BH 2001.2.93 Ha az átvételi elismervény elnevezésű okiratból nem tűnik ki a feleknek a tulajdonjog átruházására irányuló egyező akaratnyilvánítása, az a tulajdonjog bejegyzése alapjául nem szolgálhat [1972. évi 31. tvr. 15. § (1) bek., 17 § (1)-(2) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 76. § (1) bek.].

A 2298/2. hrsz.-ú lakóház, udvar megnevezésű ingatlan 1/2-1/2 tulajdoni arányban B. László és B. Lászlóné tulajdonában állt. B. László tulajdoni illetőségét a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár javára bejegyzett végrehajtási joga terhelte.

B. László és B. Lászlóné 1976. szeptember 20-án egy "átvételi elismervény" megnevezésű okiratot írt alá, amely szerint a 2298/2. hrsz.-ú ingatlan megvásárlásához 1 000 000 Ft-ot a vételár teljes kiegészítéséig - ami 6 000 000 Ft - átvettek. A vételár teljes kifizetése 1996. szeptember 28.

A felperes az APEH megyei igazgatósága csődeljárási és végrehajtási osztálya által 1996. október 1-jén tartott ingatlanárverésen a végrehajtási joggal érintett ingatlanrész tulajdonjogát megszerezte.

A felperes az elsőfokú földhivataltól tulajdonjoga bejegyzését kérte. Az elsőfokú közigazgatási szerv hiánypótlást rendelt el, amelynek keretében az APEH végrehajtási osztálya közölte, hogy az árverési jegyzőkönyv szerint a felperes részére csak B. László 1/2-es tulajdoni hányadát értékesítették.

Ezt követően a felperes kérte, hogy az "átvételi elismervény" elnevezésű okirat alapján tulajdonjoga B. Lászlóné tulajdoni hányadára adásvétel jogcímén kerüljön bejegyzésre.

Az elsőfokú földhivatal határozatában a felperes tulajdonjogát a perbeli ingatlan 1/2 tulajdoni hányadára árverési vétel jogcímén bejegyezte, míg a B. Lászlóné 1/2 tulajdoni hányadára vonatkozó tulajdonjog-bejegyzési kérelmet elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolásában megállapította, hogy a felperes által becsatolt átvételi elismervény nem adásvételi szerződés, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem alkalmas.

A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását, illetve hatályon kívül helyezését kérte.

Az elsőfokú bíróság 1997. október 31-én kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az APEH csak B. László tulajdoni hányadát árverezhette, ezért a felperes B. Lászlóné tulajdoni hányadát ezúton nem szerezhette meg.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes által csatolt átvételi elismervény nem felel meg az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Inytvr.) 15. §-ában, valamint az annak végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 76. §-ában foglalt feltételeknek.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az alperes határozatát az elsőfokú földhivatal határozatára kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes árverés jogcímén valóban csupán B. László 1/2 tulajdoni illetőségét szerezhette meg, az adásvételi jogcímre alapított tulajdonjog-bejegyzési kérelem vonatkozásában azonban az alperes elutasító rendelkezése jogszabálysértő, mert a határozat indokolásából nem állapítható meg, hogy az "átvételi elismervény" elnevezésű okiratnak milyen hiányosságai vannak, illetve azok pótolhatóak-e.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadta, hogy álláspontja szerint a felperes által benyújtott átvételi elismervény olyan pótolhatatlan hiányosságokkal rendelkezik, amelyek hiánypótlással nem, csak új okirat készítésével pótolhatóak, ezért nyilvánvalóan érvénytelen. Hangsúlyozta, hogy B. László 1996. szeptember 20-án - az átvételi elismervény aláírásának napján - tulajdoni hányadáról nem rendelkezhetett, mert arra végrehajtási jog volt bejegyezve. Nem tűnik ki az okiratból, hogy az 1 000 000 Ft-os vételárelőlegből a vevők milyen arányban részesültek, nem tisztázott, hogy a vételár az ingatlan egészére vagy egy részére vonatkozik, illetve nem tartalmaz az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánítást.