62008CJ0569[1]

A Bíróság (második tanács) 2010. június 3-i ítélete. Internetportal und Marketing GmbH kontra Richard Schlicht. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Oberster Gerichtshof - Ausztria. Internet - .eu felső szintű domain - 874/2004/EK rendelet - Domain-nevek - Szakaszos bejegyzés - Különleges karakterek - Spekulatív és visszaélésszerű bejegyzés - A »rosszhiszeműség« fogalma. C-569/08. sz. ügy

C-569/08. sz. ügy

Internetportal und Marketing GmbH

kontra

Richard Schlicht

(az Oberster Gerichtshof [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Internet - .eu felső szintű domain - 874/2004/EK rendelet - Domain-nevek - Szakaszos bejegyzés - Különleges karakterek - Spekulatív és visszaélésszerű bejegyzés - A »rosszhiszeműség« fogalma"

Az ítélet összefoglalása

1. Uniós jog - Értelmezés - Többnyelvű szövegek - Egységes értelmezés

(874/2004 bizottsági rendelet, 21. cikk, (3) bekezdés, a) -e) pont)

2. Transzeurópai hálózatok - Távközlési ágazat - Internet - Felső szintű domain bevezetése és funkciói - Spekulatív vagy visszaélésszerű bejegyzések

(874/2004 bizottsági rendelet, 21. cikk, (1) bekezdés b) pont és (3) bekezdés)

1. A .eu felső szintű domain bevezetésére és funkcióira vonatkozó általános szabályok, valamint a bejegyzésre irányadó elvek megállapításáról szóló 874/2004 rendelet 21. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az említett rendelkezés a)-e) pontjában felsoroltakon kívül más körülmények is megalapozhatják a rosszhiszeműséget.

Valamely közösségi jogi aktus egységes alkalmazása, és ennélfogva egységes értelmezése ugyanis nem vizsgálható elszigetelten valamelyik nyelvi változatában, hanem mind alkotójának tényleges szándéka, mind pedig az általa követett cél alapján kell értelmezni, figyelembe véve többek között az összes nyelvi változatot.

Veszélyeztetné a domain-nevek - jellegüknél fogva különböző ténybeli és jogi körülmények által jellemezhető - spekulatív vagy visszaélésszerű bejegyzésének meghiúsítására irányuló célt, ha a 874/2004 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti rosszhiszeműséget csak az említett cikk (3) bekezdésének a)-e) pontjában kimerítően felsorolt körülmények alapozhatnák meg.

(vö. 35., 37., 39. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. A 874/2004 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének az ugyanezen cikk (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett b) pontja értelmében vett rosszhiszemű magatartás fennállásának a vizsgálatakor a nemzeti bíróságnak az adott ügyre jellemző valamennyi releváns tényezőt figyelembe kell vennie, és különösen azokat a körülményeket, amelyek között a védjegyet lajstromoztatták, illetve amelyek között a .eu felső szintű domain-nevet bejegyezték.

A védjegy lajstromoztatásának körülményei tekintetében a nemzeti bíróságnak különösen az alábbiakat kell figyelembe vennie:

- arra irányuló szándék, hogy a védjegy ne kerüljön használatra azon a piacon, amelyre vonatkozóan az oltalmat kérelmezték;

- a védjegy megjelenítése;

- nagyszámú, szokásos elnevezéseknek megfelelő egyéb védjegy lajstromoztatása, és

- a védjegynek rövid idővel a .eu felső szintű domain-nevek szakaszos bejegyzésének megkezdése előtt való lajstromoztatása.

A .eu felső szintű domain-név bejegyzésének körülményeit illetően a nemzeti bíróságnak különösen az alábbiakat kell figyelembe vennie:

- a 874/2004 rendelet 11. cikke értelmében vett különleges karakterek vagy írásjelek spekulatív vagy visszaélésszerű használata az e cikkben foglalt átírási szabályok alkalmazása tekintetében;

- a rendeletben előírt szakaszos bejegyzés első részében történő bejegyzés, melynek alapja egy, az említett szakaszos bejegyzési eljárás megkerülése céljából létrehozott és lajstromozott, mesterséges védjegy, és

- szokásos elnevezéseknek megfelelő domain-nevek bejegyzése iránti kérelmeinek nagy számban való benyújtása.

A .eu felső szintű domain bevezetésére és funkcióira vonatkozó általános szabályok, valamint a bejegyzésre irányadó elvek megállapításáról szóló 874/2004 rendelet 11. cikke második bekezdésének a szövegében ugyanis semmi nem ad alapot arra a következtetésre, hogy a három átírási szabály között bármiféle hierarchikus kapcsolat állna fenn. Az említett rendelet 10. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy valamely .eu felső szintű domain-névnek a valamely korábbi jog alapján történő bejegyzése annak a teljes névnek a bejegyzéséből áll, amelyre vonatkozóan a korábbi jog fennáll, a névnek a jog fennállását bizonyító okiratban szereplő formájával megegyezően. Mivel azonban egyes olyan különleges karakterek, amely szerepelhetnek olyan nevekben, amelyekre vonatkozóan korábbi jog áll fenn, technikai okokból nem lehetnek domain-név részei, a jogalkotó a 874/2004 rendelet 11. cikkének második bekezdésében előírt az ilyen különleges karakterek átírására vonatkozó szabályokat.

Az említett rendelet 10. cikke (2) bekezdésének a 11. cikkével összefüggésben való értelmezéséből tehát az következik, hogy az említett 11. cikk második bekezdésében foglalt átírási szabályok alkalmazásának az a célja, hogy biztosítsa a bejegyeztetni kívánt domain-név és a korábbi joggal érintett név közötti azonosságot vagy a lehető legnagyobb fokú hasonlóságot..

A korábbi joggal érintett nevekben a különleges karakterek használata, valamint a kérelmezőnek az e karakterek átírására vonatkozóan az e rendelet 11. cikkének második bekezdésében előírt három átírási szabály - nevezetesen a különleges karakterek elhagyására, kötőjellel való pótlására vagy rendes karakterekkel való kifejezésére vonatkozó szabályok - közüli választása utalhat az e rendelet 21. cikkének (1) bekezdése értelmében vett rosszhiszemű magatartás fennállására, különösen akkor, ha a bejegyeztetni kívánt domain-név nem egyezik a korábbi joggal érintett névvel.

