A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló T/2064. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 93. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az Országgyűlés törvényben szabályozza a helyi önkormányzati képviselők jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit.
Az önkormányzati képviselők jogállását érintő egyes rendelkezéseket tartalmaz mindenekelőtt az Alkotmány, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény is. Ennek ellenére hiányosak az önkormányzati képviselők jogállására vonatkozó rendelkezések, ami a gyakorlatban konfliktusokhoz vezetett, és jogértelmezéssel e hiányosságokat nem minden esetben lehetett pótolni. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) pótolja a törvényi rendelkezések hiányát, azonban nem foglalja össze egy törvénybe a jogállásra és az összeférhetetlenségre vonatkozó valamennyi szabályt, mert azok kivétele más törvényekből megbontaná azok belső szerkezetét, és nehezítené a jogalkalmazást. Az Országgyűlés 1997-ben módosította az országgyűlési képviselők jogállását rendező 1990. évi LV. törvényt, meghatározta az összeférhetetlenségi szabályokat az országgyűlési képviselők tekintetében. Ilyen rendelkezések megalkotása az önkormányzati képviselőkre is szükséges. A kormányprogram is célul tűzte ki az önkormányzati képviselők jogállásának, összeférhetetlenségi eseteinek törvényi rendezését.
A szabályozás elsődleges célja, hogy biztosítsa a helyi önkormányzatok képviselő-testülete tagjainak a nem kívánatos befolyásolásoktól való mentességét, a helyi önkormányzás közéleti tisztaságát, a lelkiismeretes képviselői munka végzését. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok megállapítása egyben azt is erősíti, hogy a helyi önkormányzati rendszer a jogállamiság egyik stabil alappillére.
A Javaslat szabályozza a helyi önkormányzati képviselői megbízatás keletkezését és megszűnését, az összeférhetetlenségi szabályokat, az összeférhetetlenségi eljárást, valamint mindezekkel való összhang megteremtése érdekében módosítja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvényt, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt. A Javaslat túlnyomórészt figyelembe veszi a hét országos önkormányzati szövetség észrevételeit és javaslatait. Az önkormányzati szövetségek egyes összeférhetetlenségeket túl szigorúnak tekintenek.
A Javaslat rendelkezései nem terjednek ki a kisebbségi önkormányzat testületének tagjaira. A kisebbségi képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezéseket a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény keretében, annak folyamatban lévő felülvizsgálatakor indokolt megállapítani.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a helyi önkormányzati képviselő megbízatása, ezzel együtt jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek. Jogait azonban nem gyakorolhatja addig, amíg a képviselő-testület előtt esküt nem tesz.
A 2. és 3. §-hoz
Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei a megbízatásának megszűnésével megszűnnek. A képviselő megbízatása megszűnésének eseteit rögzíti a Javaslat. A gyakorlatban több esetben problémát jelentett, hogy hiányoztak a képviselő lemondásának szabályai, így vitát váltott ki, hogy megszűnt-e, illetve mikor szűnt meg a képviselő megbízatása. E hiányt pótolja a Javaslat, amikor rögzíti a lemondás módját, formáját, illetve lemondás esetén a képviselő megbízatása megszűnésének időpontját.
A 4. §-hoz
Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnésének esetei között szerepel az összeférhetetlenség kimondása, illetve annak a képviselőnek is megszűnik a megbízatása, aki egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén. Ezekben az esetekben a megbízatás megszűnését a képviselő-testület határozatban állapítja meg, melyet kézbesít az érintett önkormányzati képviselőnek, a választási bizottságnak és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.
Az 5. §-hoz
A Javaslat rögzíti azokat a tisztségeket, megbízásokat, amelyek összeférhetetlenek az önkormányzati képviselői megbízással. A szabályozás alapvetően két nagy körre terjed ki. Egyrészt a hatalmi ágak elválasztásának elvéből következően meghatározza azokat a köztisztviselői, közalkalmazotti állásokat, amelyek betöltése összeférhetetlen a képviselői minőséggel. A másik körbe tartoznak azok a gazdasági pozíciók, megbízások, melyek betöltése esetén indokolt az összeférhetetlenség megállapítása.
