45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet

a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtásáról

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: tv.) 212. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Értelmező rendelkezések

(A tv. 1. §-ához)

1. §[1] (1)[2] A tv. 1. §-a 3/b) pontjában meghatározott vámhatóságok hatósági jogkörüket a tv. vagy e rendelet által megállapított hatáskörük keretei között gyakorolják.

(2)[3] Amennyiben a tv. vagy e rendelet fizetési kötelezettség, vámkedvezmény vagy vámmentesség megállapításához értékösszeget határoz meg, úgy az értékösszeg alatt az ezerkettőszáz euró forintra átszámított és ezer forintra kerekített összegét kell figyelembe venni. Az eurónak a tárgyévben alkalmazandó, forintra átszámított összegét a tárgyévet megelőző év utolsó előtti szerdáján (ha ez munkaszüneti nap, akkor a következő munkanapon) megállapított hivatalos MNB deviza középárfolyam alapján kell meghatározni. Ezen összeget a pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben a tárgyévet megelőző év utolsó hónapjának 25. napjáig teszi közzé.

(3)[4] A tv. 1. §-a 21. pontjának a) alpontja alkalmazásában nem tekinthető vámtehernek a költségtérítés, a vámigazgatási bírság. A tv. 1. §-a 21. pontjának c) alpontjával meghatározott kumulációs vámteherre, a vámteherre vonatkozó általános szabályokat akkor kell alkalmazni, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(4)[5] A tv. 1. §-a 23. pontjának a) és b) 1. alpontjában említett büntetlen előéletet három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. A szervezeti formát három hónapnál nem régebbi cégkivonattal vagy cégmásolattal, illetve egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolatával kell igazolni. A költségvetési szervek esetében a büntetlen előéletet igazolni nem kell és a szervezeti formát - a központi költségvetési szervek kivételével - az alapító okirat másolatával kell igazolni. Az ügyfél harminc napnál nem régebbi igazolást köteles benyújtani arról, hogy nincs adótartozása. A tv. 1. §-a 23. pontjának b) 2-3. alpontjaiban előírt egyéb feltételeket a vámhatóság a saját nyilvántartása alapján ellenőrzi.

(5)[6] Az ügyfél írásban köteles nyilatkozni arról, hogy nem áll felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt.

(6)[7] A vámszempontból való megbízhatóság vizsgálata során a vámhatóságnak az ügyfelet - amennyiben annak folyószámla adatok szerinti vámtartozása van - haladéktalanul fel kell szólítania, hogy a felhívás kézhezvételétől számított három munkanapon belül a számlavezető vámszervnél egyeztetést kezdeményezzen.

(7)[8] A tv. 1. §-a 23. pontjának c) 5. alpontja alkalmazásakor a vámtartozás - az esedékes késedelmi pótlékaival együtt a tv.-ben előírt határidőn belül történő - megfizetését az ügyfél a tevékenységi engedélyt visszavonó határozatot kiadó vámhatóságnál köteles igazolni. A tevékenységi engedély elvesztése miatti működési ellehetetlenülés igazolását a vámhatóság akkor fogadja el, ha az engedély visszavonása a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenységében - az előző évi, könyvvizsgáló által felülvizsgált, számviteli jogszabályok szerinti beszámolóban szereplő - a termékek értékesítéséből, illetve szolgáltatások nyújtásából származó (elszámolt, illetve pénzügyileg rendezett) éves (illetve éves szintre átszámított) (ár)bevétel 50%-át meghaladó részét jelentő tevékenységet szüntetné meg.

(8)[9] A tv. 1. §-a 23. pontja c) alpontjának 5. pontjában meghatározottakat az alábbi tevékenységi engedélyek esetén kell alkalmazni:

a) gazdasági vámeljárásokra vonatkozó tevékenységi engedélyek;

b) vámszabad terület üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenységi engedélyek;

c) összkezességre vonatkozó tevékenységi engedély;

d) engedélyezett feladó, engedélyezett címzett tevékenységi engedélyek;

e) elfogadott exportőr, könyvelés szerinti elkülönítés engedélyek.

(9)[10]

(10)[11] A 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelettel kihirdetett, az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezményben (a továbbiakban: Tranzitegyezmény) meghatározott megbízhatóság alatt - ha e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a tv. 1. §-ának 23. pontja szerinti vámszempontból való megbízhatóságot kell érteni.

(11)[12] A tv. 1. §-a 24. pontjában említett vámkedvezmény alatt az e rendelet 265. §-ának (3) bekezdése szerinti vámkedvezményt kell érteni.

(12)[13] A tv. 1. §-a 28. pontja által meghatározott személyi körbe 1997. december 31-ét követően a tv. 113. §-ának (5) bekezdésében meghatározott személyeket is bele kell érteni, a tv. módosításáról rendelkező 1997. évi L. törvény 69. §-ának (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(13)[14] Vámszámla szerződést csak letelepedett személy köthet olyan kereskedelmi bankkal, amelynek a vám- és pénzügyőrséggel-vámszámlára utaló-szerződéses kapcsolata van. Azoknak a kereskedelmi bankoknak a listáját, amelyekkel a vám- és pénzügyőrségnek szerződéses kapcsolata van, a vámszervezet központi szerve tájékoztató formájában teszi közzé. A bank köteles folyamatos lekérdezési és rendelkezési jogosultságot biztosítani a vámhatóságnak. A vámhatóság rendelkezési jogosultságát elektronikus úton is gyakorolhatja.

(14)[15] Letelepedett személy csak egy vámszámlával rendelkezhet. A vámszámla kezelésével kapcsolatban a vám-és pénzügyőrséget banki költségek nem terhelhetik.

(15)[16] A vámszámla megszüntetéséhez a vám- és pénzügyőrség hozzájárulása szükséges.

Vámterület

(A tv. 3. §-hoz)

Tranzitterület

2. § (1) A tranzitterület felügyeletét ellátó vámhivatal a törvény és e rendelet értelmében határvámhivatalnak minősül. A tranzitterületről történő beléptetés megtagadásakor a vámárut a beléptetés feltételének meglétéig a tranzitterületen lehet tárolni.

(2) A nemzetközi közforgalmú repülőtéren létesített tranzitterület és a repülőtérre érkező légi jármű közötti személy- és áruforgalom vámellenőrzés alatt áll.

(3) A nemzetközi közforgalmú repülőtéren létesített tranzitterületet határoló épületelemeket, átjárókat, ki- és bejáratokat meg kell jelölni, azokra a ki- és bejárás korlátozására utaló feliratokat kell elhelyezni. A repülőtéren csak annyi tranzitterület létesíthető, amennyi a forgalom lebonyolításához szükséges. E kérdés eldöntéséhez szükséges forgalmi és egyéb adatokat az üzemeltetést kérő köteles az engedélykérelemhez csatolni.

(4)[17]

3. § (1) A tranzitterület létesítését az kérheti, aki nemzetközi közforgalmú repülőteret üzemeltet. Engedély csak akkor adható, ha a kérelmező

a) gondoskodik arról, hogy a tranzitterület csak a külföldre kilépés, illetőleg a külföldről belépés szabályai szerint legyen igénybevehető, továbbá a személy- és áruforgalom vámellenőrzése, valamint a repülésbiztonsági ellenőrzés és az útlevél-ellenőrzés megoldható;

b) biztosítja, hogy a tranzitterületen csak olyan személyek, szervezetek végeznek tevékenységet, akik a vámhatóság engedélye alapján üzemeltetett kiskereskedelmi üzleteiket és raktáraikat - ideértve az üzemanyagtöltő állomás raktárterületét is - vámellenőrzés mellett töltik fel, továbbá az így betárolt árukkal/vámárukkal a vámhivatal kérésére, a számviteli rendnek megfelelően hiánytalanul elszámolnak;

c) biztosítja, hogy a poggyász-, postaküldemények és az átszállítás alatt lévő áruk vámellenőrzés alatt álljanak az utazás, illetőleg az átszállítás időtartama alatt;

d) igazolja, hogy a létesítéshez és az üzemeltetéshez szükséges szakhatósági engedélyekkel rendelkezik.

(2) A tranzitterületre vonatkozó engedély visszavonható vagy korlátozható, ha a tranzitterületi engedélyben foglaltakat vagy az üzemeltetésre vonatkozó rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megszegik.

A tranzitterület üzemeltetésének szabályai

4. § (1)[18] A nemzetközi közforgalmú repülőtéren engedélyezett tranzitterületen, az üzemidő alatt biztosítani kell a személy- és áruforgalom folyamatos vámellenőrzését, a külföldre kilépés és kiszállítás, illetőleg a külföldről belépés és beszállítás szabályai szerint. A tranzitterületen, az ott dolgozók a üzemeltető által kiállított és a tranzitterület felügyeletét ellátó vámhivatal által érvényesített belépési engedéllyel tartózkodhatnak, s nem vonatkoznak rájuk a külföldről belépő személyekre megállapított vámkedvezmények. A vámhivatal csak hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező személy számára érvényesítheti az üzemeltető által kiadott belépési engedélyt. A belépési engedélyt - a vámhivatal felhívására - az üzemeltető köteles visszavonni attól a személytől, akit vám- vagy jövedéki szabály megsértése miatt jogerősen elmarasztaltak.

(2) A külföldről érkező légi jármű utasa és személyzete mentes a vámvizsgálat alól, ha ugyanazzal a géppel vagy közvetlen átszállás után más légi járművel folytatja útját külföldre és a várakozás tartama alatt a légi járművön vagy a tranzitterületen tartózkodik. Nem kell vámvizsgálat alá vonni a tranzitárukat és a tranzitutasok poggyászát sem, ha azokat a légi járművön hagyják, illetőleg a vámhivatal felügyelete mellett rakják át más légi járműbe.

(3) A tv. 3. §-ának (5) bekezdése alkalmazásában nemzetközi személyszállítást végzőnek a nemzetközi forgalomban rendszeresen közlekedő vízi járművet kell érteni. A tranzitterületen az árusítás raktárkészletét tároló raktárra a vámellenőrzés megkezdésével egyidejűleg - a hazai kikötőbe érkezés után közvetlenül - vámzárat kell alkalmazni, illetőleg közvetlenül a hazai kikötőből történő elindulás előtt a vámzárat el kell távolítani. A hazai kikötőben tartózkodás alatt a raktárból árukészlet kitárolást vámfelügyelet mellett, a vámárukra vonatkozó általános szabályok szerint kell elvégezni. A raktár feltöltése vámellenőrzés mellett történhet. E rendelkezés alkalmazása tekintetében kikötés minden olyan eset, amikor a hajó személyzete, illetőleg az utasok, valamint az áruk a fedélzetről a partra juthatnak.

(4)[19] A tv. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontja alkalmazásában nemzetközi személyszállítást végzőnek a nemzetközi személy forgalomban rendszeresen közlekedő légi járművet kell érteni. A légi jármű raktárkészletének feltöltése, a légi járműről a raktárkészlet kitárolása csak a repülőteret felügyelő vámhivatal közvetlen vagy közvetett ellenőrzése mellett történhet. A közvetett ellenőrzés keretében a vámhivatal jogosult a légi jármű feltöltése, az onnan való kitárolás adatainak a repülőtér üzemeltetője vagy bérlője által vezetett nyilvántartásokból történő megállapítására. A nyilvántartás adattartamát a vámhatóság határozza meg.

5. § (1)[20] Az államhatáron át lebonyolódó áruforgalmat tiltó vagy korlátozó jogszabályok rendelkezéseit a tranzitterületen történő értékesítés céljából történő be- és kiszállításnál is érvényesíteni kell.

(2) A tranzitterületre vámhivatali ellenőrzés mellett értékesítés céljából kiszállított áruval/vámáruval az üzemeltető a vámhivatal felhívására számviteli szabályok rendjének megfelelően köteles elszámolni. Hiány esetén a vámáru után a vámterhet, az áru után a visszatérített forgalmi adókat az üzemeltető köteles megfizetni.

(3) A tranzitterület üzemeltetője a vámhivatal felhívására köteles megszüntetni szerződését a tranzitterületen működő kiskereskedelmi egységgel, ha az, a tranzitterületre vonatkozó szabályokat súlyosan vagy ismételten megszegi.

(4) A tranzitterületről belföldre vámárut behozni csak a külföldről érkező utasok - ideértve a légitársaságok hajózó személyzetét is - jogosultak.

(5)[21] A kilépő tranzitterületen vásárolt árut az utas belföldre a vámteher megfizetése mellett hozhatja be, vagy kérheti a kiutazásáig a megvásárolt vámáru vámhivatali raktározását. Ez a szabály irányadó akkor is, ha a továbbutazásra az utason kívül álló okból nem kerül sor. Behozatal esetén az utasforgalmi vámkedvezmények nem alkalmazhatók. A raktározás a tv. 144. §-ának (8) bekezdés e) pontja szerinti ideig mentes a költségtérítés fizetési kötelezettség alól.

(6)[22] A tranzitterület megszűnik, ha a közforgalmú nemzetközi repülőtér nemzetközi jellege megváltozik, illetőleg, ha a magyar vízi jármű nem rendszeresen végez nemzetközi személyszállítást. A tranzitterület megszűnése esetén az üzemeltető a tranzitterületen, illetőleg a raktárban lévő vámáru vámjogi sorsának rendezése iránt tizenöt napon belül köteles intézkedni.

6. § (1) A tv. 3. §-ának (6) bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérő jogszabályok felsorolását a pénzügyminiszter közleményben teszi közzé.

(2)[23] A vámszabad területre vonatkozó különleges vámjogi szabályokat e rendelet 164-168. §-ai, a 175. §-a, a 227. §-a, valamint a vámszabad terület vámügyi rendtartását is szabályozó, a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) tartalmazza.

Vámút

(A tv. 4. §-ához)

7. § (1)[24] A vámhatárt átszelő új vasúti pálya létesítésénél - a pálya vonalának kijelölése és határállomás létesítése tekintetében - a vámszervezet központi szerve előzetes véleményét figyelembe kell venni.

(2) A határvizeken közlekedő vízi járművel kikötni, horgonyozni, azokat a parttal bármilyen módon összekötni, azokról árut kirakodni, vagy azokba berakodni csak a határvízi kikötőben vagy a vámhivatal által kijelölt rakodási helyen szabad.

(3)[25] Mellékúton csak a kishatárforgalomban, illetőleg a határmenti gazdálkodás keretében vám- és engedélymentesen behozható vagy kivihető áruk/vámáruk, továbbá az e rendelet 8. §-ának (4) bekezdésében meghatározott járművek és eszközök szállíthatók külön engedély nélkül. Más áru mellékúton történő átszállítását - ha az áruszállítás vámúton nem lehetséges, vagy gazdaságossági, illetve egyéb ok miatt nem célszerű - a vámszervezet központi szerve engedélyezi a Határőrség Országos Parancsnokságával (a továbbiakban: HOP), valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal (a továbbiakban: KHVM), valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal (a továbbiakban: FVM) egyetértésben. Az engedélyezés iránti kérelmet az áru szállítására vonatkozó szerződés megkötése előtt kell a vámszervezet központi szervéhez benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a mellékúton történő áruszállítás szükségességének indokait, az áruszállítás tervezett helyét, időpontját, valamint azokat az adatokat, amelyek az e § (4) bekezdése szerinti engedély kiadásához szükségesek. Kérelem benyújtható a nem szállítási szerződés keretében beérkező egyéb szállítmányok esetén is.

(4) A mellékúton történő áruszállításra adott engedély tartalmazza a határátlépés engedélyezett helyét és időpontját, a behozni vagy kivinni szándékozott áru megnevezését, szállítójának, címzettjének adatait, a szállítás módját, továbbá azt, hogy a mellékúton átszállított árut/vámárut melyik vámhivatalnál és hogyan kell vámvizsgálat alá vonni. Folyamatos áruszállítás engedélyezése esetén a vámhivatal előírhatja a szállított árukról/vámárukról olyan nyilvántartás vezetését, amelyből azok mennyisége, azonossága utólag is ellenőrizhető.

8. § (1) Ha a vámutat csak meghatározott forgalom számára nyitották meg, vagy azon meghatározott áruk nem szállíthatók, a nem engedélyezett forgalom és áru tekintetében a vámút mellékútnak minősül.

(2)[26] Mellékúton áruszállítási engedély nélkül léptethető át a kizárólag személyforgalomra megnyitott határátkelőhelyen az áru- és személyszállításra is alkalmas 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó magyar honosságú gépjármű, amennyiben áruszállítást nem végez és azt a nemzetközi egyezmény lehetővé teszi.

(3)[27] A tv. 4. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában mellékútnak minősül a határon átvezető vízfolyás, a vámhatár alatti alagút, tárna, valamint a határvizek partja is, a határvízi kikötők kivételével.

(4)[28] Tűzoltók, mentők vagy más segélyalakulatok, ha elemi csapás elhárítása vagy segítségnyújtás céljából - a vonatkozó nemzetközi megállapodásnak megfelelően - lépik át az államhatárt, a feladatuk teljesítéséhez szükséges járműveket, eszközöket vám- és engedélymentesen mellékúton is magukkal vihetik.

9. § (1) A vámhatár és a határvámhivatal közötti utat a vámúton kell megtenni letérés, késedelem és a rakomány megváltoztatása nélkül.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltak megszegésére baleset vagy más elháríthatatlan akadály miatt kerül sor, az áru szállítója köteles ezt a határvámhivatalnál haladéktalanul bejelenteni és a rakomány állagának megőrzésére a szükséges intézkedéseket megtenni.

9/A. §[29]

Áru elhelyezése szállítóeszközön

(A tv. 6. §-ához)

10. §[30] A tv. 6. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség az áru fuvarozóját (szállítóját) terheli. A bejelentés elmulasztása esetén a vámhivatal köteles intézkedni az áru fuvarozójával (szállítójával) szemben a szükséges eljárás megindítására, illetőleg a vámigazgatási bírság kiszabására.

Vámbiztosíték

(A tv. 7-8. §-aihoz)

11. §[31] (1)[32] Készpénzben nyújtott vámbiztosítéknak minősül a tv. 7. §-ának (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában

a) a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára történő készpénzbefizetés elfogadására a Magyar Államkincstárral megállapodást kötött hitelintézetnél történő készpénzbefizetés, továbbá

b) a vámbiztosíték céljára hitelintézet által kibocsátott csekk is, ha az a hitelintézet által garantált, vagy elfogadásáról a vámhatóság illetékes szerve megállapodást kötött.

(2)[33] A tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) és f) pontja, valamint az e § (1) bekezdése szerint nyújtott vámbiztosíték megfizetését a következők szerint lehet igazolni, illetve ellenőrizni:

a)[34] készpénz esetén a vámbiztosítékot átvevő vámhatóság által kiállított nyugta eredeti példányával;

b) postai készpénz-átutalási megbízás felhasználása esetén a postai feladóvevénnyel és ötszázezer forintnál nagyobb összegű befizetés esetén a postahivatal által kiállított befizetést igazoló lap eredeti példányával;

c)[35] az e § (1) bekezdésének a) pontja esetén a hitelintézet által kiadott, a vámhatósággal egyeztetett adattartalmú igazolás eredeti példányával, amely hivatkozik a Magyar Államkincstárral kötött megállapodásra;

d) a terhelés napi bankszámlakivonat bank által cégszerűen aláírt példányával, vagy a terhelés megtörténtéről szóló banki igazolás eredeti példányával;

e) a hitelintézet által kibocsátott csekk eredeti példányával;

f) a bankkártyával történő fizetési igazolás eredeti példányával.

g)[36] a vámszámlán a biztosíték meglétét a vámhatóság hivatalból ellenőrzi.

(3) A vámbiztosíték befizetését igazoló - az e § (2) bekezdésének c)-f) pontjaiban megjelölt - okmányokon fel kell tüntetni a befizető adószámát, pénzforgalmi jelzőszámát, illetve a terhelendő számlaszámot, az átvevő hitelintézet adatait, a vámszervezet központi szerve vámbiztosíték számlaszámát, a fizetendő összeget, a befizetés vagy terhelés dátumát, amennyiben az átvevő hitelintézet és a Magyar Államkincstár más tartalmú megállapodást nem kötött.

(4)[37] Az e § (2) bekezdésének b)-f) pontjaiban meghatározott okmányokon fel kell tüntetni a vámhivatal által az ügyfél kérelmére megadott egyedi vámbiztosíték azonosító számot is. Egy egyedi azonosítószám egy vámbiztosíték befizetésének igazolásául használható fel.

(5) Amennyiben a vámbiztosíték nyújtására kötelezett a vámhatáron való belépéskor a készpénzben előre nyújtott vámbiztosíték befizetését megfelelően igazolja, a vámhivatal azt abban az esetben is elfogadja, ha a letét összege legfeljebb tíz százalékkal - jövedéki termék kivételével - kevesebb a ténylegesen megállapított vámbiztosíték összegénél.

(6) A Magyar Államkincstárral készpénz elfogadására megállapodást kötött hitelintézet az általa beszedett összegeket a pénzforgalom működésére vonatkozó általános szabályok szerint köteles a megfelelő államháztartási számlákra utalni.

(7)[38] A vámbiztosítékként elfogadható bankgarancia meghatározott összegre szól és meghatározott határnapig érvényes. A tevékenységi engedélyhez nyújtott bankgarancia elfogadásáról a vámhatóság a garanciát nyújtó hitelintézetet határozata egy példányával vagy külön levélben tájékoztatja.

(8) Vámbiztosítékként azt az eredeti bankgaranciát kell elfogadni, amely tartalmazza:

a) a garanciát nyújtó hitelintézet megnevezését, bankszámlaszámát;

b) a megbízó nevét, címét, bankszámlaszámát és adószámát;

c) annak a tevékenységnek (célnak) a megnevezését, amelynek alkalmazásával kapcsolatban a garancianyilatkozatot kiadták;

d) a garancia összegét számmal és betűvel;

e)[39] a bankgarancia kezdő és végső időpontját, a garancia lejártát, mely a végső időpontot követő harminc nap, vámszabad terület, vámraktár esetében hatvan nap, kedvezményes elbánás igénye esetén fizetett vámteher különbözet biztosítása esetén tíz hónap, a vámérték vizsgálatánál a vámteher különbözet biztosítása esetén tizenkét hónap. A garanciát vállaló hitelintézet a lejáraton belül benyújtott és a bankgarancia kezdő és végső időpontja között keletkezett fizetési kötelezettségéről szóló igénybejelentéseket fogadja el;

f) a kedvezményezett vámhatóság megnevezését;

g) a garanciavállaló feltétel nélküli kötelezettségvállalását, arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett első írásbeli felszólítására - az alapjogviszony vizsgálata nélkül a kézhezvételtől számított három banki munkanapon belül az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti megbízója lejárt vámteher fizetési kötelezettségét. Az írásbeli felszólításnak - igénybejelentésnek - tartalmaznia kell az ügyfél azonosító adatait - név, cím, adószám, a jogutódlással kapcsolatos adatokat -, a kiszabott vámteher összegét, az előírt és nem teljesített fizetési határidőt, tevékenységi engedély típusát és határozat számát;

h)[40]

(9)[41] A garanciavállaló hitelintézet jogosult a garancia összegének módosítására és/vagy a lejárat meghosszabbítására. Ilyen esetben a garanciavállalás folyamatossága érdekében a módosításnak tartalmaznia kell a garanciavállaló hitelintézet kötelezettségvállalását arra, hogy az előző garancia érvényességi ideje alatt keletkező vámteher-fizetési kötelezettségekről szóló igénybejelentéseket harminc, vámszabad terület és vámraktár esetében hatvan napon belül, a kedvezményes elbánás igénye esetén fizetett vámteher-különbözet biztosítása esetén tíz hónapon belül, a különbözeti vámérték vámterhének biztosítása esetén tizenkét hónapon belül elfogadja.

(10)[42] A hitelintézet garanciavállalási kötelezettségének határidő előtti visszavonásáról hitelt érdemlő módon köteles értesíteni a kedvezményezett vámhatóságot. A visszavonás az értesítés kedvezményezett által, tértivevényes levélpostai küldeményként visszaigazolt tudomásra jutásától számított 16. napon lép hatályba. A hitelintézet a garanciavállalási kötelezettség alól a visszavonás hatálybalépésétől számított harminc, vámszabad terület és vámraktár esetében hatvan napon túl, a kedvezményes elbánás igénye esetén fizetett vámteher-különbözet biztosítása esetén tíz hónapon, a különbözeti vámérték vámterhének biztosítása esetén tizenkét hónapon túl, illetve ezen belül akkor mentesül, ha megszűnik a biztosítéknyújtás indokoltsága.

(11)[43] A vámhatóság vámbiztosítékként olyan eredeti fedezetigazolást fogadhat el, amely szerint elkülönített számlán meghatározott összeg a vámtartozás kiegyenlítésére rendelkezésére áll és a vámhatóság az igényét a számlával szemben benyújtott a fedezetigazolásra hivatkozó azonnali beszedési megbízással érvényesítheti.

(12)[44] A bankgarancia mintáját a PM rendelet melléklete tartalmazza.

(13)[45] Vámbiztosítékként a vámszámlán rendelkezésre álló és az előírt befizetéseken túli szabadon felhasználható pénzeszközök (a továbbiakban: szabad keret) használhatók fel. A vámbiztosítékot a vámhatóság az előírt befizetésekkel azonos módon kezeli. A vámszámlán vámbiztosítékként elkülönített pénzeszközökről a vámhatóság forgalmi értesítőt ad ki a vámbiztosítékot nyújtó számára.

(14)[46] A tv. 7. §-a (2) bekezdésének f) pontja alkalmazásában a tevékenységi biztosítékként elfogadott és a vámszámlán e célra elkülönített összegre értelemszerűen nem kell alkalmazni a bankgaranciára vonatkozó lejárati és megújítási szabályokat.

11/A. §[47] (1) A vámbiztosítékként elfogadható biztosítási szerződés meghatározott összegre szól és meghatározott határnapig érvényes. A biztosítási szerződés elfogadásáról a vámhatóság a biztosítóintézetet határozata egy példányával vagy külön levélben tájékoztatja.

(2) Vámbiztosítékként azt az eredeti biztosítási szerződést kell elfogadni, amely tartalmazza:

a) a biztosítóintézet megnevezését, bankszámlaszámát;

b) a szerződő fél nevét, címét, bankszámlaszámát és adószámát;

c) annak a tevékenységnek (célnak) a megnevezését, amelynek alkalmazásával kapcsolatban a biztosítási szerződést megkötötték;

d) a szerződésben foglalt összeget számmal és betűvel;

e)[48] a biztosítási szerződés kezdő és végső időpontját, a biztosítási szerződés lejáratát, mely a végső időpontot követő harminc, vámszabad terület, vámraktár esetében hatvan nap, kedvezményes elbánás igénye esetén fizetett vámteher különbözet biztosítása esetén tíz hónap, a vámérték vizsgálatánál a vámteher különbözet biztosítása esetén tizenkét hónap. A biztosítóintézet a lejáraton belül benyújtott és a biztosítási szerződés kezdő és végső időpontja között keletkezett fizetési kötelezettségéről szóló igénybejelentéseket fogadja el;

f) a kedvezményezett vámhatóság megnevezését;

g) a biztosítóintézet feltétel nélküli kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett első írásbeli felszólítására - az alapjogviszony vizsgálata nélkül - a kézhezvételtől számított három banki munkanapon belül az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti a szerződő fél lejárt vámteher-fizetési kötelezettségét. Az írásbeli felszólításnak - igénybejelentésnek - tartalmaznia kell az ügyfél azonosító adatait - név, cím, adószám, a jogutódlással kapcsolatos adatokat -, a kiszabott vámteher összegét, az előírt és nem teljesített fizetési határidőt, a tevékenységi engedély típusát és a határozat számát.

(3) A biztosítóintézet jogosult a biztosítási szerződés összegének módosítására és/vagy a lejárat meghosszabbítására. Ilyen esetben, a biztosítás folyamatossága érdekében, a módosításnak tartalmaznia kell a biztosítóintézet kötelezettségvállalását arra, hogy a hatályos biztosítási szerződést megelőző biztosítási szerződés érvényességi ideje alatt keletkező vámteher-fizetési kötelezettségekről szóló igénybejelentéseket harminc, vámszabad terület és vámraktár esetén hatvan napon belül, a kedvezményes elbánás igénye esetén fizetett vámteher-különbözet biztosítása esetén tíz hónapon belül, a különbözeti vámérték vámterhének biztosítása esetén tizenkét hónapon belül elfogadja.

(4) A biztosítóintézet a kötelezettségének határidő előtti visszavonási szándékáról köteles értesíteni a kedvezményezett vámhatóságot. A visszavonás az értesítés kedvezményezett által, tértivevényes levélpostai küldeményként visszaigazolt elfogadásától számított 16. napon lép hatályba. A biztosítóintézet kötelezettségvállalása alól a visszavonás hatálybalépésétől számított harminc napon, vámszabad terület, vámraktár esetén pedig hatvan napon túl, a kedvezményes elbánás igénye esetén fizetett vámteher-különbözet biztosítása esetén tíz hónapon, a különbözeti vámérték vámterhének biztosítása esetén tizenkét hónapon túl mentesül, illetve ezen belül akkor mentesül, ha megszűnik a biztosítéknyújtás indokoltsága.

a) a kezességet vállaló megnevezését, adószámát, engedélyének számát, a kezességi nyilatkozat nyilvántartási számát, valamint az áru szállítója (fuvarozója) megnevezését;

12. §[49] (1) A tv. 7. §-a (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a kezes a kezességi szerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a vámfizetésre kötelezett a vámteher megfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, maga fog helyette a vámhatóságnak teljesíteni. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt.

(2)[50] A kezes az e rendelet 225/A. §-ának (1) bekezdése alapján lefolytatott vámigazgatási eljárást követően válik vámfizetésre kötelezetté. Az egyetemlegesség érvényesítésénél az e rendelet 207. §-a (8) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni.

(3)[51] Kezességet - az egyszerűsített kezességvállalás kivételével - csak írásban (ideértve a telefaxot is) lehet érvényesen vállalni. A telefaxon adott kezességi nyilatkozat esetén az eredeti példányt a vámhivatal részére három napon belül az átvételt igazoló módon el kell juttatni. A vámhivatal és a kezességvállaló közötti vámigazgatási jogviszony a kezességvállaló által nyújtott az e § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerinti kezességi nyilatkozat, illetve az e § (8) bekezdésének a) pontja szerinti igazolás elfogadásával jön létre. A kezességi nyilatkozat mintáját a PM rendelet melléklete tartalmazza.

(4)[52] A kezes akkor mentesül a kötelezettség alól, ha a vámbiztosíték indokoltsága - a tv. 10. §-a alapján - megszűnik.

(5)[53] A tv. 8. §-ának (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, egyedi vámbiztosíték esetén a kezességi nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

a) a kezességet vállaló megnevezését, adószámát, engedélyének számát, a kezességi nyilatkozat nyilvántartási számát, valamint az áru szállítója (fuvarozója) megnevezését;

b) az áru/vámáru felett rendelkezésre jogosult nevét;

c) a szállítóeszközök és a csomagok darabszámát;

d)[54] az áru/vámáru kereskedelemben szokásos megnevezését, mennyiségét, értékét/vámértékét, vámtarifaszámát és a biztosítandó vámteher összegét;

e) a kezes bankszámláját vezető hitelintézet megnevezését, bankszámlájának számát;

f)[55] az árut/vámárut terhelő vámteher és a felszámítható kamat megfizetésének az áru/vámáru tulajdonosa, fuvarozója (szállítója) részéről való bármilyen okból - ideértve a tv. 125. §-a (2) bekezdésének c)-e) pontjaiban meghatározott eseteket is - történő elmaradása esetére vonatkozó kezességvállalást;

g) azon vámkezelések, vámigazgatási eljárások megjelölését, amelyekre a kezességvállalás vonatkozik;

h) a nyilatkozattételre jogosult aláírását.

(6)[56] A tv. 8. §-ának (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, tevékenységi engedély esetén a kezességi nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

a) a kezességet vállaló megnevezését, adószámát, engedélyének számát, a kezességi nyilatkozat nyilvántartási számát,

b) a tevékenységi engedélyt kérő vagy azzal rendelkező megnevezését,

c) a már kiadott és hatályos tevékenységi engedély számát,

d) a vámbiztosíték összegét,

e) a kezes bankszámláját vezető hitelintézet megnevezését, bankszámlájának számát,

f) a árut/vámárut terhelő vámteher és a felszámítható kamat, késedelmi pótlék megfizetésének a tevékenységi engedéllyel rendelkező részéről való bármilyen okból történő elmaradása esetére vonatkozó kezességvállalást,

g) a tevékenység megnevezését, amire a kezességvállalás vonatkozik,

h) a nyilatkozattételre jogosult aláírását.

(7)[57] A tv. 8. §-ának (5) bekezdésében meghatározott szervezet kérelmére a 17. számú Vámhivatal - a jövedéki termékek, valamint a hulladékok kivételével engedélyezheti az árutovábbítási eljárásban a tv. 8. §-a (6) bekezdésének d) pontja alapján történő kezességvállalás egyszerűsített formáját.

(8) Az egyszerűsített kezességvállalási engedélyt a vámszervezet központi szerve akkor adja ki, ha a kérelmező vállalja, hogy:

a) a tagjait, munkavállalóit (a továbbiakban: tagjait) olyan igazolással látja el, amely tartalmazza

1. a kezességvállalási engedély számát,

2. az igazolás sorszámát,

3. az engedélyes nevét, címét, adószámát,

4.[58] a felhasználásra jogosult nevét, címét, adószámát és/vagy a felhasználásra jogosult személy nevét, születési helyét és idejét, saját kezű aláírását;

b) a vámszervezet központi szerve értesítése alapján attól a tagjától, aki a feltételeket megszegi, az igazolást haladéktalanul visszavonja; és

c) a tagjai részére kiadott igazolásokról, azok visszavonásáról a vámszervezet központi szervét a vámhatóság által meghatározott formában - a tagjai felé tett intézkedéssel egyidejűleg - tájékoztatja.

(9) Az egyszerűsített kezességvállalási engedély alapján kiadott igazolást a vámhatóság vámbiztosítékként akkor fogadja el, ha az e § (8) bekezdésének c) pontja alapján nyilvántartásába került.

(10) Az árutovábbítás a konkrét szállítmányra vonatkozó kezességi nyilatkozat benyújtása nélkül kérhető a kezességvállaló igazolása alapján. Az árunyilatkozat benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni:

a) az e § (8) bekezdésének a) pontjában meghatározott igazolást,

b)[59] a továbbított áru/vámáru utáni vámterhek megállapításához - figyelemmel az e rendelet 75. §-a (7) bekezdésének a) pontjában foglaltakra - a számlát, ami ebben az esetben lehet vámcélokra kiállított számla is.

(11) Az egyszerűsített kezességvállalásra az e § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak is irányadók.

13. §[60] (1)[61] A tv. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a raktározott áru kitárolását követő árutovábbítás során a vámbiztosíték mértékét a vámvisszatérítést végző vámhivatal és/vagy az Agrárintervenciós Központ igazolása alapján kell figyelembe venni.

(2)[62] A tv. 8. §-ának (1) bekezdése d) pontjának alkalmazásában, ha az adómentes felhasználó vagy az adóraktár engedélyese a vámárut saját maga importálja és a szállítását is maga végzi, akkor a jövedéki biztosíték vámbiztosítékba történő beszámítását az árutovábbítási vámkezeléskor kell elvégezni, amennyiben az adóraktári engedélyt vagy az adómentes felhasználói engedélyt, valamint a termékkísérő okmányt bemutatták. Az adóraktár engedélyese a vámáru saját maga általi importálását és szállítását igazolhatja az általa megkötött adásvételi szerződéssel, a nevére kiállított számlával vagy olyan származási bizonyítvánnyal, melyen címzettként feltüntették, továbbá a vámárut szállító fuvareszközre kiállított, tulajdonát igazoló okmánnyal. A csővezetéken történő szállítást minden esetben saját szállításnak kell tekinteni.

(3)[63]

A tv. 8. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában, amennyiben a kivitelre kerülő jövedéki termékre a jövedéki biztosíték nem nyújt fedezetet, a vámbiztosítékot a vámteher mértékig ki kell egészíteni. Az adóraktárra nyújtott biztosíték vámbiztosítékkénti elfogadásához be kell mutatni az adóraktári engedélyt és a termékkísérő okmányt, vagy az egyszerűsített adóraktári engedélyt és a borkísérő okmányt. A biztosíték összegét az exportőr nyilatkozata alapján kell megállapítani. A gazdasági vezető által aláírt nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy milyen összegű forgalmi adó terhelné a terméket. A vámhivatal ellenőrzi a forgalmi adó kiszámításának helyességét.

14. §[64] (1) A Tranzitegyezményben meghatározott kezességvállalási okmányt a vámhatóság akkor fogadja el, ha a kezességvállalásból keletkező fizetési kötelezettség teljesítéséért a belföldi székhelyű hitelintézet kötelezettséget vállal.

(2)[65] A Tranzitegyezmény szerinti összkezességet és/vagy biztosítéknyújtás alóli mentességet a területi vámszerv annak engedélyezheti, aki vámszempontból megbízható.

(3)[66] A Tranzitegyezmény szerinti egyedi kezesség nyújtását jelentő egyedi garanciajegy kiadását a 17. számú Vámhivatal annak engedélyezheti, aki vámszempontból megbízható és legalább 3000 db egyedi garanciajegyet kíván kiadni az egységes árutovábbítási eljáráshoz. Az engedélykérelemhez benyújtott hitelintézeti kötelezettségvállalás összegének az egyszerre kibocsátott és az egységes árutovábbítási eljáráshoz felhasznált egyedi garanciajegyekkel biztosítható vámteher 52-ed részét kell fedeznie.

14/A. §[67]

15. §[68] (1)[69] A tevékenységi vámbiztosíték mértékét ezer forintra kerekített összegben kell meghatározni.

(2)[70] A tv. 8. §-a (4) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott vámeljárásokhoz nyújtott vámbiztosíték nem lehet kevesebb az adott vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk tényleges vámterhének 8%-ánál, de legalább 1000 forintnál.

(3)[71] A tv. 8. §-a (4) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott tevékenységi vámbiztosíték nyilvántartására az engedélyes által vezetett keret-nyilvántartási könyvet hitelesít a vámhivatal. A keret-nyilvántartási könyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a tevékenységi engedély számát, érvényességi idejét,

b) a keret-nyilvántartási könyv számát, a tételsorok számát,

c) a vámbiztosíték formájának megnevezését, számát, a kötelezettségvállaló megnevezését, összegét, érvényességét,

d) felhasználható tevékenységi biztosíték összegét, érvényességét,

e) a vámhivatal igazolását a vámbiztosíték elfogadásáról.

A keret-nyilvántartási könyv vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a PM rendelet tartalmazza.

(4) Az ipari vámszabad terület tevékenységi vámbiztosítékának számítása során feldolgozási célból betárolt vámáru vámterhét kell figyelembe venni.

(5) A vámraktározás és a vámszabad területi vámeljárás, továbbá az egyszerűsített vámeljárások esetében - a jövedéki termékek valamint a Kereskedelmi Vámtarifa 1-24. Árucsoportjába tartozó termékek kivételével - amennyiben a tevékenységi engedély kérelmezését megelőző időszakban azonos vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk vámkezelésére nem került sor, a kérelmező, az adott naptári évre vonatkozóan választhat, hogy a tevékenységi garancia alapjának számításánál az adott árut/vámárut terhelő tényleges vámterhet vagy a tv. 8. §-a (3) bekezdésében meghatározott vámtétellel számított vámterhet alkalmazza.

(6)[72] Árunak/vámárunak azonos gazdálkodó által üzemeltetett vámraktárak közötti - árutovábbítási vámeljárás nélkül történő - szállítása esetén a címzett vámraktárban történő nyilvántartásba vételig vámbiztosítékként a feladó vámraktár tevékenységi garanciája szolgál.

(7)[73] Amennyiben a vámterhet a tv. 8-ának (4) bekezdése alapján kell biztosítani

a) a vámraktár és a vámszabad terület engedélyese,

b) az egyszerűsített vámeljárás engedélyese

köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a vámraktározási, vámszabad területi, egyszerűsített vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk vámterhe pontosan megállapítható.

(8)[74] A vámhatóság jogosult - de évente egyszer köteles - az üzemi órák alatt a nyilvántartást ellenőrizni. A nyilvántartást az engedélyes a (7) bekezdés a) pontja esetén a vámraktárban, illetve a vámszabad területen, a (7) bekezdés b) pontja esetén a székhelyén, illetve a fővámhivatal által jóváhagyott egyéb helyen köteles vezetni. Az említett nyilvántartást az üzemi órák alatt az ellenőrzést végzők részére hozzáférhetővé kell tenni.

(9)[75] A tv. 8. §-ának (4) bekezdése d) pontjának alkalmazásában - a tv. 132. §-a (5) bekezdésének d) pontjában foglaltak kivételével - a bankgarancia mértékének megállapításakor a megelőző tizenkét havi vámteher-fizetési kötelezettséggel járó forgalomba csak a halasztott vámfizetési kedvezményben részesített forgalmat kell figyelembe venni, feltéve, hogy a kérelmező legalább 12 hónapja halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezik.

(10)[76] A tv. 8. §-a (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységi biztosítékot kell nyújtani - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a tv. 53. §-ának (7) bekezdésében meghatározott egyszerűsített vámeljárás keretében engedélyezett összevont árunyilatkozat adás esetében is.

(11)[77] A tv. 8. §-ának (10) bekezdésében foglalt kedvezmény új vámraktár vagy vámszabad terület engedélyezése során is alkalmazható, ha a kérelmező részére korábban engedélyezett vámraktár vagy vámszabad terület üzemeltetése során a gazdálkodó folyamatos tevékenység mellett a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző két évben mindvégig vámszempontból megbízható volt.

16. §[78] (1)[79] A vámhivatal a vámbiztosíték nyújtását és formáját a vámárut kísérő vámokmányra is feljegyzi. Egy vámeljárásban - a tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontjában foglalt, valamint, ha a törvény másként nem rendelkezik, a tevékenységi engedélyekhez nyújtott vámbiztosíték kivételével - csak azonos formában nyújtott vámbiztosíték fogadható el.

(2)[80] Készpénzben nyújtott vámbiztosíték fizetését igazoló, az e rendelet 11. §-a (2) bekezdésében meghatározott valamely okmány elfogadása esetén a vámhivatal ezt a tényt az igazolásra feljegyzi, majd a vámkezelést kérő részére azt visszaadja.

(3)[81] Ha a vámhivatal bankgaranciát, fedezetigazolást, kezességvállalást vagy biztosítási szerződést vámbiztosítékként elfogad, az arról szóló okmányok eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát bevonja, és nyilvántartása mellékleteként kezeli. Árutovábbítás esetén egy záradékolt másolatot a küldeményt kísérő iratokhoz kell csatolni. E rendelkezés végrehajtásánál a telefaxon érkezett kezességi nyilatkozatot is eredetinek kell tekinteni, amennyiben annak eredeti példányát a vámhivatal részére három napon belül igazolt módon eljuttatták. Ez a rendelkezés az egyszerűsített kezességvállalás eseteire nem vonatkozik.

(4)[82] A vámhivatal által elfogadott vámbiztosíték törvényben foglalt céljának biztosítása érdekében a vámhatóság köteles a biztosítéknyújtás és felszabadítás folyamatát kezelő ellenőrzési rendszert működtetni.

17. §[83] (1)[84] A kezességvállalási engedélyt a tv. 8. §-a (6) bekezdésének a) és b) pontjai esetén az a vámhivatal, a c) pontja esetén az a területi szerv adja ki, amelynek illetékességi területén a kérelmező a kezességvállalást gyakorolni kívánja. A tv. 8. §-a (6) bekezdésének d) pontja esetén a kezességvállalási engedélyt a 17. számú Vámhivatal adja ki.

(2)[85] A bankgaranciát vagy biztosítási szerződést ahhoz a vámszervhez kell benyújtani, amely az engedély kiadására jogosult.

(3)[86] Egy szervezet - az engedély kiadásához egyébként szükséges feltételek teljesítése esetén - több vámhivatalnál vagy területi szervnél is rendelkezhet kezességvállalási engedéllyel, illetőleg egy vámhivatalnál vagy területi szervnél több ilyen engedélye is lehet.

(4)[87] A kezességvállalási engedélyt kiadó vámhivatal, illetőleg területi szerv az engedélyes részére keret-nyilvántartási könyvet hitelesít. Az engedélyes a keret-nyilvántartási könyvet eseményszerűen köteles vezetni. A keret-nyilvántartási könyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a kezességvállalási engedély számát, érvényességi idejét,

b) a keret-nyilvántartási könyv számát, a tételsorok számát,

c)[88] a kezességi nyilatkozat számát, elfogadásának/felszabadításának időpontját, annak a vámkezelésnek a tételszámát és időpontját, amelyhez a kezességet elfogadták, vagy azt a vámigazgatási eljárást, amelynek következtében a vámbiztosíték nyújtásának indokoltsága megszűnik, továbbá a biztosított összeget, a maradvány garanciakeret összegét és a kezességvállalás elfogadásának vámhivatali igazolását.

(5)[89] Ha a kezességvállalási engedélyt a vámszervezet központi szerve adta ki, a tv. 8. §-a (6) bekezdésének e) pontjában meghatározott korlátozás érvényesítését a vámhatóság az általa kialakított nyilvántartás alapján köteles biztosítani.

Amennyiben a kezes kizárólag a tv. 8. §-a (6) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogcímre ad kezességet, erről a kezességvállalási tevékenységi engedély kérelmezése során írásban nyilatkozni köteles, és ebben az esetben a kezességvállalás a bankgarancia vagy biztosítási szerződés összegén belül fogadható el. Ha a kérelemhez az ügyfél a fenti nyilatkozatot nem csatolja, a kezességvállalási engedélye a tv. 8. §-a (6) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységre csak a bankgarancia 20 millió forint feletti összegén belül fogadható el.

A tv. 8. §-ának (6) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni a kezesség biztosítékaként benyújtott biztosítási szerződésre is.

(A tv. 9. §-ához)

18. §[90] (1) Az 1979. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az oktatási, tudományos és kulturális jellegű tárgyak behozataláról szóló, Lake Successben, 1950. november 22-én kelt megállapodás 3. cikkében meghatározott - a központi költségvetési szervek által rendezett - nyilvános kiállításra szánt vámáruk ideiglenes behozatala esetén is a tv. 9. §-ának (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni.

(2) A vámbiztosíték alóli mentességre való jogosultságot - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámkezelést kérő a vámkezelést végző vámhivatalnál okmányszerűen köteles igazolni.

(3)[91] Központi költségvetési szerv részére kincstári finanszírozás keretében érkező vámáruk esetében a költségvetési szerv illetékes vezetőjének írásban nyilatkoznia kell a szerv központi költségvetési jogállásáról. A vámkezelést végző vámhivatal a nyilatkozatot bevonja, és a mentességet a vámokmányra feljegyzi.

(4) Az árutovábbításkor a tv. 9. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott aktív feldolgozásra történő behozatalt az aktív feldolgozás engedélyezésére vonatkozó tevékenységi engedély másolatával kell igazolni.

(5)[92] A tv. 9. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak alapján bíróság vagy más hatóság birtokába adott vámáruval egy tekintet alá esik a hatóság által lefoglalt, de a rendelkezési jog megtiltásával az ügyfél birtokában hagyott vámáru.

(6)[93] A halasztott vámfizetési jogosultságot csak abban az esetben kell igazolni az engedély - vagy annak másolata - bemutatásával, ha arra a vámhivatal az áru/vámáru fuvarozóját (szállítóját, a vámkezelést kérőt) felszólítja. Azt, hogy a továbbítani kért vámáru a halasztott vámfizetési jogosultsággal rendelkező saját vámáruja, az adásvételről szóló, az általa megkötött külkereskedelmi szerződéssel vagy a nevére kiállított számlával, nemzetközi fuvarlevéllel vagy olyan származási bizonyítvánnyal kell igazolni, amelyen címzettként feltüntették. Amennyiben a fenti okmányokban a halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkező neve és címe nem szerepel, az árutovábbításkor vámbiztosítékként a halasztott vámfizetési engedély nem fogadható el. A tv. 9. §-a (1) bekezdése h) pontjának alkalmazásánál a vámáru a halasztott vámfizetéshez nyújtott garancia alapján - jövedéki termék esetén annak mértékéig - tekintendő biztosítottnak.

(7)[94] A tv. 9. §-a (1) bekezdésének h) pontjában foglaltakat - amennyiben a képviselő halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezik - közvetett képviselet esetén is alkalmazni kell.

(8)[95] A tv. 9. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott igazolás adattartalmát e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. Külföldi segélyszervezet vagy egyház esetén az igazolás akkor fogadható el, ha azt a Magyar Köztársaság külképviselete ellenjegyezte.

(A tv. 10. §-ához)

19. §[96] (1) A nemzetközi vámokmánnyal nyújtott vámbiztosítékot a vonatkozó egyezmény (így különösen TIR, ATA, Tranzitegyezmény) előírásai szerint kell felszabadítani.

(2)[97] A tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja és az e rendelet 11. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint nyújtott vámbiztosíték felszabadítása a vámteher elszámolása után fennmaradó összegnek a vámbiztosítékot nyújtó részére történő visszafizetésével, visszautalásával vagy kérelemre vámbiztosíték számlán való tartásával történik.

(3)[98] Az adott vámigazgatási eljáráshoz nyújtott egyedi vámbiztosítékot a vámhatóság felszabadítja vagy felszabadítottnak kell tekinteni, ha a vámeljárás lezárul, így különösen:

a) az árut/vámárut

1.[99] kiléptették, illetve az áru/vámáru a vámterületet az e rendelet 47. §-a (3) bekezdése szerint igazoltan elhagyta,

2.[100] a belföldi forgalom számára vámkezelték és az esedékessé vált vámterhet megfizették. Felszabadítottnak kell tekinteni a vámbiztosítékot abban az esetben is, ha a vámhatóság a tv. 135. §-ának (9) bekezdésében, illetve az e rendelet 214/A. §-ának (9) bekezdésében foglalt kötelezettségét elmulasztotta.

3. vámhivatali felügyelet mellett megsemmisítették,

4. vámraktárba beraktározták, vagy

5. ellenszolgáltatás nélkül az államnak felajánlották és azt a vámhatóság elfogadta,

6. a jövedéki adótörvény szerinti adómentes felhasználó üzemébe, raktárába, egyszerűsített adóraktárba vagy adóraktárába betárolták, és a betárolást a termékkísérő okmányon vagy borkísérő okmányon visszaigazolták, illetve

b) amennyiben a tv. 29. §-ában foglaltak alapján végzett felülvizsgálat eredménye az ügyféli kérelem megalapozottságát támasztja alá,

c) ha a kiviteli célból szállított adózatlan jövedéki terméket az adóraktárba visszaszállítják és a készletre vételt igazolják,

d) az aktív feldolgozásban vámkezelt jövedéki termék vámárut elszámolták,

e) a hivatalból elrendelt tárolás esetén, annak teljesítésekor,

f)[101] a tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja és az e rendelet 11. §-ának (1) bekezdése szerint nyújtott vámbiztosíték felhasználására nem került sor,

g) a nemzetközi szerződések alapján lefolytatott utólagos megerősítési eljárás keretében az exportőr ország vámhatósága a termék kedvezményre jogosító származó helyzetét megerősíti.

(4) Az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonást végző vámhivatal akkor köteles a vámbiztosítékot felszabadítani, amikor az ügyfél elszámolási kötelezettségének eleget tett.

(5)[102] A csekkel, a belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt bankgaranciával, a banki fedezetigazolással, biztosítási szerződéssel, továbbá a kezességgel nyújtott vámbiztosítékot az okmányra vezetett vámhivatali záradékkal kell felszabadítani. A (3) bekezdés a) 2. pontjában foglalt esetben a kezességi okmány záradékolására akkor kerülhet sor, ha a tv. 135. §-ának (9) bekezdése alapján a számlavezető vámszerv a negyedévi zárlatot elvégezte és annak alapján megállapítható, hogy a vámterhet a vámfizetésre kötelezett ténylegesen megfizette.

(6) A vámbiztosíték teljes vagy részleges felszabadításáról vagy visszafizetéséről - az e rendelet 20. §-ában foglaltak kivételével - az a vámhivatal köteles intézkedni, amelynek eljárása eredményeként a vám biztosításának indokoltsága teljesen vagy részlegesen megszűnt. A készpénzben nyújtott vámbiztosíték felszabadítását követően az ügyfél részére visszajáró összeget a vámhatóság tizenöt napon belül késedelmi pótlék mentesen fizetheti vissza. Ezt követően a tv. 143. §-ának (2) bekezdése szerinti késedelmi pótlékot köteles a vámbiztosíték indokoltsága megszűnésének napjától fizetni.

A (3) bekezdés f) pontja alapján történő visszafizetésre az ügyfél írásbeli kérelmére az a vámhivatal köteles intézkedni, amely az egyedi vámbiztosíték azonosítószámot az ügyfél részére kiadta. A kérelemhez csatolni kell a befizetést igazoló eredeti pénzforgalmi bizonylatokat.

Bankgarancia, biztosítási szerződés, illetve fedezetigazolás formájában nyújtott vámbiztosíték esetén a garancia összegét a vámteher kiegyenlítésére csak akkor lehet felhasználni, ha a vámfizetésre kötelezett a fizetési határidő lejártáig kötelezettségének nem tesz eleget. A bankgarancia vagy a biztosítási szerződés érvényesítése esetén a vámteher kiszabásáról szóló határozat egy példányát a vámhatóság a bankgaranciát kiadó hitelintézet, illetve a biztosítási szerződést kötő biztosítóintézet részére megküldi. A fedezetigazolás formájában nyújtott vámbiztosíték érvényesítése esetén a vámhatóság rendelkezése alapján a számlavezető vámszerv intézkedik a vámtartozás beszedése iránt.

(9)[103] Amennyiben a vámszámlán nyújtott vámbiztosíték indokoltsága megszűnik, az illetékes vámhatóság haladéktalanul intézkedik annak felszabadítása iránt, amelyről a vámbiztosítékot nyújtó számára forgalmi értesítőt ad ki.

20. §[104] (1)[105] A tv. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján készpénzben nyújtott vámbiztosítékot - ha a továbbított vámáru kiléptetéséről a továbbítástól számított harminc napon belül nem értesül - a vámhivatal a következők szerint számolja el:

a) a visszatérített vámtehernek megfelelő összeget a vámbevételi számlára elszámolja,

b) az igénybe vett exporttámogatás után nyújtott vámbiztosítékot a vámletét-elszámolás alapján átutalja az adóhatóság számlájára.

(2)[106] A tv. alapján nyújtott vámbiztosíték indokoltsága megszűnik az e rendelet 66/B. §-ának (8) bekezdésében meghatározott vámfelügyelet megszűnése esetén is.

20/A. §[107] A D típusú vámraktár esetén vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktárnál a vámbiztosíték indokoltsága a vámteher megfizetésének napján szűnik meg. Ebben az esetben a belföldi forgalom számára történő vámkezeléshez a vámteher megfizetéséig a vámraktár tevékenységi vámbiztosítéka szolgál biztosítékul.

Zálogjog

(A tv. 11. §-ához)

21. § (1)[108] A törvényes zálogjogot a vámáru közvetlen vámfelügyelet alá vételével kell gyakorolni.

(2)[109] A vámhivatal a közvetlen vámfelügyelet alá vételt alakszerű határozattal rendeli el. A határozatban fel kell hívni a vámfizetésre kötelezett figyelmét arra, hogy ha a közvetlen vámfelügyelet alá vett vámáru után kiszabott vámterhet nem fizeti meg, a vámárut a vámhivatal az e rendelet 66/A. §-ában meghatározott időtartam elteltével értékesíti.

(3)[110] A zálogtárgy értékesítéséből befolyt összeget az értékesítési költségek és a közvetlen vámfelügyelet érvényesítésének költségei levonása után a tv. 135. §-ában foglaltak szerint kell elszámolni. A tartozások levonása után fennmaradó összeget tizenöt napon belül hivatalból ki kell fizetni az ügyfélnek.

(4) A vámhatóság zálogjogát megelőző zálogjog jogosultja - mint a zálogjoga alapján a vámáru felett rendelkezni jogosult - kérheti a vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelését. A vámterhek megfizetése után a jogosult a vámkezelt áruval az általános szabályok szerint rendelkezhet.

Vámtarifa

(A tv. 12. §-ához)

22. §[111]

Vámárut/árut terhelő fizetési kötelezettség

(A tv. 13-14. §-aihoz)

23. §[112] A vámterhet megállapító külön jogszabályok is tartalmaznak az általuk szabályozott vámteher (így különösen: forgalmi adók, vámpótlék, egyéb kötelező befizetés) alóli mentességet.

Az áruk származása

(A tv. 16-17. §-aihoz)

24. § A tv. 16. §-ának (1) bekezdésében említett közvetlen szállítás szabályától nem jelent eltérést, ha az árut harmadik országon földrajzi vagy más okokból át kell szállítani, feltéve, hogy az áru vámfelügyelet alatt marad és nem kerül ezen országokban a belföldi forgalomba.

25. § Azok a műveletek, amelyek nem vagy csupán kis mértékben járulnak hozzá az áru lényeges jellemzőihez vagy tulajdonságaihoz, nem tekinthetők elegendő mértékű megmunkálásnak vagy feldolgozásnak. Ilyenek különösen

a) a szállítás vagy raktározás alatt álló áruk jó állapotban való megőrzéséhez szükséges,

b) a szállítást vagy elhajózást előkészítő (elősegítő),

c) az áruk csomagolását vagy piacképességét javító

műveletek.

26. § (1) Azokat a tartozékokat és pótalkatrészeket, valamint szerszámkészleteket, amelyek olyan készülékkel, géppel, berendezéssel vagy járművel kerülnek egyidejű szállításra, amelyhez hozzátartoznak, a szóban forgó készülékkel, géppel, berendezéssel vagy járművel azonos származásúnak kell tekinteni.

(2) Az olyan összeszerelt vagy szétszerelt áru, amelyet egynél több küldeményben hoznak be, mert szállítási vagy termelési okból egy küldeményben való behozatala nem oldható meg, az importőr kérésére - a származás meghatározása tekintetében - egy árunak tekintendő.