Ezzel szemben irreleváns azon körülmény, hogy a kérelmező a domain-név bejegyzésének az időpontjában még nem ismerte a nemzeti és/vagy közösségi jog jogosultját. Mivel a szokásos elnevezésnek megfelelő nevet érintő korábbi jogok fennállása nem kizárható, a nyilvánvalóan a 874/2004 rendelet által bevezetett szakaszos bejegyzési eljárás megkerülésére irányuló magatartás az ilyen jogok jogosultjaival szemben elkövetett jogsértés veszélyét hordozza magában. Ezenfelül az ilyen magatartás arra irányul, hogy jogtalan előnyt szerezzen az ugyanazon domain-névben érdekelt minden olyan más személy kárára, akik nem rendelkeznek olyan korábbi joggal, amelyre hivatkozhatnának, és akiknek ezért meg kell várni a .eu felső szintű domain-nevek bejegyzésének az általános megnyitását ahhoz, hogy bejegyzés iránti kérelmüket benyújtsák.

(vö. 57., 60-63., 72., 75-77. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2010. június 3.(*)

"Internet - .eu felső szintű domain - 874/2004/EK rendelet - Domain-nevek - Szakaszos bejegyzés - Különleges karakterek - Spekulatív és visszaélésszerű bejegyzés - A »rosszhiszeműség« fogalma"

A C-569/08. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Oberster Gerichtshof (Ausztria) a Bírósághoz 2008. december 22-én érkezett, 2008. november 18-i határozatával terjesztett elő az előtte

az Internetportal und Marketing GmbH

és

Richard Schlicht

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: J. N. Cunha Rodrigues tanácselnök, P. Lindh, A. Rosas, A. Ó Caoimh és A. Arabadjiev (előadó) bírák,

főtanácsnok: V. Trstenjak,

hivatalvezető: K. Malacek tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2009. december 10-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az Internetportal und Marketing GmbH képviseletében T. Höhne és T. Bettinger Rechtsanwälte,

- R. Schlicht képviseletében J. Puhr Rechtsanwältin,

- a cseh kormány képviseletében M. Smolek, meghatalmazotti minőségben,

- az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: W. Ferrante avvocato dello Stato,

- az Európai Bizottság képviseletében H. Krämer, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2010. február 10-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a .eu felső szintű domain bevezetésére és funkcióira vonatkozó általános szabályok, valamint a bejegyzésre irányadó elvek megállapításáról szóló, 2004. április 28-i 874/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 162., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 825. o.) 21. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 A kérelmet az egyrészt a svéd &R&E&I&F&E&N& védjegy jogosultja, az internetes oldalakat üzemeltető, illetve termékek interneten történő értékesítésével foglalkozó Internetportal und Marketing GmbH, valamint másrészt a Benelux államoki Reifen védjegy jogosultja, R. Schlicht között a www.reifen.eu domain-nevet érintően folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

3 Az eu felső szintű domain bevezetéséről szóló, 2002. április 22-i 733/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 113., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 394. o.) az 1. cikke szerint meghatározza a .eu felső szintű domain bevezetésének általános szabályait, beleértve a nyilvántartó kijelölését, valamint létrehozza azt az általános szabályozási keretet, amelyen belül a nyilvántartó működni fog.

4 A rendelet (16) preambulumbekezdése szerint "a domain-nevek spekulatív és visszaélésszerű bejegyzésére irányuló általános politika elfogadása során rendelkezni kell arról, hogy a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert, illetve a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett korábbi jogok jogosultjai és az állami szervek számára olyan meghatározott időtartam ("sunrise period") álljon rendelkezésre, amelynek során domain-nevük bejegyzését kizárólag [...] [e jogosultaknak] és az állami szervezeteknek tartják fenn".

5 Az említett rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja előírja, hogy "a Bizottság általános szabályokat fogad el [...], amelyek [többek között] tartalmazzák a domain-nevek spekulatív és visszaélésszerű bejegyzésére vonatkozó politik[át], beleértve a domain-nevek szakaszos bejegyzésének lehetőségét is annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett korábbi jogok jogosultjai és az állami szervezetek megfelelő ideiglenes lehetőséget kapjanak nevük bejegyeztetésére".

6 A Bizottság e rendelkezés végrehajtása keretében elfogadta a 874/2004 rendeletet.

7 A rendelet (12) preambulumbekezdésének szövege a következő:

"A közösségi vagy a nemzeti jog által elismert korábbi jogok védelme érdekében be kell vezetni a szakaszos bejegyzésre irányuló eljárást. A szakaszos bejegyzést két szakaszban kell végezni annak érdekében, hogy a korábbi jogok jogosultjainak megfelelő lehetőségük legyen azoknak a neveknek a bejegyeztetésére, amelyek tekintetében korábbi jogokkal rendelkeznek. A nyilvántartónak biztosítania kell, hogy a jogok fennállásának hitelesítését kijelölt hitelesítők végezzék. Az igénylők által bemutatott bizonyítékok alapján a hitelesítőknek kell elbírálniuk az adott névvel kapcsolatban támasztott igény tárgyát képező jogot. Az érintett nevet ezt követően érkezési sorrendben kell kiosztani abban az esetben, ha valamely domain-névre két vagy több olyan igénylő van, aki, illetve amely korábbi jog jogosultja."

8 Ugyanezen rendeletnek "A jogosult felek és az általuk bejegyeztethető nevek" című 10. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) A nemzeti és/vagy a közösségi jog által elismert, illetve a nemzeti és/vagy a közösségi jog alapján keletkezett korábbi jogok jogosultjai, valamint az állami szervek jogosultak arra, hogy a .eu domainen történő, a nyilvánosság számára rendelkezésre álló bejegyzés kezdetét megelőző szakaszos bejegyzési időszakban domain-név bejegyzését igényeljék.

A »korábbi jogok« kifejezés úgy értendő, mint amely magában foglalja többek között a bejegyzett nemzeti és közösségi védjegyeket, a földrajzi árujelzőket és eredetmegjelöléseket, továbbá - az adott tagállam nemzeti joga által biztosított védelem mértékéig - a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő védjegyeket, kereskedelmi neveket, cégjelzéseket, cégneveket, családneveket, illetve védett irodalmi és művészeti alkotások megkülönböztető címeit.

[...]

(2) A valamely korábbi jog alapján történő bejegyzés annak a teljes névnek a bejegyzéséből áll, amelyre vonatkozóan a korábbi jog fennáll, a névnek a jog fennállását bizonyító okiratban szereplő formájával megegyezően.

[...]"

9 Az említett rendelet "Különleges karakterek" című 11. cikke a következőképpen rendelkezik.

"[...]

Amennyiben az a név, amelyre korábbi jog alapján támasztanak igényt, különleges karaktereket, vagy szóközöket vagy központozást tartalmaz, azokat az ennek megfelelő domain-névből teljes egészében el kell hagyni, kötőjellel kell pótolni, vagy - ha lehetséges - át kell írni.

A második bekezdésben említett különleges karakterek és központozási formák a következők:

~ @ # $ % ˆ & * ( ) + = < > { } [ ] \ / : ; ‘ , . ?

[...]"

10 A 874/2004 rendelet 12. cikkének (2) bekezdése szerint a szakaszos bejegyzési időszak négy hónapig tart, és a domain-nevek nyilvánosság számára rendelkezésre álló bejegyzése nem kezdődhet el a szakaszos bejegyzési időszak befejeződése előtt.

