BH 1986.9.363 A megfilmesítési szerződés alapján a felhasználó nem szerez jogosultságot arra, hogy a filmben felhasznált művet önálló nyereségforrásként hasznosítsa. Erre csak a szerzőkkel kötött külön megállapodás alapján van lehetőség [1969. évi III. tv. 5. § (1) bek., 41. § (3) bek., 52., 53. §, 12/1970. (VI. 30.) MM sz. r. 4. §].

Animációs film alapjául szolgáló irodalmi mű szerzője a film alkotójának szerzőtársa [1969. évi III. tv. 5. § (1) bek.].

Az első fokú bíróság a felperes keresetének részben helyt adott, és megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes szerzői jogait azáltal, hogy a "V." című animációs filmmel kapcsolatban a felperes engedélye nélkül fejtett ki másodlagos felhasználói (merchandising) tevékenységet. Az 1969. évi III. tv. (a továbbiakban: Szjt.) 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a felperest megillető kártérítés összegét a jogosulatlan hasznosítással elért tiszta jövedelem 12,5%-ában határozta meg. A "V." című képregény felperesi hozzájárulás nélkül történt 3. kiadása miatt pedig az alperest 30 000 Ft megfizetésére kötelezte. A képregény 1. és 2. kiadására kötött szerződés megtámadásával kapcsolatos és a további jogsértés eltiltására vonatkozó kereseti kérelmet elutasította. Az alperes bírság fizetésére kötelezését pedig azért mellőzte, mert a jogosulatlan felhasználás az alperesnek nem volt felróható. Az összesen 507 103 Ft marasztalási összegből 105 990 Ft tekintetében megállapította, hogy az ítélet fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható, 477 103 Ft marasztalási összeg után pedig az alperest kamat fizetésére is kötelezte. Rendelkezett az alperes 40 000 Ft perköltség és 24 726 Ft le nem rótt eljárási illeték, valamint 930 Ft szakértői költség fizetési kötelezettségéről. A felperes által megtérítendő eljárási illetéket 66 606 Ft-ban állapította meg.

Az első fokú ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezett, és a felperes a másodfokú eljárásban a kereseti kérelmét 1 935 255 Ft-ra felemelte. A felperes a fellebbezésében az első fokú ítélet részbeni megváltoztatását és az alperes által fizetendő marasztalási összegnek a felemelt kereseti kérelem szerinti összegre történő felemelését kérte. A felemelt kereseti kérelemnek megfelelően kérte az első fokú perköltség és eljárási illeték mértékének módosítását, és fenntartotta az alperes bírság fizetésére vonatkozó indítványát. A felperes a fellebbezését és keresetfelemelését azzal indokolta, hogy a néhai házastársa regénye alapján készült filmalkotásban meghatározó szerepe volt a regénynek. A regény állatszereplőinek jól kidolgozott, rokonszenves jellemvonásai a rajzfilm állatfiguráiban kifejezésre kerültek, és a film sikerét, valamint az állatfigurákat ábrázoló termékek iránti érdeklődést meghatározták. Mindezek alapján a felperes fellebbezési álláspontja az volt, hogy az alperes másodlagos felhasználással kapcsolatos 3 816 870 Ft tiszta bevételének 1/3 része őt mint a szerző jogutódját illeti. Ezzel kapcsolatos igényét 1 272 290 Ft-ban jelölte meg. A képregény 1. és 2. kiadására kötött szerződés megtámadásával és a jogosulatlanul történt 3. kiadás miatti jogsértéssel kapcsolatos vagyoni igényét változatlanul 662 965 Ft-ban kérte megállapítani.

