32002R2321[1]

Az európai parlament és a tanács 2321/2002/EK Rendelete (2002. december 16.) az Európai Közösség hatodik keretprogramjának (2002-2006) végrehajtása tekintetében a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályokról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2321/2002/EK RENDELETE

(2002. december 16.)

az Európai Közösség hatodik keretprogramjának (2002-2006) végrehajtása tekintetében a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályokról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 167. cikkére és 172. cikke második bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[3],

mivel:

(1) Az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozásához és az innovációhoz hozzájáruló kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységére vonatkozó hatodik keretprogramjáról (2002-2006) ("hatodik keretprogram") szóló, 1513/2002/EK[4] európai parlamenti és tanácsi határozat fogadta el. Az említett határozat III. mellékletében szereplő, a Közösség pénzügyi részvételére vonatkozó szabályokat egyéb rendelkezésekkel kell kiegészíteni.

(2) Az említett rendelkezéseknek egy koherens és átlátható keretrendszerbe kell illeszkedniük, amely a lehető leghatékonyabb végrehajtás biztosítása érdekében teljes egészében számításba veszi a hatodik keretprogram III. mellékletében meghatározott eszközök célkitűzéseit és jellemzőit, figyelembe véve azt, hogy a résztvevők hozzáférését egyszerűsített eljárások révén kell megkönnyíteni. Ez különösen a kis- és középvállalkozásokra (KKV-k) érvényes, tekintettel a vállalkozási csoportok részvételére.

(3) A vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételére vonatkozó szabályoknak figyelembe kell venniük a kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek természetét, ideértve a demonstrációs tevékenységeket is. Azonkívül különbözhetnek attól függően, hogy a résztvevő székhelye egy tagállamban, egy társult államban - akár jelölt, akár nem - vagy egy harmadik országban van-e, továbbá annak jogi formájától, nevezetesen hogy egy nemzeti szervezetről, egy európai érdekeltségekkel rendelkező vagy nem rendelkező nemzetközi szervezetről, egy KKV-ról, egy Európai Gazdasági Érdekcsoportról vagy egy résztvevők által alapított társulásról van-e szó.

(4) A hatodik keretprogramnak megfelelően a harmadik országokból származó jogi személyek részvételét lehetővé kell tenni a nemzetközi együttműködés célkitűzéseivel, különösen pedig a Szerződés 164. és 170. cikkében meghatározottakkal összhangban.

(5) Azok a nemzetközi szervezetek, amelyek az európai kutatás területén az együttműködés fejlesztésén munkálkodnak, és amelyek résztvevői főleg tagállamok vagy társult államok, hozzájárulnak az európai kutatási térség megalakításához. Ezért a hatodik keretprogramban való részvételüket ösztönözni kell.

(6) A Közös Kutatóközpont ugyanazon az alapon vesz részt a közvetett kutatásokra és technológiafejlesztésre vonatkozó intézkedésekben, mint a tagállami illetőségű jogi személyek.

(7) A hatodik keretprogramba tartozó tevékenységeknek meg kell felelniük a Közösség pénzügyi érdekeinek, és védeniük kell ezeket az érdekeket. A Bizottságnak a keretprogram és annak egyedi programjai végrehajtására irányuló feladata az azokkal összefüggő pénzügyi szempontokra is kiterjed.

(8) A kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályoknak elő kell segíteniük a szellemi tulajdon védelmét és ezen eredmények felhasználását és terjesztését. Biztosítaniuk kell, hogy a résztvevők kölcsönösen hozzáférhessenek a már meglévő know-how-hoz és a kutatási munkából származó ismeretekhez a kutatási munka végrehajtásához vagy az abból eredő ismeretek felhasználásához szükséges mértékben. Ugyanakkor biztosítaniuk kell a résztvevők szellemi tulajdonának védelmét. Figyelembe kell venniük az integrált projektek és a kiválósági hálózatok jellemzőit is, különösen a résztvevők számára biztosított magas szintű rugalmassággal, illetve annak lehetővé tételével, hogy egymás között egyezhessenek meg az együttműködésre és a megszerzett ismeretek kiaknázására vonatkozó legmegfelelőbb intézkedésekről. Ezen intézkedések egy konzorciummegállapodás részét képezhetik.

(9) A hatodik keretprogramba tartozó tevékenységeket az etikai elveknek megfelelően kell végezni, ideértve az Európai Unió alapjogi chartájában megfogalmazottakat, és törekedni kell mind a nők szerepének növelésére a kutatásban, mind pedig a társadalom felé közvetített információk és a társadalommal folytatott párbeszéd javítására, valamint a Közösség legkülső régiói részvételének elősegítésére.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételére, valamint az Európai Unió hatodik keretprogramja keretében végzett kutatások eredményeinek a terjesztésére vonatkozó szabályokat az Európai Kutatási Térség megteremtéséhez és az innovációhoz hozzájáruló kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységek tekintetében az Európai Közösség hatodik keretprogramjában (2002-2006) (a továbbiakban: a hatodik keretprogram), kivéve azokat a KTF-tevékenységeket, amelyeket közös vállalkozások vagy más, a Szerződés 171. cikke alapján létrehozott szervezetek végeznek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "KTF-tevékenység": a hatodik keretprogram I. és III. mellékletében meghatározott kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek egyike, ideértve a demonstrációs tevékenységeket is;

2. "közvetlen tevékenység": olyan KTF-tevékenység, amelyet a Közös Kutatóközpont (a továbbiakban: KKK) a számára a hatodik keretprogram alapján kijelölt feladatok végrehajtása keretén belül végez;

3. "közvetett tevékenység": olyan KTF-tevékenység, amelyet egy vagy több résztvevő a hatodik keretprogram valamely eszköze által végez;

4. "eszközök": a hatodik keretprogram III. mellékletében meghatározott közvetett közösségi intervenció mechanizmusai, a Szerződés 169. cikke szerinti közösségi pénzügyi részvétel kivételével;

5. "szerződés": a Közösség és a résztvevők között létrejött, közvetett tevékenység végzésére vonatkozó támogatási megállapodás, amely egyrészről a Közösség és a résztvevők közötti jogokat és kötelezettségeket állapítja meg, másrészről a résztvevők közötti jogokat és kötelezettségeket az adott közvetett tevékenységben;

6. "konzorciummegállapodás": olyan megállapodás, amelyet egy közvetett tevékenység résztvevői kötnek egymással annak végrehajtása érdekében. Az ilyen megállapodás nem érinti a résztvevőknek az e rendeletből vagy a szerződésből a Közösséggel, illetve egymással szemben fennálló kötelezettségeit;

7. "résztvevő": közvetett tevékenységhez hozzájáruló jogi személy, amely e rendelet vagy a szerződés alapján a Közösség vonatkozásában jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik;

8. "jogi személy": olyan természetes személy vagy az alapítás helye szerinti nemzeti jog, közösségi jog vagy nemzetközi jog alapján alapított jogi személy, aki vagy amely jogalany és saját nevében bármilyen jogokat és bármilyen kötelezettségeket szerezhet;

9. "konzorcium": ugyanannak a közvetett tevékenységnek valamennyi résztvevője;

10. "koordinátor": az ugyanabban a közvetett tevékenységben résztvevők által kinevezett olyan résztvevő, akit a Közösség elfogadott, és akit az e rendeletből és a szerződésből származó további meghatározott kötelezettségek terhelnek;