11 Ugyanezen rendelet előírja, hogy a szakaszos bejegyzés két, egyenként két hónapos részből áll. A szakaszos bejegyzés első részében domain-névként kizárólag a bejegyzett nemzeti és közösségi védjegyek, a földrajzi árujelzők, valamint az állami szervek nevei és betűszavai igényelhetők.

12 A szakaszos bejegyzés második részében domain-névként egyaránt igényelhetik az első rész folyamán bejegyezhető neveket, valamint azokat a neveket, amelyekre bármely egyéb korábbi jog vonatkozik.

13 A 2004/874 rendeletnek a Spekulatív és visszaélésszerű bejegyzés című 21. cikke a következőket írja elő:

"(1) A bejegyzett domain-nevet a megfelelő peren kívüli vagy bírósági peres eljárás keretében vissza kell vonni, amennyiben a név azonos egy olyan névvel vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez, amelyre a nemzeti és/vagy a közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy a közösségi jog alapján keletkezett - például a 10. cikk (1) bekezdésében említett - jog vonatkozik, és amennyiben:

a) a domain-név birtokosa a nevet anélkül jegyeztette be, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne; vagy

b) a név bejegyeztetése rosszhiszeműen történt vagy felhasználása rosszhiszeműen történik.

[...]

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti rosszhiszeműség abban az esetben bizonyítható, ha:

a) a körülmények arra utalnak, hogy a domain-nevet elsősorban azzal a céllal jegyeztették be vagy szerezték meg, hogy azt valamely állami szervnek, vagy egy olyan név birtokosának, amelyre a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog vonatkozik, eladják, bérbe adják, vagy rá egyéb módon átruházzák; vagy

b) a domain-nevet abból a célból jegyeztették be, hogy megakadályozzák, hogy valamely állami szerv, vagy egy olyan név birtokosa, amelyre a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog vonatkozik, az érintett nevet egy annak megfelelő domain-névben felhasználja, feltéve hogy:

i. a bejegyzés kérelmezőjének ilyen jellegű magatartása bizonyítható; vagy

ii. a domain nevet a bejegyzés időpontjától számított legalább két éven keresztül nem használták megfelelő módon; vagy

iii. amennyiben egy olyan név birtokosa, amelyre a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog vonatkozik, illetve egy állami szerv domain-nevének birtokosa kifejezte azt a szándékát, hogy a domain-nevet megfelelő módon kívánja használni, azonban az ADR-eljárás megindításának napjától számított hat hónapon belül ennek nem tesz eleget;

c) a domain-nevet elsősorban azzal a céllal jegyeztették be, hogy egy versenytárs szakmai tevékenységét megzavarják; vagy

d) a domain-nevet szándékosan arra használták fel, hogy az Internet-felhasználókat kereskedelmi haszonszerzés céljából a domain-név birtokosának honlapjára vagy egyéb on-line címére irányítsák, oly módon, hogy megteremtették a lehetőségét annak, hogy a név összetéveszthető legyen egy állami szerv nevével, illetve egy olyan névvel, amelyre a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog vonatkozik, és az összetévesztés valószínűsége a domain-név birtokosa internetes honlapjának vagy on-line elérhetőségének forrása, szponzorálása, kapcsolatai vagy jóváhagyása tekintetében, illetve az internetes honlapján vagy on-line címén található termék vagy szolgáltatás tekintetében áll fenn; vagy

e) a bejegyzett domain-név egy olyan személynév, amely tekintetében a domain-név birtokosa és a bejegyzett domain-név között nem áll fenn bizonyítható kapcsolat.

[...]"

14 A 874/2004 rendeletnek az Alternatív vitarendezési eljárás (ADR) című 22. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) ADR-eljárást bármely fél kezdeményezhet, ha:

a) a bejegyzés a 21. cikk értelmében spekulatív vagy visszaélésszerű; vagy

b) a nyilvántartó határozata ellentétes ezzel a rendelettel vagy a 733/2002/EK rendelettel.

[...]

(11) Ha egy domain-név birtokosa ellen indul eljárás, az ADR-eljárás döntőbizottsága - amennyiben megállapítja, hogy a bejegyzés a 21. cikk értelmében spekulatív vagy visszaélésszerű - a domain-név visszavonásáról dönt. Ha a panaszos fél a domain-nevet igényli, és eleget tesz a 733/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő általános jogosultsági feltételeknek, a domain-nevet át kell rá ruházni.

Ha a nyilvántartó ellen indul eljárás, az ADR-eljárás döntőbizottsága arról dönt, hogy a nyilvántartó valamely határozata ellentétes-e ezzel a rendelettel, vagy a 733/2002/EK rendelettel. A döntőbizottság a határozatot hatályon kívül helyezi, és megfelelő esetben dönthet az érintett domain-név átruházásáról, visszavonásáról, illetve odaítéléséről, azzal a feltétellel, hogy a 733/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő általános jogosultsági feltételek szükség szerint teljesülnek.

[...]

(13) Az ADR-eljárás eredménye a felekre és a nyilvántartóra nézve kötelező, kivéve ha a feleknek az ADR-eljárás eredményéről történő értesítését követő 30 naptári napon belül bírósági eljárás indul."

15 A Bizottság a 2003. május 21-i határozatával (HL L 128., 29. o.) a 733/2002/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján a brüsszeli székhelyű "European Registry for Internet Domains" nonprofit szervezetet (a továbbiakban: EURid) jelölte ki a .eu felső szintű domain szervezéséért, kezeléséért és igazgatásáért felelős nyilvántartó szervezetnek.

16 Az EURid a 874/2004/EK rendelet 22. cikke szerinti alternatív vitarendezési eljárások lefolytatásával a prágai székhelyű "Cseh Köztársaság Gazdasági Kamarája és Mezőgazdasági Kamarája mellett működő Választottbíróságot" (a továbbiakban: választottbíróság) bízta meg.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

17 Az alapügy felperese salzburgi (Ausztria) székhelyű részvénytársaság, amely internetes portálokat üzemeltet, és az interneten keresztül termékeket értékesít. A domain-neveknek a szakaszos bejegyzés első részében történő bejelenthetősége céljából a svéd védjegyhivatalnál sikeresen lajstromoztatott védjegyként 33 szokásos elnevezést, méghozzá minden esetben az "&" különleges karakternek az egyes betűk elé, mögé, illetve a betűk közé illesztésével. A felperes 2005. augusztus 11-én kérelmezte az "&R&E&I&F&E&N&" szóvédjegynek a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, 1957. június 15-i, felülvizsgált és módosított Nizzai Megállapodás 9. osztályába tartozó "biztonsági övekként" leírt termékek vonatkozásában történő lajstromozását. 2005. november 25-én a védjegyet a 376729 lajstromszámon bejegyezték.

