BH 2013.4.95 Nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik, ezért semmis az az ajándékozási szerződés, amelyet a szellemi leépülése és alkoholizmusa miatt kiszolgáltatott helyzetben lévő ajándékozó a házastársával közösen lakott ingatlanára köt, azt a helyzetét kihasználó, vele az ajándékozást semmilyen módon nem indokoló kapcsolatban lévő megajándékozottal [Ptk. 4. § (1) bek., 200. §, 234. § (1) bek., 237. § (1) bek., 579. § (1) bek.].

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes nős családi állapotú, leszármazója nincs. 1980 óta képezte a házastársával 1/2-1/2 arányú közös tulajdonát a K., 1871 m2 területű "lakóház udvar" megjelölésű ingatlan.

A felperes rokkantnyugdíjas, melynek összegét pénzintézeti kölcsöntartozás miatt levonás terheli. A felperes hosszú idő óta italozó életmódot folytat, több súlyos betegségben is szenved, több ízben került sor kórházi kezelésére is.

2005. júniusi zárójelentése szerint heveny veseelégtelenség, toxikus és alkoholos májbetegség, hasnyálmirigy gyulladás és jóindulatú béldaganat diagnózisával állt több mint egy hónapig kórházi kezelés alatt. Későbbi zárójelentéseiből megállapíthatóan nála gyomor resectiós műtétet is végeztek.

2006-ban ittas állapotban elesett, súlyos fej sérülést szenvedett, jobb oldalon koponya törése, szubdurális hema-tóma miatt csontpótlással operálták. Ezen sérüléséről zárójelentés nem áll rendelkezésre.

2007 februárjában bélelzáródás, alkoholos májbetegség és hasnyálmirigy gyulladás miatt került sor kórházi kezelésére.

2007 szeptemberében mentő szállította kórházba agyi infarktus miatt, miután több alkalommal elesett és megütötte magát. Diagnózisában az előbbieken kívül érelmeszesedés és alkoholos idegkárosodás is szerepel.

2009 áprilisában közterületen zavart állapotban találtak rá, mentő szállította az Országos Idegtudományi Intézetbe, ahol több mint egy hónapig állt gyógykezelés alatt. A CT vizsgálat a korábbi súlyos fejsérülés következményeit mutatta, a poszttraumás epilepsziát valószínűsítették nála.

2009 decemberében a felperes ismételten ittas állapotban elesett, detoxikálóba kellett szállítani. A kórházi kezeléseket követően a felperest mindig úgy bocsátották otthonába, hogy felhívták figyelmét az abstinenciára és a rendszeres gyógyszerszedésre. A felperes azonban gyógyszereit nem szedte be és folyamatosan italozott. Italozása miatt nézeteltérései alakultak ki házastársával, így előfordult az, hogy házastársa a pénzét, illetve bankkártyáját elvette tőle.

A felperes leggyakrabban italozni az alperes apósa által üzemeltetett bisztróba járt, ahol pénz hiányában hitelbe, vagy szívességből is kiszolgálták. Az alperes házastársa is ebben a kocsmában dolgozik felszolgálóként. Mindketten tisztában voltak azzal, hogy a felperes több alkalommal is állt kórházi kezelés alatt és hogy feleségével gyakran veszekednek.

A felperes esetenként segédkezett az alperes családjánál disznóvágásnál, vagy a ház körüli munkáknál, így került ismeretségbe alperessel is.

2008 nyarán a felperes szerint az alperes apósa kezdeményezte, hogy a fél házrészével "csináljon valamit", míg az alperes szerint a felperes kezdeményezésére állapodtak meg abban, hogy mivel az alperessel jóban van, őt leányának tekinti, ezért neki kívánja ajándékozni tulajdoni hányadát.

Az ingatlan tulajdoni lapját a földhivataltól a felperes az alperes házastársával együtt váltotta ki, míg az alperes apósa megbeszélte az általa régóta ismert ügyvéddel, hogy megadott időpontban szerződéskötés céljából nála megjelennek.

