234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet

a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről

A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (1) bekezdésének a)-b) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el:

Bevezető rendelkezések

1. §

(1) E rendelet hatálya a hitelintézetekre terjed ki.

(2) E rendelet célja, hogy a nyilvánosság fegyelmező erejével ösztönözze a hitelintézetet stratégiája, kockázatkezelése, valamint irányítási rendszere folyamatos felülvizsgálatára és az átláthatóság fokozására.

(3) Az e rendeletben használt fogalmak meghatározását a Hpt. 2. számú melléklete, valamint a Hpt. 137/A. §-a (4) bekezdésének a)-c) pontja tartalmazza.

2. §

(1) A hitelintézetnek egyedi alapon, a tagállami hitelintézeti anyavállalat és tagállami pénzügyi holdingtársaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalatának összevont alapon a lényeges információkat - a védett és a bizalmas információ kivételével - a Hpt. 137/A. §-a (6) bekezdésében meghatározott módon és gyakorisággal nyilvánosságra kell hoznia.

(2) A hitelintézetnek az évesnél gyakoribb nyilvánosságra hozatali kötelezettség vállalása esetén legalább az 5. § b) és e) pontjában, a 6. § b) pontjában és a 10. §-ban foglaltakat kell nyilvánosságra hoznia.

(3) Az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalatának a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is nyilvánosságra kell hoznia az 5., 6. és 10. §-ban foglaltakat.

Kockázatkezelési elvek, módszerek

3. §

(1) A hitelintézetnek a kockázati típusokra vonatkozóan nyilvánosságra kell hoznia a kockázatkezelési elveit, módszereit.

(2) A nyilvánosságra hozatalnak ki kell terjednie

a) a kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra,

b) a kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírására,

c) a kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási körére, és

d) a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fő elveire és pontjaira, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra.

Javadalmazási politika[1]

3/A. §

(1) A hitelintézetnek legalább évente nyilvánosságra kell hoznia a Hpt. 69/B. § (2) bekezdéssel érintett személyekre vonatkozóan a javadalmazási politikáját.

(2) A nyilvánosságra hozatalnak ki kell terjednie

a) a javadalmazási politika meghatározásához használt döntéshozói folyamatra vonatkozó információkra,

b) a teljesítmény és a teljesítményjavadalmazás kapcsolatára vonatkozó információkra,

c) a javadalmazási rendszer legfontosabb meghatározó jellemzőire, beleértve a teljesítmény-mérésére és a kapcsolódó kockázat megállapítására vonatkozó követelményekre, a halasztási politikára, a javadalmazási jogosultságokra vonatkozó információkra,

d) a teljesítménnyel kapcsolatos ismérvekre, amelyeken a részvényekre, a javadalmazás változó részére és az opciókra való jogosultság alapul,

e) a teljesítményjavadalmazás és bármely más nem készpénzben kapott juttatás jellemzőire és feltételrendszerére vonatkozó információkra,

f) a javadalmazásra vonatkozó - üzleti egységekre lebontott - összesített információkra,

g) összesített információkra a javadalmazásról a vezető állású személyekre és a Hpt. 69/B. § (2) bekezdés szerinti belső szabályzatban meghatározott, a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló személyekre lebontva, amelyben szerepel:

ga) az adott üzleti évre vonatkozó javadalmazás összege állandó és teljesítményjavadalmazás szerinti bontásban, valamint a javadalmazásban részesülők száma,

gb) a teljesítményjavadalmazás összege és formája készpénz, részvények, részvényhez kötött eszközök és egyéb kategóriák szerinti bontásban,

gc) az üzleti év során kötött új munkaszerződésekhez kapcsolódó kifizetések és végkielégítések száma, a legmagasabb végkielégítésre kifizetett összeg, valamint az ezekkel érintettek száma,

gd) a ki nem fizetett, halasztott javadalmazás összege, megszerzett jogosultság és meg nem szerzett jogosultság szerinti bontásban,

ge) az üzleti évben odaítélt halasztott javadalmazás kifizetett és teljesítménnyel korrigált összege.