18 Az iratanyagból ugyanakkor kitűnik, hogy az alapügy felperesének soha nem állt szándékában ezt a védjegyet biztonsági övekhez felhasználni.

19 Ezt követően, a szakaszos bejegyzés első részében bejegyezték a "www.reifen.eu" domain-nevet a felperes svéd védjegye, az "&R&E&I&F&E&N&" alapján úgy, hogy a 874/2004 rendelet 11. cikkében előírt átírási szabályok alapján a névből az "&" különleges karaktereket törölték.

20 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szereplő ténybeli megállapítások szerint az alapügy felperese a "www.reifen.eu" domain-név bejegyeztetésével - a "reifen" szó németül gumiabroncsokat jelent - gumiabroncs-kereskedelmi internetes portál üzemeltetését tervezte, de a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő bírósági eljárásra és az azt megelőző választottbírósági eljárásra tekintettel még nem tett semmilyen jelentős előkészületet a portál kiépítésére.

21 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az is kitűnik, hogy az alapügy felperese az alapügy által érintett domain-név bejegyzésének az időpontjában még nem ismerte az alapügy alperesét.

22 Ezenfelül az említett határozat szerint az alapügy felperese 180, szokásos elnevezésekből képzett domain-név bejegyzését kérelmezte.

23 Az alapügy alperese a Benelux államok védjegyhivatalnál 2005. november 28-án a Nizzai Megállapodás 3. és 35. osztályába sorolt áruk és szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott "Reifen" szóvédjegynek a jogosultja, mely osztályokba a következő termékek tartoznak: "fehérítőkészítmények, mosószerek; tisztítószerek, különösen nanorészecskéket tartalmazó ablaküvegtisztítók", és "a hasonló fajtájú tisztítószerek forgalmazását támogató szolgáltatások". Az alapügy alperese 2005. november 10-én ugyanezen két osztály vonatkozásában védjegybejelentési kérelmet nyújtott be a Reifen közösségi szóvédjegy lajstromozása iránt. Az iratanyag szerint a német nyelvű Reinigung (tisztítás) és a Fenster (ablak) szavak első három betűjéből álló szóból álló védjeggyel a felperes Európa-szerte ablaküvegszerű felületekre használható tisztítószert kíván forgalmazni. A tisztítószer kifejlesztésével a Bergolin GmbH & Co KG vállalkozást bízta meg. 2006. október 10-én már rendelkezésre állt az I. tisztítóoldat (Reifen A) mintája.

24 Az alapügy alperese a "www.reifen.eu" domain-névnek az alapügy felperese részére történő bejegyzését megtámadta a választottbíróság előtt. A választottbíróság (a 00910. számú ügyben) 2006. július 24-én hozott határozatával helyt adott az alperes panaszának, az említett domain-nevet visszavonta az alapügy felperesétől, és azt az alapügy alperesének ítélte. A választottbíróság a határozatában úgy vélte, hogy a valamely védjegyben szereplő "&" karaktert nem elhagyni kell, hanem átírni. A választottbíróság nézete szerint az alapügy felperese a domain-nevek bejegyzése iránti számos kérelmében nyilvánvalóan meg akarta kerülni a 874/2004/EK rendelet 11. cikkének második bekezdésében foglalt átírási szabályokat. Így az alapügyben vitatott domain-név bejegyzésének kérelmezése során rosszhiszeműen járt el.

25 Az alapügy felperese ezt a határozatot megtámadta a 2004/874 rendelet 22. cikkének (13) bekezdése alapján benyújtott keresetével. Mivel e keresetet első fokon megalapozatlannak nyilvánították, és a fellebbezési kérelmet is elutasították, az alapügy felperese a kérdést előterjesztő bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.

26 Az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság), mivel úgy vélte, hogy a jogvita elbírálása az uniós jognak és különösen a 874/2004 rendelet 21. cikkének az értelmezésétől függ, úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Úgy kell-e értelmezni a 874/2004/EK rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy az ezen rendelkezés szerinti jog akkor is fennáll:

a) ha egy védjegyet áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában történő használat szándéka nélkül csak abból a célból lajstromoztattak, hogy a szakaszos bejegyzés első részében igényelhessék egy - a német nyelvből származó - szokásos elnevezéssel azonos domain-név bejegyzését?

b) ha a domain-név bejegyzésének alapját képező, egy - a német nyelvből származó - szokásos elnevezéssel azonos védjegy a domain-névtől annyiban tér el, hogy a védjegy a domain-névből elhagyott különleges karaktereket tartalmaz, bár a különleges karaktereket át kellett volna írni, és azok elhagyása azt eredményezi, hogy a domain-név az összetéveszthetőséget kizáró módon eltér a védjegytől?

2) Úgy kell-e értelmezni a 874/2004/EK rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy a jogos érdek csak a 21. cikk (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti esetekben áll fenn?

3) [Amennyiben erre a kérdésre nemleges válasz adandó,] akkor is fennáll-e a 874/2004/EK rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogos érdek, ha a domain-név birtokosa a - német nyelvből származó - valamely szokásos elnevezéssel azonos domain-nevet egy tematikus internetes portálhoz akar felhasználni?

[...]

4) [Az első. és a harmadik kérdésre adott igenlő válasz esetén] úgy kell-e értelmezni a 874/2004/EK rendelet 21. cikkének (3) bekezdését, hogy csak az a)-e) pont szerinti esetek alapozzák meg a 874/2004/EK rendelet 21. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti rosszhiszeműséget?

[...]

5) [Amennyiben erre a kérdésre nemleges válasz adandó,] akkor is fennáll-e a 874/2004/EK rendelet 21. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti rosszhiszeműség, ha a domain-nevet a szakaszos bejegyzés első részében egy - a német nyelvből származó - szokásos elnevezéssel azonos védjegy alapján jegyezték be, és ezt a védjegyet a domain-név birtokosa csak azért szerezte meg, hogy a szakaszos bejegyzés első részében igényelhesse a domain-név bejegyzését, és ezzel megelőzzön más érdekelteket, többek között az elnevezésen fennálló jogok jogosultjait is?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Előzetes észrevételek

27 Az alapügy felperese először is azzal érvel, hogy az alapügyben vitatott domain-név bejegyzését érintően a nyilvántartó által elkövetett esetleges hibákra vele szemben nem lehet hivatkozni. Az ilyen hibákra a nyilvántartó ellen a 874/2004 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján indított eljárás keretében kellett volna hivatkozni, és nem az érintett domain-név jogosultja elleni eljárás keretében.

