A Fővárosi Törvényszék K.34718/2010/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓI PANASZ ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 6. §, 7. §] Bíró: Huber Gábor

Fővárosi Bíróság

2K.34718/2010/7.

A Magyar Köztársaság nevében

A Fővárosi Bíróság

a személyesen eljárt

felperes (cím.)

dr. Orosz V. Sándor ügyvéd (cím.) által képviselt

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (cím.) alperes ellen

fogyasztói panasz ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében

meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg 20.000 (húszezer) forint le nem rótt kereseti illetéket, valamint az alperesnek tizenöt nap alatt 20.000 (húszezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Fővárosi Bíróságon három példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

I n d o k o l á s

A ... (bank) 2008. július 4-én egy szabad felhasználású 200.574 ... összegű és egy 112.682 ... összegű lakásépítési kölcsönt nyújtott a felperes részére, mindkét kölcsön fedezetként a lakásépítési kölcsön céljaként meghatározott ingatlanon (cím.) a bank javára alapított jelzálog szolgált. Az építkezést követően az ingatlanon három önálló albetét került kialakításra, melyek közül az egyikre 2009. október 7-én a felperes adásvételi előszerződést kötött, és 2009. október 13-án ügyvéd útján kérte a bankot annak közlésére, hogy az előszerződéssel érintett ingatlan tehermentesítéséhez milyen összegű előtörlesztést kell teljesíteni. 2009. november 3-án a felperes nevében eljáró ügyvéd tájékoztatta a bankot, hogy felperes egy másik albetét vonatkozásában is előszerződést kíván kötni, és kérte a bank haladéktalan tájékoztatását. 2009. december 3-án a bank közölte a felperessel, hogy a két albetétre vonatkozó törlési engedély kiadásának feltétele többek között "a ... hrsz.-ú albetétekre min. 15.000.000,- HUF előtörlesztése". 2009. december 7-én a felperes a banknak írt levelében elfogadta azt, hogy a két albetétre összesen minimum 15.000.000 forint előtörlesztés esetén a tehermentesítés megtörténik, kérte a banki óvadéki számla megnyitását annak érdekében, hogy a vevők a vételár részből 7.500.000 - 7.500.000 forintot a számlára utalhassanak. A bank a 2009. december 8-án kelt, a felperes által 2010. január 6-án átvett levelében tájékoztatta a felperest, hogy a két albetét tehermentesítésének feltétele nem összesen, hanem albetétenként 15.000.000 forint óvadék megfizetése. A bank a 2009. december 8-án kelt tájékoztatását könyvelt postai küldeményként kezelte, a Magyar Posta 2010. április 14-i nyilatkozata szerint a küldeményt 2009. december 23-án a címzett nem kereste, ezért azt 2009. december 28-án levélszekrény útján visszakézbesítették. A bank 2010. március 9-i fizetési felszólítása szerint felperesnek 2010. február 22-ig 714.736 forint összes fizetendő lejárt tartozása állt fenn.

A felperes az alpereshez 2009. december 1-én panaszt nyújtott be, melyben azt sérelmezte, hogy a bank a 2009. október 13-i és november 3-i megkeresésére nem válaszolt. Abban az eljárásban alperes 2009. december 4-én hívta fel a bankot nyilatkozattételre, 2009. december 9-én a felperes úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálat lefolytatását nem kéri.

A felperes 2010. március 22-én ismételten fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezett a bankkal szemben. Előadta, hogy a bank 2009. december 3-i tájékoztatására tekintettel a két albetétre vonatkozó adásvételi szerződést a 2009. december 7-i levélben foglaltaknak megfelelően kötötte meg, azonban a 2010. január 6-án átvett, álláspontja szerint 2009. december 8. napjára visszadátumozott tájékoztatás következtében az ingatlanok adásvétele meghiúsult. Sérelmezte, hogy a 2010. március 8-i levélben közölt lezárt tartozás azért keletkezet, mert a bank az előtörlesztés pontos összegét elhallgatta.

Az alperes a bank nyilatkozatának beszerzését követően 2010. augusztus 25. napján hozott PF-I-3786/2010. számú határozatával a felperes 2010. március 22-i kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást intézkedés alkalmazása nélkül lezárta. Indokolásában a 2007. évi CXXXV. tv. (Psztv.) 48/A.§-ra hivatkozott. A panasz és a bank nyilatkozata alapján - utóbbi szerint a fedezet kiengedési kérelemre a választ nem tagadta meg, jogszabály, illetve kölcsönszerződés e körben határidőkről nem rendelkezett, a 2009. december 3-i levél felperes részéről történt félreértését követően haladéktalan írásbeli értesítést küldött, felperes lejárt tartozása 2009. december 3-án meghaladta a 600.000 forintot - megállapította, hogy fogyasztóvédelmi eljárás alá tartozó jogszabálysértés nem történt, egyedi szerződésből eredő igényérvényesítésre polgári bíróság rendelkezik hatáskörrel.

Felperes kereseti kérelmében az alperes PF-I-3786/2010. számú határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte, perköltséget nem igényelt. Előadta, hogy amennyiben a bank a fedezetkiengedésre vonatkozó nyilatkozatát 2009. októberben ésszerű határidőn belül megteszi, akkor az ingatlanok eladása 2009. októberében megtörtént volna, és a fennmaradó hitel összege 30.000.000 forinttal csökkent volna, a 2010. márciusi fizetési felszólításban kiszámolt elmaradás nem alakult volna ki. Előadta, hogy a bank ügyintézője 2009. december 7-én tudhatta, hogy az adásvételi szerződésekben 7.500.000 - 7.500.000 előtörlesztés fog szerepelni, a 2009. december 8-án írt módosító levél másnapra - az egyik vevővel történt adásvételi szerződés aláírásának napjáig - felpereshez nem érkezhetett meg, ugyanakkor a banknak lehetősége lett volna a felperes ügyvédjét rövid úton is tájékoztatni a december 3-i feltételek módosításáról. Vitatta, hogy az általános szerződési feltételek nem vonatkoznak a banki szerződésekre, továbbá az erre vonatkozó banki bizonylat csatolásával utalt arra, hogy a 2009. december 3-án fennálló 600.000 forint elmaradást 2009. december 10-én befizette, a 714.736 forint elmaradás ezt követően keletkezett.

Pontosított, kiegészített nyilatkozatában a 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet és a bank működési szabályzatának egyes pontjaira utalva előadta, hogy a bank száz százalék vesztességre könyvelheti a vele kötött ügyletet, alperesnek a Psztv. 3.§ (1) bekezdés, 4.§, 5.§ (1) bekezdés b.) pont, 28.§ (1) bekezdés c.) pont, 36.§ szerint kellett volna eljárnia. Álláspontja szerint alperes figyelmen kívül hagyta az 1997. évi CXLIX. tv. 1.§ (3) bekezdését és 2.§ (2) bekezdés rendelkezéseit azzal, hogy megállapította a felperes által 2009. december 7-én elfogadott ajánlat 2010. január 6-i megváltoztatását. Álláspontja szerint a 2010. január 6-án átvett nyilatkozat "téves értelmezhetősége" a 2008. évi XLVII. tv. (Fttv.) 6.§ (1) bekezdés i.) pont, 7.§ (1) bekezdés a.) és b.) pontjait sértette.

Kitért az egyik albetét adásvételének meghiúsulása folytán általa az egyik vevővel szemben kezdeményezett polgári per részleteire, valamint arra hivatkozva, hogy 2009. október végén a bank már értékbecslést végzett a fedezetkiengedési kérelemmel érintett albetétek vonatkozásában, sérelmezte a banknak a 2009. október 13-i kérelmet benyújtó ügyvédhez intézett 2010. január 4-i tájékoztatását, amely szerint a banknál fellelhető ügyvédi meghatalmazás hiányában az ügyvédnek a bank a felperes adatait nem adja át.