A prudenciális szabályok alkalmazása

4. §

(1) A hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia a számviteli konszolidáció és az összevont alapú felügyelet tőkekövetelményének számításához kapcsolódó - a számításba bevont intézményi kört érintően felmerülő - eltérések rövid leírását

a) a konszolidációba teljes mértékben bevont,

b) a konszolidációba részlegesen bevont,

c) a szavatoló tőkéből levonásra kerülő és

d) az a)-c) ponton kívüli egyéb tételek szerinti csoportosításban.

(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia az olyan vállalkozásának a nevét és szavatoló tőkéjének az összegét, amelyre - a Hpt. 91. §-ának (3) bekezdése szerint- az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, ha ezen vállalkozás szavatoló tőkéje nem éri el a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti tőkekövetelményt.

(3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia, hogy - a hitelintézet és a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások vonatkozásában - a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya.

Szavatoló tőkével kapcsolatos információk

5. §[2]

A hitelintézetnek a szavatoló tőkéjével összefüggésben nyilvánosságra kell hoznia

a) az alapvető, a járulékos és a kiegészítő tőkéjének összegét,

b) az alapvető tőkéje pozitív és negatív összetevőit,

c) a járulékos tőkéje pozitív és negatív összetevőit,

d) a Hpt. 5. számú melléklet 24. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető és járulékos tőkéjét, valamint a Hpt. 5. számú melléklet 23. pontjának c) alpontjában meghatározott levonandó értéket,

e) a Hpt. 5. számú melléklet 29. pontja szerinti értéket,

f) a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkéhez és az alapvető kölcsöntőkéhez kapcsolódó, visszaváltásra ösztönző rendelkezéseket.

A hitelintézet tőkemegfelelése

6. §

A hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia

a) a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveit és stratégiáját, valamint

b) a kitettségi osztályaira vonatkozóan a Hpt. 76. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelményét, kitettségi osztályonkénti bontásban.

7. §

(1) A hitelintézetnek a hitelezési és a felhígulási kockázatára vonatkozóan nyilvánosságra kell hoznia

a) a késedelemnek és a hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatában való megközelítését,

b) az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítéseket és módszereket,

c) a számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összegét és a kitettség értékek átlagos értékét kitettségi osztályonkénti bontásban,

d) a kitettségek földrajzi - legalább országonkénti - megoszlását kitettségi osztályonként,

e) a kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlását kitettségi osztályonként,

f) a kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítását kitettségi osztályonként,

g) gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlásban összesítve

1. a késedelmes tételt és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettséget,

2. az elszámolt és visszaírt értékvesztést, illetve képzett és felhasznált céltartalékot, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeget, és

h) a hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségeket - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - földrajzi - legalább országonkénti - megoszlás szerinti bontásban.

(2) Azon kitettségekkel kapcsolatosan, amelyek esetében hitelminőség-romlás következett be, az elszámolt értékvesztésre és a képzett céltartalékra vonatkozó nyilvánosságra hozatalt a következő megbontás szerint kell telje-síteni:

a) nyitó egyenlegek,

b) az adott időszak alatt elszámolt értékvesztés, illetve képzett céltartalék,

c) az adott időszak alatt visszaírt értékvesztés, illetve felszabadított vagy felhasznált céltartalék, elkülönítetten feltüntetve az eredménykimutatást érintő tételeket,

d) az adott időszak alatt a kitettségekből eredő becsült várható veszteségekre elszámolt, visszaírt értékvesztést, illetve képzett, felszabadított céltartalékot, ideértve a devizaárfolyam-eltérésből, átalakulásból, leányvállalatok egyesüléséből, megszűnéséből és a tartalékok közötti átcsoportosításból eredőket is, és

e) a záró egyenlegek.