28 Bár a kérdést előterjesztő bíróság erre vonatkozóan nem tett fel kérdést, az EUMSZ 267. cikk által bevezetett, a Bíróság és a nemzeti bíróságok közötti együttműködés keretében, és amennyiben az alapügy felperesének állítása az alapjogvita szempontjából releváns, a Bíróságnak a nemzeti bíróság részére hasznos választ kell adnia, amely megkönnyíti az előtte folyamatban lévő jogvita eldöntését (lásd analógia útján a C-295/97. sz. Piaggio-ügyben 1999. június 17-én hozott ítéletnek [EBHT 1999., I-3735. o.] 25. pontját).

29 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 874/2004 rendelet 22. cikke (11) bekezdésének első és második albekezdése valamennyi fél számára lehetővé teszi, hogy alternatív vitarendezési eljárást indítson akár valamely domain-név jogosultja ellen abban az esetben, ha a bejegyzés spekulatív vagy visszaélésszerű, akár a nyilvántartó ellen abban az esetben, ha a nyilvántartó valamely határozata ellentétes a 733/2002 rendelettel vagy a 874/2004 rendelettel. Mivel a 874/2004 rendelet 22. cikkének rendelkezései szerint indított alapjogvita tárgya állítólagosan spekulatív vagy visszaélésszerű bejegyzés, az eljárást jogszerűen meg lehetett indítani a domain-név jogosultja ellen.

30 Az alapügy felperesének az erre vonatkozó állítása tehát megalapozatlan.

A negyedik kérdésről

31 Az elsőként vizsgálandó negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 874/2004 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének a)-e) pontja kimerítően felsorolja-e a rosszhiszeműséget megalapozó körülményeket.

32 Először is meg kell jegyezni, hogy a 874/2004 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének különböző nyelvi változatai között bizonyos eltérések mutatkoznak. A rendelkezés német szövege például a következő: "Bösgläubigkeit im Sinne von Absatz 1 Buchstabe b) liegt vor, wenn [...] ". Ez a fordulat, amely szó szerint a következőképpen fordítható le: "Az (1) bekezdés b) pontja szerinti rosszhiszeműség abban az esetben áll fenn, ha [...]", azt sugallhatja, hogy a rosszhiszeműségnek a rendelet 21. cikke (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt esetei az említett (3) bekezdésben kifejezetten megnevezettekre korlátozódnak.

33 Ugyanakkor a kérdéses rendelkezést nem elegendő mindössze a német nyelvű változata alapján vizsgálni, mivel az uniós jogi rendelkezéseket egységesen kell értelmezni és alkalmazni az Unió valamennyi nyelvén készült változatok figyelembevételével (lásd ebben az értelemben a C-280/04. sz. Jyske Finans ügyben 2005. december 8-án hozott ítélet [EBHT 2005., I-10683. o.] 31. pontját és a C-187/07. sz. Endendijk-ügyben 2008. április 3-án hozott ítélet [EBHT 2008., I-2115. o.] 22. pontját).

34 A 2004/874 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének a német nyelvű változaton kívüli egyéb nyelvi változataiból márpedig az tűnik ki, hogy a rosszhiszeműséget megalapozó körülményeknek az e rendelkezésben szereplő felsorolása csak példálózó jellegű. Az említett rendelkezés francia nyelvű változatának megfogalmazása például a következő: "La mauvaise foi au sens du paragraphe 1, point b), [dudit article] peut être démontrée quand [...]" [Az [említett cikk] (1) bekezdésének b) pontja szerinti rosszhiszeműséget megalapozza, ha [...]]. A "pouvoir" ige [a -ható képző] által kifejezett jelentéstartalom a többi nyelvi változatban is megjelenik, többek között az angol nyelvű ("may"), az olasz nyelvű ("può"), a spanyol nyelvű ("podrá"), a lengyel ("można"), a portugál ("pode"), a holland ("kan"), valamint a bolgár ("може") változatokban.

35 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően egy közösségi jogi aktus egységes alkalmazása, és ennélfogva egységes értelmezése érdekében az nem vizsgálható elszigetelten valamelyik nyelvi változatában, hanem mind alkotójának tényleges szándéka, mind pedig az általa követett cél alapján kell értelmezni, figyelembe véve többek között az összes nyelvi változatot (lásd különösen a 29/69. sz. Stauder-ügyben 1969. november 12-én hozott ítélet [EBHT 1969., 419. o.] 3. pontját, a C-261/08. és C-348/08. sz., Zurita García és Choque Cabrera egyesített ügyekben 2009. október 22-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 54. pontját, valamint a C-473/08. sz. Eulitz-ügyben 2010. január 28-án hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 22. pontját).

36 E tekintetben egyébként hangsúlyozni kell, hogy a 733/2002 rendelet célja különösen a domain-nevek spekulatív és visszaélésszerű bejegyzésére irányuló általános politika elfogadása, melynek biztosítania kell, hogy a nemzeti és/vagy az uniós jog által elismert, illetve a nemzeti és/vagy uniós jog alapján keletkezett korábbi jogokat tiszteletben tartsák. Ezen általános politikát konkrétabban a 874/2004 rendelet 21. cikke hajtja végre, mely cikk lényegében előírja, hogy a spekulatív vagy visszaélésszerű módon bejegyzett domain-nevet vissza kell vonni.

37 Márpedig veszélyeztetné a domain-nevek - jellegüknél fogva különböző ténybeli és jogi körülmények által jellemezhető - spekulatív vagy visszaélésszerű bejegyzésének meghiúsítására irányuló célt, ha a 874/2004 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti rosszhiszeműséget csak az említett cikk (3) bekezdésének a)-e) pontjában kimerítően felsorolt körülmények alapozhatnák meg.

38 Végezetül a 874/2004 rendelet (16) preambulumbekezdéséből az következik, hogy a nyilvántartónak a spekulatív és visszaélésszerű bejegyzések lehető legeredményesebb kiküszöbölése érdekében figyelembe kell vennie az ezen a téren alkalmazott legjobb nemzetközi gyakorlatot és különösen a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) vonatkozó ajánlásait. Márpedig - amint arra a Bizottság is rámutat - a WIPO-nak az internetes domain-nevekre vonatkozó konzultációs folyamatról szóló, 1999. április 30-i végleges jelentéséből és különösen a "rosszhiszeműség" fogalmáról szóló 171. sz. jelentésének 2. cikkéből egyértelműen az következik, hogy a rosszhiszeműséget megalapozó körülmények felsorolása, amely egyébként nagyrészt a 874/2004 rendelet 21. cikkének (3) bekezdésében szereplő felsorolás átvétele, nem kimerítő.

39 A negyedik feltett kérdésre tehát az a válasz adandó, hogy a 874/2004 rendelet 21. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az említett rendelkezés a)-e) pontjában felsoroltakon kívül más körülmények is megalapozhatják a rosszhiszeműséget.

Az ötödik kérdésről

40 A másodikként vizsgálandó ötödik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság a Bíróságot lényegében a rosszhiszeműségnek a 874/2004 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő fogalmának az értelmezésére kéri.