(3) A származás megállapításának céljára a csomagolóanyagokat azonos származásúnak kell tekinteni azokkal az árukkal, amelyeket tartalmaznak. Az áruk származásának meghatározása szempontjából csak azt a csomagolóanyagot kell figyelembe venni, amelyben az árut a kiskereskedelemben rendszeresen árulják.

(4) Az áruk származásának meghatározásánál nem kell figyelembe venni az áruk gyártására vagy feldolgozására használt energia, gép és szerszám származását.

27. § (1) Az elegendő mértékű megmunkálás szabályainak alkalmazása esetén a figyelembe veendő értékek a következők:

a) a behozott anyagokra a vámérték;

b) a meghatározatlan származású anyagok esetében az azért az anyagért a Magyar Köztársaság területén fizetett első megállapítható ár;

c) az áru értékének meghatározásakor az áru gyártelepi ára.

(2) A gyártelepi ár annak a gyártónak fizetendő árat jelenti, amelynek vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást végezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja a megmunkálás során felhasznált valamennyi termék értékét.

(3) A tv. 16. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában nem tekinthetők gazdaságilag indokolt megmunkálásnak a 25. §-ban felsorolt megmunkálások.

28. § A tv. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyéb esetekben a származás igazolására a tv. 17. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tartalmú származási bizonyítvány szükséges. A magyarországi származást igazoló okmány mintapéldányát az 1. számú melléklet tartalmazza.

28/A. §[113] A tv. 16. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában elegendő mértékű megmunkálásnak kell tekinteni:

a) az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt termékek vonatkozásában a mellékletben szereplő táblázat 3. oszlopában az egyes előállított termékekre vonatkozóan előírt megmunkálásokat;

b) a Kereskedelmi Vámtarifa XI. Áruosztályába tartozó, az e rendelet 1. számú mellékletének A) listájában nem szereplő textilek és textiláruk esetében azt a feldolgozást, amelynek eredményeként az előállított terméket a Kereskedelmi Vámtarifa olyan vámtarifaszáma alá kell osztályozni, amely eltér azoktól a vámtarifaszámoktól, amelyek alá a feldolgozás során felhasznált nem származó anyagokat kell osztályozni;

c) egyéb, az e rendelet 1. számú mellékletének B) listájában fel nem sorolt termékek esetében az a gazdaságilag indokolt feldolgozás vagy megmunkálás, amelynek eredményeként egy új termék jön létre vagy a megmunkálás az előállításnak egy lényeges fázisát jelenti.

Kedvezményes elbánás igénye esetén alkalmazandó származási előírások

(A tv. 18-19. §-aihoz)

29. § (1) A Magyar Köztársaság által a vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvény (a továbbiakban: vámtarifa törvény) végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott fejlődő országokból, valamint az e rendelet 205. §-ában meghatározott legkevésbé fejlett fejlődő országokból (a továbbiakban együtt a származás szempontjából: kedvezményezett ország) származó egyes termékekre érvényes vámkedvezményre vonatkozó rendelkezések értelmében az említett országokból származó terméknek kell tekinteni:

a) a teljes egészében a kedvezményezett országokban előállított termékeket;

b)[114] a kedvezményezett országban előállított olyan termékeket, amelyek előállításához az a) pontban említettektől eltérő származású terméket is felhasználtak, feltéve, hogy ezek a termékek a kedvezményezett (exportőr) országában a tv. 16. §-ának (3) bekezdése szerinti elegendő feldolgozáson vagy megmunkáláson mentek keresztül.

(2) Teljesen a kedvezményezett országban előállítottnak kell tekinteni az árut, ha az megfelel a tv. 16. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak.

(3) A nem a kedvezményezett országból származó anyagokat akkor kell megfelelően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinteni, ha

a) az árut a kedvezményezett országban munkálták meg vagy dolgozták fel és a más országból származó, illetve ismeretlen származású áruk a kedvezményezett ország által exportálandó áru értékének az 50%-át nem haladják meg,

b) az árut több kedvezményezett országban munkálták meg vagy dolgozták fel és az egyik kedvezményezett ország által exportálandó áru exportárában a nem származó vagy meghatározatlan származású áru hányada nem haladja meg az 50%-ot,

c) az árut az egyik kedvezményezett országban állították elő és más (egy vagy több) ugyancsak kedvezményezett országban munkálták meg vagy dolgozták fel.

(4) A (3) bekezdés a)-b) pontjaiban feltüntetett, nem származó alapanyagok értékét az illető árunak az exportterméket előállító kedvezményezett országban megállapított vámértékében, az ismeretlen származású áru ellenértékét pedig abban az árban kell megállapítani, amelyet a kedvezményezett ország területén az illető áruért kifizettek.

(5) Kedvezményes elbánásban részesülnek azok az áruk, amelyeket kedvezményezett országból közvetlenül vásárolnak. Az árut közvetlenül vásároltnak kell tekinteni, ha azt az importőr a kedvezményezett ország jogszabálya szerint bejegyzett cégétől vásárolta. A kedvezményezett országból származó árukat - a tv. 16. §-ának (1) bekezdésében szabályozott feltételekkel összhangban - közvetlenül kell a kedvezményt nyújtó (importőr) országba szállítani. A közvetlen szállításra a 24. §-ban foglaltakat e § rendelkezéseinél is alkalmazni kell.

(6) Ha a vámhatóságnak kételye támad a származási bizonyítvány valódiságára, vagy az abban foglaltakra, vagy az adott áru származására vonatkozóan, a származási bizonyítványt hitelesítő illetékes nemzeti vagy erre felhatalmazott más hatóságokhoz fordulhat azzal az indokolt kéréssel, hogy kiegészítő vagy pontosító információkat nyújtsanak. Az árut mindaddig nem lehet a kedvezményezett országból származónak tekinteni és kedvezményes elbánásban részesíteni, ameddig a megfelelő - az áru származását igazoló - bizonyítványt be nem nyújtják vagy a származást utólag nem erősítik meg.

30. § (1)[115] A kedvezményezett országból importáló az Általános Preferenciális Rendszer keretében elfogadott FORM "A" elnevezésű származási bizonyítvánnyal igazolja a kedvezményre jogosító származását. A származási bizonyítványt az árut kísérő többi okmánnyal együtt kell a vámhatósághoz benyújtani, amennyiben az importáló a kedvezményre való jogosultságával élni kíván. A ténylegesen leszállított árumennyiség és a származási bizonyítvány adatai között 5% eltérés lehet.

(2) Ha a származási bizonyítványban vagy a nyilatkozatban szereplő teljes árumennyiség vámkezelésére sor kerül, a bizonyítványt a vámhivatal bevonja. A szállítmány egy részének vámkezelése esetében a vámhivatal az említett okmányokat az elvégzett vámkezelésnek megfelelően záradékolja és az egyéb okmányokkal együtt a vámkezelést kérőnek visszaadja. A származási okmányokat az azokon szereplő áru teljes vámkezelésekor, az utolsó vámkezelést végző vámhivatalnak kell bevonnia.

(3) Ha az áru származását a fentieknek megfelelően nem igazolják, a vámtarifa I. jelzésű hasábjának vámtételeit, illetőleg a 205. §-ban meghatározott vámmentességet nem lehet alkalmazni.

(4)[116] A származás igazolására elfogadható az olyan származási bizonyítvány is, amelyet a szállítmányt kísérő eredeti származási bizonyítvány alapján az egyes megrendelők részére, a szállítmányt felügyelete alatt tartó külföldi vámhatóság állított ki.

31. § (1) A Magyar Köztársaságból származó, az Általános Preferenciális Rendszer keretében kiszállításra kerülő árukra biztosított vámkedvezmények, valamint egyéb gazdasági, kereskedelmi, egészségügyi és más okból az export piacrajutáshoz biztosított kedvezmény igénybevételének céljából, a származás meghatározására az importőr ország vonatkozó jogszabályai az irányadóak.

(2) A FORM "A" származási bizonyítványt, a származási nyilatkozat mintáját és az alkalmazásukra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a származás igazolására elfogadható egyéb okmányokra vonatkozó rendelkezéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3)[117] Az export szállításokhoz igényelt származási bizonyítványok kiállítása és igazolása - az EUR.1 szállítási bizonyítvány űrlap kivételével - az azzal megbízott kereskedelmi és gazdasági kamarák feladata.

32. §[118] (1) A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között létrejött Európai Megállapodás, beleértve a megállapodás Kiegészítő Jegyzőkönyveit is, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között bizonyos borokra és szeszes italokra vonatkozó kölcsönös kereskedelmi kedvezményekről szóló levélváltás formájában megkötött Megállapodás kihirdetéséről szóló 97/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európai Közösség Bizottsága között a borbehozatali tanúsítványokról szóló 132/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelettel kihirdetett, a Kereskedelmi Vámtarifa 22.04 vámtarifaszáma alá tartozó bizonyos borokra vonatkozó kedvezményekről szóló kétoldalú megállapodás hatálya alá tartozó áruk/vámáruk származását vámkedvezmény igénybevétele esetén az Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyve rendelkezéseinek megfelelően kell meghatározni és igazolni.

(2) A Magyar Köztársaság egyéb szabadkereskedelmi megállapodásaiban foglalt vámkedvezmények igénye esetén az áruk/vámáruk származását a vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodás származási szabályokat tartalmazó jegyzőkönyvének megfelelően kell meghatározni és igazolni.

(3) Amennyiben a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség alapján a pán-európai kumulációs rendszerben résztvevő országokba kivitelre kerülő, az importőr országában vámkedvezményt élvező áruk származását az Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyve, illetve az érintett országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásokat a 4. számú Jegyzőkönyvben foglaltakkal megegyező származási szabályokat tartalmazó jegyzőkönyve szerint határozzák meg, a kedvezményes származást igazoló okmány kiállításához a vámhatóság kérésére a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a kivitelre kerülő áruba beépített nem származó anyagokra a behozatalkor a vámot megfizették, vagy a származás igazolására szolgáló okmány kiállítása esetén vállalja a kumulációs vámteher megfizetését és a befizetett vámra vámvisszatérítést nem vettek, illetve nem vesz igénybe.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha valamely országgal kötött szabadkereskedelmi megállapodás a hatálya alá tartozó áruk esetében a vámvisszatérítésre vagy a vám megfizetése alóli kivétel tilalmára vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

(5) Az Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyve, valamint a Magyar Köztársaság által kötött egyéb szabadkereskedelmi megállapodások származási jegyzőkönyveinek végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

32/A. §[119] (1) A kötelező felvilágosítás kérelmezője a tarifával kapcsolatos esetekben az a személy, aki kötelező tarifális felvilágosításért, származással kapcsolatos esetekben pedig az, aki kötelező származási felvilágosításért folyamodott a vámhatósághoz.

(2) A kötelező felvilágosítás jogosultja az a személy, akinek a nevére a kötelező felvilágosítás kibocsátásra került.

(3) A kötelező tarifális felvilágosítás iránti kérelem egyfajta árura/vámárura, a kötelező származási felvilágosítás egyfajta árura és egy, a származást meghatározó körülményre vonatkozhat.

(4) A kötelező felvilágosítás kiadására vonatkozó kérelmet a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetéhez írásban kell benyújtani. A kérelem benyújtására rendszeresített formanyomtatvány mintáját, előállítására és kitöltésére vonatkozó szabályokat a PM rendelet melléklete tartalmazza.

(5) A kötelező tarifális felvilágosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a felvilágosítás jogosultjának nevét és címét;

b) a kérelmező nevét és címét, ha nem azonos a felvilágosítás jogosultjával;

c) olyan részletes áruleírást, amely lehetővé teszi az áru azonosítását és a Kereskedelmi Vámtarifa szerinti besorolásának meghatározását;

d) az áru kiszerelését, felhasználását, összetételét és annak meghatározására alkalmazott valamennyi módszert, ha az áru osztályozása ettől függ;

e) mellékletként minden olyan rendelkezésre álló fényképet, tervrajzot, katalógust vagy bármilyen más dokumentumot, ami elősegítheti a helyes osztályozást;

f) a javasolt tarifális besorolást;

g) bizalmasan kezelni kívánt adatokat;

h) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy az engedélyező hatóság kérésére a dokumentumok magyar nyelvű fordítását rendelkezésre bocsátja;

i) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy tudomása szerint Magyarországon kértek-e vagy adtak-e már kötelező érvényű áruosztályozási felvilágosítást azonos vagy hasonló árura/vámárura;

j) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy az engedélyező hatóság kérésére térítésmentesen biztosít mintát az áruból.

(6) A kötelező származási felvilágosítás iránti kérelemnek az e § (5) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) az áru részletes leírását és tarifális besorolását;

b) az áru összetételét és bármely ezen összetétel meghatározására szolgáló vizsgálati módot;

c) azon feltételeket, amelyek lehetővé teszik a származás meghatározását; a felhasznált anyagokat és azok származását, tarifális besorolását; azon befolyásoló értékeket és körülményeket - így különösen: vámtarifaszám változás, hozzáadott érték, megmunkálásra vagy feldolgozásra vonatkozó szabályok, gyártási technológia vagy művelet leírása -, amelyek a jogszabály által előírt feltételek teljesítését lehetővé teszik, különösen a ténylegesen alkalmazott származást meghatározó szabályt; az áru javasolt származását;

d) bármely, az áru és az azt alkotó anyagok összetételéről rendelkezésre álló mintát, fényképet, tervet, katalógust, illetve egyéb okmányt, amely leírja azon gyártási folyamatot, illetve feldolgozást, amelyen ezen anyagok keresztülmentek;

e) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a kérelmező az engedélyező hatóság kérésére a dokumentumok magyar nyelvű fordítását rendelkezésre bocsátja;

f) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy tudomása szerint Magyarországon kértek-e vagy adtak-e már kötelező érvényű származási felvilágosítást azonos vagy hasonló árura/vámárura.

(7) A vámhatóság a vámigazgatási eljárás során megkövetelheti a jogosulttól annak igazolását, hogy a vámkezeltetni kívánt árura vonatkozóan kötelező áruosztályozási felvilágosítással rendelkezik. A kötelező származási felvilágosítás alkalmazhatóságának ellenőrzéséért felelős hatóságok vagy szervezetek megkövetelhetik a felvilágosítás jogosultjától, hogy tájékoztassa az említett hatóságokat vagy szervezeteket arról, hogy az árura vonatkozóan kötelező származási felvilágosítás áll a rendelkezésére.

(8) A tv. 19/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogosult csak olyan áru/vámáru tekintetében használhatja fel a felvilágosítást, amelyről a vámhatóság megállapította, hogy az azonos a kötelező felvilágosításban megjelölt áruval.

(9) A tv. 19/A. §-a (5) bekezdésének c) pontja alkalmazásában a jogosultat a vámhatóság határozattal értesíti a felvilágosítás visszavonásáról,

a) ha utólagosan megállapítást nyer, hogy a kérelmező a kiadó hatóságot megtévesztette, vagy félrevezette, illetve

b) a jogosult kérelmére.

A vám alapja

(A tv. 20. §-ához)

33. §[120] (1)[121] A tv. 20. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a vámáru vámterületre való bekerülése alatt azt az időpontot kell érteni, amikor a vámszabad területi betárolásra, vámraktározásra, aktív feldolgozásra, vámfelügyelet melletti feldolgozásra vagy belföldi forgalom számára történő vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozatot a vámhivatal elfogadta.

(2) A tv. 20. §-ának (5) bekezdése alkalmazásában a vámérték egyszerűsített megállapításának szabályait, valamint az így vámkezelhető áruk körét a 4. számú melléklet tartalmazza.

(3)[122] A tv. 71. §-a (3) bekezdésének érvényesítése céljából vámértékbevallást kell csatolni a D típusú vámraktárba, vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktárba történő vámraktározásra vonatkozó árunyilatkozathoz.

(4)[123] Nem fogadható el a Vámértékbevallás, ha:

a) adatai olvashatatlanok,

b) adatai eltérnek a vámkezelni kért vámárura vonatkozó adatoktól,

c) a Vámértékbevallást nem a PM rendeletben közzétett nyomtatványon vagy nem a rovatoknak megfelelően töltötték ki,

d) azon a kiállító által nem igazolt javítás, törlés, átírás tapasztalható és az igazolás pótlásáról nem gondoskodtak.

A vámérték meghatározásának általános szabályai

(A tv. 21-28. §-aihoz)

34. § (1) A vámáru vámértékét a vámkezelést kérőnek kell kimunkálnia. Amennyiben a vámkezelést kérő a tv. 22-27. §-ai alapján munkálja ki a vámértéket és ez a vámhivatal megállapítása szerint elfogadható, a vámhivatal nem köteles azt vizsgálni, hogy a vámérték egy előző módszer szerint is megállapítható lett volna-e.

(2) A vámkezelést kérő által a tv. 22-27. §-ai alapján kidolgozott, de a vámhivatal megállapítása szerint el nem fogadható vámérték esetében - ha a vámértéket a vámkezelést kérő a vámhivatal felhívására nem tudja más módszer szerint megállapítani - a vámértéket a vámhivatal a tv. 22-27. §-ai figyelembevételével maga állapítja meg.

(3)[124] A vámszabad területi jelleg megszüntetése, valamint a tv. 123/C. §-ában foglaltak alkalmazása során, a vámszabad területen létesített üzem működéséhez szükséges, külföldről behozott termelőeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak belföldi forgalom számára történő vámkezelése során vámértékként a vámkezelést kérőnek - külön jogszabályban meghatározott - forgalmi értéket kell kimunkálnia, a könyv szerinti értékéből kiindulva és a hasonló belföldi áruk piaci értékének figyelembevételével.

35. § A vámérték kimunkálásánál alkalmazni kell a tv. rendelkezésein kívül azoknak a vámértékre vonatkozó nemzetközi egyezményeknek a rendelkezéseit is, amelyekhez a Magyar Köztársaság csatlakozott.

36. § Azoknál az árucsere ügyleteknél, ahol az ügyletek (vételi és eladási) értéke valamilyen fizetési eszközben is ki van fejezve, a vámérték meghatározható a tv. 21. §-a alapján is.

37. § (1) A tv. 22-23. §-aiban foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából az export eladás időpontja az a nap, amelyen az exportáló országból közvetlenül Magyarországra útnak indítják az árukat.

(2) A tv. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti "megközelítőleg azonos időben" kifejezés az értékelendő vámáruk exportálását megelőző és azt követő 45-45 napos időszakot jelenti. Amennyiben azonban az adott áruk piaci vagy gyártási viszonyai is viszonylag stabilak, a tv. 22-23. §-aiban meghatározott értékelési módszer alkalmazásakor az említett időtartamon kívül exportált áruk is figyelembe vehetők.

(3) A kereskedelmi szint meghatározásakor azt kell vizsgálni, hogy az árut, vámárut közvetlenül az előállítótól (ideértve különösen a termelőt, tenyésztőt, termesztőt, kitermelőt, gyártót), illetőleg nagy- vagy kiskereskedőtől szerezték-e be.

38. § Amennyiben az importált áru a feldolgozás következtében jelentős mértékben megváltozott és azt követően kerül belföldön értékesítésre, a tv. 25. §-ában meghatározott értékelési módszer nem alkalmazható, kivéve, ha a feldolgozás, megmunkálás által hozzáadott érték viszonylag egyszerűen megállapítható.

39. § Ha a vámkezelést kérő a tv. 25. §-ának és a 26. §-ának alkalmazási sorrendjét fel kívánja cserélni, azt az árunyilatkozat kérelem rovatában kell jeleznie.

40. § (1) A behozott vámáru vámértéke megállapításakor nem lehet figyelembe venni a vámterületre történő belépést követően felmerült szállítási és más költségeket.

(2) Ha a nem magyar határparitáson vásárolt vámárut ellenszolgáltatás nélkül, vagy a vevő szállítóeszközével szállítják, akkor az azonos szállítási módnál szokásos tarifa szerint kell a vámhatárig felmerült fuvarköltséget a vámértékbe beszámítani, amennyiben a ténylegesen felmerült szállítási költségeket nem igazolják.

(3)[125] Ha az importált áruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ártól az importált áru vásárlásával kapcsolatos pénzügyi megállapodás szerinti kamatot elkülönítették, azt nem kell beszámítani a vámértékbe-függetlenül attól, hogy a pénzügyi fedezetet az eladó vagy más személy biztosítja - feltéve, hogy a vevő a pénzügyi megállapodást írásban kötötte és kétség esetén bizonyítani tudja, hogy:

a) az árut valóban azon az áron értékesítették részére, amit ténylegesen kifizetett, vagy fizetendő árként bevallott,

b) a kamatláb nem magasabb az ilyen ügyletek vonatkozásában általánosan elfogadott mértéknél abban az országban, ahol és abban az időpontban, amikor a fedezetet biztosították.

41. §[126] A tv. 28. §-a (1) bekezdésének értelmében licencia-, szerzői, illetve anyagi értéket képviselő jogdíj alatt különösen azok a fizetések értendők, amelyeket olyan jogok gyakorlása ellenében kell teljesíteni, amelyek összefüggésben vannak

a) az importált áru gyártásával (különösen minták, művészi tervek, modellek és gyártási know-how), vagy

b) az importált áruk kivitel céljából történő eladásával (különösen: védjegyek, bejegyzett művészi tervek), vagy

c) az importált áru használatával vagy továbbadásával (különösen olyan szellemi alkotáshoz fűződő jogok, amelyek nem választhatók el a behozott áruban megtestesült gyártási eljárásoktól).

42. § (1) Amennyiben a behozott vámáru csupán alkatrésze vagy tartozéka olyan áruknak, amelyeket Magyarországon állítanak elő, akkor a licencia-, szerzői, illetve anyagi értéket képviselő jogdíj a behozott vámáruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árhoz csak akkor adható hozzá, ha a díjak azokra az árukra vonatkoznak.

(2) Amennyiben a vámárut szétszerelt állapotban hozzák be vagy az újraértékesítést megelőzően azon csak jelentéktelen mértékű megmunkálást, például hígítást vagy csomagolást végeztek, ez nem zárja ki, hogy a licencia-, szerzői vagy anyagi értéket képviselő jogdíj a behozott vámárura vonatkozzon.

(3) A tv. 29. §-ában foglaltak alkalmazásában a vizsgálatot végző vámhatóság alatt az illetékes vámhivatalt kell érteni.

43. § A védjegyhasználati jogra vonatkozó licencia-, szerzői, illetve anyagi értéket képviselő jogdíj a behozott áruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árhoz csak akkor adható hozzá, ha

a) a licencia-, szerzői, illetve anyagi értéket képviselő jogdíj olyan árukra vonatkozik, amelyeket a behozatal után változatlan állapotban vagy jelentéktelen mértékű megmunkálás vagy feldolgozás után újra értékesítenek,

b) ezeket az árukat olyan, a behozatal előtt vagy után alkalmazott védjeggyel hozzák forgalomba, amelyért licencia-, szerzői, illetve anyagi értéket képviselő jogdíjat fizettek,

c) a vevőnek nem áll jogában, hogy az adott árut más, az eladóval kapcsolatban nem álló személytől szerezze be.

44. § Ha a licencia-, szerzői, illetve anyagi értéket képviselő jogdíj összegének számítási módja a behozott áru árán alapul, akkor az ellenkező tény bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy a licencia-, szerzői, illetve anyagi értéket képviselő jogdíj az értékelendő árura vonatkozik. A licencia-, szerzői, illetve anyagi értéket képviselő jogdíj fizetése azonban akkor is vonatkozhat az értékelendő árura, ha annak összegét a behozott áru árától függetlenül határozzák meg.

44/A. §[127] (1)[128]

(2)[129] A vámérték vizsgálata során, különösen kétség fennállása esetén a vámhatóságnak a bemutatott adatok vagy az okmányok valódiságának ellenőrzésére további bizonyítékokat (adatokat, okmányokat, nyilatkozatokat) kell kérnie a vámfizetésre kötelezettől, ideértve minden olyan okmányt és dokumentumot vagy egyéb más bizonyítékot, amelyek alátámasztják, hogy a vámérték bevallása a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történt, és a bevallott vámérték magában foglalja az importált vámáruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő teljes összeget és a tv. 28. §-a szerinti kiigazításokat. Amennyiben e további információk után vagy válaszadás hiányában a kétség továbbra is fennáll, a vámhatóság köteles döntését és indokait közölni a módosító határozatban a vámfizetésre kötelezettel.

(3) Abban az esetben, ha azonos eladó, azonos vevő részére, azonos kereskedelmi feltételekkel folyamatosan azonos árut szállít, és egy esetben a kimunkált vámértéket a vámszervek már jogerősen elfogadták, nem szükséges a tv. 29. §-ában foglaltak szerint a kimunkált vámértéket felülvizsgálni.

A vámérték meghatározás különös szabályai

(A tv. 30. §-ához)

45. §[130]

(A tv. 31. §-ához)

46. § (1) A tv. 31. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában adatfeldolgozó berendezés alatt az adatok nyilvántartására, rendszerezésére, feldolgozására alkalmas számítógépet kell érteni.

(2)[131] A tv. 31. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában az adatok, utasítások értéke a hordozóanyag értékétől akkor elválasztható, ha az ügyleti értéket tartalmazó számlán az értékeket az exportőr vagy az importőr elkülönítetten tüntette fel.

(3) A tv. 31. §-ának (2) bekezdésében említett hang-, kép- vagy videofelvétel alatt kell érteni különösen a hagyományos vagy CD hanglemezt, a játék- vagy videofilmet, a televíziós vagy számítógépes játékokat, ha elsődlegesen ilyen céljuk megállapítható.

(4)[132] Ha a vámáru olyan adathordozó, amely vagyoni értéket képviselő jogot tartalmaz és az a tv. 28. § (2) bekezdése alapján vámérték növelő tényezőként nem vehető figyelembe, a vagyoni értéket képviselő jog vámértékét csak magának a hordozó eszköznek az értéke képezi. Amennyiben a vámkezeléshez benyújtott számlán a hordozóeszköz értéke nincs elkülönítve a vagyoni értéket képviselő jog értékétől az elkülönítést az importőr is elvégezheti.

46/A. §[133] A tv. 32. §-a (2) bekezdésének alkalmazásakor indokolatlanul jelentős mértékű eltérésnek kell tekinteni, ha a bevallott érték 50%-kal eltér a vámhatóság rendelkezésére álló értéktől. Ebben az esetben a vámkezelést végző vámhivatal nem köteles további vizsgálatokat folytatni a bevallott érték valódiságát illetően.

Kiléptetés

(A tv. 36. §-ához)

47. §[134] (1)[135] A kiléptetés során a kiviteli okmányokat (így különösen: árunyilatkozat, borkísérő okmány, termékkísérő okmány, fuvarlevél, apportlista) a kiléptetés tényének megállapítását tartalmazó záradékkal kell ellátni. A vámhivatalnak ellenőriznie kell, hogy az áru/vámáru a vámterületet elhagyta-e. Ha ez nem történik meg, vagy a szomszédos állam vámszerve az árut/vámárut nem léptette be és azt a vámterületre visszahozzák, a kiléptetési záradékot a vámhivatalnak törölnie kell. Vámáru esetén ilyenkor gondoskodni kell a vámfelügyelet fenntartásáról. A Magyar Köztársaság által elfogadott nemzetközi egyezmény alapján szállított áru/vámáru kiléptetését - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - a vonatkozó egyezményben meghatározottak szerint kell elvégezni az e §-ban meghatározott előírások biztosítása mellett.

(2)[136] Határvámhivatalnak kell tekinteni:

a) a vámszabad területre, illetve árunak közvámraktárba való kiléptetésnél a vámszabad területet, a közvámraktárat felügyelő vámhivatalt,

b) a postaforgalmat ellenőrző vámhivatalt.

c)[137] a Tranzitegyezmény I. Függelék III. Cím VIII. fejezetének alkalmazása esetén a kiviteli ellenőrzést végző vámhivatalt.

(3)[138] Amennyiben az áru/vámáru a vámterületet ténylegesen elhagyta és a határvámhivatalnál a beléptetést vagy kiviteli irányú vámeljárás alá vonást igazoló vámokmányról a kiléptetés igazolása hiányzik, akkor a kiléptetés igazolása a kiléptetést végző, a gyorsposta (futár) szolgálat forgalmában a kiviteli irányú vámeljárás alá vonást végző vámhivatalnál utólag is elvégezhető. Kiléptetés utólagos igazolására szolgál a vámhivatalnál benyújtott

a) külső árutovábbítási eljárás egyidejű alkalmazása esetén az árutovábbítás rendeltetési vámhivatalnál történt bemutatást igazoló nemzetközi egyezményben meghatározott okmány vagy igazolás;

b) olyan rendeltetési ország vámhatóságának igazolásával ellátott vámokmány vagy nemzetközi fuvarlevél, amellyel a Magyar Köztársaság vámegyüttműködési megállapodást kötött;

c) a gyorsposta (futár) szolgálat forgalmában a kiléptetési záradékkal ellátott árubejelentésre szolgáló okmány.

(4)[139] Amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott vámhivatal a Tranzitegyezmény I. Függelék III. Cím VIII. fejezete alapján végezte az áru/vámáru kiléptetését és a kiléptetett áru/vámáru ténylegesen nem hagyta el a vámterületet, úgy a megváltoztatott szállítási szerződés teljesítéséhez akkor járul hozzá a vámhivatal, ha az igénybe vett vámvisszatérítés és/vagy exporttámogatás visszafizetését igazolják. A vámhivatal köteles a kiviteli ellenőrzésről és a kiléptetésről szóló határozat visszavonásáról intézkedni és erről az adóhatóság illetékes szervét, valamint az exporttámogatási rendeletek hatálya alá tartozó áruk esetében az Agrárintervenciós Központot is tájékoztatni.

Jelentkezési kötelezettség

(A tv. 37. §-ához)

48. § (1) A vámhivatal a vámhatárt átlépőre vonatkozó adatokat a jelentkezési kötelezettség teljesítése során állapítja meg.

(2) Az államhatárt átlépő személy jelentkezését a vámhivatalnak akkor is el kell fogadnia, ha a határrendészeti ellenőrzésre - forgalomszervezési vagy más okból - még nem került sor.

(3) A tv. 37. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján a jelentkezési kötelezettség alóli mentesség nem mentesít a külön jogszabályban meghatározott korlátozások (pl. állat- és növényegészségügyi, lőfegyverrel, kábítószerrel kapcsolatos korlátozások) alól.

Árubejelentési kötelezettség

(A tv. 38. §-ához)

49. §[140] (1) Az árubejelentési kötelezettséget:

a) Magyar Közlönyben kihirdetett vagy közzétett nemzetközi szerződésben előírt vám- és egyéb okmányok benyújtásával, vagy

b) vasúti forgalomban "vonatjegyzékkel",

c) hajózási forgalomban - a magánhasználatra szolgáló vízi jármű kivételével - "érkezési-indulási jelentéssel",

d) légi forgalomban "áru és postajegyzékkel" (Manifest),

e) közúti forgalomban "rakományjegyzékkel",

f) postaforgalomban "zárlatjegyzékkel", "rovatlap vámküldemények rovatolásához" nyomtatvánnyal, vagy "rovatlappal",

g) csővezetéken, elektromos vezetéken beérkező, illetve külföldre kiszállított vámáruról/áruról "jegyzék" benyújtásával

kell teljesíteni.

(2) Az e § (1) bekezdésének a)-g) pontjában meghatározott árubejelentésre szolgáló okmányok adattartalmát és kezelésükre vonatkozó részletes szabályokat a PM rendelet tartalmazza.

50. §[141] Természetes személyek által behozott vagy kivitt, nem útiholmi jellegű, értékére, mennyiségére tekintettel kereskedelminek minősülő áru/vámáru esetében általános árubejelentésnek minősül a benyújtott árunyilatkozat.

51. §[142] (1) Amennyiben a csővezetéken magyar területen átfolyásmérő készüléket helyeznek el, azt az Országos Mérésügyi Hivatalnak hitelesítenie, a vámhivatalnak vámzárral biztosítania kell. Belföldi átfolyásmérő hiányában, vagy ha nemzetközi magánjogi szerződés a külföldi mérőállomáson történő elszámolást rögzíti, a szállított áru/vámáru mennyisége a külföldi mérőállomás adatai alapján is elfogadható. Ha a csővezetéken sem belföldön, sem külföldön átfolyásmérő berendezés nem működik, a csővezeték üzemeltetője a szállított áru/vámáru mennyiségének ellenőrzése céljából köteles a telephelyére állandó vámfelügyeletet kérni.

(2) Az árubejelentéssel egyidejűleg EV benyújtásával kérni kell a áru/vámáru további vámkezelését. A belföldi forgalom számára történő vámkezelés - ha ez szükséges, az utólagos helyesbítés kötelezettségével - értéknyilatkozat alapján is elvégezhető. Az olyan esetekben, amikor az áru/vámáru behozatala nem adásvételi szerződés alapján történik, a vámkezeléshez elfogadható az üzemeltető által kiállított értéknyilatkozat is.

52. §[143]

53. §[144]

54. §[145]

55. §[146]

56. §[147]

Árubemutatási kötelezettség

(A tv. 39. §-ához)

57. § (1)[148] Az árubemutatásra kötelezett a vámhatáron átszállítani kívánt árut - ideértve az e rendelet 8. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetet is - olyan módon köteles bemutatni a vámhivatalnak, hogy a vámhivatal által elvégzendő ellenőrző vizsgálat, valamint az elvégezhető vámvizsgálat feltételei biztosítottak legyenek.

(2) Az árubemutatási kötelezettséget az arra kötelezett a saját veszélyére és költségére teljesíti.

58. § A mellékúton történő áruszállítás esetén az árubemutatási kötelezettség szabályait - a tv. és a végrehajtására kiadott rendelet előírásai alapján - a kiadott engedély, kishatárforgalomban és határmenti gazdálkodás esetében a vonatkozó nemzetközi szerződés tartalmazza.

Ellenőrző vizsgálat

(A tv. 40-41. §-aihoz)

59. § (1) A fuvarozó vállalat járműve és az azon szállított áru ellenőrző vizsgálatát a vonatkozó árubejelentés alapján kell megtartani, és ennek megtörténtét, valamint a jármű és az azon szállított áru beléptetését, illetőleg kiléptetését az árunyilatkozaton igazolni kell.

(2)[149] A külföldről érkező légi jármű, ellenőrző vizsgálatát az utasok kiszállása és a rakomány kirakása után, a külföldre távozó légijármű ellenőrző vizsgálatát az áru berakása és az utasok beszállása előtt kell elvégezni.

(3) Az ellenőrző vizsgálat során pótolni kell azokat az azonosítási jeleket (különösen vámzár, fuvarozóvállalati zárjel), amelyek megrongálódtak, olvashatatlanná váltak vagy hiányoznak. Az azonosítási jelek hiányának, sérülésének okát a vámhivatal vizsgálni köteles.

60. § (1) Sürgős életmentő küldemény alatt a természeti csapás, járvány vagy egyéb rendkívüli esemény alkalmával a veszély elhárítása vagy megelőzése céljából szállított, valamint azt a gyógyszer-, egészségügyi felszerelés, mentőeszköz küldeményt kell érteni, amely ellenszolgáltatással vagy anélkül kerül behozatalra, kivitelre, és amelyet az emberek, az állatok megmentésére, gyógyítására, illetve a természet, a környezet védelmére vagy helyrehozatalára azonnal használnak, felhasználnak. Elsőbbségben kell részesíteni az emberi élet megmentésére érkező küldeményt abban az esetben is, ha az egy ember vagy kisebb embercsoport részére kerül behozatalra.

Ilyen árunak minősül - a forgalom irányától függetlenül - különösen:

a) természeti csapás (pl. földrengés, árvíz) esetében a munkagép (így különösen: rakodógép, kotrógép, daru) és a szállítójármű, valamint az élelmiszer, ruha, sátor, konténerépület;

b) járvány esetén a gyógyszer, oltóanyag, gyógyászati eszköz, kórházi felszerelés, mentőautó, élelmiszer;

c) egyéb rendkívüli eseménynél (így különösen: bányaszerencsétlenség, robbanás, azonnali beavatkozást igénylő környezeti kár) a speciális mentőeszköz, gép, műszer, berendezés, felszerelés;

d) emberi élet megmentése érdekében behozatalra kerülő gyógyszer, gyógyászati eszköz, készülék, átültetésre alkalmas szerv.

(2) Romlandó küldeményként kezelendő a forgalom irányától függetlenül különösen a

a) húst, halat, rákot, puhatestűeket, kagylókat;

b) tojást, tejet, tejtermékeket;

c) élő- vagy vágott növényt;

d) friss zöldségfélét, gyümölcsöt;

e) sört, élesztőt;

f) meghatározott hőmérsékleti tartományban szállítható (hűtött, fagyasztott, mélyhűtött vagy magas hőmérsékleten szállítható) áruféleséget

tartalmazó szállítmány.

61. § Ha azonos időben sürgős életmentő, illetve élőállat vagy romlandó küldeménnyel is jelentkeznek ki- vagy belépésre, a vámhivatalok elsőként a sürgős életmentő, majd az élő állatok ellenőrző vizsgálatát kötelesek megtartani. Az azonos jellegű és egyidőben jelentkező szállítmányok ellenőrző vizsgálatának sorrendjét a vámhivatal a körülmények mérlegelését követően, belátása szerint határozza meg.

Beléptetés megtagadása

(A tv. 42. §-ához)

62. §[150] (1) A beléptetés megtagadása szempontjából a vámkezelésre vonatkozó kérelem különösen akkor nem tekinthető teljesíthetőnek, ha

a) a vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozatot vissza kell utasítani;

b) a kért vámeljáráshoz vámbiztosítékot kell nyújtani, de az áru szállítója ezt nem teljesíti;

c) a szállítmány a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján nem léptethető be, vagy beléptetésére nem az adott határátkelőhely jogosult (így különösen: állat- és növény-egészségügyi korlátozással kapcsolatos előírás, környezetvédelmi, illetve a védett állatokkal és növényekkel kapcsolatos korlátozások, továbbá a fokozott ellenőrzés alá eső termékek esetén);

d)[151] a határátkelőhely a járműforgalom számára nincs, vagy nem a belépni szándékozó állampolgárságú természetes személyek vagy honosságú járművek részére van megnyitva;

e) a szállítmány vagy a szállítóeszköz belépéséhez engedély szükséges, és az engedély nem áll rendelkezésre. Az engedélyt eredeti vagy hitelesített másolati példányban lehet benyújtani.

f)[152] a nemzetközi egyezményekben meghatározott feltételeket - a vonatkozó külön jogszabályok szerint - súlyosan megszegte a beléptetést kérő.

g)[153] a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló jogszabály előírásai értelmében a beléptetést meg kell tagadni.

(2) A beléptetés megtagadásának tényét és okát, az e § (1) bekezdésének a) pontja esetén a határozat számát is a fuvarokmányon és a vámokmányon fel kell tüntetni.

A kiléptetés megtagadása

(A tv. 43. §-ához)

63. §[154] (1) A kiléptetést meg kell tagadni különösen, ha

a) a tv. 55. §-a (6) bekezdésének a), c) és d) pontjaiban meghatározott esetek fordulnak elő;

b) a kiviteli ellenőrzést a vámhivatal nem végezte el, és arra a kiléptetéskor sincs lehetőség;

c) a kiléptetéshez engedély, igazolás vagy bizonylat bemutatására van szükség és az nem áll rendelkezésre;

d) a külföldi forgalmi rendszámú gépjármű esedékessé vált adóját vagy biztosítási díját a kötelezett nem fizeti meg;

e)[155] a határátkelőhely a járműforgalom számára nincs, vágy nem a kilépni szándékozó állampolgárságú természetes személyekre, vagy honosságú járművek számára van megnyitva;

f) az állat-egészségügyi bizonyítványt nem a felrakás helye szerint illetékes hatóság állította ki;

g) a kilépésre jelentkező szállítmány a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján az adott határátkelőhelyen nem léptethető ki (így különösen: állat- és növény-egészségügyi korlátozással kapcsolatos előírás, környezetvédelmi, illetve a védett állatokkal és növényekkel kapcsolatos korlátozások, továbbá a fokozott ellenőrzés alá eső termékekkel kapcsolatos előírások érvényesítése céljából);

h) a kiléptetés nemzetközi egyezménybe ütközik.

i)[156] a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló jogszabály előírásai értelmében a kiléptetést meg kell tagadni.

(2) A kiléptetés megtagadásának tényét és okát, az e § (1) bekezdésének a) pontja esetén a határozat számát is a fuvarokmányon fel kell tüntetni.

Átmeneti megőrzés

(A tv. 44. §-ához)

64. §[157] (1) A tv. 44. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában csak a beléptetést követően vám elé állított vámáru áll átmeneti megőrzés alatt.

(2)[158] Átmeneti megőrzési raktár az e rendelet 98. §-a szerinti, A, B, C vagy D típusú vámraktárban is engedélyezhető vagy F típusú vámraktárban is üzemeltethető.

(3)[159] A tv. 44. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendszeres tevékenység alatt jövedéki termékek vonatkozásában a jövedéki adóraktár üzemeltetését kell érteni. Jövedéki adóraktári engedély hiányában jövedéki termék a tv. 44. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján tárolható átmeneti megőrzés keretében.

(4)[160] Az átmeneti megőrzés alatt álló vámárura árunyilatkozatot adni - a tv. 44. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglaltak, illetve az engedélyköteles áruk kivételével csak a vámáru címzettjének teljes szállítmányára vonatkozóan lehet.

(5)[161] A tv. 44. §-a (4) bekezdésében meghatározott határidőt a vámáru nyilvántartásba vételének napjától kell számítani. Az árunyilatkozat visszautasítása - eltekintve a hatósági engedély hiányától - nem befolyásolja az átmeneti megőrzés határidejét.

(6)[162] Az átmeneti megőrzésre biztosított határidő lejártát követő napon a vámhivatal azonnal intézkedik a vámáru közvetlen vámfelügyeletéről.

(7)[163] Amennyiben az átmeneti megőrzőnek a vámhatóság zálogjogát megelőző zálogjoga van a vámáru felett, az üzleti szabályzatára vagy a fuvarozási szerződésre figyelemmel az átmeneti megőrzésre biztosított határidő lejárta előtt is intézkedhet a tv. 11. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján.

(8)[164] A tv. 44. §-ának (4) bekezdése értelmében a vámárut a vámhivatal is csak a korlátozó és tiltó rendelkezések figyelembevételével értékesítheti. Az értékesítés érdekében végzett engedélyezési vagy vizsgálati díj értékesítési költségnek minősül.

(9)[165] Nem tekinthető átviteli rendeltetésű vámárunak a reexport ügylet keretében behozott vámáru.

(10)[166] A tv. 44. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti raktár engedélyese köteles részletes nyilvántartást vezetni a rakhelyén e jogcímen tárolt vámárukról, melyet a vámhatósággal hitelesíttetni nem kell. A nyilvántartás elektronikus úton is vezethető. A részletes nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a feladó és a címzett adatait,

b) a vámáru azonosításához szükséges adatokat (így különösen: kereskedelmi megnevezés, mennyiség, egyéb azonosítási jelek),

c) a vám elé állítás vámhivatali nyilvántartási tételszámát.

(11)[167] Az átmeneti megőrzési raktár üzemeltetését a területileg illetékes vámhivatalnak be kell jelenteni. Az üzemeltetőnek bejelentésében nyilatkoznia kell arról, hogy az e rendelet 98. §-ában meghatározott feltételek rendelkezésre állnak. A bejelentés vámhivatali nyilvántartásba vételével az engedélyt megadottnak kell tekinteni. A raktár üzemeltetését az engedélyes a nyilvántartásba vételről szóló értesítés kézhezvétele napjától kezdheti meg. A vám elé állítás során a nyilvántartásba vétel számára hivatkozni kell.

(12)[168] A tv. 44. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti kijelölt tárolási helyet és a vám biztosítására vonatkozó adatokat az összesítő bejelentésen - záradék formájában - fel kell tüntetni.

(13)[169] Átmeneti megőrzési raktárként üzemeltetett raktárban az átmeneti megőrzés alatt álló vámárut más árutól/vámárutól elkülönítetten kell tárolni.

65. §[170] (1) Amennyiben a küldemény címzettje ismeretlen és a vámáru kiszolgáltatását ez a tény akadályozza, a fuvarozó, szállítmányozó az átmeneti megőrzés időtartama alatt - ha jogszabály nem tiltja vagy korlátozza -:

a) a küldeményt saját költségére és veszélyére külföldre visszaviheti, kivéve a veszélyes hulladékot, amelyet köteles visszaszállítani, vagy

b) saját költségére és veszélyére intézkedik a vámáru vámhivatal felügyelet melletti megsemmisítésről, vagy

c) a vámárut az államnak értékesítésre felajánlhatja, vagy

d) érvényesítheti a saját zálogjogát a tv. 11. §-ának (2) bekezdése szerint.

(2) Amennyiben az e § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglaltakkal a fuvarozó, szállítmányozó nem élt, a vámhivatal a vámárut a tv. 44. §-ának (4) bekezdése szerint értékesíti.

Vámfelügyelet

(A tv. 45. §-ához)

66. §[171] (1) Aki a körülményekből feltehetően vámárunak minősülő árut talál, köteles azt a legközelebbi vámhivatalnál, határőrségi, rendőrségi szervnél vagy jegyzőnél nyolc napon belül bejelenteni. A határőrség, rendőrségi szerv, jegyző a bejelentésről haladéktalanul értesíti a legközelebbi vámhivatalt.

(2)[172] A vámhivatal a talált vámáru bejelentéséről jegyzőkönyvet készít és a vámárut a vámhivatal raktárába a tv. 45. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján tárolja be.

(3) A vámhivatal által visszatartott vagy lefoglalt árura/vámárura, illetőleg a talált vámárura árunyilatkozatot adni nem kell.

(4)[173] A szellemi tulajdonjogok védelme érdekében az árunak/vámárunak a vámhatóság által üzemeltetett raktárba történő felvételét a tv. 45. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján kell elrendelni.

(5) A tv. 45. §-a (5) bekezdésének alkalmazásában:

a) robbanóanyagnak kell tekinteni különösen a robbanószereket, minden salétromsavat, pikrinsavas és nitroglicerines vegyületet, mindenfajta gyújtózsinórt, gyutacsot és gyújtókupakot, mindenfajta lőszert és tűzijátékot;

b) tűzveszélyes anyagok, különösen a nitrocellulózból készült nem robbanó anyagok (így különösen: filmek, műselyem), a foszfor és annak minden vegyülete, mindenfajta ásvány- és növényolaj, kátrány, mindezek párlata és terméke, a gyufa, a kén és kénvirág, a terpentin, a szalmiákszesz, a benzin, a benzol és a motalkó, mindenfajta aetherikus olaj és párlata, mindenfajta szesz és azokból készült lakk és kence, az aether, aceton, acetilén, a disszugáz, a szénkéneg, a folyékony kollódium, ezek gőzei és mindenfajta terméke, valamint az ezek hozzáadásával készült festék, lakk, világítógáz, hidrogén, földgáz, mindenfajta gyúlékony gáz és tűzveszélyes folyadék robbanógőze;

c) sugárzó anyagok a nukleáris, radioaktív anyagok és készítmények (izotóp);

d) gyorsan romló áruk alatt különösen az e rendelet 60. §-ának (2) bekezdésében felsorolt árukat kell érteni;

e) körülményesen kezelhetők különösen az élő állatok, valamint minden olyan áru, amelynek állagmegóvása szakszerű, rendszeres kezelést, gondozást igényel, továbbá

f) a hulladék.

(6) Amennyiben a tv. 45. §-a (5) bekezdésében meghatározott - vámhivatal által üzemeltetett raktárba fel nem vehető - áruval/vámáruval kapcsolatban merül fel a hivatalból történő tárolás igénye, a vámhivatalnak a következők szerint kell eljárnia:

a) engedélyezheti az árunak/vámárunak vámraktárba való elhelyezését;

b) engedélyezheti az árunak/vámárunak átmeneti megőrzési raktárba való elhelyezését, tartását;

c) a vámteher biztosítása mellett kijelölheti a vámárunak a vámáru felett rendelkezésre jogosult telephelyén történő tárolását,

d) intézkedhet az áru/vámáru erre a célra fenntartott különleges raktárba (pl. adóraktárba) való beszállítása iránt.

(7) Az e § (6) bekezdése szerinti eljárásnál az áru/vámáru feletti rendelkezési jogot korlátozni kell, a korlátozás azonban nem akadályozhatja az áru/vámáru állagának megóvásához szükséges cselekmények elvégzését.

66/A. §[174] (1) A tárolásra vonatkozó határidők:

a) a talált vámáru esetében három hónap, amelyen belül a vámáru az igazolt tulajdonos részére a vámigazgatási eljárás lefolytatásával átadható;

b) az utasok által letétbe helyezett áruk esetében legfeljebb három hónap, figyelemmel a tv. 144. §-ának (7) bekezdésében foglaltakra is. A tárolási időn belül a letétbe helyezett áru annak adható ki, aki az áruról kiállított elismervényt bemutatja;

c) a visszatartott áru/vámáru esetében legfeljebb három hónap. A tárolási időn belül a visszatartott áru az elismervény bemutatójának, a vámáru a vámigazgatási eljárás lefolytatásával a rendelkezésre jogosultnak adható ki;

d) ha a vámfizetésre kötelezett a vámáru után esedékes vámterhet határidőre nem fizette meg, legfeljebb harminc nap;

e) az a)-d) pontokban nem említett tárolásnál a vámhivatal által szükségesnek tartott - általában a hatósági döntésekhez igazodó - idő, legfeljebb három év.

(2) A tv. 45. §-a (6) bekezdésének értelmében az áru/vámáru vámjogi sorsának rendezése alatt annak vámeljárás alá vonását kell érteni. A vámraktárban vagy az átmeneti megőrzési raktárban tárolt áruval/vámáruval kapcsolatban, a törvényben meghatározott felszólítást a vámraktár vagy az átmeneti megőrzési raktár engedélyesén keresztül kell eljuttatni.

(3)[175] Az olyan árut/vámárut, amely általános emberi értékeket, környezetet, közerkölcsöt, emberi jogokat sért, szellemi tulajdonjogok védelme miatt vagy egyéb okból nem vagy csak az előírt feltételekkel hozható forgalomba, értékesíteni nem szabad, illetőleg az értékesítésnél az e rendelet 64. §-a (8) bekezdésének rendelkezéseit figyelembe kell venni.

(4) A tárolt árut/vámárut kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult szervezetnek lehet értékesítésre átadni.

(5) Az értékesített vámáru után fizetendő vámot kereskedelmi forgalomban a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételével, nem kereskedelmi forgalomban behozottnak minősülő áru után a tv. 8. §-ának (3) bekezdése szerinti vámtétellel kell elszámolni. Az értékesített vámárut - a fogyasztási adó kivételével történő vámterhek elszámolása után - a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni.

(6) A vámhivatal az értékesítésre írásbeli megbízást ad az értékesítésre jogosult részére. A megbízásnak tartalmaznia kell az értékesítés feltételeit és az értékesítési ár átutalásának módját is. Az értékesítésre jogosultat az értékesítésben való közreműködéséért jutalék illeti meg. Az értékesítő az értékesítés során befolyt összeget - a jutalék levonása után - köteles haladéktalanul befizetni a megbízásban megjelölt számlára.

(7) A gyorsan romló áru/vámáru értékesítésre átadásáról három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát az értékesítést végzőnek kell átadni.

(8)[176] Az áru értékesítéséből befolyt összegből az értékesítés és a tárolás költségeit, az esetleg felmerülő más költségek, vámáru értékesítése esetén fogyasztási adó kivételével a vámterhet is le kell vonni. A fennmaradó összeget - az e § (9) bekezdésében foglaltak kivételével - vámáru esetén a rendelkezésre jogosult részére, más áru esetében pedig annak kell kifizetni, akinek a vonatkozó igazolás a birtokában van.

(9) Amennyiben a vámhatóság által üzemeltetett raktárba való tárolásra amiatt kerül sor, hogy a vámfizetésre kötelezett a vámáru után az esedékes vámterhet határidőre nem fizette meg, az e § (8) bekezdésében említett költségek, valamint a nem a vámhatóság javára fennálló törvényes zálogjog alapján esedékes tartozás biztosítása után fennmaradó összeget a vámfizetésre kötelezett vámtartozásának kiegyenlítésére kell fordítani. A fenti tartozások kiegyenlítése után fennmaradó összeget kell az ügyfél részére kifizetni.

(10) Talált vámáru értékesítése esetén a költségek és a vámteher elszámolása után fennmaradt összeget a vámáru igazolt tulajdonosának vagy megbízottjának a tárolás napjától számított egy éven belül lehet kifizetni.

(11) Az elkobzott, valamint az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlott vámáru és jövedéki termék értékesítése esetén - a felmerült költségek kiegyenlítése után az értékesítésből befolyt összegből a vámterheket a vámbevételek között, a fennmaradó összeget központi költségvetési bevételként kell elszámolni.

(12) A vámhatóság által üzemeltetett raktárban tárolt áru/vámáru értékesítésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a nem a vámhatóság által üzemeltetett raktárban tárolt áru/vámáru vámhivatal által történő értékesítése során is.

66/B. §[177] (1) Ha a vámhatóság által üzemeltetett raktárba tárolt árut/vámárut veszély fenyegeti és a rendelkezésre jogosultat erről előzetesen értesíteni nem lehet vagy az értesítés ellenére sem gondoskodik árujának biztonságba helyezéséről, akkor erről a rendelkezésre jogosult veszélyére a vámhivatal hivatalból gondoskodik.

(2)[178] A vámhatóság által üzemeltetett raktárban tárolt áru/vámáru a rendelkezésre jogosult előzetes értesítése nélkül, azonnal értékesíthető, ha

a) annak állapotában olyan változás következett be, amely miatt a raktárban tovább nem tárolható;

b) az e rendelet 66/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott áruk esetében az utas tároláskor adott nyilatkozata szerint az árura, illetve annak ellenértékére nem tart igényt;

c) az e rendelet 60. §-ának (2) bekezdése szerinti romlandó áru/vámáru esetén;

d) a vámhatóság azt állapítja meg, hogy az árut/vámárut a vámhatóság által üzemeltetett raktárba eredetileg sem lehetett volna felvenni.

(3)[179] A törvényben szabályozott vámfelügyelet alkalmazásában a vámáru őrzésének vagy hivatalos kísérésének minősül, ha a vámhivatal - az ügyfél kérésére - ezzel a feladattal őrzésre vagy kísérésre szakosodott szervezetet bíz meg. Közvetlen vámfelügyeletnek minősül, ha a vámáru szállítására, tárolására és értékesítésére a vámszervezet e feladatokat saját felelősségére - megállapodás alapján - mással végezteti.

(4) Az e § (3) bekezdésében meghatározott esetben is az e rendelet 222. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

(5) A vámhivatal a tv. 45. §-ának (10) bekezdésében foglalt feltételek megtartását a vámfelügyelet időtartama alatt ellenőrizni köteles.

(6) A tv. 45. §-ának (1) bekezdése szerinti vámfelügyeletet akkor lehet megszüntetni, ha annak indokoltsága megszűnik, így különösen a kiléptetéssel, a vámáru jelleg megszűnésével, az adóraktárba való igazolt visszaszállítással és készletre vétellel, a tv. 45. §-ának (1) bekezdés a) pontja esetében a jövedéki termék készletre vételével, valamint a tv. 45. §-ának (11) bekezdésében említett feltételek teljesülésével.

(7) A közvetlen vámfelügyelet megszüntetése a áru/vámáru őrzésének, kísérésének megszüntetését, közvetett vámfelügyelet esetén a nyilvántartásból való kivezetést jelenti.

(8) A Tranzitegyezmény keretében kiviteli céllal továbbított adózatlan jövedéki termék, előfinanszírozott áru a törvényben meghatározott vámfelügyeletét a vámhivatal köteles megszüntetni a kiléptetést követően.

Vámvizsgálat

(A tv. 46. §-ához)

67. §[180] (1) A vámvizsgálat módját - a tv. 46. §-ának rendelkezései, továbbá a vámhatóság központi szerve által működtetett adatbázison alapuló kockázatelemzés figyelembevételével - a vámhivatal határozza meg. Az alkalmazott vámvizsgálati módot a vámhivatal nem indokolja.

(2)[181] A vámhivatal tételes vámvizsgálatot köteles tartani, ha az áruval/vámáruval kapcsolatban jogsértő cselekmény elkövetésére van gyanú, valamint ha a vámbiztosíték vagy vámteher összegének megállapításához ez szükséges, továbbá, ha a HM MH szervek jövedéki terméket NATO okmány fedezetével hoznak be, illetve szállítanak külföldre.

(3) A szúrópróbaszerű vámvizsgálat teljes okmányvizsgálatból, külső áruvizsgálatból és a vámvizsgálatot végző által tetszőlegesen kiválasztott küldeményrész belső áruvizsgálat alá vonásából áll.

(4) Az adminisztratív vámvizsgálat teljes okmányvizsgálatból áll.

(5) Amennyiben az egyszerűsített vámvizsgálat alkalmazása során az okmányok és a nyilatkozat, illetőleg a küldemény adatai között bármilyen eltérés tapasztalható, tételes vámvizsgálatot kell tartani.

(6) A vámvizsgálat tényét és módját, valamint szúrópróbaszerű vámvizsgálat esetén annak eredményét - így különösen a vizsgálat alá vont csomagok mennyiségét, azonosító adatát és a vizsgálatot végző megállapításait - az árunyilatkozatra fel kell jegyezni.

67/A. §[182] (1)[183] Amennyiben a vámhivatal tételes vámvizsgálatot nem végez, jövedéki termékekre - a gáz halmazállapotú termékek kivételével - adminisztratív vámvizsgálat nem tartható. Ásványolaj termékeknél - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - szúrópróbaszerű vámvizsgálat tartható olyan adóraktári engedélyes, adómentes felhasználó, vagy jövedéki engedéllyel rendelkező importáló/exportáló által vagy megbízásából kért vámkezelés esetében, ahol

a)[184] a vámkezelést kérő jövedéki terméket legalább egy éve rendszeresen - éves átlagban heti egy alkalommal - importál/exportál, továbbá rendelkezik olyan engedéllyel, amelynek megadása a vámszempontból megbízhatóság feltételéhez kötött, vagy

b) a HM, a magyar honvédség szervei részére végfelhasználói céllal üzemanyag-petróleum és egyéb ásványolaj termékeket importál.