Az alperes fellebbezése az első fokú ítéletben meghatározott marasztalási összegnek leszállítására, fizetési kötelezettségének 105 990 Ft-ban történő meghatározására irányult. Ennek megfelelően kérte a perköltség és illetékfizetési kötelezettsége mérséklését. Az alperes a fellebbezésében is fenntartotta azt a perbeli védekezését, hogy a felperes csak 1 519 767 Ft bevétel 5%-ára tarthat igényt, mert ez a bevétel származik a "V." névvel, vagy a filmre utaló szöveggel ellátott termékek értékesítéséből. Az animációs film állatfiguráinak - a filmre való utalás nélkül történt - egyéb hasznosítása a felperes díjazásra való igényét abban az esetben sem alapozza meg, ha az alapmű néhai szerzője a film alkotóinak, a rajzfigurák tervezőjének szerzőtársa. A rajzfigurák ugyanis eredetileg nem a film számára készültek, és így önálló, a regénytől független alkotásnak minősülnek. A képregény 3. kiadásával kapcsolatban elismert 30 000 Ft szerzői díj fizetési kötelezettségét az alperes továbbra sem vitatta.

A peres felek fellebbezési ellenkérelme az ellenérdekű fél fellebbezésével támadott első fokú ítélet helyben hagyására irányult.

A peres felek fellebbezései közül a felperes fellebbezése az alábbiak szerint - részben - alapos, az alperes fellebbezése azonban alaptalan.

Az első fokú bíróság által helyesen megállapított tényállást a Legfelsőbb Bíróság az ítélkezése alapjául elfogadta. Az első fokú eljárásban beszerzett könyvszakértői vélemény, valamint a peres felek egyező nyilatkozata alapján azonban a tényállást az alábbiakkal egészíti ki: a perbeli filmalkotás rajzfiguráival ellátott termékek forgalmazásából az alperest megillető 3 816 870 Ft tiszta haszonból 1 519 767 Ft bevétel olyan termékek értékesítéséből származott, melyek a filmre, illetve a "V." névre való utalást is tartalmaztak.

A "V." című képregény felperesi hozzájárulás nélkül történt 3. kiadása az alperes számára 732 535 Ft tiszta bevételt eredményezett. A képregény feltünteti az író nevét mint az alapmű szerzőjét.

A fentiekkel kiegészített tényállás alapján az első fokú bíróság megalapozott álláspontot foglalt el abban a kérdésben, hogy a felperes, mint a néhai író jogutódja jogosult volt a szerzői jog megsértése miatt saját nevében az alperessel szemben igényt érvényesíteni.

Megalapozott az első fokú bíróság álláspontja abban a kérdésben is, hogy az 1979. szeptember 7-én megkötött megfilmesítési szerződés alapján az alperes csak arra szerzett jogosultságot, hogy a néhai író "V." című regényét megfilmesítse, a filmet területi korlátozás nélkül terjessze, nyilvánosan előadja, és a filmet más nyelvű felirattal vagy (szinkronizált) hanggal ellássa. [Szjt. 42. §-ának (1) bekezdése]. A megfilmesítési szerződések feltételeiről és a szerzők díjazásáról szóló 12/1970. (VI. 30.) MM számú rendelet 4. §-ának rendelkezései - így különösen a filmhez felhasznált műnek a filmmel kapcsolatos propaganda céljára való felhasználása - sem értelmezhető akként, hogy a megfilmesítési szerződés alapján a felhasználó jogot szerez a filmben felhasznált művek önálló nyereségforrást jelentő felhasználására. A film sikerét vagyoni haszon szerzésére felhasználó ilyen tevékenység a filmgyárat csak abban az esetben illeti meg, ha az ún. másodlagos felhasználásra - díjazás ellenében - a szerzőkkel külön szerződést köt. [Szjt. 41. §-ának (3) bekezdése].

A rajzfilm állatfiguráinak különböző termékeken való megjelenítésére az alperes díjazás ellenében szerződést kötött a filmalkotás rendezőjével, aki az állatfigurák rendezője és a forgatókönyv egyik szerzője volt. A filmben domináló képi megjelenítés a regénybeli történet által kapott tartalmat. A rendező által megrajzolt állatfigurák a regény szereplőinek jellemét, sajátos egyéniségét jelenítik meg, az állatfigurákat és magát a filmet a hozzájuk kapcsolódó történet tette rendkívül népszerűvé.