BH 2016.5.110 A vádnak az azt tartalmazó irat (a vádirat) bírósághoz történő benyújtásakor, vagyis a vádemelés napján kell megfelelnie a törvényi rendelkezéseknek. Ezért nem törvényes a vád, ha azt - a vádemelés napján hatályba lépett eljárásjogi szabály szerint - kizárt ügyész terjesztette elő [Be. 2. § (2) bek., 31. § (4) és (5) bek.].

Pertörténet:

Miskolci Törvényszék B.955/2009/228., Debreceni Ítélőtábla Bf.751/2013/34., Kúria Bfv.1020/2014. (BH 2015.7.186), Kúria Bfv.889/2015/4. (*BH 2016.5.110*)

***********

[1] A törvényszék a megismételt eljárás során meghozott, 2013. február 11-én kelt ítéletével a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 318. § (1) bek., (6) bek. a) pont] és társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [korábbi Btk. 274. § (1) bek. c) pont]. Ezért a III. r. terheltet halmazati büntetésül 8 hónapi börtönbüntetésre és 100 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, és a terheltet előzetes mentesítésben részesítette.

[2] A IV. r. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (6) bek. a) pont] és társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [korábbi Btk. 274. § (1) bek. c) pont]. Ezért a IV. r. terheltet halmazati büntetésül 1 év 10 hónapi börtönbüntetésre és 300 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, és a terheltet előzetes mentesítésben részesítette.

[3] Az V. r. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (6) bek. a) pont]. Ezért az V. r. terheltet halmazati büntetésül 1 év 2 hónapi börtönbüntetésre és 80 napi tétel, napi tételenként 2500 forint, összesen 200 000 forint pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, és a terheltet előzetes mentesítésben részesítette.

[4] A VI. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (6) bek. a) pont] és társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [korábbi Btk. 274. § (1) bek. c) pont]. Ezért a VI. r. terheltet halmazati büntetésül 1 évi börtönbüntetésre és 80 napi tétel, napi tételenként 2500 forint, összesen 200 000 forint pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, és a terheltet előzetes mentesítésben részesítette.

[5] A VII. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (6) bek. a) pont] és társtettesként elkövetett csődbűntettben [korábbi Btk. 290. § (1) bek. c) és d) pont]. Ezért a VII. r. terheltet halmazati büntetésül 1 évi börtönbüntetésre és 100 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, és a terheltet előzetes mentesítésben részesítette.

[6] A VIII. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (6) bek. a) pont] és társtettesként elkövetett csődbűntettben [korábbi Btk. 290. § (1) bek. c) és d) pont]. Ezért a VIII. r. terheltet halmazati büntetésül 1 évi börtönbüntetésre és 100 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, és a terheltet előzetes mentesítésben részesítette.

[7] A IX. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csődbűntettben [korábbi Btk. 290. § (1) bek. c) és d) pont]. Ezért a IX. r. terheltet 80 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 80 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

[8] Ugyanakkor a III. r. terheltet az ellene csődbűntett [korábbi Btk. 290. § (1) bek. c) és d) pont] miatt emelt vád alól felmentette. E rendelkezés - azt támadó fellebbezés hiányában - első fokon jogerőre emelkedett.

[9] A III., IV., V. és VI. r. terheltek tekintetében kétirányú, a VII. r. terhelt esetében terhelti és védői, a VIII. és IX. r. terheltek vonatkozásában terhelti fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla a 2014. február 26-án kihirdetett és ugyanaznap jogerőre emelkedett ítéletével az elsőfokú határozatot a III. r. terhelt vonatkozásában annyiban változtatta meg, hogy a terhére rótt cselekmények jogszabályi helyét társtettesként elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373. § (1) bek., (5) bek. a) pont] és közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342. § (1) bek. c) pont] jelölte meg, valamint börtönbüntetésének tartamát 1 évre súlyosította, és előzetes mentesítését mellőzte. Ugyanakkor az elsőfokú ítéletet - a III. r. terhelt tekintetében egyebekben, valamint a IV., az V., a VI., a VII., a VIII. és a IX. r. terhelt vonatkozásában - helybenhagyta.

[10] A pertörténetből a következő adatokat szükséges kiemelni:

[11] Az ügyben a városi ügyészség a 2003. június 4. napján kelt vádiratában emelt vádat. A vádirat 2003. július 1. napján érkezett a városi bírósághoz. A vádat az elsőfokú eljárás során a városi ügyészség két ízben, 2007. december 4. és 2008. január 14. napján írásban módosította.

[12] A megismételt eljárásban az ügyész a városi ügyészség vádiratát valamennyi terhelttel szemben, az eredeti tartalmával tartotta fenn, majd a vádat 2012. október 19. napján valamennyi vádpontot illetően írásban kiegészítette és módosította.

[13] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a IV. r., az V. r., a VI. r. és a VII. r. terhelt védője és a VIII. r. terhelt védője, valamint a Legfőbb Ügyészség a III. r. és a IX. r. terhelt javára a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt okból terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

[14] A IV. r., az V. r., a VI. r. és a VII. r. terheltek védője által előterjesztett indítvány utalt a Kúria Bfv. III. 1.020/2014/12. számú végzésére, amely az I. és II. r. terheltek vonatkozásában a törvényes vád hiányára hivatkozással helyezte hatályon kívül az ügyben hozott jogerős ítéletet és szüntette meg az eljárást. Álláspontja szerint az e határozatban foglaltak a védenceire is irányadóak, mivel a törvényes vád hiánya egységesen érinti a vádiratban szereplő valamennyi terheltet.

[15] Ugyanakkor röviden érdemben is kifejtette: a Be. 2. § (2) bekezdése értelmében a vád törvényességének egyik alapvető kritériuma, hogy azt a vádemelésre jogosult terjessze elő.

[16] Jelen ügyben a városi ügyészség emelt vádat, de ezen ügyészi szerv - azaz értelemszerűen az ügyészség vezetője és valamennyi ügyésze - a vádirat keltekor ugyan még nem, azonban a vádemelés idején már a törvény alapján kizárt volt az eljárásból.

[17] Az ügyben ugyanis a sértett képviselőjeként eljáró ügyvéd testvére a vádirat benyújtásakor a megyei főügyészség vezetője volt.

[18] A kizárási okot az alapeljárás során másodfokon eljárt megyei bíróság is észlelte. Álláspontja szerint azonban csupán a vádképviselet, nem pedig a vádemelés volt törvénysértő, mert a vádirat elkészítésének és aláírásának idején (2003. június 4.) a hivatkozott kizárási ok még nem állt fenn. Ezért az eljárási szabálysértést orvosolhatónak tartotta a városi bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésével és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasításával.