BH 2015.7.186 A vádemelés időpontja az, amikor az ügyész a vádiratot a bírósághoz benyújtja. Ha az ügyésszel szemben a vádemelés időpontjában objektív kizárási ok áll fenn, az általa benyújtott vád - alaki legitimáció hiányában - nem törvényes [Be. 31. §].

[1] A törvényszék a megismételt eljárás során meghozott, 2013. február 11-én kelt ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki csalás bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 318. § (1) bek., (2) bek. II. fordulat c) pont és (7) bek. b) pont], 2 rendbeli felbujtóként elkövetett csalás bűntettének kísérletében [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (6) bek. a) pont], 3 rendbeli csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (2) bek. II. fordulat c) pont, (6) bek. b) pont], csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (2) bekezdés II. fordulat c) pont, (5) bek. b) pont], jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében (korábbi Btk. 288. §), sikkasztás bűntettében [korábbi Btk. 317. § (1) bek., (2) bek. II. fordulat c) pont, (5) bek. b) pont], társtettesként elkövetett csődbűntettben [korábbi Btk. 290. § (1) bek. c) és d) pont], valamint társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [korábbi Btk. 274. § (1) bek. c) pont]. Ezért az I. r. terheltet halmazati büntetésül 3 évi börtönbüntetésre, 3 évi közügyektől eltiltásra és 500 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

[2] A bíróság ugyanezen ítéletével a II. r. terheltet bűnsegédként elkövetett csalás bűntette [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (5) bek. a) pont], társtettesként elkövetett csődbűntett [korábbi Btk. 290. § (1) bek. c) és d) pont], valamint 2 rendbeli, egy esetben társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [korábbi Btk. 274. § (1) bek. c) pont] miatt - halmazati büntetésül - 250 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 250 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

[3] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla a 2014. február 26-án kihirdetett és ugyanaznap jogerőre emelkedett ítéletével az elsőfokú határozatot az I. r. terhelt vonatkozásában annyiban változtatta meg, hogy a terhére rótt cselekményeket csalás bűntettének [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (6) bek. b) pont], 2 rendbeli felbujtóként elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373. § (1) bek., (5) bek. a) pont], 3 rendbeli csalás bűntettének [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (5) bek. b) pont], csalás bűntettének [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (4) bek. b) pont], költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. § (1) bek. c) pont, (3) bek. a) pont], sikkasztás bűntettének [Btk. 372. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (4) bek. b) pont], társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntettének [Btk. 404. § (1) bek. c) pont, (2) bek. a) pont] és közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342. § (1) bek. c) pont] jelölte meg. Ugyanakkor az elsőfokú ítéletet - az I. r. terhelt tekintetében egyebekben, valamint a II. r. terhelt vonatkozásában - helyben­hagyta.

[4] A pertörténetből a következő adatokat szükséges kiemelni:

[5] az ügyben a városi ügyészség a 2003. június 4. napján kelt vádiratában emelt vádat. A vádirat 2003. július 1. napján érkezett a városi bírósághoz. A vádat az elsőfokú eljárás során a városi ügyészség két ízben, 2007. december 4. és 2008. január 14. napján írásban módosította.

[6] E vád alapján a városi bíróság a 2008. március 14-én kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet 2 rendbeli - felbujtóként, egy esetben folytatólagosan elkövetett - különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt - halmazati büntetésül - 3 év 6 hónapi börtönbüntetésre, 4 évi közügyektől eltiltásra és 1 000 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

[7] A II. r. terheltet bűnsegédként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette [korábbi Btk. 319. § (1) bek., (3) bek. c) pont], társtettesként elkövetett csődbűntett [korábbi Btk. 290. § (1) bek. c) és d) pont], valamint közokirat-hamisítás bűntette [korábbi Btk. 274. § (1) bek. c) pont] miatt - halmazati büntetésül - 300 napi tétel, napi tételenként 2000 forint, összesen 600 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

[8] Ezen ítéletet a megyei bíróság mint másodfokú bíróság a 2009. április 15. napján kelt végzésével mindkét terheltet érintően hatályon kívül helyezte, és az iratokat a megismételt eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei bíróságnak küldte meg.

[9] A megismételt eljárásban az ügyész a városi ügyészség vádiratát az eredeti tartalmával tartotta fenn, majd a vádat 2012. október 19. napján valamennyi vádpontot illetően írásban kiegészítette és módosította.

[10] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. és II. r. terheltek védője a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt okból terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

[11] Ennek indokai szerint a bíróságok törvényes vád hiányában jártak el az I. r. és II. r. terheltekkel szemben, és állapították meg büntetőjogi felelősségüket. A Be. 2. § (2) bekezdése értelmében ugyanis a vád törvényességének egyik alapvető kritériuma, hogy azt a vádemelésre jogosult terjessze elő.

[12] Jelen ügyben a városi ügyészség emelt vádat, azonban ezen ügyészi szerv - azaz értelemszerűen az ügyészség vezetője és valamennyi ügyésze - a vádemelés idején az eljárásból a törvény alapján kizárt volt.

[13] Az ügyben ugyanis a sértett kft. képviselőjeként eljárt ügyvéd testvére a vádemelés, majd az utána lefolytatott korábbi elsőfokú eljárás idején a B. Megyei Főügyészség vezetője volt.

[14] A Be. 31. § (1) bekezdés b) pontja szerint a büntetőeljárásban ügyészként nem járhat el - egyebek mellett - a sértett képviselőjének hozzátartozója.

[15] A Be. 31. § (4) bekezdése értelmében nem járhat el az ügyben - a Legfőbb Ügyészség kivételével - az az ügyészség, amelynek a vezetőjével vagy vezető-helyettesével szemben az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában szabályozott kizárási ok merült fel.

[16] A Be. 31. § (5) bekezdése szerint, amennyiben a hivatkozott kizárási ok a megyei főügyésszel vagy főügyész-helyettessel szemben merült fel, a megyei főügyészség területén lévő helyi ügyészség az ügyben nem járhat el.

[17] A Be. 32. § (4) bekezdése értelmében - a jelen esetben hivatkozott ok alapján - kizárt ügyész a feljelentést nem utasíthatja el, a nyomozást nem szüntetheti meg, kényszerintézkedést nem alkalmazhat, vádat nem emelhet és a vádat nem képviselheti.

[18] Az alapeljárásban az akkor másodfokon eljárt megyei bíróság meg is állapította a városi ügyészségnek - a korábbi elsőfokú eljárás időszakában - kizárt voltát, és e tényre figyelemmel helyezte hatályon kívül az azt megelőzően született elsőfokú ítéletet. Ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a vádirat keltének időpontjában a városi ügyészség kizártságát megalapozó Be. 31. § (5) bekezdése még nem volt hatályban, ezért a bírósági eljárás megismétlésével a törvénysértés kiküszöbölhető.

[19] Az indítvány ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a 4/2007. BKv számú kollégiumi vélemény szerint a vádemelés időpontjának a vádirat bírósághoz érkezésének időpontja tekintendő. A vádemelés feltételeinek pedig értelemszerűen a vádemelés időpontjában (jelen esetben tehát 2003. július 1. napján) kellett fennállnia, amikorra is a városi ügyészség kizárását megalapozó Be. 31. § (5) bekezdése már hatályba lépett.