BH 2010.3.57 I. Emberölés bűntettének kísérletét valósította meg a terhelt, amikor közel két méter távolságból célzott lövést adott le a sértett mellkasára, akkor is, ha a véletlennek köszönhetően - a lövedék a kulcscsont magasságában elakadt, s csupán három hét alatt gyógyuló életveszélyt elő nem idéző sérülést okozott [Btk. 16. §, 166. § (1) bek.].

II. Az önkéntes eredményelhárítás - mint büntethetőséget megszüntető ok - nem alkalmazható, ha a sértett életveszélyes állapota létrejöttének hiányában a terhelt objektíve nem került abba a helyzetbe, hogy az eredményt elhárítsa [Btk. 17. § (3) bek.].

A megyei bíróság a 2007. május 24-én meghozott ítéletével K.-né M. T. A. terheltet lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette és emberölés bűntettének kísérlete miatt - halmazati büntetésül - 6 év börtönbüntetésre, továbbá 6 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A kölcsönös fellebbezések alapján másodfokon eljáró ítélőtábla a 2007. október 18-án kihirdetett ítéletével a börtönbüntetés tartamát 8 évre súlyosította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az irányadó tényállás a következőket tartalmazza:

A büntetlen előéletű terhelt vagyonőri képesítéssel rendelkezik, beszámítási képessége a cselekmény elkövetésekor teljes volt.

A terhelt 1979-ben édesapjától ajándékba kapott egy 6,35 mm kaliberű, Zbrojovka Mod-45 típusú öntöltő pisztolyt, s ahhoz 6 darab töltényt is megszerzett. A terhelt a pisztolyt - amelyből pontosan meg nem határozható időpontban gyakorlás céljából két lövést leadott - az otthonában tartotta. A pisztoly lőfegyvernek, a töltények pedig lőszernek minősülnek. Ezek megszerzésére és tartására a terhelt engedéllyel - melynek szükségességével tisztában volt - nem rendelkezett. A terhelt által birtokolt lőfegyvert - ruházatának zsebében - 2006. szeptember 23-án az őt elfogó rendőrök megtalálták és lefoglalták.

A terhelt és G. I. sértett kapcsolata - a sértett italozására, agresszív viselkedésére és féltékenykedésére visszavezethetően - megromlott. A közöttük kialakult veszekedések számos esetben kölcsönös tettlegességig fajultak. A terhelt képes volt a sértett támadó fellépéseit elhárítani, illetve maga is több esetben bántalmazta a rá támadó sértettet. A sértett egyébként többször szóváltásba keveredett a ház lakóival, a terhelt lányával és édesanyjával, utóbbit a vádbeli cselekményt megelőző este bántalmazta is.

2006. szeptember 23-án 14 óra körül a sértett ismét ittas állapotban érkezett meg a terhelt lakására. A terhelt ekkor az emeleten lévő hálószobában az unokájára vigyázott. A szobába belépve a sértett veszekedni kezdett vele, így közöttük heves szóváltás alakult ki. A terhelt lánya, M. B. a gyermekét egy másik szobában biztonságba helyezte, majd visszatért az előszobába. Ezalatt a sértett meglökte a terheltet, s nyakát megragadva tovább szidalmazta. A terhelt a fogásból kiszabadulva a sértettet gyomron fejelte, majd a nemi szervét megszorítva a támadást elhárította. Ezt követően a sértett támadó jellegű magatartást már nem tanúsított, de szóban változatlanul sértegette a terheltet.

A terhelt ekkor átment az átlósan szemben elhelyezkedő szobába és a pisztolyt, valamint a külön lévő tárat elővette, ám azokat egyelőre a szekrény polcán hagyta. Eközben a terhelt lánya, majd a terhelt is felszólította a folyosón álló sértettet, hogy távozzon el a lakásból. A sértett azonban erre nem volt hajlandó, s folytatta a szitkozódást. Egy esetben az éppen terhes M. B. felé rúgott egyet, de a közöttük lévő távolság miatt nem érte őt el. Az indulatos sértett ezután a falat rugdosta.

A terhelt feltételezte a sértett támadó fellépését, bár ennek veszélye nem állt fenn. Ezért visszament a polchoz, magához vette a lőfegyvert, azt betárazta, ezt követően megjelent a szobaajtóban. A jobb kezében lévő csőre töltött pisztolyt kinyújtott karral vállmagasságba emelte, s még egyszer követelte a sértettől, hogy menjen haza. A sértett erre akként reagált, hogy pulóverét ledobva, ruhátlan mellkasát mutatva azt kiabálta: "Gyere és lőj!"

A terhelt a sértettől némileg balra helyezkedett el úgy, hogy - fél oldalt állva - a sértett bal válla volt hozzá közelebb. A pisztoly csövének kimeneti nyílása és a sértett közötti távolság legfeljebb 192 cm-t tehetett ki. A terhelt ekkor a sértett bal mellkas felére célzottan egy lövést adott le.

A terhelt tudata átfogta, hogy lövése a sértett halálát okozhatja, s azt az adott pillanatban kívánta is.

A lövés leadását követően a sértett a tőle bal oldalra lévő ülőkére esett, majd felállt és percekig járkált a lakásban. A terhelt a két részre szétesett pisztolyt a zsebébe tette és a házból eltávozva a környéken fel-alá járkált. Távozáskor közölte lányával, hogy ha szükséges, hívjanak mentőt, ennek megtörténtét azonban nem várta meg. A terheltet a kiérkező rendőrök 19 óra 45 perckor elfogták.

A sértett a mentők kihívását elutasította, ám amikor elindult, hogy a terheltet megkeresse, az utcán összeesett. Ekkor - 16 óra 18 perckor - értesítette M. B. élettársa a mentőszolgálatot.

A lövedék a bal kulcscsont harmada felett hatolt a sértett testébe és a szegycsont felett, a jobb oldali kulcscsont harmada magasságában rekedt meg úgy, hogy a mellüreg nem nyílt meg. A lőcsatorna 13 cm hosszú, közel vízszintes, kissé emelkedő volt. A sérülés tényleges gyógytartama 3 hetet tett ki, a halálos sérülés elmaradása a véletlenen múlott. Amennyiben ugyanis a lövedék a kulcscsont mentén nem reked meg, a közvetlenül ott található fő visszér sérülése folytán halálos eredményt idézhetett volna elő.