3475/2021. (XI. 12.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.092/2021/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. A jogi személy indítványozó, csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselője, dr. Fonnyadt Benedek ügyvéd útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.

[2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal élt a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.092/2021/2. számú végzése ellen, alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt, és kérte az Alkotmánybíróságot, hogy kötelezze a Kúriát a felülvizsgálat tárgyává tett Győri Törvényszék által hozott 1.K.701.642/2020/9. számú ítélet érdemi vizsgálatára.

[3] 2. Az alapul szolgáló ügyben jelzálogjoggal terhelt ingatlanok adás-vételével kapcsolatos bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett az adóhatóság. Ennek során az indítványozónál általános forgalmi adónem tekintetében az adóhatóság adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, és késedelmi pótlékot szabott ki. Az indítványozó fellebbezése nyomán született másodfokú határozattal szemben az indítványozó keresetet nyújtott be. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.297/2017/38. számú ítéletével a határozatokat hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. Egyben előírta, hogy a megismételt eljárásban az adásvétel útján felperes tulajdonába került, majd rövid időn belül tovább értékesített ingatlanokra bejegyzett terhek adásvételi szerződés időpontjában fennálló aktuális értékét kell feltárni, szükség esetén könyvszakértő bevonásával, és annak alapul vételével kell meghatározni a felperest a fordított adózás szabályai folytán terhelő adófizetési kötelezettség alapjául szolgáló piaci árat, és azt indokolni kell. Az elsőfokú adóhatóság a megismételt eljárásban adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, általános forgalmi adónemben, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. A másodfokon eljáró hatóság helyben hagyta az első fokú határozatot. A határozat indokolása szerint az ingatlanokat terhelő jelzálogjog bejegyzések az ingatlanok egy részében az áfa fizetési kötelezettség alóli mentesülést, míg más ingatlanok esetében a fizetendő áfa alapjának csökkentését szolgálták.

[4] Az indítványozó a másodfokú adóhatósági határozat ellen keresettel élt, azzal érvelve, hogy az adóhatóság nem követte a bíróság iránymutatását, és hogy az ügyletek atipikus volta igényelte az alkalmazott könyveléstechnikai megoldást. A Győri Törvényszék I.K.701.642/2020/9. számú ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a hatóság eleget tett a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatásnak. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapítható, hogy a jelzálogjogok bejegyzésének valódi oka, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor az ingatlanok vételára az azok után fizetendő áfa fizetési kötelezettség csökkentése érdekében minimális összegben kerüljön megállapításra. Az indítványozó a jogerős bírósági ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élt.

[5] A Kúria a kérelem befogadását a Kfv.I.35.092/2021/2. számú végzésével megtagadta azzal, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. A Kúria végzése indokolásában kitért arra, hogy a felperesi kérelmező arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a bizonyításra vonatkozó eljárási szabályokat, ami hiányos tényálláshoz, látszólagos jogorvoslathoz vezetett, ezzel sértve a joggyakorlat egységére vonatkozó alapvető elvárást. A Kúria viszont azt állapította meg, hogy a bíróság részletesen bemutatott jogszabályi környezetben, alaposan feltárt tényállást értékelt, és a kialakult ítélkezési gyakorlat keretei között a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelem alapján történő vizsgálata meghaladná a kérelem befogadhatóságának kereteit. Ezen túlmenően a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 117. § (4) bekezdésére tekintettel - a felperesi kérelmező által megjelölteken túl is - vizsgálta a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát, azonban azt a Kp. által nevesített egyetlen okból sem találta befogadhatónak.

[6] Az indítványozó a Kúria végzése ellen alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, álláspontja szerint a Kúria nem indokolta meg, hogy miért nem sérti a joggyakorlat egységét az, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Kp. bizonyításra vonatkozó eljárási szabályait, ami hiányos tényálláshoz és látszólagos jogorvoslathoz vezetett; de annak sem adta indokát, hogy miért nem tartja az indítványozó által felvetett jogkérdést különleges súlyú jogkérdésnek, és így a Kúria által nem befogadhatónak. Az indokolási kötelezettség elmulasztásával, alaptörvény-ellenesen hozott döntés elzárta a hatékony és érdemi jogorvoslattól, ezáltal sérült az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés, Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés, XXVIII. cikk (1) bekezdés és XXVIII. cikk (7) bekezdés.

[7] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. §-a értelmében, tanácsban eljárva megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételeit.

