BH 2020.9.275 I. A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 7. § (1) bek. 18. pont].

II. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontja alapján, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a 409. § (2) bekezdés b) pontja alapján, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[1] A felperes keresetében az alperes által 2018. február 9-én megtartott taggyűlésen hozott 4/2018. (II. 9.) számú határozatának hatályon kívül helyezését kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:35. §-a alapján. Arra hivatkozott, hogy a taggyűlési határozat sérti a Ptk. 1:3. § (1) bekezdésében foglalt jóhiszeműség és tisztesség követelményét, valamint az 1:5. § (1) bekezdésében tiltott joggal való visszaélést valósít meg, a 3:107. § (1) bekezdésében foglaltak megkerülésére irányul és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hivatkozott rendelkezésébe is ütközik.

[2] Az alperes ügyvezetőjének, egyben többségi tulajdonosának a taggyűlési határozattal elérni kívánt célja az volt, hogy a felperes (által képviselt közös tulajdonú) üzletrészének arányát olyan mértékűre szorítsa vissza, hogy a felperes ne tudja gyakorolni a Ptk.-ban biztosított kisebbségi jogokat, így a tagkizárási per szabályainak megkerülésével ellehetetlenítse a felperes tagsági jogainak gyakorlását.

[3] Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az első- és másodfokú bíróság döntése

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 386. § (4) bekezdése és 383. § (2) bekezdése alapján, annak helyes indokaira utalással helybenhagyta.

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem

[6] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Arra az esetre, ha a jelen, a Pp. 7. § (1) bek. 9. pontja szerinti jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos per vagyonjogi pernek minősülne, a 409. § (2) bekezdés a) és b) pontjaira alapítva felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is benyújtott.

[7] Felperes az engedélyezés iránti kérelmét a Ptk. 3:35. §-ával összefüggésben azzal indokolta, hogy a bírósági felülvizsgálat olyan alapvető, társadalmilag jelentős jog, amelynek a jogerős ítéletben való szűkítő értelmezése, valamint alkalmazhatóságának a jogkérdése társadalmi jelenősége indokolja a felülvizsgálatot és igényli a joggyakorlat továbbfejlesztését.

[8] A Ptk. 1:3. §-ával és 1:5. §-ával összefüggésben pedig arra hivatkozott, hogy ezen rendelkezéseknek a 3:35. §-hoz való viszonyát érintő jogkérdésben még nem került közzétételre olyan tárgyú határozat, amely azzal foglalkozott volna, hogy a formailag szabályszerűen meghozott társasági határozat hatályon kívül helyezését megalapozza-e, ha az sérti a Ptk. Első Könyvében szabályozott alapelvi szintű rendelkezéseket.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A Kúria elöljáróban rögzíti, a Pp. három pertípust különböztet meg: személyállapoti, személyiségi jogi és vagyonjogi pereket. A Pp. 7. § (1) bek. 18. pontja alapján vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető. A Pp. alapján a vagyonjogi per fogalma a korábbi gyakorlathoz képest kiegészült azokkal a pénzösszegben nem meghatározható értékű perekkel, amelyekben a perben érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul. A polgári jog ugyanis a felek személyi állapotát, személyiségi jogait és vagyoni viszonyait szabályozza - az utóbbi jogviszonyok tárgyában indított perek is vagyonjogi perek, mert alkalmasak arra, hogy a per által a felek vagyonában változás következzen. A társasági határozat felülvizsgálata iránti per a társaság működésén keresztül a tag vagyoni viszonyait - és nem a személyi állapotát vagy a személyiségi jogát - érinti. Mivel az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésekre utalással és azonos jogi indokolással hagyta helyben, ezért a Pp. 408. § (2) bekezdése és 409. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében a felperesnek engedélyezés iránti kérelmet kellett előterjesztenie.

[10] A Kúria az engedélyezés iránti kérelmet a Pp. 411. § (1) bekezdése alapján vizsgálta. A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2017. (IX. 13.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) 6. pontjában foglaltak alapján a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból engedélyezheti. Erre figyelemmel a felperes által előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kizárólag abból a szempontból vizsgálta, hogy az előadottakra figyelemmel a megjelölt jogszabálysértés vizsgálata szükséges-e a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében [Pp. 409. § (2) bekezdés a) pont], illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára vagy társadalmi jelentőségére [Pp. 409. § (2) bekezdés b) pont] figyelemmel.

[11] A Kúria úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben előadottak alapján a Pp. 409. § (2) bekezdésének egyik felhívott pontjában foglalt követelmények sem teljesülnek az alábbiakra figyelemmel.

[12] A PK vélemény 1. pontja értelmében a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Ha a fél erre az engedélyezési okra hivatkozik, a PK véleményben írtaknak megfelelően az engedélyezés alapjául szolgáló határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan megjelölni azzal, hogy első fokon jogerőre emelkedett határozatra nem hivatkozhat.

[13] A felperes az engedélyezés iránti kérelmében nem adta elő, hogy a társasági határozat felülvizsgálata kérdésében az alapelvek helyét, szerepét illetően a bírói gyakorlatot miért tartja bizonytalannak vagy széttartónak, és érvelése alátámasztására konkrét döntéseket sem jelölt meg. Az engedélyezés iránti kérelmében éppen arra hivatkozott, hogy Ptk. hatálybalépése óta a jelen per tárgyát képező kérdésben nem született közzétett döntés. Erre figyelemmel a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot nem látta engedélyezhetőnek.

[14] A PK vélemény 2. pontja szerint a Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható.