BH 2021.9.271 I. Versenyhatósági eljárásokban a bíróság új eljárásra utasító ítéletének meghozatalát követően megalkotott és a megismételt eljárásban alkalmazott új bírságközlemény sérti a Ket. 109. § (4) bekezdését, a hatékony jogorvoslathoz való jogot és a tisztességes eljárás követelményét. A hatékony jogorvoslathoz való jog nem kizárólag a jogorvoslati fórumok igénybevételének lehetőségét jelenti, az magában foglalja a jogerős ítélet végrehajtását, és azt is, hogy a bíróságok a megismételt eljárásra előírtak megvalósulását érdemben ellenőrzik. A felperesek jogos várakozása, hogy az alperes a megismételt eljárásban a korábbi bírósági ítéletben előírtaknak megfelelően fog eljárni (bizalmi elv). Súlyosítási tilalom a közigazgatási eljárásban nincs.

II. A Ket. 109. § (4) bekezdésének rendelkezéséből következően, azon határozati megállapítások, amelyeket a felperesek a korábbi peres eljárásban nem vitattak, és így, amelyekben a bíróság nem foglalt állást, a megismételt eljárásban tényként rögzülnek, azokhoz az alperes a megismételt eljárásban kötve van.

III. Versenykorlátozó magatartás miatt kiszabott bírság elleni keresetek elbírálásakor a felperesek nem kötelezhetők egyetemlegesen a perköltség megfizetésére [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 78. §, 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 109. §].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék K.700879/2018/60., Kúria Kfv.37814/2020/12. (*BH 2021.9.271*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes 2013. november 19-én kelt Vj/74-871/2011. (nyilvános iratváltozat: Vj/74-873/2011.) számú határozatában (a továbbiakban: alaphatározat) megállapította, hogy a felperesek és további hat, perben nem álló vállalkozás 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között egységes, komplex, folyamatos jogsértést valósítottak meg azáltal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a devizahitelek fix árfolyamú végtörlesztésének csökkentése érdekében összehangolták stratégiájukat, amelynek keretében üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással. Az alperes határozatában az I. rendű felperessel szemben 835 400 000 forint, a II. rendű felperessel szemben 283 500 000 forint, a III. rendű felperessel szemben 1 725 700 000 forint, a IV. rendű felperessel szemben 983 300 000 forint, az V. rendű felperessel szemben 583 600 000 forint, a VI. rendű felperessel szemben 306 300 000 forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki.

[2] Az alaphatározat indokolása szerint az eljárás alá vont vállalkozások kockázatkezelői a 2011. szeptember 15-én tartott ún. retail risk reggelin egy átfogó tervet határoztak el a végtörlesztés hitelkiváltó hitelek korlátozása általi visszafogására vonatkozóan. Ezt követően a 2011. október 3-i retail risk reggelin üzleti titoknak minősülő, stratégiai jelentőségű információkat osztottak meg egymással, ezáltal összehangolták stratégiájukat. Továbbá, a II., a III. és a IV. rendű felperesek és egy perben nem álló vállalkozás felső vezetői kétoldalú egyeztetéseket folytattak az I. rendű felperes vezérigazgatójával, amelynek során a refinanszírozással kapcsolatos stratégiájukra vonatkozó információkat tártak fel egymás előtt. A vállalkozások a végtörlesztések korlátozását célul tűző átfogó tervüket ténylegesen meg is valósították, hiszen két kivétellel (a VI. rendű felperes és egy jelen perben nem álló vállalkozás) valamennyien korlátozottan vettek részt a refinanszírozásban.

[3] Az alaphatározat ellen benyújtott keresetek folytán eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2015. február 3-án kelt 5.K.30.278/2014/99. számú ítéletével a kereseteket elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletét a Fővárosi Törvényszék 2016. február 24-én kelt 2.Kf.650.032/2015/28. számú ítéletével helybenhagyta.

[4] A felülvizsgálati kérelmek folytán eljárt Kúria 2016. december 13-án kelt Kfv.III.37.582/2016/16. számú ítéletével (a továbbiakban: Kúriai Ítélet) az első- és másodfokú ítéleteket hatályon kívül helyezte, az alperes alaphatározatának jogsértést megállapító része elleni kereseteket, és két, jelen perben nem álló vállalkozás keresetét teljes mértékben elutasította, az alaphatározat bírságra vonatkozó rendelkezéseit a felperesek és további két, jelen perben nem álló vállalkozás vonatkozásában hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.

