BH 2016.1.25 Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog jogsértő határozatra nem alapítható [2004. évi CXL. tv. 115. § (4) bek.].

[1] A felperes mezőgazdasági vállalkozást folytató társaság, amelyet 2009. április 27-én meghozott végzéssel jegyeztek be a cégnyilvántartásba. A felperes 2009-ben 2009. szeptember 1. napjától 2019. december 20. napjáig terjedő időtartamra szóló haszonbérleti szerződéseket kötött, kikötve, hogy a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tftv.) alapján előhaszonbérleti jog illeti meg.

[2] A felperes 2009. augusztus 19-én a földhasználat bejegyzése iránt kérelmet terjesztett elő a Szentesi Körzeti Földhivatalnál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság), amely a földhasználati jogot a földhasználati nyilvántartásba bejegyezte határozattal.

[3] A felperes még 2009. március 8-án támogatási kérelmet nyújtott be az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, amely a kérelmet jóváhagyta.

[4] A felperesnek a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzésekkel kapcsolatos eljárását kifogásoló panaszával összefüggésben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 115. § (1) bekezdés b) pontja alapján az alperes felügyeleti eljárást indított a felperes földhasználati lapján nyilvántartott bejegyzések jogszerűségének vizsgálatára.

[5] A felügyeleti eljárás eredményeként az alperes végzésével az elsőfokú hatóság földhasználatot bejegyző határozatát megsemmisítette és az elsőfokú földhivatalt új eljárás lefolytatására utasította, egyben elrendelte a felperes földhasználati lapjára bejegyzett földhasználatok törlését. A felügyeleti intézkedés megtételére azért került sor, mert az alperes álláspontja szerint a bejegyzések teljesítésére jogszabálysértő módon került sor. A végzés ellen - bár azt a Ket. kizárta - a felperes jogorvoslati kérelmeket terjesztett elő, amelynek folytán eljárt Szegedi Törvényszék egyesített nemperes eljárásban a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította. A felperesnek e végzéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmét a Kúria a Kfv. II. 37.244/2012/2. számú végzésével hivatalból elutasította.

[6] A többször megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság 2012. július 30-án hozott határozatával a felperes földhasználat nyilvántartásba vétele iránti kérelmét elutasította.

[7] A felperes fellebbezésére eljárt alperes a 2012. szeptember 19-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[8] Kiemelte, hogy az elsőfokú hatóság a megismételt új eljárásban az új eljárásra utasító végzésben foglaltaknak megfelelően a felperest hiánypótlásra hívta fel, de a felperes a hiányokat pótolni nem tudta, a 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 5. §-a és a 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. és 8. §-a szerint megkívánt mellékleteket nem csatolta, ezért a kérelmet a 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése alapján el kellett utasítani.

[9] A felperes az alperesi határozat felülvizsgálata iránt keresetet nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy a földhasználatának földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzése felügyeleti jogkörben nem volt törölhető a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogaira tekintettel.

[10] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította.

[11] Rámutatott, hogy a felügyeleti intézkedés keretében hozott határozat jogszerűsége az ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálata során vizsgálható, mert önállóan, külön jogorvoslattal nem támadható. Vizsgálta, hogy a felügyeleti intézkedésnek a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog akadálya volt-e, az erre történő felperesi hivatkozás mennyiben megalapozott.

[12] Megállapította a bíróság, hogy a földhasználati bejegyzés deklaratív aktus, az jogot nem keletkeztetett. A földhasználatot a haszonbérleti szerződés keletkezteti, és nem a nyilvántartásba vétel, ezért a földhasználat nyilvántartásba vételével a felperes jóhiszeműen nem szerzett jogot. A felperesnek a földhasználati jog bejegyzéséből fakadóan a jogszerzése és joggyakorlása nem állapítható meg azon az alapon sem, hogy egy másik eljárásban mezőgazdasági támogatásra vonatkozóan jogot szerzett. A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra közvetett módon nem lehet következtetést levonni. Miután a felperes földhasználati nyilvántartásba vételre jogot nem szerzett és nem gyakorolt, földhasználati jogot jogszerűen nem szerzett, így a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog sérelme nem valósult meg, a Ket. 115. § (4) bekezdés c) pontjában foglalt tilalom nem állt fenn. A felügyeleti jogkörben hozott végzésben az alperes azt állapította meg, hogy a haszonbérleti szerződések az előhaszonbérletre vonatkozó jogszabályok megsértésével jöttek létre. A földhasználati jog megszerzéséhez szükséges okiratokat, mellékleteket a felperes a megismételt eljárásban sem tudta csatolni, mely tény a perben nem vitatott, ezért a földhasználati jog bejegyzésére nem kerülhetett sor.

[13] A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a kereseti kérelemnek helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.

[14] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ket. 1. § (4) bekezdését, 6. § (2) bekezdését, 115. § (4) bekezdés c) pontját, továbbá a Pp. 339. §-át és 206. § (1) bekezdését.

Állította, hogy a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok szerzése nem volt közvetett, e jogok szempontjából a földhasználati jog bejegyzésével szerzett jogának volt jelentősége, ezért a jogerős ítéletnek a nyilvántartás deklaratív jellegére történő hivatkozásai, a földhasználati jog bejegyzéséhez szükséges iratokról való felperesi tudomásra vonatkozó ítéleti megállapítások, illetve a felügyeleti jogkörben hozott végzést követő események nem relevánsak. A felperes a mezőgazdasági támogatás igénybevételére jogot szerzett, e jog megszerzése pedig földhasználati jog bejegyzésének tényéhez kapcsolódott. Az alperesnek ezért azt kellett volna vizsgálnia, hogy a bejegyzett földhasználattal szerzett jog támogatási ügyben való gyakorlásával a felperes jóhiszeműsége vélelmezett-e. Az alperes ennek vizsgálatát elmulasztotta, a felperes rosszhiszeműségét nem bizonyította, ezt a mulasztást a bíróság sem orvosolhatta. A bíróságnak ezért a határozatot hatályon kívül kellett volna helyeznie. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felügyeleti döntés következtében a jogerősen bejegyzett földhasználati jogra alapítottan igénybe vett támogatásokat elveszíti, azokat újból nem igényelheti, illetve a támogatásokat vissza kell fizetnie, mely a gazdálkodását veszélyezteti, jogsérelem éri.

[15] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

[16] Az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a felügyeleti jogkörben hozott döntés nem sértett jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. A bírói gyakorlat számos esetben rámutatott, hogy csak jogszerűen szerzett jogra alapítható jóhiszemű jogszerzés és joggyakorlás. Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra is, hogy deklaratív hatályú nyilvántartásba történő bejegyzéssel nem szerezhető jog, azaz a földhasználati jog bejegyzése nem keletkeztet jogot, a felperes földhasználati joga a haszonbérleti szerződésen alapult.