(2)[185] Az ásványolaj termékek közül

a) a Kereskedelmi Vámtarifa 27 10 00 71-től 27 10 00 78-ig vámtarifaszámai alá tartozó fűtőolajok belföldi forgalom számára történő vámkezelésénél a szobahőmérsékleten folyékony fűtőolajok esetén tételes vámvizsgálatot kell tartani, egyéb fűtőolajok esetén szúrópróbaszerű vizsgálat is tartható. A vámeljárás során vett mintaanyagokat szín tekintetében a vámvizsgálattal egyidejűleg egyszerűsített vizsgálati módszerrel, a szabvány egyéb előírásainak tekintetében a vámkezelést követően laboratóriummal kell megvizsgáltatni,

b) a benzin, a gázolaj és a jövedéki terméknek minősülő egyéb ásványolaj termék vámkezelésénél az e § (1) bekezdése szerinti feltételek megléte esetében a szúrópróbaszerű vámvizsgálat is megengedett az azonos külkereskedelmi szerződés alapján, azonos eladótól beérkező, azonos vámtarifaszám alá tartozó ásványolaj termékekre, amennyiben azok vámkezelését azonos vámhivatalnál kérik. Ebben az esetben a külkereskedelmi szerződés alapján először beérkező küldeményre a vett minták vámlaboratóriumi megvizsgáltatásával tételes vámvizsgálatot kell tartani. Az ezt követő szállítmányoknál végezhető szúrópróbaszerű vámvizsgálat. A szúrópróbaszerű vámvizsgálatnál vett mintákat legalább kéthavonta egyszer a vámlaboratóriummal meg kell vizsgáltatni.

(3) A vámáruként beérkező ásványolaj termék - a termék minőségtanúsítását igazoló okmány átadása után - a (2) bekezdés a) pontja szerinti színvizsgálat elvégzését követően az általános szabályok szerint adható ki a vámkezelést kérő részére. A vámhivatal a minta vegyvizsgálati eredménye alapján a vámkezelésről kiadott határozatát szükség szerint módosíthatja. Ásványolaj termék szúrópróbaszerű vámvizsgálata csak akkor végezhető el, ha a vámkezelést kérő az árunyilatkozaton nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy a szúrópróbaszerű vámvizsgálat során vett minták vegyvizsgálatának eredményét az egész szállítmányra nézve érvényesnek elfogadja.

(4) A jövedéki termékekre az egyszerűsített vámvizsgálat nem alkalmazható, ha az (1) bekezdés és a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételek már nem állnak fenn.

68. § (1) A vámvizsgálat során a mintavételt a vonatkozó jogszabályoknak és mintavételi szabványoknak megfelelően kell elvégezni.

(2)[186] A vámhivatal a tv. 46. §-ának (9) bekezdése szerinti Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézeti vizsgálatot elrendelhet, ha az a megalapozott vámkezeléshez szükséges.

(3)[187] A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézet által kiadott szakvéleményt a vámhivatal a vámkezelésnél köteles figyelembe venni. A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézet megállapítása elleni jogorvoslatra a vámkezelés során kiadott érdemi határozat elleni fellebbezéssel van lehetőség.

(4)[188] A vámlaboratórium korábbi szakvéleménye alapján a vámhivatal - a jövedéki termékek kivételével - elfogadhatja a benyújtott árunyilatkozatot, esetenkénti külön szakvélemény nélkül is, ha az árunyilatkozat ugyanattól a szállítótól származó, azonos összetételű árura vonatkozik és a szállítás folyamatos. A laboratóriumi szakvéleményt ilyen esetben évente legalább egy alkalommal meg kell ismételni.

A vámkezelés általános szabályai

(A tv. 47-50. §-aihoz)

69. §[189] (1) A tv. 47. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően

a)[190] a Magyar Köztársaság területén működő diplomáciai és konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetőleg általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk tekintetében (a szén és tűzifa kivételével) - amennyiben a küldeményből vagy a vonatkozó okmányokból egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik - a belföldi forgalom számára vámkezelés, az ideiglenes behozatali eljárás, a raktározás, ideiglenes kiviteli és kiviteli ellenőrzésben való vámkezelés, valamint a kiléptetés céljából történő árutovábbítás elvégzésére budapesti és Pest megyei székhelyű (lakhelyű, telephelyű) személyek, szervezetek, képviseletek esetében a budapesti 7. számú Vámhivatal, légi forgalomban a székhelytől, telephelytől függetlenül - a gépjármű kivételével - az 1. és 2. számú Repülőtéri Vámhivatal, az illetékességi területén beérkező, illetőleg külföldi rendeltetéssel feladott Vámáru/áru esetében az 1. és 2. számú Repülőtéri vámhivatal, más esetekben a diplomáciai, konzuli képviselet vagy a nemzetközi szervezet székhelye (lakóhely, telephely) szerint illetékes vámhivatal, gépjárművek esetében a budapesti 7. számú Vámhivatal,

b)[191] a tv. 113. §-ában foglaltak alapján

1. a belföldi forgalom számára történő vámkezelésre - a gépjármű kivételével - a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes megyeszékhelyen működő vámhivatal, Budapesten és Pest megyében a 7. számú Vámhivatal,

2. a gépjárműnek a belföldi forgalom számára való vámkezelésére, valamint - ha nemzetközi egyezmény eltérően nem rendelkezik - a külföldi állampolgár által hat hónapot meghaladó időtartamra behozott gépjármű ideiglenes behozatalban való vámkezelésére a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes területi vámszerv székhelyén működő vámhivatal, Budapesten és Pest megyében a 7. számú Vámhivatal,

c)[192] a külföldi és belföldi légitársaságok részére légi forgalomban érkező és feladott áru/vámáru vámkezelésére a repülőtér vámfelügyeletét ellátó vámhivatal,

d)[193] postaforgalomban beérkező küldemények vámkezelésére a külföldi küldeményeket kicserélő postaszerv vámfelügyeletét ellátó 14. számú Vámhivatal, amely a légi forgalomban Budapest Ferihegyi repülőtérre érkező vagy onnan induló postajáratokon szállított áruk/vámáruk tekintetében, valamint a külön jogszabály rendelkezései szerint hatáskörébe rendelt kiléptetések során, határvámhivatalként,

e)[194] a Budapesten és Pest megyében megrendezésre kerülő vásárokra, kiállításokra és egyéb nemzetközi rendezvényekre (tudományos, műszaki és művészeti tanácskozásokra, társadalmi rendezvényekre, kongresszusokra) beérkező vámáruk (így különösen kiállítási áruk, reklám- és propagandaanyagok, reprezentációs és ajándéktárgyak) ideiglenes behozatalban történő vámkezelésére - az ATA igazolvány fedezete mellett beérkező vámáruk kivételével - a budapesti 9. számú Vámhivatal,

f)[195] a határmenti gazdálkodás keretében behozott, illetve kivitt áruk/vámáruk vámkezelésére a nemzetközi egyezmény alapján a 17. számú Vámhivatal által kijelölt határvámhivatal,

g)[196] a szabálysértési, illetve büntetőeljárás megállapítása szerint jogellenesen forgalomba került vámáruk utáni vám kiszabására és beszedésére a határozatot és/vagy büntetőítéletet meghozó hatóság illetékessége szerinti megyeszékhelyen működő, Budapesten és Pest megyében a 7. számú Vámhivatal,

h)[197] a lefoglalt és a bíróság, a nyomozó, jövedéki vagy szabálysértési hatóság által visszaadni rendelt vámáruk vámkezelésére a Vámáruraktár, illetőleg az a vámhivatal, ahol a vámárut raktározzák,

i)[198] kereskedelmi forgalomban behozott ideiglenes behozatali vagy aktív feldolgozás vámeljárás alatt álló vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelésére - a szakosított vámkezelő helyen vámkezelhető termékek kivételével - az a vámhivatal, ahol a vámárut a fenti vámeljárások alá vonták,

j)[199] a kumulációs vámteher kiszabására és visszafizetésére

1. normál eljárásban a vámszabad területet, vámraktárt felügyelő, a vámárut aktív feldolgozásban nyilvántartó vagy az exportáruba való beépítés jogcímén vámmentesen a belföldi forgalom számára vámkezelő vámhivatal,

2. egyszerűsített eljárásban a fővámhivatal,

k)[200] a fokozott ellenőrzést igénylő termékek esetén a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott vámhivatal,

l)[201] az ideiglenes kiviteli, passzív feldolgozás vámeljárásból visszahozott vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelésére az a vámhivatal, ahol az árut/vámárut a fenti vámeljárások alá vonták,

m)[202] a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényben a vámhatóság számára meghatározott hitelezői feladatok elvégzésére a megyeszékhelyen működő, Budapesten az 5. számú, Pest megyében a Budakörnyéki Vámhivatal

n)[203] Budapesten és Pest megyében természetes személy részére érkező, nem kereskedelmi jellegű vámáru ideiglenes behozatalban és belföldi forgalom számára történő, továbbá természetes személy által kivinni, kiküldeni szándékozott áru kiviteli ellenőrzésére, ideiglenes kivitelben történő vámkezelésére - a törvény 1. §-ának 40. pontjában meghatározott forgalom kivételével - a 7. számú vámhivatal

illetékes.

(2)[204]

(3)[205] A tv. 47. §-a (3) bekezdése alapján az illetékes miniszternek a szakosított vámkezelési hely létesítésére irányuló, a pénzügyminiszterhez benyújtott írásbeli javaslatában meg kell jelölni a vámkezelendő vámáruk/áruk körét, az alkalmazandó vámkezeléseket, azok várható volumenét, továbbá a szakosított vámkezelőhely létesítésének indokát és a vámkezelőhely konkrét földrajzi megjelölését.

(4) Szakosított vámkezelőhely akkor létesíthető, ha a létesítés indokai, a vámkezelőhely működtetéséhez szükséges létesítmények, a megfelelő berendezések, az üzemeltetés, a szakértői közreműködés, valamint a finanszírozás tekintetében egyetértés alakítható ki a javaslatot tevő miniszter és a pénzügyminiszter között.

(5)[206] Az egyszerűsített vámeljárások esetén

a) az intézési vámhivatal vámkezelési hatáskörén belül elvégzi

1. az egyszerűsített árunyilatkozat visszaadását, visszautasítását, elfogadását,

2. az áru/vámáru vámvizsgálatát - amennyiben szükséges a tv. 8. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a vámteher biztosítását -,

3. az áru/vámáru átengedését,

b) a fővámhivatal a vámkezelési hatáskörén belül elvégzi

1. a kiegészítő árunyilatkozat visszaadását, elfogadását,

2. a vámteher kiszabását, beszedését - ideértve a vámteher helyesbítését és visszatérítését -,

3. a tv. 53. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott helyi vámkezelés esetén az áruk/vámáruk vámkezelését.

70. § (1) A vámkezelésnél az árut bemutató, illetőleg a vámeljárást kérő köteles az eljáráshoz előírt okmányokat megfelelően kitöltve átadni, illetőleg a vámárut/árut szükség szerint bemutatni, a vámeljárás lefolytatásához (így különösen: ládák, csomagok bontásához, ki- és berakásához) szükséges eszközöket és munkaerőt saját költségére biztosítani, továbbá minden szükséges intézkedést megtenni, amely a vámkezelés zavartalan lefolytatásához szükséges.

(2)[207] A tv. 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott háziszemlét a vámhivatal a külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén végezhet.

(3)[208] A vámvizsgálat helyét - a vámkezelést kérő kérelmét is figyelembe véve - a vámhivatal jelöli ki. Amennyiben a vámvizsgálatot az áruval rendelkezni jogosult telephelyére, lakóhelyére kérik, a vámhivatal akkor rendelheti el az árunak/vámárunak a vámhivatal hivatalos vagy áruvizsgálatra kijelölt helyére való beszállítását, ha az áru és szállítóeszköz jellege ezt lehetővé teszi, és

a) a vámvizsgálatot a kért időpontban nem tudja elvégezni, és az általa javasolt új időpontot a vámkezelést kérő nem fogadta el, vagy

b) a vámkezelést kérő telephelyére kért korábbi házi szemlét ismételten nem lehetett elvégezni a megfelelő feltételek biztosításának hiányában (meghiúsult vámkezelés).

(4)[209] Az áruvizsgálatra kijelölt helyeket a vámhivatal a forgalom nagyságát, tárgyi és személyi feltételeit figyelembe véve határozza meg, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket a felek szerződésben határozzák meg.

(5)[210]

(6)[211] A vámhivatalban azokat a helyeket, amelyek hivatalos helynek vagy áruvizsgálatra kijelölt helynek minősülnek hirdetményként közzé kell tenni.

71. § (1)[212] A áru/vámáru azonosságának biztosítására szolgáló zárat vagy jelet úgy kell alkalmazni, hogy annak felirata, jele, számjele jól olvasható legyen, és a vámárut/árut tartalmazó csomagokat, tartályokat vagy szállítóeszközöket észrevehető nyom hátrahagyása nélkül felnyitni, tartalmukat megváltoztatni vagy kicserélni ne lehessen.

(2) Az áru/vámáru azonosságának biztosítására szolgálhat:[213]

a)[214] a áru/vámáru közvetlen felügyelet alatt tartása;

b) a csomagra, szállítóeszközre vagy raktárhelyiségre alkalmazott vámzár (űrzár), függőpecsét, lakat, szalagzár;

c)[215] a áruról/vámáruról készült fénykép, ábra vagy a áru/vámáru leírása;

d)[216] az árun/vámárun alkalmazott jel (pl. pecsét, bélyegzőlenyomat);

e)[217] a áruból/vámáruból vett minta.

(3)[218] Az áru/vámáru azonosságának biztosítására akkor fogadható el a külföldi vámhivatal, az engedélyezett feladó/címzett vagy vasút által alkalmazott sértetlen zár, ha annak felirata, jele, számjele jól olvasható.

(4) A vámáru azonosságának biztosításánál a vámhivatal a vámérdekek biztosításának elsődlegessége mellett a vámeljárást kérő kívánságát is figyelembe veszi. Az azonosság biztosítására alkalmazott vámzárat vagy jelet sértetlenül meg kell őrizni, az csak a vámhivatal által vagy engedélyével távolítható el.

72. § (1)[219] A tv. 50. §-ának (1) bekezdése alkalmazásának minősül az olyan jogszabályban foglalt feltételek vámkezelés során történő érvényesítése, amelyek nem a beléptetés feltételeinek megtagadására vonatkozó korlátozásokat, tiltásokat írnak elő. A tv. 50. §-a (1) bekezdésének végrehajtásánál a külkereskedelmi törvény hatálya alá nem tartozó gépjárművek vámkezelésénél is alkalmazni kell a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek a gépjárművek behozatalával kapcsolatos feltételeket szabályozó rendeletében meghatározott korlátozásokat.

(2) A tv. 50. §-ának (2) bekezdése végrehajtásánál gyorsan romló és sürgős küldemények alatt a 60. §-ban meghatározottakat kell érteni.

(3) Az életmentő gyógyszerek, átültetendő szervek ilyen jellegét, gyógyszer esetén az illetékes kezelőorvos, más esetben a behozatalt kérő szerv vezetője által kiadott igazolással kell bizonyítani.

Vámáru és az áru vámkezelése

(A tv. 51-54. §-aihoz)

73. §[220] Amennyiben a kereskedelmi jellegű áru/vámáru vámkezelését - a beléptetést követő árutovábbítás vagy a nemzetközi vámokmányokkal történő vámkezelések kivételével - a rendelkezésre jogosult közvetlen képviselője kéri, úgy a közvetlen képviselőnek legalább vámkezelői képzettséggel kell rendelkeznie, melyet a vámhivatal felhívására igazolni kell.

74. §[221] (1)[222] A 17. számú Vámhivatal a tv. 52. §-ának (1) bekezdése alapján annak engedélyezi az egyszerűsített árunyilatkozat elektronikus úton történő benyújtását, akinek hiányos árunyilatkozat adással engedélyezte a vámhivatal az egyszerűsített vámeljárást és rendelkezik elektronikus vám elé állítási engedéllyel.

(2)[223] Az elektronikus árunyilatkozat-adásra vonatkozó szabályok figyelembevételével a vámszervezet központi szerve engedélyezheti a vámellenőrzéshez kapcsolódó kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítését, feltéve, hogy az ilyen úton adott adatok a vámellenőrzést meggyorsítják, folyamatossá, megbízhatóvá teszik, vámérdeket nem sértenek és az adatvédelemről szóló jogszabályoknak is megfelelnek.

(3)[224] A vámkezeléshez - az e § (5) bekezdésében foglaltak kivételével - az áruforgalom formalitásainak egyszerűsítéséről szóló 84/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rend.) meghatározott paraméterek alapján a vámigazgatás központi szervének engedélyével gyártott Egységes Vámárunyilatkozat (a továbbiakban: EV) fogadható el. Az EV-n a gyártást megrendelő és a gyártó cég nevét minden esetben fel kell tüntetni. A 17. számú Vámhivatal a gyártás során a paraméterek megtartását bármikor ellenőrizheti.

(4) EV benyújtásával kell kérni a pán-európai kumulációs térség országaival kötött szabadkereskedelmi megállapodásokban foglalt kedvezmény igénylése esetén fizetendő kumulációs vámteher kiszabását is.

(5)[225] Az írásbeli árunyilatkozat EV-től eltérő formában, de azonos adattartalommal történő benyújtását annak engedélyezi a fővámhivatal/vámhivatal

a) aki rendelkezik

1. egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó tevékenységi engedéllyel és/vagy

2. összevont árunyilatkozat adási engedéllyel és/vagy

3. D típusú vámraktár vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktár üzemeltetésére vonatkozó tevékenységi engedéllyel, és

b) vállalja, hogy az EV-től eltérő formában benyújtott árunyilatkozat mellett annak adatait számítógépes feldolgozásra közvetlenül alkalmas módon rögzítve is benyújtja.

(6) Vissza kell vonni az e § (5) bekezdése alapján kiadott engedélyt, ha:

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, továbbá

b) az engedélyes az engedélyben előírt kötelezettségeinek a felszólítás ellenére sem tesz eleget.

(7) A tv. 52. §-a (2) bekezdésében foglaltakon túl árunyilatkozatnak minősül:

a) a tv. 113. §-a (5)-(13) bekezdéseinek hatálya alá tartozók esetén árutovábbításra és raktározásra a Vámáru nyilvántartási könyv;

b)[226]

c) a tv. 2. számú mellékletének hatálya alá tartozók esetén a Felszerelési füzet és a Vámkedvezmény nyilvántartási könyv;

d) alkalmazási körében a nemzetközi vámokmány;

e) feladott útiholmi esetében - ha az útiholmi jelleg kétségtelenül megállapítható - az útipoggyászvevény;

f)[227] a nemzetközi postaforgalomban és a gyorspostaforgalomban alkalmazandó vámszabályokról szóló rendeletekben meghatározott okmányok;

g) a külső árutovábbítási eljárás esetén a Korm. rendelettel kihirdetett, az áruforgalom formalitásainak egyszerűsítéséről szóló Egyezményben meghatározott - a részes államok hivatalos nyelvén gyártott - nemzetközi vámokmány;

h) az egyszerűsített vámeljárásoknál a fővámhivatal által a tevékenységi engedélyben meghatározott fuvarozási vagy kereskedelmi okmány;

i) vasúti forgalomban az egyszerűsített árutovábbítás szabályai szerint fuvarozott vámáru esetén a belföldi fuvarlevél;

j) a vámeljárás során alkalmazandó NATO okmányok köréről, alkalmazásáról, valamint kibocsátásuk eljárási rendjéről szóló 15/2000. (IV. 14.) PM-HM együttes rendeletben (a továbbiakban: a NATO okmányokról szóló rendelet) meghatározott NATO okmányokat.

(8) Írásbeli árunyilatkozatnak kell tekinteni a következő árubejelentésre szolgáló okmányokat is:

a) vasúti forgalomban behozott és a határvámhivatal által továbbított vámáruk esetében a vasúti fuvarozó által kiállított "Vonatjegyzék"-et;

b) hajózási forgalomban belépéskor tranzitáruként továbbított vámáruk esetén az "Érkezési-indulási jelentés" elnevezésű nyomtatványt;

c) postaforgalomban a külön jogszabályban meghatározott okmányt;

d) a nemzetközi szerződésben meghatározott okmányt.

75. §[228] (1)[229] A kereskedelmi forgalomban benyújtott számla - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - akkor fogadható el, ha tartalmazza:

a) az eladó és a vevő (címzett) nevét, címét, telephelyét;

b) a kiállítás keltét és a számla számát;

c) az áru/vámáru származási országát, ha az árut/vámárut kísérő egyéb okiratból az nem állapítható meg;

d) az áru/vámáru kereskedelemben szokásos megnevezését, tömegét, térfogatát, vételárát, egységárát (árufajtánként külön-külön), valamint az azonosításhoz szükséges adatokat.

(2) A számla alakisághoz nem kötött. A benyújtott számlát el kell fogadni, ha az vagy a vámkezeléshez benyújtott egyéb okmányok az e § (1) bekezdésében foglalt adatokat tartalmazzák.

(3) A vámkezeléshez elfogadható az elektronikus úton küldött számla is.

(4)[230] Ahhoz a vámkezeléshez, amelyhez a behozatalhoz/kivitelhez adásvételi ügylet nem kapcsolódik, vagy adásvételi ügylet esetében a vámkezelni kért küldemény vámértéke/értéke az e rendelet 1. §-a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közzétett értékhatár 25%-ának ezer forintra kerekített összegét nem haladja meg, olyan számla is elfogadható, amely az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően csak a következő adatokat tartalmazza: a behozott vámáru/vámáruk, kivitt áru/áruk megnevezését, vámértékét/értékét, összevont vámértékét/összértékét, a küldő és a címzett adatait.

(5)[231] Abban az esetben, ha a (4) bekezdésben említett számla nem tartalmazza a rajta felsorolt vámáruk egyedi vámértékét, a vámáru felett rendelkezésre jogosult saját értékmegosztása alapján is kimunkálhatja azt.

(6)[232] Nem fogadható el a számla, ha:

a) adatai olvashatatlanok,

b) adatai eltérnek a vámkezelni kért vámárura vonatkozó adatoktól,

c) azon a kiállító által nem igazolt javítás, törlés, átírás tapasztalható és az igazolás pótlásáról nem gondoskodnak,

d)[233]

(7)[234] Számla csatolása nélkül végezhető el:

a) az árutovábbítás, kivéve az e rendelet 12. §-a (10) bekezdésének b) pontjában foglaltakat;

b) a belföldi tértiáru, valamint az ideiglenes kiviteli eljárásból változatlan állapotban visszahozott belföldi áru belföldi forgalom számára való vámkezelése;

c) a vámáru alaktalanítása, megsemmisítése, ellenszolgáltatás nélküli felajánlása;

d) a tv. 20. §-ának (5) bekezdése alapján egyszerűsített vámérték megállapítással történő vámkezelés;

e)[235] a nem kereskedelmi jellegű áru/vámáru vámkezelése;

f) szervezetek részére ellenszolgáltatás nélkül ajándékozási okirattal érkező vámáruk vámkezelése;

g) az aktív feldolgozás során keletkezett hulladék vagy melléktermék vámkezelése;

h) a vámhatóság zálogjogát megelőző zálogjog érvényesítése esetében a belföldi forgalom számára való vámkezelés;

i) a csővezetéken - ideértve az elektromos vezetéket is - érkező vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelése azzal a feltétellel, hogy az értéknyilatkozat alapján megállapított vámértéket a számla beérkezését követően szükség szerint helyesbíteni kell;

j)[236]

k)[237] a tv. 103. §-ának (3)-(4) bekezdése, a tv. 105. §-ában meghatározott a légi járműből lefejtésre kerülő üzemanyagra vonatkozó, továbbá a tv. 118. §-ának (1) bekezdése és a tv. 123/C. §-a szerinti vámkezelés;

l)[238] a NATO okmányok fedezetével szállított árura/vámárura vonatkozó vámkezelés;

m)[239] a tv. 136. §-ában foglaltak fenntartásával a magánvámraktárból bizományosi értékesítés vagy vevőszolgálati igények kielégítése céljából raktározott vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelése.

(8)[240] Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a normál eljárásban a belföldi forgalom számára történő vámkezeléshez csatolni kell a vámkezelést kérő nyilatkozatát arról, hogy ismeri a termékre vonatkozó hazai termékbiztonsági előírásokat, és a belföldi forgalom számára vámkezelni kért vámáruk rendelkeznek a hazai termékbiztonsági előírásoknak megfelelő okmányokkal, illetve engedélyekkel. A nyilatkozat mintáját a PM rendelet tartalmazza.

(9)[241] A tv. 52. §-ának (3) bekezdése alapján minden, az e § (7) bekezdésében nem említett vámkezeléshez a számla benyújtása kötelező.

(10)[242] Nemzetközi megállapodás alapján a kiviteli irányú vámkezelésnél a vámhivatal a számlát bélyegzőlenyomatával láthatja el, illetőleg csak olyan vámáru vámkezelését végezheti el, amelyre vonatkozó vámokmányon az exportőr ország vámhatóságának bélyegzője szerepel.

76. §[243] (1) A nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtereken, a nemzetközi hajókikötőkben, valamint indokolt esetben a jelentős személyforgalmat lebonyolító közúti határátkelőhelyeken az országos parancsnok - a HOP országos parancsnokának véleményét figyelembe véve - "zöld folyosó"-t létesíthet. A zöld folyosót az utas akkor veheti igénybe, ha a tv. 52. §-ának (4) bekezdése alapján - a Vámjegy alkalmazása esetének kivételével a szóbeli árunyilatkozat adás feltételei fennállnak. A "zöld folyosó"-n áthaladók vámáruit a vámhivatal szúrópróbaszerűen ellenőrzi, és az ellenőrzés eredményének megfelelően jár el.

(2) Az utas vámköteles vagy engedélyköteles vámáruval csak az ún. "piros folyosó"-t veheti igénybe. A "piros folyosó"-n a vámhivatal vámvizsgálatot tart, és az utas által behozott vámárukat a vámjegy alkalmazása kivételével írásbeli árunyilatkozat alapján vámkezeli.

(3) A tv. 52. §-ának (8) bekezdése alapján a vámáru megtekintését annál a vámhivatalnál kell kérni, ahol a vámáru vám elé állítását kérik. A vámhivatal az e rendelet 70. §-a (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakat értelemszerűen alkalmazza. Az eljárásról - beleértve a mintavételt is - jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A vámkezelésre kerülő vámárunak az árunyilatkozat benyújtása előtti megtekintésére, kérelemre, a vámhivatal jelenlétével és általában akkor kerül sor, ha a rendelkezésre álló okmányokból az árunyilatkozat adásához szükséges adatok egyértelműen nem állapíthatók meg, vagy ilyen okmányok nem állnak rendelkezésre.

(5) A NATO okmányok fajtáit, alaki és tartalmi követelményeit a NATO okmányokról szóló rendelet tartalmazza.

77. §[244] (1)[245] A tv. 53. §-ának (1) bekezdésében meghatározott illetékességi terület alatt - a vámraktározás és a vámszabad területi ki- és betárolások, továbbá a vámraktár és a vámszabad terület létesítésére vonatkozó tevékenységi engedélyben meghatározott egyszerűsített vámeljárások kivételével - a közigazgatási megye, illetve Budapest közigazgatási területét kell érteni.

(2) Intézési vámhivatalként - beleértve az engedélyt kiadó fővámhivatalt is - az a vámhivatal jelölhető ki, ahol az engedélyesnek a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban az adott vámeljárást rendszeresen, legalább húsz alkalommal végezték el vagy az üzleti terv alapján fogják elvégezni.

(3) A egyszerűsített árunyilatkozattal történő egyszerűsített vámeljárások során a tv. 52. §-ának (9) bekezdésében foglaltakra figyelemmel:

a) a tv. 53. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott hiányos árunyilatkozatként

1. kiviteli irányú vámeljárások esetén az EV 1., 2., 3. példányait,

2. behozatali irányú vámeljárások esetén - ideértve a vámraktározást is - az EV 6., 7., 8. példányait

a PM rendelet mellékletében meghatározott adattartalommal kiállítva kell benyújtani;

b) a tv. 53. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyettesítő okmányként az a fuvarozási vagy kereskedelmi okmány fogadható el, amely tartalmazza a hiányos árunyilatkozaton kötelezően feltüntetendő adatokat;

c)[246] a tv. 53. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott helyi vámkezelésnél alkalmazott nyilvántartás adatainak körét és a nyilvántartás vezetésének, valamint hitelesítésének formáját az e rendelet 80. §-ának (8)-(9) bekezdései állapítják meg.

(4) A vámhivatal a hiányos árunyilatkozatot a kötelezően csatolandó okmányok benyújtása nélkül akkor fogadja el, ha:

a) az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó okmány létezik és érvényes, továbbá

b) az okmányt az árunyilatkozatot adó akaratán kívül álló okok miatt nem csatolták, valamint

c) a vámkezelés elvégzésének késedelme megakadályozná az áruk/vámáruk átengedését vagy magasabb vámteher kerülne alkalmazásra.

(5) Amennyiben az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó árunyilatkozatot a kötelezően csatolandó okmányok benyújtása nélkül fogadta el a vámhivatal és a be nem nyújtott okmányok kedvezőbb vámtétel alkalmazására vonatkoznak, az engedélyes a tevékenységi biztosíték számításánál a kedvezőbb vámtételt nem alkalmazhatja.

(6) A helyettesítő okmánnyal történő egyszerűsített árunyilatkozat adás abban az esetben engedélyezhető, ha a helyettesítő okmány a vámeljárás alá vont árukra/vámárukra vonatkozó hiányos árunyilatkozaton feltüntetendő adatokat tartalmazza.

(7) A tevékenységi engedélyben az alkalmazható helyettesítő okmányokat meg kell határozni.

(8) A helyettesítő okmány eredeti és két másolati példányát - eredeti aláírással - kell benyújtani az intézési vámhivatalnak. Az intézési vámhivatal a helyettesítő okmányok magyar nyelvű fordítását az árunyilatkozatot benyújtótól megkövetelheti.

(9) Helyi vámkezelés esetén a vonatkozó vámeljárás alá vonás az engedélyes telephelyén, illetve a fővámhivatal által a tevékenységi engedélyben jóváhagyott más helyen végezhető.

(10)[247] Helyi vámkezelés esetén az áruátengedés időpontja a nyilvántartásba történő bejegyzés napja.

78. §[248] (1)[249] A tv. 53. §-ának (7) bekezdésében meghatározott egyszerűsített vámeljárás keretében történő összevont árunyilatkozat adására vonatkozó kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell benyújtani, és a kérelemhez csatolni kell a tv. 54. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését igazoló okmányokat. A vámhivatal az összevont árunyilatkozat adását határozattal engedélyezi.

(2) Az összevont árunyilatkozat adására vonatkozó engedély visszavonására a tv. 54. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A vámhivatal az egyszerűsített árunyilatkozat elfogadását követően dönt a vámvizsgálat módjáról, valamint a vámáru kiadásáról.

(4) Az összevont árunyilatkozatot és a kötelezően csatolandó okmányok közül a még be nem nyújtott okmányokat legkésőbb az összevonási időszak leteltét követő harmadik munkanapon be kell nyújtani.

79. §[250] (1) A kiegészítő árunyilatkozatot és a még be nem nyújtott mellékleteit legkésőbb a tv. 53. §-ának (8) bekezdésében meghatározott összevonási időszak leteltét követő három munkanapon belül kell benyújtani. A kiegészítő árunyilatkozat adatait - a fővámhivatal által, az engedélyben meghatározott formában - közvetlen számítástechnikai feldolgozásra alkalmas módon rögzítve is be kell nyújtani.

(2) Amennyiben a benyújtott kiegészítő árunyilatkozat visszaadására kerül sor, úgy a visszaadás során három munkanapos határidőt kell meghatározni a kiegészítő árunyilatkozat ismételt benyújtására.

(3)[251] Nem kell kiegészítő árunyilatkozatot benyújtani az árutovábbítás, vámraktározás egyszerűsített vámeljárásokban a D típusú vámraktárban vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktárban történő vámraktározás vámeljárás kivételével.

(4)[252] A tv. 53. §-ának (8) bekezdésében meghatározott vámmentes vámkezelés/vámeljárás alatt a vámteher-fizetési kötelezettséggel nem járó vámkezelést/vámeljárást kell érteni.

(5)[253] A tv. 53. §-ának (7)-(8) bekezdésében, valamint az e rendelet 99. §-ának (6) bekezdésében meghatározott 10 napos időszak alatt a naptári hónap 1-10., 11-20., 21-31-ig terjedő időszakait (dekádjait) kell érteni.

(6)[254] A kiviteli irányú egyszerűsített vámeljárások kiegészítő árunyilatkozatainak a tv. 53. § (8) bekezdésében meghatározott összevonási időszak alatt egyszerűsített vámeljárás alá vont és kiléptetett áruk/vámáruk összesített adatait kell tartalmazni. Amennyiben a kiléptetés az összevonási időszakot követően - az e rendelet 151. §-ában meghatározott időszakon belül - valósul meg, úgy annak adatait a soron következő elszámolással kell benyújtani.

80. §[255] (1) Az egyszerűsített eljárás iránti kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell a fővámhivatalnál előterjeszteni.

(2)[256] Az egyszerűsített eljárás iránti kérelemhez a tv. 54. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat igazoló okmányokon túl csatolni kell:

a) tevékenységi engedély köteles vámeljárás esetén a tevékenységi engedélyt vagy az arra vonatkozó kérelmet és mellékleteit;

b) a tv. 53. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjai esetén azon áruk/vámáruk vámtarifaszámát (hat számjegyig), kereskedelmi és tarifális megnevezését, amelyeket az egyszerűsített eljárás alá kíván vonni;

c) a tv. 53. §-a (2) bekezdésének c) pontja esetén az e bekezdés b) pontjában foglaltakon túl - az aktív, passzív, vámfelügyelet melletti, illetve a vámszabad területen végzett feldolgozás vámeljárások, továbbá az e rendelet 81/B. §-ának (9) bekezdésében meghatározott kis értékű küldemények eseti jellegű kiviteli vámeljárás alá vonása kivételével - az áruk/vámáruk azonosítási számát (cikkszámát) is tartalmazó árujegyzéket;

d)[257]

(3)[258] Az e § (1) bekezdése szerinti kérelem tárgyában a fővámhivatal alakszerű határozattal dönt.

(4)[259] A fővámhivatal az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó engedélyt:

a)[260] a gazdasági vámeljárások esetén - kivéve a ideiglenes behozatali vámeljárást - az általa normál engedélyezési eljárással kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezőnek, vagy

b) vámteher kiszabással járó vámeljárások esetén - az a) pontban meghatározottak kivételével - a vámfizetésre kötelezett rendelkezésre jogosultnak, vagy

c) az a)-b) pontban meghatározottak kivételével a vámkezelést kérőnek adja ki.

(5)[261] Az engedélyes haladéktalanul közölni köteles a fővámhivatallal az engedélyezési feltételekben - az áruk/vámáruk cikkszámainak kivételével - bekövetkezett változásokat. A fővámhivatal az engedélyezési feltételek meglétét megvizsgálja, és ennek megfelelően dönt a tevékenységi engedély módosításáról. Az áruk/vámáruk cikkszámaiban bekövetkezett változásokat az elszámolás során kell a fővámhivatallal írásban közölni.

(6)[262] Az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó engedély érvényességi idejét:

a) az adott vámeljárásra vonatkozó, a fővámhivatal által normál engedélyezési eljárásban kiadott tevékenységi engedély érvényességével összhangban, vagy

b) a tv. 8. §-a (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységi vámbiztosíték érvényességével összhangban, vagy

c) visszavonásig

határozza meg a fővámhivatal.

(7)[263] Az engedély érvényességi ideje több alkalommal is meghosszabbítható, amennyiben annak feltétele és indokoltsága fennáll.

(8)[264] Az egyszerűsített eljárás engedélyese a fővámhivatal által - a tevékenységi engedélyezés során - jóváhagyott, a vámellenőrzés céljára is megfelelő számítógépes nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapíthatók az egyszerűsített eljárás alatt álló áruk/vámáruk adatai. A vámkiszabással nem járó vámeljárások és a vám-visszatérítéses aktív feldolgozás esetén - a számítógépes nyilvántartási rendszernek átmeneti műszaki hiba miatti leállásakor a (9) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartás - a vámhatóság értesítése mellett - egyéb (manuális) módon ideiglenesen vezethető, a rögzített adatokat azonban a rendszerhiba kijavítását követően haladéktalanul - de legkésőbb a fővámhivatal részére küldendő elektronikus üzenet elküldése előtt - be kell vezetni a számítógépes nyilvántartásba.

(9)[265] A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a tevékenységi engedély számát, az engedélyező fővámhivatal nevét, az egyszerűsített eljárás formáját;

b) az engedélyes, megbízó nevét, címét, ügyfél-azonosító számát, telephelyét vagy az eljárás végzésére a fővámhivatal által engedélyezett egyéb helyet;

c) a nyilvántartás sorszámát;

d) az egyszerűsített árunyilatkozat azonosítószámát és az áruátengedés dátumát (év, hó, nap, óra, perc), helyi vámkezelés esetén a fővámhivatal által elektronikus úton adott nyilvántartási számot és annak dátumát (év, hó, nap, óra, perc);

e) az esetleges megelőző vámeljárás azonosítószámát;

f) az egyszerűsített árunyilatkozat 31., 33., 36., 37., 38. és 47. rovatában lévő adatokat, továbbá az áru/vámáru értékét devizában és forintban, különös mértékegységben kifejezett mennyiségét, vámterhét jogcímenként;

g) az egyszerűsített vámeljárást lezáró vámigazgatási eljárás azonosító- vagy tételszámát (elintézésre vonatkozó adatokat), vámteherfizetéssel járó vámeljárás esetén a pénzügyi teljesítés adatait;

h) az egyszerűsített árunyilatkozathoz, valamint a vámeljárást lezáró vámigazgatási eljáráshoz tartozó egyéb okmányok megnevezését, azonosítószámát és dátumát, továbbá a tiltó, korlátozó rendelkezések betartására vonatkozó okmány esetén, a fenti adatokon túl annak érvényességét, valamint a felhasznált mennyiséget és/vagy értéket és a maradványt;

i) helyi vámkezelés esetén az áru/vámáru:

1. azonosítási számát (cikkszámát),

2. egységárát;

j) minden egyéb adatot, amely az áruk/vámáruk azonosításához szükséges lehet.

(10)[266] Ha az engedélyes olyan kereskedelmi vagy könyvviteli nyilvántartással rendelkezik, amely tartalmazza a (9) bekezdésben meghatározott adatokat, melyek felhasználhatók ellenőrzés céljára, akkor a vámhatóság e nyilvántartást köteles - az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó szabályok alkalmazásával - elfogadni.

(11)[267] A nyilvántartást az engedélyesnél hozzáférhetővé kell tenni a felügyeletet ellátó fővámhivatal számára.

(12)[268] A tv. 54. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában - a végleges növény- vagy állat-egészségügyi bizonyítvány kivételével - a szállítmányonként bemutatandó engedély alatt a szállítmányt kísérő és egyszer felhasználható (nem maradványozható) engedélyt [így különösen a 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó áruk/vámáruk behozatalához, átviteléhez vagy kiviteléhez szükséges hatósági engedélyt] kell érteni.

(13)[269] Az egyszerűsített vámeljárás alkalmazása szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, ha

a) az engedélyes az egyszerűsített vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk tekintetében nem vezeti a tevékenységi biztosíték megállapítására vonatkozó, az e rendelet 15. §-a (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott nyilvántartást,

b) a nyilvántartás adattartalmát olyan hiányosan vezeti, amely alapján nem ellenőrizhetők az egyszerűsített vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk és/vagy a tevékenységi biztosítékra vonatkozó adatok,

c) az engedélyes a vámhivatal felszólítása ellenére a nyilvántartásában észlelt - a b) ponton kívüli - hiányosságot nem szüntette meg. Ilyen hiányosságnak tekinthető a nyilvánvaló tévedés, így különösen a név- vagy számelírás, a számítási hiba,

d) elszámolási kötelezettségének az e rendelet 79. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül sem tesz eleget,

e) kumulációs vámteher-fizetési kötelezettség esetén az e rendelet 208. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget.

(14)[270] A tv. 54. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában - a végleges növény- vagy állat-egészségügyi bizonyítvány kivételével - a szállítmányonként bemutatandó engedély alatt a szállítmányt kísérő és egyszer felhasználható (nem maradványozható) engedélyt [így különösen: a 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó áruk/vámáruk behozatalához, átviteléhez vagy kiviteléhez szükséges hatósági engedélyt] kell érteni.

(15)[271] Az egyszerűsített vámeljárás alkalmazása szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, ha

a) az engedélyes az egyszerűsített vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk tekintetében nem vezeti a tevékenységi biztosíték megállapítására vonatkozó az e rendelet 15. §-a (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott nyilvántartást,

b) a nyilvántartás adattartalmát olyan hiányosan vezeti, amely alapján nem ellenőrizhetők az egyszerűsített vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk és/vagy a tevékenységi biztosítékra vonatkozó adatok,

c) az engedélyes a vámhivatal felszólítása ellenére a nyilvántartásában észlelt - a b) ponton kívüli - hiányosságot nem szüntette meg. Ilyen hiányosságnak tekinthető a nyilvánvaló tévedés, így különösen a név- vagy számelírás, a számítási hiba,

d) elszámolási kötelezettségének az e rendelet 79. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül sem tesz eleget,

e) kumulációs vámteher fizetési kötelezettség esetén az e rendelet 208. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget.

Belföldi forgalom számára történő vámkezelés egyszerűsített eljárásának szabályai[272]

81. §[273] (1) A belföldi forgalom számára történő vámkezelésre vonatkozó hiányos árunyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább az EV 1., 8., 14., 21., 31., 33., 36., 37., 40., 44., 54. számú rovatainak adatait, továbbá

a) az áruk/vámáruk kereskedelmi és tarifális megnevezését úgy, hogy abból ellenőrizhető legyen a Kereskedelmi Vámtarifa hat-, ha a vámterhet biztosítani kell tízjegyű vámtarifaszámai alá történő besorolás, és

b) a végleges vagy ideiglenesen elfogadott vámértéket (az EV 22., 42. rovataiba), ha a vámáru után vámbiztosítékot kell nyújtani vagy az adott vámeljárás során a vámterhet ki kell szabni, és

c) minden olyan további adatot, amelyet a vámhatóság szükségesnek tart az áruk azonosítása, a behozatali tiltó, korlátozó rendelkezések megtartása céljából.

(2) Ha a belföldi forgalom számára történő vámkezelés tarifális vámkedvezmények alkalmazásával történik, akkor a vámkedvezményre jogosító okmányt minden esetben be kell nyújtani a hiányos árunyilatkozathoz.

(3) A helyettesítő okmánnyal történő belföldi forgalom számára történő vámkezelés esetén az e § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) A helyettesítő okmánnyal kért vámkezelés esetén a fővámhivatal engedélyezheti, hogy a helyettesítő okmányon a vámkezelést indítványozó szöveges kérelmet (EV 44. rovat) egy adott időszakra vonatkozó általános kérelem helyettesítsen. Az engedély számát a helyettesítő okmányon fel kell tüntetni.

(5)[274] Helyi vámkezelési tevékenységi engedély - az e rendelet 81/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltak fenntartásával - annak adható, aki az eljárás alá vont vámáru tekintetében vámfizetésre kötelezett.

(6) Amennyiben a helyi vámkezelés engedélyese az engedélyezéskor nem rendelkezik az elektronikus vám elé állításra vonatkozó külön engedéllyel, úgy tevékenységét csak az elektronikus vám elé állításra vonatkozó külön engedély birtokában kezdheti meg.

(7)[275] A helyi vámkezelés engedélyese - a D vagy a helyi vámkezelés engedélyt is tartalmazó E típusú vámraktár engedélyese kivételével - köteles a vámeljárás alá vonásról (nyilvántartásba vételről) az elektronikus vám elé állításra vonatkozó szabályok alkalmazásával napi egyszeri alkalommal elektronikus üzenettel tájékoztatni a fővámhivatalt, amely elektronikus úton - automatikusan és folyamatosan - ad választ a tájékoztató üzenet tudomásul vételéről. A vámhatóság az áru/vámáru hatékony vámfelügyelet alatt tartása érdekében köteles olyan rendszert üzemeltetni, amely biztosítja az elektronikus üzenetek folyamatos feldolgozását.

(8)[276] A helyi vámkezelés engedélyesének az áru/vámáru nyilvántartásba vételének és átengedésének, illetve a vámáru kiadásának igazolása céljából ki kell nyomtatnia az eljárás alá vont áruhoz/vámáruhoz tartozó

a) előnapló számot és bruttó tömeget,

b) számlaszámot, devizanemet és összeget, továbbá

c) a nyilvántartásba vételi dátumot (óra, perc pontossággal)

tartalmazó folyamatos sorszámmal ellátott dokumentumot, és ezt a (7) bekezdésben meghatározott, a fővámhivatal elektronikus válaszát tartalmazó igazolás mellékleteként kell kezelnie.

(9)[277] A helyi vámkezelés engedélyesének tevékenysége gyakorlása során az e rendelet 88. §-a (3) bekezdésében meghatározott zárakat kell alkalmaznia.

Gazdasági vámeljárások egyszerűsített eljárásának szabályai[278]

81/A. §[279] (1) Gazdasági vámeljárások esetén az e rendelet 77-81. §-aiban, illetve passzív feldolgozás vámeljárás esetén a 81/B. §-ában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni, vámraktározás vámeljárás esetében a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel. A gazdasági vámeljárások egyszerűsített eljárásban történő vámkezelésére annak adható tevékenységi engedély, aki az adott gazdasági vámeljárásra vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkezik. Az egyszerűsített vámeljárás engedélyezésére vonatkozó kérelem az adott gazdasági vámeljárásra vonatkozó kérelemmel egyidejűleg is elbírálható.

(2) Vámraktározás egyszerűsített eljárás esetén az áru/vámáru vámtarifaszámát minden esetben a magyar alszámmal bezárólag meg kell adni.

(3) Nem engedélyezhető egyszerűsített vámraktározás vámeljárás az F típusú vámraktárban, továbbá helyi vámkezelés egyszerűsített eljárás a B típusú vámraktárakban.

(4) A D típusú vámraktár működésének engedélyezése automatikusan magában foglalja a vámraktárból belföldi forgalom számára történő vámeljárásra vonatkozó helyi vámkezelés egyszerűsített engedélyt is. Ebben az esetben a raktárnyilvántartásnak a belföldi forgalom számára történő helyi vámkezelési adatokat is értelemszerűen tartalmaznia kell. A belföldi forgalom számára történő vámkezeléshez külön tevékenységi biztosítékot megkövetelni nem kell. A vámteher biztosítására a vámraktári működési engedélyhez nyújtott tevékenységi vámbiztosíték szolgál. A helyi vámkezeléssel belföldi forgalom számára történő vámkezelés szabályait azonban alkalmazni kell. A megbízók tekintetében a tv. 54. §-ának (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállását nem kell vizsgálni és az előzetes engedélyezést nem kell alkalmazni.

(5)[280] Nem kell külön nyilvántartást vezetni az egyszerűsített eljárás céljára, ha a raktárnyilvántartás az egyszerűsített eljárásban meghatározott adatokat maradéktalanul tartalmazza.

(6) A gazdasági vámeljárásokat lezáró vámeljárás alá vonásra az egyszerűsített eljárások külön engedély birtokában alkalmazhatók.

(7)[281] Vámraktározás, aktív feldolgozás, vámfelügyelet melletti feldolgozás, továbbá vámszabad területi be-, illetve kitárolás vámeljárások helyi vámkezelés engedélyese köteles a vámeljárás alá vonásról (nyilvántartásba vételről) az elektronikus vám elé állításra vonatkozó szabályok alkalmazásával dekádonként elektronikus üzenettel tájékoztatni a fővámhivatalt, amely elektronikus úton - automatikusan és folyamatosan - ad választ a tájékoztató üzenet tudomásul vételéről.

Kiviteli vámeljárások egyszerűsített eljárásának szabályai[282]

81/B. § (1) Kiviteli vámeljárások esetén az e rendelet 77-81. §-aiban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az e § (2)-(8) bekezdéseiben meghatározott eltérésekkel.

(2) A kiviteli irányú vámkezelésre vonatkozó hiányos árunyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább az EV 1., 2., 8., 14., 17., 31., 33., 35., 37., 38., 44., 54. számú rovatainak adatait, továbbá

a) az áruk/vámáruk kereskedelmi és tarifális megnevezését úgy, hogy abból ellenőrizhető legyen a Kereskedelmi Vámtarifa tízjegyű vámtarifaszámai alá történő besorolás,

b)[283] az áru értéket (az EV 22. rovatába),

c) minden olyan további adatot, amelyet a vámhatóság szükségesnek tart az áruk azonosítása, a kiviteli tiltó, korlátozó rendelkezések megtartása céljából.

(3) Az EV 3. számú példányának 44. rovatában fel kell tüntetni az "egyszerűsített export" bejegyzést.

(4)[284] A helyettesítő okmánnyal történő egyszerűsített árunyilatkozat adás abban az esetben engedélyezhető, ha az tartalmazza a (2) bekezdésben meghatározott hiányos árunyilatkozaton feltüntetendő adatokat.

(5)[285] A kiviteli vámeljárások során helyi vámkezelési engedély

a) az áru tulajdonosának, továbbá

b) az újrakivitelre kerülő vámáru feladójának, vagy

c) a szolgálati vagy állandó vámfelügyeleti helyet (a továbbiakban: vámkezelő helyet) üzemeltető vámügynöknek, valamint

d) az engedélyezett feladónak

(a továbbiakban: engedélyezett exportőr) adható.

(6) A helyi vámkezelés során kivitelre kerülő áruk/vámáruk kiléptetésének igazolására a kiviteli irányú hiányos árunyilatkozatéval egyező adattartalmú EV 1., 2., 3. számú példányait kell alkalmazni. Az EV 1., 2., 3. számú példányainak hitelesítése történhet előzetesen az engedélyt kiadó fővámhivatal által, vagy az engedélyezett exportőr PM rendeletben meghatározott - különleges bélyegzőjének alkalmazásával.

(7) Fővámhivatal által történő előzetes hitelesítés az EV "A" rovatában elhelyezett - dátumot nem tartalmazó bélyegzőlenyomattal, sorszámmal és aláírással történik.

(8) Az engedélyezett exportőr különleges bélyegzőlenyomata nyomdai úton is elhelyezhető az EV-n.

(9)[286] Kis értékű küldemény, amelynek összértéke a 4000 eurónak az e rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján kihirdetett árfolyammal számított forintértékét nem haladja meg.

(10)[287] A kiviteli irányú vámeljárások helyi vámkezelés engedélyesének tevékenysége gyakorlása során az e rendelet 88. §-ának (3) bekezdésében meghatározott zárakat kell alkalmaznia.

Árutovábbítás vámeljárás egyszerűsített eljárásának szabályai

81/C. §[288] Az árutovábbítás egyszerűsített vámeljárás alatt a Tranzitegyezmény szerinti árutovábbítást kell érteni.

Közös szabályok

81/D. §[289] (1) Az egyszerűsített vámeljárásoknak a törvényben és e rendeletben meghatározott nyilvántartásai a tevékenységi engedélyben meghatározott telephelyeken, illetve jóváhagyott egyéb helyeken külön-külön is vezethetők. A kiegészítő árunyilatkozatot és mellékleteit több helyen vezetett nyilvántartás esetén nyilvántartásonként vagy összesítve kell benyújtani.

(1)

(2)[290] Amennyiben a közvetlen elektronikus kapcsolat biztosított az egyszerűsített vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk nyilvántartásának vezetésre kötelezett és a nyilvántartás céljára szolgáló adatbázis között, az adatbázis a fővámhivatal illetékességi területén kívüli helyen is üzemeltethető.

(3)[291] Az egyszerűsített vámeljárások során az e rendelet 77-81/C. §-aiban nem szabályozott kérdésekben az adott vámeljárásra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

Az árunyilatkozat ellenőrzése

(A tv. 55. §-ához)

82. §[292] (1) A vámhivatal az árunyilatkozatot alaki és tartalmi szempontból ellenőrzi és ennek eredményeként elfogadja vagy visszaadja. Az elfogadás vagy visszaadás pontos időpontját a vámhivatal írásban igazolja (év, hónap, nap, óra, perc).

(2) A tv. 55. §-a (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából nyilvánvaló tévedésnek minősül minden olyan helytelen adat bejegyzése, amely szám elírásából, számszaki hibából adódik.

Nem tekinthető tévedésnek különösen:

a) a helytelen tarifális megnevezés és vámtarifaszám együttes téves alkalmazása;

b) nem számszaki hibából eredő vámérték és a mennyiség, mennyiségi egység együttes téves alkalmazása;

c) más ügyfél azonosító adatainak bejegyzése, saját azonosító adat téves feltüntetése.

(3) Amennyiben a vámhivatal az írásbeli árunyilatkozatot az ellenőrzés alapján visszaadja, annak okát - az árunyilatkozaton feljegyezve - közli a vámkezelést kérővel. Az el nem fogadott árunyilatkozat az áru/vámáru vámjogi helyzetét nem változtatja meg és a vámkezelést kérőt nem mentesíti a jogszabályban előírt további kötelezettségei alól.

(4) A tv. 55. §-a (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásában az árunyilatkozat különösen akkor nem felel meg a vámjogszabályok rendelkezéseinek, ha

a) a kérelmet nem az előírt nyomtatványon, nem megfelelő példányszámban nyújtották be, és - amennyiben az szükséges - betétlapot nem csatoltak;

b) a kitöltött nyomtatvány, illetőleg valamelyik példánya olvashatatlan.

(5)[293] Az árunyilatkozat tartalmi vizsgálata alkalmával ellenőrizni kell, hogy

a) az árunyilatkozathoz a számla, a vámértékbevallás és - ha szükséges - a pótlap csatolása megtörtént-e;

b) az árunyilatkozat egymással összefüggő rovatai között nincs-e feltűnő ellentmondás.

(6)[294]

(7) A vámszervezet központi szerve a vámkezelésnek az árunyilatkozat benyújtása napján való elvégzésére különösen akkor ad általános engedélyt, ha egyes áruk/vámáruk gyors szállításához alapvető érdek fűződik.

83. § (1) A tv. 55. §-ának (6) bekezdése alkalmazásakor az áru azonossága akkor nem állapítható meg, ha a külső áruvizsgálat eredménye és a vámkezeléshez benyújtott árunyilatkozat és egyéb okmányok adatai eltérőek (pl. csomagok jele, száma, súlya).

(2) A kért vámkezelés nem hajtható végre, ha

a) ahhoz jogszabály behozatali engedély vagy tevékenységi engedély, illetve igazoló bizonyítvány vagy nyilatkozat bemutatását rendeli el (így különösen: növény- vagy állategészségügyi bizonyítvány, jogszabályban előírt megfelelőségi tanúsítvány és származási bizonyítvány, jövedéki engedély, az engedélyező hatóság által záradékolt előszámla, fegyver- és lőszerkísérő igazolvány, környezet- és természetvédelmi engedély) és azt nem nyújtják be;

b) az árunyilatkozat adatai nem a rovatoknak megfelelően kerültek bejegyzésre és azok javítására nincs lehetőség;

c) az árunyilatkozat adattartalma a vámkezelési módnak megfelelően nem kielégítő, és az adatok pótlásáról a vámvizsgálat ideje alatt nem gondoskodnak.

d)[295] a vámfizetésre kötelezett vagy képviselője nem nyújtja a tv. 29. §-ának (1) bekezdése szerinti vámbiztosítékot.

(3) A (2) bekezdés a) pontja alapján - ha nemzetközi egyezmény eltérően nem rendelkezik - nem utasítható vissza az árunyilatkozat, ha a kért vámkezelési mód a kérelemtől eltérően ugyan, de elvégezhető (például származási bizonyítvány hiányában kedvezőbb vámtétel helyett a vámtarifa II. hasábjában foglalt vámtétel alkalmazható a belföldi forgalom számára történő vámkezelés során).

(4)[296] A vámkezelést kérő akkor nem tesz eleget árubemutatási kötelezettségének, ha a vámkezelni kért áru/vámáru csomagolásának felbontásához, kicsomagolásához, ki- és beraktározásához szükséges feltételeket nem biztosítja, vagy a áru/vámáru bemutatását más okból megtagadja.

(5)[297]

(6) Ügyfélazonosító szám alatt a tv. 157. §-ában írt adat értendő.

84. §[298] (1) Az áruátengedést és/vagy a vámáru kiadását a vámhivatalnak írásban kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell az áruátengedés/vámáru kiadás pontos időpontját (év, hónap, nap, óra, perc).

(2) Az e § (1) bekezdésétől eltérően amennyiben az áruátengedésre és/vagy a vámáru kiadásra a vámeljárás befejezésekor kerül sor, ennek tényét és pontos időpontját, valamint a vámeljárás megtörténtét a benyújtott árunyilatkozaton kell igazolni. Az igazolásának tartalmaznia kell minden olyan információt és adatot, amely az elvégzett vámkezelésre vonatkozik (így különösen: az áru azonosítására, a mintavételre, a vámérték végleges meghatározásának elhalasztására, a vámkezelés során bevont okmányokra, az azonnali befizetés igazolására).

Árutovábbítás

(A tv. 56-59. §-aihoz)

85. §[299] (1) Az árutovábbítás vámeljárás során az áruátengedésről a vámteher biztosítását követően kell dönteni.

(2) Az árutovábbítást - amennyiben nemzetközi egyezmény, a törvény vagy e rendelet másként nem rendelkezik - EV benyújtásával kell kérni.

86. §[300] (1) A tv. 57. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában a vámhivatal a vámkezelést kérő kérelmétől eltérően akkor jelöli ki a rendeltetési vámhivatalt, ha a továbbított vámáru vámkezelésére jogszabály különös illetékességi feltételt állapít meg.

