény 63. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.02.15.

[392] Módosította a 2002. évi XLII. törvény 308. § (6) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[393] Megállapította az 1999. évi CXXV. törvény 63. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.02.15.

[394] Megállapította az 1998. évi XC. törvény 99. § (5) bekezdése. Hatályos 1999.02.15.

[395] Megállapította az 1999. évi CXXV. törvény 63. § (3) bekezdése. Hatályos 2000.02.15.

[396] Megállapította az 1998. évi XC. törvény 99. § (5) bekezdése. Hatályos 1999.02.15.

[397] Megállapította az 1999. évi CXXV. törvény 63. § (4) bekezdése. Hatályos 2000.02.15.

[398] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 64. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[399] Megállapította az 1999. évi CXXV. törvény 63. § (4) bekezdése. Hatályos 2000.02.15.

[400] Megállapította az 1998. évi XC. törvény 99. § (5) bekezdése. Hatályos 1999.02.15.

[401] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 64. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[402] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 76. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[403] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 76. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[404] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2000.07.01.

[405] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 65. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[406] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 76. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[407] Számozását módosította a 2001. évi LXXIV. törvény 65. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[408] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 65. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[409] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 76. § (1) bekezdése. Hatályos 2001.01.01.

[410] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 76. § (1) bekezdése. Hatályos 2001.01.01.

[411] Számozását módosította a 2001. évi LXXIV. törvény 65. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[412] Számozását módosította a 2001. évi LXXIV. törvény 65. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[413] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 77. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[414] Megállapította az 1997. évi L. törvény 57. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[415] Később lép hatályba: 2001.01.01.

[416] Megállapította az 1999. évi CXVII. törvény 8. § (7) bekezdése. Hatályos 2000.02.20.

[417] Megállapította az 1997. évi L. törvény 58. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[418] Módosította a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (9) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[419] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 66. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[420] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 66. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[421] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 78. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[422] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 78. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[423] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 78. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[424] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 78. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[425] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 78. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[426] Megállapította az 1998. évi LXII. törvény 31. § (2) bekezdése. Hatályos 1999.01.01.

[427] Megállapította az 1997. évi L. törvény 59. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[428] Megállapította az 1999. évi XCIX. törvény 195. § -a. Hatályos 1999.11.28.

[429] Módosítva az 1997. évi L. törvény 71. § (1) bekezdése alapján. Hatályos 1997.08.01.

[430] Megállapította a 2001. évi XCIII. törvény 18. § -a. Hatályos 2002.06.01.

[431] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi LXII. törvény 28. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1999.01.01.

[432] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi LXII. törvény 28. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1999.01.01.

[433] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi LXII. törvény 28. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1999.01.01.

[434] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 79. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[435] Számozását módosította a 2000. évi XXXII. törvény 79. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[436] Megállapította a 2003. évi LXXIII. törvény 44. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.

[437] Megállapította a 2003. évi LXXIII. törvény 44. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.

[438] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 80. § -a, módosította a 2000. évi XC. törvény 4. § b) pontja. Hatályos 2000.07.01.

[439] Megállapította a 2003. évi LXXIII. törvény 44. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.

[440] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 68. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[441] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 68. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[442] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 68. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[443] Számozását módosította a 2001. évi LXXIV. törvény 68. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[444] Számozását módosította a 2001. évi LXXIV. törvény 68. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[445] Számozását módosította a 2001. évi LXXIV. törvény 68. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[446] Beiktatta a 2003. évi LXXIII. törvény 44. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.

[447] Számozását módosította a 2001. évi LXXIV. törvény 68. § -a, módosította a 158. § (4) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[448] Számozását módosította a 2001. évi LXXIV. törvény 68. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[449] Módosította a 2002. évi XLII. törvény 308. § (6) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[450] Módosította a 2002. évi XLII. törvény 308. § (6) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[451] Beiktatta az 1999. évi LXXV. törvény 46. § -a. Hatályos 1999.09.01.

[452] Beiktatta az 1999. évi LXXV. törvény 46. § -a. Hatályos 1999.09.01.