[5] Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a jogsértés megvalósult, ugyanakkor az első retail risk reggelin a kockázatkezelők által létrehozott megállapodás nem minősíthető átfogó tervnek, az közös versenyellenes cél érdekében kifejtett elhatározásként értékelhető, ami a jogsértés súlyát csökkenti. A bankok kockázatkezelői szinten és egyes bankok vezérigazgatói szinten történő egyeztetései ugyanakkor egy közös cél érdekében történtek, ebben az értelemben egy átfogó (ugyanazon) tervbe illeszkedtek, amelynek lényege, hogy a bankok a forinthitelekkel történő devizahitel-kiváltás terén nem fognak egymással versenyezni a végtörlesztési időszakban. Az érintett piaccal összefüggésben hangsúlyozta, hogy az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Végtörlesztési tv.) mesterséges piaci viszonyokat eredményezett, mert lehetővé tette a devizahitelek forinthitellel történő kiváltását, és ezzel a forinthitelek piacán egy új potenciális piacrészt hozott létre, egyoldalú helyettesíthetőséget teremtve a már megkötött devizahitelek tekintetében. A végtörlesztésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések tehát azt is célozták, hogy a szerződési, váltási költségek folytán korábban egymást nem, vagy csak korlátozottan helyettesítő, különálló piacoknak tekinthető devizaalapú jelzáloghitelek és forinthitelek mesterségesen egy versenyzői piaccá váljanak. Az eljárás alá vontak magatartása pedig éppen ennek a megakadályozását célozta a kínálati helyettesíthetőségből eredő verseny korlátozásával, ami a keresleti helyettesíthetőséget is korlátozta. Megállapította, hogy az alperesi határozat nem elemezte átfogóan a helyettesíthetőség kérdését, így a határozat az érintett piac meghatározására, és így az alperes saját, a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa elnökének 1/2012. közleményétől (a továbbiakban: Régi Bírságközlemény) való eltérésre nem tartalmazott megfelelő indokolást. Megállapította, hogy az egyik, perben nem álló vállalkozás által becsatolt magánszakértői vélemény a helyettesíthetőségi kérdések kapcsán helyesen utalt arra, hogy azok a devizahitelek, amelyekre a Végtörlesztési tv. nem vonatkozott, nem lehettek a piac részei, mivel sem a kínálati, sem a keresleti egyoldalú helyettesíthetőség nem állhatott fenn. Részletesen reagált a bírságkiszabás kapcsán is az egyes felperesi hivatkozásokra.

[6] A Kúria a megismételt eljárásra vonatkozóan előírta ([254] bekezdés), hogy az alperesnek az érintett árupiacot a keresleti és kínálati helyettesíthetőség szempontjai alapján kell elemeznie, illetve az elemzéshez szükséges adatokat beszereznie, figyelembe véve a perben csatolt szakvéleményt is. Ennek során az általa adott részleges elemzéstől eltérő következtetésre is juthat a piacmeghatározás körében, hiszen csak a rendelkezésre álló adatok alapján tudta a kérdést értékelni, és más adatok alapján - illetve más releváns, nem értékelt körülmények alapján - eltérő következtetésre is lehet jutni. Az így meghatározott érintett piachoz képest, ha a közleményében foglaltaktól el kíván térni az alperes a releváns forgalom meghatározása tekintetében, akkor ezt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 339/B. §-ának keretei között meg kell indokolnia. E mérlegelés során értékelnie kell a Kúria ítéletében jelzett - illetve a bírósági felülvizsgálati eljárás során előadott releváns - felperesi érveket is (pl. az I. rendű felperes versenyzői magatartásra vonatkozó hivatkozása, a IV. rendű felperes számítási hibára hivatkozása vagy versenyzői magatartásra hivatkozása). A jogsértés súlya körében azt is értékelni kell, hogy a jogsértő magatartások ugyan egy átfogó tervbe illeszkedtek, de 2011. szeptember 15-én nem egy átfogó terv jött létre, amelyet következetesen végrehajtottak, ami a jogsértés súlyát csökkenti.