Sztenderd módszer

8. §

A kockázattal súlyozott kitettség értéket sztenderd módszerrel számító hitelintézetnek a kitettségi osztályaira vonatkozóan nyilvánosságra kell hoznia

a) a kockázati súlyok meghatározásakor az általa alkalmazott elismert külső hitelminősítő szervezet vagy exporthitel-ügynökség nevét,

b) a kockázattal súlyozott kitettség értéke meghatározásakor a kitettségi osztályra alkalmazott elismert külső hitelminősítő szervezet vagy exporthitel-ügynökség hitelminősítését,

c) a kibocsátóra és a kibocsátott értékpapírra vonatkozó hitelminősítés nem kereskedési könyvi tételekre való alkalmazásának bemutatását, valamint

d) a kitettség értékeket, valamint az egyes hitelminősítési besorolásokhoz tartozó hitelezésikockázat-mérséklési módszerek alkalmazása utáni és a szavatoló tőkéből levont kitettség értékeket.

Belső minősítésen alapuló módszer

9. §

(1) A kockázattal súlyozott kitettség értéket belső minősítésen alapuló módszerrel számító hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia

a) a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazásának tényét vagy a módszer bevezetési ütemtervét,

b) a belső minősítési rendszer struktúráját, valamint a belső és külső minősítések közötti kapcsolatot,

c) a belső becsléseknek a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásán kívüli alkalmazását,

d) a hitelezésikockázat-mérséklés elismerésének és kezelésének szabályait,

e) a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazásához szükséges vállalatirányítási és ellenőrzési követelményeknek való megfelelést, valamint

f) a Hpt. 76/C. §-a (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti egyes kitettségi osztályok értékét.

(2) Ha a hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározására saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmaz, akkor ezen kitettségek értékét külön-külön is nyilvánosságra kell hozni.

(3) A kockázattal súlyozott kitettség értéket belső minősítésen alapuló módszerrel számító hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia az alábbi kitettségi osztályok minősítési folyamatának leírását:

a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség,

b) hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség,

c) vállalkozással szembeni kitettség, ideérte a vállalkozással szembeni vásárolt követeléseket is,

d) lakossággal szembeni kitettség és

e) részesedések.

(4) A (3) bekezdés szerinti leírásnak tartalmaznia kell

a) az egyes kitettségi osztályokba tartozó kitettségi alosztályait,

b) a nemteljesítési valószínűség becslésére szolgáló meghatározásokat, módszereket és adatokat,

c) az alkalmazott saját nemteljesítéskori veszteségrátákat, illetőleg hitelegyenértékesítési tényezőket, és

d) a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.) 69. §-ának alkalmazását.

(5) A kockázattal súlyozott kitettség értéket belső minősítésen alapuló módszerrel számító hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia a központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettségi osztályokra

a) az összes kitettség értékét (központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettség esetén a fennálló kölcsönök és a le nem hívott hitelkeretek értékét, részesedések esetén a fennálló értéket),

b) saját nemteljesítéskori veszteségráta becslés alkalmazása esetén a kitettséggel súlyozott átlagos saját nemteljesítéskori veszteségráta értéket százalékban kifejezve,

c) a kitettséggel súlyozott átlagos kockázati súlyt, és

d) saját hitelegyenértékesítési tényező alkalmazása esetén a le nem hívott hitelkereteket, és az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó kockázattal súlyozott kitettség értékét.

(6) A kockázattal súlyozott kitettség értéket belső minősítésen alapuló módszerrel számító hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia

a) a lakossággal szembeni kitettségek alosztályaira vonatkozóan az (5) bekezdésben meghatározott tételeket, ha alkalmazható, pool (halmaz) alapon, vagy

b) a kitettségek elemzését (fennálló kölcsönök és le nem hívott hitelkeretek) a hitelezési kockázat megkülönböztetéséhez elegendő számú várható veszteség (EL) kategóriájával, ha alkalmazható, pool (halmaz) alapon.

(7) A kockázattal súlyozott kitettség értéket belső minősítésen alapuló módszerrel számító hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia

a) minden egyes kitettségi osztályra - és ha lehetséges, a lakossággal szembeni kitettségek esetében az alosztályokra is - az értékvesztést, és az ettől való eltérést a múltbeli tapasztalatok alapján, valamint

b) azon tényezők leírását, amelyek befolyásolták egy korábbi vizsgált időszakban a veszteséget.