11. "nemzetközi szervezet": államok társulásából létrejövő bármilyen jogi személy, kivéve a Közösséget, amelyet egy szerződés vagy hasonló jogi aktus alapján hoztak létre, és amely közös intézményekkel, valamint a tagállamokétól eltérő nemzetközi jogi személyiséggel rendelkezik;

12. "nemzetközi európai érdekszervezet": olyan nemzetközi szervezet, amelynek tagjai többségét az Európai Közösség tagállamai vagy társult államai alkotják, és amelynek elsődleges célja az európai tudományos és technológiai együttműködés elősegítése;

13. "társult tagjelölt ország": a Közösség által az Európai Unióhoz való csatlakozásra jelöltként elismert társult állam;

14. "társult állam": olyan állam, amely résztvevője egy, a Közösséggel kötött nemzetközi megállapodásnak, amelynek értelmében, vagy amely alapján pénzügyileg hozzájárul a hatodik keretprogram egészéhez vagy egy részéhez;

15. "harmadik ország": olyan ország, amely nem tagállam és nem társult állam;

16. "Európai Gazdasági Egyesülés (EGE)" bármely olyan jogi személy, amelyet a 2137/85/EGK[5] tanácsi rendelettel összhangban alapítottak;

17. "kis- és középvállalkozások" (a továbbiakban: KKV-k): olyan vállalkozások, amelyek a 96/280/EK[6] bizottsági ajánlásban meghatározott feltételeknek megfelelnek;

18. "vállalkozási csoport": olyan jogi személy, amelyet főként KKV-k alkotnak, és amely azok érdekeit képviseli;

19. "költségvetés": olyan pénzügyi terv, amely egy közvetett tevékenység végrehajtásához szükséges összes forrást és kiadást állapítja meg;

20. "szabálytalanság": a közösségi jog rendelkezéseinek megsértése vagy egy szerződéses kötelezettség megszegése, amely egy jogi személy tevékenységéből vagy mulasztásából ered, és amelynek káros hatása van vagy lehet az Európai Unió általános költségvetésére vagy az Európai Unió által kezelt költségvetésekre a nem igazolt kiadások által;

21. "már meglévő know-how": olyan információk, amelyeket a résztvevők a szerződés megkötése előtt már birtokolnak, vagy azzal egyidejűleg szereznek, továbbá az ilyen információkra vonatkozó szerzői jogok vagy az ilyen információhoz kapcsolódó szabadalmi oltalom, formatervezési mintaoltalom, növényfajta-oltalmi jogok, kiegészítő védelmi igazolások vagy hasonló formájú védelmi eszközök igénylését vagy azok kibocsátását követően keletkezett jogok;

22. "ismeretek": közvetlen és közvetett tevékenységből származó eredmények, ideértve az információkat is, függetlenül attól, hogy védelem alá helyezhető-e vagy sem, valamint az ilyen eredményre vonatkozó szerzői jogok vagy az ilyen eredményhez kapcsolódó szabadalmi oltalom, formatervezési mintaoltalom, növényfajta-oltalmi jogok, kiegészítő védelmi igazolások vagy hasonló formájú védelmi eszközök igénylése vagy azok kibocsátását követően keletkezett jogok;

23. "terjesztés": az ismeretek bármilyen megfelelő eszközzel történő közreadása, kivéve az ismeretek védelmére szolgáló alaki követelményeken alapuló közzétételt;

24. "felhasználás": az ismeretek közvetlen vagy közvetett hasznosítása a kutatási tevékenységekben, egy termék vagy folyamat kifejlesztése, megalkotása és kereskedelmi forgalomba hozatala, vagy pedig egy szolgáltatás kialakítása és elvégzése során;

25. "munkaprogram": a Bizottság által egy meghatározott program végrehajtása érdekében összeállított terv;

26. "közös munkaprogram": a résztvevők által végzett olyan tevékenységek, amelyek szükségesek a kiválósági hálózat megvalósításához;

27. "hozzáférési jogok": az ismeretek vagy a már meglévő know-how használatára vonatkozó felhatalmazások és jogok;

28. "jogos érdek": egy résztvevő bármilyen jellegű - különösen kereskedelmi - érdeke, amelyet az e rendeltben meghatározott esetekben érvényesíthet; e célból a résztvevőnek bizonyítania kell, hogy adott esetben az érdekének figyelmen kívül hagyása számára aránytalanul nagy kárt okozna;

29. "végrehajtási terv": egy integrált projekt résztvevőinek összes tevékenysége;

30. "ipari államok": azokat a harmadik országokat jelentik, amelyek tagjai a G7 országoknak;

31. a "köztestület" megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó állami szerv vagy a magánjog által szabályozott, közfeladattal megbízott jogi személy.

3. cikk

Függetlenség

(1) E rendelet alkalmazásában két jogi személy független egymástól, amennyiben közöttük nincs ellenőrzési kapcsolat. Ellenőrzési kapcsolat akkor áll fenn, amikor az egyik jogi személy közvetlenül vagy közvetve ellenőrzést gyakorol a másik felett, vagy pedig az egyik jogi személy ugyanazon közvetlen vagy közvetett ellenőrzés alatt áll, mint a másik. Az ellenőrzés különösen a következőkből eredhet:

a) egy jogi személy esetében a kibocsátott részvények névértéke több mint 50 %-nak vagy a részvényesek vagy az említett jogi személy társulásai többségi szavazati jogának közvetlen vagy közvetett birtoklása;

b) egy jogi személy esetében a döntéshozatali jogkörök közvetlen vagy közvetett birtoklása jogilag vagy ténylegesen.

(2) Egy jogi személy esetében a kibocsátott részvények névértéke több mint 50 %-nak vagy pedig a részvényesek vagy az említett jogi személy társulásai többségi szavazati jogának állami befektető cégek, intézményi befektetők vagy kockázatitőke-társaságok és -alapok általi közvetlen vagy közvetett birtoklása önmagában véve nem jelent ellenőrzési kapcsolatot.

(3) A jogi személyeknek ugyanazon köztestület által gyakorolt tulajdonjoga vagy felügyelete önmagában véve nem eredményez közöttük ellenőrzési kapcsolat kialakulását.

II. FEJEZET

KÖZVETETT TEVÉKENYSÉGEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL

4. cikk

Általános elvek

(1) Bármilyen jogi személy, amely részt vesz egy közvetett tevékenységben, a 6. és 7. cikk figyelembevételével közösségi pénzügyi hozzájárulásban részesülhet.

(2) A társult államokban alapított jogi személyek az 5. cikk figyelembevételével a tagállamokban alapított jogi személyekkel megegyezően vehetnek részt a közvetett tevékenységekben, és az azokéval megegyező jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

(3) A KKK a tagállamokban alapított jogi személyekkel megegyezően vehet részt a közvetett tevékenységekben, és az azokéval megegyező jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

(4) Bármilyen nemzetközi európai érdekszervezet az alapító okirata szerint a valamely tagállamban alapított jogi személyekkel megegyezően vehet részt a közvetett tevékenységekben, és az azokéval megegyező jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

(5) A munkaprogramok meghatározhatják és korlátozhatják a jogi személyek részvételét a közvetett tevékenységekben tevékenységi körük és típusuk alapján, az alkalmazott eszközök szerint, továbbá a hatodik keretprogram különös célkitűzéseinek figyelembevétele érdekében.