A 6. és 7. §-hoz
Szintén a közélet tisztasága érdekében rendelkezik a Javaslat arról, hogy önkormányzati képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.
A Javaslat rögzíti, hogy az önkormányzati képviselő, illetve a bizottság nem képviselő tagja - a törvényes képviselet kivételével - olyan perben, melyet az önkormányzattal vagy annak intézményével, illetve hivatalával szemben indítottak, nem lehet az ellenérdekű fél jogi képviselője.
A Javaslat megtiltja, hogy az önkormányzati képviselő képviselői tevékenységén kívül e minőségére hivatkozzon, illetve képviselői megbízatása révén bizalmas információkat szerezzen, használjon fel.
A 8. és 9. §-hoz
A Javaslat meghatározza az összeférhetetlenség esetén követendő eljárást. A szabályozás szerint az önkormányzati képviselő haladéktalanul köteles a polgármesternek bejelenteni a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, ha ezt elmulasztja, bárki kezdeményezheti az összeférhetetlenség kimondását.
A képviselő 30 napon belül szüntetheti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak adja át kivizsgálásra az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést. Az összeférhetetlenség kérdésében a bizottság, ennek hiányában a polgármester tesz előterjesztést.
A képviselő-testület következő ülésén, de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
A 10. §-hoz
A Javaslat jogorvoslati lehetőséget biztosít az érintett képviselő számára az összeférhetetlenséget kimondó, illetve a megbízatás megszüntetését megállapító képviselő-testületi határozattal szemben. A képviselő jogszabálysértésre hivatkozással a fővárosi, megyei bíróságtól kérheti a határozat felülvizsgálatát. A bíróság a keresetről annak beérkezésétől számított 30 napon belül nemperes eljárásban határoz. A bíróság döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
A 11. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjaira vonatkozó egyes rendelkezéseket. A bizottság tagjának a megválasztását követően esküt kell tennie. Az eskü szövegét a helyi önkormányzatokról szóló törvény tartalmazza. A Javaslat rendelkezései szerint a helyi önkormányzati képviselővel szemben megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazni kell a helyi önkormányzatok bizottságainak nem képviselő tagjaira is. Ennek indoka, hogy számos átruházott önkormányzati hatáskörben hozott döntés születik, amelyeknek döntő hányadát a bizottságok hozzák. E döntések meghozatala során is indokolt, hogy a döntéshozókkal szemben szigorú összeférhetetlenségi szabályok kerüljenek megállapításra.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint a bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg. A képviselő-testület szabadon dönthet arról, hogy az általa megválasztott bizottsági tagok megbízatását megszünteti. E rendelkezések is alátámasztják azt, hogy a bizottság nem képviselő tagjának jogállása eltér a képviselő jogállásától, ezért a Javaslat nem biztosít számára külön jogorvoslati lehetőséget a tagságát összeférhetetlenség miatt megszüntető képviselő-testületi döntés ellen.
A 12-13. §-hoz
A Javaslat rendelkezik az önkormányzati képviselők képzéséről, továbbképzéséről annak érdekében, hogy a helyi képviselők minél mélyebb ismereteket szerezzenek az önkormányzatok jogi környezetéről, lehetőségeiről, a demokratikus közélet szabályairól. A képzésről, továbbképzésről a képviselő-testület gondoskodik.
A törvény elfogadása esetén a következő önkormányzati általános választás napján 2002-ben lép hatályba, így nem érinti a jelenleg tevékenykedő helyi önkormányzati képviselőket, és minden érdekeltnek kellő idő áll rendelkezésre a felkészülésre az önkormányzati választásokig.
A 14-16. §-hoz
A Javaslat módosítja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvényt, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt. A módosítás indoka, hogy összhangba hozza az önkormányzati képviselőre és a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, egységes elvi alapra helyezze a két törvényt.