3233/2012. (IX. 28.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.IX.30.349/2011/6. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó az Alaptörvény 24. cikk (1) [helyesen (2)] bekezdés d) pontja, illetve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján, a törvényben meghatározott határidőn belül alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a Kúria Gfv.IX.30.349/2011/6. számú ítélete felülvizsgálatát, valamint - a Győri Ítélőtábla Gf.II. 20.026/201 2/27. számú ítéletére is kiterjedő - megsemmisítését, illetve a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását, továbbá az Abtv. 53. § (4) bekezdésére és 61. § (1) bekezdésére figyelemmel a támadott ítélet végrehajtásának felfüggesztését. Szerinte a bírósági határozatok sértik az Alaptörvény több cikkét, így 25. cikk (1) bekezdését, valamint 28. cikkét.

[2] Az indítványozó úgy véli, a megjelölt határozatokkal az eljáró bíróságok megsértették az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdését, hiszen eszerint a bíróságok kizárólag igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el, jogalkotásit nem; továbbá a 28. cikket is, mely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 1. §-a értelmében Magyarországon a bíróságok igazságszolgáltatási, továbbá törvény által meghatározott egyéb tevékenységet látnak el, míg a jogalkotás - az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint is - az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.

[3] Az indítványozó szerint az ügyében eljárt bíróságok a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 201. § (2) bekezdését, konkrétan a feltűnő értékaránytalanság kategóriáját nem a törvény céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezték. Szerinte a bíróságok két okból is megsértették az Alaptörvényt: egyrészt azáltal, hogy a forgalom biztonságát, mint feltételt is figyelembe vették az értékaránytalanság, illetve a szerződés megtámadhatósága körében, holott a Ptk. erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, másrészt a Ptk. 201. § (2) bekezdésében foglalt feltételt nem az Alaptörvénynek megfelelő módon értelmezték, így valójában jogalkotói tevékenységet végeztek, ami az indítványozó szerint az Országgyűlés határkörébe tartozik. Ezért szerinte a megjelölt bírósági határozatok nem felelnek meg az Alaptörvénynek.

[4] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt formai és tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket.

[5] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem befogadható, mert az Abtv. 27. § a) pontja szerinti, az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott követelménynek nem felel meg; a panaszos indítványában a bíróságok törvényértelmezését, különösen a Ptk. 201. § (2) bekezdését, annak helyességét vitatja, anélkül, hogy megnevezné, milyen, az Alaptörvényben biztosított jogát sérti a Kúria ítélete. Az alkotmányjogi panaszban az Alaptörvénybe ütközés indokolása mellett az Abtv. 27. § szerint meg kell jelölni, hogy a bírói döntés az indítványozó milyen Alaptörvényben biztosított jogát sértette. Ezt az indítványozó nem tette meg, csupán a vitatott ítélet általános alaptörvény-ellenessége mellett hoz fel érveket, azzal, hogy állítása szerint a bíróság túllépte törvényértelmezési és - alkalmazási hatáskörét.

[6] Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel az alkotmányjogi panaszt - a törvényi feltételeknek nem megfelelő tartalmára tekintettel - az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2012. szeptember 17.

Dr. Holló András s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2987/2012.