(8) A hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia az egyes kitettségi osztályaihoz tartozó becslései és a tényleges veszteségei egy évre történő összehasonlítását. Saját nemteljesítéskori veszteségrátát, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmazó hitelintézetnek ezen összehasonlítást a tényleges nemteljesítéskori veszteségrátával, illetőleg hitelegyenértékesítési tényezővel is el kell végezni.

10. §

A belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézetnél a hitelezési kockázat miatt felmerülő tőkekövetelmény nyilvánosságra hozatala

a) a lakossággal szembeni kitettség egyes alosztályai,

b) a részesedések kitettségi osztálya esetén

1. a kockázattal súlyozott kitettség érték eltérő módszerrel számított portfóliói,

2. a tőzsdei részvénykitettségek, magántőke-befektetés és a megfelelően diverzifikált portfóliókban található nem-tőzsdei részvénykitettségek, valamint

3. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló 2007. évi LI. törvény 75. §-ának (12) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés hatálya alá tartozó kitettségek összesített adataira is vonatkozik.

11. §

A kockázattal súlyozott kitettség értéket belső minősítésen alapuló módszerrel számító hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia azon különleges hitelezési kitettségek összesített értékét, amelyre a Hkr. 30. §-ának (5) bekezdését vagy 34. §-át alkalmazza.

Hitelezésikockázat-mérséklés

12. §

(1) Elismerhető hitelkockázati fedezetet alkalmazó hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia

a) a mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elveit és pontjait, valamint azt, hogy ezen fedezetet milyen mértékig veszi igénybe,

b) a biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elveit és pontjait,

c) az elismert biztosítékok fő típusait,

d) a garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminősítési kategóriáját a Hkr. 108. § (1) bekezdése szerinti bontásban, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminősítési kategóriáit,

e) a hitelezésikockázat-mérséklés során felmerülő piaci- vagy hitelezésikockázati koncentrációkkal kapcsolatos információkat, és

f) az olyan kitettségek - mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni - értékét, amelyek esetében készfizető kezességet, garanciát vagy hitelderivatívát vettek figyelembe.

(2) A kockázattal súlyozott kitettség értéket sztenderd módszerrel számító hitelintézetnek, valamint azon hitelintézetnek, amely nem alkalmaz saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési becslést, az egyes ki-tettségi osztályaira vonatkozóan nyilvánosságra kell hoznia az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által - a volatilitási korrekciós tényező, valamint a mérlegen belüli nettósítás figyelembevételével számított - fedezett, teljes kitettség értéket.

Kereskedési könyv

13. §[3]

(1) Kereskedési könyvet vezető hitelintézetnek külön-külön nyilvánosságra kell hoznia a Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pont 2. és 3. alpontja szerint számított, a partnerkockázat miatt felmerülő, valamint az értékpapírosítási pozíciók egyedi kamatlábkockázataira vonatkozó tőkekövetelményét.

(2) Ha a hitelintézet a kereskedési könyvben nyilvántartott partnerkockázat, pozíciókockázat, valamint a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat és árukockázat tőkekövetelményét belső modell alapján számítja ki, nyilvánosságra hozza

a) az egyes részportfóliók esetén

aa) az alkalmazott modellek tulajdonságait,

ab) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások,a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) 43. § (9a) bekezdésében és 14. számú melléklet 10. pontjában foglaltaknak megfelelő módszertant és belső modell által mért kockázatokat,

ac) a részportfólióra alkalmazott stresszteszt leírását,

ad) a belső modell és a modellezési folyamat következetességének és pontosságának utótesztelésére és jóváhagyására alkalmazott módszer leírását;

b)[4] a belső modell Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) általi engedélyezésének tényét;

c) a Kkr. 13. számú mellékletében foglaltaknak való megfelelés mértékének és módszereinek leírását;

d) az alábbiak legmagasabb, legalacsonyabb értékét, valamint átlagát,

da) a napi kockáztatott érték a tárgyidőszakban, valamint a tárgyidőszak végén,

db) a stresszhelyzeti kockáztatott érték a tárgyidőszakban, valamint a tárgyidőszak végén,