(2)[301] Az árutovábbítást kérő az árut/vámárut további vámkezelés céljából, meghatározott határidőn belül változatlan állapotban - az e rendelet 87. §-ának (1) bekezdésében foglaltak kivételével - köteles a rendeltetési vámhivatalnál vám elé állítani, vagy a kiléptetést végző vámhivatalnál bemutatni és annak kiléptetését kérni.

(3) Amennyiben a körülmények indokolják, az árutovábbítást kérő a továbbított árut/vámárut a kijelölt rendeltetési vámhivataltól eltérő vámhivatalnál is bemutathatja és kérheti további vámkezelését. Ez esetben ez a vámhivatal rendeltetési vagy kiléptetést végző vámhivatalnak minősül.

87. §[302] (1) Ha a továbbított vámáru szállítása során baleset miatt a vámzár megsérült vagy az áru megrongálódott, illetve megsemmisült, a fuvarozó köteles erről a legközelebbi vámhivatalt értesíteni. A vámhivatal a baleset körülményeit köteles megvizsgálni és annak eredményét - a nemzetközi egyezményekben foglaltakra is figyelemmel - jegyzőkönyvbe rögzíteni. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a továbbító/átléptető vámhivatalnak meg kell küldeni.

(2)[303] Amennyiben az árutovábbítás az eredeti árunyilatkozattal nem folytatható, akkor az áru/vámáru vámfelügyelet alá vételéről a vámhivatalnak gondoskodnia kell.

(3) Ha a továbbított vámárura vámteher fizetési kötelezettség keletkezik, vizsgálni kell, hogy a tv. 125. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vámfizetési kötelezettség a továbbítást kérő fuvarozót, szállítót terheli-e.

(4) Továbbfuvarozás esetén a rakomány átrakását csak vámfelügyelet, valamint jogszabályban előírt esetekben más hatósági felügyelet (pl. állat-egészségügyi felügyelet, veszélyes hulladék esetében környezetvédelmi hatósági felügyelet) mellett lehet elvégezni. A helyettesítő járműben való továbbfuvarozás is csak a vámteher biztosításával történhet.

88. §[304] (1) A tv. 1. §-a 11. pontjában rögzített árutovábbítási eljárás a tv. 59. §-ának értelmezése szempontjából külső árutovábbítási eljárás. A külső árutovábbítás a vámáruk nemzetközi fuvarozásával kapcsolatos, ún. indító vámhivataltól egy, nem az indító országban lévő rendeltetési vámhivatalig történő, nemzetközi vám- és garanciaokmánnyal biztosított árutovábbítási eljárás. A kivitelre kerülő áruk/vámáruk esetében - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a kiviteli vámkezelést követően nemzetközi vám- és garanciaokmány fedezetével azok külföldi rendeltetési vámhivatalhoz történő továbbítását jelenti a vonatkozó nemzetközi szerződésben meghatározott vámeljárási, okmányolási és biztosítéknyújtási rendben. A Tranzitegyezmény szerinti külső árutovábbítás szabályai értelemszerűen alkalmazhatók vámárunak a magyar vámterületen történő árutovábbításakor is.

(2)[305] A Tranzitegyezmény I. Függelékének 65. Cikke szerinti engedélyezett feladói engedélykérelemhez csatolni kell:[306]

a)[307] három hónapnál nem régebbi cégkivonatot vagy cégmásolatot, egyéni vállalkozói igazolvány másolatát, vagy a nyilvántartásba vételt igazoló jogerős bírói végzést;

b) az aláírási címpéldány másolatát;

c) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kérelmező rendszeresen - legalább heti egy alkalommal - szállít árut/vámárut (feladóként vagy főkötelezettként) a Tranzitegyezmény szerint;

d) azon vámhivatalok megnevezését, ahol a kérelem benyújtásáig kérték a Tranzitegyezmény szerinti árutovábbítást;

e) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy vállalja a vámhatóság által előírt számítógépes nyilvántartás vezetését, továbbá vámhivatalonként az elektronikus vám elé állítás megtételét;

f)[308] az összkezességi vagy biztosítéknyújtás alóli mentességi engedélyének számát, ha az(oka)t másik területi vámszerv adta ki;

g) a tv. 1. §-ának 23. pontjában meghatározott igazolásokat arra vonatkozóan, hogy a kérelmező vámszempontból megbízható;

h) azon telephely(ek) megnevezését, pontos címét, ahol az engedélyezett feladói tevékenységet folytatni kívánják (amennyiben a kérelmező nem saját telephelyén kívánja folytatni a tevékenységet, úgy a terület tulajdonosának/birtokosának nyilatkozatát, hogy az engedélyezett feladói tevékenység kérelmező általi folytatásához hozzájárul);

i)[309] a nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a fuvarozási módok (így különösen: közúti, vasúti, vízi úti, illetve légi forgalom) közül melyekben kívánja tevékenységét folytatni.

(3)[310] Az engedélyezett feladó/címzett tevékenységének gyakorlása során csak a 17. számú Vámhivatal által jóváhagyott típusú zárakat használhatja.

(4)[311] A Tranzitegyezmény I. Függelék 72. Cikke szerinti engedélyezett címzetti engedélykérelemhez csatolni kell:[312]

a)[313] három hónapnál nem régebbi cégkivonatot vagy cégmásolatot, egyéni vállalkozói igazolvány másolatát, vagy a nyilvántartásba vételt igazoló jogerős bírói végzést;

b) az aláírási címpéldányt;

c) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kérelmező rendszeresen - legalább heti egy alkalommal - kap vámárut a Tranzitegyezmény szerint;

d) azon vámhivatalok megnevezését, ahol a kérelem benyújtásáig vámkezeltették a Tranzitegyezmény szerint érkezett árukat/vámárukat;

e) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy vállalja a vámszervezet által előírt számítógépes nyilvántartás vezetését, továbbá vámhivatalonként az elektronikus vám elé állítás megtételét;

f) a tv. 1. §-ának 23. pontjában meghatározott igazolásokat arra vonatkozóan, hogy a kérelmező vámszempontból megbízható;

g) azon telephely(ek) megnevezését, pontos címét, ahol az engedélyezett címzetti tevékenységet folytatni kívánják (amennyiben a kérelmező nem saját telephelyén kívánja folytatni a tevékenységet, a terület tulajdonosának/birtokosának nyilatkozatát, hogy az engedélyezett címzetti tevékenység kérelmező általi folytatásához hozzájárul);

h)[314] a nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a fuvarozási módok (így különösen: közúti, vasúti, vízi úti, illetve légi forgalom) közül melyekben kívánja tevékenységét folytatni.

(5)[315] Vissza kell vonni az engedélyezett feladói, engedélyezett címzetti tevékenységi engedélyt, ha

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn;

b) az engedélyes a vám- és adójogszabályokat súlyosan megsértette;

c) az engedélyes jogszabályi és/vagy az engedélyében meghatározott kötelezettségeinek a vámhatóság írásbeli felszólítására nem tesz eleget.

A b) vagy c) pont szerinti esetben újabb engedélyezett feladói, engedélyezett címzetti engedély - az egyéb feltételek megléte esetén is - csak az engedély visszavonásától számított tizenkét hónap eltelte után adható.

(6)[316] A tv. 59. §-ának (2) bekezdésében meghatározott normál vámeljárásban történő árutovábbítás egyszerűsített szabályok alkalmazásával határvámhivataltól a belterületi, átviteli rendeltetésű áru (tranzitszállítás) esetén a kiléptető vámhivatalhoz, továbbá a belterületi vámhivataltól a határvámhivatalhoz történhet. Az egyszerűsített szabályok alkalmazásával történő árutovábbításhoz az árura/vámárura vonatkozó fuvarokmányt kell árunyilatkozatként felhasználni.

(7)[317] A normál vámeljárásban történő árutovábbítás egyszerűsített szabályai nem alkalmazhatók:

kábítószerek, precurzorok,

sugárzó anyagok,

nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák,

ha nemzetközi egyezmény eltérően nem rendelkezik a jövedéki és a fokozott ellenőrzést igénylő termékek,

nemzetközi egyezmény és/vagy jogszabály által meghatározott veszélyes áruk,

fegyver, robbanószer, pirotechnikai anyagok,

nemzetközi egyezmények hatálya alatt álló védett állatok és növények,

az előfinanszírozott áru

továbbítása során.

(8)[318]

89. §[319] (1) A vasúti forgalomban fuvarozott vámárukat - amennyiben nemzetközi egyezmény eltérően nem rendelkezik - a határvámhivataltól normál eljárásban az egyszerűsített szabályok alkalmazásával lehet a rendeltetési vagy kiléptető vámhivatalhoz továbbítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott árutovábbítást két példányban benyújtott "Vonatjegyzékkel" és a vonatkozó fuvarlevelekkel kell kérni.

(3)[320] A különböző címzettek részére teljes kocsirakományként érkező, valamint az egy belföldi lerakó állomásra irányított és poggyászkocsiban fuvarozott darabárukat és kisárukat a vasúti fuvarozó által benyújtott "Vonatjegyzék"-kel normál eljárás egyszerűsített szabályainak alkalmazásával kell továbbítani. A "Vonatjegyzék" mellé a fuvarozó köteles "Raktanúsítványt/Rakománylistát" is benyújtani.

(4) Normál eljárásban egyszerűsített szabályok alkalmazásával továbbíthatók a kiléptető vámhivatalhoz a határállomástól újrafeladással vagy az újrafeladás nélkül vasúti forgalomban továbbfuvarozott reexpediált küldemények is.

(5)[321] A belépő határállomásra több fuvarlevéllel, különböző címzettek részére, átviteli rendeltetéssel érkező, ott állomási gyűjtőkocsiba berakott és egy kilépő határállomásra irányított vámáru továbbításához a Vonatjegyzéken kívül a vasúti fuvarozó három példányban kiállított "Raktanúsítványt/Rakománylistát" is köteles benyújtani.

(6)[322] A kiléptetést végző vámhivatal a "Kilépő Vonatjegyzék", a fuvarlevelek és a beléptető vámhivatal által ezekre (gyűjtőkocsik esetében a Raktanúsítványra/Rakománylistára) vezetett záradék adataiból győződik meg a vámáruk átviteli jellegéről. Amennyiben az okmányok és a vámáru adatai egyezőek, a szállítmány külföldre kiléptethető. A kilépés megtörténtét a Vonatjegyzék megfelelő sorában a továbbítási adatok feljegyzésével igazolni kell.

90. §[323] A külső árutovábbítás vasúti forgalomban alkalmazandó szabályait a Tranzitegyezmény tartalmazza.

91. §[324] (1) Hajózási forgalomban fuvarozott vámáruk továbbítását vízi járművenként két példányban kiállított "Érkezési-indulási jelentés" benyújtásával és a vonatkozó fuvarokmányok csatolásával kell kérni.

(2) A továbbításra kerülő vámáruk fuvarleveleit a vámhivatal normál eljárásban az egyszerűsített szabályok szerinti árutovábbítás megtörténtére vonatkozó záradékkal látja el.

(3) A vegyes rendeltetésű (belföldi és átviteli) vámáru továbbítása esetén az árutovábbítás egyszerűsített szabályai nem alkalmazhatók.

91/A. §[325] A postaforgalomra vonatkozó egyszerűsített árutovábbítási szabályokat a tv. 212. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján külön rendelet szabályozza. A Tranzitegyezmény szerinti engedélyezett címzettek az engedélyben meghatározottak szerint intézhetik postai küldeményeik árutovábbítását.

92. §[326] (1) A vámáru kiszolgáltatására vonatkozó engedélyt a rendeltetési vámhivatal vagy az erre feljogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező, a fuvarlevélre vezetett záradékkal adja meg.

(2) A fuvarozó a vámárut csak a vámhivatal engedélyével adhatja át az azt továbbszállító másik fuvarozónak. A vámhivatal ilyen esetben az engedélyt a vám biztosítására vonatkozó szabályok figyelembevételével adhatja ki.

93. §[327] (1) A vámáru vám elé állítása - az elektronikus vám elé állítás kivételével - legkésőbb az érkezést követő első munkanapon összesítő bejelentés benyújtásával történik. A nemzetközi vámokmány vagy az EV másolata összesítő bejelentésnek minősül. Az összesítő bejelentés alaki és tartalmi követelményeit a PM rendelet tartalmazza.

(2) A vámárut csak a vámhivatal engedélyével lehet a szállítóeszközből kirakni.

(3)[328] A budapesti 17. számú vámhivatal engedélye alapján a vám elé állítás elektronikus úton is teljesíthető. Ebben az esetben a nyilvántartásba vételi tételszámot és a kirakási vagy kiviteli irányú vámeljárások esetén a berakási engedélyt elektronikus válasz formájában adja meg a vámhivatal.

(4)[329] A budapesti 17. számú vámhivatal elektronikus vám elé állítást annak engedélyez, aki

a) a tv. 44. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott átmeneti megőrzési raktárt üzemeltet; vagy

b) vállalja, hogy legkésőbb a vám elé állítást követő munkanapon a vámáru további vámkezelését kéri, és

1. halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezik, vagy

2. egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkezik, vagy

3. összevont árunyilatkozat adási engedéllyel rendelkezik, vagy

4. vámraktár vagy ipari vámszabad terület üzemeltetésére vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkezik; vagy

c) engedélyezett címzetti/feladói engedéllyel rendelkezik, továbbá

d)[330] az a) és b) pontban foglaltakon túl vállalja a 17. számú Vámhivatal által jóváhagyott - a PM rendelet mellékletében meghatározott - különleges bélyegző engedélyben meghatározott használatát.

(5) Az elektronikus vám elé állítási engedély birtokosa jogosult a vámhivatal kirakásra vonatkozó engedélye alapján - a nemzetközi vámokmányok kivételével - a továbbítási és fuvarozási okmányok záradékolására, ha azt nemzetközi egyezmény lehetővé teszi.

(6)[331] Az átmeneti megőrzést követő árutovábbítás esetén a vámáru további vámkezelését legkésőbb a vám elé állítást követő munkanapon kell kérni, és a vámárut a vám elé állítást kérőnek változatlan állapotban kell megőriznie.

(7)[332] Az elektronikus vám elé állításra a vámhivatal automatikusan és folyamatosan, elektronikus formában közli döntését.

(8)[333] Amennyiben a vámhivatal az elektronikus vám elé állításra adott válaszában:

a) nem ad engedélyt az áru/vámáru szállítóeszközből történő kirakására, vagy az abba történő berakására, ezeket a műveleteket csak a vámhatóság közreműködésével, a vámhivatal hivatalos vagy állandó vámfelügyeleti helyén, illetve háziszemle tartásával lehet elvégezni;

b) az áru/vámáru szállítóeszközből való kirakását, illetve berakását vámfelügyelet mellett engedélyezi, az áru/vámáru szállítóeszközből a bejelentésre adott elektronikus válaszüzenettől számított, munkanapokon 8-16.30 óra között 3 óra, egyébként 6 óra elteltével a vámhivatal jelenléte nélkül is kirakható, illetve berakható, ha ez idő alatt a vámhatóság az ellenőrzés elvégzésére nem jelent meg.

(9)[334] Az elektronikus vám elé állításra vonatkozó kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell kérni.

(10)[335] Nem engedélyezhető elektronikus vám elé állítás:

a) a tv. 54. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, valamint

b)[336]

(11)[337] Az elektronikus vám elé állításra adott engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az engedélyes a tevékenységét az engedély kiadásától számított 6 hónapon belül nem kezdi meg, vagy tevékenységét rendszeresen - legalább heti egy alkalommal - nem gyakorolja,

b) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, továbbá

c) az engedélyes jogszabályi kötelezettségeinek a vámhatóság figyelmeztetését követően ismételten nem tesz eleget.

(12)[338] Az az engedélyes, akitől a vámhatóság a (11) bekezdés c) pontja alapján vonta vissza az engedélyt, az engedély visszavonásától számított 12 hónapon belül újabb engedélyt e tevékenységre nem kaphat.

Raktározás

(A tv. 60-61. §-aihoz)

94. §[339] A vámraktározás vámeljárás alkalmazásában:

a) kereskedelempolitikai intézkedések: az áruk behozatalára vagy kivitelére vonatkozó nem tarifális intézkedések, így különösen felügyeleti vagy piacvédelmi intézkedések, mennyiségi korlátozások vagy kvóták, valamint behozatali vagy kiviteli tilalmak;

b) eljárást megindító vámhivatal: az engedélyező vámhivatal által az engedélyben a vámraktározás vámkezelésre irányuló vámárunyilatkozat elfogadására felhatalmazott vámhivatal;

c) eljárást lezáró vámhivatal: az engedélyező vámhivatal által az engedélyben a vámraktározás vámeljárást lezáró vámkezelésre irányuló vámárunyilatkozat elfogadására felhatalmazott vámhivatal,

d) felügyeletet ellátó vámhivatal: az engedélyező vámhivatal által az engedélyben a vámraktározás vámeljárás felügyeletére felhatalmazott vámhivatal.

95. §[340] (1) Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy kereskedelempolitikai intézkedéseket kell alkalmazni:

a) valamely vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezeléséhez, akkor a vámáruk vámraktározási eljárás alá vonásakor, illetve a vámraktározási eljárás időtartama alatt ezen intézkedéseket nem kell alkalmazni,

b) valamely vámáru beléptetéséhez, úgy ezen intézkedést alkalmazni kell a vámáru vámraktározás vámeljárás alá vonása esetén,

c) valamely áru kiviteléhez, úgy ezen intézkedést alkalmazni kell a vámraktározást megelőző kiviteli ellenőrzés vámeljárás alá vonása esetén.

(2) Belföldi árut tartalmazó küldeményeknek a vámraktárba történő felvételéhez a felügyeletet ellátó vámhivatal adja meg az engedélyt, amennyiben annak külföldre történő kiszállításához a feltételek egyébként adottak, és a kiviteli ellenőrzést elvégezték.

(3) A beraktározott áruk nem export célú kitárolása esetében az azok után igénybe vett vámvisszatérítés, exporttámogatás összegét vissza kell fizetni. A vámhivatal a belföldi forgalom számára történő kitárolást csak akkor végezheti el, ha az igénybe vett vámvisszatérítés és az igénybe vett exporttámogatás visszafizetését igazolják. A vámhivatal köteles a kiviteli ellenőrzésről kiállított EV visszavonásáról határozattal intézkedni, és annak egy példányával az adóhatóság illetékes szervét, valamint az exporttámogatási rendeletek hatálya alá tartozó áruk esetében az Agrárintervenciós Központot is tájékoztatni. A kiviteli céllal történő kitárolás során az árutovábbítás szabályait kell alkalmazni. Jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetében a jövedéki előírásokat is be kell tartani.

(4) Az ipari vámszabad területről vámraktárba betárolt vámáru

a) a belföldi forgalom számára - a pénzügyminiszter engedélye alapján -

1. az e rendelet 174. §-a (4) bekezdése alkalmazásával, vagy

2. a tv. 153. §-a (1)-(2) bekezdése alkalmazásával,

b) végleges külföldi rendeltetéssel árutovábbítással,

c) az ipari vámszabad területre történő újra betárolással

vámkezelhető.

96. §[341] (1) Amennyiben a vámraktározás vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk tekintetében a vámfelügyelet nem sérül, a felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyt ad az áruk és vámáruk ugyanazon raktározási területen történő tárolására.

(2)[342] Ha az (1) bekezdés szerinti közös raktározás az áruk/vámáruk jellegéből eredően lehetetlenné teszi a vámraktárban tárolt áru-/vámárufajták vámjogi helyzetének pontos meghatározását (beazonosítását), akkor a közös raktározás kizárólag azonos áruk/vámáruk esetében engedélyezhető. Azonos árunak/vámárunak kell tekinteni e paragrafus alkalmazásában azokat az árukat/vámárukat, amelyek a Kereskedelmi Vámtarifa ugyanazon vámtarifaszáma (kötelező alszám és magyar alszám) alá tartoznak, valamint azonos kereskedelmi minőséggel és műszaki jellemzővel rendelkeznek.

(A tv. 62. §-ához)

97. §[343] (1)[344] Azonos áruknak az e rendelet 96. §-ában említett együttes raktározása esetén a vámraktározási vámeljárást lezáró vámkezelésre vonatkozó vámáru-nyilatkozat benyújtásakor - az engedélyes választása szerint - azok akár vámáruknak, akár áruknak tekinthetők. Ez a rendelkezés azonban nem eredményezheti, hogy annál nagyobb mennyiségű árut vagy vámárut tekintsenek árunak/vámárunak, mint amilyen mennyiségű, ténylegesen ilyen vámjogi helyzettel rendelkező árut/vámárut raktároznak a vámraktárban abban az időben, amikor a vámraktározási vámeljárást lezáró vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozattal az árut vagy vámárut elszállítják.

(2) Az áruk vagy vámáruk teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása esetén a megsemmisült vagy károsodott áruk vagy vámáruk arányát az azonos vámjogi helyzettel rendelkező, a megsemmisülés vagy károsodás időpontjában a vámraktárban tárolt azonos áruk/vámáruk aránya alapján kell megállapítani, kivéve, ha a vámraktár üzemeltetője igazolni tudja azon áruk vagy vámáruk mennyiségét, amelyek megsemmisültek vagy károsodtak.

(A tv. 63. §-ához)

98. §[345] (1)[346] Áruk/vámáruk vámraktározási eljárásban történő tárolására szolgáló vámraktárakat a következő típusokba kell sorolni:

a) a vámraktár üzemeltetője felelőssége alatt álló közvámraktár (A típus),

b) a tv. 64. §-ának (2) bekezdésével összhangban és a tv. 65. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel a beraktározók felelősségével működő közvámraktár (B típus),

c) az olyan magánvámraktár, ahol a vámraktár üzemeltetője és a beraktározó ugyanaz a szervezet, de nem szükségszerűen a vámáruk tulajdonosa (C típus),

d) az olyan magánvámraktár, ahol a vámraktár üzemeltetője és a beraktározó ugyanaz a szervezet, de nem szükségszerűen a vámáruk tulajdonosa és ahol a tv. 71. §-ának (3) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni (D típus),

e) az olyan magánvámraktár, ahol a vámraktár üzemeltetője és a beraktározó ugyanaz a szervezet, de nem szükségszerűen a vámáruk tulajdonosa és ahol a vámáru vámraktározási eljárás alá helyezhető anélkül, hogy vámraktárba betárolnák azt (E típus),

f) a vámhivatal által üzemeltetett közvámraktár (F típus).

(2) Ugyanabban az időpontban egy ingatlanon - ha a vámáruk pontos tárolási helye nem azonosítható - több vámraktár létesítése nem engedélyezhető.

(A tv. 64. §-ához)

99. §[347] (1) Az E és F típusú vámraktárak kivételével vámraktár csak a vámhatóság által engedélyezett ingatlan vagy más meghatározott terület lehet.

(2) Az E típusú vámraktár üzemeltetésére vonatkozó engedély megadása során a vámhivatal az áruk/vámáruk tárolási helyét - a kérelemmel összhangban - az ingatlan címének engedélyben való feltüntetésével hagyja jóvá.

(3) Ha a vámhatóság úgy dönt, hogy F típusú vámraktárt üzemeltet, ki kell jelölni azokat az ingatlanokat vagy azt a területet, ahol a vámraktárt létesítik. A vámhatóság által üzemeltetett közvámraktárak jegyzékét a vámszervezet központi szerve közleményben teszi közzé.

(4)[348] Az áruk/vámáruk vámhivatal által üzemeltetett közvámraktárban történő tárolásáért a fizetendő tárolási díjat a vámhivatal az ügyféllel kötött külön megállapodásban rögzíti.

(5) A tv. 45. §-ának (5) bekezdésében meghatározott árukat nem lehet a vámhivatal által üzemeltetett közvámraktárba beraktározni, kivéve, ha a közvámraktár ilyen áruk raktározására különlegesen kialakított.

(A tv. 65. §-ához)

100. §[349] (1) A beraktározó a közvámraktárban raktározott áruval/vámáruval kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével ruházhatja át.

(2) A beraktározó személyében, illetve a D típusú vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktár esetén az üzemeltetőtől eltérő rendelkezésre jogosult személyében beállt változást a raktárnyilvántartásban való átvezetéssel kell a vámhivatalnál bejelenteni.

(3) Az e rendelet 8. számú mellékletében meghatározottak fenntartásával a kiskereskedelmi értékesítés a vámraktár helyiségeiben, raktereiben vagy egyéb meghatározott helyein nem engedélyezhető. Ez a tilalom alkalmazandó az E típusú raktárakban vámraktározási eljárás alá vont vámáruk esetében is.

(A tv. 66-70. §-aihoz)

101. §[350] (1) Árunak/vámárunak vámraktárba történő beraktározása

a) B és F típusú vámraktárak esetén a beraktározó által,

b) D típusú vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktár esetén - az üzemeltetőtől eltérő rendelkezésre jogosult megjelölésével - az üzemeltető által,

c) A és C típusú, valamint a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét nem tartalmazó E típusú vámraktár esetén az üzemeltető által

benyújtott árunyilatkozat alapján történik.

(2) Az üzemeltető az azonos címzett részére érkező áruk/vámáruk beraktározását naponta a szállítmányok összevont adatait tartalmazó árunyilatkozattal is kérheti. Nem engedélyezhető összevont árunyilatkozat adás a jövedéki termékekre.

(3) A vámraktározási vámeljárás céljából vámkezeltetni kívánt árut/vámárut és az árunyilatkozatot az engedélyben meghatározott felügyeletet ellátó vámhivatalnál, illetve az e rendelet 104. §-ának (4) bekezdése alapján engedélyezett eljárást megindító vámhivatalnál kell bemutatni.

(4) Amennyiben az eljárást megindító vámhivatalnál kéri az engedélyes az áru/vámáru vámraktározás vámeljárás alá vonását, úgy a vámeljárás alá vonásról szóló árunyilatkozatot és mellékleteit az eljárást megindító vámhivatal az áruátengedést követően megküldi a felügyeletet ellátó vámhivatalnak.

102. §[351] (1) A vámraktározás vámeljárás során az áruátengedésről az áru/vámáru azonosítását követően kell dönteni.

(2) A kiraktározás ellenőrzése - az e rendelet 20/A. §-ában foglaltak fenntartásával - a további vámkezelésre vagy a közvámraktárba történő betároláshoz kapcsolódó kiviteli ellenőrzésről szóló határozat és a kiléptetés visszavonására irányuló kérelem elfogadásával valósul meg.

103. §[352] (1)[353] Az engedély iránti kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell benyújtani. Az E típusú vámraktár esetén az engedélyt az a vámhivatal adja ki, amelynek illetékességi területén a kérelmező székhelye, központja vagy állandó üzleti vállalkozása van.

(2) Az engedély akkor adható meg, ha

a) a kérelmező bemutatja, hogy a tevékenység gazdaságilag indokolt és a vámraktárt elsősorban áru/vámáru tárolására szánja. Az árukat/vámárukat alávethetik azonban a szokásos kezelésnek, aktív feldolgozásnak vagy vámfelügyelet melletti feldolgozásnak, feltéve, hogy ezek a műveletek nem kerülnek túlsúlyba a raktározással szemben,

b) a kérelmező biztosítani tudja a raktárműveletekhez és a vámellenőrzés végrehajtásához szükséges feltételeket,

c) a vámraktár felügyeletének és ellenőrzésének adminisztratív költségei arányban vannak a vámraktár gazdasági indokoltságával, figyelembe véve a vámraktár típusát és az ott alkalmazható eljárásokat,

d) a kérelmező vámszempontból megbízható, a raktárra vonatkozó hatósági engedélyekkel rendelkezik, továbbá a raktárhelyiség, terület használatának jogcímét hitelt érdemlően igazolja.

(3)[354] A kérelemhez - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az engedélyt kérőnek csatolnia kell

a) a raktár tulajdonjogát vagy bérletét igazoló okiratot, továbbá a telepengedély másolati példányát; vagy az üzemeltetési engedélyhez szükséges egyéb hatósági engedélyeket (így különösen: önkormányzati, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, tűzvédelmi, valamint környezetvédelmi engedély);

b) a raktárvezető három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;

c)[355] a tv. 8. §-a (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott összegű vámbiztosítékot és a tevékenységi vámbiztosíték vezetésére szolgáló keretnyilvántartási könyvet;

d) a vámszempontból megbízhatóság igazolására szolgáló okmányokat;

e)[356] a raktár helyszínrajzát és helyrajzi kivonatát;

f) az üzleti tervet;

g) a vámraktárra és az abban tárolt árura/vámárura vonatkozó biztosítási szerződést;

h) amennyiben a vámraktárban csak jövedéki terméket, vagy jövedéki terméket is kíván tárolni, az érvényes adóraktári engedélyt.

(4) A vámraktár létesítése - ha jogszabály másként nem rendelkezik - gazdaságilag különösen akkor indokolt, ha a raktárengedélyt kérő üzleti terve szerinti áruforgalom gazdasági-kereskedelmi célokat szolgál, így különösen

a) reexport tevékenység lebonyolítása;

b)[357] a letelepedett személy külföldi érdekeltségű vállalkozásával lebonyolított áruforgalma;

c)[358] a vámáru folyamatos termelési céllal történő beszerzése;

d) bizományosi értékesítési tevékenység;

e) vevőszolgálati tevékenység.

104. §[359] (1) A vámhivatal a vámraktár üzemeltetését alakszerű határozattal engedélyezi.

(2) Az engedély vagy a kiadás dátumával vagy az engedélyben meghatározott későbbi időponttal lép hatályba (érvényesség kezdete). Az engedélyt határozatlan időre kell kiadni.

(3) Ha a kérelmező magánvámraktár üzemeltetésére szóló engedélyt kér és a vámhatóság írásban nem az (1) bekezdésben meghatározott formában értesíti őt arról, hogy egyetért az engedély kiadásával, az engedély az ilyen értesítés dátumával lép hatályba. A magánvámraktár üzemeltetése az értesítés kézhezvételének napján megkezdhető. Az értesítés másolatát mellékelni kell az engedélyhez, és az annak elválaszthatatlan része.

(4) Az engedélynek tartalmaznia kell a vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatal megnevezését. Ha az érintett személy arra kér engedélyt, hogy az árukat ne a felügyeletet ellátó vámhivatalnál, hanem egy másik vámhivatalnál mutathassa be vagy vámkezeltethesse, és ez nem befolyásolja a műveletek megfelelő elvégzését, a felügyeletet ellátó vámhivatal az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó külön engedélyében felhatalmazhat egy vagy több vámhivatalt arra, hogy az eljárást megindító vámhivatalként járjon el.

(5) Az engedélyt kiadó vámhivatal az engedélyben szükség esetén meghatározhatja, hogy a tv. 45. §-ának (5) bekezdésében megnevezett árukat/vámárukat olyan területen kell elhelyezni, amely az ilyen áruk fogadására szolgáló különleges eszközökkel fel van szerelve. Magánvámraktár esetén az engedélyt kiadó vámhivatal az engedélyben meghatározhatja a vámraktárba be nem raktározható áruk körét.

(6) A vámhivatal a vámraktár üzemeltetésének engedélyezése esetén a benyújtott kérelmet és azok mellékleteit a kiadott engedéllyel együtt köteles megőrizni. Az engedély visszavonása esetén a vámhivatal az engedélyt és mellékleteit - bankgarancia és biztosítási szerződés esetén a másolati példányát - azon naptári év végétől számított öt évig köteles megőrizni, amikor az engedélyt visszavonták. A kérelem elutasítása esetén a kérelmet és mellékleteinek másolatát, valamint az elutasító határozatot azon naptári év végétől számított öt évig köteles megőrizni, amikor a kérelmet elutasították.

105. §[360] (1) A vámhatóság az engedélyt visszavonhatja, ha a vámraktár üzemeltetésének gazdasági indokoltsága már nem áll fenn.

(2)[361] Vissza kell vonni a vámraktár létesítésére vonatkozó engedélyt, ha

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, továbbá

b) az engedélyben előírt kötelezettségeit az engedélyes súlyosan megszegi, vagy

c) az engedélyes az engedély visszavonását kéri.

(3)[362] A vámraktározási eljárás alkalmazása szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, ha

a) a raktárengedélyes a betárolt áruk/vámáruk tekintetében nem vezeti a vámhatóság által engedélyezett raktárnyilvántartást, vagy

b) a raktárnyilvántartás adattartalmát olyan hiányosan vezeti, mely alapján nem állapíthatók meg a vámraktárba betárolt áru/vámáru azonossága, illetve a tevékenységi vámbiztosítékra vonatkozó adatok, vagy

c) az engedélyes a vámhivatal felszólítása ellenére a raktárnyilvántartásban észlelt - a b) pontban foglaltakat el nem érő mértékű - hiányosságot nem szüntette meg. Ilyen hiányosságnak tekinthető a nyilvánvaló tévedés, így különösen a név- vagy számelírás, a számítási hiba, vagy

d) a raktárkészletben nem természetes folyamat következtében beállt változást a vámhivatalnak nem, vagy nem a valóságnak megfelelően jelentette be.

(4)[363] Az az engedélyes, akitől a vámhatóság súlyos kötelezettségszegés miatt vonta vissza az engedélyt, az engedély visszavonásától számított hat hónapon belül vámraktározási tevékenységi engedélyt nem kaphat. Az engedély visszavonása nem érinti a meglévő engedélyek hatályosságát.

(5) A vámraktár megszűnése esetén a raktárban lévő áruk/vámáruk vámjogi sorsának rendezése iránt a raktárengedélyes harminc napon belül intézkedni köteles, ellenkező esetben a vámhivatal az árut/vámárut közvetlen vámfelügyelet alá vonja.

106. §[364] (1) Az engedélyezett közvámraktárban az üzemeltető - B típusú vámraktárban a beraktározó is - a vámhivatal felé a tv. és e rendelet rendelkezései szerint, a beraktározó felé pedig a vele kötött szerződés szabályai szerint felel.

(2)[365] A magánvámraktárban a raktár üzemeltetője a saját rendelkezése alatt álló vámárukat saját felelősségére tárolja.

(3) Az F típusú vámraktárban a raktározás ideje alatt az áruban/vámáruban keletkezett kárt a vámhivatal abban az esetben köteles megtéríteni, ha nem tudja bizonyítani, hogy - elháríthatatlan külső okot kivéve - a tv. 45. §-ának (7) bekezdésében felsorolt intézkedéseket megtette.

107. §[366] (1) Az A, C, D és E típusú vámraktárak esetében az engedélyező vámhivatalnak ki kell jelölnie a vámraktár üzemeltetőjét és azt a személyt, akinek a felelősségére a tv. 65. §-ának (1) bekezdésében meghatározott raktárnyilvántartást vezetni köteles. A raktárnyilvántartást hozzáférhetővé kell tenni a felügyeletet ellátó vámhivatal számára, E típusú vámraktár esetén az engedélyezett tárolási helyen is.

(2) A B típusú vámraktárak esetén a felügyeletet ellátó vámhivatal a kiraktározásig a vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozatot vagy az eljáráshoz használt helyettesítő okmányokat a vámellenőrzés végrehajtása céljából nyilvántartásként kezeli. Raktárnyilvántartást nem kell vezetni. A felügyeletet ellátó vámhivatal saját belső adminisztrációjának részeként meghatározhatja, hogy az ilyen vámáru-nyilatkozatokat mennyi ideig kell megőrizni, s ez a határidő meghosszabbítható.

(3) Az F típusú vámraktárban a vámhivatalnak olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a raktárnyilvántartás valamennyi adatát.

(4) A vámraktárak felügyeletét ellátó vámhivatalnak nem kell raktárnyilvántartást vezetni. A vámhivatal adminisztratív céllal azonban az elfogadott árunyilatkozatokról nyilvántartást vezethet.

(5) Amennyiben a vámraktárban a nyilvántartás vezetésének nincsenek meg a feltételei, az engedélyt kiadó vámhivatal - az ügyfél kérelmét figyelembe véve - ettől eltérő, illetékességi területén lévő helyen engedélyezheti a nyilvántartás vezetését.

(6) A D és E típusú vámraktárak esetében a raktárnyilvántartást a vámraktár üzemeltetésének engedélyezése során jóváhagyott, a vámellenőrzés céljára is megfelelő számítógépes nyilvántartással kell vezetni, amelyből megállapítható a vámraktározás vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk pontos vámjogi helyzete.

(7) Amennyiben közvetlen elektronikus kapcsolat biztosított a vámraktár nyilvántartásának vezetésére kötelezett és a nyilvántartás céljára szolgáló adatbázis között, az adatbázis a vámhivatal illetékességi területén kívüli helyen is üzemeltethető.

108. §[367] (1) A raktárnyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) raktárengedély számát, a felügyeletet ellátó vámhivatal nevét, a vámraktár típusát, egyszerűsített vámeljárás esetén az egyszerűsített eljárás engedélyének számát;

b) a raktározási árunyilatkozat azonosító számát vagy a nyilvántartásba vétel tételszámát;

c) közvámraktár esetén a beraktározó, a D típusú vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktár esetén az üzemeltetőtől eltérő rendelkezésre jogosult nevét, címét, belföldi beraktározó ügyfélazonosító számát, jövedéki termék árut/vámárut beraktározó esetében a jövedéki, keret- vagy adóraktári engedély számát;

d) a vámraktározás vámeljárást kérő árunyilatkozat 1., 31., 37. és 38. rovatában lévő adatokat, továbbá az áru/vámáru értékét devizában, különös mértékegységben kifejezett mennyiségét;

e) a kiraktározás időpontját, a vámraktározási vámeljárást lezáró vámigazgatási eljárás azonosító- vagy tételszámát (elintézésre vonatkozó adatokat);

f) a raktározási árunyilatkozathoz valamint a vámraktározási vámeljárást lezáró vámigazgatási eljáráshoz tartozó egyéb okmányok dátumát és azonosítószámát;

g) az áruk/vámáruk elhelyezésére - az E típusú vámraktár esetén a tárolási helyére is - vonatkozó adatokat, továbbá a vámraktárak közötti - az eljárás befejezése nélkül történő - szállításra vonatkozó adatokat;

h) vámraktározás alatt álló és vámraktározási eljárás alatt nem álló áruk/vámáruk közös tárolása esetén az áru/vámáru vámjogi helyzetét;

i) szokásos kezelési módokra vonatkozó adatokat;

j) az áruknak/vámáruknak a vámraktár területéről való ideiglenes kitárolására vonatkozó adatokat;

k) minden egyéb adatot, amely az áruk/vámáruk azonosításához szükséges lehet, így különösen azok vámtarifaszámát, származási adatait.

(2) A D típusú vámraktárak raktárnyilvántartásának az (1) bekezdésben felsorolt adatokon túl tartalmaznia kell a vámteher fajtakódra és az egységárra vonatkozó adatokat is.

(3) A vámraktározás során a raktározott áru/vámáru adataiban bekövetkezett változást, a vámhivatal engedélyével a nyilvántartásokban az eredeti adatok megtartása mellett fel kell tüntetni. Nem kell engedély a nyilvánvalóan téves bejegyzés raktárnyilvántartásban történő kijavításához.

(4) Ha a raktárengedélyes olyan kereskedelmi vagy könyvviteli nyilvántartással rendelkezik, amely tartalmazza az e §-ban meghatározott adatokat, melyek szükségesek lehetnek a vámraktár típusától függő ellenőrzéshez, akkor a vámhatóság e nyilvántartást köteles raktárnyilvántartásként elfogadni.

109. §[368] (1) A raktárnyilvántartásnak mindenkor mutatnia kell az adott vámraktározási vámeljárás alatt lévő készletet. A raktárengedélyes köteles a tényleges raktárkészletről havonta a tárgyhónapot követő tizenötödik napig egy jegyzéket benyújtani a felügyeletet ellátó vámhivatalhoz. A jegyzéknek tartalmaznia kell:

a) a tárgyhónap napjain raktárkészleten lévő áruk/vámáruk vámterhének összegeit,

b) a tárgyhónapról a következő hónapra átvitt raktárkészlet vámterhét.

(2) A felügyeletet ellátó vámhivatal, ha szükségesnek tartja, a vámraktár megfelelő ellenőrzése érdekében elrendelheti, hogy a vámraktározási eljárás alá vont valamennyi áruról/vámáruról vagy egy részéről rendszeresen vagy esetenként leltár készüljön.

110. §[369] (1) Ha a tv. 71. §-ának (1) bekezdésében foglaltak kerülnek alkalmazásra, a raktárnyilvántartásban fel kell tüntetni az áruk/vámáruk szokásos kezelés előtti értékét.

(2) Az egyszerűsített vámeljárások alkalmazása esetén az e rendelet 108-110. §-aiban foglalt rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.

111. §[370] (1) Az A, C és D típusú vámraktárakba vámraktározási eljárás céljából beraktározni kívánt áru/vámáru adatait, az áruátengedést követően - a raktározási árunyilatkozat alapján - a tényleges betároláskor haladéktalanul raktárnyilvántartásba kell venni a tv. 66. §-ának megfelelően, a felügyeletet ellátó vámhivatal vagy a raktározási eljárás alá vonásra illetékes vámhivatal által elfogadott adatok alapján.

(2) A vámraktározási vámeljárás alá vont, E típusú vámraktárba tárolni kívánt árut/vámárut, akkor kell raktárnyilvántartásba venni, amikor az megérkezik az engedélyben jóváhagyott tárolási helyre.

(3) Ha a vámraktár az e rendelet 64. §-ának (2) bekezdése szerinti átmeneti megőrzési raktárként is üzemel, akkor a raktárnyilvántartásba vétel az alábbiak szerint történik:

a) helyi vámkezelés esetén a tv. 44. §-ának (4) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt a helyi vámkezelés alá vonás keretében történő áruátengedéskor;

b) egyéb esetben a vámraktározási vámeljárásra irányuló árunyilatkozat benyújtását követő áruátengedéskor.

(4) A vámraktározási vámeljárást lezáró vámigazgatási eljárásra vonatkozó adatokat raktárnyilvántartásba be kell jegyezni:

a) egyszerűsített vámeljárás esetén addig az időpontig, amíg az áruk/vámáruk a vámraktár területét el nem hagyják,

b) normál vámeljárás esetén a vámraktározási vámeljárást lezáró más vámeljárásra irányuló árunyilatkozat benyújtását követő áruátengedéskor vagy egyéb vámigazgatási eljárás esetén az arról szóló határozat jogerőre emelkedésekor.

(5) Amennyiben a beraktározott áru/vámáru kitárolása nem egy tételben történik, ezt a raktárnyilvántartásban jelölni kell és a raktárnyilvántartásban a teljes mennyiség kitárolását követően lehet a tételt elintézettként jelölni.

112. §[371] (1) A tv. 68. §-a (1) bekezdésének b) pontjában hivatkozott szokásos kezelési módokat e rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.

(2) A beraktározó vagy az üzemeltető köteles a szokásos kezelés végrehajtása előtt esetenként írásbeli kérelmet benyújtani a felügyeletet ellátó vámhivatalhoz.

(3) A szokásos kezelési módok végrehajtásának engedélyezése iránti kérelemnek tartalmazni kell minden szükséges adatot a vámraktározási eljárást szabályozó előírások alkalmazása érdekében. A felügyeletet ellátó vámhivatal a kérelem záradékolásával (láttamozásával) és lebélyegzésével adja meg vagy tagadja meg az engedélyt. Ebben az esetben az e rendelet 104. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

(4) A vámraktározás vámeljárási tevékenységi engedélyben meghatározhatók azok a szokásos kezelési módok, melyeket a vámraktározás eljárás során várhatóan el fognak végezni. Ebben az esetben a felügyeletet ellátó vámhivatal tevékenységi engedélyében meghatározott módon az engedélyezett szokásos kezelési módról történő értesítése helyettesíti a (2) bekezdésben foglalt kérelmet.

113. §[372] (1) Vámraktárban tárolható a vámraktározás vámeljárás alatt nem álló áru is.

(2) Ha a vámhatóság megköveteli, hogy a vámraktárban tárolt vámraktározási vámeljárás alatt nem álló árukat a tv. 65/A. §-a (3) bekezdésének megfelelően tüntessék fel a raktárnyilvántartásban, a bejegyzésből egyértelműen ki kell derülnie azok vámjogi helyzetének.

(3) A különböző vámjogi helyzetben lévő áruk/vámáruk közös raktározására vonatkozó szabályok figyelembevételével a felügyeletet ellátó vámhivatal megállapíthat konkrét módszereket az ilyen áruk/vámáruk azonosítására, különös tekintettel arra, hogy ezen árukat/vámárukat az ugyanazon helyen tárolt, vámraktározási eljárás alá vont áruktól/vámáruktól megkülönböztessék.

114. §[373] A vámraktárban vámraktározási vámeljárást követően vagy vámraktározási vámeljárás alá vonás nélkül végezhetők a termelési célú gazdasági vámeljárások az adott gazdasági vámeljárásra vonatkozó szabályok szerint.

115. §[374] (1) A vámraktározás vámeljárás alatt álló áru/vámáru - a jövedéki termék kivételével - vámraktárból történő ideiglenes kitárolásának a szükséges ideig, legfeljebb azonban két hónap időtartamra történő engedélyezését az üzemeltető, illetve a beraktározó a felügyeletet ellátó vámhivatalnál esetenként, írásban kérheti.

(2) Az ideiglenes kitárolás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmazni kell minden szükséges adatot a vámraktározási eljárást szabályozó előírások alkalmazása érdekében (így különösen az ideiglenes kitárolás indokát, az ideiglenes tárolás helyét és időtartamát). A kérelem elfogadása esetén a felügyeletet ellátó vámhivatal a kérelem záradékolásával és lebélyegzésével adja meg az engedélyt. Ebben az esetben az e rendelet 104. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

(3) A vámraktározás vámeljárásra vonatkozó tevékenységi engedély is tartalmazhat az áru/vámáru ideiglenes kitárolását jóváhagyó rendelkezést. Ebben az esetben a felügyeletet ellátó vámhivatal által meghatározott módon történő ideiglenes kitárolás engedélyezésére vonatkozó értesítés helyettesíti az (1) bekezdésben foglalt kérelmet.

(4) Az e rendelet 112. és 117. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a szokásos kezelési módok végrehajtását az ideiglenes kitárolás időtartama alatt végzik el.

(5) Az ideiglenes kitárolás ideje alatt az árut/vámárut - a kérelmező felelőssége mellett - raktározottnak kell tekinteni, és vámbiztosítékként a vámraktár tevékenységi vámbiztosítéka, illetve B típusú vámraktár esetén az árura/vámárura nyújtott egyedi vámbiztosíték szolgál.

116. §[375] (1) Az áru/vámáru - vámraktározási eljárás lezárása nélkül történő - vámraktárak közötti átszállításához az EV másolatát kell alkalmazni és az e rendelet 10. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell kitölteni.

(2) Az e rendelet 11. számú mellékletében foglalt egyszerűsített eljárást kell alkalmazni,

a) ha a vámraktár, amelyből az árukat/vámárukat elszállítják és amelyben az árukat/vámárukat elhelyezik a tv. 53. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján helyi vámkezelési eljárás alkalmazására vonatkozó engedéllyel rendelkezik, vagy

b) ha mindkét vámraktárt azonos szervezet üzemelteti, vagy

c) ha a vámraktárak raktárnyilvántartásai elektronikusan összekapcsoltak.

(3) A vámraktárak között szállított árukra/vámárukra fennálló felelősség akkor száll át a betároló vámraktár üzemeltetőjére, amikor az árut/vámárut átveszi és annak adatait a raktárnyilvántartásba bejegyzi.

(4)[376] Ha az átszállított vámáruk a szokásos kezelésen mennek keresztül és a tv. 71. §-a (2) bekezdésének alkalmazására kerül sor, akkor az (1) bekezdésben említett okmánynak tartalmaznia kell az átszállított vámárunak a vámfizetési kötelezettség esetén figyelembe vehető - a szokásos kezelés előtt fennálló - jellegét, vámértékét és mennyiségét.

(5) A vámraktározási vámeljárás alá vont áruk/vámáruk nem szállíthatók át egyik vámraktárból a másikba a vámeljárás lezárása nélkül, ha a vámraktárak valamelyike B típusú vámraktár. Jövedéki termékek átszállítása során a jövedéki termékekre vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell.

117. §[377] A tv. 71. §-a (2) bekezdésének alkalmazása esetén a vámfizetésre kötelezett kérelmére a vámteher megállapítására szolgáló - az e rendelet 21. melléklete szerinti - adatlap kiadható a vámraktározási vámeljárás alatt szokásos kezelési eljárások alá vont olyan árukra/vámárukra, amelyekre a vámraktározási eljárást lezáró egyéb vámeljárást kérnek. Az adatlapot egy eredeti és egy másolati példányban kell benyújtani. A vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatal az adatlap kiállításakor megállapítja a 11., 12. és 13. rovatokban hivatkozott adatokat, az adatlapot igazolja a 15. rovatban és átvétel igazolásával kézbesíti annak eredeti példányát a kérelmező részére.

118. §[378]

119. §[379]

120. §[380]

(A tv. 71. §-ához)

121. §[381]

Aktív feldolgozás

(A tv. 72-74. §-aihoz)

122. §[382] (1) Az aktív feldolgozási vámeljárás alkalmazásában

a) melléktermék: a feldolgozási tevékenységből szükségszerűen származó, a végtermékkel nem azonos új termék;

b) veszteség: az aktív feldolgozás céljából behozott vámáru azon része, amely a feldolgozási folyamat során megsemmisül vagy elvész (így különösen: apadás, kiszáradás, elpárolgás vagy szennyvízben való lefolyás révén);

c) hulladék: a feldolgozás, gyártás céljából behozott anyagból visszamaradt rész, amely az eredeti szerződés szerinti célra, valamint más, az eredeti anyag sajátosságainak megfelelő késztermék előállítására már nem alkalmas;

d) maradék: a gyártás során visszamaradt olyan anyag, amely sem hulladéknak, sem mellékterméknek nem minősíthető;

e) mennyiségi kulcs szerinti elszámolás: a különböző végtermékekbe beépített importáruk arányának kiszámítása, az importáruk mennyiségében kifejezve;

f) érték kulcs szerinti elszámolás: a különböző végtermékekbe beépített importáruk arányának kiszámítása, a végtermékek értékében kifejezve;

g) vámhányad: az egységnyi végtermék előállításához felhasznált importáruk után megfizetett vámteher - forintra kerekített - összege.

(2)[383] A vámhivatal

a) az engedélyezéskor vagy az engedély - a felhasználás ellenőrzését vagy az elszámolási kulcsot érintő - módosításakor dönt a feldolgozás alá vont vámáru felhasználásának ellenőrzési módszeréről, és legkésőbb az aktív feldolgozás vámeljárás alá vonásakor dönt az ügyfél által kimunkált elszámolási kulcs elfogadásáról vagy próbagyártás elrendeléséről, vagy

b)[384] az e rendelet 124. § (5) bekezdés e) pontja alapján engedélyezett felhasználási módszer esetén a vámáru elszámolásakor dönt az ügyfél által kimunkált elszámolási kulcs elfogadásáról.

Amennyiben a vámhivatal próbagyártást rendelt el, melynek során közvetlenül ellenőrzi a feldolgozási folyamatot, az elszámolási kulcsot annak eredménye alapján fogadja el. Amennyiben az áru vagy a feldolgozás jellege elszámolási kulcs előzetes kimunkálását nem teszi lehetővé, a vámhivatal engedélyezheti a végtermék előállításához felhasznált import áruk mennyiségének vagy értékének utólagos kimunkálását (gyártási kalkuláció).

(3)[385] Mennyiségi kulcs szerinti számítási módszert kell alkalmazni, ha

a)[386] csak egy vámtarifaszám (10 számjegyig) alá osztályozandó végtermék keletkezik az aktív feldolgozási műveletekből, vagy

b) az importáruk valamennyi eleme megtalálható valamennyi végtermékben, vagy

c) az a)-b) pontban foglaltaktól eltérően a vámhivatal a mennyiségi kulccsal történő elszámolást engedélyezi.

(4)[387] A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott mennyiségi kulcs szerinti számítási módszer választásánál a veszteségeket figyelmen kívül kell hagyni. A (3) bekezdés b) pontja alapján a végtermékek annyiban különböznek, hogy azok összetevői azonosak, de mennyiségeik változóak lehetnek.

(5) Amennyiben az e § (3) bekezdésében foglalt mennyiségi kulcs szerinti számítási módszer nem alkalmazható, az értékkulcs szerinti számítási módszert kell alkalmazni.

(6)[388] Ha a tv. 73. §-ának (1) bekezdése alapján az engedélyes az aktív feldolgozást mással végezteti, az e rendelet 124. §-ának (4) bekezdésében meghatározott engedéllyel a feldolgozást végzőnek is rendelkeznie kell és a tevékenységi engedélyezés során a feldolgozást végző nevét, címét be kell jelenteni.

123. §[389] (1)[390] A végtermék előállításához vámáru, áru és/vagy - a jövedéki és az exporttámogatott termék kivételével - helyettesítő áru használható fel. A helyettesítő áru felhasználását - kérelemre - a vámhivatal a tevékenységi engedély kiadása során engedélyezi.

(2)[391] Az engedély tartalmazza - a kérelemben foglaltak alapján - a helyettesítő áru és az importált vámáru (továbbiakban: helyettesített áru) a tv. 72. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott mértékű azonosságát igazoló adatokat és annak ellenőrzésére szolgáló módszereket.

(3)[392] Amennyiben a tevékenységi engedély birtokosa az engedélyezés során a helyettesítő áru felhasználását nem kérte, de a végtermék előállításához helyettesítő árut kíván felhasználni, az engedély kérelmére módosítható.

(4) A helyettesített áru vámkezelésekor az aktív feldolgozás vámeljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az előzetes kivitel esetén a visszaviteli határidőnek az árunyilatkozat elfogadásának napját kell tekinteni az elszámolás vonatkozásában.

(5) Előzetes kivitel esetén az egy naptári negyedév alatt az aktív feldolgozásban vámkezelt helyettesített árukkal a negyedévet követő hónap 15-éig kell elszámolni.

(6) Amennyiben a helyettesítő áru felhasználásával előállított végtermék kiszállítása a helyettesített áru behozatala előtt megtörténik (a továbbiakban: előzetes kivitel), úgy a helyettesített áru aktív feldolgozás vámeljárás alá vonása a végtermék kiléptetésének napjától számított hat hónapon belül kérhető. A határidő egy alkalommal, indokolt esetben - az eredeti határidő lejárta után is - kérelemre meghosszabbítható, legfeljebb a végtermék kiléptetésétől számított 12 hónapig.

(7) Felfüggesztő aktív feldolgozás vámeljárásban:

a) amennyiben a végtermék kiszállítása a helyettesített áru behozatala után történik meg, a tv. 72. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában a helyettesítő áru és a helyettesített áru vámjogi helyzete az elszámolásra alkalmas vámeljárásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásának időpontjában változik meg,

b) előzetes kivitel esetén a tv. 72. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában:

1.[393] a helyettesítő áru vámjogi helyzete a végtermék kiléptetésének napján változik meg azzal a feltétellel, hogy a helyettesített áru aktív feldolgozás vámeljárás alá vonása a (6) bekezdésében foglalt határidőn belül megtörténik,

2. a helyettesített áru vámjogi helyzete a helyettesített áru aktív feldolgozás vámeljárásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadását követő áruátengedés időpontjában változik meg.

(8) Vámvisszatérítés aktív feldolgozás vámeljárásban helyettesítő áru alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a végtermék kiszállítása a helyettesített áru behozatala után történik meg. A tv. 72. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában a helyettesítő áru és a helyettesített áru vámjogi helyzete az elszámolásra alkalmas vámeljárásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásának időpontjában változik meg.

(9) A helyettesítő áru és a helyettesített áru vámjogi helyzetének változása nem változtatja meg a kivitelre kerülő végtermék származását.

123/A. §[394] (1) Helyettesítő árunak kell tekinteni az aktív feldolgozás tevékenységi engedélyese által, vámteherrel növelt áron megvásárolt belföldi forgalom számára vámkezelt árut (a továbbiakban: belföldiesített helyettesítő áru) is.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett helyettesítő árut az exportált termékbe igazoltan beépítették, illetve annak előállításához felhasználták és az exportáru külföldre történő kiszállítása igazoltan megtörtént, az aktív feldolgozás tevékenységi engedélyese részére a helyettesítő áru belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor igazoltan megfizetett vámterhet a forgalmi adó kivételével - a vám esedékessége napjától számított két éven belül, a nemzetközi szerződések figyelembevételével - a vámhatóság kérelemre visszatéríti.

(3) A vámvisszatérítés a vámteher megfizetésétől számított 2 éven belül, a nemzetközi szerződések figyelembevételével elvégezhető akkor is, ha a végterméket kizárólag belföldiesített helyettesítő áruból állították elő.

(4) A vámvisszatérítéshez - az anyagfelhasználási kimutatás mellé - csatolni kell a PM rendelet mellékletében meghatározott igazolást arról, hogy az importáló által eladott helyettesítő áru belföldi forgalom számára történő vámkezelése megtörtént, és az importáló az ekkor kiszabott vámterhet igazoltan megfizette.

124. § (1) Az aktív feldolgozás tevékenység engedélyezésére irányuló kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell a vámhivatalnál előterjeszteni.

(2)[395] A tv. 72. §-a (1) bekezdése a) pontjának 2. alpontjában, továbbá a b) pontjában meghatározott aktív feldolgozás vámeljárásban a tevékenység, a tevékenységi engedély iránti kérelem vámhatóság által igazolt átvételét követően végezhető. A vámkezelési kérelemhez ez esetben be kell mutatni a PM rendeletben meghatározott kérelem nyomtatvány ügyfélpéldányát, amely tartalmazza a kérelem vámhatóság általi átvételének igazolását. A vámáru jóváírása és a vámteher visszatérítése csak a kiadott tevékenységi engedély alapján végezhető. Amennyiben a vámhatóság a tevékenységi engedély iránti kérelmet elutasítja, a határozat jogerőre emelkedése napján vámhatóság a még ki nem szabott vámteher megállapítása és beszedése iránt intézkedni köteles.

(3)[396] Az aktív feldolgozásban való vámeljárás normál eljárásban történő engedélyezéséhez a tv. 73. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak igazolásán túl a kérelmezőnek be kell nyújtania a tv. 72. §-a (1) bekezdésének a) 1. pontja alapján végzett felfüggesztéses eljárásban az aktív feldolgozási tevékenységre vonatkozó külkereskedelmi szerződést a tv. 72. §-a (1) bekezdésének a) 2. pontjában, valamint a tv. 72. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt eljárásban az exportra (a feldolgozott végtermék adásvételére) vonatkozó külkereskedelmi szerződést vagy azzal egyenértékű okmányt (rendelés, rendelés visszaigazolás, ajánlat elfogadásra vonatkozó irat, export termelési célt igazoló nyilatkozat).