41 E rendelkezés értelmében amennyiben a bejegyzett domain-név azonos egy olyan névvel, vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez, amelyre a nemzeti és/vagy az uniós jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy az uniós jog alapján keletkezett jog vonatkozik, és amennyiben a név bejegyeztetése rosszhiszeműen történt, vagy felhasználása rosszhiszeműen történik, e domain-nevet vissza kell vonni.

42 Márpedig a rosszhiszeműségét átfogóan, az eset valamennyi releváns tényezőjét figyelembe véve kell megítélni (lásd analógia útján a C-529/07. sz. Chocoladefabriken Lindt & Sprüngli ügyben 2009. június 11-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 37. pontját).

43 Konkrétabban az alapügy felpereséhez hasonló magatartást jellemző elemek tekintetében az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szereplő ténybeli megállapításokat figyelembe véve az alábbi következtetések vonhatók le.

44 Először is meg kell vizsgálni, hogy a &R&E&I&F&E&N& szóvédjegyet milyen körülmények között jegyezték be.

45 E tekintetben elsőként figyelembe kell venni az alapügy felperesének a védjegy lajstromozása iránti kérelem benyújtása időpontjában fennálló szándékát, amelyet szubjektív elemként az eset objektív körülményeire tekintettel kell meghatározni (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Chocoladefabriken Lindt & Sprüngli ügyben hozott ítélet 41. és 42. pontját).

46 A védjegy lajstromozásának oly módon történő kérelmezése, hogy a kérelmezőnek nem áll szándékában önmagában a védjegy használata, hanem csupán az a célja, hogy ezt követően az e védjegyhez kapcsolódó jogosultság alapján a 874/2004 rendeletben előírt szakaszos bejegyzés első részében bejegyeztessen egy .eu felső szintű domain-nevet, bizonyos körülmények között megalapozhatja a rendelet 21. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett rosszhiszemű magatartást.

47 A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság határozatából kitűnik, hogy a felperes, bár Svédországban biztonsági övekhez lajstromoztatta a &R&E&I&F&E&N& szóvédjegyet, valójában gumiabroncs-kereskedelmi internetes portál üzemeltetését tervezte, amelyet be kívánt jegyeztetni.

48 Következésképpen a kérdést előterjesztő bíróság megállapításai és magának az alapügy felperesének a nyilatkozata alapján leszögezhető, hogy az alapügy felperesének nem állt szándékában az ily módon lajstromoztatott védjegynek a lajstromozás által érintett termékekre való használata.

49 Másodszor a kérdéses védjegy megjelenítése szintén releváns lehet a 874/2004 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett rosszhiszeműség fennállásának megítélése szempontjából (lásd analógia útján a fent hivatkozott Chocoladefabriken Lindt & Sprüngli ügyben hozott ítélet 50. pontját).

50 E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy a minden egyes karaktert megelőző és követő különleges karakterektől eltekintve a &R&E&I&F&E&N& szóvédjegy megfelel egy német nyelvű szokásos elnevezésnek, mégpedig a "Reifen" (gumiabroncsok) szónak. Ezenfelül meg kell jegyezni, hogy szemantikai és vizuális értelemben e védjegyet szokatlan, és nyelvi szempontból ésszerűtlen megjelenítés jellemzi. A "&" különleges karakter ugyanis, amelyet minden betű elé és mögé beiktattak, ezért mindenfajta jelentéstartalmát elveszítette. Ez a megjelenítés tehát arra utalhat, hogy a különleges karakter beiktatásának csupán az említett védjegyben rejlő szokásos elnevezés elrejtése volt a célja.

51 Harmadszor a magatartás ismétlődő jellege szintén figyelembe vehető annak értékelése során, hogy az megvalósítja-e a 874/2004 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett rosszhiszeműséget. E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy az alapügy felperese Svédországban összesen 33 olyan védjegyet lajstromoztatott, amelyek német nyelvű szokásos elnevezéseknek felelnek meg, és amelyekben az "&" különleges karaktert minden esetben a lajstromoztatni kívánt megjelölésben szereplő egyes betűk elé, illetve mögé illesztette.

52 Negyedszer az események sorrendje is releváns értékelési szempont lehet. A jelen ügyben az a körülmény, hogy az alapügy felperese a &R&E&I&F&E&N& szóvédjegyet csak nem sokkal az .eu felső szintű domain-nevek szakaszos bejegyeztetése első részének a kezdete előtt lajstromoztatta, szintén különös figyelmet érdemel annak megítélése során, hogy esetlegesen fennáll-e a rosszhiszeműség. Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből e tekintetben kitűnik, hogy az alapügy felperese az említett védjegy lajstromozását a hatáskörrel rendelkező svéd hatóságnál 2005. augusztus 11-én kérelmezte, és e hatóság 2005. november 25-én adott helyt a kérelemnek, míg az EURid bejelentette, hogy az .eu felső szintű domain-nevek bejegyeztetése 2005. december 7-én kezdődik.

53 Ezen háttér alapján megállapítható, hogy bár a &R&E&I&F&E&N& svéd szóvédjegy továbbra is érvényes, mivel nem érinti megszűnés megállapítása vagy törlés, a lajstromoztatásának a körülményei megvalósíthatják a 874/2004 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett rosszhiszeműséget.

54 Másodszor azon körülmények tekintetében, amelyek között a www.reifen.eu domain-név bejegyzésre került, először is meg kell állapítani, hogy a különleges karaktereknek vagy írásjeleknek a jogosultság által érintett nevek tekintetében történő visszaélésszerű használata a 874/2004 rendelet 11. cikkében szereplő átírási szabályokra tekintettel releváns tényező lehet annak értékelése során, hogy a domain-név jogosultja részéről fennáll-e a rosszhiszemű magatartás.

55 Az említett cikk második bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az a név, amelyre korábbi jog alapján támasztanak igényt, különleges karaktereket tartalmaz, mint a "&" karakter, "azokat az ennek megfelelő domain-névből teljes egészében el kell hagyni, kötőjellel kell pótolni, vagy - ha lehetséges - át kell írni". Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból azonban kitűnik, hogy a felperes az utóbbi lehetőség alapján elérte, hogy a &R&E&I&F&E&N& szóvédjegyéből az összes "&" karaktert töröljék, és így be tudta jegyeztetni a "www.reifen.eu" domain-nevet.

56 E tekintetben nem elfogadható a Bizottság azon állítása, mely szerint a 874/2004 rendelet 11. cikkének második bekezdésében előírt három átírási szabály hierarchikus kapcsolatban áll egymással. Az említett intézmény álláspontja szerint azokat a különleges karaktereket, amelyek jelentéstartalommal rendelkeznek, rendes karakterekkel kell kifejezni, azokat, amelyeknek elválasztási funkciójuk van, kötőjellel kell pótolni, és csak azokat kell elhagyni, amelyeknek nincs sem jelentéstartalmuk, sem elválasztó funkciójuk.