dc) a Kkr. 43. § (9a) bekezdésével és 14. számú melléklet 10. pontjával összhangban megállapított tőkekövetelmény a tárgyidőszakban, valamint a tárgyidőszak végén;

e) a Kkr. 43. § (9a) bekezdésének és 14. számú melléklet 10. pontjának megfelelő tőkét és az egyes részportfóliókra vonatkozó súlyozott átlagos likviditási horizontot;

f) a nap végi kockáztatott érték módszer szerint mért érték összehasonlítását a portfólió értékének a következő munkanap végéig bekövetkezett egynapi változásával a tárgyidőszakban feljegyzett fontos túllépések elemzésével együtt.

Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók

14. §

A kereskedési könyvben nem szereplő részvényekben levő kitettségekkel kapcsolatban a hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia

a) a kereskedési szándék elhatárolásának szempontjait, beleértve a tőkenyereséget és stratégiai okokat, az alkalmazott számviteli és értékelési módszereket, valamint az értékelést befolyásoló főbb feltételezéseket,

b) a mérleg szerinti értéket, a valós értéket, valamint a tőzsdén forgalmazott eszköz esetén a valós értéknek a piaci értéktől való eltérését, ha a két érték legalább tíz százalékkal eltér egymástól,

c) a tőzsdei részvénykitettségek, magántőke-befektetések és megfelelően diverzifikált portfoliókban található nem-tőzsdei részvénykitettségek és más kitettségek típusát, jellegét és összegét,

d) az előző évben az értékpapírok értékesítéséből származó eredmény összegét, és

e) a teljes nem realizált nyereséget és veszteséget, rejtett újraértékelési nyereséget vagy veszteséget, valamint az alapvető és a járulékos szavatoló tőke elemben szereplő említett összegeket.

15. §

A hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia a kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázatával kapcsolatban

a) a kamatkockázat jellegét és az ezzel kapcsolatos értékelési elveket (ideértve a kölcsönök előtörlesztésével és a lejárat nélküli betétekkel kapcsolatos elveket is), valamint a kamatkockázat mérésének gyakoriságát, és

b) a bevétel, az üzleti érték vagy a kamatkockázat kezelése során a hirtelen és váratlan kamatláb-változás hatásának mérésére alkalmazott mutató alakulását, devizanem szerinti bontásban.

Értékpapírosítás[5]

15/A. §[6]

(1) Értékpapírosításra tőkekövetelményt számító hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia

a) az értékpapírosítási ügyleteinek értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fő elveit;

b) az értékpapírosított eszközökben rejlő likviditási és egyéb kockázatok jellegét;

c) az újraértékpapírosítás során átvett és megtartott, az alapul szolgáló értékpapírosítási pozíciók veszteségviselési rangsorolásából és az ezen pozícióknak alapul szolgáló követelésekből adódó kockázatok jellegét;

d) az értékpapírosítási ügyletben betöltött szerepét és ennek mértékét;

e) az értékpapírosítási kitettségek hitel- és piaci kockázatai tekintetében bekövetkező változások monitorozásához használt eljárások leírását, beleértve az alapul szolgáló eszközök értékpapírosítási kitettségekre gyakorolt hatását, és annak leírását, hogy ezek a folyamatok mennyire térnek el az újraértékpapírosítási kitettségek esetén;

f) azon előírások leírását, amelyek a megtartott értékpapírosítási és újraértékpapírosítási kitettségek kockázatainak mérséklését célzó fedezeti ügylet és az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet használatára vonatkoznak, beleértve a lényeges fedezeti ügylet partnerek - a kockázati kitettség típusai szerinti - azonosítását;

g) az értékpapírosítási ügylet kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározására alkalmazott módszereket, beleértve az értékpapírosítási kockázatok típusait, amelyekre az egyes módszerek alkalmazandók;

h) a hitelintézet, mint szponzor által harmadik fél kitettségének értékpapírosításához használt különleges célú gazdasági egység (a továbbiakban: KCGE) típusait;

i) az értékpapírosítási ügylet elszámolására vonatkozó számviteli politikájának fő elveit, ideértve

