A Pécsi Ítélőtábla Bf.13/2008/10. számú határozata kényszervallatás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 12. §, 20. §, 43. §, 51. §, 52. §, 85. §, 87. §, 89. §, 170. §, 227. §, 228. §, 275. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 166. §, 338. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §] Bírók: Makai Lajos, Tóth Sándor, Túri Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Szekszárdi Törvényszék B.30/2007/20., *Pécsi Ítélőtábla Bf.13/2008/10.*, Kúria Bhar.669/2008/5. (EH 2008.1858, BH 2009.8.230)

***********

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.I.13/2008/10. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2008. évi április hó 3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság a kényszervallatás bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott és 2 társa ellen indult büntetőügyben a Tolna Megyei Bíróság 8.B.30/2007/20. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg:

- az I.rendű vádlott bűnösségét további társtettesként elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettében (Btk. 228.§ (1) bekezdés), II.rendű vádlott bűnösségét további társtettesként elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettében (Btk. 228.§ (1) bekezdés), és - a felmentő rendelkezést nem érintve - további közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 275.§ (1) bekezdés b) pont), III.rendű vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettében (Btk. 228.§ (1) bekezdés) és közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 275.§ (1) bekezdés b) pont) állapítja meg;

- az I.rendű vádlott büntetését 10 (tíz) hónap-, míg II.rendű vádlott büntetését 1 (egy) év börtönre súlyosbítja;

- a szabadságvesztés végrehajtását mindkét vádlott vonatkozásában 2-2 (kettő-kettő) év próbaidőre felfüggeszti;

- a III.rendű vádlottal szemben - halmazati büntetésül - 300 (háromszáz) napi tétel pénzbüntetést szab ki;

- Az egy napi tétel összegét 500 (ötszáz) forintban határozza meg;

- Az így kiszabott összesen 150.000 (egyszáz-ötvenezer) forint pénzbüntetést - meg nem fizetése esetén - fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni akként, hogy egy napi tétel összegének a helyébe egy napi szabadságvesztés lép.

- Kötelezi III.rendű vádlottat az elsőfokú eljárás során felmerült 21.000 (huszonegyezer) forint bűnügyi költség megfizetésére.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s

A Tolna Megyei Bíróság a 2007. évi november hó 21. napján kelt 8.B.30/2007/20. számú ítéletével I.rendű és II.rendű vádlottakat társtettesként, folytatólagosan elkövetett kényszervallatás bűntette és társtettesként elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt - halmazati büntetésül - 450 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét az I.r. vádlott esetén 600 Ft-ban, a II.r. vádlott esetén 500 Ft-ban állapította meg, így az I.r. vádlottal szemben 270.000 Ft, a II.r. vádlottal szemben 200.000 Ft pénzbüntetést szabott ki. Ezen túlmenően e vádlottakat a társtettesként, aljas indokból, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének, valamint a társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének a vádja alól, míg III.rendű vádlottat társtettesként elkövetett kényszervallatás bűntettének, a társtettesként, aljas indokból, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének, valamint a társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének a vádja alól felmentette.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész - mindhárom vádlott terhére - a felmentő rendelkezések miatt, a büntetőjogi felelősség vád szerinti megállapítása és végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása érdekében, míg I.rendű és II.rendű vádlottak, valamint a vádlottak védője felmentés végett jelentettek be fellebbezést.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában, illetve a nyilvános ülésen jelenlévő képviselője útján a vádlottak terhére bejelentett jogorvoslati nyilatkozatot több tekintetben módosította.A III.rendű vádlottat érintően a kényszervallatás bűntettének a vádja alóli felmentést sérelmező fellebbezést visszavonta, míg - a súlyosabb megítélésű hivatali bűncselekmény eltérő minősítése mellett - a II.rendű vádlott bűnösségét 2 rb. közokirat-hamisítás bűntettében indítványozta megállapítani.

A másodfokú bíróság a jogorvoslatokkal megtámadott határozatot a Be. 348.§ (1) bekezdése alapján, a Be. 348.§ (2) bekezdésében írt korlátok között az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül.

Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, figyelemmel a Be. 352.§ (1) bekezdés a) pontjára, az iratok tartalma alapján az alábbiak szerint egészítette ki, illetve helyesbítette:

- A sértett a ...........i Rendőrkapitányság előtt 17050-258/2006. szám alatt indult büntetőügyben a 2006. évi április hó 4. napján foganatosított kihallgatásán azt elismerte, hogy V. V.-t tanácsadással segítette a birkalopásban (nyomozati iratok 95. oldal).

- Az elszenvedett bántalmazás következtében a sértett bal csuklóján helyesen 0,3×0,3 cm, illetve 1,2×0,2 cm átmérőjű halvány rózsaszín bőrelváltozás keletkezett (nyomozati iratok 1013. oldal).

- Az előállítás végrehajtásáról, kényszerítőeszköz alkalmazásáról szóló jelentést III.rendű vádlott készítette el, majd azt aláíratta I.rendű és II.rendű vádlottakkal is (nyomozati iratok 663. oldal).

- A sértett a magánindítványát 2006. június 13-án terjesztette elő (nyomozati iratok 435. oldal).

Az ekként kiegészített, illetve helyesbített tényállás mentes a Be. 351.§ (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól: az hiánytalan, kellő mértékben felderített, iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz.

Az első fokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi előírások megtartásával folytatta le, nem vétett olyan szabálysértést, amely az érdemi elbírálást akadályozta volna. Az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez nélkülözhetetlen adatokat feltárta, azok bizonyító erejéről - az indokolási kötelezettségét messzemenően teljesítve - számot adott.

Érvelésének megismétlése nélkül a másodfokú bíróság mégis szükségesnek tartja az alábbiak kiemelését:

A sértett a büntetőeljárás különböző szakaszaiban a lényeges körülmények tekintetében ellentmondástól mentes, következetes vallomást tett. A történteket még hosszú idő elteltével is kellő részletességgel és pontossággal elevenítette fel, oly módon, hogy az egymást követő eseményeket nagy határozottsággal, mindig azonos sorrendben adta elő. Nem pusztán a nyomozó hatóság tagjai előtt, hanem a vádlottak jelenlétében is; így akkor, ha szembesítésre vagy a tárgyaláson foganatosított kihallgatására került sor.