5. cikk

A résztvevők legkisebb száma és székhelye

(1) A KTF-tevékenység eszközeinek jellege és célkitűzései figyelembevételével a munkaprogramoknak minden egyes közvetett tevékenységre vonatkozóan meg kell határozniuk a résztvevők legkisebb szükséges számát és székhelyét.

(2) A (3) bekezdés figyelembevételével a résztvevőknek a munkaprogramban megállapított legkisebb száma nem lehet kevesebb, mint három független jogi személy, amelyeket olyan három különböző tagállamban vagy társult államban alapítottak, amelyek közül legalább kettőnek tagállamnak vagy társult tagjelölt országnak kell lennie.

(3) Egyetlen jogi személy is végrehajthat egyedi támogató tevékenységeket, valamint az emberi erőforrásokat és a mobilitást elősegítő tevékenységeket, a kutatási képzési hálózatokat kivéve.

(4) Egy EGE vagy egy tagállamban vagy társult államban annak hazai joga szerint alapított bármely, az e rendelet feltételeit teljesítő, független jogi személyekből álló jogi személy egyedüli résztvevője is lehet egy közvetett tevékenységnek, feltéve hogy összetétele megfelel az (1) és (2) bekezdés rendelkezései szerint meghatározott feltételeknek.

6. cikk

Harmadik országok jogi személyeinek részvétele

(1) Az 5. cikkel összhangban meghatározott legkisebb résztvevőszámon felül harmadik országokban alapított bármilyen jogi személy is részt vehet azokban a KTF-tevékenységekben, amelyeket a hatodik keretprogram "Közösségi kutatási tevékenységek összefogása és integrálása" cím alatt jelöl meg. A részvételre vonatkozó részletes rendelkezéseket a vonatkozó munkaprogramban lehet meghatározni. Az ipari államokból származó résztvevők bevonása viszonossági alapon kötött megállapodások - pl. tudományos és technológiai megállapodások - függvénye lehet.

A hatodik keretprogram "Közösségi kutatási tevékenységek összefogása és integrálása" címe alatt meghatározott különös nemzetközi együttműködési tevékenységek által megcélzott harmadik országokban alapított bármely jogi személy, a hatodik keretprogram II. mellékletében megállapított költségvetés keretein belül, a Szerződés 164. cikkének b) pontjában említett tevékenységre tekintettel közösségi pénzügyi hozzájárulásban részesülhet.

Azok a - második albekezdésben említetteken kívüli - harmadik országokban alapított jogi személyek, akik az első albekezdésben említett KTF-tevékenységekben vesznek részt, közösségi pénzügyi hozzájárulásban részesülhetnek, amennyiben egy KTF-tevékenység keretein belül arról rendelkeznek, vagy amennyiben ez elengedhetetlen a közvetett tevékenység elvégzéséhez.

(2) Azok a harmadik országban alapított jogi személyek, amelyek a Közösséggel tudományos és technológiai együttműködési megállapodást kötöttek, az ilyen megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően az 5. cikkel összhangban meghatározott legkisebb résztvevőszámon felül részt vehetnek az (1) bekezdésben említetteken kívüli KTF-tevékenységekben.

Abban az esetben részesülhetnek közösségi pénzügyi hozzájárulásban, amennyiben egy KTF-tevékenység keretén belül arról rendelkeznek, vagy amennyiben ez elengedhetetlen a közvetett tevékenység elvégzéséhez.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon kívüli harmadik országokban alapított bármely jogi személy az 5. cikkel összhangban meghatározott legkisebb résztvevőszámon felül részt vehet az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli KTF-tevékenységekben, amennyiben az ilyen részvételről egy KTF-tevékenység keretén belül rendelkeznek, vagy amennyiben ez elengedhetetlen a közvetett tevékenység elvégzéséhez.

Abban az esetben részesülhet közösségi pénzügyi hozzájárulásban, amennyiben egy KTF-tevékenység keretén belül arról rendelkeznek, vagy amennyiben ez elengedhetetlen a közvetett tevékenység elvégzéséhez.

7. cikk

Nemzetközi szervezetek részvétele

A nemzetközi európai egyesülések kivételével bármely nemzetközi szervezet részt vehet a 6. cikk (1) bekezdésében említett KTF-tevékenységekben, az első és harmadik albekezdésekben meghatározott feltételekkel, továbbá más KTF-tevékenységekben, az említett cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

8. cikk

A szakértelemre és erőforrásokra vonatkozó feltételek

(1) A résztvevőknek rendelkezniük kell a közvetett tevékenység végrehajtásához szükséges ismeretekkel és szakértelemmel.

(2) Javaslataik benyújtásakor a résztvevőknek rendelkezniük kell legalább a közvetett tevékenység végrehajtásához szükséges potenciális erőforrásokkal, és meg kell tudniuk határozni a harmadik személyek - ideértve a hatóságokat is - által juttatott alapok forrását.

A munka előrehaladtával a közvetett tevékenység végrehajtásához szükséges forrásoknak megfelelő időben a résztvevők rendelkezésére kell állnia.

A közvetett tevékenység végrehajtásához szükséges források alatt az emberi erőforrásokat, infrastruktúrát, pénzügyi forrásokat, szükség szerint az immateriális javakat, valamint más, korábbi kötelezettségvállalások alapján harmadik személyek által juttatott forrásokat kell érteni.

9. cikk

Közvetett tevékenységekre vonatkozó javaslatok benyújtása

(1) A közvetett tevékenységekre vonatkozó javaslatokat az ajánlattételi felhívások feltételei alapján kell benyújtani. E feltételeket a munkaprogramokban határozzák meg.

Az ajánlattételi felhívások egy kétlépcsős értékelési eljárást is magukban foglalhatnak. Ebben az esetben a javaslat tervezetének az első lépcsőben történő pozitív értékelése után az érintett javaslattevőket felkérik a teljes javaslat második lépcsőben történő benyújtására.

Az (1) bekezdés nem alkalmazható a következőkre:

a) a jogi személyek munkaprogramban meghatározott tevékenységére vonatkozó egyedi támogató tevékenységek;

b) a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó feltételek alá tartozó beszerzést vagy szolgáltatást tartalmazó egyedi támogató tevékenységek;

c) az egyedi programok célkitűzései, valamint tudományos és technológiai tartalma szempontjából meghatározott jellemzőkkel és értékekkel bíró egyedi támogató tevékenységek, amelyek vonatkozásában támogatás iránti kérelmeket lehet benyújtani a Bizottsághoz, amennyiben erről az adott egyedi program munkaprogramja rendelkezik, és ha ez a kérelem nem tartozik nyilvános ajánlattételi felhívás hatálya alá;

d) a 11. cikkben meghatározott egyedi támogató tevékenységek.

(3) A Bizottság kiadhat érdeklődésnyilvánítási felhívásokat annak érdekében, hogy az segítséget nyújtson a munkaprogramokba és az ajánlattételi felhívásokba foglalható pontos célkitűzések és követelmények meghatározásában. Ez nem sérti a Bizottság által esetleg elfogadott, a közvetett tevékenységekre vonatkozó javaslatok értékelésére és kiválasztására vonatkozó későbbi határozatokat.

(4) Az érdeklődésnyilvánítási felhívásokat és az ajánlattételi felhívásokat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kell kihirdetni, emellett pedig a lehető legszélesebb nyilvánosságot kell ezek számára biztosítani, különösen a hatodik keretprogram internetes oldalainak igénybevételével, valamint a különleges információs csatornákon keresztül, mint például a tagállamok és a társult államok által felállított nemzeti kapcsolattartási pontokon keresztül.

10. cikk

A közvetett tevékenységekre vonatkozó javaslatok értékelése és kiválasztása

(1) A 9. cikk (1) bekezdésében és a 9. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott közvetett tevékenységekre vonatkozó javaslatokat a következő feltételek szerint kell adott esetben értékelni:

a) tudományos és technológiai kiválóság és az innováció mértéke;

b) a közvetett tevékenységek sikeres végrehajtásának képessége és hatékony irányításának biztosítása, amit a források és szakértelem alapján kell megállapítani, ideértve a résztvevők által meghatározott szervezeti megállapodásokat is;

c) az egyedi program célkitűzéseihez való illeszkedés;

d) hozzáadott európai érték, a mozgósított források kritikus tömege és a közösségi politikákhoz való hozzájárulás;

e) az ismeretek felhasználására és terjesztésére vonatkozó terv minősége, az innováció elősegítésének lehetősége, valamint a szellemi tulajdon kezelésére vonatkozó egyértelmű tervek.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása során a következő feltételeket szintén figyelembe kell venni:

a) a kiválósági hálózatok tekintetében az integráció elérése érdekében tett erőfeszítések köre és mértéke, és a hálózat képessége a kiválóság elősegítésére a tagjai körén kívül is, valamint a közösségi pénzügyi hozzájárulással támogatott időszak vége után a kutatási képességek és források tartós integrációjának kilátásai;

b) az integrált projektek tekintetében a célkitűzés nagyratörése és a források képessége a versenyképesség erősítéséhez vagy a társadalmi problémák megoldásához való jelentős hozzájárulásra;

c) az infrastruktúrára vonatkozó integrált kezdeményezések tekintetében a közösségi pénzügyi hozzájárulással támogatott időszak vége után a kezdeményezés hosszú távú folytatásának kilátásai.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során a következő feltételeket szintén figyelembe lehet venni:

a) az oktatás valamennyi szintjével való együttműködés;

b) a kutatói körön kívüli szereplők, valamint a nyilvánosság mint egész bevonására való készség és képesség a tudatosság és az ismeretek terjesztésének segítése céljából, továbbá a javasolt munka tágabb érelemben vett társadalmi hatásainak feltárására;

c) a nők kutatásban játszott szerepének növelésére vonatkozó tevékenységek.

(4) Az ajánlattételi felhívásoknak az alkalmazott eszközök típusával vagy a KTF-tevékenység célkitűzéseivel összhangban meg kell határozniuk, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a Bizottság miként alkalmazza.

Ezek, valamint a (2) és (3) bekezdésben szereplő feltételek a munkaprogramban pontosíthatók vagy kiegészíthetők, különösen annak figyelembevétele érdekében, hogy a közvetett tevékenységre vonatkozó javaslatok hozzájárulnak a társadalom felé közvetített információk és a társadalommal folytatott párbeszéd javításához, valamint a KKV-k versenyképességének elősegítéséhez.

(5) A közvetett tevékenységre vonatkozó olyan javaslatokat, amelyek alapvető etikai elveket sértenek, vagy nem felelnek meg a munkaprogramban vagy az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételeknek, nem lehet kiválasztani. Az ilyen javaslatokat bármikor ki lehet zárni az értékelési és kiválasztási eljárásokból.

Egy közvetett tevékenység végrehajtása során szabálytalanságot elkövető résztvevőt az arányosság elvének kellő figyelembevételével bármikor ki lehet zárni az értékelési és kiválasztási eljárásból.

(6) A Bizottság a javaslatokat a 11. cikkel összhangban kinevezett független szakértők segítségével értékeli. Néhány egyedi támogató tevékenység - különösen a 9. cikk (2) bekezdése alá tartozó tevékenységek - tekintetében független szakértők kinevezésére csak akkor kerül sor, ha a Bizottság ezt szükségesnek ítéli. A Bizottság a kiválasztott szakértők listáját közzéteszi.

A közvetett tevékenységekre vonatkozó összes benyújtott javaslatot a Bizottságnak bizalmasan kell kezelnie, és biztosítani a titoktartás elvének betartását az összes eljárás során, valamint azt, hogy ez a független szakértőket is köti.

Az ajánlattételi felhívás eltérő rendelkezése hiányában a javaslatok értékelése nem anonim módon történik.

(7) A közvetett tevékenységekre vonatkozó javaslatokat az értékelési eredmények és a rendelkezésre álló közösségi pénzügyi források alapján választják ki. A Bizottságnak az értékelési és kiválasztási eljárásokra vonatkozóan részletes rendelkezéseket tartalmazó iránymutatásokat kell elfogadnia és közzétennie.

11. cikk

Független szakértők kinevezése

(1) A Bizottságnak független szakértőket kell kijelölnie a hatodik keretprogram és az egyedi programok szerint szükséges értékelésben való közreműködésre, továbbá a 10. cikk (6) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett támogatásra.

A Bizottság továbbá független szakértőkből álló csoportokat is felállíthat a közösségi kutatási politika végrehajtására vonatkozó tanácsadásra.

(2) A Bizottság a független szakértőket a következő eljárások egyikének megfelelően nevezi ki:

a) A hatodik keretprogram 6. cikkében és annak egyedi programjaiban meghatározott értékelések céljára a Bizottság a tudomány, az ipar vagy a politika területéről olyan magas rangú személyeket nevez ki független szakértőknek, akik jelentős nemzeti vagy nemzetközi gyakorlattal rendelkeznek a kutatás, a kutatáspolitika vagy a kutatási programok irányítása területén.

b) A Bizottság által a kiválósági hálózatokra és integrált projektekre vonatkozó javaslatok értékelésében, valamint a kiválasztott és végrehajtott projektek megfigyelésében való közreműködésre kinevezett független szakértőknek a tudomány, az ipar területén kell tevékenykedniük és/vagy az innováció területén szerzett tapasztalatokkal, továbbá a legmagasabb szintű ismeretekkel kell rendelkezniük és az adott szakterületen nemzetközileg elismert szaktekintélyeknek kell lenniük.

c) Az (1) bekezdés második albekezdésében említett csoportokat alkotó, a Bizottság által kinevezett független szakértőknek a csoport által tárgyalt kérdések körében vagy azok területén szerzett ismereteik, szaktudásuk és magas szintű tapasztalatuk alapján elismert szakembereknek kell lenniük.

d) Az a), b) és c) pontban meghatározott esetekben, valamint a kutatási ágazat különböző szereplőinek kiegyensúlyozott figyelembevétele érdekében a Bizottságnak olyan független szakértőket kell kineveznie, akik képessége és tudása megfelelő a számukra kijelölt feladatokhoz. E célból a Bizottság az egyénektől származó ajánlattételi felhívásokra vagy a kutatási intézményeknek címzett felhívásokra támaszkodik a megfelelő jelöltek listáinak összeállítása során, vagy pedig - amennyiben ez tűnik megfelelőnek - választhat a listákon nem szereplő, megfelelő szaktudással rendelkező személyt is.

