BH 1993.5.297 I. A kézirat elfogadásának minősül, ha a kiadó az átvételtől számított négy hónapon belül nem igényel kijavítást [1/1970. (III. 20.) MM r. 6. § (1) bek.].

II. Példányszámtól függő, illetőleg határozott összegű díjazásra vonatkozó szerződési nyilatkozat értelmezésének szempontjai [1969. évi III. tv. (Szjt.) 3. §, 12. § (4) bek., 17. § (1) bek., Ptk. 207. § (1) bek., 1/1970. (III. 20.) MM r. 12. § (4) bek.].

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest a felperes részére 17 200 forint szerzői díj megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a felperes az 1990. március 5-én írásba foglalt kiadói szerződést teljesítette, és miután a könyvkiadó alperes anélkül állt el a szerződéstől, hogy a felperessel szemben a mű kijavítására vonatkozó igényét érvényesítette volna, köteles a szerzőt megillető teljes díjat kártérítésként megfizetni. A szerzői díj összegéről a szerződés alapján rendelkezett, megállapítva, hogy a felek példányszámtól függő díjazásban - a mű bruttó eladási árának 3%-ában - állapodtak meg, ezért az 1/1970. (III. 20.) MM rendelet mellékletében foglaltak szerint 5 000 db alappéldányszám figyelembevételével és 248 Ft/db tervezett eladási ár alapján 37 200 forint szerzői díjat állapított meg, melybe beszámította az alperes által kifizetett 20 000 forint előleget, és az alperest a különbözet megfizetésére kötelezte.

Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében az alperes, a marasztalási összeg felemelése érdekében pedig a felperes fellebbezett.

Az alperes álláspontja szerint a szerződés alapján elkészített műfordítás a kontrollszerkesztő véleménye alapján hibás volt, ezért a felperes nem jogosult a már kifizetett díjelőlegen túl további díjazásra. Az alperes azzal is érvelt, hogy a szerződés hatályának megszűntét ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a könyvterjesztői igények a mű 30 000 példányban való kinyomtatását indokolják-e. Miután a felmérés ezt nem igazolta, ezért a szerződéstől jogosult volt további díjfizetés nélkül elállni.

A felperes a fellebbezést arra alapította, hogy a szerződésben kikötött szerzői díj nem a mű példányszámától függően került meghatározásra, hanem kifejezetten 30 000 példány pontosan meg nem határozott eladási árának 3%-a volt a kikötött díj. A perben tisztázott volt, hogy az alperes az eladási árat 240-248 forintra tervezte, ezért ennek figyelembevételével őt 216 000-223 000 forint szerzői díj illette meg. E felvett díjelőleg beszámításával a marasztalási összeg ennek megfelelő felemelését kérte.

A fellebbezések az alábbi okok miatt alaptalanok.