[8] Az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírósági döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó a sérelmezett bírósági végzéssel zárult ügyben felperes volt, az Abtv. 27. § (2) bekezdés a) pontja értelmében érintettsége fennáll, az alkotmányjogi panasz tekintetében indítványozói jogosultsággal rendelkezik. Jogorvoslati lehetőségét kimerítette.

[9] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.092/2021/2. számú végzését - a letöltési igazolás szerint - 2021. április 9-én kézbesítették, az alkotmányjogi panaszt 2021. június 8-án, határidőben, elektronikus úton nyújtották be az első fokon eljáró bíróságon. Az ügyben rendkívüli jogorvoslati eljárás nincs folyamatban.

[10] Az Abtv. 52. §-a értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában megjelölte az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontját, és az Abtv. 27. § (1) bekezdését, amely alapján az alkotmányjogi panasz eljárást kezdeményezte, valamint a megsemmisíteni kért bírósági végzést, és az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit. Beadványában előadta, hogy álláspontja szerint a bírósági végzés miért ellentétes az Alaptörvény felhívott rendelkezéseivel, ezzel részben eleget tett a határozott kérelem törvényi feltételeinek.

[11] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírósági döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be.

[12] Az indítványozó a kúriai végzés elleni beadványában többek között az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében rögzített jogbiztonság elvének sérelmét állította. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján alkotmányjogi panasz csak az Alaptörvényben biztosított alapjog sérelmére alapítható. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése tekintetében az abban megfogalmazott jogállamiság és jogbiztonság alkotmányos követelményére hivatkozásnak csak kivételesen, a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében van helye (3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [171]). Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése nem jogot, hanem olyan jogelvet tartalmaz, amelynek egyedi érintett vonatkozásában fennálló sérelme önmagában nem valósulhat meg, így arra alkotmányjogi panasz nem alapítható (3315/2014. (XI. 21.) AB végzés, Indokolás [11]). Alkotmányjogi panasz esetében az Alaptörvény B) cikkére mindezek alapján nem lehet alappal hivatkozni, mert az nem alapjogi rendelkezés (3195/2015. (X. 14.) AB határozat, Indokolás [29]; 3090/2016. (V. 12.) AB határozat, Indokolás [46]; 3185/2020. (V. 27.) AB végzés, Indokolás [13]; 3403/2020. (X. 29.) AB végzés, Indokolás [12]).

[13] A Kúria felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzése ellen az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (1) bekezdése, valamint XXVIII. cikk (7) bekezdése tekintetében állított sérelmeket illetően az Alkotmánybíróság korábban már állást foglalt a tekintetben, hogy a Kúria felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzése a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek minősül, és alkotmányjogi panasszal támadható (lásd: 3245/2019. (X. 17.) AB végzés, Indokolás [14]; 3188/2020. (V. 27.) AB végzés, Indokolás [11]). Azonban a jelen ügyben is fenntartja azt a korábbiakban kifejtett álláspontját, miszerint "[a] Kúria azon döntése, mely - a Kp. 118. § (1) bekezdése alapján - a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő peres féltől várja el, hogy a kérelem befogadhatóságát az ott taxatíve felsorolt valamely okra hivatkozva maga indokolja, és e jogszabályhelyet úgy értelmezi, miszerint a befogadás feltétele - a formai okokból történő visszautasíthatóságon túl - az ilyen okok kérelmező általi, tartalmi jellegű bizonyítása, nem vet fel alkotmányossági problémát" (3023/2020. (II. 10.) AB végzés, Indokolás [18]; 3188/2020. (V. 27.) AB végzés, Indokolás [21]). Ezen túlmenően annak megítélése, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei fennállnak-e, szakjogi-törvényértelmezési kérdés, melyben az Alkotmánybíróság - következetes gyakorlatának megfelelően - a Kúria döntését nem bírálhatja felül (3365/2019. (XII. 16.) AB végzés, Indokolás [21]; 3308/2019. (XI. 18.) AB végzés, Indokolás [20]; 3188/2020. (V. 27.) AB végzés, Indokolás [22]).

[14] 4. Tekintettel arra, hogy a jelen ügyben nem merült fel olyan, a bírósági döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, mely az alkotmányjogi panasz befogadását indokolta volna, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjára figyelemmel, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alapján rövidített indokolással ellátott végzésben visszautasította.

Budapest, 2021. október 26.

Dr. Schanda Balázs s. k.,

tanácsvezető, alkotmánybíró

Dr. Handó Tünde s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Márki Zoltán s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schanda Balázs s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Pokol Béla alkotmánybíró helyett

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2503/2021.