A Tatabányai Törvényszék P.20028/2018/44. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 6. §, (1) bek., 77. §, 78. §, (1) bek., 81. §, (1) bek., 123. §, 141. §, 206. §, (1) bek., 220. §, (3) bek., 233. §, (1) bek., 256/A. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, (1) bek., 209. §, (1) bek., (4) bek., 209/A. §, (2) bek., 210. §, (1) bek., (4) bek., 217. §, (1) bek., 218. §, (1) bek., 237. §, (1) bek., (2) bek., 321. §, (1) bek., 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, (6) bek., (7) bek., 210. §, (2) bek., 212. §, (2) bek., (3) bek., 213. §, (1) bek. b) pont, (1) bek. c) pont, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Kiss Csaba

Tatabányai Törvényszék

mint első fokon eljáró bíróság

13.P.20.028/2018/44.

A Tatabányai Törvényszék mint első fokon eljáró bíróság .....................(eljáró ügyvéd ..............................................) által képviselt ............. (...................................) felperesnek, a ............................ (...........................) által képviselt ............................... (..............................) alperessel szemben szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék megállapítja, hogy a 2008. augusztus 4-én a peres felek között létrejött ......../... számú kölcsönszerződés részét képező .../........... számú Üzletszabályzat IV. 7. pontja érvénytelen és kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül adja ki a felperesnek a ...-... forgalmi rendszámú, JEEP PATRIOT típusú gépjármű törzskönyvét.

Egyebekben a törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 391.477,- Ft (háromszázkilencvenegyezer-négyszázhetvenhét forint) perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 369.900,- Ft (háromszázhatvankilencezer-kilencszáz forint) illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezést a Győri Ítélőtáblához címzetten, de a Tatabányai Törvényszéknél kell 3 (Három) azonos példányban előterjeszteni.

A Pp. 220. § /3/ bekezdésére és 256/A. §-ára utalással tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

- az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ban, illetve a 252. § /1/-/2/ bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni,

- a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

- a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

- a felek ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérték,

- megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A Pp. 256/A. § /1/ bekezdés b/-d/ pontjaiban felsorolt esetekben a felek tárgyalás tartását kérhetik.

A Győri Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező a Pp. 235. §-ban meghatározott fellebbezést előterjesztő fél számára.

Indokolás

A bíróság a Szegedi Törvényszék .........../...., a Tatabányai Törvényszék ........../....., a Tatabányai Törvényszék ........../....., a Tatabányai Törvényszék ......../....., valamint a Tatabányai Törvényszék ......../....., számú ügyiratai, a peres felek között 2008. augusztus 4-én létrejött ......../...8. számú kölcsönszerződés, a kölcsönszerződés részét képező üzletszabályzat, mint általános szerződési feltételek, a felperes módosított keresete, az alperes ellenkérelme, a peres felek előkészítő iratai, a perbeli szerződés felmondásával kapcsolatos okirat, valamint a per egyéb lényegesebb adatai alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes mint hitelező, az alperes mint adós között 2008. augusztus 4-én kölcsönszerződés jött létre gépjármű megvásárlása érdekében ........../... számon. A felperes által felvett kölcsön összege 6.164.999,- Ft-ot tett ki, a törlesztőrészletek száma 120 db volt, a havi törlesztőrészlet összegét 70.461,- Ft-ban határozták meg, a THM 7,66%-ot tett ki. A felek rögzítették, hogy egy Jeep Patriot típusú gépkocsi megvásárlására kívánta a kölcsönt a felperes felhasználni. A felperes a havi fix konstrukciót választotta a kamatváltozás I. és a kamatváltozás II. elszámolási módjaként. A felperes kifejezetten nyilatkozott, hogy a kölcsönszerződésben, az annak elválaszthatatlan részét képező opciós és adásvételi szerződésben, valamint a ............ számú üzletszabályzatban foglaltakat megismerte, megértette és azokat a nyilatkozat aláírásával magára nézve kötelezőnek ismerte el. Megbízta az alperest, hogy a kölcsön összegét az üzletszabályzatban foglalt feltételek szerint közvetlenül a szállítónak, azaz a gépjármű-kereskedőnek folyósítsa. Az egyedi kölcsönszerződés részét képező, az alperes által alkalmazott .../............. számú gépjármű hitelezési tevékenységre vonatkozó üzletszabályzat IV. 9. pontja tartalmazta, hogy amennyiben a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesíti, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a különböző bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni. A hivatkozott üzletszabályzat V. 6. pontja tartalmazta, hogy amennyiben a kölcsönszerződésben megjelölt mértékadó devizanem nem magyar forint, a kölcsönszerződés deviza alapú szerződés, amely esetben a kölcsönbe vevő vállalja a mértékadó devizanem és a forint közötti árfolyamváltozásból eredő kockázatokat. Az árfolyamváltozás lehetséges mértéke euró esetében a mindenkori intervenciós sáv nagysága alapján limitálható, míg egyéb devizák esetében a további kockázatot jelent az adott deviza és az euró keresztárfolyamának változása.