[453] Beiktatta az 1999. évi LXXV. törvény 46. § -a. Hatályos 1999.09.01.

[454] Beiktatta az 1999. évi LXXV. törvény 46. § -a. Hatályos 1999.09.01.

[455] Beiktatta az 1999. évi LXXV. törvény 46. § -a. Hatályos 1999.09.01.

[456] Beiktatta az 1999. évi LXXV. törvény 46. § -a. Hatályos 1999.09.01.

[457] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 81. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[458] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 82. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[459] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 83. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[460] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 84. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[461] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 84. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[462] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 84. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[463] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 85. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[464] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 85. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[465] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 86. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[466] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 86. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[467] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 87. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[468] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 87. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[469] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 88. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[470] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 89. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[471] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 147. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[472] Módosította a 2000. évi XC. törvény 4. § a) pontja. Hatályos 2000.07.01.

[473] Számozását módosította az 1997. évi CIII. törvény 90. § (16) bekezdése. Hatályos 1998.01.01.

[474] Megállapította az 1999. évi XCIX. törvény 196. § -a. Hatályos 1999.11.28.

[475] Módosította a 2001. évi LXXIV. törvény 158. § (4) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[476] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 69. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[477] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 90. § (1) bekezdése. Hatályos 2001.01.01.

[478] Beiktatta a 2003. évi LXXIII. törvény 44. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.

[479] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 90. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[480] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 90. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[481] Számozását módosította a 2000. évi XXXII. törvény 90. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[482] Módosította a 2003. évi LIII. törvény 22. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2003.07.19.

[483] Számozását módosította a 2000. évi XXXII. törvény 90. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[484] Számozását módosította a 2000. évi XXXII. törvény 90. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[485] Számozását módosította a 2000. évi XXXII. törvény 90. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[486] Számozását módosította a 2000. évi XXXII. törvény 90. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[487] Számozását módosította a 2000. évi XXXII. törvény 90. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[488] Beiktatta a 2002. évi LIV. törvény 45. § -a. Hatályos 2003.04.01.

[489] Megállapította az 1997. évi CIII. törvény 84. § (7) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 1998.01.01.

[490] Módosította a 2002. évi XLII. törvény 148. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[491] Módosította a 2002. évi XLII. törvény 148. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[492] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 70. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[493] Módosította a 2001. évi LXXIV. törvény 158. § (4) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[494] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2000.07.01.

[495] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2000.07.01.

[496] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2000.07.01.

[497] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2000.07.01.

[498] Megállapította az 1997. évi L. törvény 63. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[499] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 91. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[500] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 149. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[501] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 150. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[502] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi L. törvény 64. § -a. Hatálytalan 1997.08.01.

[503] Megállapította az 1997. évi L. törvény 64. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[504] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 92. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[505] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 93. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[506] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 94. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[507] Megállapította a 2000. évi XXXII. törvény 95. § -a. Hatályos 2000.07.01.

[508] Megállapította az 1997. évi CIII. törvény 90. § (17) bekezdése. Hatályos 1997.11.14.

[509] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2000.07.01.

[510] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 151. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[511] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 151. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[512] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi XCII. törvény 180. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2004.01.01.

[513] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi XCII. törvény 180. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2004.01.01.

[514] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXII. törvény 221. § (2) bekezdés k) pontja. Hatálytalan 1997.01.01.

[515] Beiktatta az 1997. évi L. törvény 67. § -a. Hatályos 1997.08.01.

[516] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 96. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[517] Módosította a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (10) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[518] Módosította a 2000. évi XXXII. törvény 98. § (10) bekezdése és a 2000. évi XC. törvény 4. § a) pontja. Hatályos 2000.07.01.

[519] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 96. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[520] Beiktatta a 2000. évi XXXII. törvény 96. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.07.01.

[521] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 152. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[522] Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 152. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[523] Megállapította a 2001. évi LXXIV. törvény 71. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

[524] Beiktatta a 2001. évi LXXIV. törvény 71. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.01.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére