Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

BH 2015.7.186 A vádemelés időpontja az, amikor az ügyész a vádiratot a bírósághoz benyújtja. Ha az ügyésszel szemben a vádemelés időpontjában objektív kizárási ok áll fenn, az általa benyújtott vád - alaki legitimáció hiányában - nem törvényes [Be. 31. §].

[1] A törvényszék a megismételt eljárás során meghozott, 2013. február 11-én kelt ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki csalás bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 318. § (1) bek., (2) bek. II. fordulat c) pont és (7) bek. b) pont], 2 rendbeli felbujtóként elkövetett csalás bűntettének kísérletében [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (6) bek. a) pont], 3 rendbeli csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (2) bek. II. fordulat c) pont, (6) bek. b) pont], csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (2) bekezdés II. fordulat c) pont, (5) bek. b) pont], jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében (korábbi Btk. 288. §), sikkasztás bűntettében [korábbi Btk. 317. § (1) bek., (2) bek. II. fordulat c) pont, (5) bek. b) pont], társtettesként elkövetett csődbűntettben [korábbi Btk. 290. § (1) bek. c) és d) pont], valamint társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [korábbi Btk. 274. § (1) bek. c) pont]. Ezért az I. r. terheltet halmazati büntetésül 3 évi börtönbüntetésre, 3 évi közügyektől eltiltásra és 500 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

[2] A bíróság ugyanezen ítéletével a II. r. terheltet bűnsegédként elkövetett csalás bűntette [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (5) bek. a) pont], társtettesként elkövetett csődbűntett [korábbi Btk. 290. § (1) bek. c) és d) pont], valamint 2 rendbeli, egy esetben társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [korábbi Btk. 274. § (1) bek. c) pont] miatt - halmazati büntetésül - 250 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 250 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

[3] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla a 2014. február 26-án kihirdetett és ugyanaznap jogerőre emelkedett ítéletével az elsőfokú határozatot az I. r. terhelt vonatkozásában annyiban változtatta meg, hogy a terhére rótt cselekményeket csalás bűntettének [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (6) bek. b) pont], 2 rendbeli felbujtóként elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373. § (1) bek., (5) bek. a) pont], 3 rendbeli csalás bűntettének [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (5) bek. b) pont], csalás bűntettének [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (4) bek. b) pont], költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. § (1) bek. c) pont, (3) bek. a) pont], sikkasztás bűntettének [Btk. 372. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (4) bek. b) pont], társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntettének [Btk. 404. § (1) bek. c) pont, (2) bek. a) pont] és közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342. § (1) bek. c) pont] jelölte meg. Ugyanakkor az elsőfokú ítéletet - az I. r. terhelt tekintetében egyebekben, valamint a II. r. terhelt vonatkozásában - helyben­hagyta.

[4] A pertörténetből a következő adatokat szükséges kiemelni:

[5] az ügyben a városi ügyészség a 2003. június 4. napján kelt vádiratában emelt vádat. A vádirat 2003. július 1. napján érkezett a városi bírósághoz. A vádat az elsőfokú eljárás során a városi ügyészség két ízben, 2007. december 4. és 2008. január 14. napján írásban módosította.

[6] E vád alapján a városi bíróság a 2008. március 14-én kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet 2 rendbeli - felbujtóként, egy esetben folytatólagosan elkövetett - különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt - halmazati büntetésül - 3 év 6 hónapi börtönbüntetésre, 4 évi közügyektől eltiltásra és 1 000 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

[7] A II. r. terheltet bűnsegédként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette [korábbi Btk. 319. § (1) bek., (3) bek. c) pont], társtettesként elkövetett csődbűntett [korábbi Btk. 290. § (1) bek. c) és d) pont], valamint közokirat-hamisítás bűntette [korábbi Btk. 274. § (1) bek. c) pont] miatt - halmazati büntetésül - 300 napi tétel, napi tételenként 2000 forint, összesen 600 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

[8] Ezen ítéletet a megyei bíróság mint másodfokú bíróság a 2009. április 15. napján kelt végzésével mindkét terheltet érintően hatályon kívül helyezte, és az iratokat a megismételt eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei bíróságnak küldte meg.

[9] A megismételt eljárásban az ügyész a városi ügyészség vádiratát az eredeti tartalmával tartotta fenn, majd a vádat 2012. október 19. napján valamennyi vádpontot illetően írásban kiegészítette és módosította.

[10] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. és II. r. terheltek védője a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt okból terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

[11] Ennek indokai szerint a bíróságok törvényes vád hiányában jártak el az I. r. és II. r. terheltekkel szemben, és állapították meg büntetőjogi felelősségüket. A Be. 2. § (2) bekezdése értelmében ugyanis a vád törvényességének egyik alapvető kritériuma, hogy azt a vádemelésre jogosult terjessze elő.

[12] Jelen ügyben a városi ügyészség emelt vádat, azonban ezen ügyészi szerv - azaz értelemszerűen az ügyészség vezetője és valamennyi ügyésze - a vádemelés idején az eljárásból a törvény alapján kizárt volt.

[13] Az ügyben ugyanis a sértett kft. képviselőjeként eljárt ügyvéd testvére a vádemelés, majd az utána lefolytatott korábbi elsőfokú eljárás idején a B. Megyei Főügyészség vezetője volt.

[14] A Be. 31. § (1) bekezdés b) pontja szerint a büntetőeljárásban ügyészként nem járhat el - egyebek mellett - a sértett képviselőjének hozzátartozója.

[15] A Be. 31. § (4) bekezdése értelmében nem járhat el az ügyben - a Legfőbb Ügyészség kivételével - az az ügyészség, amelynek a vezetőjével vagy vezető-helyettesével szemben az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában szabályozott kizárási ok merült fel.

[16] A Be. 31. § (5) bekezdése szerint, amennyiben a hivatkozott kizárási ok a megyei főügyésszel vagy főügyész-helyettessel szemben merült fel, a megyei főügyészség területén lévő helyi ügyészség az ügyben nem járhat el.

[17] A Be. 32. § (4) bekezdése értelmében - a jelen esetben hivatkozott ok alapján - kizárt ügyész a feljelentést nem utasíthatja el, a nyomozást nem szüntetheti meg, kényszerintézkedést nem alkalmazhat, vádat nem emelhet és a vádat nem képviselheti.

[18] Az alapeljárásban az akkor másodfokon eljárt megyei bíróság meg is állapította a városi ügyészségnek - a korábbi elsőfokú eljárás időszakában - kizárt voltát, és e tényre figyelemmel helyezte hatályon kívül az azt megelőzően született elsőfokú ítéletet. Ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a vádirat keltének időpontjában a városi ügyészség kizártságát megalapozó Be. 31. § (5) bekezdése még nem volt hatályban, ezért a bírósági eljárás megismétlésével a törvénysértés kiküszöbölhető.

[19] Az indítvány ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a 4/2007. BKv számú kollégiumi vélemény szerint a vádemelés időpontjának a vádirat bírósághoz érkezésének időpontja tekintendő. A vádemelés feltételeinek pedig értelemszerűen a vádemelés időpontjában (jelen esetben tehát 2003. július 1. napján) kellett fennállnia, amikorra is a városi ügyészség kizárását megalapozó Be. 31. § (5) bekezdése már hatályba lépett.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!