(3) Egy független szakértő kinevezése során a Bizottságság biztosítja, hogy a szakértő ne kerüljön érdekellentétbe azzal az üggyel kapcsolatban, amelyről véleményt kell nyilvánítania. E célból a Bizottság felkéri a szakértőket, hogy írjanak alá egy nyilatkozatot, amely szerint a kinevezésük idején nem áll fenn ilyen érdekellentét, és vállalják, hogy értesítik a Bizottságot, amennyiben feladatuk teljesítése során ilyen mégis felmerülne.

12. cikk

Szerződések és konzorciummegállapodások

(1) A Bizottság szerződést köt a közvetett tevékenységekre vonatkozó minden egyes kiválasztott javaslat tekintetében. Ezt a szerződést a hatodik keretprogram rendelkezéseivel és e rendelettel összhangban, valamint a különböző vonatkozó eszközök jellemzőinek figyelembevételével kell összeállítani.

A Bizottság a tagállamok és a társult államok érdekelt feleivel folytatott tanácskozást követően készít egy mintaszerződést a szerződések összeállításának megkönnyítése érdekében.

(2) A szerződés meghatározza valamennyi résztvevő jogait és kötelezettségeit e rendelettel összhangban, és meghatározza különösen a közvetett tevékenység tudományos, technológiai és pénzügyi szempontú figyelemmel kísérésére, a célkitűzések naprakésszé tételére, a konzorciumi tagság változásaira, a közösségi pénzügyi hozzájárulás fizetésére, illetve adott esetben a szükséges kiadásokkal kapcsolatos jogosultsági feltételekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a terjesztés és a felhasználás szabályait.

A Bizottság és az adott közvetett tevékenység valamennyi résztvevője között létrejövő szerződés a Bizottság és a koordinátor aláírásával lép hatályba. A szerződésben megjelölt további résztvevőknek a szerződéshez az abban meghatározott feltételek szerint kell csatlakozniuk, és a résztvevőkével azonos jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik őket.

Bármely résztvevőnek, aki egy folyamatban lévő közvetett tevékenységbe kapcsolódik be, csatlakoznia kell a szerződéshez, és a Közösséggel szemben a résztvevőkével azonos jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik.

(3) A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a szerződések többek között az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletben[7] meghatározott megfelelő szankciókat tartalmazzák.

(4) A szerződések megkötése nem érinti a Bizottságnak a résztvevők által az esedékes összeg visszatérítésére irányuló, a Szerződés 256. cikkével összhangban végrehajtható határozat elfogadására vonatkozó jogát. Egy ilyen határozat elfogadása előtt a Bizottság felkéri az érintett résztvevőt, hogy egy meghatározott időpontig terjessze elő észrevételeit.

(5) Az ajánlattételi felhívás eltérő rendelkezése hiányában a közvetett tevékenység résztvevői konzorciummegállapodást kötnek. A Bizottság nem kötelező jellegű útmutatásokat tesz közzé azokról a pontokról, amelyeket a konzorciummegállapodás tartalmazhat, mint például:

a) a konzorcium belső szervezete;

b) a szellemi tulajdonra vonatkozó megállapodások;

c) a konzorciummegállapodásra vonatkozó belső viták rendezése.

E célból a Bizottság a tagállamok és a társult államok érdekelt feleivel tanácskozást folytat.

13. cikk

A közvetett tevékenységek végrehajtása

(1) A konzorciumnak el kell végeznie a közvetett tevékenységet, és e célból minden szükséges és indokolt intézkedést meg kell tennie.

A közösségi pénzügyi hozzájárulást a koordinátor részére kell megfizetni. A koordinátor intézi a közösségi pénzügyi hozzájárulásnak a résztvevők és a tevékenységek közötti szétosztását a szerződéssel, valamint a konzorcium által a konzorciummegállapodásban meghatározott belső eljárásoknak megfelelően hozott határozatokkal összhangban.

A résztvevők kötelesek tájékoztatni a Bizottságot minden olyan eseményről, ideértve a konzorciummegállapodás módosításait is, amely hatással lehet a közvetett tevékenység végrehajtására és a Közösség jogaira.

(2) A közvetett tevékenység technikai végrehajtásáért a résztvevők együttesen felelősek. Minden résztvevő felel továbbá a közösségi pénzügyi hozzájárulásnak a projekt rá eső részének az arányában történő felhasználásáért az általa kapott teljes összeg mértékéig.

Amennyiben egy résztvevő megszegi a szerződést, és a konzorcium ezt nem tudja orvosolni, a Bizottság - végső lehetőségként, és ha már minden más lehetőséget kimerített - a következő feltételek mellett vonhatja felelősségre a résztvevőket:

a) Függetlenül a szerződésszegő fél ellen teendő megfelelő lépésektől, a Bizottság kötelezi a többi résztvevőt a közvetett tevékenység végrehajtására.

b) Amennyiben a végrehajtás lehetetlen, vagy ha a többi résztvevő nem tesz eleget az a) pontban foglaltaknak, a Bizottság felmondhatja a szerződést és visszaigényelheti a közösségi pénzügyi hozzájárulást. A pénzügyi hátrányok kiszámításakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a már elvégzett munkát és az elért eredményeket, és ez alapján határozza meg az adósságot.

c) A b) pont szerint meghatározott adósságnak azt a részét, amellyel a szerződésszegő fél tartozik, a Bizottság az egyes résztvevők által elfogadott költséghányad alapján, illetve a közösségi pénzügyi hozzájárulásra való jogosultságuk erejéig megosztja a többi résztvevő között.

Amennyiben a résztvevő egy nemzetközi szervezet, köztestület vagy olyan jogalany, amelyeknek a közvetett tevékenységben való részvételét egy tagállam vagy társult állam garantálja, a résztvevő önállóan felel a saját adósságáért, más résztvevő tartozása után pedig nem tartozik felelősséggel.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható azokra a közvetett tevékenységekre, amelyeket például a KKV-kra vonatkozó egyedi kutatási projektek vagy az emberi erőforrások és a mobilitás támogatását és fejlesztését szolgáló tevékenységek, továbbá kellően indokolt esetekben egyedi támogató tevékenységek útján hajtják végre.

(4) A koordinátornak olyan könyvelést kell vezetnie, amely bármikor lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a közösségi pénzalapot milyen arányban osztották szét az egyes résztvevők között a projekt céljaira. Ezekről az adatokról minden évben tájékoztatni köteles a Bizottságot.

(5) Amennyiben több jogalany alkot egy olyan közös jogalanyt, amely az 5. cikk (4) bekezdése szerint egyedüli résztvevőnek minősül, ez a jogalany veszi át az e cikk (1) bekezdésében, valamint (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feladatokat. Tagjainak felelősségét a közös jogalany alapítására irányadó jog szerint kell meghatározni.

14. cikk

Közösségi pénzügyi hozzájárulás

(1) A hatodik keretprogram III. mellékletével összhangban, illetve a kutatás és fejlesztés állami támogatására vonatkozó közösségi keretprogram[8] keretein belül a közösségi pénzügyi hozzájárulás a következő formákat öltheti:

a) A kiválósági hálózatok esetében az integrációra vonatkozó rögzített összegű juttatás formájában kell nyújtani a közös munkaprogram alapján. Az említett juttatás összegét az integráció mértéke, a valamennyi résztvevő által integrálni kívánt kutatók száma, az érintett kutatási terület jellemzői és a közös munkaprogram figyelembevételével kell kiszámítani. A közös munkaprogram végrehajtása céljából a résztvevők által rendelkezésre bocsátott források kiegészítésére kell fordítani.