2008. július hó 1. napján a peres felek, valamint az alperes férje és az alperes apósa megjelentek az ügyvédnő irodájában, ahol egybehangzóan adták elő, hogy a felperes az alperessel ajándékozási szerződést szeretne kötni.

A megbeszélés során - az ügyvédnő elmondása szerint - a felperes józan állapotban volt. Az ügyvéd a szerződést elkészítette, felolvasta, elmagyarázta, majd azt a felek saját kezűleg aláírták. A földhivatalhoz a szerződést az alperes nyújtotta be.

A peres felek között létrejött szerződés szerint a felperes mint ajándékozó a tulajdonát képező ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát az alperesnek ajándékba adja azzal, hogy saját javára a holtig tartó haszonélvezeti jogot kiköti. A felek az ajándék értékét 3 millió forintban jelölték meg.

A szerződés alapján az alperes tulajdoni hányada, a felperes holtig tartó haszonélvezeti joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nyert.

Bizonyos idő elteltével a felperes házastársa szóbeszédet hallott az ajándékozásról, majd az ingatlan tulajdoni lapját megtekintve megbizonyosodott annak megtörténtéről. Házastársát felelősségre vonta, aki határozottan tagadta, hogy ő ilyen szerződést kötött volna, hogy az azon található aláírás az ő kezétől származna. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott a tényvázlat felvétele során az őt képviselő ügyvéd előtt.

A felperes keresetében a szerződés érvénytelenségének, létre nem jöttének megállapítását kérte, hivatkozva arra, hogy az ajándékozási szerződést nem ő írta alá, majd a keresetét módosította akként, hogy elsősorban a szerződés semmisségének, jó erkölcsbe ütközésének megállapítását kérte, másodlagosan fenntartotta a szerződés érvénytelenségének, létre nem jöttének megállapítására irányuló keresetét.

Az alperes mindkét jogcímen előterjesztett kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy a szerződés nem ütközik a jóerköcsbe, továbbá arra, hogy a szerződést személyesen a felperes írta alá.

Miután a perben igazságügyi írásszakértő megállapította, hogy a szerződésen található aláírás a névviselő kezétől származik, a felperes keresetét már csak a szerződés semmisségének megállapítása iránt tartotta fenn. Arra hivatkozott, hogy a felperes beteges, alkoholista életmódot folytató személy, akinek ezen életmódját kihasználva készült az ajándékozási szerződés a vele semmilyen rokoni kapcsolatban nem álló alperes javára.

Az alperes álláspontja szerint nem tiltja jogszabály, hogy nem hozzátartozók között ajándékozási szerződés létrejöjjön. Hivatkozása szerint a perben tanúként meghallgatott, a szerződést ellenjegyző ügyvéd elmondta, hogy a szerződéskötés következményeire a felperest kioktatta, a jó erkölcsbe való ütközés miatti semmisség pedig szóba sem jöhet.

A per tartama alatt az illetékes gyámhivatal az alperes ellen cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés iránt keresetet nyújtott be, mely per jelenleg is folyamatban van.

A perben tartott első tárgyaláson a felperes személyesen nem jelent meg, a házastársa feljelentése alapján indult eljárás során megállapítást nyert, hogy a tárgyalást megelőző napon az alperes rokonsága őt gépkocsival magával vitte Cs.-re, ahonnan csak a rákövetkező napon szállították haza. Az is megállapításra került, hogy a tárgyalás napján a felperes délután a T. Tesco áruházból egy üveg vodkát eltulajdonított, amely miatt ellene szabálysértési eljárás indult.

A perben tartott második tárgyalásra a felperest hozzátartozója elhozta a bíróságra, az épületbe azonban nem jött be, a bíróság udvarán üvöltözött, leült a földre, őt rendőri segítséggel sikerült hazaszállítani.