(4)[397] A tv. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott aktív feldolgozás esetén a környezetvédelmi hatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a telephelyen történő tevékenység végzésre a gazdálkodó telepengedéllyel vagy környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik.Az aktív feldolgozás engedélyezéséről a vámhivatal a tevékenység végzésének helye szerinti környezetvédelmi hatóságot az aktív feldolgozási tevékenységi engedély vagy annak módosítása egy példányának megküldésével tájékoztatja.

(5)[398] A vámhatóság a feldolgozás alá vont vámáru felhasználását elsősorban a következő módszerekkel vizsgálja:

a) különleges jelzések vagy gyártók számának feltüntetése, illetve leírása,

b) ólomzár, pecsét, csiptetőjelzés vagy egyéb megkülönböztető jelzés elhelyezése,

c) mintavétel, illusztráció vagy műszaki leírás,

d) elemzések végzése,

e) a raktári nyilvántartások vagy egyéb kiegészítő okmányok vizsgálata a szóban forgó ügyletre vonatkozóan (így különösen: szerződések, számlák), amelyek egyértelműen mutatják, hogy a végterméket importáruból állították elő.

(6)[399] Az aktív feldolgozási tevékenység végzése gazdaságilag különösen a következő esetekben indokolt:

a) export termelési cél,

b) ha a belföldi gazdálkodó bérmunka szerződés alapján, a külföldi megrendelő vagy megbízottja által a részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekből díjfizetés ellenében kész- vagy félkész árut állít elő (bérmunka),

c) a behozott csökkent használati értékű áru értékének helyreállítására irányul és az így javított áru kerül kiszállításra (javítás),

d) ha a behozott alkatrészeket összeállítják és az így elkészített áru kerül kiszállításra (összeszerelés),

e) karbantartás, amelynek során a működőképes, eredeti rendeltetésére alkalmas dolog további zavarmentes használatát, illetve meghibásodásának valószínűségét csökkentik,

f) külföldről behozott állatok etetése súlygyarapodásuk elérése érdekében (bérhizlalás),

g) külföldről behozott állatok szaporítás céljából történő tartása (bértenyésztés),

h) külföldről behozott állatok ellenszolgáltatás fejében történő nevelése, betanítása, gyógyítása, továbbá más állattartási tevékenység, ide nem értve az f) pontban meghatározott bértenyésztést (bértartás),

i) növényi magvak és szaporító anyagok külföldről történő behozatala, elültetése, majd a termés külföldre való kiszállítása jelenti, amelynél a bérmunkáért való ellenszolgáltatásként el lehet számolni a megtermelt mennyiség meghatározott részét is (bértermelés).

(7)[400] Garanciális javítás a külföldre végleges rendeltetéssel kiszállított és a külkereskedelmi szerződésben meghatározott időn belül meghibásodás miatt újrabehozott terméken a visszaszállítás céljával végzett javítás. Az aktív feldolgozásban való vámeljárás könnyített eljárásban történő engedélyezéséhez a kérelmezőnek a garanciális javításra vonatkozó kötelezettséget is tartalmazó külkereskedelmi szerződést kell benyújtania.

(8)[401] Az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában a vámhivatal alakszerű határozattal dönt. A vámhivatal a tv. 72. §-a (1) bekezdésében meghatározott eljárásra a tevékenységi engedély(ek) érvényességi idején belül újabb engedélyt normál eljárásra nem ad ki, ide nem értve az egyszerűsített eljárásokhoz a fővámhivatal által kiadott tevékenységi engedélyt.

(9)[402] Az engedélyes haladéktalanul közölni köteles a vámhivatallal az engedélyezési feltételekben bekövetkezett változásokat. A vámhivatal az engedélyezési feltételek meglétét megvizsgálja, és ennek megfelelően dönt a tevékenységi engedély módosításáról.

(10)[403] Az engedély érvényességi ideje, illetve a visszaviteli határidő több alkalommal is meghosszabbítható, amennyiben annak feltétele és indokoltsága fennáll.

124/A. §[404] (1) Az összevont árunyilatkozat adását aktív feldolgozás normál vámeljárásban a vámhivatal legfeljebb tíznapos határidővel engedélyezheti. Nem engedélyezhető összevont árunyilatkozat adás a jövedéki termékekre.

(2) Az összevont árunyilatkozat adására vonatkozó kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon annál a vámhivatalnál kell előterjeszteni, ahol a vámáru aktív feldolgozásban történő vámkezelését fogják kérni. A vámhivatal az összevont árunyilatkozat adását határozattal engedélyezi.

(3) Az összevont árunyilatkozat adására vonatkozó engedélyt a vámhivatal visszavonja, ha az aktív feldolgozásra vonatkozó tevékenységi vagy az összevont árunyilatkozat adásra vonatkozó engedélyben meghatározott feltételek már nem állnak fenn vagy azokat az engedélyes megszegi.

(4) Aktív feldolgozás vámeljárást összevont árunyilatkozat adással a tv. 53. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott árunyilatkozattal lehet kérni. A vámhivatal az árunyilatkozat elfogadását követően dönt a vámvizsgálat módjáról, valamint az áruátengedésről.

(5) Az összevont árunyilatkozatot legkésőbb az engedélyben meghatározott összevonási időszak leteltét követő harmadik munkanapon be kell nyújtani. Az összevont árunyilatkozat alapján végzett aktív feldolgozás vámkezelést az engedélyezett összevonási időszak utolsó napján érvényes szabályok szerint kell elvégezni.

125. §[405] Az aktív feldolgozás vámeljárás alkalmazása szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, ha:

a) a tv. 74. §-ának (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem tesz eleget elszámolási kötelezettségének,

b) amennyiben az anyag-felhasználási kimutatásban szereplő anyaghányadra vonatkozó adatok öt százalékot meghaladó mértékű eltérését a vámhivatalnak nem jelentette be,

c) az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az elszámolás valótlan adatokon alapult.

126. §[406][407] (1)[408] A vámhatóság az aktív feldolgozás vámeljárás alá vonáskor az azonosság biztosítását a tevékenységi engedélyben meghatározott módszerrel végzi.

(2)[409] A tv. 74. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja alkalmazásában a vámáru feldolgozásra történő átadása alatt az áruátengedést kell érteni.

127. §[410] (1) A visszaviteli határidő meghosszabbítását annak lejárta előtt legalább harminc nappal - az aktív feldolgozási eljárást felügyelő vámhivatalnál írásban kell kérni. A kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a tárolás és feldolgozás helye;

b) a határozat száma;

c) a határidő meghosszabbítására irányuló kérelem részletes indokolása.

(2) A kérelemhez csatolni kell a vonatkozó vámokmány ügyfélpéldányát, továbbá az e § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat alátámasztó, illetve azt bizonyító okmányokat is.

(3) A vámhatóság a visszaviteli határidő meghosszabbításának tényét feljegyzi az árunyilatkozat ügyfél- és a vámhivatali példányaira. Amennyiben a kérelem nem teljesíthető, a vámhivatal a visszaviteli határidő meghosszabbítását alakszerű államigazgatási határozattal utasítja el.

(4) Amennyiben a vámhivatal a határidő meghosszabbítási kérelmet a visszaviteli határidő lejártáig nem bírálja el, azt a határozat jogerőre emelkedéséig meghosszabbítottnak kell tekinteni.

(5)[411] A visszaviteli határidő lejártát követően, de legfeljebb 1 éven belül benyújtott kérelmeknek a vámhivatal eleget tesz, ha az aktív feldolgozás vámeljárás engedélyezésének feltételei fennállnak. A visszaviteli határidő meghosszabbításának feltétele - az igazolási kérelem elfogadásának kivételével -, hogy a visszaviteli határidő elmulasztása miatt kiszabott vámigazgatási bírságot megfizették.

(6) A visszaviteli határidő meghosszabbítása esetén az adott vámeljárásra vonatkozó feltételeknek fenn kell állniuk.

128. §[412] (1)[413]

(2) Az elszámoláshoz be kell nyújtani:

a) az aktív feldolgozási eljárásról szóló árunyilatkozat igazolásul szolgáló ügyfélpéldányát;

b) a feldolgozott áru azonosságát és az elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vonást igazoló árunyilatkozat ügyfélpéldányát;

c) az elszámolási kulcs alapján elkészített anyag-felhasználási kimutatást;

d) a tv. 72. §-a (1) bekezdésének b) pontja esetében a befizetést igazoló okmányokat,

e) a hulladék, maradék, melléktermék vámkezelésére vonatkozó árunyilatkozatot, és/vagy

f) a hulladék, melléktermék vámkezelését igazoló árunyilatkozat ügyfélpéldányát.

g)[414] felfüggesztő eljárásban a kumulációs vámteher megfizetését igazoló okmányokat vagy azok fénymásolatát, amennyiben az áru/vámáru kiszállítása olyan szabadkereskedelmi megállapodás keretében történt, amely a nem származó anyagok vonatkozásában vám-visszatérítési vagy a vám megfizetése alóli kivételek tilalmát írja elő.

(3)[415] Az elszámolást egyszerűsített formában a tevékenységi engedéllyel összhangban külön határozattal a vámhivatal annak engedélyezheti, aki olyan készletnyilvántartást vezet, amelyben az eljárás alá vont importáruk és a végtermékek adatai megállapíthatók, valamint a feldolgozási folyamat ellenőrizhető. Az egyszerűsített formában történő elszámoláshoz az e § (2) bekezdésének c)-e) és g) pontjaiban meghatározott okmányokat kell benyújtani.

(4) Nem engedélyezhető egyszerűsített formában történő elszámolás, ha az importáru és/vagy a végtermék

a) jövedéki termék, vagy

b) a jogszabály alapján exporttámogatásban részesíthető, vagy

c) az e rendelet 88. §-ának (7) bekezdésében meghatározott áru.

(5) Az e § (3) bekezdésében meghatározott engedélyt a vámhivatal visszavonja, amennyiben az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn. Újabb engedély a visszavonástól számított hat hónap elteltével adható.

(6)[416] A tv. 142/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak érvényesítése érdekében, ha az aktív feldolgozást közvámraktárba, kivitel céljából történő beraktározással számolják el, a kompenzációs kamat összegét a vámhivatalnak meg kell állapítania és a vámokmányokon fel kell tüntetnie azzal a záradékkal, hogy a vámáru esetleges belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor a kompenzációs kamatfizetési kötelezettséget érvényesíteni kell. Nem kell a kompenzációs kamatfizetési kötelezettséget érvényesíteni, amennyiben a vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelése nem az aktív feldolgozást végző részére történik.

(7)[417] A vámfizetésre kötelezett a hulladék és melléktermék vámkezelését, a tv. 30. §-ának (2) bekezdése és a tv. 50. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával, ahhoz az árunyilatkozathoz kapcsolódóan is kérheti, amely esetén az a számára legkedvezőbb feltételekkel végezhető el, feltéve, hogy az ilyen címen vámkezelendő mennyiség nem haladja meg az adott árunyilatkozaton aktív feldolgozásban vámkezelt mennyiséget. E rendelkezést kell alkalmazni a vám-visszatérítéses aktív feldolgozás vámeljárásban vámkezelt vámáru hulladékának vagy melléktermékének vámkezelése során is.

(8) A tv. 74. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerinti újabb aktív feldolgozási eljárásba vonás feltételei megegyeznek az általános szabályokkal. Az újabb aktív feldolgozásban történő vámkezelés csak a másik tevékenységi engedély, valamint az eredeti aktív feldolgozás vámeljárást igazoló ügyfélpéldány benyújtásával kérhető az eredetileg behozott vámáru feldolgozására vagy az előző eljárás végtermékére. Az eredeti aktív feldolgozásra megállapított visszaviteli határidőt az újabb aktív feldolgozásba vételt követő napon lejártnak kell tekinteni.

(9)[418] A tv. 74. §-a (4) bekezdésének végrehajtása során a vámigazgatási bírság kiszabásáról szóló határozatban a vámáru felett rendelkezésre jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy az előírt 30 napon belül a vámáru elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vonását kérheti, illetve ennek megtörténtének igazolásával elszámolási kötelezettségének eleget kell tennie.

(10)[419] A tv. 74. §-a (5) bekezdésében meghatározott intézkedés következtében belföldi forgalom számára vámkezeltnek tekintett vámáru esetén a kiszabott vámteher megfizetéséről szóló igazolás nem pótolja a belföldi forgalomba hozatalhoz szükséges szakhatósági engedélyeket és nem használható fel belföldi forgalom számára történő vámkezelés igazolásául. A határozatban a fenti korlátozást a vámhivatalnak fel kell tüntetnie.

129. §[420] (1) Az anyag-felhasználási kimutatásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a tevékenységi engedély számát;

b) az árunyilatkozat(ok) azonosító számát;

c) az aktív feldolgozásba vont vámáru vámtarifaszámát, mennyiségét, értékkulcs szerinti elszámolás esetén értékét, a megfizetett vámteher összegét, valamint - ha a késztermék kiszállítása olyan nemzetközi megállapodás alapján történt, amelyben az importőr országban vámkedvezményt irányoztak elő - a származási országot és a kedvezményes vámeljárás alapjául szolgáló származást igazoló okmány számát;

d) az elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vont végtermék

1. megnevezését, mennyiségét, értékkulcs szerinti elszámolás esetén értékét,

2. után vámhányad számítással kimunkált teljes, valamint a visszaigényelhető vámteher összegét,

3.[421] nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kiszállítás Magyarország és meghatározott országok vagy országcsoportok közötti megállapodás alapján történt-e vagy sem.

Amennyiben a késztermék kiszállítása olyan szabadkereskedelmi megállapodás keretében történt, amely a nem származó anyagok vonatkozásában vám-visszatérítési vagy a vám megfizetése alóli kivételek tilalmát írja elő, az anyagfelhasználási kimutatást úgy kell elkészíteni, hogy a származás igazolása mellett kiszállított termékbe beépített származó és nem származó anyagok elkülöníthetőek legyenek, valamint az anyagfelhasználási kimutatáson fel kell tüntetni a kumulációs vámteher befizetését igazoló okmányok számát;

e) a maradék mennyiségét és vámértékét (elkülönítve a külföldre kiszállított részt);

f) az egységnyi mennyiségű (így különösen: darab, méter, pár) készáru előállításához felhasznált - és elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vont - aktív feldolgozás vámeljárásban vámkezelt vámáru mennyiségét/értékét;

g) az egységnyi mennyiségű készáru előállítása során keletkezett és figyelembe vehető veszteség mennyiségét/értékét;

h) valamennyi, az adott elszámolási kérelemmel érintett, elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vont végtermék után elszámolható vámáru mennyisége (végtermékbe beépített és veszteség);

i) a gyártás során keletkezett hulladék, melléktermék megnevezését, mennyiségét, vámértékét, vámtarifaszámát;

j) eljárás alá vont helyettesítő árukat;

k) a vámfizetésre kötelezett cégszerű aláírását.

(2) A két példányban benyújtott anyag-felhasználási kimutatást a vámhivatal az elszámolásra vonatkozóan záradékolja, eredeti példányát bevonja, másolati példányát pedig a benyújtott egyéb okmányokkal együtt a vámfizetésre kötelezett részére visszaküldi.

(3) Amennyiben az anyag-felhasználási kimutatásban szereplő anyaghányadra vonatkozó adatok öt százalékot meg nem haladó mértékben eltérnek az elszámolási kulcs alapján számítottaktól, a vámhivatal az anyag-felhasználási kimutatást elfogadja.

(4) Az anyag-felhasználási kimutatás figyelembevételével az árunyilatkozatokon fel kell tüntetni az elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vont végtermékben, aktív feldolgozásban vámkezelt vámáru mennyiségét, a gyártás során keletkezett veszteséget, továbbá a hulladék és a maradék mennyiségét. A leírt mennyiséget - több részletben történő kiszállítás esetén - mindig a korábban megállapított maradványból kell kivonni, és így kell az újabb maradványt megállapítani. A záradékban hivatkozni kell arra is, hogy a hulladék, melléktermék és a külföldre vissza nem szállított maradék belföldi forgalom számára való vámkezelése milyen azonosító szám alatt történt.

(5) Ha a készáruban kiszállított, aktív feldolgozási eljárásban vámkezelt vámárut több vámhivatal vonta ilyen eljárásba, az árunyilatkozatot rész-záradékolni kell, megjelölve a jóváírt mennyiséget és a maradványt.

(6) A vámhivatal az aktív feldolgozási vámeljárás elszámolási adatait ellenőrzi és az elszámolható vámárukat jóváírja.

(7)[422] Ha az aktív feldolgozás vámeljárásban vámkezelt vámárut a belföldi forgalom számára vámkezelik:

a) a felfüggesztő eljárásban

1. a vámértéket a tv. 21-27. §-ában foglaltak alapján kell megállapítani, és

2. a vámterhet - a forgalmi adók kivételével - az aktív feldolgozásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásakor érvényes szabályok szerint,

3. a forgalmi adókat a belföldi forgalom számára való vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozat elfogadása napján - az e § (9) bekezdésében foglaltak kivételével - érvényes szabályok szerint,

4.[423] és a kompenzációs kamatot a tv. 142/A. §-ának (2) bekezdése szerint

b)[424] a vám-visszatérítési eljárásban a még ki nem szabott vámteher és a tv. 142/A. §-ának (2) bekezdése szerinti kompenzációs kamat kiszabása és beszedése iránt kell intézkedni. A forgalmi adók kiszabására az e bekezdés a) 3. alpontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(8)[425] A (7) bekezdés alapján történő belföldi forgalom számára való vámkezelés során, az importra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott korlátozásokat, valamint a tv. 135. §-ának (8) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket érvényesíteni kell.

(9)[426] Ha a végtermék előállításához szükséges vámárut saját számlás adásvételi ügylet keretében szerzi be az engedélyes, akkor a tíz nap alatt (dekádonként) belföldi forgalomba hozott végtermékek előállításához felhasznált vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelését legkésőbb az összevonási időszakot követő második munkanapon kell kérni annál a vámhivatalnál, ahol a vámáru aktív feldolgozás vámeljárás alatt áll. A forgalmi adók kiszabásakor a dekád utolsó napján érvényes szabályokat kell alkalmazni.

129/A. §[427] A tv. 74. § (5) bekezdésében meghatározott intézkedés következtében belföldi forgalom számára vámkezeltnek tekintett áru esetén a kiszabott vámteher megfizetéséről szóló igazolás nem pótolja a belföldi forgalomba hozatalhoz szükséges szakhatósági engedélyeket és nem használható fel a belföldi forgalom számára történő vámkezelés igazolásául. A határozatban a fenti korlátozást a vámhivatalnak fel kell tüntetnie.

130. §[428] (1) Amennyiben az aktív feldolgozás keretében a feldolgozás egyes fázisainak elvégzése céljából a vámáru ideiglenes külföldre történő kiszállításához a vámhatóság előzetesen az aktív feldolgozási tevékenységi engedélyben járul hozzá, ebben az esetben a passzív feldolgozáshoz külön tevékenységi engedély nem szükséges.

(2) Amennyiben a tevékenységi engedély birtokosa az engedélyezés során az ideiglenes külföldre kiszállítást nem kérte, de az a feldolgozás egyes fázisainak elvégzése céljából szükséges, úgy a kért eljárás utólag is engedélyezhető.

(3) Az aktív feldolgozás vámeljárás alatt lévő vámáru passzív feldolgozás vámeljárásban történő kiszállítását az (1)-(2) bekezdések szerint megadott engedély alapján EV benyújtásával kell kérni a passzív feldolgozásra vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával.

(4) A passzív feldolgozás vámeljárásból visszahozott vámáru aktív feldolgozás vámeljárásban történő vámkezelését EV benyújtásával kell kérni,

a) felfüggesztő eljárásban kiszállított vámáru esetén a tv. 74. §-ának (10) bekezdése alkalmazásával, vagy

b) vámvisszatérítési eljárásban kiszállított vámáru esetén a tv. 74. §-ának (11) bekezdése alkalmazásával.

(5) Ha az e § alkalmazásában az engedélyes az aktív feldolgozás vámeljárásra vonatkozó elszámolási kötelezettségének a tv. 74. §-a (3) bekezdésének c) pont szerinti jogcímen tesz eleget, az e rendelet 129. §-ának (7) bekezdését a passzív feldolgozás során hozzáadott érték figyelembevételével kell alkalmazni.

Ideiglenes behozatal

(A tv. 75-78. §-aihoz)

Általános rendelkezések[429]

131. §[430] (1) Az ideiglenes behozatali vámeljárás alkalmazásában

a) a "szállítóeszköz": személy- vagy áruszállításra használt bármely eszköz. A fogalom kiterjed a pótalkatrészekre, szokásos tartozékokra és felszerelésekre, beleértve azon áruk rakodásához, biztosításához vagy védelméhez használt felszereléseket, mely áruk a szállítóeszközzel együtt kerültek behozatalra;

b) "kereskedelmi célú felhasználás": szállítóeszköz személyszállításra való használata térítés ellenében, illetve ipari vagy kereskedelmi áruszállításra való használata, akár térítés ellenében, akár anélkül;

c) "magáncélú felhasználás": szállítóeszköz kizárólag személyes célú használata, a kereskedelmi célú használat kizárásával;

d) a "szállítótartály": szállítóberendezés (emelhető vagon, felszerelhető tartály, leszerelhető kocsiszekrény vagy más hasonló szerkezet), amely

1. áruk elhelyezésére szolgáló teljesen vagy részben zárt rekeszt képez,

2. állandó jellegű és abból eredően kellő szilárdságú ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen,

3. megkönnyíti az áruk egy vagy több szállítási mód igénybevételével történő fuvarozását köztes átrakodás nélkül,

4. könnyen kezelhető, különösen az egyik szállítási módról a másikra való áttéréskor,

5. tervezése folytán könnyen megrakható és üríthető, belső térfogata egy köbméter vagy annál nagyobb.

A rakfelületek is szállítótartályként kezelendők. A szállítótartály fogalmába beletartoznak az érintett szállítótartály típusának megfelelő tartozékok és felszerelések, feltéve, hogy azokat a szállítótartállyal együtt szállítják. A szállítótartály fogalmába nem tartoznak bele a járművek, a járművek tartozékai és pótalkatrészei, a csomagolóanyagok és raklapok. Az 5. pontban foglaltaktól eltérően a szállítótartály fogalmát a légi fuvarozásban használt, egy köbméternél kisebb belső térfogatú szállítótartályokra is alkalmazni kell;

e) a "vámzárral történő szállítás": szállítótartály használata olyan áruk szállítása céljából, amelyek a szállítótartály vámzárja alapján azonosíthatók;

f) a "leszerelhető kocsiszekrény": önálló mozgatószerkezettel nem rendelkező, olyan közúti járművön történő szállításra tervezett rakodórekesz, amelynek az alvázát és kocsiszekrényét kifejezetten erre a célra tervezték. A meghatározás vonatkozik a kifejezetten kombinált szállítás céljára tervezett, rakodórekeszeket képező mozgatható ládákra is;

g) a "részben zárt szállítótartály": általában padozatból és felépítményből álló, egy zárt szállítótartállyal egyenlő nagyságú rakodóteret elhatároló berendezés; a felépítmény általában a szállítótartály keretét képező fémrészekből áll; az ilyen típusú szállítótartályok rendelkezhetnek egy vagy több oldalsó vagy elülső fallal is; egyes esetekben kizárólag egy tető van támasztóoszlopokkal a padozathoz rögzítve; az ilyen típusú szállítótartályokat elsősorban nagy kiterjedésű áruk, pl. gépkocsik szállítására használják;

h) a "rakfelületek" felépítmény nélküli vagy csak részleges felépítménnyel rendelkező raklapok, amelyek hosszúsága és szélessége a szállítótartályokéval megegyezik; a raklap oldalán alsó és felső sarokszerelvényekkel, amelyek lehetővé teszik a szállítótartályokhoz is használatos horgonyzó és emelő berendezések alkalmazását;

i) a "szállítótartály tartozékai és felszerelése" elsősorban a következő eszközök, abban az esetben is, ha eltávolíthatók

1. a szállítótartályon belüli hőmérséklet ellenőrzésére, módosítására vagy fenntartására szolgáló eszközök,

2. a környezeti viszonyok és hatások változásainak jelzésére vagy rögzítésére szolgáló kisebb berendezések (pl. a hőmérsékletet, illetve rázkódást jelző készülék),

3. az áruk rakodására szolgáló belső válaszfalak, raklapok, polcok, támasztók, horgok és más eszközök;

j) a "raklap": olyan eszköz, amelynek felületén egy egységet alkotó árumennyiség elhelyezhető, gépi eszközök segítségével történő szállítás, kezelés vagy egymás tetejére rakodás céljából. Állhat két, egymástól támasztékokkal elválasztott rakfelületből vagy egyetlen, lábakkal alátámasztott rakfelületből vagy egy, kifejezetten légi fuvarozásra tervezett rakfelületből; összmagassága a lehető legkisebb, hogy kezelhető legyen villástargonca vagy raklapemelő segítségével; felépítménnyel vagy anélkül;

k) a "szállítótartály vagy raklap üzemeltetője": a szállítótartály vagy raklap mozgását irányító személy, függetlenül attól, hogy annak tulajdonosa vagy nem;

l) a "szállítótartályra vagy raklapra vonatkozó eljárás igénybe vevője": a szállítótartály vagy raklap üzemeltetője vagy annak képviselője;

m) a "belső forgalom": a vámterületen belül felvett személyek vagy berakodott áruk szállítása ezen a területen belül történő kiszállásuk vagy kirakodásuk céljából;

n) "tarifális intézkedés": a vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvényben vagy annak végrehajtási rendeletében meghatározott, a vámáruk behozatalának megfigyelésére vonatkozó rendelkezések.

(2) Az ideiglenes behozatal vámeljárás során az áruátengedésről a vámteher biztosítását követően kell dönteni.

132. §[431] (1) Az ideiglenes behozatali vámeljárás alkalmazásának engedélyezése a (4) bekezdésben foglaltak kivételével a vámeljárás alá vonást kérő EV vagy nemzetközi vámokmány elfogadásával történik. Az ideiglenes behozatali vámeljárást annál a vámhivatalnál kell kérni, ahol a vámárut vámkezelésre bemutatják.

(2) Az EV benyújtásával (könnyített módon) kért engedélyt a vámhivatal akkor adja meg - a nemzetközi vámokmánnyal behozott és a (4) bekezdésben meghatározott vámáruk kivételével -, ha

a) a kérelmező a Magyar Köztársaság területén működő szervezet vagy lakó/tartózkodó természetes személy, és

b) a kérelmező - amennyiben a törvény vagy e rendelet másként nem rendelkezik - vámbiztosítékot nyújt, és

c) a vámáru behozatala külön engedélyhez kötött és a kérelmező ezen engedéllyel rendelkezik.

(3) A vámárunyilatkozatot adónak az alábbi adatokat kell megadnia az (1) bekezdés szerint benyújtott EV-n vagy EV benyújtása nélkül leltárral kérelmezhető ideiglenes behozatal esetén a leltáron,

a) ha a felhasználó nem azonos a kérelmezővel, akkor a vámáruk felhasználójának nevét vagy cégnevét és címét;

b) azon jogcímre való hivatkozást, amely alapján a kérelmet benyújtják;

c) azon időtartamot, ameddig a vámáruk előreláthatóan az eljárás alatt maradnak;

d) azt a helyet, ahol a vámáruk használatba vételre kerülnek.

(4)[432] Az alábbi vámáruk ideiglenes behozatala esetén lehet szóbeli árunyilatkozatot adni az (5) bekezdésben meghatározott feltételek szerint:

a) az e rendelet 12. számú mellékletének 12. és 13. pontjában meghatározott felhasználásra szolgáló állatok és az e rendelet 134/M. §-a (2) bekezdésének b) pontjában előírt feltételeknek megfelelő felszerelések;

b) az e rendelet 134/F. §-ának (2) bekezdésében felsorolt göngyölegek;

c) az e rendelet 134/A. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott szakmai felszerelések közül

1. a szervátültetés céljából orvosok részére hivatásuk gyakorlásához behozott műszerek és berendezések,

2. az olyan rádiós vagy televíziós gyártási, illetve közvetítő berendezések, valamint ezen célra speciálisan átalakított járművek és berendezéseik, amelyeket külföldi állami vagy gazdálkodó szervezetek hoztak be;

d) az e rendelet 134/K. §-ában meghatározott vámáruk;

e) az e rendelet 135/A-135/J. §-aiban meghatározott vámáruk az e rendelet 135/J. §-ában meghatározott nem a szállítóeszközzel együtt behozott tartalék alkatrészek, tartozékok, szokásos felszerelések kivételével.

(5) A (4) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott vámáruk tekintetében a vámárunyilatkozatot adó szóbeli árunyilatkozata alátámasztásaként leltárt köteles benyújtani. A leltárnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az árunyilatkozatot adó neve és címe;

b) a vámáruk kereskedelmi megnevezése;

c) a vámáruk vámértéke;

d) az említett vámáruk várható tartózkodási ideje a vámterületen;

e) pontos adat az egyes árufajták mennyiségéről;

f) a (4) bekezdés c) pontjának 1. alpontja esetén a használat helye.

(6) A dátummal és a kérelmező aláírásával ellátott leltárt két példányban kell benyújtani a vámhivatalhoz. Az egyik példányt a vámhivatal záradékolja és visszaadja a kérelmezőnek, a másik példány pedig a vámhivatalnál marad. Az eljárás alá vonásra irányuló szóbeli árunyilatkozat engedélykérelemnek, míg a leltár vámhivatal által történő hitelesítése engedélynek minősül. Nem kell külön leltárt benyújtani, ha a vámárut kísérő kereskedelmi vagy fuvarozási okmányok az (5) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazzák, vagy azon kerülnek feltüntetésre. A kereskedelmi vagy fuvarozási okmányok kezelésére ez esetben a leltárra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott állatokra és felszerelésekre vonatkozó leltárak egy évig használhatók a vámterületre való valamennyi beléptetés esetében. Az ilyen leltárakat évente kell az illetékes vámhivatalhoz benyújtani a tárgyévi első ideiglenes behozatali vámkezelés során.

(8) A nemzetközi vámokmányokkal kért ideiglenes behozatal engedélyezésére és a vámeljárásra a vonatkozó nemzetközi szerződéseket kell alkalmazni.

(9) A (4) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott vámáruk ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonása alakiság nélkül kérhető és ebben az esetben az engedély megadása a vámhivatal beavatkozásának hiányával történik.

(10) A vámhivatal az azonosság biztosítása során olyan módszert, eljárást köteles alkalmazni, amely alapján ellenőrizni tudja, hogy a behozott és a kiszállításra kerülő vámáru azonos az eredetileg vámkezelt vámáruval. A göngyöleg azonosítását a vámáru leírásával kell biztosítani.

(11) A tv. 78/A. §-ának (1) bekezdése és az e rendelet 134/A-134/S. §-aiban meghatározott jogcímek alapján ideiglenes behozatalban vámkezelt vámárut belföldön elidegeníteni vagy harmadik személy, szervezet részére bármilyen jogcímen használatba adni csak a belföldi forgalom számára történő vámkezelés során kiszabott vámteher megfizetésével lehet.

(12) A (11) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából nem tekinthető harmadik személy, szervezet részére történő használatba adásnak, ha a vámárut

a) a vámkezelést kérő szervezet az alvállalkozójának - a fővállalkozói szerződés teljesítése keretében - átadja, vagy azt munkavállalója, köztisztviselője, közalkalmazottja, illetve a fegyveres testület hivatásos állományú tagja vagy a szövetkezet munkavállaló tagja - munkavégzése keretében - térítés nélkül használja;

b) a természetes személlyel közös háztartásban élő házastársa, élettársa vagy egyenesági rokona használja.

(13) A tv. 76. §-ának (3) bekezdése alapján az ideiglenes behozatali vámeljárást engedélyező vámhivatal akkor engedélyezi az ideiglenes behozatali vámeljárásból eredő jogok és kötelezettségek átruházását, ha

a) az ideiglenes behozatali vámeljárás engedélyese kéri az átruházás engedélyezését,

b) az új jogosult az ideiglenes behozatali vámeljárás engedélyezésének feltételeit - a vámáru bemutatásának kivételével - biztosítja,

c) vállalja az ideiglenes behozatali vámeljárásból eredő - a korábbi jogosultat terhelő - kötelezettségek teljesítését.

Ebben az esetben a vámhivatal az új jogosult részére - az eredeti szabályokkal - történő ideiglenes behozatali vámeljárásba vétellel adja meg az engedélyt.

(14) A (13) bekezdésben foglaltak alapján a kiléptetés napjának az átruházás engedélyezésének napját kell tekinteni. A korábbi jogosult részére az ideiglenes behozatali eljárást a tv. 78/B. §-ának (3) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel el kell számolni (részelszámolás).

133. §[433] (1) A vámeljárás alá vonás során a vámhivatal - a kérelemmel és a kérelmezett jogcímmel összhangban - állapítja meg a visszaviteli határidőt.

(2)[434] A visszaviteli határidő meghosszabbításának engedélyezése esetén az új visszaviteli határidőt azon körülmények figyelembevételével kell megállapítani, amelyek az engedély jogosultját meggátolták abban, hogy teljesítse a vámáru említett határidőn belül történő újrakivitelére vonatkozó kötelezettségét. A visszaviteli határidő indokolt esetben több alkalommal is meghosszabbítható, amennyiben az ideiglenes behozatali vámeljárás engedélyezésének feltételei fennállnak. A visszaviteli határidő meghosszabbítását annak lejárta előtt - írásbeli árunyilatkozattal kért ideiglenes behozatal esetén írásban - kell kérni.

(3) A tv. 77. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alatt olyan esemény értendő, amelynek eredményeképpen a vámárukat hosszabb ideig kell használni annak érdekében, hogy az ideiglenes behozatal célja megvalósuljon.

(4)[435] A visszaviteli határidő lejártát követően, de legfeljebb 1 éven belül benyújtott kérelmeknek a vámhivatal eleget tesz, ha az ideiglenes behozatal engedélyezésének feltételei fennállnak. A visszaviteli határidő meghosszabbításának feltétele - az igazolási kérelem elfogadásának kivételével -, hogy a visszaviteli határidő elmulasztása miatt kiszabott vámigazgatási bírságot megfizették.

Szállítóeszközöktől eltérő áruk ideiglenes behozatala[436]

134. §[437] A szállítóeszközöktől eltérő vámáruk teljes vámmentességgel történő ideiglenes behozatali vámeljárás alkalmazásának részletes szabályait az e rendelet 134/A-134/S. §-ai tartalmazzák.

134/A. §[438] (1) A szakmai felszerelésekre a teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárást kell alkalmazni.

(2) Szakmai felszerelés:

a) olyan sajtó, rádió vagy televíziós műsorszóró berendezések, amelyek a külföldi sajtó, rádiós vagy televíziós szervezetek azon képviselőinek a munkájához szükségesek, akik tudósítás vagy meghatározott műsorokhoz szükséges anyagok közvetítése, illetve rögzítése céljából érkeznek a vámterületre;

b) olyan filmfelvevő berendezés, amely a belföldön állandó lakóhellyel/székhellyel nem rendelkező, meghatározott film vagy filmek készítése céljából a vámterületre érkező természetes személy/szervezet munkájához szükséges;

c) bármely más olyan berendezés, amely a belföldön állandó lakóhellyel (székhellyel) nem rendelkező és egy meghatározott feladat elvégzésére a vámterületre érkező természetes személy/szervezet hivatásának, szakmájának vagy foglalkozásának, illetve tevékenységének gyakorlásához szükséges. Nem tartoznak ide az áruk/vámáruk ipari előállítására vagy csomagolására használt berendezések, a természeti erőforrások kiaknázásra használt berendezések (a kéziszerszámok kivételével), valamint épületek építésére, javítására vagy karbantartására, illetve földmozgatásra vagy hasonló célokra használt berendezések;

d) a jelen bekezdés a), b) és c) pontjában említett berendezések segédeszközei és azok tartozékai.

A szakmai felszerelésnek tekintendő áruk szemléltető listáját az e rendelet 13. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali eljárás abban az esetben engedélyezhető, ha a szakmai felszerelés

a) tulajdonosa belföldön állandó lakóhellyel/székhellyel nem rendelkező természetes személy vagy szervezet, és

b) a felszerelést belföldön állandó lakóhellyel/székhellyel nem rendelkező természetes személy/szervezet hozta be, illetve részére került behozatalra, és

c) kizárólag a vámterületre érkező természetes személy/szervezet használja, illetve az ő személyes felügyelete mellett használják.

A c) pontban említett feltétel azonban nem alkalmazható olyan filmek, televíziós műsorok vagy audiovizuális művek készítéséhez behozott filmfelvevő berendezésekre, amelyek a belföldön lakóhellyel/székhellyel rendelkező féllel kötött koprodukciós szerződés keretében készülnek. Közös rádió- vagy televízió-műsor készítése esetén a szakmai felszerelés képezheti bérleti szerződés vagy más hasonló megállapodás tárgyát, amelynek egyik szerződő fele a belföldön lakóhellyel/székhellyel rendelkező természetes személy/szervezet.

(4) Az ideiglenesen behozott szakmai felszerelések javításához utólagosan behozott alkatrészek ugyanazon feltételek mellett jogosultak az ideiglenes behozatal igénybevételére, mint maga a felszerelés.

134/B. §[439] (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni az alábbi vámáruk vámeljárás alá vonása esetén:

a) valamely rendezvényen való kiállítás vagy bemutatás céljából behozott vámáruk;

b) a behozott és kiállításra kerülő gépek vagy berendezések bemutatása céljából felhasználásra kerülő vámáruk, ezen belül:

1. a behozott és kiállításra kerülő gépek vagy berendezések bemutatásához szükséges vámáruk,

2. a belföldön lakóhellyel nem rendelkező természetes személyek/szervezetek ideiglenesen felállított kiállító standjaihoz felhasznált építőanyagok, díszítőanyagok, beleértve az elektromos szerelvényeket,

3. reklám- és demonstrációs anyag, valamint egyéb olyan felszerelés, amely a bemutatott vámáruk reklámozásához szükséges, így különösen hang- és képfelvételek, filmek és diafilmek a használatukhoz szükséges berendezésekkel együtt;

c) a nemzetközi találkozókon, konferenciákon és kongresszusokon használatos berendezések, beleértve a tolmácsberendezést, hang- és képfelvevő berendezéseket, oktatási, tudományos és kulturális jellegű filmeket;

d) rendezvényeken való kiállításra vagy részvételre szánt élő állatok;

e) ideiglenesen behozott vámárukból, gépekből, berendezésekből vagy állatokból egy rendezvény során nyert termékek.

(2) E § alkalmazásában "rendezvény":

a) kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműipari kiállítás, vásár vagy más hasonló bemutató,

b) elsősorban jótékonysági célra szervezett kiállítás vagy találkozó,

c) elsősorban valamely művelődési, művészeti, kézműipari, sport-, illetve tudományág, műszaki oktatási, kulturális, szakszervezeti vagy idegenforgalmi tevékenység elősegítésére, vallási ismeretek bővítése vagy vallásgyakorlás elősegítése céljából, illetve a népek közötti barátság elősegítésére szervezett kiállítás vagy találkozó,

d) nemzetközi szervezetek vagy szervezetcsoportok képviselőinek találkozója,

e) hivatalos vagy megemlékezés jellegű reprezentatív találkozó, kivéve az olyan, magáncélú üzletekben vagy kereskedelmi helységekben rendezett kiállításokat, amelyek célja a behozott vámáruk értékesítése.

134/C. §[440] (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni az alábbi vámáruk vámeljárás alá vonása esetén:

a) oktatási segédeszközök és tudományos felszerelések,

b) ezek alkatrészei és tartozékai,

c) kifejezetten az ilyen eszközök, felszerelések karbantartására, ellenőrzésére, hitelesítésére vagy javítására tervezett szerszámok.

(2) "Oktatási segédeszköz": bármely, kizárólag oktatási vagy szakképzési célra használni tervezett segédeszköz, elsősorban modellek, műszerek, készülékek és gépek. Az oktatási segédeszköznek minősülő áruk listáját az e rendelet 14. számú melléklete tartalmazza. Az oktatási, tudományos vagy kulturális tevékenységgel kapcsolatban behozott egyéb vámáruk szemléltető listáját az e rendelet 15. számú melléklete tartalmazza.

(3) "Tudományos felszerelés": bármely, tudományos kutatás, oktatás céljára használni tervezett felszerelés, elsősorban modellek, műszerek készülékek és gépek.

(4) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali vámeljárás abban az esetben engedélyezhető, ha az oktatási segédeszközöket, tudományos felszereléseket, alkatrészeket, tartozékokat vagy szerszámokat

a) arra jogosult intézmények hozzák be, és ilyen intézmények felügyelete mellett és felelősségére használják,

b) nem kereskedelmi célokra használják,

c) indokolt mennyiségben hozzák be, a behozatal céljának figyelembevételével,

d) a vámterületen való tartózkodásuk teljes időtartama alatt egy, ezen a területen állandó lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező természetes személy/szervezet tulajdonában maradnak.

(5) Az ilyen oktatási segédeszközök és tudományos felszerelések legfeljebb 12 hónapig maradhatnak ideiglenes behozatali vámeljárás alatt.

(6) A (4) bekezdés a) pontjában hivatkozott "arra jogosult intézmény" kifejezés az oktatási segédeszközök esetében olyan, alapvetően nem profitorientált jellegű, állami vagy magán-, oktatási vagy szakképzési célú intézményt jelent, amelyet a vámkezelést végző vámhivatal az oktatási segédeszközök címzettjeként az ideiglenes behozatali vámeljárás keretében jóváhagyott.

(7) A (4) bekezdés a) pontjában hivatkozott "arra jogosult intézmény" kifejezés a tudományos felszerelés esetében olyan, alapvetően nem profitorientált jellegű, állami vagy magán-, tudományos vagy oktatási intézményt jelent, amelyet a vámkezelést végző vámhivatal a tudományos felszerelés címzettjeként az ideiglenes behozatali vámeljárás keretében jóváhagyott.

134/D. §[441] (1) A teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a kórházaknak és más egészségügyi intézményeknek behozott orvosi, sebészeti és laboratóriumi felszerelésekre.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott ideiglenes behozatali vámeljárás abban az esetben engedélyezhető, ha az említett felszereléseket

a) eseti jelleggel, térítésmentes kölcsön formájában, és

b) diagnosztikai vagy gyógyászati felhasználási céllal hozzák be.

(3) "Eseti jelleggel behozott felszerelések": bármely olyan orvosi, sebészeti vagy laboratóriumi felszerelés, amelyet egy olyan kórház vagy más egészségügyi intézmény kérésére küldenek vagy maga hozza be, amelynek rendkívüli körülmények felszámolásában kell részt vennie, és sürgős szüksége van ezekre a felszerelésekre saját hiányosságainak pótlása érdekében.

134/E. §[442] (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a vámterületet sújtó katasztrófák következményeinek elhárítása érdekében hozott intézkedésekkel összefüggésben felhasználásra kerülő anyagokra.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott ideiglenes behozatali vámeljárás abban az esetben alkalmazható, ha az ilyen anyagokat

a) térítésmentesen, kölcsön formájában hozzák be, és

b) állami szerveknek vagy a vámkezelést végző vámhivatal által jóváhagyott szervezeteknek szánják.

134/F. §[443] (1) A teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a göngyölegre.

(2) "Göngyölegnek" minősülnek:

a) behozott állapotukban vámáruk külső vagy belső csomagolására szolgáló csomagolóeszközök;

b) vámáruk felgöngyölítésére, tekercselésére vagy összekötözésére szolgáló eszközök.

Kivételt képeznek a nagy tételben behozott csomagolóanyagok, így különösen a szalma, papír, üveggyapot és forgács.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes behozatali vámeljárás abban az esetben alkalmazható, ha az ilyen göngyölegeket

a) megtöltve hozzák be, és az árunyilatkozaton jelzik, hogy azok üresen vagy megtöltve újra kivitelre fognak kerülni,

b) üresen hozzák be, és az árunyilatkozaton jelzik, hogy azok megtöltve kerülnek újra kivitelre.

(4) Az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont göngyölegek még eseti jelleggel sem használhatók belföldi forgalomban, kivéve az újrakivitel esetét. Abban az esetben, ha a göngyölegek megtöltve kerülnek behozatalra, ez a tilalom csak attól az időponttól érvényes, amikor kiürítik azok tartalmát.

(5) A göngyölegek legfeljebb hat hónapig maradhatnak az ideiglenes behozatali vámeljárásban.

134/G. §[444] (1) A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni az alábbi vámáruk esetén:

a) a vámterületen állandó lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes személynek/szervezetnek szánt öntőformák, szerszámok, nyersöntvények, rajzok, vázlatok és más hasonló áruk, amennyiben az azok használatával előállított termékek legalább 75%-át kiviszik a vámterületről;

b) a vámterületen állandó lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes személynek/szervezetnek valamely gyártási eljárás során történő felhasználásra szánt mérő-, ellenőrző és vizsgáló műszerek és más hasonló áruk, amennyiben az azok felhasználásával előállított termékek legalább 75%-át kiviszik a vámterületről;

c) a vámterületen állandó lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes személy/szervezet rendelkezésére térítésmentesen bocsátott speciális szerszámok és műszerek, amelyeket teljes egészében kivitelre kerülő áruk előállításához használnak, azzal a feltétellel, hogy az ilyen szerszámok és eszközök a vámterületen állandó lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező természetes személy/szervezet tulajdonában maradnak;

d) bármilyen fajta vámáru, amelyet vizsgálatnak, kísérletnek vetnek alá vagy amely bemutatásra kerül, beleértve a típusengedélyezési eljárásokhoz szükséges vizsgálatokat és kísérleteket, kivéve a jövedelemszerző tevékenységnek minősülő vizsgálatokat, kísérleteket vagy bemutatókat;

e) vizsgálatok, kísérletek végrehajtásához vagy áruk bemutatásához használandó bármilyen fajta vámáru, kivéve minden jövedelemszerző tevékenységnek minősülő vizsgálatot, kísérletet vagy bemutatót;

f) áruminták, azaz meghatározott, már előállított árukategóriát képviselő áruk vagy olyan áruk mintái, melyek előállítását tervezik feltéve, hogy azok nem haladják meg összességükben az ugyanazon természetes személy/szervezet által behozott vagy egyetlen címzett részére küldött szokásos kereskedelmi gyakorlatnak megfelelő mennyiségű azonos vámárukat az árumintán belül.

(2) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali vámeljárás igénybevételéhez az alábbiak szükségesek:

a) az (1) bekezdés a), b), c) és f) pontjában hivatkozott vámáruknak a vámterületen lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező természetes személy/szervezet (külföldi) tulajdonában kell lennie;

b) az (1) bekezdés f) pontjában hivatkozott áruminták kizárólag a vámterületen történő bemutatás vagy kiállítás céljából hozhatók be, annak érdekében, hogy a vámterületre behozandó hasonló áruk megrendelésére ösztönözzenek. Az áruminták nem értékesíthetők és nem használhatók fel a szokásos módon, kivéve bemutatás céljára, amíg a vámterületen vannak.

134/H. §[445] (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a helyettesítő termelőeszközökre.

(2) "Helyettesítő termelőeszközök": olyan műszerek, berendezések, gépek, amelyeket ideiglenesen és ingyenesen bocsát a belföldi szerződő fél rendelkezésére a külföldi beszállító vagy javítást végző, hasonló vámáruk leszállításáig vagy javítása idejére.

(3) A helyettesítő termelőeszközök legfeljebb hat hónapig maradhatnak az ideiglenes behozatali vámeljárás hatálya alatt.

134/I. §[446] (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni az alábbi vámárukra:

a) árverésen történő értékesítés céljából behozott használt vámáruk;

b) adásvételi szerződésben meghatározott előzetes minőségi vizsgálat céljára behozott vámáruk;

c) műtárgyak, gyűjtemény részét képező vámáruk és antikvitások kiállítás céljára, esetleges értékesítésre behozott vámáruk;

d) megtekintésre küldött kikészített szőrmeáru, drágakövek, szőnyegek és ékszerek, feltéve, hogy sajátos jellegük folytán nem hozhatók be árumintaként.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott vámáruk az a), b) és c) pontban foglalt esetekben legfeljebb hat hónapig, a d) pont esetében pedig legfeljebb négy hétig maradhatnak az ideiglenes behozatali vámeljárás alatt.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásában

a) a használt vámáru: az újonnan előállított vámáruk kivételével minden vámáru;

b) "műtárgyak, gyűjtemény részét képező vámáruk és antikvitások" kifejezés az e rendelet 16. számú mellékletében meghatározott vámárukat jelentik;

c) a megtekintésre küldött termékek olyan vámáruk, amelyeket a feladó értékesíteni kíván, a címzett pedig a vámáru megtekintése után dönt a megvételről.

134/J. §[447] Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárást kell alkalmazni az alábbi vámárukra:

a) kereskedelmi felhasználás előtti megtekintésre szánt, kidolgozott és másolt filmpozitív és más rögzített képhordozó eszköz;

b) filmek, mágnesszalagok és kábelek valamint egyéb hang- vagy képhordozó eszközök, amelyeket szinkronizálás, feliratozás vagy másolás céljából hoznak be;

c) külföldi termékek vagy berendezések jellegét vagy működését bemutató filmek, feltéve, hogy nem térítés ellenében történő nyilvános bemutatásra szánják őket;

d) automatikus adatfeldolgozásban való felhasználásra, ingyenesen küldött adathordozó eszközök;

e) olyan vámáruk (gépjárműveket is beleértve), amelyek jellegüknél fogva nem alkalmasak meghatározott áruk reklámozásán vagy meghatározott célú népszerűsítésen kívül semmiféle más célra.

134/K. §[448] (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a személyes használati tárgyakra és a sportcélokra behozott vámárukra.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a) a "személyes használati tárgyak": minden olyan új vagy használt vámáru, amelyre az utasnak, figyelembe véve az utazás minden körülményét, az utazás során személyes használat céljából szüksége lehet, kivéve a kereskedelmi célra behozott vámárukat;

b) a "sportcélokra behozott áruk": sporteszközök vagy más olyan vámáruk, amelyeket az utasok a vámterületen megrendezésre kerülő sportversenyeken, bemutatókon vagy edzéseken használnak;

c) "utas": minden olyan természetes személy, aki ideiglenesen lép be a vámterületre, és akinek állandó lakhelye külföldön van, valamint minden olyan természetes személy, aki visszatér a vámterületre, ahol egyébként állandó lakhellyel rendelkezik, miután ideiglenesen külföldön tartózkodott.

(3) A személyes használati tárgyakat legkésőbb akkor kell újra kivinni, amikor az azokat behozó természetes személy elhagyja a vámterületet. A sportcélokra behozott áruk legfeljebb 12 hónapig maradhatnak az ideiglenes behozatali vámeljárás alatt.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott vámáruk illusztratív felsorolását az e rendelet 17. számú melléklete tartalmazza.

134/L. §[449] (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni az idegenforgalmi reklámanyagokra.

(2) "Idegenforgalmi reklámanyag": minden olyan áru, amelynek célja az utazóközönség ösztönzése külföldi országokba történő utazásra, különösen az ott megrendezett kulturális, vallási, idegenforgalmi, sport vagy szakmai összejöveteleken vagy rendezvényeken való részvételre.

(3) Az idegenforgalmi reklámanyagok illusztratív felsorolását az e rendelet 18. számú melléklete tartalmazza.

134/M. §[450] (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni az e rendelet 12. számú mellékletében felsorolt célokra behozott felszerelésekre és bármely fajta élő állatra.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott ideiglenes behozatali eljárás az alábbi feltételekkel alkalmazható:

a) az állatok a vámterületen lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező természetes személy/szervezet tulajdonában legyenek;

b) a felszerelés a vámterület mellett fekvő határövezetben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes személy/szervezet tulajdonában legyen;

c) az igavonó állatokat és felszereléseket a vámterület mellett fekvő határövezetben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes személy/szervezet hozza be a vámterületen található föld megművelése érdekében, amely mezőgazdasági vagy erdőgazdasági munkák elvégzését jelenti, beleértve a favágást vagy -szállítást, illetve halgazdálkodást.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában "határövezet": a fennálló nemzetközi megállapodások fenntartásával, az a terület, amely a határtól légvonalban legfeljebb 15 kilométerre terjed. A helyi igazgatási körzeteket, amelyek területének egy része a határövezetbe esik, szintén a határövezet részének kell tekinteni, az idevonatkozó kivételek ellenére.

134/N. §[451] (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a tengerészek jóléti ellátásához szükséges anyagokra.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a) "jóléti anyagok": a tengerészek kulturális, művelődési, szabadidős, vallási vagy sporttevékenysége végzéséhez szükséges anyagok,

b) "tengerész": valamennyi, a tengeren közlekedő hajó üzemeltetésével kapcsolatos feladatokért a hajó fedélzetén felelős személy.

(3) Az (1) bekezdésben hivatkozott ideiglenes behozatali eljárás abban az esetben alkalmazható, ha a jóléti anyagokat:

a) a nemzetközi tengeri forgalomban részt vevő hajóról rakták ki a parton a tengerészek által történő ideiglenes használat érdekében, a hajó kikötőben tartózkodását meg nem haladó időtartamra;

b) kulturális vagy szociális intézményekben való ideiglenes használatra hozták be, tizenkét hónapos időtartamra. A kulturális vagy szociális intézmények: tengerészek számára hivatalos szervek vagy vallási, illetve más nem profitorientált szervezetek által fenntartott szállók, klubok vagy üdülőközpontok, valamint olyan imahelyek, ahol rendszeresen tartanak istentiszteleteket tengerészek számára.

(4) A tengerészek jóléti ellátásához szükséges anyagoknak minősülő vámáruk listáját az e rendelet 19. számú melléklete tartalmazza.

134/O. §[452] Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a határövezetben általános jelentőségű infrastruktúrának az állami hatóságok felügyelete mellett és felelősségére történő építésére, javítására vagy karbantartására használt különféle felszerelésekre.

134/P. §[453] (1) Teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a vámterületre ideiglenesen, gazdasági hatással nem járó különleges helyzetben behozott vámárukra.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában gazdasági hatással nem járó különleges helyzetnek kell tekinteni az olyan vámáruk ideiglenes, eseti jellegű, három hónapot meg nem haladó időtartamra történő behozatalát a vámterületre, amelyek értéke nem haladja meg a 4000 eurót.

(3) Az e rendelkezés (2) bekezdésében meghatározott 4000 euró forintösszegének megállapítása során az e rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján kihirdetett árfolyamot kell alkalmazni.

134/R. §[454] (1) Teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a NATO okmányok fedezetével

a) az Észak-atlanti Szerződés tagállamai fegyveres erői vagy polgári állomány tagjai által ideiglenesen behozott vagy beküldött vámárukra, vagy

b) az Észak-atlanti Szerződés tagállamai fegyveres erői vagy polgári állományú tagjai, illetve az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államai fegyveres erői és tagjai által a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségében lévő szervek részére védelmi cél érdekében behozott vagy beküldött vámárukra.

(2) Az (1) bekezdés alapján kért vámkezelésnél a kérelemhez csatolni kell a Honvédelmi Minisztérium igazolását arról, hogy a vámkezelés a nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségek keretében bonyolódik.

(3) Az (1) bekezdés alapján történő vámkezelés során a vonatkozó nemzetközi szerződés, valamint a NATO okmányokról szóló rendelet szabályait is alkalmazni kell.

134/S. §[455] (1) Teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmaznia a versenyre vagy edzés céljából behozott postagalambokra.

(2) A vámkezeléshez be kell mutatni a Magyar Postagalamb Szövetség vagy annak területi szövetsége meghívólevelét vagy igazolását arról, hogy a postagalambokat versenyzés vagy edzés céljából történő felreptetésre hozzák be.

(3) A határvámhivatal az ideiglenes behozatalban történő vámkezelést - vámbiztosíték követelése nélkül - azonnal elszámoltnak tekinti. Ezt követően a postagalambok felreptetésénél a vámhivatal jelenléte nem kötelező.

Szállítóeszközök ideiglenes behozatala[456]

135. §[457] Az e rendelet 135/A. §-ának (10) bekezdésében, a 135/B. §-ának (10) bekezdés b) pontjában és (11) bekezdésében, a 135/C. §-ának (5) bekezdésében, a 135/D. §-ának (3) bekezdésében, valamint a 135/E. §-ának (3) és (7) bekezdéseiben foglaltak kivételével a 135/A-135/E. §-aiban felsorolt szállítóeszközök nem kölcsönözhetők, nem adhatók bérbe, nem adhatók zálogba, nem ruházhatók át belföldi személyre vagy szervezetre, és nem bocsáthatók azok rendelkezésére.

Közúti szállítóeszközök[458]

135/A. § (1) A teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a kereskedelmi célra használt közúti járművekre.

(2) E § alkalmazásában járműnek minősül valamennyi közúti jármű és ahhoz csatlakoztatható pótkocsi.

(3) A (4) bekezdésben foglaltak kivételével, az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali vámeljárás alapján történő beléptetés azon feltétellel engedélyezhető, ha a járművet

a) külföldi személy vagy szervezet hozza be vagy az ő nevében hozzák be;

b) az illető személy vagy megbízottja kereskedelmi célra használja;

c) a külföldi személy vagy szervezet részére külföldön vették nyilvántartásba. Amennyiben a járművet nem vették nyilvántartásba, akkor a fenti feltételt akkor kell teljesültnek tekinteni, ha a szóban forgó jármű tulajdonosa külföldi személy vagy szervezet;

d) kizárólag olyan szállítások alkalmával használják, amelyek külföldön kezdődnek vagy ott végződnek.

(4) Amennyiben a vámterületen forgalomba helyezett gépjárműhöz külföldön pótkocsit kapcsolnak (vegyes honosságú járműszerelvény), az ideiglenes behozatali vámeljárás engedélyezhető akkor is, ha a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek nem teljesülnek.