E juttatást az eredmények alapján, a közös munkaprogram folyamatban lévő végrehajtását követően, illetve azzal a feltétellel fizetik ki, hogy annak egy külső könyvvizsgáló - vagy köztestületek esetén egy arra hivatott köztisztviselő - által hitelesített kiadásai meghaladják a juttatás összegét.

b) Az emberi erőforrások és a mobilitás fejlesztését szolgáló néhány tevékenység, illetve néhány egyedi támogató tevékenység esetén - a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott közvetett tevékenységek kivételével - a hozzájárulás átalányösszeg formájában is nyújtható.

c) Az integrált projektek és egyéb eszközök esetén - az a) és b) pontban meghatározottak és a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott közvetett tevékenységek kivételével - a hozzájárulást költségvetési juttatás formájában kell nyújtani, amelyet a közvetett tevékenység végrehajtása érdekében a résztvevők által meghatározott költségvetés százalékában határoznak meg, és amelyet a tevékenység típusa alapján, illetve az érintett résztvevő által használt költségmodell figyelembevételével kiigazítanak.

A közvetett tevékenység végrehajtásához szükséges kiadásokat egy külső könyvvizsgáló -köztestületek esetében pedig egy arra hivatott köztisztviselő - hitelesíti.

(2) A figyelembe vehető kiadásokat a 12. cikk (2) bekezdésének első albekezdése szerint kell meghatározni, és azoknak a következő feltételeket kell teljesíteniük:

a) ténylegesek, gazdaságosak és a közvetett tevékenység végrehajtásához szükségesek;

b) az egyéni résztvevők szokásos számviteli elveinek megfelelően kell azokat meghatározni;

c) szerepelniük kell a résztvevők könyvelésében, vagy a 8. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett harmadik személytől származó források esetében ennek a harmadik félnek a vonatkozó pénzügyi bizonylatain;

d) közvetett adóktól, vámoktól és kamatoktól mentesek, és nem eredményezhetnek nyereséget.

Attól az elvtől eltérve, hogy csak a ténylegesen felmerült költségek vehetők figyelembe, a résztvevők beleegyezésével a szerződésben meg lehet határozni a közösségi pénzügyi részvétel átlagos mértékét a kiadások típusai vagy előre meghatározott átalányok szerint, valamint egy tevékenységek szerinti értéket, amely az előirányzott költségeket megközelíti.

(3) A konzorcium igazgatási költségeit, ideértve a könyvvizsgálói hitelesítés költségeit is, a felmerült költségek 100 %-áig meg kell téríteni. Ebben az esetben azok a jogalanyok, amelyek költségkiegészítés alapján vesznek részt a közvetett tevékenységben, visszaigényelhetik az igazgatás során felmerült valamennyi költséget, amennyiben azokat részletesen igazolni tudják. A szerződésekben meg kell határozni az igazgatási költségeknek a közösségi hozzájáruláshoz viszonyított legmagasabb százalékát. A konzorcium legfeljebb 7 %-ot tartalékolhat igazgatási költségekre.

15. cikk

A konzorciumi tagság változása

(1) A konzorcium saját kezdeményezésére módosíthatja tagságát, és különösen kiterjesztheti olyan jogalanyokra, amelyek a közvetett tevékenység végrehajtásában közreműködnek.

Egy résztvevő visszalépése nem érinti a 26. cikk (2) bekezdése és a 27. cikk (2) bekezdése szerinti hozzáférési jogokat.

A konzorcium értesíti a Bizottságot a tagságában történt bármilyen változásról, a Bizottság az értesítéstől számított hat héten belül kifogással élhet. Az új tagoknak a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel kell csatlakozniuk a szerződéshez.

(2) A kiválósági hálózatokra vonatkozó közös munkaprogram vagy az integrált projekt végrehajtására vonatkozó terv meghatározza, hogy a konzorcium tagságában bekövetkező mely változások teszik szükségessé pályázati felhívás előzetes közzétételét.

A konzorcium közzéteszi és egyedi tájékoztató eszközökkel széles körben terjeszti a pályázati felhívást, különösen a hatodik keretprogram internetes oldalain, szakmai újságokon és kiadványokon, valamint a tagállamok és társult államok által a tájékoztatás és támogatás céljából felállított nemzeti kapcsolattartási pontokon keresztül.

A konzorciumnak az ajánlatokat a 10. cikk (4) és (5) bekezdése szerint meghatározott, a közvetett tevékenységek értékelésére és kiválasztására irányadó feltételek fényében és a konzorcium által a 11. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételek alapján kinevezett független szakértők segítségével kell értékelnie.

A konzorcium további módosításai során az (1) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott eljárást kell követni.

16. cikk

Kiegészítő pénzügyi hozzájárulás

A Bizottság megnövelheti a folyamatban lévő közvetett tevékenységek részére juttatott közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékét annak érdekében, hogy annak alkalmazási köre esetlegesen további résztvevők bevonásával is járó, új tevékenységekre is kiterjedjen.

A Bizottságnak így kell eljárnia a 9. cikk (1) bekezdésében és a 9. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett közvetett tevékenységek esetében kiegészítő ajánlattételi felhívás útján, amelyet a Bizottságnak a 9. cikk (4) bekezdése szerint kell közzétennie és terjesztenie, és amely szükség szerint a már folyamatban lévő közvetett tevékenységekre korlátozható. A Bizottság ezeket a javaslatokat a 10. cikkel összhangban értékeli és választja ki.

17. cikk

Harmadik személyek érdekében végzett konzorciumi tevékenységek

Amennyiben a szerződés arról rendelkezik, hogy a konzorcium valamennyi vagy néhány tevékenységét harmadik személyek javára végzi, a konzorciumnak gondoskodnia kell arról, hogy ennek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak, adott esetben a szerződéssel összhangban.

A konzorcium a harmadik személyektől beérkezett ajánlatokat az átláthatóság, a méltányosság és a pártatlanság elvével összhangban, továbbá a szerződés feltételeinek megfelelően értékeli és választja ki.

18. cikk

Tudományos, technológiai és pénzügyi felügyelet és ellenőrzés

(1) A Bizottság rendszeresen értékeli azokat a közvetett tevékenységeket, amelyekhez a Közösség hozzájárul, mégpedig a tevékenységek előrehaladásáról készült jelentések alapján, amelyek kitérnek a résztvevők által a szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtott, az ismeretek felhasználására vagy terjesztésére vonatkozó tervek végrehajtására is.

A kiválósági hálózatok, az integrált projektek és szükség esetén egyéb közvetett tevékenységek felügyelete során a Bizottságot a 11. cikk (2) bekezdése szerint kinevezett független szakértők segítik.

A Bizottságnak biztosítania kell a már rendelkezésre álló know-how és a közvetett tevékenység során várt vagy megszerzett ismeretek vonatkozásában tudomására jutott információk bizalmas kezelését.

(2) A szerződéssel összhangban a Bizottság megteszi mindazokat a hasznos lépéseket, amelyek biztosítják, hogy a közvetett tevékenység célkitűzéseinek elérése során a Közösség pénzügyi érdekeit megfelelő módon tekintetbe vegyék. Az e rendelet vagy a szerződés feltételeinek megsértése esetén, ha ezen érdekek védelme érdekében szükséges, a Bizottság módosíthatja a közösségi pénzügyi hozzájárulást vagy felfüggesztheti a közvetett tevékenységet.