ia) az értékelési módszertant, az értékpapírosításra váró eszközök értékelésére és ezek nyilvántartására vonatkozó előírásokkal együtt,

ib) az elszámolásra vonatkozó szabályokat,

ic) a hagyományos és a szintetikus értékpapírosítás elhatárolására és kezelésére vonatkozó szabályokat,

id) az olyan kötelezettségeknek a mérlegben való megjelenítésére vonatkozó előírást, amelyek a hitelintézetet arra kötelezhetik, hogy értékpapírosított eszközökhöz pénzügyi segítséget nyújtson;

j) az értékpapírosítási ügylet esetében alkalmazott elismert külső hitelminősítő szervezet nevét és azon kitettségek típusait, amelyekhez a hitelminősítő szervezeteket igénybe veszik;

k) a hitelintézetek értékpapírosítási követelményéről szóló 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletben szabályozott belső értékelési módszer alkalmazása esetén a módszer leírását;

l) a kereskedési és a nem kereskedési könyvre elkülönítve a következő információkat kitettség típusok szerinti bontásban

la) az általa értékpapírosított kitettségek teljes fennálló összegét hagyományos és szintetikus kategóriák szerinti bontásban, és azon értékpapírosítást, amely esetében a hitelintézet csak szponzorként jár el,

lb) a mérlegen belüli megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási pozíciókat és a mérlegen kívüli értékpapírosítási kitettségek összesített összegét,

lc) az értékpapírosításra váró eszközök összesített összegét,

ld) a lejárat előtti visszafizetést biztosító rendelkezés alá tartozó értékpapírosítási ügyletek esetében az értékpapírosítást kezdeményező és a befektető részesedéseihez rendelt, igénybe vett kitettségeket, a hitelintézetnél felmerült összesített tőkekövetelményt az értékpapírosítást kezdeményező részesedései vonatkozásában, valamint a hitelintézetnél felmerült összesített tőkekövetelményt, a befektetői részesedés igénybevett és nem igénybevett részének vonatkozásában,

le) a szavatoló tőkéből levont vagy 1250 %-os kockázati súly alá tartozó értékpapírosítási pozíciók összegét,

lf) az adott időszakban megvalósult értékpapírosítási ügyletek főjellemzőit, azok összegét, valamint az átruházásukból származó hasznot vagy veszteséget;

m) a kereskedési és a nem kereskedési könyvre elkülönítve a következő információkat

ma) a megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási pozíciók összesített összegét és a kapcsolódó tőkekövetelményeket, értékpapírosítási és újraértékpapírosítási kitettségekre - kockázati súly vagy tőkekövetelmény szerint - lebontva, az egyes alkalmazott tőkekövetelmény-módszerekre vonatkozóan,

mb) a megtartott vagy megvásárolt értékpapírosítási kitettségek összesített összegét a fedezeti ügylet vagy biztosítás előtti és utáni kitettség szerinti bontásban, valamint a garancianyújtókkal szembeni kitettséget a garancianyújtókra vonatkozó hitelképességi kategóriák vagy a garancianyújtók neve szerinti bontásban;

n) kitettség típusonként a nem kereskedési könyvre az általa értékpapírosított kitettségekre vonatkozóan a minőségromlást szenvedett és késedelembe esett értékpapírosított eszközök összegét és az általa az adott időszakban megjelenített veszteségeket;

o) kitettség típusonként a kereskedési könyvre vonatkozóan az általa értékpapírosított és a piaci kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény alá tartozó fennálló kitettségek teljes összegét, hagyományos és szintetikus értékpapírosítás szerinti bontásban;

p) az l)-o) pontokban foglalt mennyiségi közzétételek vonatkozásában az utolsó tárgyidőszak óta bekövetkezett jelentős változások magyarázatát.