57 Mindazonáltal amint arra az alapügy felperese és a cseh kormány is rámutat, a 874/2004 rendelet 11. cikke második bekezdésének a szövegében semmi nem ad alapot arra a következtetésre, hogy a három átírási szabály között bármiféle hierarchikus kapcsolat állna fenn.

58 Az, hogy e rendelkezés előírja, hogy a különleges karaktereket rendes karakterekkel akkor kell helyettesíteni, "ha ez lehetséges", a jelen ügyben irreleváns. Ezt a kifejezést ugyanis nem úgy kell értelmezni, hogy az bármifajta hierarchiát állít fel a különböző átírási lehetőségek között, hanem úgy, hogy az egyes különleges karakterek rendes karakterekkel való kifejezésének a lehetetlenségére utal.

59 Ezenfelül a Bizottság állításának az lenne a következménye, hogy a spekulatív vagy visszaélésszerű bejegyzések esetében ösztönözné az olyan különleges karakterek használatát, amelyeknek az elhagyása lehetséges lenne, míg a jóhiszemű bejegyzések esetében a kérelmezőknek nem lenne semmilyen választási lehetőségük a különleges karakterek átírását illetően, így olyan .eu felső szintű domain-nevet tehetnének a számukra kötelezővé, amelyek az álláspontjuk szerint nem felelnek meg annak a névnek, amelyre vonatkozóan a korábbi jogokra hivatkoztak.

60 E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a 874/2004 rendelet 10. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy valamely .eu felső szintű domain-névnek a valamely korábbi jog alapján történő bejegyzése annak a teljes névnek a bejegyzéséből áll, amelyre vonatkozóan a korábbi jog fennáll, a névnek a jog fennállását bizonyító okiratban szereplő formájával megegyezően.

61 Mivel egyes olyan különleges karakterek, amely szerepelhetnek olyan nevekben, amelyekre vonatkozóan korábbi jog áll fenn, technikai okokból nem lehetnek domain-név részei, a jogalkotó a 874/2004 rendelet 11. cikkének második bekezdésében előírt az ilyen különleges karakterek átírására vonatkozó szabályokat.

62 A 874/2004 rendelet 10. cikke (2) bekezdésének a 11. cikkével összefüggésben való értelmezéséből tehát az következik, hogy az említett 11. cikk második bekezdésében foglalt átírási szabályok alkalmazásának az a célja, hogy biztosítsa a bejegyeztetni kívánt domain-név és a korábbi joggal érintett név közötti azonosságot, vagy a lehető legnagyobb fokú hasonlóságot.

63 Ezért a korábbi joggal érintett nevekben a különleges karakterek használata, valamint a kérelmezőnek az e karakterek átírására vonatkozóan a 874/2004 rendelet 11. cikkének második bekezdésében előírt három átírási szabály - nevezetesen a különleges karakterek elhagyására, kötőjellel való pótlására vagy rendes karakterekkel való kifejezésére vonatkozó szabályok - közüli választása utalhat az e rendelet 21. cikkének (1) bekezdése értelmében vett rosszhiszemű magatartás fennállására, különösen akkor, ha a bejegyeztetni kívánt domain-név nem egyezik a korábbi joggal érintett névvel.

64 E tekintetben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az következik, hogy a korábbi joggal érintett névbe nyelvi szempontból ésszerűtlenül illesztett különleges karaktereket a bejegyeztetni kívánt domain-névből elhagyták, ahelyett hogy azokat kötőjellel pótolták volna, vagy rendes karakterekkel fejezték volna ki, így az említett domain-név és a korábbi joggal érintett név közötti egyezés sérül.

65 Másodszor emlékeztetni kell arra, hogy a 874/2004 rendelet annak érdekében, hogy a korábbi jogok jogosultjainak megfelelő lehetőségük legyen azoknak a neveknek a bejegyeztetésére, amelyek tekintetében jogokkal rendelkeznek, amint az a (12) preambulumbekezdéséből is következik, bevezette a szakaszos bejegyzésre irányuló eljárást.

66 Az említett rendelet 12. cikke szerint ez az eljárás két részből áll. A szakaszos bejegyzés első részében domain-névként kizárólag a bejegyzett nemzeti és közösségi védjegyeknek, a földrajzi árujelzőknek és az állami szervek neveinek és betűszavainak a bejegyzését lehet kérelmezni. A második rész az első rész folyamán bejegyezhető neveket, valamint azokat a neveket érinti, amelyekre bármely egyéb korábbi jog vonatkozik.

67 Következésképpen a .eu felső szintű domain-nevek bejegyzésének az általános megnyitása csak a szakaszos bejegyzésre előírt határidő leteltével kezdődhet meg.

68 Úgy tűnik tehát, hogy az olyan domain-név, mint amelyet az alapügy érint, amely önmagában egy kívánt szokásos elnevezésnek felel meg, a szakaszos bejegyzés első részében csak egy kerülőútként e célból létrehozott és lajstromoztatott védjegy jegyeztethető be.

69 A szóvédjegy lajstromoztatásának hiányában ugyanis az alapügy felperesének meg kellett volna várnia a .eu felső szintű domain-nevek bejegyzésének az általános megnyitását ahhoz, hogy kérelmét benyújtsa, az ugyanezen domain-névben érdekelt valamennyi más személyhez hasonlóan kockáztatva ezzel azt, hogy az "érkezési sorrend" elvének megfelelően egy másik, az övénél korábban benyújtott bejegyzés iránti kérelem megelőzi.

70 Az olyan magatartást tehát, amely nyilvánvalóan arra irányul, hogy megkerülje a 874/2004 rendelet által bevezetett szakaszos bejegyzés iránti eljárást, figyelembe kell venni az említett rendelet 21. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett rosszhiszemű magatartás fennállásának a vizsgálatakor.

71 Harmadszor az, hogy a szokásos elnevezéseknek megfelelő domain-nevek bejegyzése iránt nagy számú kérelmet nyújtottak be, szintén releváns ténykörülmény lehet a rosszhiszemű magatartás fennállásának a 874/2004 rendelet célja alapján történő vizsgálatakor, mely cél a domain-nevek spekulatív vagy visszaélésszerű bejegyzésének és használatának a megelőzésében és a kiküszöbölésében áll. E tekintetben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapügy felperese 180 ilyen jellegű kérelmet terjesztett elő.

72 Ezzel szemben irreleváns az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban említett azon körülmény, hogy az alapügy felperese az alapügy által érintett domain-név bejegyzésének az időpontjában még nem ismerte az az alapügy alperesét.