(3) A Bizottság vagy bármely általa meghatalmazott képviselő jogosult a résztvevők tudományos, technológiai és pénzügyi ellenőrzésére, annak biztosítása érdekében, hogy a közvetett tevékenységet az általuk megadott feltételek alapján, illetve a szerződés feltételeinek megfelelően hajtják vagy hajtották végre.

A szerződés meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján a résztvevők kifogással élhetnek a Bizottság egyes meghatalmazott képviselői által végzett, az ismeretek felhasználására és terjesztésére vonatkozó technológiai ellenőrzéssel szemben.

(4) A Szerződés 248. cikkének (2) bekezdése alapján a Számvevőszék ellenőrizheti a közösségi pénzügyi hozzájárulás felhasználását.

19. cikk

A tagállamok és társult államok rendelkezésére bocsátott információk

A Bizottságnak a tagállamok és a társult államok rendelkezésére kell bocsátania az egy közvetett tevékenység keretén belül végzett munkából származó ismeretekre vonatkozó hasznos információkat az arra irányuló kérés alapján, feltéve hogy az ilyen információk a közérdeket szolgálják, és a résztvevők nem kifogásolják indokoltan.

Az információkhoz való ilyen hozzáférés semmilyen körülmények között sem jelenti a Bizottság és a résztvevők 21-28. cikkben meghatározott jogaiknak és kötelezettségeinek az ilyen információhoz hozzájutó tagállamok vagy társult államok részére történő engedményezését.

Azon esetek kivételével, amikor az ilyen általános információk nyilvánossá vagy a résztvevők számára hozzáférhetővé válnak, vagy azok átadása a bizalmas kezelésre vonatkozó korlátozások nélkül történik, a tagállamoknak és a társult államoknak meg kell felelniük a Bizottságnak az e rendeletben meghatározott, titkosságra vonatkozó kötelezettségének.

20. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a közvetett tevékenység végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekeit a 2988/95/EK, Euratom és 2185/96/EURATOM, EK tanácsi rendelettel[9], valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[10] összhangban hatékony ellenőrzésekkel és elrettentő intézkedésekkel, szabálytalanságok észlelésekor pedig olyan szankciókkal védjék, amelyek hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek.

III. FEJEZET

A FELHASZNÁLÁSRA ÉS TERJESZTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

21. cikk

Az ismeretek tulajdona

(1) A közvetlen tevékenységek keretén belül végzett munka végrehajtásából származó ismeretek a Közösség tulajdonát képezik.

(2) A 9. cikk (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott közvetett tevékenységek keretén belül végzett munka végrehajtásából származó ismeretek a Közösség tulajdonát képezik. Az egyéb közvetett tevékenységek keretén belül végzett munka végrehajtásából származó ismeretek azon résztvevők tulajdonát képezik, akik elvégezték az ezen ismeretekhez vezető munkát.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett ismeretek több résztvevő közösen végzett munkájából származnak, és a munka rájuk vonatkozó részét nem lehet meghatározni, akkor ezen ismeretek tekintetében közös tulajdonnal rendelkeznek. A résztvevőknek az e rendelet rendelkezéseivel és a szerződéssel összhangban egymás között meg kell állapodniuk az ismeretekre vonatkozó tulajdon használatának megosztásáról és feltételeiről.

(4) A kooperációs vagy kollektív kutatási projektek végrehajtásából származó ismeretek a KKV-k vagy a vállalkozási csoportok közös tulajdonát képezik, amelyek e rendelet rendelkezéseivel és a szerződéssel összhangban, különösen konzorciummegállapodás által szabályozzák az ismeretekre vonatkozó tulajdon használatának megosztását és gyakorlásának feltételeit.

(5) Amennyiben egy résztvevő által alkalmazott személy igényt tarthat az ismeretekkel kapcsolatos jogokra, a résztvevőnek lépéseket kell tennie, vagy megfelelő megállapodást kötnie annak biztosítására, hogy e jogok gyakorlása az e rendelettel és a szerződéssel összeegyeztethető módon történjék.

(6) Amennyiben egy résztvevő az ismeretekre vonatkozó tulajdonjogot átruházza, e rendelet és a szerződés alapján lépéseket kell tennie, vagy megfelelő megállapodást kötnie a jogutóddal, különösen a hozzáférési jogok biztosítása, valamint az ismeretek felhasználása és terjesztése tekintetében. Amennyiben a résztvevő hozzáférési jog biztosítására köteles, a tervezett engedményezésről és a jogutód személyéről előzetesen értesíteni köteles a Bizottságot és az ugyanabban a közvetett tevékenységben résztvevőket.

A Bizottság vagy a közvetett tevékenység egyéb résztvevői az értesítéstől számított 30 napon belül kifogást emelhetnek a tulajdonjog átruházása ellen. A Bizottság kifogást emelhet a tulajdonjog harmadik személy részére történő átruházása ellen, különösen, ha annak székhelye nem egy tagállamban vagy társult államban van, amennyiben az ilyen átruházás nem felel meg a dinamikus, tudásalapú európai gazdaság versenyképessége növelésére vonatkozó érdekeknek, vagy ha az az etikai elvekkel összeegyeztethetetlen. A többi résztvevő kifogást emelhet a tulajdonjog átruházása ellen, ha a hozzáférési jogaikat hátrányosan befolyásolná.

22. cikk

Az ismeretek védelme

(1) Az ipari vagy kereskedelmi felhasználásra alkalmas ismeretek tulajdonosa biztosítja azok megfelelő és hatékony védelmét a vonatkozó jogi rendelkezésekkel, a szerződéssel és a konzorciummegállapodással összhangban, továbbá megfelelően figyelembe veszi az érintett résztvevők jogos érdekeit.

(2) Amennyiben a Bizottság egy adott országban szükségesnek ítéli az ismeretek védelmét, és ahol e védelmet nem kérték, vagy arról lemondtak, az érintett résztvevők egyetértésével a Bizottság intézkedéseket fogadhat el azok védelmére vonatkozóan. Ebben az esetben az érintett ország vonatkozásában a Bizottság átvállalja a résztvevő helyett a hozzáférési jogok biztosításával kapcsolatos kötelezettségeket. A résztvevő csak akkor utasíthatja ezt vissza, ha igazolni tudja, hogy jogos érdekei jelentősen sérülnének.

(3) A résztvevő bármilyen csatornán keresztül közzéteheti vagy engedélyezheti a tulajdonában lévő ismeretek, illetve a kooperációs vagy kollektív kutatási projektek keretén belül végzett munka során megszerzett ismeretek közzétételét, feltéve hogy ez nem érinti az ismeretek védelmét. A Bizottságot és ugyanannak a közvetett tevékenységnek a többi résztvevőjét a tervezett közzétételről előzetesen írásban értesíteni kell. Ezen adatok másolatát rendelkezésükre kell bocsátani az erre irányuló kérést követő 30 napon belül. A Bizottság és a többi résztvevő az adatok kézhezvételétől számított 30 napon belül kifogást emelhet a közzététel ellen, ha úgy vélik, hogy ez ismereteik védelmét hátrányosan érintené.

23. cikk

Az ismeretek felhasználása és terjesztése

(1) A résztvevők és a Bizottság az érintett résztvevők érdekeivel összhangban használhatják fel a közvetlen vagy közvetett tevékenységből származó ismereteiket, illetve gondoskodhatnak azok felhasználásáról. A résztvevők a felhasználás feltételeit e rendelettel és a szerződéssel összhangban, részletes és ellenőrizhető módon határozzák meg.