A szerződés részét képezte az alperesi jogelőd által rendszeresített .../........... számú üzletszabályzat I.7. pontja definiálta a havi fix konstrukciót, és rögzítette, hogy ez esetben a Kamatváltozás I. és II. elszámolása rendkívüli kamat és/vagy árfolyam esemény hiányában a futamidő végén történik. A konstrukció részletes szabályait a XI. fejezet rögzítette, az 1. pont értelmében "a kölcsönszerződés futamideje a felek minden egyéb külön jognyilatkozata nélkül meghosszabbodik a kamatváltozás I. és II. megfizetésére rendelkezésre álló fizetési határidő időpontjáig." A XI.3. pont rendezte a kamatváltozás II, azaz árfolyamváltozás elszámolásának módját akként, hogy annak összegét a hitelező az utolsó törlesztő részlet esedékessége napjára számítja ki, azt a kölcsönbevevő havi részletekben fizeti meg oly módon, hogy a fizetendő törlesztőrészletek összege nem haladhatja meg a mértékadó törlesztő részlet összegét. Az üzletszabályzat I.17. pontja határozta meg a mértékadó devizanemet, az I.18 pont a mértékadó kamatlábat. Az I.25. pont határozta meg a kamatváltozás, és árfolyamváltozás számításának módját, a b) pontban az árfolyamváltozást kamatváltozás II. megjelöléssel feltüntetve rögzítette, hogy az a mértékadó árfolyam és a fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam változásának függvényében képlet szerint meghatározott kamatkülönbözet. A IV.6. pont szerint az így számított árfolyamváltozást a hitelező utólag terhelte ki a kölcsönbevevőre, a szerződés megszűnésekor valamennyi ki nem terhelt árfolyamváltozás kiterhelésre/jóváírásra került. A kölcsönbevevő felperes az üzletszabályzat V.2. pontja szerint kötelezettséget vállalt az egyedi kölcsönszerződésben és kamatváltozást terhelő bizonylatokban meghatározott fizetési kötelezettsége teljesítésére. A felek szerződése az induló ügyleti kamat százalékos mértékét nem tüntette fel. Az üzletszabályzat IV.4. pontja szerint az alperesi jogelőd jogosult volt kamat felszámítására, ezen pont tartalmazta a kamatszámítás képletét is. Az I.15. pont a törlesztő részletet az egyedi kölcsönszerződéshez tartozó tőke- és kamattörlesztési kötelezettségek együtteseként határozta meg, az I.16. pont további kamatra vonatkozó rendelkezéseket rögzített. Az I.27. pont tartalmazta a THM-re vonatkozó szabályokat. Az üzletszabályzat VI. fejezete rögzítette a kölcsönbevevő finanszírozott gépjárművel kapcsolatos kötelezettségeit. Az 1. pont szerint a kölcsönbevevő a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvbe a hitelező javára a felek közötti szerződésnek megfelelően köteles volt a vételi jogot vagy a jelzálogjogot, és ennek biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni, és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a törzskönyvet a hatóság a hitelező, mint a korlátozás jogosultja részére küldje meg. A IV.7. pont az adós kötelezettségévé tette, hogy ha a kölcsönszerződés elsődleges biztosítéka opció volt és a kölcsönszerződés futamideje meghaladta az 5 évet, a hitelező felszólítására ismét vételi jogot engedjen. A IV.9. pont értelmében, amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles volt a gépjármű törzskönyvét kiadni a részére. A felek a kölcsönszerződés megkötésekor adásvételi szerződést és opciós jogot alapító szerződést is kötöttek. Ez utóbbi 4. pontja szerint a hitelező az opciós jogot a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatta, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását az adós maradéktalanul nem teljesítette.