73 Az alapügy felperese ezzel kapcsolatban azzal érvel, hogy az alapügyben szokásos elnevezésnek megfelelő domain-név bejegyzéséről van szó, amely semmiképpen nem sértheti harmadik személyek jogait, tekintve, hogy a szokásos elnevezésekre vonatkozóan senki nem rendelkezik kizárólagos jogokkal. A szokásos elnevezéseknek megfelelő domain-nevek bejegyezése esetében tehát fogalmilag kizárt az olyan spekulatív vagy visszaélésszerű magatartás, amelynek a megakadályozását a 874/2004 rendelet 21. cikkének (3) bekezdésében felsorolt, rosszhiszeműséget megvalósító esetek célozzák. Következésképpen az alapügy felperese az említett 21. cikk (3) bekezdése értelmében nem járt el rosszhiszeműen.

74 Ez az állítás két szempontból is téves. Egyrészt azon - a jelen ítélet 31-39. pontjában elutasított - előfeltevésen alapszik, hogy a rosszhiszeműségnek a 874/2004 rendelet 21. cikkének (3) bekezdésében említett eseteire vonatkozó felsorolás kimerítő jellegű. Másrészt ez az állítás figyelmen kívül hagyja azt, hogy jogszerűen fennállhatnak a szokásos elnevezésekre vonatkozó korábbi jogok. Amint ugyanis a Bíróság már megállapította, az uniós joggal, és különösen a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK tanácsi irányelv (HL L 40., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.) 3. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjával nem ellentétes valamely tagállamban egy más tagállam olyan nyelvéből kölcsönzött szó nemzeti védjegyként történő lajstromozása, amely nyelvben a kérdéses szó nem alkalmas a megkülönböztetésre, vagy alkalmas a lajstromoztatni kért áru vagy szolgáltatás leírására, kivéve ha annak a tagállamnak az érdekelt körei, amelyben a lajstromozást kérik, képesek e szó jelentését azonosítani (a C-421/04. sz. Matratzen Concord ügyben 2006. március 9-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-2303. o.] 26. és 32. pontja, valamint rendelkező része).

75 Mivel tehát a szokásos elnevezésnek megfelelő nevet érintő korábbi jogok fennállása nem kizárható, az alapügy felperese által tanúsítotthoz hasonló magatartás az ilyen jogok jogosultjaival szemben elkövetett jogsértés veszélyét hordozza magában.

76 Ezenfelül a jelen ítélet 70. pontjában jellemzetthez hasonló magatartás arra irányul, hogy jogtalan előnyt szerezzen az ugyanazon domain-névben érdekelt minden olyan más személy kárára, akik nem rendelkeznek olyan korábbi joggal, amelyre hivatkozhatnának, és akiknek ezért meg kell várni a .eu felső szintű domain-nevek bejegyzésének az általános megnyitását ahhoz, hogy bejegyzés iránti kérelmüket benyújtsák.

77 Az ötödik feltett kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy a 874/2004 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének az ugyanezen cikk (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett b) pontja értelmében vett rosszhiszemű magatartás fennállásának a vizsgálatakor a nemzeti bíróságnak az adott ügyre jellemző valamennyi releváns tényezőt figyelembe kell vennie, és különösen azokat a körülményeket, amelyek között a védjegyet lajstromoztatták, illetve amelyek között a .eu felső szintű domain-nevet bejegyezték.

A védjegy lajstromoztatásának körülményei tekintetében a nemzeti bíróságnak különösen az alábbiakat kell figyelembe vennie:

- arra irányuló szándék, hogy a védjegy ne kerüljön használatra azon a piacon, amelyre vonatkozóan az oltalmat kérelmezték;

- a védjegy megjelenítése;

- nagyszámú, szokásos elnevezéseknek megfelelő egyéb védjegy lajstromoztatása; és

- a védjegynek rövid idővel a .eu felső szintű domain-nevek szakaszos bejegyzésének megkezdése előtt való lajstromoztatása.

A .eu felső szintű domain-név bejegyzésének körülményeit illetően a nemzeti bíróságnak különösen az alábbiakat kell figyelembe vennie:

- a 874/2004 rendelet 11. cikke értelmében vett különleges karakterek vagy írásjelek spekulatív vagy visszaélésszerű használata az e cikkben foglalt átírási szabályok alkalmazása tekintetében;

- a rendeletben előírt szakaszos bejegyzés első részében történő bejegyzés, melynek alapja az alapügyet jellemzőhöz hasonló körülmények között megszerzett védjegy;

- szokásos elnevezéseknek megfelelő domain-nevek bejegyzése iránti kérelmeinek nagy számban való benyújtása.

Az első, a második és a harmadik kérdésről

78 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik és ötödik kérdésre adott válaszra, valamint az alapügy körülményeire tekintettel az első három előterjesztett kérdésre nem szükséges válaszolni.

A költségekről

79 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

1) A .eu felső szintű domain bevezetésére és funkcióira vonatkozó általános szabályok, valamint a bejegyzésre irányadó elvek megállapításáról szóló, 2004. április 28-i 874/2004/EK bizottsági rendelet 21. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az említett rendelkezés a)-e) pontjában felsoroltakon kívül más körülmények is megalapozhatják a rosszhiszeműséget.

2) A 874/2004 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének az ugyanezen cikk (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett b) pontja értelmében vett rosszhiszemű magatartás fennállásának a vizsgálatakor a nemzeti bíróságnak az adott ügyre jellemző valamennyi releváns tényezőt figyelembe kell vennie, és különösen azokat a körülményeket, amelyek között a védjegyet lajstromoztatták, illetve amelyek között a .eu felső szintű domain-nevet bejegyezték.

A védjegy lajstromoztatásának körülményei tekintetében a nemzeti bíróságnak különösen az alábbiakat kell figyelembe vennie:

- arra irányuló szándék, hogy a védjegy ne kerüljön használatra azon a piacon, amelyre vonatkozóan az oltalmat kérelmezték;

- a védjegy megjelenítése;

- nagyszámú, szokásos elnevezéseknek megfelelő egyéb védjegy lajstromoztatása; és

- a védjegynek rövid idővel a .eu felső szintű domain-nevek szakaszos bejegyzésének megkezdése előtt való lajstromoztatása.

A .eu felső szintű domain-név bejegyzésének körülményeit illetően a nemzeti bíróságnak különösen az alábbiakat kell figyelembe vennie:

- a 874/2004 rendelet 11. cikke értelmében vett különleges karakterek vagy írásjelek spekulatív vagy visszaélésszerű használata az e cikkben foglalt átírási szabályok alkalmazása tekintetében;

- a rendeletben előírt szakaszos bejegyzés első részében történő bejegyzés, melynek alapja az alapügyet jellemzőhöz hasonló körülmények között megszerzett védjegy; és

- szokásos elnevezéseknek megfelelő domain-nevek bejegyzése iránti kérelmeinek nagy számban való benyújtása.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.