(5) Annak a járműszerelvénynek, amelynek egyik része magyar, a másik része pedig külföldi honosságú (vegyes honosságú szerelvény), külföldi gépjárműrészét "Carnet de passages en douane" (a továbbiakban: Carnet), Triptyque vagy Diptique nemzetközi vámigazolvány benyújtásával lehet ideiglenes behozatalban vámkezelni.

(6) Amennyiben a vegyes honosságú gépjármű üzemeltetője az (5) bekezdésben meghatározott nemzetközi vámigazolvánnyal nem rendelkezik, az ideiglenes behozatali vámkezelés elvégzése előtt a szerződés, fuvarmegbízás vagy más erre alkalmas okmány alapján vizsgálni kell a használat jogszerűségét. A használat jogszerűségét igazoló szerződés, fuvarmegbízás vagy más erre alkalmas okmány másolatát a fuvarozás teljesítése során a gépjármű vezetője köteles magánál tartani.

(7) Az (5)-(6) bekezdésben foglalt vámeljárások elvégzésének feltétele, hogy a jármű a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel rendelkezzen.

(8) Az (1) bekezdésben említett járművek a (3) bekezdésben foglalt feltételek függvényében azon műveletek elvégzéséhez szükséges ideig tartózkodhatnak a vámterületen, amelyhez az ideiglenes behozatalt kérelmezték, így különösen utasok szállítása, felvétele, kiszállítása, áru be- és kirakodása, fuvarozás és karbantartási munkálatok.

(9) A (3) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában, a külföldi személy vagy szervezet nevében eljáró személynek rendelkeznie kell megbízással/meghatalmazással.

(10) A (3) bekezdéstől eltérően:

a) a kereskedelmi célra használt járműveket a belföldön állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek is vezethetik, a (9) bekezdésben foglalt követelmények betartásával;

b) a vámhatóság engedélyezheti, hogy

1. kivételes esetekben a belföldön állandó székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező személy vagy szervezet ideiglenes behozatali vámeljárás keretében kereskedelmi célra járművet hozzon be és használjon korlátozott, az említett vámhatóság által az adott eset körülményeinek figyelembevételével megállapított ideig,

2. a belföldön állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki külföldi természetes személy vagy szervezet alkalmazásában áll, egy, a külföldi személy vagy szervezet tulajdonában álló járművet hozzon be és azt a vámterületen kereskedelmi célra használja. Az ideiglenes behozatali eljárás keretében beléptetett jármű magáncélra is felhasználható, amennyiben az ilyen használat eseti jellegű, a kereskedelmi tevékenység során válik szükségessé, és ezt a munkaszerződés előírja;

c) a kereskedelmi célt szolgáló járművek a belföldi forgalomban csak akkor használhatók, ha a személyszállítás és az árufuvarozás terén hatályos rendelkezések - különösen azok, amelyek a beléptetéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatosak - így rendelkeznek.

(11) A (10) bekezdés b) 1. pontja alkalmazásában az ideiglenes behozatali vámeljárás keretében behozott jármű vámterületen való tartózkodási időtartamának ellenőrzése érdekében, az ideiglenes behozatali vámeljárást igénybe vevő személy köteles értesíteni a vámhatóságot és eleget tenni a vámhatóság által megfelelőnek tartott, a PM rendeletben meghatározott intézkedéseknek.

135/B. § (1) A teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a magáncélra használt járművekre.

(2) E § alkalmazásában járműnek minősül valamennyi közúti jármű, beleértve a gépjárművekhez csatlakoztatható lakókocsit és pótkocsit.

(3) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali vámeljárás akkor engedélyezhető, ha a járművet

a) külföldi személy vagy szervezet hozza be, és

b) az érintett személy vagy szervezet magáncélra használja, és

c) a külföldi személy vagy szervezet részére a vámterületen kívül vették nyilvántartásba (lajstromozták). Amennyiben azonban a járművet nem vették nyilvántartásba, akkor a fenti feltételt akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha a szóban forgó jármű tulajdonosa a külföldi személy vagy szervezet.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően:

a) az ideiglenes behozatal abban az esetben is engedélyezhető, ha külföldi járműveket a vámterületen ideiglenes jelleggel helyeznek forgalomba a későbbi újrakivitel szándékával, és a jármű a külföldi személy vagy szervezet részére kiadott belföldi rendszámtáblát visel;

b) a vámhatóság engedélyezheti, hogy

1. a belföldön állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki külföldi személy/szervezet alkalmazásában áll, továbbá

2. a tv. 113. §-ában meghatározott személy

a vámterületen kívül nyilvántartásba vett (lajstromozott) - ideértve a saját tulajdonú járművet is - járművet hozzon be és azt magáncélra használja, vagy - ellenszolgáltatás fejében végzett tevékenység folytatása esetén - a kereskedelmi célú használatként folytatott tevékenység gyakorlására használja, amennyiben ezt a munkaszerződés előírja.

(5) Az e §-ban meghatározott ideiglenes behozatali vámeljárást a következő esetekben is alkalmazni kell:

a) amennyiben a használó az állandó lakóhelye szerinti országban nyilvántartott járművet belföldön rendszeresen használja a külföldi lakóhelyéről a belföldi munkahelyére és az onnan történő visszautazás céljára. A vámeljárásra vonatkozó engedély semmilyen egyéb határidőtől nem függ;

b) amennyiben egy diák az állandó lakóhelye szerinti országban nyilvántartott járművet belföldön használja és kizárólag tanulmányai folytatása céljából tartózkodik a vámterületen.

(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott határidő kivételével az (1) bekezdésben említett járművek a vámterületen maradhatnak:

a) bármely 12 havi időszak alatt folyamatosan vagy megszakításokkal 6 hónapig;

b) az (5) bekezdés b) pontjában említett esetekben mindaddig, amíg a diák a vámterületen tartózkodik.

(7) Az (5) bekezdés b) pontját, valamint a (6) bekezdés b) pontját értelemszerűen a meghatározott időtartamú megbízást teljesítő személyekre is alkalmazni kell.

(8) A (3) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában, a magáncélra használt járművek behozatalukat követően nem adhatók és nem vehetők bérbe, nem bocsáthatók más személy rendelkezésére, illetve amennyiben a járműveket behozataluk idején bérelték, kölcsönözték vagy más személy rendelkezése alatt álltak, nem adhatók, illetve vehetők ismét bérbe, nem kölcsönözhetők, illetve nem bocsáthatók más személy rendelkezésére a vámterületen semmilyen célból, kivéve az azonnali újrakivitelt.

(9) A (8) bekezdés értelmében, a magáncélra használt, a külföldön bejegyzett székhellyel rendelkező kölcsönző cég tulajdonát képező járművet újból bérbe veheti egy külföldi természetes személy, a vámhatóság által meghatározott időn belüli újrakivitel céljából, amennyiben a jármű egy bérleti szerződés teljesítését követően tartózkodik a vámterületen.

(10) A (8) bekezdés fenntartásával:

a) a külföldi természetes személy házastársa, illetve egyenesági rokonai, akik szintén külföldiek, használhatják az előzőleg ideiglenes behozatali vámeljárás keretében beléptetett járművet;

b) az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont, magáncélra használt járművet belföldi természetes személy is használhat eseti jelleggel, amennyiben a belföldi természetes személy az ideiglenes behozatalt kérő személy nevében és utasításai szerint jár el, aki maga is az említett vámterületen tartózkodik.

(11) A 135. §-ban foglaltaktól eltérően:

a) a (9) bekezdésben leírt ideiglenes behozatali vámeljárás belföldi természetes személy által is igénybe vehető, vagy a járművet belföldről a kölcsönző cégnek belföldi alkalmazottja is visszaszállíthatja;

b) a belföldi természetes személy hazatérésének céljából külföldön bejegyzett szervezettől járművet bérelhet vagy kölcsönözhet a (3) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek betartásával. A határidőt, amelyen belül a járművet újra ki kell vinni, a vámhatóság állapítja meg az adott eset körülményeinek figyelembevételével;

c) a vámhatóság engedélyezheti a (4) bekezdésben említett ideiglenes behozatali eljárást a belföldi természetes személy számára, aki állandó lakóhelyét a vámterületen kívülre kívánja áthelyezni, az alábbi feltételek mellett:

1. az érintett személy bármely, a vámhatóság által elfogadható eszközzel bizonyítani tudja lakóhelyváltoztatási szándékát,

2. a járművet a nyilvántartásba vétel időpontjától számított három hónapon belül ki kell vinni.

(12) A (6) bekezdés alkalmazásában, az ideiglenes behozatali vámeljárás keretében behozott jármű vámterületen való tartózkodási időtartamának ellenőrzése érdekében, az ideiglenes behozatali vámeljárást igénybe vevő személy köteles értesíteni a vámhatóságot, és eleget tenni a vámhatóság által megfelelőnek tartott, a PM rendeletben meghatározott intézkedéseknek.

(13) Az e §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni - a (12) bekezdés kivételével - a hátas-, valamint az igavonó állatokra és az ezek által vont járművekre, amelyek a vámterületre belépnek. Az említett állatok és az azok által vont járművek 3 hónapig maradhatnak a vámterületen.

Vasúti szállítóeszközök[459]

135/C. § (1) A teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a vasúti szállítóeszközökre.

(2) E § alkalmazásában vasúti szállítóeszköznek minősül a személy- vagy áruszállításra alkalmas valamennyi mozdony, vasúti kocsi, több részből álló szerelvény és tehervagon.

(3) Az (1) bekezdésben említett vámeljárás azon feltétellel engedélyezhető, hogy a vasúti szállítóeszköz:

a) külföldi személy vagy szervezet tulajdonát képezi;

b) külföldi vasúthálózatban lajstromozták.

(4) A vasúti szállítóeszközök 12 hónapig maradhatnak a vámterületen.

(5) A 135. §-ban foglaltaktól eltérően:

a) a vasúti szállítóeszközök azzal a feltétellel bocsáthatók belföldi személy vagy szervezet rendelkezésére, hogy azokat valamely megállapodás alapján együttesen használják oly módon, hogy mindegyik vasúthálózat úgy használhatja a többi hálózat eszközeit, mint a sajátjait;

b) kivételes esetekben a vámhatóság engedélyezheti belföldi személy vagy szervezet számára, hogy az említett vámhatóság által az adott eset körülményeinek figyelembevételével megállapított, korlátozott időre behozzon és használjon ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont áru szállítására szánt vasúti kocsikat.

Légi szállítóeszközök[460]

135/D. § (1) A teljes vámmentességgel történő ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a légijárművekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett légijárművek a vámterületen maradhatnak azon műveletek elvégzéséhez szükséges ideig, amely műveletekre az ideiglenes behozatali vámeljárást kérelmezték, így különösen légi személyszállítás, légi árufuvarozás, honvédelmi célú felhasználás, javítás, karbantartás.

(3) Az e rendelet 135/A. §-ának (9) és (10) bekezdései értelemszerűen alkalmazandók a kereskedelmi célra használt légijárművekre, különös tekintettel arra, hogy a vámhatóság kivételes esetekben engedélyezheti belföldi személy vagy szervezet számára, hogy az illető vámhatóság által az adott eset körülményeinek figyelembevételével megállapított, korlátozott időre behozzon és használjon ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont légijárműveket.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett légijármű magáncélú alkalmazása esetén az e rendelet 135/B. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételeket kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdésben említett szállítóeszköz bármely 12 havi időszak alatt folyamatosan vagy megszakításokkal 6 hónapig maradhat a vámterületen.

(6) A 135/B. § (8)-(12) bekezdései értelemszerűen alkalmazandók a légijármű magáncélú alkalmazása esetén.

Tengeri és belvízi szállítóeszközök[461]

135/E. § (1) A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a tengeri és belvízi járművekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett szállítóeszközök a vámterületen maradhatnak azon műveletek elvégzéséhez szükséges ideig, amely műveletekre az ideiglenes behozatali vámeljárást kérelmezték, így különösen az utasok szállítása, felvétele, kiszállítása, áruk be- és kirakodása, fuvarozás és karbantartási munkálatok.

(3) A 135/A. § (9) és (10) bekezdései értelemszerűen alkalmazandók a tengeri és belvízi szállításban kereskedelmi célra használt hajókra, különös tekintettel arra, hogy a vámhatóság kivételes esetekben engedélyezheti belföldi személy vagy szervezet számára, hogy az említett vámhatóság által az adott eset körülményeinek figyelembevételével megállapított, korlátozott időre behozzon és használjon ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont hajókat.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben említett szállítóeszközöket a tengeri és belvízi szállításban magáncélra használják, a 135/B. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdésben említett szállítóeszközök bármely 12 havi időszak alatt folyamatosan vagy megszakításokkal 6 hónapig maradhatnak a vámterületen.

(6) A 135/B. § (8)-(12) bekezdései értelemszerűen alkalmazandók a magáncélra használt hajókra a tengeri és belvízi szállításban.

(7) A 135. §-ban foglaltaktól eltérően, kivételes esetekben, amikor a vámterületen kívül eső tavi kikötők infrastruktúrája nem alkalmas a magáncélra használt belvízi szállítóeszközök kikötésére, a vámhatóság engedélyezheti a belföldi személy/szervezet számára, hogy ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont hajót behozzon, és azt az olyan tónak a belföldhöz tartozó részén használja, amely egyrészt az említett területen, másrészt azon ország területén helyezkedik el, ahol a hajót nyilvántartásba vették. Az érintett személy köteles a vámhatóság számára hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a tavi kikötői infrastruktúra kikötésre nem alkalmas.

Raklapok[462]

135/F. § (1) A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a raklapokra.

(2) Az azonosítható raklapok 12 hónapig maradhatnak a vámterületen, mely időtartam az érintett személy kérelmére lerövidíthető.

(3) A nem azonosítható raklapok 6 hónapig maradhatnak a vámterületen, amely időtartam az érintett személy kérelmére lerövidíthető.

Szállítótartályok[463]

135/G. § (1) A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a vámzárral történő szállításra jóváhagyott, vagy jelzésekkel ellátott szállítótartályokra, ha azokat a vámterületre tulajdonosuk, üzemeltetőjük vagy ezek valamelyikének képviselője hozza be.

(2) Az (1) bekezdésben említettektől eltérő szállítótartályok abban az esetben léptethetők be ideiglenes behozatali eljárás keretében, ha a vámhivatal azt engedélyezi.

(3) Az ideiglenes behozatali eljárás alá vont szállítótartályok 12 hónapig maradhatnak a vámterületen.

(4) Az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont szállítótartályok a vámterületről való újrakivitelt megelőzően belföldi forgalomban is használhatók. A szállítótartályok azonban a vámterületen való tartózkodásuk ideje alatt kizárólag egyetlen alkalommal használhatók olyan áruk szállítására, amelyeket belföldön rakodtak be, és szándékoznak kirakodni, különben a szállítótartályokat üresen kell szállítani ezen a területen.

(5) Az e rendelet 135/J. §-ának (1) bekezdésében foglaltak fenntartásával, a szállítótartályok tartozékainak és a szokásos szállítótartály-felszerelésnek a behozatala történhet a szállítótartállyal együtt vagy önállóan. A szállítótartállyal együtt behozott ilyen vámárukat önállóan vagy valamely szállítótartállyal együtt kell újrakivitelben vámkezelni. Az önállóan behozott ilyen vámárukat, szállítótartállyal együtt kell újrakivitelben vámkezelni.

135/H. § (1) Az e rendelet 135/G. §-ának (1) bekezdését kell alkalmazni minden szállítótartályra - függetlenül attól, hogy jóváhagyták-e azok vámzárral történő szállítását -, amelyen tartósan, megfelelő és jól látható helyen az alábbi adatokat tüntették fel:

a) a tulajdonos vagy üzemeltető megnevezését;

b) a szállítótartálynak a tulajdonos vagy üzemeltető által megadott azonosító jelzéseit és számait;

c) a szállítótartály önsúlyát, beleértve valamennyi tartósan rögzített felszerelését is; valamint

d) azon országot, ahonnan a szállítótartály tulajdonosa származik.

A c) pontban említett adatot azonban nem kell feltüntetni azokon a szállítótartályokon, amelyeket kombinált vasúti-közúti fuvarozásban használnak, illetve a d) pontban említett adatot nem kell feltüntetni azokon a szállítótartályokon, melyeket vasúton vagy légi úton történő szállításban használnak.

(2) A szállítótartály tulajdonosa származási országának feltüntetése történhet az ország teljes nevének kiírásával, az ISO 3166 Nemzetközi Szabványban szabályozott ISO alpha-2 országkód jeleivel, a nemzetközi közúti forgalomban közlekedő gépjárművek nyilvántartó országának azonosítására szolgáló megkülönböztető betűjelzéssel, illetve a kombinált vasúti-közúti fuvarozásban használt szállítótartályok esetében számokkal. A tulajdonos vagy üzemeltető azonosítása feltüntethető nevének teljes kiírásával vagy egyezményesen megállapított azonosító jelek útján. Az olyan jelzések mint a jelképek vagy zászlók használata azonban nem engedélyezett.

135/I. § (1) Vámzárral történő szállításra jóváhagyott szállítótartályoknak kell tekinteni azon szállítótartályokat, amelyek:

a) az e rendelet 135/H. §-ának (1) bekezdésében előírt adatokon kívül rendelkeznek az alábbi adatokkal is, amelyeket az engedélyezési táblán a (2) bekezdésben foglalt szabályoknak megfelelően kell feltüntetni:

1. a gyártó sorozatszámát (a gyártási számot), és

2. a típust jelző azonosítási számokat és betűket, ha a jóváhagyás azokra is vonatkozik;

b) megfelelnek a (2) bekezdésben foglalt műszaki feltételeknek.

(2) A vonatkozó műszaki feltételeket az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény mellékleteinek kihirdetéséről szóló rendelet tartalmazza.

Tartalék alkatrészek, tartozékok, szokásos felszerelések[464]

135/J. § (1) A teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a szokásos tartalék alkatrészekre, tartozékokra és felszerelésekre is, beleértve az áruk raktározásához, védelméhez és megóvásához szükséges felszereléseket is, amelyek azon szállítóeszközzel együtt vagy azoktól külön kerülnek behozatalra, amelyek a járműhöz tartoznak.

(2) A járművel együtt vagy külön behozott tartalék alkatrészek kizárólag az említett szállítóeszközön végrehajtott javításokhoz - ide nem értve a főalkatrészek cseréjét - valamint a jármű karbantartásához használhatók fel.

(3) A szokásos karbantartási műveletek és javítások, amelyek a járművön a vámterület felé vezető úton vagy a vámterületen válnak szükségessé, nem jelentenek állapotváltozást és elvégezhetők az ideiglenes behozatal ideje alatt.

(4) Alakiság nélkül végezhető el a nemzetközi forgalomban résztvevő, ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelt légijárművek üzemeltetését biztosító főegység, vagy alkatrész javítás céljából külföldre történő kivitele és az azt követő ismételt behozatala a légijármű ideiglenes behozatali ideje alatt.

136. §[465] A tv. 78/A. §-ának (2) bekezdése értelmében, azon vámáruk felsorolását, amelyekre vonatkozóan nem alkalmazható a részleges behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárás, az e rendelet 20. számú melléklete tartalmazza.

137. §[466] (1) Az elszámolás (jóváírás) feltétele - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az elszámolási határidőn belül annak igazolása, hogy az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont vámárut a megállapított visszaviteli határidőn belül elszámolásra alkalmas eljárás alá vonták.

(2) Ha az ideiglenes behozatali vámeljárást a vámhivatal szóbeli árunyilatkozat elfogadásával végezte el, sem a kiléptetés igazolására, sem az elszámolási kérelemre nincs szükség.

(3) A jóváírást a vámkezelést végző vámhivatalnál kell kérni. A jóváírás elvégzéséhez be kell nyújtani:

a) a vámkezelésről szóló árunyilatkozat igazolásául szolgáló ügyfél példányát;

b) a vámáru azonosságát és az elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vonását igazoló árunyilatkozat ügyfél példányát.

(4) A vámáru újbóli ideiglenes behozatal vagy aktív feldolgozás vámeljárás alá vonásával történő elszámolást az eredeti vámfizetésre kötelezettnek kell kérnie, és az új vámfizetésre kötelezettnek egyidejűleg kérnie kell az ideiglenes behozatali eljárásban, illetve az aktív feldolgozásban való vámkezelést. A kiléptetés napjának a fenti esetekben az új vámeljárásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásának napját kell érteni. Ebben az esetben az ideiglenes behozatali vagy az aktív feldolgozás vámeljárás engedélyezését az általános szabályok alkalmazásával le kell folytatni.

(5) Ha a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezelik az importra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott korlátozásokat, továbbá a tv. 135. §-ának (8) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket érvényesíteni kell. Az ideiglenes behozatal vámeljárás alatt álló vámáru teljes mennyiségének belföldi forgalom számára való vámkezelésével a vámárut elszámoltnak kell tekinteni.

(6) Ha a vámfizetésre kötelezett a tv. 131. §-ának (3) bekezdése alapján esedékessé vált vámteher megfizetését igazolta, az elszámolásnál a vámhivatalnak a következők szerint kell eljárnia:

a) amennyiben az elszámolás külföldre való visszavitel igazolásával történik, további vámterhet beszednie nem kell;

b) a vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelése esetén:

1. intézkednie kell a forgalmi adókat is magába foglaló vámtehernek a vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelésekor fennálló vámértéke alapján történő kiszabására és beszedésére. Az ideiglenes behozatalkor kiszabott és az ötvenedik hónapban megfizetett vámteherrel a vámot kiegyenlítettnek kell tekinteni,

2.[467] intézkednie kell az ideiglenes behozatalkor kiszabott vámteher után a tv. 142/A. §-ának (1) bekezdése szerinti kiegyenlítő kamat kiszabására;

c) a közvámraktárba való beraktározással történő elszámolás esetében az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonáskor elfogadott vámértéket a raktározási vámokmányon fel kell jegyezni, és mindaddig nyilván kell tartani, amíg a vámárut külföldre ki nem szállítják, illetőleg a belföldi forgalom számára nem vámkezelik. Ha a vámárut a vámraktárból külföldre szállítják, vagy a belföldi forgalom számára vámkezelik, úgy kell tekinteni, mintha a kivitel, illetőleg a belföldi forgalom számára való vámkezelés közvetlenül az ideiglenes behozatali eljárásból történt volna, és ennek megfelelően - a beraktározás időpontjában érvényes rendelkezések figyelembevételével - az a), illetőleg b) pont szerint kell eljárni;

d) az ideiglenes behozatal jogcímének vagy a vámfizetésre kötelezett személyének megváltozása, illetve aktív feldolgozásban való vámkezelés esetén az elszámoláskor további vámteher beszedésére nem kell intézkedni.

(7) A (6) bekezdés c) pontjában foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell akkor is, ha a részleges vámmentességgel ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelt vámáru elszámolását a tv. 131. §-ának (3) bekezdése alapján esedékessé váló vámteher esedékessége előtt kérik vámraktárba való beraktározással vagy aktív feldolgozási eljárásba vonással.

138. §[468] (1) A tv. 78/C. §-ának (4) bekezdése végrehajtásában a belföldi forgalom számára való vámkezelés feltételeinek tisztázása tekintetében a vámhivatalnak a következőket kell végrehajtania:

a)[469] hivatalból kell megállapítania, hogy a vámáru importként történő behozatala esetén valamilyen korlátozás alá tartozik-e. Ha nem, akkor az általános szabályok szerint gondoskodik a vámteher és a kiegyenlítő kamat beszedéséről, azt követően a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni;

b) ha a vámáru behozatala valamely korlátozás alá esik, akkor intézkedik a kiszabott vámteher esedékessé tételéről, valamint a még ki nem szabott vámteher kiszabásáról és az esedékes vámteher kamattal növelt összegének beszedéséről. A kiszabásról szóló határozatban fel kell szólítania a vámáru felett rendelkezésre jogosultat, hogy nyolc munkanapon belül igazolja, hogy az engedélyező hatóságtól a behozatalhoz szükséges engedélyt megkérte.

(2) Amennyiben a vámáruval rendelkezni jogosult

a) a határidőn belül igazolja a kérelem benyújtását, úgy ezt követően a vámárut a belföldi forgalom számára csak az engedély kiadását követő 5 munkanapon belül benyújtott engedély alapján és a (3) bekezdésben meghatározott korlátozás törlését követően lehet vámkezeltnek tekinteni, vagy

b) ha a határidőn belül nem igazolja a megtett intézkedést, vagy a behozatalt a hatóság nem engedélyezte, akkor intézkedni kell a jogellenes felhasználás miatt szükséges eljárás megindítására.

(3) A tv. 78/C. §-ának (4) bekezdésében meghatározott intézkedés következtében belföldi forgalom számára vámkezeltnek tekintett vámáru esetén a kiszabott vámteher megfizetéséről szóló igazolás nem pótolja a belföldi forgalomba hozatalhoz szükséges szakhatósági engedélyeket, és nem használható fel belföldi forgalom számára történő vámkezelés igazolásául. A határozatban a fenti korlátozást a vámhivatalnak fel kell tüntetnie.

139. §[470]

140. §[471]

141. §[472]

141/A. §[473]

A vámáru jelleget megszüntető vámeljárás

(A tv. 79-82. §-ához)

142. §[474] (1)[475] A belföldi forgalom számára való vámkezelés során az áruátengedésről normál eljárásban - az összevont árunyilatkozat adás kivételével - a vámvizsgálatot követően kell dönteni. Az áruátengedés alatt a vámárunak a vámfizetésre kötelezett vámáru-nyilatkozaton megjelölt telephelyére - a változatlan állapotban való megőrzés kötelezettségével és amennyiben a vámterhet biztosítani kell, annak biztosításával - történő elszállítást kell érteni.

(2) Az összevont árunyilatkozat adását normál vámeljárásban a vámhivatal legfeljebb tíz munkanapos határidővel engedélyezheti. Nem engedélyezhető összevont árunyilatkozat adás a jövedéki termékre, illetve az olyan vámárukra, amelyek behozatalát jogszabály tiltja vagy szállítmányonként bemutatandó engedélyhez, igazoláshoz köti.

(3)[476] Az összevont árunyilatkozat adására vonatkozó kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon annál a vámhivatalnál kell előterjeszteni, ahol a vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelését kérni fogják. A kérelemhez - a halasztott vámfizetési engedély hiányában - csatolni kell a tv. 8. §-a (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott vámbiztosítékot. A vámhivatal az összevont árunyilatkozat adását határozattal engedélyezi.

(4) Az összevont árunyilatkozat adására vonatkozó engedélyt a vámhivatal visszavonja, ha az engedélyben meghatározott feltételek már nem állnak fenn vagy azokat az engedélyes megszegi.

(5) Belföldi forgalom számára történő vámkezelést összevont árunyilatkozat adással a tv. 53. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott árunyilatkozattal lehet kérni. A vámhivatal az árunyilatkozat elfogadását követően dönt a vámvizsgálat módjáról, valamint az áruátengedésről és/vagy a vámáru kiadásáról.

(6)[477] Az összevont árunyilatkozatot legkésőbb az engedélyben meghatározott összevonási időszak leteltét követő harmadik munkanapon be kell nyújtani. Az összevont árunyilatkozat alapján végzett belföldi forgalom számára történő vámkezelést az engedélyezett összevonási időszak utolsó napján érvényes szabályok szerint kell elvégezni.

(7)[478] A vámtarifa 8704 21 10 01, 8704 21 31 01, 8704 21 91 01, 8704 21 10 02, 8704 21 31 02, 8704 21 91 02, 8704 21 10 03, 8704 21 39 00, 8704 21 99 00, 8704 31 10 01, 8704 31 91 01, 8704 31 10 99, 8704 31 31 00, 8704 31 39 00, 8704 31 91 99, 8704 31 99 00 vámtarifaszámai alá osztályozott tehergépkocsiknak közúti forgalomban utólagos átalakítást követően, személygépkocsinkénti üzemeltetése esetén - a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napjától számított öt éven belül - a vámfizetésre kötelezett importőrnek meg kell fizetnie a személygépkocsi és a tehergépkocsi közötti vámteher különbözetét a vámkezeléskor hatályos jogszabályok figyelembevételével. A vámfizetésre kötelezett importőr mentesül a vámteher különbözet megfizetése alól, ha a tehergépkocsi értékesítésekor - a vevő rendelkezésére bocsátott okmányon, ideértve a forgalmi engedélyt is - igazoltan felhívta a vevő figyelmét a fenti korlátozásra is. Ilyen esetben a vámteher különbözetet a gépjárművet átalakító/átalakíttató tulajdonos/üzembentartó köteles megfizetni.

(8) Az e rendelet 213. §-a (3) bekezdésében meghatározott központi költségvetési szerv illetékes vezetője nyilatkozata alapján a belföldi forgalom számára vámkezelt vámárut a vámhivatal a központi költségvetési szerv részére kiadja.

(9) Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény hatálya alá tartozó vámáruk a vámkezelést kérő részére az áruátengedést követően kiadhatók.

(10)[479] A vámáru kiadása szempontjából megfizetettnek kell tekinteni a vámterhet, ha a vámszámlán a vámteher megfizetésének fedezetéhez szükséges összeg rendelkezésre áll, amit a vámkezeléskor a vámhivatal leköt.

142/A. §[480] (1) A vámhivatal a vámáru alaktalanítását, denaturálását, illetőleg megsemmisítését az ügyfél által a nyilvántartó vámhivatalnál benyújtott árunyilatkozat elfogadásával engedélyezi.

(2) Vámáru - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak abban az esetben semmisíthető meg, ha azt már sem az eredeti rendeltetésére, sem más célra nem lehet felhasználni. Ezt az árunyilatkozatot adónak kell tanúsítania. Nem kell igazolást megkövetelni a külföldi tulajdonában lévő vámáru esetében, ha a megsemmisítést a külföldi kérte. Az erre irányuló nyilatkozatot az árunyilatkozathoz csatolni kell.

(3) A Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: KöM) területi szervei, illetőleg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) előzetes véleményét ki kell kérni a vámáru megsemmisítése során alkalmazandó eljáráshoz.

(4) A megsemmisítést úgy kell elvégezni, hogy a megsemmisített árunak még a hulladékát se lehessen felhasználni.

(5) A vámáru alaktalanításáról, illetve megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A jövedéki törvény hatálya alá tartozó áruk/vámáruk denaturálása és megsemmisítése tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 35/1997. (XI. 26.) PM rendeletben foglaltak az irányadók.

143. §[481] (1) A vámfelügyelet melletti feldolgozás alá vonható árukört és az azzal végezhető feldolgozási műveleteket az e rendelet 5. számú melléklete határozza meg.

(2) A vámfelügyelet melletti feldolgozás alkalmazásában a fogalmak meghatározása, a próbagyártás elrendelése, valamint a számítási módszer meghatározása (mennyiségi/érték kulcs) tekintetében az e rendelet 122. §-ában foglaltakat kell érteni.

(3)[482] A tv. 82. § (2) bekezdése alapján a vámteher biztosítására - a tv. 9. § (1) bekezdés h) pontjának kivételével - a behozott vámáru után egyedi vámbiztosítékot kell nyújtani.

(4) A vámfelügyelet melletti feldolgozás tevékenység engedélyezésére irányuló kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell a feldolgozást végzőnek a vámhivatalnál előterjeszteni.

(5)[483] A vámhivatalnak az azonosság biztosítása során olyan módszert, eljárást kell alkalmaznia, amely alapján a feldolgozást felügyelni, továbbá ellenőrizni tudja abból a célból, hogy a feldolgozott terméket a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárásban vámkezelt vámáruból állították-e elő. A behozott vámáru azonosítása az e rendelet 124. §-ának (5) bekezdésében foglalt módszerekkel történik.

(6) Az e § (4) bekezdése szerinti kérelem tárgyában a vámhivatal alakszerű határozattal dönt.

(7) Az engedélyes haladéktalanul közölni köteles a vámhivatallal az engedélyezési feltételekben bekövetkezett változásokat. A vámhivatal az engedélyezési feltételek meglétét megvizsgálja és ennek megfelelően dönt a tevékenységi engedély módosításáról.

(8) Az engedély érvényességi ideje huszonnégy hónapon túl egy alkalommal - legfeljebb tizenkét hónappal meghosszabbítható. A feldolgozási határidő - a tevékenységi engedély érvényességén belül - több alkalommal is meghosszabbítható, amennyiben annak feltétele és indokoltsága fennáll.

(9) A vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárás lefolytatására - beleértve az árunyilatkozat elfogadását, a feldolgozás felügyeletét és az elszámolást is - normál eljárásban az engedélyező vámhivatal az illetékes.

143/A. §[484] (1) A tv. 82. §-ának (6) bekezdésében foglaltak fenntartása mellett az engedélyesnek lehetősége van a feldolgozási határidő lejárta előtt is a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárás alatt álló vámáru rész mennyiségének elszámolására.

(2) A vámfelügyelet melletti feldolgozás elszámolására az e rendelet 128-129. §-ának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A feldolgozás során keletkezett hulladékkal, maradékkal legkésőbb a feldolgozási határidő lejártakor kell elszámolni.

(3) A vámteher kiszabása és az elszámolás céljából benyújtott árunyilatkozat vámellenőrzése során a belföldi forgalom számára történő vámkezelés szabályait a tv. 82. §-ának (8) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárás alkalmazása szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, ha

a) az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az elszámolás valótlan adatokon alapult,

b) az engedélyes a tv. 82. §-ának (6) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem tesz eleget elszámolási kötelezettségének.

(A tv. 83. §-ához)

144. § (1)[485] A vámárunak az állam részére történő ellenszolgáltatás nélküli felajánlását a nyilvántartó vámhivatalnál EV benyújtásával kell kérni. A felajánlás nem kereskedelmi forgalomban, illetőleg szervezet részére ellenszolgáltatás nélkül érkező vámáru esetében szóban is történhet. A szóbeli felajánlásról a vámhivatal jegyzőkönyvet készít, a továbbiakban pedig az általános szabályok szerint jár el.

(2) A nyilvántartó vámhivatal a felajánlott vámáru elfogadásáról vagy visszautasításáról határozattal dönt.

(3) Az értékesítésből befolyt összeget a tv. 135. §-ában foglaltak szerint kell elszámolni.

Kiviteli vámkezelések

(A tv. 84. §-ához)

Kiviteli ellenőrzés

145. §[486] (1) A kiviteli ellenőrzés során az áruátengedésről az áru azonosítását, adózatlan jövedéki termék esetén a vámteher biztosítását követően kell dönteni.

(2) A kivitelre kerülő áru/vámáru vámvizsgálata az áruk/vámáruk adatait tartalmazó, három példányban kiállított részletes jegyzék (konszignáció) benyújtásával kérhető, ha az nem az áru/vámáru feladásával vagy szállítóeszközbe történő berakásával egyidejűleg történik (előzetes áruvizsgálat). A konszignációnak az exportálni kívánt árura/vámárura vonatkozó mindazon adatokat tartalmaznia kell, amelyeket a kivitelei ellenőrzéshez benyújtott árunyilatkozatnak tartalmaznia kell.

(3) Az előzetes áruvizsgálat annál a vámhivatalnál kérhető, amely illetékességi területén az áru/vámárut előállították, vagy feldolgozták. Az előzetes áruvizsgálat során, ha az árut/vámárut nem a vámhivatal hivatalos helyén vagy állandó vámfelügyeleti helyén mutatják be, a házi szemlére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A vámvizsgálat igazolásával ellátott részletes jegyzék alapján a kiviteli ellenőrzés - a jövedéki termékek kivételével - újabb vámvizsgálat tartása nélkül elvégezhető, ha az áru/vámáru azonossága kétséget kizáróan megállapítható.

(5) A bizományosi vagy vevőszolgálati szerződés keretében kiszállításra kerülő árut kiviteli ellenőrzés alá kell vonni, amennyiben az ügyfél ezt kéri.

146. § (1)[487] Fuvarozó vállalat által fuvarozott áru kiviteli ellenőrzését normál vámeljárásban a határvámhivatalnál - az e § (2) bekezdésében említett kivétellel - csak abban az esetben lehet kérni, ha a vámkezelés a forgalom gyors lebonyolítását és zavartalanságát nem akadályozza, és annak megtartásához a feltételek biztosítottak.

(2) Az ömlesztetten, csomagoltan vagy nyitott rekeszekbe rakott mezőgazdasági termékek és nyerstermékek, ipari nyers- és félkész gyártmányok (így különösen: vascső, kötegelt drót, lemez), valamint a szállítmány gondozása miatt egyéb okból űrzárral el nem látható járművekkel ketrecekben, dobozokban szállított élő állatok (baromfi, nyúl) kiviteli ellenőrzése a határvámhivatalnál is kérhető, amennyiben az árut úgy rakják a szállítóeszközbe, hogy az könnyen áttekinthető és ellenőrizhető.

147. § (1) Közúti szállítás esetében a kiviteli ellenőrzésre adott árunyilatkozathoz - nemzetközi vámokmány hiányában - csatolni kell a két példányban kiállított Rakományjegyzéket.

(2) A teljes kocsirakományként feladott darabáruk, illetőleg az egy fuvarlevéllel feladott gyors (expressz) áruk kiviteli ellenőrzéséhez a szállítmányozónak vagy a fuvarozónak két példányban kiállított "Rakodási jegyzék"-et is be kell nyújtania. A "Rakodási jegyzék"-nek tartalmaznia kell a jármű jelét és számát, a darabáruk számát, nemét, teljes és tiszta súlyát, kereskedelmi megnevezését, a feladó és címzett nevét, a rendeltetési állomást, a kiviteli ellenőrzést végző vámhivatal nyilvántartási tételszámát - amennyiben a kivitel engedélyköteles - a kiviteli engedély számát, valamint a vámkezeléshez szükséges egyéb bizonylatok számát.

(3) Hajózási és közúti forgalomban kivitelre kerülő részrakomány és darabáru járműbe történő berakása előtt a hajózási vállalat képviselőjének, illetőleg a fuvarozónak két példányban kiállított "Rakodási jegyzék"-et kell a berakás előtt a vámhivatalnak átadni. A rakodási jegyzéknek a (2) bekezdés szerinti adatokat kell tartalmaznia.

(4)[488] Postaforgalomban kivitelre kerülő küldemények - a kiviteli ellenőrzéshez szükséges engedélyek és okmányok csatolása mellett - vámvizsgálat nélkül is feladhatók. Az így feladott küldeményt a posta a vonatkozó postai szabályzatok szerint köteles kiviteli ellenőrzés céljából a postaforgalmat ellenőrző vámhivatalnak bemutatni.

148. § (1)[489] A kiviteli ellenőrzés alkalmával az adózatlan jövedéki termékek, valamint az e rendelet 88. §-ának (7) bekezdésében meghatározott esetben az árutovábbítás szabályait is alkalmazni kell. Nem kell ismételten kiviteli ellenőrzés alá vonni az export céllal közvámraktárba beraktározott árukat az e rendelet 95. §-ának (3) bekezdése alapján történő kitárolás során.

(2)[490]

149. §[491] Újrakiviteli eljárás alkalmával a kiviteli ellenőrzés során - amennyiben a PM rendelet másként nem rendelkezik - be kell mutatni a behozatali célú vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozat ügyfél példányát, vagy a vámkezelést végző vámhivatal által hitelesített másolati példányát is.

150. §[492] (1) Amennyiben az áru/vámáru felett rendelkezésre jogosult az áru származását a vámhatósággal hitelesíttetni kívánja, legkésőbb a kiviteli ellenőrzéshez megfelelően kitöltött származási bizonyítványt is csatolnia kell.

(2) Előzetes áruvizsgálat során az exportáru származásának vámhatóság általi hitelesítése a kiviteli ellenőrzés előtt akkor kérhető, ha az ellenőrzött áru/vámáru egyedi azonosítása megoldható.

(3) Ha a vámhivatal a származási bizonyítvány hitelesítését megtagadja, de az előzetes áruvizsgálatnak, vagy a kiviteli ellenőrzés elvégzésének jogszabályi feltételei biztosítottak, ügyféli kérelemre az előzetes áruvizsgálatot, illetve a vámkezelést el kell végezni.

(4) Ha a kiviteli ellenőrzéskor a vámvizsgálaton kívül más vizsgálatot is el kell végezni (így különösen: növény-egészségügyi, állat-egészségügyi) azt lehetőleg a vámvizsgálattal egyidejűleg kell végrehajtani. A kiviteli ellenőrzésnek nem akadálya a más hatósági vizsgálat elmaradása. Ilyen esetben az illetékes szerv a vizsgálatát - az állat-egészségügyi vizsgálat kivételével - az áru kiléptetése előtt a határvámhivatalnál tartja meg.

151. §[493] Az elvégzett kiviteli ellenőrzés alapján az áru/vámáru kiléptetését a kiviteli ellenőrzés időpontjától számított 30 napon belül kell kérni. Amennyiben a kiléptetés a fenti határidőn belül nem történik meg, erről a vámkezelést kérő a kiviteli ellenőrzést végző vámhivatalt az eredeti okmányok benyújtásával, a határidő lejártát követő öt munkanapon belül tájékoztatni köteles, melynek során a vámhivatal intézkedik a kiviteli ellenőrzés visszavonására. Az áru/vámáru kivitele ezt követően csak újabb kiviteli ellenőrzés után történhet.

(A tv. 85-86. §-aihoz)

Ideiglenes kivitel

152. §[494] (1) Az ideiglenes kivitel során az áruátengedésről az áru azonosítását követően kell dönteni.

(2)[495] Az ideiglenes kiviteli vámkezelést - az e § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - nemzetközi vámokmánnyal vagy ennek hiányában EV kiállításával kell kérni. Az árunyilatkozatban meg kell jelölni az ideiglenes kivitel célját, az áru azonosítási lehetőségeit, illetve az azonosításra vonatkozó javaslatot, továbbá - amennyiben a kivitelhez külön engedély szükséges - annak számát is.

(3)[496] Az ideiglenes kiviteli vámkezelés során a kiviteli ellenőrzésre vonatkozó előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy meg kell állapítani a visszahozatali határidőt is, és biztosítani kell a visszahozott árunak a kivitelre került áruval való azonosíthatóságát.

(4)[497] Belföldi forgalmi rendszámú gépjárművet szóbeli árunyilatkozat alapján lehet ideiglenes kivitelben vámkezelni, ha azt belföldinek minősülő személy viszi magával. Ha a gépjárművet nem a tulajdonos viszi ki, a vámkezelésnél a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

(5)[498] A külföldi, a magánszemély tulajdonát képező belföldi rendszámú gépjárművet csak a tulajdonos vagy az üzemben tartó engedélye alapján viheti ki külföldre. Az engedélyen szereplő tulajdonos vagy üzemben tartó névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.

(6)[499] A magyar honosságú szállítóeszközök akkor vámkezelhetők árunyilatkozat benyújtása nélkül ideiglenes kivitelben, ha a jármű és vezetője rendelkezik a fuvarozás, szállítás lebonyolításához szükséges, külön jogszabályban meghatározott engedéllyel. A tv. 86. §-ának (3) bekezdése alapján a nem fuvarozási tevékenység (így különösen: bérlet, haszonkölcsön, csereszerződés) céljából történő ideiglenes kivitel csak az általános szabályok szerint, EV benyújtásával kérhető. Árunyilatkozat benyújtása nélkül vámkezelhető ideiglenes kivitelben a szállítóeszköz a belföldinek minősülő személy magáncélú használatra vonatkozó szóbeli nyilatkozata alapján.

(7)[500] Az ideiglenes kivitelben vámkezelt, magyar tulajdonban lévő és külföldön vagy belföldön besorolt (lajstromozott járművet és szállítótartályt az ideiglenes kivitelben történt vámkezelés időtartama alatt a vámhatár átlépésekor alakiság nélkül kell be-, illetve kiléptetni.

153. §[501] Az ideiglenes kivitel vámeljárás alá vont göngyöleg azonosítását az áru leírásával kell biztosítani.

154. §[502] (1) Az ideiglenes kiviteli eljárásban vámkezelt áruval a megállapított visszahozatali határidő lejártát követő harminc napon belül - az e § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - el kell számolni. Az elszámolás történhet:

a)[503] az áru belföldre való visszahozatalával és további vámeljárás alá vonásának igazolásával;

b)[504] garanciális csere vagy csere esetében a csereáru behozatalának és a belföldi forgalom számára történt vámkezelésének igazolásával;

c) az ideiglenesen kivitt áru külföldön történő értékesítésének igazolásával;

d) az ideiglenesen kivitt áru megsemmisítésének, megsemmisülésének, eltulajdonításának a külföldi hatóság által történő igazolásával.

(2) Az elszámoláshoz - az e § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - az ideiglenes kiviteli eljárásról szóló árunyilatkozat igazolásul szolgáló ügyfélpéldányán túl be kell nyújtani:

a) az e § (1) bekezdésének a) és b) pontjai esetén a vámeljárás alá vonást igazoló árunyilatkozat ügyfélpéldányát,

b) az e § (1) bekezdésének c) pontja esetén be kell nyújtani az adásvételről szóló számlát,

c) az e § (1) bekezdésének d) pontja esetén a külföldi hatóság igazolását.

(3) Az e § (1) bekezdésének c) pontja esetén az elszámolást egyszerűsített formában külön határozattal a vámhivatal annak engedélyezheti, aki olyan nyilvántartást vezet, amelyből az ideiglenes kiviteli vámeljárás alatt álló árukból adásvétellel értékesített termékek adatai megállapíthatók. Ebben az esetben az elszámoláshoz elegendő az adásvételről szóló számlák benyújtása.

(4)[505] Hároméves visszahozatali határidőt lehet megállapítani, ha az ideiglenes kivitel bizományosi vagy vevőszolgálati szerződés teljesítése céljából történik. Ha a vámkezelést kérő az elszámolási határidőn belül értékesíti az árukat, úgy azokat az Áfat. alapján véglegesen kiszállítottnak és elszámoltnak kell tekinteni.

(5) A versenyzés vagy erőnléti edzés céljából kivitt postagalambokat a határvámhivatalnál ideiglenes kivitelben kell vámkezelni. A vámkezeléshez be kell mutatni a külföldi szövetség vagy egyesület meghívólevelét vagy a Magyar Postagalamb Szövetség vagy területi szövetsége igazolását arra vonatkozóan, hogy a kivitel az említett célból történik. A határvámhivatal a kiléptetéssel egyidejűleg az ideiglenes kivitelt elszámoltnak tekinti. Ezt követően a postagalambok külföldön történő felreptetését igazolni nem kell.

(6) Amennyiben az ideiglenes kivitelben vámkezelt áru kiléptetése a vámkezeléstől számított harminc napon belül nem történik meg, erről a vámkezelést kérő a vámkezelést végző vámhivatalt az eredeti vámokmányok benyújtásával, a határidő lejártát követő öt munkanapon belül tájékoztatni köteles. A vámkezelést végző vámhivatal intézkedik az ideiglenes kivitelben történő vámkezelés visszavonására. Az áru ideiglenes kivitele ezt követően csak újabb vámkezelés esetén lehetséges.

(7)[506] Az ideiglenes kivitelben vámkezelt és az e § (1) bekezdésében meghatározott határidőig el nem számolt árukat a vámigazgatási bírság kiszabását követően végleges rendeltetéssel kiszállítottnak kell tekinteni.

155. § Az olyan személyek személyes használatára szolgáló - a háztartás berendezéséhez és felszereléséhez szükséges - áruk esetében, akik várhatóan hosszabb időt töltenek külföldön és ezt a körülményt a kiküldő szerv igazolásával, munkaszerződéssel vagy más elfogadható módon igazolják, a vámhivatal a visszahozatali határidőt a végleges hazatérés időpontjában állapítja meg.

156. §[507]

157. §[508] Az ideiglenes kiviteli vámeljárás alá vont export áru szállítás alatti védelmét szolgáló csomagolóanyagok (így különösen: ládák, rekeszek, zsákok) azonosságának biztosítása általában mellőzhető. A visszahozatalra kerülő csomagolóanyagok mennyiségének, minőségének, állapotának és befogadóképességének azonban ugyanolyannak kell lennie, mint amilyen a kiszállítottaké volt. Ezeket, továbbá az áru azonosságának biztosítására szolgáló adatokat az árunyilatkozaton a vámhivatalnak igazolnia kell.

158. § Vízi- és légijárműnek közúton való kiszállítása esetén, ha az nem tekinthető útiholminak, az ideiglenes kiviteli eljárásban való vámkezeléshez nemzetközi vámokmányt (ATA, Tryptique, Carnet), ennek hiányában EV-t kell benyújtani.

159. §[509] (1)[510] Alakiság nélkül kell ideiglenes kivitelben, illetve újrabehozatalban vámkezelni a rendelkezésre jogosult, illetve közvetlen képviselőjének, nyilatkozata alapján a belföldi szervezet tulajdonában lévő, az e rendelet 134/F. §-ának (2) bekezdésében meghatározott göngyöleget. A nyilatkozat adható a vonatkozó kereskedelmi, illetve fuvarokmányokon, vagy külön okmányon.

(2) Az e § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiviteli eljárás abban az esetben alkalmazható, ha az ilyen göngyölegeket:

a) megtöltve viszik ki és az adott vámeljáráshoz kapcsolódó árunyilatkozaton jelzik, hogy azok üresen vagy megtöltve újrabehozatalra fognak kerülni,

b) üresen viszik ki és a kiléptetés során írásban bejelentik, hogy azok megtöltve kerülnek újrabehozatalra.

(3) A göngyölegek legfeljebb hat hónapig maradhatnak alakiság nélkül az ideiglenes kivitel vámeljárásban.

Passzív feldolgozás

(A tv. 87-89. §-aihoz)

160. §[511] (1)[512] A passzív feldolgozásban való vámkezelés jogcímei alatt az e rendelet 124. §-ának (6) bekezdésében meghatározottakon felül a következőket kell érteni:

a) megmunkálás: külföldi gazdálkodó a belföldi megrendelő által a részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésére bocsátott anyagokból, félkész termékekből díjfizetés ellenében kész- vagy félkész árut állít elő,

b) karbantartás: a működőképes, eredeti rendeltetésére alkalmas áru további zavarmentes használatát biztosító, illetve meghibásodásának valószínűségét csökkentő műveletek összessége.

(2)[513] A feldolgozásra kerülő áru/vámáru azonosságának biztosítására az e rendelet 124. §-ának (5) bekezdésében meghatározott módszerek szolgálnak.

(3) A passzív feldolgozás során az áruátengedésről az áru/vámáru azonosságának biztosítását követően kell dönteni.

(4) A passzív feldolgozás céljából történő vámkezelés során a kiviteli ellenőrzésre vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell.

161. §[514] (1)[515] A passzív feldolgozást a szervezet székhelye, központja vagy állandó üzleti vállalkozása, természetes személy esetén a lakóhelye szerint illetékes vámhivatal engedélyezi. A passzív feldolgozás tevékenység engedélyezésére irányuló kérelmet - a tv. 88. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak kivételével - a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell a vámhivatalnál előterjeszteni.

(2)[516] A passzív feldolgozás vámeljárás könnyített eljárásban történő engedélyezéséhez, az árunyilatkozathoz csatolni kell:

a) a nem kereskedelmi forgalomban történő javítás, feldolgozás kivételével a vonatkozó külkereskedelmi szerződés magyar nyelvű fordítását,

b) a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott külön (tevékenységi) engedélyt - kivéve, ha azt külön jogszabály rendelkezései szerint megadottnak kell tekinteni, vagy ha a javítás díjmentesen történik (garanciális kötelezettség, szerződésen alapuló kötelezettség, gyártási hiba) -, továbbá a 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet 1/a. melléklete szerint a Hivatal kiviteli (forgalmi) engedélyét.

(3)[517] Az e § (1) bekezdése szerinti kérelem tárgyában a vámhivatal alakszerű határozattal dönt. A vámhivatal az általa kiadott tevékenységi engedély érvényességi idején belül újabb engedélyt nem adhat ki.

(4) Az engedélyes haladéktalanul közölni köteles a vámhivatallal az engedélyezési feltételekben bekövetkezett változásokat. A vámhivatal az engedélyezési feltételek meglétét megvizsgálja és ennek megfelelően dönt a tevékenységi engedély módosításáról.

(5)[518] Az engedély érvényességi ideje, illetve a visszahozatali határidő több alkalommal is meghosszabbítható, amennyiben annak feltétele és indokoltsága fennáll.

(6) A passzív feldolgozás vámeljárásban a helyettesítő termék behozatalához a tv. 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tevékenységi engedély szükséges. Könnyített engedélyezési eljárás esetén a tevékenységi engedély az áru kivitelét követően, utólag is megkérhető. Az így kiadott engedély visszamenőleg - a könnyített engedélyezési eljárás során benyújtott árunyilatkozat elfogadásának időpontjától - hatályos.

162. §[519] A passzív feldolgozás vámeljárás alkalmazása szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, ha a tv. 89. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem tesz eleget elszámolási kötelezettségének.

163. §[520] (1) Az elszámolás történhet

a) a visszahozott vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelésével,

b) a passzív feldolgozásban vámkezelt áru, annak végterméke, mellékterméke, hulladéka külföldi értékesítésének külkereskedelmi szerződéssel való igazolásával,

c) a passzív feldolgozásban vámkezelt áru, annak mellékterméke, hulladéka megsemmisülésének, megsemmisítésének külföldi hatóság által való igazolásával,

d)[521] a vám-visszatérítéses aktív feldolgozásból passzív feldolgozás keretében kiszállított vámáru visszahozatala esetén, az e rendelet 130. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott vámteher megfizetésének igazolásával,

e)[522] annak igazolásával, hogy a - javításra szavatossági vagy jótállási igény alapján - kiszállított áru kijavítása, kicserélése helyett a szavatosságra, jótállásra kötelezett külföldi fél az ellenérték visszafizetésének lehetőségével élt.

(2)[523] Ha az elszámolási határidőn belül a kivitt áruval/vámáruval nem számoltak el, a visszahozatali határidő leteltét követő napon az árut/vámárut végleges rendeltetéssel kiszállítottnak kell tekinteni.

(3) Amennyiben a passzív feldolgozás vámeljárásban vámkezelt áru/vámáru kiléptetése a vámkezeléstől számított harminc napon belül nem történik meg, erről a vámkezelést kérő a vámkezelést végző vámhivatalt az eredeti vámokmányok benyújtásával, a határidő lejártát követő öt munkanapon belül tájékoztatni köteles. A vámkezelést végző vámhivatal intézkedik a passzív feldolgozás vámkezelés visszavonására. Az áru/vámáru passzív feldolgozásban történő kivitele ezt követően csak újabb vámkezelés esetén lehetséges.

Vámszabadterület

(A tv. 90-94. §-aihoz)

164. § (1) A vámszabad terület létesítéséhez külföldről behozott építési anyagok, épületgépészeti és épületfenntartási tárgyak a belföldi forgalom számára történő vámkezelés során kiszabott vámteher megfizetése után tárolhatók be a vámszabad területre.

(2) A vámszabad területre beszállított vámáruknak nem az üzemi tevékenységgel kapcsolatos felhasználása (elfogyasztása) esetén azokat a belföldi forgalom számára kell vámkezelni. A vámáruk vámértékét a vámszabad területre történő beviteli állapotnak megfelelően kell megállapítani.

(3)[524]

(4)[525] A vámszabad terület létesítésére irányuló kérelmet a vámszervezet központi szervéhez kell benyújtani, és mellékelni kell a tv. 90. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló okmányokat is. A tv. 90. §-a (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a kérelmező egy már engedélyezett - a tv. 90. §-ának (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő - vámszabad területen kívánja tevékenységét végezni.

(5) A kérelemben fel kell tüntetni a létesítendő vámszabad terület címét, helyrajzi számát, alapterületét, valamint a folytatni kívánt tevékenység leírását.

(6)[526] A vámszabad területen az üzemeltető külön kérelmére állandó vámfelügyeleti hely létesíthető.

(7)[527] Ipari vámszabad terület alaptevékenységének minősül az exportcélú termelési tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó kutatási-fejlesztési, valamint disztribúciós, illetve logisztikai tevékenység is, feltéve, hogy azok nem kerülnek túlsúlyba a termelési tevékenységgel szemben. Az e bekezdésben meghatározott alaptevékenységnek minősülő tevékenység, valamint a tv. 90. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott - külön tevékenységi engedély nélküli - szolgáltató tevékenység végezhető mind a vámszabad terület üzemeltetője, mind az üzemeltetővel szerződést kötött harmadik személy által. A vámszabad területen tevékenységet végzőkre, a vámszabad terület működésére és vámügyi rendtartására vonatkozó szabályok az irányadók.

(8)[528] A tv. 90. §-a (5)-(6) bekezdésének alkalmazásakor el lehet tekinteni a termék statisztikai besorolásának megváltozásától, amennyiben a feldolgozás bérmunka szerződés keretében történik.

(9)[529] A tv. 90. § (5) bekezdésében meghatározott alaptevékenységhez kapcsolódó raktározás alatt a külföldre vagy másik vámszabad területre feldolgozás céljából - változatlan állapotban - történő kiszállítást is érteni kell. Az e célból történő raktározási tevékenység azonban nem kerülhet túlsúlyba a vámszabad területen végzett feldolgozási tevékenységgel szemben.

(10)[530] Alakiság nélkül kell az e rendelet 134/F. §-ában meghatározott göngyölegeket vámszabad területi be-, illetve kitárolás vámeljárás alá vonni.

165. § (1)[531] A tv. 90. §-ának (5) bekezdésében meghatározott ipari vámszabad területről belföldi rendeltetéssel történő áruszállítás, valamint belföldi áru vámszabad területre való beszállításának engedélyezésére irányuló kérelmet a vámszervezet központi szervéhez kell benyújtani. A kérelemben részletes gazdasági indokokkal, azok számszerű adatokkal való alátámasztásával kell a kérelmezőnek bizonyítania, hogy a belföldi célra való termelés nemzetgazdasági érdeknek tekinthető.

(2) Nemzetgazdasági érdeknek tekinthető, különösen ha

a) Magyarországon azonos vagy hasonló terméket nem állítanak elő,

b) a termék a hazai piacon elegendő mennyiségben nem áll rendelkezésre,

c) a vámszabad területen előállított termékek értékesítési feltételei kedvezőbbek a külföldről vásárolt terméknél.