(2) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott nyilvánosságra hozatal során, ha a hitelintézetnek a KCGE-vel szemben is kitettsége áll fenn, a nyilvánosságra hozatalnak tartalmaznia kell:

a) a mérlegben feltüntetett és a mérlegen kívüli kitettségek vonatkozásában a kitettség formáját és mértékét, valamint

b) a hitelintézet által irányított vagy az olyan vállalkozás megnevezését, amely számára a hitelintézet tanácsadást nyújt, ha a vállalkozás a hitelintézet által értékpapírosított értékpapírosítási pozíciókba vagy a hitelintézet által szponzorált KCGE-be fektet be.

Partnerkockázat kezelése

15/B. §[7]

A hitelintézetnek a származtatott ügyletek partnerkockázatával kapcsolatban nyilvánosságra kell hoznia:

a) a hitelezési és kereskedési limitek partnerkockázat kezelési rendszeréhez történő illesztését,

b) az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel kapcsolatos szabályzat partnerkockázathoz kapcsolódó főbb elveit,

c) a rossz irányú kockázatok azonosítására, kezelésére vonatkozó eljárásokat,

d) a partnerkockázat tekintetében a figyelembe vett hitelkockázati fedezet összegét,

e) szerződéses nettósítás figyelembevételének hatását a tőkekövetelményre,

f) a partnerkockázat meghatározására alkalmazott módszert,

g)[8] a fedezeti célú hitelderivatívák szerződéskötéskori névértékét és a jelenlegi kitettség értékeket a kitettség-típusok szerinti bontásban,

h)[9] a hitelderivatíva-ügyleteknek a hitelintézet saját hitelportfoliójában való alkalmazását, és ettől elkülönítve az ügyfelek és a piac közötti közvetítői tevékenységben történő felhasználásukat, ideértve az alkalmazott hitelderivatíva-termékek megoszlását, valamint minden termékcsoporton belül a vásárolt és eladott hitelkockázati védelem szerinti bontást, és

i)[10] abecsült értékét, ha a hitelintézet az MNB engedélyével alkalmazhatja az a becslést.

Működési kockázat

16. §

(1) A hitelintézetnek a működési kockázat tőkekövetelményével kapcsolatban nyilvánosságra kell hoznia a tőkekövetelmény meghatározására szolgáló azon módszereket, amelyek alkalmazására jogosult, valamint a tőkekövetelmény összegét.

(2) Ha a hitelintézet a működési kockázat tőkekövetelményét fejlett mérési módszerrel számítja ki, akkor nyilvánosságra kell hoznia

a) a módszer leírását, ideértve a figyelembe vett belső és külső veszteségtényezőket,

b) a kockázat csökkentésére alkalmazott - a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 9. §-ában meghatározott - biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet leírását.

(3) Több módszer együttes alkalmazása esetén a hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia az alkalmazott, különböző módszerek hatályát és érvényességi körét.

Átmeneti és záró rendelkezések

17. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - 2008. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2008. évre vonatkozó nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésekor kell alkalmazni.

(2) E rendelet 18. §-a a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

18. §[11]

E rendeletnek az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 397/2012. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított 13. §-át, valamint 15/A. §-át első alkalommal a 2012. évre vonatkozó nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésekor kell alkalmazni.

19. §[12]

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg),

b) a Bizottság 2009. július 27-i 2009/83/EK irányelve a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/76/EU irányelve a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] Beiktatta a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 37. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[2] Megállapította a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 38. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[3] Megállapította a 397/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § -a. Hatályos 2012.12.21.

[4] Módosította a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 46. § a) pontja. Hatályos 2013.10.01.

[5] Beiktatta a 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 57. § -a 2007.12.31-es időállapottal. E rendelet 17. § (1) bekezdése értelmében hatályos 2008.01.01-től.

[6] Megállapította a 397/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § -a. Hatályos 2012.12.21.

[7] Beiktatta a 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 57. § -a 2007.12.31-es időállapottal. E rendelet 17. § (1) bekezdése értelmében hatályos 2008.01.01-től.

[8] Megállapította a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 40. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[9] Megállapította a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 40. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[10] Módosította a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 46. § b) pontja. Hatályos 2013.10.01.

[11] Beiktatta a 397/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § -a. Hatályos 2012.12.21.

[12] Megállapította a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 41. § - a. Hatályos 2011.01.01.

Tartalomjegyzék