(2) Ha az ismeretek terjesztése nem befolyásolja hátrányosan azok védelmét vagy felhasználását, a résztvevőknek biztosítaniuk kell, hogy a Közösség által meghatározott időszakon belül kerüljön sor azok terjesztésére. Ha a résztvevők ezt nem teljesítik, a Bizottság terjesztheti ezen ismereteket. Különös figyelmet kell fordítani a következő tényezőkre:

a) a szellemi tulajdonjogok védelmének szükségessége;

b) a gyors terjesztés előnyei, például a kutatási munka megismétlésének elkerülése és a közvetett tevékenységek közötti együttműködés létrehozása érdekében;

c) titoktartás;

d) a résztvevők jogos érdekei.

24. cikk

A közvetlen tevékenységekből származó ismeretek rendelkezésre bocsátása

A közvetlen tevékenységek keretén belül végrehajtott munkából származó ismereteket - különösen az egy tagállamban vagy társult államban székhellyel rendelkező - egy vagy több érdekelt jogi személy számára rendelkezésre lehet bocsátani, feltéve hogy az említett jogi személyek vállalják az ismeretek felhasználását, vagy gondoskodnak azok felhasználásáról. Az ismeretek e hozzáférhetősége a Bizottság által meghatározott és közzétett megfelelő, különösen a díjak fizetésére vonatkozó feltételek mellett lehetséges.

25. cikk

A hozzáférési jogokra vonatkozó elvek közvetett tevékenységek esetében

(1) A 26. és 27. cikk szerinti, hozzáférésre vonatkozó jogokat írásbeli kérelem alapján biztosítják. A hozzáférési jogok biztosítása függővé tehető megadott célra történő felhasználás biztosítását szolgáló megállapodások megkötésétől, továbbá a bizalmas kezelésre vonatkozó megfelelő kötelezettségvállalástól. A résztvevők olyan megállapodásokat is köthetnek, amelyek célja különösen az, hogy kiegészítő vagy kedvezőbb hozzáférési jogokat biztosítsanak, ideértve a harmadik személyek részére biztosított hozzáférési jogokat, különösen a résztvevőkkel társult vállalkozások számára, vagy hogy a hozzáférési jogokra alkalmazandó követelményeket a hozzáférési jogok korlátozása nélkül meghatározzák. Az ilyen megállapodásoknak meg kell felelniük a vonatkozó versenyszabályoknak.

A Bizottság kifogást emelhet a harmadik személy részére biztosított hozzáférési jog ellen, különösen ha annak a székhelye nem egy tagállamban vagy társult államban van, amennyiben ez nem felel meg a dinamikus, tudásalapú európai gazdaság versenyképessége növelésére vonatkozó érdeknek, vagy ha ez az etikai elvekkel összeegyeztethetetlen.

(2) A már meglévő know-how-hoz való hozzáférési jogokat biztosítani kell, feltéve hogy az érintett résztvevő jogosult azok megadására.

(3) A résztvevők közötti írásbeli megállapodás alapján egy résztvevő kifejezetten kizárhat meghatározott, már meglévő know-how-t a hozzáférési jogok biztosítására vonatkozó kötelezettségek köréből, azt megelőzően, hogy az érintett résztvevő aláírja a szerződést vagy egy új résztvevő csatlakozik a közvetett tevékenységhez. A többi résztvevő csak akkor tagadhatja meg a megállapodás megkötését, ha igazolja, hogy azáltal a közvetett tevékenység végrehajtása vagy a jogos érdekeik jelentős hátrányt szenvednének.

(4) A hozzáférési jogokat biztosító résztvevő beleegyezése nélkül az ilyen jogok nem jogosítanak további engedélyek megadására.

26. cikk

Közvetett tevékenység végrehajtását szolgáló hozzáférési jogok

(1) Ugyanannak a közvetett tevékenységnek a résztvevői a közvetett tevékenység keretein belül végzett munkából származó ismeretek és a már meglevő know-how tekintetében hozzáférési jogokat élveznek, amennyiben ezek az ismeretek vagy a már meglevő know-how szükségesek az adott közvetett tevékenység keretein belül a saját munkájuk elvégzéséhez. Az ismeretekre vonatkozó hozzáférési jogokat jogdíj nélkül kell biztosítani. A szerződés aláírása előtti, eltérő megállapodás hiányában a már meglevő know-how-ra vonatkozó hozzáférési jogokat szintén jogdíj nélkül kell biztosítani.

(2) Jogos érdekeire is figyelemmel, egy résztvevő részvételének lejárta semmilyen módon nem befolyásolja az arra vonatkozó kötelezettségét, hogy az (1) bekezdés alapján hozzáférésre vonatkozó jogokat biztosítson ugyanannak a közvetett tevékenységnek a többi résztvevője számára, a közvetett tevékenység befejezéséig.

27. cikk

A felhasználást szolgáló hozzáférési jogok

(1) Az ugyanazon közvetett tevékenység résztvevői a közvetett tevékenység keretein belül végzett munkából származó ismeretek és a már meglevő know-how tekintetében hozzáférési jogokat élveznek, amennyiben ez az ismeretek vagy a már meglevő know-how szükséges saját ismereteik felhasználásához. A szerződés aláírása előtt létrejövő eltérő megállapodás hiányában az ismeretekre vonatkozó hozzáférési jogokat jogdíj nélkül kell biztosítani. A már meglevő know-how-ra vonatkozó hozzáférési jogokat tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek alapján kell biztosítani.

(2) Hosszabb időszakra vonatkozó rendelkezés hiányában, a résztvevők jogos érdekeire is figyelemmel, hozzáférési jogokat az (1) bekezdésben meghatározott feltételek alapján a közvetett tevékenység befejezése vagy egy résztvevő részvételének megszűnése után két évig lehet kérni, attól függően, hogy melyik időpont a korábbi.

28. cikk

Összeegyeztethetetlen vagy korlátozó kötelezettségvállalások

(1) A résztvevők nem vállalhatnak az e rendeletben meghatározott kötelezettségekkel összeegyeztethetetlen kötelezettségeket.

(2) A hozzáférési jogok biztosítására kötelezett résztvevő a lehető leghamarabb köteles értesíteni ugyanannak a közvetett tevékenységnek a résztvevőit, adott esetben, a már meglévő know-how-ra vonatkozó hozzáférési jog korlátairól, illetve az ismeretekre vonatkozó hozzáférési joggal kapcsolatos kötelezettségekről, illetve minden olyan korlátozásról, amely lényegesen befolyásolná a hozzáférési jogok biztosítását.

29. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2002. december 16-án.

az Európai Parlament részéről az elnök P. COX a Tanács részéről az elnök M. FISCHER BOEL

[1] HL C 332. E, 2001.11.27., 275. o., HL C 103. E, 2002.4.30., 266. o. és HL C 262. E, 2002.10.29., 489. o.

[2] HL C 94., 2002.4.18., 1. o.

[3] Az Európai Parlament 2002. július 3-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a 2002. november 5-i tanácsi határozat.

[4] HL L 232., 2002.8.29., 1. o.

[5] HL L 199., 1985.7.31., 1. o.

[6] HL L 107., 1996.4.30., 4. o.

[7] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[8] HL C 45., 1996.2.17., 5. o.

[9] Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelme érdekében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

[10] Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.).