(3)[532] A vámszervezet központi szerve az (1) bekezdés szerinti kérelemben foglaltakat vámjogi szempontból megvizsgálja, az érdekelt szakminiszterek vagy az általuk kijelölt szervezet szakhatósági hozzájárulása alapján határozattervezetet készít, melyet felterjeszt döntésre a felügyeletet gyakorló pénzügyminiszterhez.

(4) A tv. 90. §-ának (7) bekezdése alapján raktározási célú vámszabad területre csak közvetlenül külföldről (a vámhatáron kívülről) lehet vámárut beszállítani.

(5)[533] Ipari vámszabad területről a tv. 90. §-ának (6) bekezdése alapján aktív feldolgozás vámeljárás céljából kitárolt vámáru csak külföldre történő - ideértve a vámszabad területet és a közvámraktárat is - kiszállításával számolható el.

166. § (1) Az üzemeltető a területi parancsnokság megkeresésére köteles azoknak a raktárbérlőknek a raktárengedélyét visszavonni, illetőleg a raktárbérleti szerződését felbontani, akik a vámszabad területre vonatkozó előírásokat megszegik.

(2)[534] A vámszervezet központi szerve a vámszabad terület létesítésére kiadott engedély visszavonása iránt az engedélyezési eljárásban részt vevő szervekkel egyetértésben intézkedik, ha

a) az üzemeltető a vámszabad területre vonatkozó előírásokat ismételten vagy súlyosan megszegi,

b) a vámszabad területet magában foglaló terület tulajdonosa és a üzemeltető (mint bérlő) közötti bérleti szerződés, vagy a vámszabad területi társaság megszűnik,

c) az üzemeltető a vámszabad területre vonatkozó szabályokat megsértő raktárbérlő engedélyét a vámhivatal felhívására nem vonja vissza, illetve raktárbérleti szerződését nem mondja fel.

(3) A vámszabad terület létesítésére kiadott engedély visszavonása után, amennyiben az üzemeltető a vámáruk vámjogi sorsát a rendelkezésre álló határidőn belül nem rendezi, a felügyeletét ellátó (területileg illetékes) vámhivatal a törvényes zálogjogból eredő igények érvényesítése iránt intézkedik.

167. § (1)[535] A tv. 1. §-ának 11. pontjában meghatározott vámszabad területi be-, illetve kitárolás vámeljárás

a) betárolás esetén vámvizsgálatból, a vámáru azonosításából, a betárolás igazolásából és az áruátengedésből,

b) kitárolás esetén a kitárolás igazolásából és a további vámeljárás alá vonásból

áll.

(2)[536] A vámszabad terület a területileg illetékes vámhivatal felügyelete alatt áll.

(3)[537] A vámszabad területen a beraktározott árukkal állagváltozást nem eredményező művelet (raktárművelet) külön engedély nélkül, a raktározás szabályai szerint végezhető.

(4)[538] A raktárbérlő vagy az üzemeltető köteles a véletlen körülmény vagy elemi csapás következtében megsemmisült árukat a vámhivatalnak írásban bejelenteni. A vámhivatal ezeket az árukat - jegyzőkönyv felvétele mellett - törli a nyilvántartásból.

(5)[539] A vámszabad területen az áruk megsemmisítését a vámhivatal a tulajdonos jóváhagyásával - a 142/A. § - ának (3) bekezdése szerinti vélemény megkérésével - jegyzőkönyv felvétele mellett engedélyezi.

(6)[540] Vámszabadterületről árut kiszállítani csak az üzemeltető engedélyével és vámellenőrzés mellett lehet.

(7)[541] A vámszabad területen tárolt árukat a vámhivatal évente, leltározással is ellenőrzi.

(8)[542] A vámhivatal kérelemre az ipari vámszabad területen előállított vámáru - jövedéki termék kivételével -, belföldön kipróbálás céljából történő ideiglenes kiszállítását engedélyezheti a szükséges ideig, legfeljebb azonban 3 napig. Az ideiglenes kitárolás ideje alatt vámbiztosítékként az ipari vámszabad területre érvényes tevékenységi garancia szolgál. Ilyen esetben a vámárut a vámszabad területen folytatott termelőtevékenység alatt állónak kell tekinteni. Az ideiglenes kiszállítás feltételeinek megszegése egy tekintet alá esik a vámszabad területre vonatkozó vámügyi rendtartás megszegésével.

(9)[543] A vámhivatal kérelemre a termelőeszköz belföldön történő javítás céljából történő ideiglenes kiszállítását engedélyezheti a szükséges ideig. Az ideiglenes kiszállítás ideje alatt vámbiztosítékként az ipari vámszabad területre érvényes tevékenységi garancia szolgál. Az ideiglenes kiszállítás feltételeinek megszegése egy tekintet alá esik a vámszabad területre vonatkozó vámügyi rendtartás megszegésével.

168. § (1) A vámszabad területen külön jogszabály szerinti kiskereskedelmi értékesítés kizárólag forintban végezhető.

(2) A vámszabad terület közvetlenül külfölddel bonyolított áruforgalmának vámeljárásában a törvény és e rendeletnek a be- és kiléptetés feltételeire vonatkozó előírásait kell érvényesíteni.

(3) A vámszabad terület és a belső vámterület közötti forgalom vámkezelésénél az egyes áruk forgalmát tiltó vagy korlátozó rendelkezések előírásait is alkalmazni kell.

(4) A tv. 3. §-ának (6) bekezdésével összhangban a vámszabad területen gyártott termék belföldi piacra történő értékesítése esetén a külkereskedelmi szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a vámkezelésre kerülő áru magyar származása nem igazolható.

(5) A vámszabad területre nem szabad bevinni azokat az árukat, amelyek

a) az üzemi tevékenységhez nem kapcsolódnak,

b) a vámszabad területen való raktározásra nem alkalmasak,

c) bevitelét az üzemeltető megtiltotta.

(6)[544] A vámszabad területre külföldről be-, valamint az onnan kivitelre kerülő külföldi termelőeszközök, továbbá a feldolgozandó vagy raktározandó áruk/vámáruk - ideértve a segédanyagokat is - vámkezelését EV-vel kell kérni.

(7)[545] A tv. 92. §-ának (4) bekezdése tekintetében az e rendelet 116. §-ában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

168/A. §[546]

A határmenti gazdálkodás általános szabályai

(A tv. 95. §-hoz)

169. § Azokban a kérdésekben, amelyeket nemzetközi szerződés nem szabályoz, a tv. 95. §-ában foglaltakat, valamint az e tárgyban a pénzügyminiszter és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter együttes rendeletének szabályait kell alkalmazni.

Kishatár áruforgalma

(A tv. 96. §-ához)

170. § (1) A kishatárforgalomra vonatkozó rendelkezéseket azoknak az áruknak a vámkezelésénél kell alkalmazni, amelyeket a magyar, illetőleg a szomszédos állam határsávjának azon lakosai hoznak be, illetőleg visznek ki, akik a kishatárforgalomra rendszeresített okmánnyal lépik át a vámhatárt.

(2) A kishatárforgalomban behozható, illetve kivihető áruk körét és a részletes eljárási szabályokat nemzetközi szerződés alapján külön jogszabály állapítja meg.

Tarifális vámkedvezmény

(A tv. 99. §-ához)

171. § (1) Az engedélyjegyes eljárás során a belföldi forgalom számára való vámkezelést a vámáru felhasználásának ellenőrzése követi.

(2)[547] Az engedélyjegyes eljárást - a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális Parancsnoksága (a továbbiakban: VPKMRP) engedélyezi. Az engedélyben meg kell határozni a felhasználás célját, határidejét, valamint a felhasználás igazolásának módját.

(3) Az engedélyjegyet a vámkezelést kérőnek az árunyilatkozattal együtt kell benyújtania a vámkezelést végző vámhivatalnál.

(4)[548] Az engedélyjegyes eljárásban vámkezelt vámáruk a tv. 45. §-a (1) bekezdésének a) pontja és a tv. 45. §-ának (10) bekezdése alapján vámfelügyelet alatt állnak mindaddig, amíg azoknak az engedélyezett célra való felhasználását nem igazolják.

(5) A felhasználásról, az engedélyes külön nyilvántartást köteles vezetni oly módon, hogy abból a feldolgozott árumennyiség és a feldolgozatlan árukészlet mindenkor pontosan megállapítható legyen. A felhasználást a vámhivatal az üzemidő alatt ellenőrizheti.

172. § (1) Az engedélyjegyes eljárásban vámkezelt, de a megállapított határidőn belül nem az engedélyben meghatározott célra felhasználni kívánt vámáru után - kérelemre - a vámkezelést végző vámhivatalnak a belföldi forgalom számára való vámkezelés napján kiszabott kedvezményes vám és a kedvezmény nélkül kiszabható teljes vám közötti különbözetet kell kiszabnia.

(2) Ha a kedvezményes vámtétellel vámkezelt vámáru felhasználását az előírt határidő lejártáig nem igazolták, a vámhivatal a lejáratot követő napon a kedvezményes és a teljes vámtétel közötti különbözet kiszabásáról határozattal intézkedik.

(3) Az engedélyben meghatározott céltól - a vámhivatal előzetes hozzájárulása nélkül - eltérően felhasznált vámáru után fizetendő vámteher kiszabását a tv. 128. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell elvégezni.

(4)[549] Az engedélyjegyes eljárással vámkezelt vámáruknak az előzetesen meghatározott céltól eltérő felhasználása esetén a vámteher különbözetének kérelemre történő bevételezése során a tv. 142. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kamatot is érvényesíteni kell.

173. § (1)[550] Az engedélyjegyes eljárásba történő utólagos bevonást az e rendelet 171. §-ának (2) bekezdésében meghatározott területi vámszerv határozattal engedélyezi.

(2) Az elvégzett vámkezeléseket, valamint a meghatározott célra történő felhasználás ellenőrzési adatait az engedélyjegyen fel kell jegyezni.

(3) A vámhivatal az engedélyjegyes eljárás utólagos alkalmazását az alapvámkezelésre vonatkozó határozatának módosításával hajtja végre.

Vámmentességek

(A tv. 100. §-ához)

174. § (1) A tv. 100. §-ában meghatározott tértiáru vámmentes vámkezeléséhez be kell mutatni a belföldi áru kivitelét igazoló vámokmányt, illetőleg azokat a bizonyítékokat, amelyek a vámkezelésre kerülő vámáru és a kivitt áru azonosságát igazolják. Változatlan állapotban (nem feldolgozva) visszaküldött tértiárunak minősül a használt (meghibásodott) állapotú belföldi származású áru is.

(2)[551] A tértiáru vámmentes vámkezeléséhez az áru felett rendelkezésre jogosultnak nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy az exportáru kiszállításakor vámvisszatérítést nem vett igénybe, továbbá, ha exporttámogatást vett igénybe, akkor igazolni kell annak visszafizetését. A vámhivatal az árunyilatkozat másolatának megküldésével köteles tájékoztatni az illetékes adóhatóságot a vámkezelés elvégzéséről.

(3) A tv. 100. §-ának (3) bekezdése szerinti tértiáru vámmentességének feltétele, hogy az (1) bekezdésben meghatározott okmányokon túlmenően a külföldi társasági vagy egyéb szerződéssel, apportlistával igazolják, hogy a belföldi áru kivitele külföldi vállalkozáshoz nem pénzbeli hozzájárulásként történt.

(4)[552] A tv. 100. §-ának (1) bekezdésében biztosított vámmentességet kell alkalmazni abban az esetben is, ha a vámáru külföldről vagy vámraktárból olyan magyar származást igazoló okmánnyal érkezik vissza, amelyet valamely, Magyarország által kötött, vám-visszatérítési tilalmat vagy a vám megfizetése alóli kivételek tilalmát előíró szabadkereskedelmi megállapodásban meghatározottaknak megfelelően állítottak ki, feltéve, hogy a nem származó anyagokra megfizették a kumulációs vámterhet. A vámmentesség alkalmazásának feltétele, hogy a kiszállításkor az áru exporttámogatásban nem részesült. E § alkalmazásában nem csak belföldi áruként kiszállított áru kezelhető vámmentesen, valamint nem feltétel az, hogy a vámáru a feladó részére érkezzen vissza, továbbá nem feltétele a vámmentesség alkalmazásának, hogy az (1)-(3) bekezdésben meghatározott okmányokat csatolják.

(A tv. 101. §-ához)

175. § (1) Az ipari vámszabad területre belföldről végleges rendeltetéssel kiszállított és onnan változatlan állapotban, illetve használtan belföldre visszaszállított vámáru vámmentes vámkezeléséhez a 174. § (1) bekezdésben meghatározott okmányokat kell benyújtani és a vámáru feletti rendelkezésre jogosultnak nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy az exportáru kiszállításakor vámvisszatérítést nem vett igénybe.

(2) A tv. 101. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában a feldolgozott (megmunkált) belföldi eredetű áru vámmentességét a tv. 153. §-ának (1) bekezdésében szabályozott módon kell érvényesíteni.

(3) A tv. 101. §-ának (2) bekezdése alkalmazása mellett az export támogatás igénybevételéről is köteles a vámkezelést kérő nyilatkozni, amiről a vámhivatal az árunyilatkozat másolatának megküldésével köteles tájékoztatni az illetékes adóhatóságot.

(4)[553] Ipari vámszabad területen előállított magyar származónak minősülő vámárut a tv. 100. §-ának (1) bekezdése alapján - mint tértiárut - vámmentesen kell vámkezelni a belföldi forgalom számára, ha a vámáru származó helyzetét olyan magyar származást igazoló okmánnyal igazolják, amit valamely, Magyarország által kötött, vám-visszatérítési tilalmat vagy a vám megfizetése alóli kivételek tilalmát előíró szabadkereskedelmi megállapodás származási szabályaival összhangban adtak ki. E § alkalmazásában nem feltétel az, hogy a vámáru a feladó részére érkezzen vissza, továbbá nem feltétele a vámmentesség alkalmazásának, hogy az (1)-(3) bekezdésben meghatározott okmányokat csatolják.

(A tv. 102. §-ához)

176. § (1) A külföldről visszaérkezett belföldi áruminta vámmentes vámkezeléséhez az áruminta kivitelére vonatkozó vám-, szállítási vagy olyan okmányt kell bemutatni, amivel az áruminta belföldi eredetét igazolni lehet.

(2) A belföldről belföldi rendeltetéssel külföldi közbeeső területen átszállításra kerülő áruk Magyarország területére változatlan állapotban történő beléptetéséhez és vámmentes vámkezeléséhez a kiléptető vámhivatal által igazolt továbbítási okmányt kell benyújtani.

(A tv. 103. §-ához)

177. §[554] (1)[555] A tv. 103. §-ának (1) bekezdésében említett vámmentesség alkalmazásához benyújtott szerződésnek tartalmaznia kell, hogy melyek azok a termékek, amelyeket a külföldi ellenszolgáltatás nélkül küld a részére gyártott áruhoz.

(2)[556] Az elszámoláshoz a kiviteli és behozatali vámokmányok eredeti példányát és az e rendelet 129. §-ában meghatározott tartalmú anyagfelhasználási kimutatást kell benyújtani.

(3)[557] A tv. 103. §-ának (4) bekezdésében meghatározott vámmentes vámkezelés feltétele, hogy a belföldi fél a sérült alkatrész vagy felszerelési tárgy külföldre kiszállítását, valamint vámhivatali felügyelet melletti megsemmisítését a vámmentes vámkezeléstől számított hatvan napon belül igazolja. Amennyiben a sérült alkatrészt vagy felszerelési tárgyat az állam javára ellenszolgáltatás nélkül felajánlják, a vámmentes vámkezelés csak akkor végezhető el, ha a vámárukat az állam elfogadta.

(4)[558] Az importáru szállítás alatti védelmét szolgáló anyag (így különösen: láda, rekesz, zsák, hordó, faforgács, fagyapot és egyéb csomagolóeszköz) akkor kezelhető vámmentesen, ha abban vagy azzal védve vámáru is érkezik. A tv. 103. §-ának (5) bekezdése alapján nem vámkezelhető vámmentesen a többször felhasználható csereburkolat.

(5)[559]

(A tv. 104. §-ához)

178. §[560] A tv. 104. §-a (3) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettség elmulasztása esetén a vámterhet a vámmentes vámkezelés napján hatályos jogszabály szerint kell megállapítani.

(A tv. 105. §-ához)

179. § (1)[561] A vámmentesen vámkezelhető üzemanyag mennyiségéről szóbeli árunyilatkozat adható, a légi járműből vámmentesen lefejtett üzemanyag kivételével.

(2) A gépjármű gyárilag rendszeresített, illetőleg a gépjármű üzemanyag rendszerébe bekötött üzemanyagtartályban levő üzemanyagon kívül a vámmentesen vámkezelhető üzemanyag alatt a gépjárműre gyárilag felszerelt más tartályban levő, a hűtő, a fűtő vagy egyéb motorok üzemeltetéséhez szükséges üzemanyagot is érteni kell.

(3)[562] A gépjárművek e célra gyárilag rendszeresített tartályában behozott üzemanyag a napi első belépés alkalmával vámkezelhető vámmentesen a belföldi forgalom számára. A napi további belépések alkalmával is vámmentesen vámkezelhető az üzemanyag, amennyiben a vámkezelést kérő, annak belföldön történő vásárlását nyugtával vagy számlával igazolja.

(4)[563] A vámmentesen vámkezelt üzemanyag elidegenítése esetén a tv. 128. §-ának (2) bekezdése alapján a vámterhet és a vámhiány utáni vámigazgatási bírságot ki kell szabni és be kell szedni. A légi járműből lefejtésre kerülő üzemanyag elidegenítésére csak a vámhatóság felé történő bejelentés és a vámteher megfizetése után kerülhet sor.

(A tv. 106. §-ához)

180. § (1) A tv. 106. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vámmentesség feltétele, hogy az ideiglenesen kivitt belföldi árut a visszahozatali határidő lejártáig belföldre visszahozzák.

(2) A visszahozatali határidő lejártán belül változatlan állapotban visszahozott vámáru vámmentes vámkezeléséhez be kell nyújtani az ideiglenesen kivitelre került árura vonatkozó kiviteli vámokmányt az azonosság megállapítása céljából.

(3)[564] A visszahozatali határidő lejártán belül, megengedett változtatással visszahozott vámáru vámkezeléséhez az alábbi okmányokat kell benyújtani:

a) a passzív feldolgozás céljából kiszállított áru kiviteli vámokmányának ügyfélpéldányát,

b) az annak igazolására szolgáló okmányt vagy külkereskedelmi szerződést, hogy a behozott vámáru a kivitt áru felhasználásával készült,

c) anyag-felhasználási kimutatást, amely tartalmazza a visszahozott végtermék előállításához felhasznált, feldolgozásra kiszállított áru adatain felül a kiszállított árura a tv. 106. §-a (2)-(3) bekezdése alapján kalkulált (levonandó) vámterhet is.

(4)[565] A tv. 106. §-a (2) bekezdésében meghatározott részleges vagy teljes vámmentesség alkalmazásánál a visszahozott vámárura vonatkozó kedvezményes vámtételt a kivitt árukra vonatkozó vámteher összegének kiszámításánál is figyelembe kell venni.

(5)[566] Ha az ideiglenes kiviteli vámkezelést külön árunyilatkozat benyújtása nélkül végezte el a vámhatóság, a visszahozatalkor a vámmentes vámkezelés alakiság nélkül végezhető el.

(6)[567] A tv. 106. §-ának (1) bekezdése alapján visszahozott vámárunak kell tekinteni a passzív feldolgozásra kiszállított áru feldolgozás utáni - az e rendelet 122. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak értelemszerűen megfelelő - maradékát, továbbá a szerződés meghiúsulása miatt változatlan állapotban visszahozott vámárut.

181. § (1)[568] A tv. 106. §-a (8) bekezdésének alkalmazásában a külföldi biztosító által szolgáltatottnak minősül az olyan gépjármű és gépjármű alkatrész is, amelyeket a külföldi biztosító által a gépjárműben bekövetkezett kár megtérítéseként adott pénzösszegből vásároltak. Nem képezheti a vámmentesség alapját a külföldi biztosító által poggyászkár, fájdalomdíj, élelmezési és ápolási díj vagy más hasonló címen adott pénzből történt gépjármű, illetőleg gépjármű alkatrész vásárlás.

(2) A vámmentes vámkezelésre irányuló kérelemhez a kivitt gépjármű azonosságának megállapítására alkalmas okmányokat, iratokat (pl. forgalmi engedély, kötelező műszaki felülvizsgálat iratai, okmányai), valamint a külföldi biztosító által adott olyan igazolást kell benyújtani, amelyből részletezve kitűnik, hogy a gépjárműben bekövetkezett kár megtérítése címén milyen összeg került kifizetésre, illetőleg milyen gépjármű vagy gépjármű alkatrész került átadásra.

(3) Amennyiben a tv. gépjármű vámmentességéhez elidegenítési korlátozást ír elő, a balesetet szenvedő gépjárműnek a biztosító részére történő átadása nem minősül a vámmentességet kizáró elidegenítésnek.

(4) Amennyiben a kivitt gépjárművet elidegenítési korlátozás terhelte, a korlátozást - időarányosan - a biztosító által adott gépjárműre is érvényesíteni kell, ha a roncsot a külföldi biztosító átvette.

(A tv. 107. §-ához)

182. § A tv. 107. §-a alapján történő vámmentes vámkezelés feltételeit a vonatkozó nemzetközi egyezmény tartalmazza.

(A tv. 108. §-hoz)

183. §[569] (1) Vámmentesen vámkezelhetők a tv. 108. §-ában foglaltak alapján a járművek készletkönyvébe bejegyzett és a vámhivatalnak bemutatott azon készletek, amelyek jellegüket tekintve megfelelnek a tv. által meghatározott célnak, és mennyiségük nem haladja meg a nemzetközi gyakorlatban elfogadott mennyiséget.

(2)[570] A vasúti étkező- és hálókocsi utasainak, illetve a személyzet ellátására szolgáló készlet vámmentes vámkezelése a "Készlet a határon" nyomtatvány alapján történik.

(A tv. 109. §-ához)

184. § (1) A tv. 109. §-ának (1) bekezdése alapján kérelmezett vámmentesség esetén a vámkezelést kérőnek hivatkoznia kell a Magyar Közlönyben kihirdetett vagy közzétett nemzetközi szerződésre.

(2) Amennyiben a Magyar Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződés nem került kihirdetésre, alkalmazása tekintetében a Külügyminisztérium álláspontja irányadó.

(3) A vásárokon, kiállításokon, rendezvényeken bemutatandó, illetőleg ott felhasználásra kerülő vámáruk vámmentességét szabályozó nemzetközi egyezmény rendelkezéseit - viszonosság esetén - alkalmazni kell olyan országok kiállítóinak vámáruira is, amelyek nem tagjai a nemzetközi egyezménynek. A viszonosságot az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell.

(4) A tv. 109. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vámáruk vámmentes vámkezelése alakiság nélkül elvégezhető.

(5)[571] A tv. 109. §-a alapján vámmentességre jogosultak a tv. 109. §-ának (4) bekezdésében említett szervezetek is.

(6)[572] A tv. 109. §-ának (5) bekezdésében meghatározott viszonosság fennállásának ellenőrzése érdekében a Külügyminisztérium a vámszervezet központi szerve rendelkezésére bocsátja a műszaki igazgatási személyzetre vonatkozó viszonossági listát és annak változásait. A viszonossági lista irányadó a műszaki, igazgatási személyzetnek a tv. 109. §-ának (7) bekezdése szerinti vásárlási jogosultsága tekintetében is. A Külügyminisztérium a vámszervezet központi szerve részére megküldi a tv. 109. §-ának (3)-(4) bekezdésében említett személyek és szervezetek jegyzékét és az azokban bekövetkezett változásokat is, továbbá kérelemre tájékoztatást ad az egyes szervezetek vásárlása volumenének indokoltságáról. A diplomataboltban vásárolt áruk három éven belül a tv. 109. §-a szerint nem kedvezményezett kör részére csak a tv. 45. §-a (5) bekezdésének alkalmazása mellett idegeníthetők el.

(7)[573] A tv. 109. §-ának (8) bekezdése alkalmazásában a diplomáciai és konzuli képviseletek küldeményeivel egy tekintet alá esnek a Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseletei által a Külügyminisztériumnak küldött hivatalos jellegű küldeményei a Külügyminisztériumnak olyan igazolása alapján, amely szerint a küldemény kizárólag a szolgálat ellátásához szükséges hivatalos használatra szolgáló tárgyakat és berendezéseket tartalmaz.

(A tv. 110. §-hoz)

185. § (1) A tv. 110. §-a (1) bekezdésének rendelkezései szerint vámmentesen vámkezelhetőeknek kell tekinteni az ott említettek részére érkező hivatali berendezéseket és felszereléseket, irodaszereket és nyomtatványokat, a forgalom irányításához szükséges műszereket, berendezéseket, szerszámokat, karbantartó anyagokat, valamint a szolgálatot ellátók részére szükséges egyenruházati és felszerelési tárgyakat.

(2) A vámkezelést végző vámhivatal vizsgálhatja, hogy a behozott vámáruk mennyisége arányban áll-e a külföldi hajózási és légitársaság, illetőleg a Magyar Köztársaság területén üzemelő közös határállomás feladatának teljesítéséhez szükséges árumennyiséggel.

(3)[574] A tv. 110. §-a (2) bekezdésében meghatározott útiholmi alatt - ideértve az e rendelet 17. számú mellékletének a) pontjában meghatározott termékeket - különösen a következőket kell érteni: saját ékszerek, 1 db hordozható televízió, 1 db hordozható képmagnó, 1 db hordozható személyi számítógép, 2 db fényképezőgép, készülékenként 24 db lemezzel vagy 10 tekercs filmmel, 1 db keskenyfilmes filmfelvevő, 1 db videokamera, 10 db üres videokazetta, 1 db hordozható zenegép, 1 db hordozható lemezjátszó 10 db lemezzel, 1 db hordozható rádió, rádiómagnó, 1 db hordozható telefax, 1 db gyermekkocsi, 1 db sátor és egyéb kempingfelszerelés, sporteszközök és felszerelések (pl. horgászfelszerelés, 1 db motor nélküli kerékpár, 1 db 5 1/2 méternél rövidebb kajak vagy kenu, 2 pár síléc, 2 db teniszütő, vitorlás széllovagló, vitorla nélküli hullámlovagló lapok) 1 db függővitorla, 1 db hőlégballon, 1 db ejtőernyő és egyéb hasonló cikkek.

(4)[575] A külföldön, illetve belföldön lakóhellyel rendelkezés természetes személy (utas) saját használatára - az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon kívül - vámmentesen behozhat még:

a) 200 db szivarkát vagy 50 db szivart vagy 250 g dohányt vagy ezen termékeknek 250 g-ig terjedő összeállítását,

b) két liter bort és egy liter égetett szeszes italt,

c) 1/4 liter kölnivizet és kis mennyiségű (100 ml) parfümöt,

d) külföldön lakóhellyel rendelkező vadász; illetve sportrendezvényen részt vevő személy esetében a külön jogszabály szerint behozható mennyiségű, vadászat és sportlövészet célját szolgáló fegyvert és lőszert,

e) a belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személy - az a) pontban foglaltaktól eltérően - a magyar adójeggyel el nem látott dohánytermékekből 20 db szivarkát (cigarettát). A kivitt, magyar adójeggyel ellátott szivarka mennyiségi korlátozás nélkül hozható vissza.

(5)[576] A (4) bekezdés a)-c) és e) pontjaiban meghatározott vámáruk vámmentes útiholmiként-a tv. 110. §-a (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - csak naptári naponként egy alkalommal, ez első belépéskor vámkezelhetők.

186. § (1) A külföldi vízijármű személyzete részére három napnál hosszabb belföldi tartózkodás esetén a vízijármű készletéből személyenként és naponta 25 db, egyszerre azonban legfeljebb 3 napi szivarka mennyiség adható ki vámmentesen.

(2) A tv. 110. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásában tartós fogyasztási cikknek kell tekinteni az utazással összefüggően, közvetlenül személyes használatra nem szolgáló gépeket, műszereket, optikai eszközöket, videoszerkezeteket, televíziókat, rádiókat, magnetofonokat, háztartási gépeket és hasonló jellegű vámárukat értékhatárra tekintet nélkül, és mindazokat a vámárukat amelyek értéke a százezer forintot meghaladja.

(3) Az útiholmit a külföldi utas köteles - a közvetlen fogyasztásra, felhasználásra szolgáló dolgok kivételével - külföldre visszavinni, a belföldi utas pedig a vámterületre visszahozni. A külföldi utas kérheti az útiholmiként kezelt vámáru után a vámteher kiszabását, ha azt belföldön kívánja hagyni.

(A tv. 111. §-hoz)

187. § (1) A tv. 111. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - az érdekeltek által személyesen behozott - vámáruk vámmentes vámkezelése - a gépjármű kivételével - alakiság nélkül elvégezhető.

(2) A tv. 111. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vámmentesség akkor alkalmazható, ha az ott feltüntetett szervezet a beérkezett küldeményekről olyan nyilvántartást vezet, amelyből azok mennyisége és felhasználása ellenőrizhető. A vámmentes vámkezeléshez csatolni kell a vámáruk ellenszolgáltatás nélküli beérkezését igazoló okmányt, valamint a szervezet vezetőjének iktatószámmal ellátott nyilatkozatát arról, hogy a vámmentesen vámkezelt árukat ellenszolgáltatás nélkül szétosztják.

(3) A tv. 111. §-ának (4) bekezdésében meghatározott vámmentesség alkalmazásához az egyháznak, illetőleg a vallásfelekezetnek be kell nyújtani a vámáruk ellenszolgáltatás nélküli beérkezését igazoló okmányt, valamint az azok ingyenes szétosztására vonatkozó nyilatkozatot. A vámmentes vámkezelés csak akkor engedélyezhető, ha az ott feltüntetett szervezet a beérkezett küldeményekről olyan nyilvántartást vezet, amelyből azok mennyisége és felhasználása ellenőrizhető.

(4) A tv. 111. §-ának (5) bekezdésében meghatározott vámmentesség alkalmazásához be kell nyújtani az arra vonatkozó igazolási okmányt, hogy a vámáruk ellenszolgáltatás nélkül érkeztek be. A szervezet köteles a (3) bekezdés szerinti nyilvántartást vezetni a vámmentesen vámkezelt vámárukról.

(5) A tv. 111. §-ának (6) bekezdésében meghatározott vámmentesség alkalmazásához be kell nyújtani az arra vonatkozó igazolást, hogy a vámáruk ellenszolgáltatás nélkül érkeztek be, illetőleg építési anyagok esetén nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy azok a templom vagy az imaház építésére vagy felújítására szolgálnak.

(6) A tv. 111. §-ának (7)-(8) bekezdéseiben meghatározott vámmentesség alkalmazásához be kell nyújtani az arra vonatkozó igazolást, hogy a vámáruk ellenszolgáltatás nélkül érkeztek be.

(7) A tv. 111. §-ának (9) bekezdésében meghatározott vámmentesség alkalmazásához be kell nyújtani az arra vonatkozó igazolást, hogy a vámáru a határfolyók szabályozásához a szomszédos államból érkezett be.

(8) A tv. 111. §-ának (10) bekezdésében meghatározott vámáruk vámmentes vámkezelése alakiság nélkül elvégezhető.

(A tv. 112. §-ához)

188. § (1) A nászajándékok vámmentes vámkezeléséhez be kell mutatni a házasság anyakönyvezését követően az első ízben illetékmentesen kiadott házassági anyakönyvi kivonatot, melyen a vámkezelésre vonatkozó adatokat a vámhivatal feltünteti, majd a vámkezelést kérő részére visszaadja.

(2) A tv. 112. §-ának (1) bekezdésében említett értékhatár több részletben is igénybe vehető. Ilyen esetben az (1) bekezdés szerinti házassági anyakönyvi kivonatot minden vámkezeléshez be kell nyújtani.

(3) A nászajándékra vonatkozó vámmentesség a házasságkötés előtt beérkezett nászajándékra is kiterjed, amennyiben annak nászajándék jellege igazolt, és beérkezése a házasságkötést megelőző egy hónapon belül történt. Ilyen esetben elő kell írni az eredeti házassági anyakönyvi kivonatnak a házasságkötéstől számított harminc napon belüli bemutatását.

(4) A hagyatéki tárgyak vámmentes vámkezeléséhez a külföldi hagyatéki bíróság vagy az örökhagyó utolsó lakóhelye szerint illetékes közjegyző vagy közigazgatási hatóság, illetve magyar külképviseleti szerv által záradékolt leltár szükséges, amely az örökös megnevezése mellett igazolja, hogy a leltárban felsorolt tárgyak az örökhagyó tulajdonát képezték.

(A tv. 113. §-ához)

189. §[577] (1) A tv. 113. §-ának végrehajtásában a tv. 1. §-ának 28. pontjában meghatározott hazatelepülőnek minősül az a magyar állampolgár, aki külföldön, két évet meghaladóan

a) Magyarországról való külföldi letelepedés (ideértve e pont alkalmazásában Magyarország területének 1993. január 1-je előtti, nem külföldi letelepedés céljából való elhagyását is),

b) Magyarországról való külföldi letelepedés nélkül házastársi együttélés,

c) külföldi kiküldetés,

d) külföldi egyéni- vagy kiközvetítésen alapuló munkavállalás,

e) külföldön tanulmányok folytatása

céljából tartózkodott.

(2) A tv. 113. §-ának hatálya alá tartozását

a)[578] az (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó magyar állampolgár a személyi azonosítóról és a lakcímről kiállított hatósági igazolvánnyal és személyazonosító igazolvánnyal vagy más, a személyazonosságot igazoló okmánnyal, továbbá a külföldi hatóságnak vagy a magyar külképviselet konzuli tisztviselőjének az életvitelszerű külföldi tartózkodásra és annak megszűnésére vonatkozó igazolásával;

b)[579] az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó magyar állampolgár a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvánnyal, a házastársi együttélés céljából való - három hónapot meghaladó időtartamú - külföldi tartózkodást az életvitelszerű külföldi tartózkodásnak a külföldi hatóság vagy magyar külképviselet által történő igazolásával;

c) az (1) bekezdés c)-e) pontja hatálya alá tartozó magyar állampolgár pedig

1. a c)-e) pontban meghatározott célból történő, három hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának az illetékes jegyzőnél vagy magyar külképviseletnél történő bejelentésének igazolásával,

2. munkaszerződéssel és munkavállalási engedéllyel és/vagy a kiküldő szervnek, a külföldi munkáltatónak, megbízónak a kiküldetés, a kereső tevékenység időtartamára, befejezésére vonatkozó igazolásával,

3. tanulmányok folytatása esetén tartózkodási engedéllyel, érvényes leckekönyvvel, bizonyítvánnyal, továbbá

4. a külföldi hatóságnak vagy a magyar külképviseletnek az életvitelszerű külföldi tartózkodásra és annak megszűnésére vonatkozó igazolásával

bizonyíthatja.

A két évet meghaladó életvitelszerű külföldi tartózkodás szempontjából az (1) bekezdés c)-e) pontjai szerinti igazolt külföldi tartózkodások összevonhatók, ha azok befejezése és az új tevékenység megkezdése között harminc napnál hosszabb idő nem telt el.

(3)[580] A külföldi állampolgár a tv. 113. §-ának hatálya alá tartozását

a) a bevándorolt, vagy letelepedett jogállású személy a részére kiállított bevándorlási, vagy letelepedési engedéllyel,

b) a menekült személyazonosító igazolvánnyal, a menedékes a menekültügyi hatóság által kiállított, a jogállását és a személyazonosságát igazoló okmánnyal, továbbá a befogadott e jogállását tartózkodási engedéllyel bizonyíthatja.

(4)[581] A vámmentesség feltételeit a Magyar Köztársaságban kereső tevékenység vagy tanulmányok folytatása céljából második lakást berendező

a) külföldi állampolgárnak a vámkezeléshez benyújtott, legalább 12 hónapra szóló munkaszerződéssel, más kereső tevékenység esetében a megbízási vagy egyéb megállapodással, kinevezéssel, tanulmányokat folytató esetében annak igazolásával, hogy belföldi tanintézetbe felvették és a szükséges tanulmányi idő az egy évet eléri, valamint az itt felsorolt esetekben a tartózkodás időtartamára szóló tartózkodási engedéllyel,

b) devizakülföldinek minősülő magyar állampolgárnak legalább 12 hónapra szóló munkaszerződéssel, megbízási vagy egyéb megállapodással, kinevezéssel, tanulmányokat folytató esetében annak igazolásával, hogy belföldi tanintézetbe felvették, és a szükséges tanulmányi idő az egy évet eléri

lehet igazolni.

(5)[582] Második lakás megszüntetésén a hazatérő magyar állampolgár által külföldön megszerzett és használt, a külföldi tartós életvitel felszámolása miatt hazahozott, a tv. 113. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti mennyiségű ingóságok vámmentes vámkezelése alapulhat.

(6) A tv. 113. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában az életvitel helye alatt különösen azt a helyet kell érteni, ahol az érdekelt folyamatosan él, dolgozik, tanul, vagy szolgálatot teljesít.

(7) A tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó 22/1997. (II. 13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó személyek és együttélő családtagjaik tekintetében az (1)-(2) és (6) bekezdésben meghatározottakat - az illetékes jegyzőnél történt bejelentkezés kivételével - a kirendelő szerv igazolja.

(8) A tv. 113. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti feltételt akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a vámárut legalább hat hónappal a beköltözés, hazatelepülés előtt igazoltan megrendelték.

(9)[583] A tv. 113. §-ának megfelelő jogállás megszerzésének kezdő időpontja:

a) az e rendelet 189. §-ának (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott személyi körnél az életvitelszerű tartózkodás megszűnésének időpontja,

b) a bevándorlási vagy a letelepedési engedéllyel rendelkező külföldinél az első lakóhely bejelentésének időpontja,

c) a külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak tekintetében a kirendelő szerv igazolásában megadott időpont,

d) kereső tevékenység vagy tanulmányok folytatása céljából érkező és legalább 12 hónapra második lakást berendezők esetén a tartózkodási engedély kiállításának időpontja,

e) a menekült, a menedékes és a befogadott esetén a tartózkodási engedély kiadásának időpontja.

190. § (1)[584]

(2)[585]

(3)[586]

(4)[587] A tv. 113. §-ának (1)-(4) bekezdése alapján gépjármű csak a vezetői engedéllyel rendelkező személy (családtag) esetében vámkezelhető vámmentesen.

(5) A tv. 113. §-ának (1) bekezdésében említett jogcímek közül akkor is csak egy alapján történhet vámmentes vámkezelés, ha a jogcímben változás következik be. Ilyen esetben az ügyfélre kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni a vámkezelésnél.

(6) A tv. 113. §-ának (2) bekezdésében említett gazdasági tevékenység alatt olyan tevékenységet kell érteni, amely a kézművesség, illetőleg a szellemi szabadfoglalkozás kereteit meghaladja.

191. § (1)[588]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a külszolgálatot elrendelő, a kiközvetítést végző, az ösztöndíjat biztosító belföldi szerv igazolásával lehet igazolni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett kiközvetítő szervnek azt kell tekinteni, aki a kiközvetítést nemzetközi szerződés vagy jogszabály alapján végzi, ide nem értve a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 8. §-a szerinti munkaközvetítést végző szervet.

(4) A belföldön állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár a (2) bekezdésben meghatározott okmány bemutatásával kérheti a 69. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vámhivataltól a "Vámáru nyilvántartási könyv" kiállítását.

192. § (1) A vámkezeléshez a külföldi szolgálatot, kiküldetést elrendelő, a kiközvetítést végző, az ösztöndíjat adományozó vagy jóváhagyó illetékes belföldi szervnek saját adatait, illetve a külszolgálatos által okmányokkal igazolt adatokat kell feltüntetni a külszolgálatos "Vámáru nyilvántartási könyv"-ében:

a) az igazolást kiadó szerv megnevezését, ügyiratszámát;

b) a jogosult nevét, születési helyét, idejét, valamint lakcímét;

c) a külszolgálat kezdő és befejező időpontját, a végleges hazatérés tényét;

d) a külszolgálat ideje alatti külföldi jövedelem összegét;

e) a cégszerű aláírást.

(2) A "Vámáru nyilvántartási könyv" kiváltásának hiányában az (1) bekezdésben említett adatokat a kiküldő szervezetnek más módon írásban kell igazolnia.

(3) A folyamatos külszolgálat időtartamába beszámít a tengerjáró hajókon szolgálatot teljesítők által Magyarországon töltött - a ki nem adott munkaszüneti napok, heti pihenő napok és szabad szombatok fejében járó - évi legfeljebb 90 nap. Ha az érdekelt által ténylegesen teljesített szolgálat egy évben nem éri el a kilenc hónapot, akkor

a) a vámmentességet a tv. 113. §-ának (13) bekezdése szerint igényelheti, vagy

b) lehetősége van a teljesített külszolgálat időtartamának az újabb behajózás alkalmával teljesített külszolgálattal való összevonására, öt évenként legalább kétszeri elszámolási kötelezettséggel.

(4) Nem számít be a külszolgálat időtartamába a tv. 113. §-a (11) bekezdésének f) pontja szerinti, illetőleg a külföldi napidíjban részesülők által Magyarországon töltött olyan időtartam, amelyre az érdekelt külföldi napidíjat, illetményt nem kap. A magyarországi munkafelvétel a külszolgálatot minden esetben megszakítja.

193. § (1) A tv. 113. §-a alapján történő vámkezelést az érdekeltnek a külszolgálatból való végleges hazatérést - feladott csomag esetén az utolsó küldemény beérkezést - követően harminc napon belül kell kérnie.

(2) 1997. december 31-ig a tv. 113. §-ában meghatározott mennyiségi és értékkeret terhére a külszolgálatos kérelmére a vámáru akkor is vámmentesen vámkezelhető, ha a külszolgálatos még nem tért ugyan haza, de a vámmentesség egyéb feltételei fennállnak.

(A tv. 114. §-ához)

194. § (1) A tv. 114. §-a alkalmazása szempontjából közérdekű célnak kell tekinteni különösen a szociális, egészségügyi, nevelési, oktatási, kulturális, hitéleti, környezetvédelmi, foglalkozáspolitikai, műemlékvédelmi, közrend- és közbiztonsági, honvédelmi feladatok ellátását segítő tevékenységet.

(2) A vámkezelési kérelemhez csatolni kell az alapítvány vagy a közalapítvány alapító okiratát, valamint a vámáru ellenérték nélküli beérkezését és a nyilvántartásba vételt igazoló okmányt.

(A tv. 115. §-ához)

195. § A tv. 115. §-a alapján történő vámkezeléshez csatolni kell a belföldi sportszervezet és a külföldi cég megállapodását vagy annak másolatát és a nyilvántartásba vétel igazolását.

(A tv. 116. §-ához)

196. § (1) A tv. 116. §-ának (1) bekezdésében említett nemzetközi megállapodás az 1979. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az oktatási, tudományos és kulturális jellegű tárgyak behozataláról szóló, Lake Successben, 1950. november 22-én kelt megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás).

(2) A Megállapodás alapján akkor kezelhetők vámáruk vámmentesen, ha az exportőr ország, ahonnan a vámáru származik, tagja a Megállapodásnak.

(3)[589] A tv. 116. §-ának (3) bekezdése alapján a vámszervezet központi szerve kérelemre a következő szervezeteknek adhat - a tv. 116. §-ában meghatározott feltételek megléte esetén - általános engedélyt a vámmentes vámkezeltetésre:

a) a Megállapodás A) részének (XII) bekezdése esetében felsőoktatási intézményeknek, kutatóintézeteknek, kutatómunkát végző kulturális intézményeknek;

b) a Megállapodás B) részének (IV) bekezdése esetében nyilvános múzeumoknak, képtáraknak, galériáknak;

c) a Megállapodás C) részének (I), (III) és (V) bekezdése esetében oktatási intézetek, intézmények részére, (II) bekezdése esetében nyilvános rádió és televízió társaságok, belföldi hírügynökségek részére;

d)[590] a Megállapodás D) Része esetében az olyan szervezeteknek, amelyek kutatással, tudományos munkával alapításukról rendelkező okiratok szerint alapfeladatként (tevékenységként) foglalkoznak, és ezt a tevékenységet ténylegesen folytatják;

e) a Megállapodás E) része esetében az ott meghatározott tevékenységet folytató minden szervezetnek.

(4) A vámkezelést kérőnek az árunyilatkozat kérelem rovatában hivatkoznia kell a Megállapodás azon részére, amely alapján a vámmentességre jogosult.

(5)[591] A Megállapodás A) Melléklet (iii) pontja alkalmazásában sokszorosított, de nem nyomtatott könyvnek és dokumentumnak minősül a lézerleolvasó rendszerhez való lemezen (CD) vagy mágneses adathordozón beérkező könyv és dokumentum is.

197. § (1) A Megállapodás A) Melléklet (xii) bekezdésében meghatározott vámáruk vámmentes vámkezeléséhez a vámmentességre jogosult szervezet vezetőjének nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a vámmentesen vámkezelni kért áru kizárólag tanulmányozás végett érkezett, és azt bevételt eredményező tevékenységre nem használják fel.

(2) A Megállapodás B) Melléklet (i)-(iii) bekezdéseiben meghatározott vámáruk vámmentes vámkezeléséhez a vámmentességre feljogosított képtár, múzeum vagy más közintézmény vezetőjének nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy a vámkezelni kért árukat nyilvántartásba felvette, és azok értékesítésre nem kerülnek.

(3) A Megállapodás C) Melléklete (i)-(iii) és (v) bekezdéseiben meghatározott áruk vámmentes vámkezeléséhez a vámmentességre jogosult szervezet vezetőjének nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy a vámkezelni kért árut kizárólag oktatási, tudományos vagy kulturális célra használja fel, és az értékesítésre nem kerül.

198. §[592] (1) A Megállapodás D) Melléklete alapján kizárólag az oktatás vagy tudományos kutatás céljára szolgáló műszer és készülék vámkezelhető vámmentesen.

(2) A műszerek és készülékek vámmentes vámkezeléséhez a szervezet vezetőjének nyilatkozatot kell benyújtani, amely tartalmazza:

a) a gyártó által használt pontos kereskedelmi megnevezést, a vámtarifaszámot;

b) a gyártó és a szállítók nevét és címét;

c) a származási országot;

d) a felhasználás célját;

e) azon terv pontos leírását, amelynek kivitelezéséhez a műszert vagy a berendezést fel kell használni;

f) a vámértéket;

g) a behozatal időpontját;

h) amennyiben a beszerzés - költségvetési szerv esetében - a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény hatálya alá tartozik, annak igazolását, hogy a beszerzés annak előírása szerint történt;

i) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a vámmentesen vámkezelt műszerekkel és készülékekkel vállalkozási vagy bevételt eredményező egyéb tevékenységet nem végeznek.

(3)[593] A megállapodás alapján vámmentesen vámkezelt oktatási vagy tudományos műszerek vagy készülékek pótalkatrészei, alkatrészei vagy speciális tartozékai is vámmentesek, feltéve, hogy ezeket a pótalkatrészeket, alkatrészeket vagy speciális tartozékokat a műszerrel vagy készülékkel egyszerre hozzák be, vagy a későbbi behozatal esetén igazolják, hogy azok a vámmentesen vámkezelt műszerhez vagy készülékhez érkeztek. A pótalkatrészek, alkatrészek, speciális tartozékok a vámkezelést követő

a) öt éven belüli behozatala esetében a vámkezelést kérőnek csatolnia kell az árunyilatkozathoz a műszer vagy készülék vámkezelésére vonatkozó árunyilatkozatot, vagy annak a vámhivatal által kiadott hiteles másolatát;

b) öt éven túli behozatala esetében az árunyilatkozat helyett elfogadható a műszerrel vagy készülékkel való kapcsolatot igazoló külkereskedelmi szerződés, garanciaszerződés, szervizszerződés is ezek hiányában az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a műszer vagy készülék vámmentesen vámkezelt és az intézmény tulajdonát képezi, valamint a szerelést elvégző műszaki szakember által tett igazoló nyilatkozat arról, hogy az adott pótalkatrész vagy speciális tartozék a vámmentesen vámkezelt oktatási vagy tudományos műszer vagy készülék rendeltetésszerű működéséhez szükséges. Az igazolásban a vámmentesen vámkezelt műszer vagy készülék leltári számát fel kell tüntetni.

199. §[594] A Megállapodás E) Melléklete (ii) bekezdésében meghatározott vámáruk vámmentes vámkezeléséhez a vámmentességre feljogosított szervezet vezetőjének nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a vámmentesen vámkezelni kért árut a vakok oktatási, tudományos és kulturális fejlődésének céljára készítették.

(A tv. 117. §-ához)

200. § (1) A tv. 117. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vámmentesség alkalmazásához be kell nyújtani az ajándékozó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a vámáru az ott meghatározott vagy más közcélra ellenszolgáltatás nélkül érkezett be. Közcélúnak akkor tekinthető az ajándék, ha annak hasznosítása szélesebb kör, de legalább csoportérdeket szolgál. Állami szerv alatt a tv. 117. §-a (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából, a külföldi önkormányzati szerveket is érteni kell.

(2) A tv. 117. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vámmentes vámkezeléshez az intézmény vezetőjének nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a beérkező vámárukat a nyilvános gyűjteménybe felvette, és azokat a vámkezeléstől számított öt évig nem idegeníti el, illetőleg az elidegenítés előtt a vámterhet - kamataival együtt - megfizeti.

(3) A tv. 117. §-ának (3) bekezdésében meghatározott vámmentes vámkezeléshez az intézmény, alapítvány (közalapítvány) vezetőjének nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a beérkező vámárut nyilvántartásba felvette, és azt a vámkezeléstől számított öt évig nem idegeníti el, illetőleg az elidegenítés előtt a vámterhet - kamataival együtt - megfizeti. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell az ajándékkénti vagy csereképpen történő beérkezést igazoló okmányt.

(4)[595] A tv. 117. §-ának (4) bekezdése alapján a vámáru akkor kezelhető vámmentesen, ha a vámkezelést kérő igazolja, hogy a védetté nyilvánításhoz szükséges kérelmet a Kulturális Örökség Igazgatósághoz benyújtotta. Amennyiben a vámkezelést kérő a vámkezeléstől számított három hónapon belül a vámáru védetté nyilvánítását nem igazolja, vagy kérelmét elutasították, a vámhivatal intézkedik a vámterhek, valamint a tv. 142. §-ának (4) bekezdése szerinti kamat beszedésére.

(5)[596] A tv. 117. §-ának (7) bekezdése alapján gyógyszer és gyógyászati segédeszköz csak abban az esetben vámkezelhető, ha a vámáru tulajdonosa (címzettje) igazolja, hogy a gyógyszerre vagy gyógyászati segédeszközre szüksége van. Ennek igazolására be kell mutatni a kezelőorvos által kiállított igazolást.

(6)[597]

(A tv. 118. §-ához)

201. § (1)[598] A tv. 118. §-a (1) bekezdésében meghatározott vámáru vámmentes vámkezeléséhez be kell nyújtani a külföldi fél igazolását arra vonatkozóan, hogy a vámáru ellenszolgáltatás nélkül érkezett. Levél, okmány és ügyirat vámmentes vámkezelése esetén az ellenszolgáltatás nélküliség igazolására, a külföldi fél igazolásának hiányában, a vámkezelést kérő - az e rendelet 206/A. §-a (2) bekezdésében meghatározott árunyilatkozaton - tett nyilatkozatát kell elfogadni.

(2)[599] A tv. 118. §-a (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából kis értékűnek kell tekinteni az olyan reklám- és propagandaanyagot, amelynek egyedi értéke az e rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott értékösszeg 2%-át, összértéke pedig küldeményenként a 20%-át nem haladja meg.

(3) Vámmentesen csak azt a reklám- és propagandaanyagot lehet vámkezelni, amely a külföldi cég áruinak reklámozására szolgál és cégjelzéssel ellátott. A vámmentes vámkezeléshez csatolni kell a vámkezelést kérő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a reklám- és propagandaanyagokat belföldön ellenszolgáltatás nélkül szétosztja. Szétosztásnak tekinthető, ha a reklám- és propagandaanyagot ingyenesen tulajdonba adják. Nem tekinthető szétosztásnak, ha a vámmentesen vámkezelt reklám- és propagandaanyagot az érdeklődők, vevők kiszolgálására használják, de ezt nem adják az érdekelt tulajdonába.

(4)[600] A tv. 118. §-ának (3) bekezdése alapján az olyan áruminta vámkezelhető vámmentesen, amelynek egyedi értéke az e rendelet 1. §-a (2) bekezdésében meghatározott értékösszeg 2%-át, összértéke pedig küldeményenként a 20%-át nem haladja meg.

201/A. §[601] A tv. 118. §-ának (5) bekezdése alkalmazásában a Magyar Nemzeti Bank részére érkezőnek kell tekinteni a jegybanki feladatok végrehajtásához szükséges alapanyagokat, gépeket, berendezéseket, alkatrészeket (így különösen: fémlapkákat, bankjegypapírt, festékanyagot, pénzfeldolgozó- és megsemmisítő gépeket) akkor is, ha azok - az MNB megbízása alapján - a fém- vagy a papírpénz előállító szervezet lebonyolításában és címére érkeznek. A vámkezeléshez ilyen esetben csatolni kell az MNB által adott megbízást, az ennek keretében behozott vámáruk megnevezését, mennyiségét és azonosító adatait (így különösen: finomság, minőség, méret, súly) tartalmazó igazolását.

(A tv. 119. §-ához)

202. § (1) A tv. 119. §-ában meghatározott vámmentesség igénybevételéhez be kell nyújtani:

a) az Országos Műemlékvédelmi Hivatal igazolását az építmény műemlék, műtárgy jellegére vonatkozóan,

b) ellenszolgáltatás nélkül történő beérkezés esetén, az erről szóló igazolást.

(2) Azt a tényt, hogy a beérkező terméknek hazai gyártása nincs, a Gazdasági Minisztérium igazolja.

(A tv. 120. §-ához)

203. § (1) A tv. 120. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vámmentes vámkezeléshez csatolni kell a vámkezelést kérő nyilatkozatát arról, hogy a bűnjel bűnügyi jogsegély vagy büntetőeljárás felajánlása keretében érkezett.

(2)[602] A tv. 120. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában vámhivatali felügyelet mellett megsemmisítettnek minősül az 1996. évi XLIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott fegyveres szervek és a felügyeletüket ellátó minisztériumok által bemutatás, gyakorlat vagy kipróbálás céljából behozott és a felhasználás, használat közben megsemmisült vámáru is. A megsemmisült vámárukról a felhasználó szerv jegyzéket köteles adni a közvetlen felügyeletet biztosító vámhivatal részére, mely intézkedik a vámfelügyelet megszüntetésére.

(3)[603] A tv. 120. §-ának (2) bekezdése alapján szétosztásra az olyan nem jövedéki törvény hatálya alá tartozó vámáru adható át karitatív szervnek, amely forgalomképes.

(4)[604] A tv. 120. §-ának (4) bekezdésében meghatározott vámmentesség csak a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős határozata alapján alkalmazható.

(A tv. 121. §-ához)

204. § Az elhalálozott földi maradványait tartalmazó koporsó vagy hamvait tartalmazó hamvveder vámmentes vámkezeléséhez be kell mutatni - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a külföldön működő magyar diplomáciai vagy konzuli képviselet által kiállított hullaszállítási, ennek hiányában az illetékes belföldi tisztiorvos által kiadott engedélyt.

(A tv. 122. §-ához)

205. §[605] A tv. 122. §-ában meghatározott vámmentesség az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságból, Angolai Népi Köztársaságból, Bangladesi Népi Köztársaságból, Benin Népi Köztársaságból, Bhutani Királyságból, Bissau-Guineai Köztársaságból, Burkina Fasóból, Burundi Köztársaságból, Comorei Szövetségi Iszlám Köztársaságból, Csád Köztársaságból, Dzsibuti Köztársaságból, Egyenlítői Guineai Köztársaságból, Eritreából, Szocialista Etiópiából, Gambiai Köztársaságból, Guineai Forradalmi Népi Köztársaságból, Haiti Köztársaságból, Jemeni Köztársaságból, Kambodzsából, Kiribatiból, Kongói Demokratikus Köztársaságból, Közép-Afrikai Köztársaságból, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságból, Lesothó Királyságból, Libériából, Madagaszkári Demokratikus Köztársaságból, Malawi Köztársaságból, Maldiv Köztársaságból, Mali Köztársaságból, Mauritániai Iszlám Köztársaságból, Mozambiki Népi Köztársaságból, Myanmari Unióból, Nepáli Királyságból, Niger Köztársaságból, Nyugat-Szamoai Független Államból, Ruandai Köztársaságból, Salamon-szigetekről, Sao-Tome és Principe Demokratikus Köztársaságból, Sierra Leone-ból, Szenegálból, Szomáliából, Szudánból, Tanzániai Egyesült Köztársaságból, Togo Köztársaságból, Tuvaluból, az Ugandai Köztársaságból, Vanuatu Köztársaságból, Zambiai Köztársaságból, valamint a Zöld-foki Köztársaságból származó és közvetlenül az említett országokból vásárolt vámárukra vonatkozik.

(A tv. 123. §-ához)

206. § A tv. 123. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott vámmentesség igénylésekor a feltételek teljesítésére elfogadható a magyarországi bejegyzés igazolása és a hajó kapitányának nyilatkozata.

206/A. §[606] (1) A tv. 123/B. §-ában meghatározott 22 euró forintösszegének megállapítása során az e rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján kihirdetett árfolyamot kell alkalmazni. A megállapított forintösszeget száz forintra kell kerekíteni.

(2)[607] A tv. 123/B. §-ának alkalmazásában beérkező küldemények vámkezelését a szállítmányozó vagy a fuvarozó naponta összevont árunyilatkozattal is kérheti. E § rendelkezései a gyorsposta szolgáltatóra is irányadóak.

206/B. §[608] A tv. 100-123. §-ában, továbbá az 1. számú mellékletében foglalt vámáruk vámteher-fizetési kötelezettséget nem eredményező vámmentes vámkezelését a szállítmányozó vagy a fuvarozó naponta saját nevében és saját számlájára összevont árunyilatkozattal is kérheti.

A vámfizetési kötelezettség

(A tv. 125. §-ához)

207. §[609] (1)[610] A tv. 125. §-ának alkalmazásában - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a vámfizetésre kötelezettség alatt vámteher fizetési kötelezettséget kell érteni. E rendelkezés alkalmazása során az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvénynek (a továbbiakban: Áfat.), valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvénynek (a továbbiakban: Jöt.) az adófizetésre kötelezett személyére vonatkozó szabályait is figyelembe kell venni.

(2) A vámkezelést kérőnek az EV-n nyilatkoznia kell arról, hogy az Áfat., valamint a Jöt. alapján ki kötelezett az általános forgalmi adó, illetve a jövedéki adó megfizetésére, amennyiben az általános forgalmi adót a más jogcímen keletkezett forgalmi adójából le kívánja vonni, vagy a megfizetett jövedéki adót vissza kívánja igényelni.

(3)[611] A vámáru felett rendelkezésre jogosult tulajdonosi jogállásban nem lévő címzett alatt

a) az ideiglenes behozatal, valamint

b) a tv. 72. §-ának a) 1. pontjában meghatározott aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás címén behozott vámáru címzettjét, továbbá

c) a belföldi forgalom számára történő helyi vámkezelés során a D típusú vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktár üzemeltetőjét

kell érteni.

(4)[612] A tv. 125. §-a (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a fuvarozó, illetve a szállítmányozó vámáru feletti rendelkezési jogosultsága - fenntartva a tv. 50/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat - a vámhatóság zálogjogát megelőző zálogjog érvényesítése tekintetében, valamint a tv. 123/B. §-a alkalmazásakor, továbbá akkor állapítható meg, ha az általa szállított vámárut a külföldi megbízása alapján vámkezelten szolgáltatja ki a címzett részére.

(5)[613][614] A tv. 125. §-a (2) bekezdésének d) pontjában szereplő személy elleni erőszakos bűncselekmény a vámfizetési kötelezettség alól abban az esetben biztosít mentességet, ha a kötelezett az ilyen bűncselekmény elkövetésének tényét jogerős bírósági ítélettel vagy a nyomozó hatóság által meghozott, a nyomozást ismeretlen elkövető miatt megszüntető jogerős határozatával igazolja.

(6)[615][616] A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott üzemeltető a vámfizetésre kötelezettség tekintetében a kezessel esik egy tekintet alá.

(7)[617] A tv. 125. §-a (2) bekezdésének e) pontjában foglalt rendelkezés alapján vámfizetésre kötelezett az, aki nem nyílt árusítású üzletből olyan árut vásárolt, vagy más módon szerzett meg, amelynek jellegéből, jelzéséből vagy az árura vonatkozó egyéb körülményekből nyilvánvalóan megállapítható, hogy az áru külföldi származású, ennek ellenére nem győződik meg arról, hogy annak a belföldi forgalom számára való vámkezelése megtörtént-e, illetőleg, hogy az után a vámterhet megfizették-e.

(8)[618][619] A tv. 125. §-ának (5) bekezdése alapján az egyetemlegesség egyidejű alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a tv. 148. §-a (1) bekezdése szerint a törvényes zálogjog nem érvényesíthető. Mentesül a vámfizetési kötelezettség alól a kezes, ha a vámbiztosítékot az e rendelet 19. §-a (3) bekezdésének a) 2. pontja alapján a vámhivatal felszabadította, illetve azt felszabadítottnak kell tekinteni.

A vámteher kiszabása

(A tv. 128. §-ához)

208. §[620] (1) A vámteher megállapításának alapja a vámáru vámértéke és mennyisége. A vámteher megállapításakor - a tv. 128. §-a (2) bekezdésében foglaltak és az e § (2) bekezdése kivételével - a vámárunak az árunyilatkozat elfogadásának napján fennálló jellegét kell alapul venni.

(2) Az egyszerűsített vámeljárások során, továbbá a normál eljárásban összevont árunyilatkozattal történő belföldi forgalom számára való vámkezelésnél a vámárunak az egyszerűsített árunyilatkozat elfogadása, vagy a helyi vámkezelés során a nyilvántartásba való bejegyzés napján fennálló jellegét kell alapul venni.

(3) A kumulációs vámteher kiszabása a tv. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti vámérték figyelembevételével történik.

(4) Az egyes szabadkereskedelmi megállapodásokban meghatározott kumulációs vámteher mértékét a PM rendelet is tartalmazza.

(5) A kumulációs vámteherként fizetendő egyes jogcímek kiszabása sorrendjének megállapításánál a tv. 135. §-ának (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(6) A tv. 128. §-ának (1) bekezdése alapján a kumulációs vámteher kiszabását

a) a kedvezményes származási igazolás kiadása előtt a b) pontban foglaltak kivételével - olyan időben kell kezdeményezni, hogy a befizetés a kedvezményes származást igazoló okmány kiadása előtt igazolható legyen,

b) az egyszerűsített vámeljárások során a kiegészítő árunyilatkozat benyújtásával együtt kell kezdeményezni.

(7)[621] Amennyiben az elfogadott árunyilatkozatot a vámhivatal a tv. 55. §-ának (6) bekezdése alapján visszautasította, a vámteher kiszabásának szempontjából a benyújtandó új árunyilatkozat elfogadásának időpontját kell figyelembe venni.

(8) A tv. 128. §-a (1) bekezdésében meghatározott aktív feldolgozás vámeljárás alatt a vámvisszatérítési eljárást kell érteni.

(9) A tv. 128. §-a (4) bekezdésében foglaltak végrehajtásánál, amennyiben az adójegy ellenértékének megfizetésére halasztást adtak, amelynek határideje a vámkezeléskor már lejárt és az adójegy ellenértékének megfizetését a vámkezeléskor nem igazolják, a forgalmi adókat - az egyéb vámterhekkel együtt - a vámkezeléskor meg kell fizetni.

(A tv. 129. §-ához)

209. §[622] Az aktív feldolgozás és az ideiglenes behozatal esetében a vámmal együtt a forgalmi adókat nem kell kiszabni. Ezen adók kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha a vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelését kérik, vagy a vámhivatal az elszámolási határidőig el nem számolt vámáru vámterheinek megállapítása, beszedése iránt intézkedik.

210. §[623] (1) Az aktív feldolgozásban vámkezelt vámáru feldolgozása során keletkezett hulladékra és melléktermékre vonatkozó vámterhet a hulladék és melléktermék vámtételének alapulvételével kell megállapítani.

(2)[624] A tv. 129. §-ának (2) bekezdése alapján a javítás passzív feldolgozás vámeljárásból visszahozott vámáru esetében a javítási művelet ellenértékébe be kell számítani a visszahozott áru csomagolására, kiszerelésére szolgáló anyagokat is az árunak a szállítás ideje alatti megóvására szolgáló csomagolóeszközök kivételével.

(3)[625] A vámteher kiszabása során a vámértéket és a jogcímenként kiszabott összegeket egész számra kell kerekíteni. Az egyes környezetvédelmi termékdíj-kódonként kiszabott összegeket is egész számra kell kerekíteni.

A vámteher közlése, esedékessége

(A tv. 131. §-ához)

211. § (1) A határvámhivatalnak a tv. 1. számú melléklete alkalmazásában a kiszabott vámterhet a vámkezeléskor közölnie kell.

(2)[626] A vámteher kiszabását tartalmazó határozatot úgy kell a vámfizetésre kötelezett vagy közvetlen képviselője részére kézbesíteni vagy átadni, hogy annak átvétele és az átvétel időpontja hiteltérdemlően igazolt legyen.

(3)[627] A kezes részére egyetemlegesség okán megállapított vámteherfizetési kötelezettség az e rendelet 225/A. §-ának (2) bekezdése alapján a vámtartozás megfizetésére szóló felhívás kézhezvételének napján válik esedékessé.

(4)[628] A kumulációs vámterhet a kiszabást kérővel legkésőbb a kiszabás napjától számított három munkanapon belül közölni kell. A tv. 131. §-ában foglalt esedékesség szabályait ez esetben nem kell alkalmazni.

(5)[629] Amennyiben a vámfizetésre kötelezett az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáru elszámolását elmulasztja, és nem igazolja a törvény 131. § (3) bekezdésében előírt esedékesség szerint a vámteher megfizetését, a vámhivatal köteles hivatalból intézkedni a vámteher késedelmi pótlékkal növelt összegének beszedésére.

(6)[630] A tv. 131. §-ának (3) bekezdése alkalmazásakor érvényesíteni kell a tv. 135. §-ának (8) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket is.

(7)[631] Az (5) bekezdése alapján esedékessé vált vámterhet a számlavezető vámszervnél az ideiglenes behozatalba vétellel kell előírásként nyilvántartásba venni.

(8)[632] A tv. 131. §-ának (4) és (5) bekezdésében meghatározott napon válik esedékessé a forgalmi adókon kívül kiszabott vagy kiszabásra kerülő vámteher is.

A vámteher megfizetése

(A tv. 132. §-ához)

212. §[633] (1) A vámteher megfizetésénél az e rendelet 11. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A vámteher megfizetésére szolgáló és azt igazoló okmányoknak a pénzforgalomról szóló külön jogszabályban meghatározott adatokon túl, tartalmazniuk kell

a) a fizetésre kötelezett adószámát vagy adóazonosító jelét, továbbá külföldi személy esetén a személyi okmány számát, és

b) a fizetési kötelezettséget megállapító határozat számát.

(3) Az összevont (kötegelt) átutalás teljesítésére vonatkozóan a vámfizetésre kötelezettnek a számlavezető vámszervvel megállapodást kell kötnie.

(4) A tv. 132. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában befizetési igazolásnak minősül a számlavezető vámszerv által kiadott számlarendezést igazoló okmány.

(5)[634] A (2) bekezdésben meghatározott igazolásnak nem kell az igazolást kiállító eredeti aláírását és a hitelintézet bélyegzőjének lenyomatát tartalmaznia akkor, ha a vámteher megfizetésének - közvetlenül a hitelintézet által történő - igazolására a hitelintézet és a számlavezető vámszerv megállapodást kötött és a vámteher megfizetésének igazolása a megállapodásban foglaltak szerint történt.

(6)[635] Amennyiben a vámteher megfizetését vámszámláról történő kiegyenlítéssel kérik és az teljesíthető, a vámfizetésre kötelezett más fizetési módot utólag nem választhat.

213. §[636] (1)[637] A tv. 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azonnali vámfizetés esetében az esedékes vám megfizetésének elmulasztása miatt a számlavezető vámszerv a fizetési kötelezettséget megállapító vámszerv rendelkezése alapján bocsát ki azonnali beszedési megbízást. A fizetési kötelezettséget megállapító vámszerv akkor bocsát ki rendelkezést, ha a vámáru után esedékes vámteher a törvényes zálogjog alkalmazásával nem biztosítható.

(2)[638] A számlavezető vámszerv a vámszerv értesítésének kézhezvételétől számított kettő munkanapon belül köteles az azonnali beszedési megbízást a vámfizetésre kötelezettek számlája ellen benyújtani. A vámterhek beszedéséről a számlavezető vámszerv a beszedéstől számított kettő munkanapon belül köteles értesíteni a fizetési kötelezettséget megállapító vámszervet.

(3)[639] A központi költségvetési szerv illetékes vezetőjének a kincstári finanszírozás terhére történő vámkezelésénél nyilatkoznia kell arról, hogy a vámárut terhelő vámterheket a kincstárnál kezelt pénzeszközökből fogja kiegyenlíteni. A központi költségvetési szerv tizenöt munkanapon belül igazolni köteles, hogy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) felé történő átutalási intézkedését a Kincstár elfogadta. A központi költségvetési szervnek nem a Kincstáron keresztül lebonyolított forgalmában beérkező vámáruk után a vámterheket az általános szabályok szerint kell megfizetni.

(4)[640] A tv. 128. §-ának (1) bekezdése alapján kiszabott kumulációs vámterhet

a) az e rendelet 208. §-a (6) bekezdésének a) pontja alapján, de legkésőbb kilencven napon belül lehet megfizetni,

b) az e rendelet 208. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján, amennyiben az összevonási időszak alatt kedvezményes származás igazolására került sor a közlést követő öt munkanapon belül kell megfizetni,

és a megfizetés tényét a tv. 132. §-ának (4) bekezdése alapján igazolni kell.

(5)[641] A tv. 132. §-a (5) bekezdésének d) 2. pontja utolsó mondatának alkalmazása során a közvetett képviselőt új kérelmezőnek kell tekinteni. A tv. 132. §-a (5) bekezdésének e) pontjában említett cégjegyzékbe való bejegyzést igazoló okmány alatt a cégmásolatot vagy a cégkivonatot kell érteni.

(6)[642] Az e rendelet 142. §-ának (9) bekezdése szerinti vámárukra vonatkozóan közölt és esedékessé váló vámterheket a vámkezelést kérő attól a naptól számított tizenöt munkanapon belül tartozik megfizetni, amikor az ott hivatkozott törvény szerint részére járó fedezetet a számlájára átutalták.

(7) A vámteher megfizetésének időpontja az a nap, amikor a vámfizetésre kötelezett vagy közvetlen képviselője bankszámláját az azt vezető pénzintézet megterhelte, bankszámlával nem rendelkező befizető esetében pedig az a nap amikor a vámterhet a pénzintézet, vagy - ha e rendelet lehetővé teszi - a vámhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.

Fizetési halasztás, részletfizetés

A vámbevételek elszámolása és kezelése

(A tv. 134-135. §-aihoz)

214. § (1) A tv. 133. §-ának (3) bekezdése alkalmazásakor a szervezet gazdasági tevékenysége súlyos veszélyeztetésének megítélésénél e rendelet 218. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szempontokat értelemszerűen figyelembe kell venni.

(2) Ha a tv. 134. §-ának (1) bekezdése alapján a részletfizetési kedvezmény visszavonásra kerül, a még meg nem fizetett vámteher és a tv. 142. §-ának (1) bekezdése alapján felszámítható kamat beszedése iránt a vámhivatal intézkedik.

214/A. §[643] (1) A tv. 135. §-ának (6) bekezdése alapján a számlavezető vámszerv a túlfizetést, tartozatlan befizetést akkor számolhatja el a vámfizetésre kötelezett vámtartozására, ha a vámfizetésre kötelezett ezt írásban kéri.

(2)[644] A túlfizetést, tartozatlan befizetést az adott számlát vezető vámszerv utalja vissza a befizető kérelmére, melyhez csatolni kell a befizetést igazoló pénzforgalmi bizonylatokat.

(3)[645] A tv. 135. §-ának (6) bekezdését kell alkalmazni minden olyan - a vámhatóság által kezelt számlára történt - befizetés esetében, amely nem kapcsolódik az említett számlákon nyilvántartott előíráshoz, vagy a nyilvántartott előírásnál nagyobb összegű.

(4)[646] Amennyiben a vámfizetésre kötelezett fizetési kötelezettségének nem a megfelelő, hanem a vámhatóságnál vezetett más számlára történő befizetéssel tett eleget, a számlavezető vámszerv köteles az ügyfelet tételes megkereséssel vagy egyenleg küldésével egyeztetésre felkérni. Az ügyfél a megkeresésre egyeztetni köteles.

(5)[647] A tv. 135. §-ának (8) bekezdése alkalmazásában jogcímnek az egy bevételi számlán - ideértve a területi vámszervek bevételi számláit is - kezelt összeget, valamint a kereskedelmi forgalomban kiszabott kamatot kell érteni. A meg nem fizetendő összeget a vámigazgatási eljárással egyidejűleg törölni kell, a vissza nem térítendő összeget pedig vámbevételként el kell számolni.

(6)[648] A tv. 128. §-ának (1) bekezdése alapján kiszabott kumulációs vámteher elszámolására értelemszerűen alkalmazni kell a tv. 135. §-ának (1)-(2), (4)-(5), (7)-(8) bekezdéseiben foglalt előírásokat.

(7)[649] A tv. 135. §-a (7) bekezdésében meghatározott határidőt

a) az értékesítésből befolyt összeg elszámolásától, vagy

b) a vámfizetésre kötelezett

1. írásbeli kérelmének átvétele napjától,

2. a számlavezető vámszervvel történt egyeztetésről készült jegyzőkönyv átvételének napjától

kell számítani.

(8)[650] A központi államháztartási bevételi számlák kezelése során az egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(9)[651] A tv. 135. §-ának (9) bekezdése alapján kimutatott vámtartozás beszedése iránt a vámhatóság haladéktalanul köteles intézkedni.

A vámteher helyesbítése

(A tv. 136. §-ához)

215. § (1)[652] A vámárunak a vámteher kiszabásakor megállapított vámértéke különösen akkor nem felel meg a valóságos vámértéknek, ha a benyújtott számla végösszegét helytelen egységár befolyásolta, vagy a számla adatainak a tv. 28. §-a szerinti kiigazítása elmaradt, ha az előkalkulált fuvarköltség a tényleges fuvarköltségtől 20%-ot meghaladó mértékben tér el. Nem kell a helyesbítést elvégezni, ha az előkalkulált és a tényleges fuvarköltség 20%-ot meghaladó mértékben tér el, de a visszafizetendő vagy bevételezendő összeg az ezer forintot nem haladja meg.

(2)[653] A vámfizetésre kötelezettnek a helyesbítés indokait okmányszerűen igazolni kell. A vámhivatalhoz benyújtott helyesbítési kérelemhez mellékelni kell a helyesbítés alapjául szolgáló számla vagy egyéb okmány kézhezvételének időpontját igazoló okmányt is, ennek hiányában a vámfizetésre kötelezett ilyen értelmű nyilatkozatát. A határidő elmulasztása miatt vámigazgatási bírságot kell fizetni.

(3)[654] Összevont helyesbítés akkor engedélyezhető, ha a helyesbítéssel érintett árunyilatkozaton azonos évben azonos vámtarifaszámú és fajtakódú vámáruk kerültek vámkezelésre. Az egyszerűsített vámeljárások során hozott határozatokra összevont helyesbítés nem engedélyezhető. Az engedély kiadására a szervezet székhelye, központja vagy állandó üzleti vállalkozása szerinti illetékes területi vámszerv jogosult.

(4)[655] Vissza kell vonni az összevont helyesbítésre vonatkozó engedélyt, ha

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, továbbá

b) a területi parancsnokság által kiadott tevékenységi engedélyben meghatározott kötelezettségeit az engedélyes megszegi.

(5)[656] Az engedélyes, akitől a vámhatóság az e § (4) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján vonta vissza az engedélyt, újabb engedélyt 12 hónapon belül nem kaphat.

(6)[657] A tv. 136. §-a (4) bekezdésének alkalmazásában az összevonással érintett valamennyi árunyilatkozatnál az új vámérték alapján a helyesbítésre vonatkozó időszak utolsó vámkezelésének napján érvényes szabályok szerint kell elvégezni a vámteher kiszabását. Az eredetileg kiszabott és a helyesbítést követően megállapított vámteher különbözeteit egy összegben kell meghatározni és visszafizetni.

A vámteher visszatérítése

(A tv. 137. §-ához)

216. § (1)[658] Vámteher visszatérítésre az ügyfél erre irányuló kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemhez mellékelni kell a tv. 137. §-ában meghatározott feltételek igazolására szolgáló okmányokat (így különösen: alapvámkezelés vámokmánya, kiléptetés igazolása, szavatossági, jótállási igény fennállására vonatkozó okmányok), továbbá a vám megfizetését igazoló bizonylatot. A tv. 137. §-a (1) bekezdése d) pontjának, 2. alpontja alapján történő vámvisszatérítéshez anyag-felhasználási kimutatást kell mellékelni.

(2)[659] A tv. 137. §-a (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában kedvezőbb vámtételnek kell tekinteni a Vámtarifa I. jelzésű hasábban megállapított, vagy külön jogszabályban kihirdetett szerződéses vámokat, illetve a tarifális és vámjogi kedvezmények vámtételeit.

(3)[660] A tv. 137. §-ának (1) bekezdése d) pontjának 1. alpontja alkalmazásában az importőrt és az exportőrt azonosnak kell tekinteni az átalakulással létrejött jogutódlás esetén is.

(4)[661] A tv. 137. §-a (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában a vám alatt a vámpótlékot, a vámmentesség alatt a vámpótlék alóli mentességet is érteni kell.

(5)[662] A tv. 137. § (1) bekezdése d) pontjának 2-3. alpontjai alkalmazásánál az exportőrtől - az importárura vonatkozó - olyan számla fogadható el, amelyben az exportőr belföldi szállítója nyilatkozik, hogy az áru után a vámteher összegét megfizette és a nyilatkozatban az eredeti vámkezelés tételszámát feltüntette. A vámvisszatérítés további feltétele az áru kiszállítását igazoló okmányok csatolása. Amennyiben a kiszállítás a páneurópai kumuláció rendelkezései keretében valósul meg, a tv. 137. § (1) bekezdés d) pontjának 2. és 3. alpontjában meghatározott vámvisszatérítés ezen rendelkezések figyelembevételével történhet.

(6)[663] A tv. 137. §-a (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében a vámfizetésre kötelezett vagy az exportőr részére visszatéríthető vámteher harmadik személy vagy szervezet részére nem engedményezhető.

(7)[664] Amennyiben a lecserélés címén behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt vámáru vámtarifaszáma a behozatal és az ellentétel kiszállítása közötti időszakban jogszabály által megszüntetésre kerül, vagy jogszabály helyette másik vámtarifaszám alkalmazását rendeli el, úgy az ellentételként történő kiszállítás időpontjában hatályos Kereskedelmi Vámtarifa előírásainak figyelembevételével a lecserélés címén behozott termék vámtarifaszámát ismételten meg kell határozni. Az azonos nomenklatúra alapján meghatározott vámtarifaszámok egyezősége esetén - amennyiben a tv. 137. §-a (1) bekezdése d) pontjának 1. alpontjában meghatározott egyéb feltételek is teljesülnek - a vámterhet vissza kell téríteni. A lecserélés címén behozott termék kiszállítás időpontjában hatályos nomenklatúra szerinti vámtarifaszámának meghatározásakor a vámvisszatérítést kérőnek hitelt érdemlően igazolni kell a behozott termék behozatalkori, az áruosztályozást befolyásoló tulajdonságait, összetételét, és - amennyiben van - a kötelező tarifális felvilágosításról szóló határozatot. Amennyiben a behozott áru valódi minőségének, a kiszállítás időpontjában történő áruosztályozás elvégzéséhez szükséges paramétereit a vámvisszatérítést kérő hitelt érdemlően nem támasztja alá, úgy a behozott terméknek a kiszállítás időpontjában alkalmazott nomenklatúra szerinti áruosztályozás elvégzésére nincs lehetőség és a vámvisszatérítés nem hajtható végre. Az új vámtarifaszám megállapítása nem vonja maga után a határozat módosítását.

217. §[665] A tv. 137. §-ának (2) bekezdése alapján az állami adóhatóság és a társadalombiztosítási szerv a vámhatóságtól jogerős és végrehajtható vagy a jogorvoslattól függetlenül végrehajtható határozattal megállapított tartozás visszatartását kérheti. A megkeresésben fel kell tüntetni a tartozással rendelkező adószámát. A törvényben meghatározott 8 napos határidő számítása a visszatartó határozat jogerőre emelkedésének napjával kezdődik.

217/A. §[666]

A vámteher mérséklése, elengedése

(A tv. 138. §-ához)

218. § (1)[667] A megállapított vámteher elengedésekor minden esetben, a vámteher mérséklésekor pedig ha az elengedett rész a megállapított tartozás ötven százalékát meghaladja, a vámhivatalnak elő kell írnia a tv. 138. §-ának (3) bekezdése szerinti elidegenítési korlátozást. Nem minősül elidegenítésnek a tv. 138. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában, ha a vámárut az ott meghatározott feladatokat ellátó szervezetnek átadják, vagy az ilyen szervezeten keresztül rendeltetésszerűen szétosztják.

(2) A vámhivatal a kérelmezőt akkor szólítja fel a vámteher mérséklési vagy elengedési kérelmében felhozott indokainak igazolására, ha a kérelemből a tv.-ben meghatározott feltétel fennállása egyértelműen nem állapítható meg. Igazolásul elfogadható a közös háztartásban élők munkabérének, nyugdíjának, ellátásának, jövedelmének összegére vonatkozó igazolás, és egyéb, a kérelmező anyagi helyzetét, gazdálkodási adatait tanúsító okmány.

(3)[668] A tv. 138. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alkalmazása esetén a kérelmező gazdálkodási tevékenysége ellehetetlenülésének vizsgálatához köteles az illetékes vámhatósághoz benyújtani:

a) a késedelmi pótlék teljes elengedése, illetve mérséklése iránti kérelem esetén a vámtartozás legalább 50%-ának megfizetéséről, a mérséklés iránti kérelem esetén a vámtartozás legalább 30%-ának megfizetéséről szóló igazolást;

b) a tárgyévet megelőző három évre vonatkozó auditált mérlegeket a mérlegbeszámolóval;

c) a tárgyévre vonatkozó könyvvizsgáló által ellenjegyzett kimutatást a szállító- és vevőállományról, az egyéb befektetésekről és részesedésekről, a megelőző három évre vonatkozó vagyonváltozásáról;

d) a 30, 60 és 90 napos, továbbá a folyamatban lévő peresített követelésállomány kimutatását;

e) az igazolást arra vonatkozóan, hogy adó-, társadalombiztosítási és helyi adó tartozása nincs;

f) - ha van - az e) pont szerinti tartozások megfizetésének átütemezéséről szóló megállapodást;

g) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy folyik-e a kérelmező ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás.

218/A. §[669] (1) A befizetett kumulációs vámterhet a vámhivatal kérelemre a kiszabástól számított három éven belül visszafizeti, ha a kérelmező - az e § (2) bekezdésében meghatározottak szerint - igazolja, hogy a kiadott kedvezményes származási igazolás felhasználására nem került sor.

(2) A kumulációs vámteher visszafizetése csak akkor végezhető el, ha

a) az eredeti EUR1 szállítási bizonyítványt a vámhatóságnak visszaküldik, vagy az importáló állam vámhatósága írásos nyilatkozatot ad arról, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásban foglalt kedvezményt nem nyújtottak és nem is fognak nyújtani, és

b) az előállítás során felhasznált termékek vámvisszatérítésre vagy elengedésre lettek volna jogosultak, ha a kedvezmény igénybevételéhez származást igazoló okmányt nem állítottak volna ki.

c)[670] a származást igazoló okmányt a vámhatóság jogerősen visszavonta, és az azon szereplő áruk nem származó anyagot is tartalmaztak, amely után a kumulációs vámterhet megfizették,

d)[671] az áru igazoltan vámterületen marad.

(3)[672] A kumulációs vámterhet a vámhatóság abban az esetben is köteles visszafizetni, ha az áru igazoltan kiszállításra került és a befizetett összeg terhére származást igazoló okmány kiállítása nem történt.

218/B. §[673] A vámteher, illetve a vámbiztosíték visszakövetelésére vonatkozó jog a befizetést követő öt év elteltével évül el, ha a tartozatlan befizetésről, túlfizetésről, illetve fel nem használt vámbiztosíték összegéről a számlavezető vámszerv a gazdálkodót hiteltérdemlően kiértesítette, de az elévülés időpontjáig arra ügyféli rendelkezés nem történt, és fennálló tartozására sem számolható el.

Vámigazgatási bírság

(A tv. 141. §-ához)

219. § (1)[674] A vámigazgatási bírságot a vámhatóság külön határozattal szabja ki. A vámigazgatási bírság közlése iránt három munkanapon belül intézkedni kell, s az a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé. Az esedékessé vált vámigazgatási bírságot öt munkanapon belül kell megfizetni. A megfizetést legkésőbb a fizetési határidőt követő első munkanapon kell igazolni. A vámigazgatási bírság közlésének napja az a nap, amikor a fizetésre kötelezett részére a határozatot kézbesítették, vagy azt külön jogszabály rendelkezései szerint kézbesítettnek kell tekinteni.

(2)[675] A tv. 141. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bírságot kell felszámítani, ha az exportőr vagy beszállító a származást igazoló okmányokkal kapcsolatos benyújtási kötelezettségének a vámhatóság felszólításában megjelölt időpontig nem tesz eleget.

(3) A tv. 141. §-ának (3) bekezdésében meghatározott bírság összegét a vámhivatal az eset összes körülményének mérlegelésével állapítja meg. A bírságot úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a cselekmény súlyához, az elkövetés körülményeihez.

(4) A tv. 141. §-ának (8) bekezdésében meghatározott körülmények vizsgálatánál a tv. 138. §-ában foglalt szempontokat kell figyelembe venni.

(5)[676] A tv 141. §-ának (4) bekezdése szerinti vámigazgatási bírság kiszabásának van helye, ha az exportőr vagy a beszállítói nyilatkozatot tevő a származást igazoló okmány kiállításakor a kumulációs vámteher fizetési kötelezettség - kivéve, ha az a tv. 135. § (8) bekezdés szerinti kisösszegű tételnek minősül - tekintetében a vámhatóságot megtéveszti azzal, hogy

a) eltitkolja az exporttermék nem származó anyaghányadát, vagy

b) a valóságnál kisebb arányú, nem származó termékhányadot mutat ki.

(6)[677] Amennyiben az (5) bekezdés szerinti kötelezettségszegés megállapítására a külföldi vámhatóság megkeresése alapján kerül sor, az a) pont esetében a származási okmányt a vámhivatal nem erősíti meg, és származási okmányonként érvényesíti a tv. 141. § (4) bekezdése szerinti bírságot. Az (5) bekezdés b) pontja esetében a tv. 141. § (4) bekezdése alapján származási okmányonként kiszabja a vámigazgatási bírságot, egyidejűleg - amennyiben a bírságot és a vámteher különbözetet megfizetik - a származási okmányt megerősíti.

(7)[678] Amennyiben az (5) bekezdés szerinti kötelezettségszegés megállapítására nem a külföldi vámhatóság megkeresése alapján kerül sor, származási okmányonként érvényesíteni kell a tv. 141. §-ának (4) bekezdése szerinti bírságot. Amennyiben a bírságot és a kumulációs vámterhet megfizetik, a vámhatóság nem intézkedik a származási okmány visszavonása felől.

(8)[679] A tv. 141. § (9) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni a (6)-(7) bekezdés alapján kiszabott bírságokra is.

(9)[680] Amennyiben a vámigazgatási bírságot a vámszervezet területi vagy központi szerve szabta ki, úgy a vámigazgatási bírság elengedését vagy mérséklését a felügyeletét ellátó vámszerv, vagy az országos parancsnok a tv. 141. §-a (8)-(9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével végzi.

Kamat

(A tv. 142. §-ához)

220. §[681] (1) A vámhivatal a tv. 103. §-ának (3) bekezdése alapján kiszabott és közölt vámteher után fizetendő kamatot is törli vagy visszatéríti, ha a vámterhet az e rendelet 227. §-a (3) bekezdésének g) pontja alapján törölték vagy a tv. 137. §-a alapján visszatérítették.

(2) A külön határozattal kiszabott kamat közlése iránt a kiszabástól számított három munkanapon belül kell intézkedni. A kamat közlésének napja az a nap, amikor a fizetésre kötelezett részére a határozatot kézbesítették. A kamatot kiszabó határozat a jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé. Az esedékessé vált kamatot öt munkanapon belül kell megfizetni. A megfizetést legkésőbb a fizetési határidő lejártát követő első munkanapon kell igazolni.

220/A. §[682] (1) A kiegyenlítő kamatot nem kell megfizetni, ha az e rendelet 134/B., 134/E., 134/I., 134/K., 134/L. §-aiban meghatározott ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont vámárut a belföldi forgalom számára vámkezelik.

(2) A tv. 142/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a vámkezeléskor kiszabott és közölt vámterhek után fizetendő kamatot - ha annak érvényesítésére a tv. 78/C. §-ának (4) bekezdése alapján kerül sor - a vámhivatal visszatéríti, ha a vámáru után megfizetett vámterhet

a) a tv. 137. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján visszatéríti, vagy

b) az e rendelet 227. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján törli.

(3) A tv. 142/A. §-a (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott feldolgozási melléktermékeket az e rendelet 23. számú melléklete tartalmazza.

Vámkezelési díj, statisztikai illeték

(A tv. 143. §-ához)

221. §[683] (1)[684] Amennyiben a tv. 143. §-ának (3) bekezdése szerint a vámhatóság késedelmi pótlékot köteles fizetni, a késedelmi pótlékot a számlavezető vámszerv - a késedelmes napok kimutatásával - a visszatérítendő vagy visszafizetendő összeggel együtt utalja át az ügyfélnek.

(2) A külön határozattal kiszabott késedelmi pótlék közlése iránt a kiszabástól számított három munkanapon belül kell intézkedni. A késedelmi pótlék közlésének napja az a nap, amikor a fizetésre kötelezett részére a határozatot kézbesítették. A késedelmi pótlékot kiszabó határozat a jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé. Az esedékessé vált késedelmi pótlékot öt munkanapon belül kell megfizetni. A megfizetést legkésőbb a fizetési határidő lejártát követő első munkanapon kell igazolni.

Szemledíj, költségtérítés

(A tv. 144. §-ához)

222. §[685] (1) A tv. 144. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában más költségnek minősül a vámteher vagy vámbiztosíték befizetésénél felmerülő bankköltség, aminek díja a befizetendő vámteher kettő ezreléke. A vámteher befizetése a vámhatóság által kibocsátott pénzforgalmi megbízás felhasználásával vagy azzal azonos tartalmú bizonylattal is történhet. A vámhatóság által kibocsátott pénzforgalmi bizonylat előállítási költsége a vámkezelést kérőre költségtérítésként átruházható.

(2)[686] A közúti járművek és szállítótartályok vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért -a vizsgálat eredményétől függetlenül-járművenként, illetve a szállítótartályok esetében típusbizonyítványonként hétezer forint költségtérítést kell a vámhivatalnál fizetni. A HM, a Magyar Honvédség, a NATO és a NATO békepartner tagországok haderőinek tulajdonában lévő járművekre és szállító tartályokra, valamint a katonai árukat szállító polgári járművekre és szállítótartályokra költségtérítést fizetni nem kell, ha a nemzetközi árufuvarozás a vámeljárás során alkalmazandó NATO okmányok köréről, alkalmazásáról, valamint kibocsátásuk eljárási szabályairól szóló 15/2000. (IV. 14.) PM-HM együttes rendeletben meghatározott okmányok alapján történik.

(3)[687] A tv. 137. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján végzett vámvisszatérítés esetén árunyilatkozatonként négyezerötszáz forint költségtérítést kell fizetni.

(4)[688] A kérelemre végzett vámáru kísérése esetén a tényleges költséget, de legalább óránként és a hivatalos kíséretet végző személyenként egyezerkettőszáz forint költségtérítést kell fizetni.

(5) A tv. 144. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a vámkezelést kérő a vámhivatal felszólítására nem nyújtja be az analízis bizonyítványt.

(6)[689] A tv. 144. §-ának (3) bekezdése alapján a következő összegű szemledíjat kell fizetni:

a) nem kereskedelmi áruforgalomban megkezdett naponként egyezerkettőszáz forint,

b) kereskedelmi áruforgalomban:

1. a munkaszüneti napon, heti pihenőnapon (szabadnapon) végzett vámkezelés esetén kettőezernégyszáz forint,

2. az állandó vámfelügyeletet igénylő szolgálat ellátása esetén a megkezdett nyolc és fél órai szolgálat térítéseként személyenként kilencezerhatszáz forint,

3. minden más, a vámhivatal hivatalos idején belül végzett vámkezelés esetében szemlekérelmenként kettőezernégyszáz forint,

4. munkanapon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés esetében a 3. alpontban említett szemledíjat, továbbá megkezdett óránként egyezerkettőszáz forint,

d) jövedéki ügyekben a Jöt. 32. § (19) bekezdése alapján végzett eljárás esetén - az e § (7)-(9) bekezdéseinek értelemszerű alkalmazásával - kérelmenként egyezerkettőszáz forint.

(7)[690] Az e §-ban meghatározott költségtérítéseket - az (1) és (10) bekezdésben meghatározott költségtérítés kivételével - a vámhatóság külön határozattal szabja ki. A költségtérítést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül kell megfizetni, melynek tényét a költségtérítést kiszabó vámhatóságnál igazolni kell legkésőbb a fizetési határidőt követő munkanapig. A központi költségvetési szerv esetén a költségtérítés megfizetésére a tv. 132. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a kincstári finanszírozásra vonatkozó szabályozást kell figyelembe venni a 15 munkanapon belül tett intézkedés igazolásának kötelezettségével. Az eljárást végző vámhatóság annak, aki átlagosan havonta legalább tíz alkalommal kér költségtérítés megfizetésével járó eljárást, külön határozattal engedélyezheti, hogy a költségtérítést hónaponként összesítve fizesse meg. Ebben az esetben a vámhatóság a tárgyhónapban végzett eljárásai után fizetendő költségtérítésről szóló határozatát a tárgyhónapot követő 3 munkanapon belül közli a fizetésre kötelezettel. A vámhatóság visszavonhatja a havi költségtérítés-fizetésre vonatkozó engedélyét, ha az engedélyes fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(8)[691] Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezőnek vagy közvetlen képviselőjének felróhatóan elmarad vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, felemelt szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után négyezernyolcszáz forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a kért eljárás az árunyilatkozat, az áru vagy fuvareszköz (szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhető el. Nem minősül meghiúsult eljárásnak, ha a fuvareszköz hiánya az eljárást kérőnek nem róható fel.

(9)[692] A szemledíj megfizetését a szemlebejelentés ügyfélpéldányán igazolni kell. Meghiúsult eljárás esetén - amennyiben a szemledíj összegét az ügyfél vitatja - az esetről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szemle elmaradásának okát és a várakozás idejét (óra perctől óra percig). A szemledíj összegéről a jegyzőkönyv alapján a vámhivatal határozattal dönt.

(10)[693] A tv. 144. §-a (5) bekezdésében foglaltak alapján a költségtérítés összege a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete által vagy annak megbízása alapján elvégzett vizsgálat költsége, mely költségeket a Vám- és Pénzügyőrség tájékoztatóban teszi közzé. A költségeket az érintettnek a vámlaboratórium által kiállított számla alapján kell megfizetnie.

(11)[694] A tv. 144. §-ának (6) bekezdésében meghatározottak alapján a költségtérítés mértéke az e rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott értékösszeg

a) az e rendelet 66/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott áruk esetén megkezdett 100 kg-onként és naponként 0,3%-a,

b) az e rendelet 66/A. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott áruk esetében - súlyukra és darabszámukra tekintet nélkül - megkezdett naponként 0,6%-a,

c) az e rendelet 66/A. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott áruk esetén megkezdett 100 kg-onként és naponként 0,6%-a,

d) az e rendelet 66/A. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott áruk esetén megkezdett 100 kg-onként és naponként 0,3%-a.

(12) Az e § (11) bekezdése szerint megállapított költségtérítést száz forintra kell kerekíteni.

(13) Az e § (11) bekezdésében meghatározott költségtérítést akkor kell a vámteherrel együtt megfizetni vagy elszámolni, ha a vámhatóság által üzemeltetett raktárból való kitárolás belföldi forgalom számára való vámkezeléssel történik, vagy a vámárut a vámhatóság értékesíti. Amennyiben a vámárunak a vámhatóság által üzemeltetett raktárból való kitárolása olyan további vámkezelés mellett történik, amely közvetlen vámfizetéssel nem jár (így különösen: aktív feldolgozás, kiviteli ellenőrzés) a költségtérítést a vámárunak a vámhatóság által üzemeltetett raktárból való kitárolása előtt meg kell fizetni.

(14) Amennyiben a közvetlen vámfelügyelet alá vételre a szellemi tulajdonjogok védelme érdekében került sor, a tárolás során felmerült költségtérítést az áru/vámáru felett rendelkezésre jogosultnak kell kiszabni, ha szellemi tulajdonjogok megsértése miatt a bíróság a rendelkezésre jogosultat elmarasztalta, vagy a szellemi tulajdonjog jogosultjával peren kívül egyezséget kötött. Egyéb esetben a költségtérítést a közvetlen vámfelügyelet alá vételt kérő részére kell kiszabni.

(15) A tv. 144. §-a (8) bekezdésének c) pontja alkalmazásában a kiadást elrendelő jogerős határozat kézbesítés időpontjának minősül - az ügyfél ellenkező tartalmú igazolása hiányában - a keletbélyegzőn szereplő dátumtól számított ötödik nap.

(16)[695] A tv. 144. §-a (9) bekezdésének alkalmazása során a költségtérítés mértéke az igazoltan felmerült költségek összege, ideértve az okmányok továbbításának költségét is. A fenti költségtérítés összegét a fővámhivatal az elszámolás során határozattal állapítja meg.

222/A. §[696] (1) A tv. 144. §-ának (10) bekezdése szerinti ideiglenes határnyitást - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a Vámszervezet központi szerve a Határőrség Országos Parancsnokságával együttesen az e § alapján engedélyezi.

(2) Az ideiglenes határnyitásról szóló, a kérelmező és a területileg illetékes hatóság között létrejött megállapodásban meg kell határozni:

a) az ellenőrző szolgálatot ellátó egység létszámát,

b) a költségtérítés megfizetésének mértékét és módját.

(3) A költségtérítés mértékét aszerint kell meghatározni, hogy közérdekű, vagy egyéb határnyitás iránt nyújtották-e be a kérelmet. Közérdekű határnyitásnak minősül a szomszédos államok között megrendezésre kerülő kulturális, turisztikai, önkormányzati, egyházi vagy sportesemény, az egészségügyi szolgáltatás, illetőleg az e rendelet 60. §-ának (1) bekezdése alapján történő határnyitás.

(4) Az e § (3) bekezdésében nem szereplő ideiglenes határnyitás egyéb határnyitásnak minősül.

(5) A költségtérítés mértéke közérdekű határnyitás esetén az e rendelet 1. §-a (2) bekezdésében meghatározott értékösszeg:

a) 1%-a/fő/óra munkanapon 8.00-16.00 óráig

b) az a) pontban meghatározott időn kívül 1,5%-a/fő/óra

c) 2%-a/fő/óra munkaszüneti és ünnepnapokon.

Egyéb határnyitás esetén a költségtérítés mértékét, az ellenőrző szolgálat létszámának és a megkezdett órák számának figyelembevételével megállapított tényleges költségek alapján kell meghatározni. A megállapított költségtérítést száz forintra kell kerekíteni.

(6) A tényleges költség megállapításánál különösen a vámszolgálatot ellátó személyek bérét, járulékait, a helyszínre történő szállításukat, a nyitva tartáshoz kapcsolódó közüzemi díjakat és egyéb esetlegesen felmerülő költségeket kell figyelembe venni.

(7)[697] A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka és a Határőrség Országos Parancsnoka, kivételesen indokolt esetben az (5)-(6) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabb összegű költségtérítést állapíthat meg.

A vámigazgatási eljárás különös szabályai

(A tv. 145. §-ához)

223. § (1) Szóban előterjesztett vámkezelési kérelemnek minősül a tv. 52. §-ának (4) és (5) bekezdésében meghatározott árunyilatkozat.

(2)[698] A tv. 145. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a vámhivatal köteles a hivatalos helyén hatályos Kereskedelmi Vámtarifát, valamint a vámkezelésre vonatkozó jogszabályokat tartani, és azokat az ügyfél kérésére rendelkezésére bocsátani.

(3)[699]

Határozat

(A tv. 146. §-ához)

224. §[700] A vámraktározás, vagy árutovábbítás helyi vámkezelés során, a fővámhivatal - az e rendelet 81. §-a (7) bekezdés szerinti - elektronikus válasza a vámeljárás alá vonásról szóló igazolásul szolgál.

Jogorvoslat

(A tv. 147. §-ához)

225. §[701] (1) A tv. 147. §-a (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a nemzetközi egyezmény alatt a pán-európai kumulációs rendszerhez csatlakozó országokkal kötött megállapodásokat kell érteni, amelyek alapján kiszabott kumulációs vámteherről szóló határozat nem tartozik az azonnal végrehajtható határozatok közé.

(2) A tv. 147. §-a (1) bekezdésének e) pontja 1. alpontjának érvényesítésekor el kell tekinteni a határozat azonnali végrehajtásától,

a) ha a tv. 1. §-a 23. pontja c) 5. alpontjának alkalmazására kerül sor;

b) a tv. 125. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény esetén a jogerős bírósági ítélet vagy a nyomozó hatóság jogerős határozatának meghozataláig.

(3)[702] Az EUR.1 Szállítási Bizonyítvány adatainak módosítását, kijavítását, illetve annak visszavonását - a nemzetközi megállapodásokkal összhangban - a hitelesítést követő három éven belül lehet kérni, illetve elrendelni.

(4) A tv. 147. §-ának (2), (4) és (5) bekezdése végrehajtásában a belföldi forgalom számára való vámkezelés módosítása, visszavonása feltételeinek tisztázása tekintetében az eljáró vámszervnek a következőket kell végrehajtania:

a) hivatalból kell megállapítania, hogy a vámáru importként történő behozatala esetén valamilyen korlátozás alá tartozik-e. Ha nem, akkor az általános szabályok szerint gondoskodik a vámteher beszedéséről;

b) ha a vámáru behozatala valamely korlátozás alá esik, akkor a kiszabott vámteher esedékessé tételéről szóló határozatban fel kell szólítania a vámáru felett rendelkezésre jogosultat, hogy nyolc munkanapon belül igazolja, az engedélyező hatóságtól a behozatalhoz szükséges engedélyt megkérte,

1. amennyiben a vámáruval rendelkezni jogosult a határidőn belül igazolja a kérelem benyújtását, úgy ezt követően a vámáru vámterhének beszedéséről a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor gondoskodik,

2. a belföldi forgalom számára való vámkezelés feltételeinek hiányában vizsgálni köteles a felróható magatartás meglétét, melynek hiányában a tv. 141. §-ának (2) bekezdése alapján megállapítja, hogy az ügyfél részéről sem tevéssel, sem mulasztással nem indokolható a vámigazgatási bírság alkalmazása. Továbbiakban gondoskodik a vámteher beszedéséről, felróható magatartás esetén a vámigazgatási bírság kiszabásáról és beszedéséről. Ez utóbbi esetben a forgalomba hozatalhoz szükséges engedélyek hiányában az áru tovább fel nem használható;

c) nem jogerős, módosítandó, visszavonandó határozat esetében az előző pontban megfogalmazottak helyett intézkedni köteles a vámáru közvetlen vámfelügyelet alá vételéről, és a továbbiakban az általános szabályok szerint kell eljárni.

(5)[703] A tv. 147. §-ának (2) és (4) bekezdése alapján a határozat nem módosítható, illetve nem vonható vissza, ha

a) a vámhatóság jogerős döntése a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete által kiadott szakvéleményen alapul, vagy

b) a vámfizetésre kötelezett a vámkedvezményt a vámtarifa alkalmazásáról szóló hatályos jogszabályban meghirdetett árumegnevezésnek vagy vámtarifaszámnak megfelelően vette igénybe.

225/A. §[704] (1) A tv. 148. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a vámhatóság az egyetemlegesség egyidejű érvényesítését megelőzően köteles a tv. 11. §-ában meghatározott zálogjogának érvényesítése iránt intézkedni.

(2) Az e § (1) bekezdése szerinti intézkedés eredménytelensége esetén a vámfizetésre egyetemlegesen kötelezetteket a vámhatóság egyidejűleg hívja fel a vámtartozás megfizetésére.

Végrehajtási eljárás

(A tv. 148-152. §-aihoz)

226. §[705] (1)[706] Az engedélyező, illetve a visszatartási jogot gyakorló vámhatóság köteles intézkedni a 225. § (2) bekezdés szerinti határozatok azonnali végrehajtása érdekében.

(2) A tv. 148. §-ának (2) bekezdésében meghatározott azonnali beszedési megbízással, illetve természetes személy esetében a letiltással történő végrehajtást a vámhivatal jelentése alapján a számlavezető vámszerv rendeli el, és kíséri figyelemmel intézkedésének eredményességét.

(3)[707] Amennyiben az azonnali beszedési megbízás, illetve természetes személy esetében a letiltás nem vezet eredményre, a számlavezető vámszerv a vámhivatalt haladéktalanul tájékoztatja. A vámhivatal a tájékoztatás alapján a végrehajtás átadására a tv. 148. § (3) bekezdése szerint intézkedik.

Vámtartozás törlése

(A tv. 153. §-ához)

227. § (1) A tv. 153. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a közvetlen önköltséget a számviteli törvény alapján kell figyelembe venni. Az önköltség kalkulációban részletezni kell a termék hozzáadott értékének magyar eredetű költségelemeit, amelybe a törvényben kiemelt elemeken kívül beleértendő a belföldi anyagjellegű szolgáltatások értéke és a magyar hozzáadott érték arányának megállapításához szükséges importhányad feltüntetése is.

(2) A tv. 153. § (2) bekezdésének alkalmazásában - a tv. 101. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban - a törlés a feldolgozott termékbe beépített belföldi eredetű árura a kiszállításkor igénybe vett vámvisszatérítés összegének csökkentésével érvényesíthető.

(3)[708] A tv. 153. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl törölni kell a kiszabott vámterhet

a) ha a vámárut a vám kiszabását követően az állam részére ellenszolgáltatás nélkül felajánlották, és azt a vámhivatal elfogadta;

b) a jogellenesen belföldi forgalomba hozott áruk után, ha a bíróság jogerős ítéletében vagy végzésében az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést a jogellenesen belföldi forgalomba hozott áru teljes értékének megfelelő összegben állapította meg. Ha a bíróság által megállapított összeg kevesebb, mint a jogellenesen forgalomba hozott áru értéke, az elkobzás alá eső érték összegével a vám alapját csökkenteni kell és a különbözet után esedékes vámot törölni kell;

c) ha a fizetési halasztásban vagy részletfizetési kedvezményben részesített vámárura a tv. 137. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján vám-visszatérítési igény keletkezik, a még meg nem fizetett vám erejéig;

d) vámáru értékesítésekor, amennyiben az értékesítésből befolyt összeg nem fedezi a kiszabott vámteher összegét, a fennmaradó összeget;

e)[709] a vámterhet megállapító vámhatóság törölheti a kétezer forintot meg nem haladó vámtartozást, ha a tartozás nyilvántartása, a behajtása érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne;

f)[710] ideiglenes behozatal esetén, ha a vámfizetésre kötelezett az esedékes vámterhek beszedése előtt igazolja, hogy az el nem, számolt vámárura a tv. 78/C. §-ban foglalt elszámolási feltételeknek a visszaviteli határidő lejáratáig eleget tett,

g)[711] ha a vámfizetésre kötelezett a tv. 103. §-ának (3) bekezdése alapján kiszabott vámteher beszedése előtt igazolja, hogy a vámmentesen a belföldi forgalom számára vámkezelt vámárut exportáruban beépítette, exportáru csomagolásához, adjusztálásához felhasználta és azt a vámkezelés napjától számított tizenkét hónapon belül külföldre kiszállította, közvámraktárba beraktározta. A törlés feltétele, hogy az elszámolási határidő elmulasztása miatt egyidejűleg kiszabott vámigazgatási bírságot megfizeti;

h)[712] a csőd-, felszámolási eljárás során keletkezett hitelezői veszteség behajthatatlansága címén;

i)[713] a cégnyilvántartásból törölt vagy jogutód nélkül megszűnt gazdálkodók esetében, ha a tagi felelősség alapján történő végrehajtás sem vezet eredményre, behajthatatlanság címén;

j)[714] ha a külügyi igazolás alapján továbbított segélyszállítmány esetén a tv. 125. §-a (2) bekezdésének c) vagy d) pontja alapján kerül sor a vámteher kiszabására, és az ügyfél a vámterhet megállapító határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelemhez csatolja a külföldi vámhatóság igazolását, amely szerint a továbbított vámárut az országba beléptették vagy ott belföldi forgalom számára vámkezelték.

(4) Az így törölt tételekről a vámhatóság külön nyilvántartást köteles vezetni.

(5)[715] A (3) bekezdés b) pontja esetében a vámtartozás törlése hivatalból, a bíróság jogerős ítéletének (végzésének) a nyomozó hatóság részére történő megküldése után, vagy kérelemre a végzés vagy ítélet becsatolásával történik. A vámfizetésre kötelezettel határozatban kell közölni a vámtartozás összegét.

(6) A vámtartozás törlését közölni kell a vám megfizetésére egyetemlegesen kötelezettekkel is.

(7) Téves törlés esetén vagy ha a tartozás az elévülési időn belül behajthatóvá válik, azt újból elő kell írni és végrehajtása iránt intézkedni kell.

Nyilvántartás, adatszolgáltatás, adatvédelem

Vámtitok, adatvédelem

(A tv. 155. §-ához)

228. § (1) Az adatvédelmi kötelezettség keretében biztosítani kell, hogy az adatokhoz, információkhoz csak az intézkedésre, felhasználásra jogosultak jussanak hozzá. A betekintési jog alkalmazásának módját, az intézkedés és felhasználás rendjét az illetékes szerv vezetője határozza meg.

(2) Vámtitoknak a kereskedelmi fogalomban különösen az ügyfél külföldi gazdasági kapcsolataira, árubeszerzési forrásaira, az általa vett vagy eladott áruk árára, a külföldi által számára adott engedményekre, kedvezményekre, az általa külföldi partnerek részére adott hasonló kedvezményekre, esetleges fizetési nehézségeire, vámtartozására vonatkozó és egyéb hasonló adatokat, illetve olyan információkat kell tekinteni, amelyekből ilyen adatok egyértelműen megállapíthatóak.

(3) A tv. 155. §-ának (2)-(3) bekezdésében szereplő külkereskedelmi statisztika számára szükséges adatok körét, ellenőrzési szempontjait, az adatfeldolgozást, valamint az adatátadás tartalmát, formáját, módját és gyakoriságát a külkereskedelmi statisztikáért felelős szervezet határozza meg a külkereskedelmi termékforgalmi statisztika módszertanában.

(4) A tv. 155. §-ának (3) bekezdésében felsorolt közigazgatási szervek folyamatos adatigénylésben határozzák meg a törvényben felsorolt célok érdekében általuk rendszeresen igényelt adatok körét, formáját, az adatátvétel módját és gyakoriságát, az adatok átviteléért, felhasználásáért és a cél megvalósulása után az egyedi adatok megsemmisítéséért felelős szervezeti egységet, munkaterületet vagy személyt.

(5) Az egyedi ügyben esetenként szükséges adatoknak az arra jogosult szervezetek részére történő szolgáltatása csak cégszerű aláírással ellátott írásbeli kérelem alapján történhet. A kérelemnek tartalmaznia kell az adatkérés célját, az adatcsoport pontos meghatározását, az átvételre jogosult kijelölt munkatárs nevét, szükség esetén postacímét.

(6) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott adatátadás rendje:

a) papíron vagy mágneses adathordozón adott információ esetén az adatátadás átvételi elismervény ellenében történik, az igénylő igazolt megbízottjának vagy tértivevénnyel postázható. Az elismervénynek tartalmaznia kell a kérelemre vagy ismétlődő adatszolgáltatás esetén a folyamatos adatigénylés megfelelő részére való hivatkozást, az átadás-átvétel időpontját, az átadó és átvevő aláírását;

b) közvetlen adatátviteli vonalon történő adatátadás esetén az adatátvitelt jogosultsághoz és jelszóhoz kell kötni. Az adatátadásokról (lekérdezésekről) automatikusan naplót kell készíteni. Az átvitelt kódolt (azonosíthatatlan) formában kell elvégezni.

(7) Vámtitkot tartalmazó információ szóban, telexen, telefaxon, telefonon nem adható ki még a jogosult számára sem.

(8) Az átadott információkat a kérelemtől eltérő céllal felhasználni csak az adatszolgáltatásra, adatigénylésre vonatkozó szabályok megtartásával, újabb kérelem alapján, újabb hozzájárulással lehet.

(9) A vámtitoknak a (3)-(4) és (8) bekezdésben foglaltak esetében történő felhasználását a vámtitkot képező adatokkal rendelkező vámszerv vezetője engedélyezheti.

(10) Az ügyfelek részére információk szolgáltatása az alábbiak szerint történhet:

a) az ügyfél jogosult a saját kereskedelmi forgalmára vonatkozó információ lekérésére;

b) az ügyfél akkor jogosult más ügyfelekről információ kérésére, ha az érdekelt cégszerű aláírással ellátott írásos hozzájárulásával rendelkezik, amelyben pontosan meghatározott az átadható adatkör;

c) az ügyfél jogosult olyan összesített adatok lekérésére, amelyek kiadása nem sért vámtitkot, továbbá a statisztikai törvény szempontjaiból nem minősül egyedi adatnak. Ilyen adatok az egyes termékek, a termékcsoportok külkereskedelmi forgalmára vonatkozó összesített, illetve származási, rendeltetési vagy szerződő országok szerint részletezett mennyiség, statisztikai (határparitásos) érték- és átlagár adatok. A termékcsoport nem jelentheti a teljes terméknómenklatúrát.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott információ-szolgáltatás - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 12. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a (10) bekezdés a) pontja szerinti jogcímen kért információ esetében ingyenes, amennyiben a folyó évben még nem történt ilyen tájékoztatás. Egyéb esetekben az adatszolgáltatás költségtérítés ellenében történik. A költség magában foglalja a lekérdezési eljárás kidolgozásának és végrehajtásának, az információ expediálásának szellemi és számítógép-használati költségeit, valamint az információhordozó anyagköltségeit vagy az adatátviteli vonal használati díját.

(A tv. 156. §-ához)

229. § Az adatkezelési rendszernek teljesíteni kell az alapvető adatbiztonsági és adatvédelmi követelményeket. A biztonsági másolatok mentési és őrzési rendjéről, valamint a hozzáférési jogok meghatározásáról az országos parancsnok "Adatbiztonsági és adatvédelmi szabályzat"-ban rendelkezik. Az adatokhoz való hozzáférési jogok meghatározása munkakör, beosztás, illetve egyes esetekben rendfokozat szerint történhet.

(A tv. 157-158. §-aihoz)

230. § (1) A vámfizetésre kötelezett, valamint a vámeljárásban szereplő, adószámmal rendelkező minden magyar résztvevő azonosítása adószámmal történik. Az adószámot a vámkezelést kérőnek okmánnyal igazolni csak akkor szükséges, ha az a vámhatóság törzsállományában még nem szerepel.